Dunántúli Napló, 1972. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-19 / 168. szám

DUNANTŰL! NAPLÓ 1972. Julius 19, HELYSZINVAZLAT A BALATONAKALI TERMESZE TBARAT CAMPINGROl JELMAGYARAZAT — camping határvonal □ épület vasút Ha kell; bányászkodnak Mikor hallani a barlangkuta­tókról? Többnyire, ha merész képzeletű kisiskolások eltéved­nek valamelyik földalatti üreg­ben. Ekkor a „barlangászok" mentenek. Ha tevékenységük ilyenkor látványos is, különben nem az. Baranyában a megyei Idegenforgalmi Hivatal a gaz­dája a barlangkutató csoport­nak. A kutatógárda tagja im­már tíz éve Berényi üveges István a BARANYATERV geoló­gus mérnöke. Először a magasság vonzotta, de szülei örömére felhagyott „repülős" terveivel. — Egyszer a barlangvezető mondta, hogy van egy ,,török pince" a hegy alatt. Lementünk, nagyon hideg volt, és minden csupa sár és kő. Harminc méter után összeszűkült a bejárat. Ki­jöttünk. így kezdődött. Aztán jöttek a nehezebb fel­adatok. Hatvanhárom telén az abaligeti barlang második ol­dalágában néhányszáz méteres ismeretlen szakaszt fedeztek fel. Azóta pedig az orfűi barlang- rendszer feltárása köti le a mintegy tíz fős kutatócsoport idejét. Húsz négyzetkilométeres vízgyűjtő területe van. Bejutni csak a víznyelőkön át lehet. A Szuadó völgy egyik víznyelőjé­ben dolgoznak negyvenöt mé­teres mélységben. Arra számí­tanak, hogy a nyitott barlang­járat talán tizenöt méterre lehet tőlük. Becslésük szerint jó irány­ban haladnak, mert a tavaszi nagy esőzések idején a fenéken sok víz tűnt el. Ez a negyvenöt méteres akna hat év munkája. — Miből gyanítják, hogy nagy barlangrendszer lehet a mélyben? — A felszínen futó patakok eltűnnek majd másutt felbuk­kanva forrásként jelentkeznek. Itt kezdődik a barlangkutató munkája. Megfestjük a víznye­lőkben eltűnő patakok vizét, az elszineződött viz pedig a forrá­soknál jelentkezik. Mérjük a vízhozamot is. Például a vizfői forrás hozama igen változó. Volt úgy, hogy percenként nyolcvan litert mértünk, de előfordult, hogy meghaladta a mennyiség a százötvenezer liter vizet is, A másik jellemző, hogy barlang az esetek többségében mészkő, vagy dolomitban jöhet létre — mondja Berényi üveges István. A többi már a feltáró bar­langkutatóra tartozik. Eldönti, hogy a víznyelő, vagy a forrás felöl kezdik a feltárást. Orfűn a forrás felől próbálkoztak először. Százötven métert haladtak elő­re, aztán a lefelé tartó járat összeszűkült. Széles lapos hasa- dékká vált. Negyven méterre bent voltak már a szifonban, amikor nem mehettek tovább. A járat olyan keskennyé vált, hