Dunántúli Napló, 1972. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-19 / 168. szám

1972. július 19. DUNÄNTOLI NAPLÖ Právasztárát kétfelöl fenyegeti a víz Augusztus 21—31. Emberek a gátakon Révfalu sziget lett Emberek ezrei, hatalmas gépi erő (Munkatársunk helyszíni riportja) Majláthpuszta, július !8-án, kedden délelőtt. Ostromállapot. Az utcán csatarendben állnak a tehergépkocsik, készen arra. hogy egyetlen jelre azonnal induljanak, elvigyék a lakossá­got a veszélyeztetett körzetből. A félelmetesen hosszú, né.na csendben várakozó gépkocsisor valahogy erősíti az emberekben a veszély érzetét, a minden percben bekövetkezhető ka­tasztrófát, Pedig katasztrófáról A Majláth-puszta alatti Dráva- szaltaszon homokzsákokkal kell megemelni a nyári gátat, mert e víz már egyszintben van vele szó sincs, csak jól átgondolt óvintézkedésekről, az emberek biztonsága érdekében... A főhadiszállás, a védekezés itteni központja előtt óriási ha­lomban zsákok, göngyölegben c fóliák, máglyarakásnyi íáklva készenlétben, feladatukra vára­kozó személygépkocsik — utasí­tásokat vivő, hírt hozó embe­rek . , , Alig néhányszóz méterre az épülettől munkások, gépek bir­kóznak a vízzel - szinte a szó szoros értelmében testközelben. Terepjáró gépkocsink kereke sokszor mélyebbre váj a víz­szintnél, centiméterekre tőlünk a tóvá dagadt folyó, amelyben csak deréktól felfelé látszanak a fák. A töltés jóformán azonos már a vízszinttel, s ha egy-egy földdel jól megrakott traktor végigmegy rajta, a mélyebben fekvő részeken, a kerekektől vájt földön már-már jönne a víz. De csak másodpercekig él­vezheti hatalmát, emberek szá­zai vigyázzák minden moccaná­sát, s ha egy csöppnyi rés is tá­mad, már erős homokzsák-fal tartja visza. Egyenlőtlennek tű­nik a küzdelem: nagy kiterjedé­sű víz, egyszerre több kilométe­ren támad, s vele szemben ne­hány méternyi széles gát az emberlánccal. Mégis a Maj- láthpusztai Dráva szakaszon még az ember az úr. . . Géczí Zoltán, az 58-as zsilip­nél figyeli az árt.- Mozog a viz, nem jó jel — mondja —, bár ez a portrész már egy kicsivel többet is ki­bírt. Meglátjuk . . . Egyébként kedd hajnal óta öt centimétert emelkedett az ár. Ügy nézem, a gátban még van vagy har­minc centi... A zsilip mellett vízbe szúrt botok, lécek - ezek a „maszek" vízjelzők -, van, aki csak a saját szemének hisz . .. Földdel rakott pótkocsit von­szol a Zetor, rajta a tíz főnvi vajszlói „civil” brigád és a seilyei vízgazdálkodási társulat emberei. Mindenkinek megvon a pontos beosztása: zsáktöltő, zsákfogó, adogató. Méterről, méterre haladnak, s ahogy tel­nek a zsákok, úgy hosszabbodik a töltésen a szakszerűen rakott homokzsák-sor. Szakad róluk a verejték, a nadrágkorcra kötött zsebkendő sem segít már, hangos kurjantásokkal biztatják egymást. Civilben munkások és tisztviselők . . . A töltésen lejjebb - ahova már az egyébként félelmetes „mutatványokra" képes terepjá­ró GAZ sem merészkedik — emberek százai erősítik, maga­sítják a töltést. Százötven kato­na segít nekik, és a gépek, amelyek egyre nehezebben jár­nak a kimarjult, felázott tölté­sen.- Mennyi a szolgálat?- Mikor mennyi — mondja * Nagy Árpád, az erdőn-vízen közlekedő gépkocsi vezetője —, a víz szabja meg az időt. Mi például már vasárnap hajnali kettőtől talpon vagyunk ... Tartják a gátat. Majláthpusz- ta térségében hatszáz ember segít a környező községekből, és 250 vízügyi dolgozó van ál­landó szolgálatban. A közelben Irma majort hétfőről keddre vir­radó éjszaka kiürítették. Nem öntötte el, de körbefogta a víz. Ugyanilyen helyzetben van Rév­falu község is — amelyet most már inkább szigetnek illenék nevezni: kizárólag csónakkal lehet megközelíteni. Az embere­ket nem költöztették ki a tele­pülésről, mert a mérések sze­rint még a várható maximális vízállásnál sem lesznek veszély­ben a házak. A révfalusiak keddtől kezdve csónokon kap­ják az élelmet, az ivóvizet és a legszükségesebb felszerelési tárgyakat . . . Déli tizenkét óra után né­hány perccel zuhogni kezd az eső, az amúgy is felázott tala­jon tovább nehezítve az em­berek és gépek munkáját... Budapest a borvilág fővárosa Kilakoltatásra szánt épület Drávasztárán Drávasztára, esőben. A köz­séget két oldalról, egy valami­kori Dráva-ág patkó alakú vo­nalán - fenyegeti a víz. ide összpontosították a legnagyobb erőket. A hétfő este-éjszaka volt talán a legkritikusabb' az egyik, a faluhoz igen közel eső szakaszon hirtelen combvastag­ságban tört át a víz - megfo­gására az egész falut mozgó­sították. így is csak többó'ás megfeszített munkával tudták útját állni a falu felé törő víz­nek. Majláth pusztán gépkocsira rakják a homokzsákokat és készenlét ben állnak az éjszakai mentésre a fáklyák is, írb János felvételei A kiáradt Dráva-vizben borot­válkoznak - négy nap óin elő­ször - a pécsi ÉPFU gépkocsi­vezetői Szakad az eső, félméteres ká­tyúk állják el az utat. ZIL küsz­ködik a sárral — a sár bizo­nyult erősebbnek. Ezen a sza­kaszon, ha néhány csepp eső esik is, csak a 12 tonnás monstrumok tudják maguk alá gyűrni a terepet. Egy kukorica- tábla szélén markológépek ha­rapják a földet, óriási gödröt ásva maguk körül, lánctalpas tolólapos erőgép rendezi, erő­síti a gátat. Fél méterre mellet­te a tenger — nehéz lenne már folyónak nevezni ezt az órásira terpeszkedő vizet. A nyári gát tőlünk talán kétszáz méterre beljebb lehetett - néhány de­rékig fürdő fa jelzi csak a vo­nalát. Víz, víz, víz — de most már kicsit nyugodtabbak az emberek: addig sikerült tartani a nyári gátat, míg a második védelmi vonalat megerősítették. Persze még így is okozhat meg­lepetést — Drávasztára „főte­rén" katonás rendben áll a bil­lenős gépkocsisereg, szinültig rakva kővel. A meglepetés el­len .. . Tizenkét óra, tizenhat óra, huszonnégy óra, negyven óra ... az emberek szó nélkül mennek.- Azokat a gépkocsivezető­ket. akik több mint harminc órát hajtottak már, kedden úgy kel­lett lezavarni a gátról — mond­ják —, ha kell mennek tovább is .. , A parton, ahol hétfőn éjjel erőszakoskodott a víz, most pát­rialemezeket vernek le. Éjjel reflektorok pásztázzák a partot és a vizet, de most már jut egy sóhajtásnyi idő: a falut teljes egészében megvédő gátrend­szer lassan összeér.., Emberek. Fáradt arcúak, bo­rostásak, szótlanok. Birkóznak a vízzel. Több mint háromezren éijel-nappal. És csendes biza- 1 adással hallgatják a hírt: Ör- '■'osnál már apadást jeleztek... D, Kónya József Svéd bálázógépet vett a MÉH „Eltűnnek" a papirhegyek A háztartásokból, üzemek­ből kikerülő papír és rongy­hulladék egyre nagyobb gondot jelent. Ettől a problémától a MÉH Vállalat sem mentes, hi­szen a Hőerőmű melletti tele­pük papírraktára állandóan zsúfolt volt. A papírhegyek ha­marosan eltűnnek. A tegnapi nappal üzembehelyezték a svéd Persöner cégtől vásárolt bálázó­gépet. A közepes teljesítményű berendezés első hazánkban. A MÉHTR'O’SZT a továbbiakban több ilyen gépeket vásárol a megyei vállalatok részére. A svéd cég mérnök-szerelője elmondta, hogy a napokban ér­kezett meg a berendezés és egy nap alatt végezte el a bekötési munkákat. Szinte egész Euró­pába exportálják kis, közép és nagy teljesítményű bálázógépej- ket. A Pécsre érkezett berende­zéssel alumíniumfóliát, mű­anyagot, kartont, rongyot és újságpapírt sajtolnak majd a nemzetközi szabvány szerint. A szabvány betartása annál is in­kább fontos, mert a MÉH a papír jelentős részét exportál­ja. A két régi gép pedig már nem készített elfogadható bá­lákat. Az új bálázó ötpercen­ként „lök” ki a sajtolóból egy kész „csomagot": súlya eléri a százötven kilogrammot is. Leg­nagyobb teljesítményét akkor éri el, ha rongyot báláznak ve­le, óránként három tonnát dol­goz fel. Bancsu Tibor műszaki elő­adó elmondta, hogy a beruhá­zás közel kétmillió forintba ke­rült, s a bálózógépet egy­millió háromszázezer forintért vásárolták. (Kiküldött munkatársunk je­lenti.) Két évvel ezelőtt, 1970-ben az argentínai nemzetközi bor­verseny után ítélte oda az OIV Magyarországnak az első hiva­talos borvilágverseny megren­dezésének jogát, azért mert a minőségi bortermelésben a vi­lág első három országa között tartják számon hazánkat. így érthető, ha a vezető bornagy­hatalmakat is megelőzve sze­reztük meg az új bírálati ala­pokra helyezett, nagy borver­seny jogát, melyet augusztus 21 és 31 között rendeznek a- Budapesti Kertészeti Egyete­men. A verseny idején, ezzel egybekapcsolódva nemzetközi szőlészeti és borászati kiállítás és vásár zajlik, úgyszintén Bu­dapesten augusztus 25 és szep­tember 5 között az Országos Mezőgazdasági Kiállítás — Albertirsai út - helyszínén. E kiállítás és vásár megren­dezésével kapcsolatban kedden délelőtt tartották meg az első sajtótájékoztatót Budapesten a Magyar Újságírók Szövetsége székházában. Szőke Mátyás, a MÉM Kiállítási Iroda igazgató­ja, elöljáróban a borvilágver­seny előkészületeiről tájékoztat­ta a lapok munkatársait. A ne­vezések lezárultak. A versenyen 33 ország 1350 bormintával vesz részt, a benevezett bor­minták 80 százaléka már meg­érkezett Budapestre, ahol szak­szerűen tárolják a versenyig. (Baranyából a Villányi Állami Gazdaság, a Mecseki Pincegaz­daság és a bolyi Kossuth Tsz borait, összesen hat megyei bort zsűriznek be a nemzetközi versenybe.) A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Kiállítás iránt igen élénk az érdeklődés. Eddig öt­ven hazai és külföldi kiállító je­lentette be részvételi szándékát, főként szőlőtermesztéssel és borfeldolgozással, illetve az ez­zel kapcsolatos gépgyártással foglalkozó bel- és külföldi üze­mek- A kiállítók ez ideig 6500 négyzetméter pavilont és sza­badterületet foglaltak le. Kül­földről - a jelentkezés itt még folyamatban van — csehszlovák, francia, holland, NSZK-beli, olasz és svéd cégek jelezték részvételüket. A kiállítás egyik szenzációja lesz az először bemutatásra ke­rülő — francia - szőlőbetakarí­tó kombájn, de bemutatkoznak a legújabb szőlőművelő, és borfeldolgozó csomagoló gépek is. Az ország különböző borvi­dékein megtartásra kerülő szak­mai rendezvényekre eddig 700 hazai és 1200 külföldi szakem­ber jelentette be részvételét. A kiállítás idején megrende­zik az első boraukciót is, ame­lyen 66 magyar bort — köztük számos minőségi óbort - árve­reznek el. A hazai és külföldi kereskedők a termőhelyen vásá­rolhatják meg a borokat, ilyen árverésre a Villányi Állami Gaz­daság Pincészetében is sor ke­rül. A kiállítás nem a borfogyasz­tás propagandája lesz - hang­súlyozta Szőke Mátyás tájékoz­tatójában -, elsősorban a szak­emberekhez szól, bemutatva a forradalmi átalakulásban lévő szőlőtermesztés és borászat leg­újabb módszereit, eredményeit, szakmai segítséget kíván nyúj­tani a hazai kiskerttulajdono­soknak, a kis szőlőtermelők egyre népesedő táborának, vé­gül a nagyközönséghez szólva a kulturált borfoqyasztás pro­pagálására vállalkozik. Ez utóbbit kívánja elősegíteni egy újabb rangos rendezvény is: a világverseny és kiállítás után - szeptember 11 és 16 kö­zött Budapesten rendezi meg 52. közgyűlését a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal. Rné 0» Szeptember 10-én VM Zrínyi-emlékünnepség Szigetváron Kedden ülést tartott a Szi­getvári Városi Tanács végre­hajtó bizottsága, melyen elfo­gadták az idei Zrínyi emlék­ünnepség programját. A szep­tember 10-én sorrakerülő ün­nepségen leplezik le id. Kapoli Mindig legyen otthon vendégváró keksz és teasütemény! Tekintse meg A GYŰRI KEKSZ- ÉS OSTYAGYÁR TERMÉKEIBŐL ÖSSZEÁLLÍTOTT ÉS DÍJMENTES KÓSTOLTATÁSSAL EGYBEKÖTÖTT árubemutatónkat PÉCSETT : a Kossuth Lajos utca 26. szám alatti Élelmiszerboltban, július 19-én, ma du. 14-18 óráig HARKÁNYBAN: az ABC Áruházban július 20-án (csütörtökön) du, 14-18 áráig és jó idő esetén július 23-án (vasárnap) de, 10-12 óráig a s t r a n d o n I ÖN IS LEGYEN A VENDÉGÜNK! Antal, volt Kossuth-díjas nép­művész szobrát, melyet a könyv­tár előtt állítanak fel. Ezt kö­vetően a könyvtárban faragó­művészek alkotásaiból kiállítás nyílik. A Zrínyi emlékünnepség egyébként a hagyományoknak megfelelően történik a belső várban, ahol 9 óra 30 perckor kerül sor a megnyitóra, majd megkoszorúzzák Zrínyi Miklós lovasszobrát, Délután kerül sor a dzsámi hangversenyre, me­lyen a Mecsek Fúvósötös, a Pé­csi Vonósnégyes és a Sziget­vári Tinódi Vegyeskar szereplé­sét tervezik. Délután sportren­dezvények tarkítják a progra­mot, este pedig fellobban az emléktűz, melyet műsor követ. A végrehajtó bizottság arról is határozott, hogy ez év no­vember 18-án külön ünnepség keretében megemlékeznek a költő és hadvezér Zrínyi Mik­lós haláláról, melyet a gimná­zium KISZ szervezete rendez. Olasz festő kiállítása Enzo Cacciola, genovai festő­művész grafikáiból kedden dél­után kiállítás nyílt Pécsett a Janus Pannonius Múzeum Rá­kóczi út 15. szám alatti kiállító­helyiségében, A fiatal olasz képzőművész első magyarorszá­gi tárlatát Aknai Tamás, mű­vészettörténész nyitotta meg, A kiállítás megnyitásán megjelent Gyimesi Gáspár, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának munkatársa, Sarkadiné Hárs Éva, a Janus Pannonius Mú­zeum igazgatója. Enzo Cacciola, a oécsi tárlat mind a 22 alkotását Pécs vá­rosának és a Janus Pannonius Múzeumnak ajándékozta, A ge­novai festőművész kiállítása egy hónapig tekinthető meg.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents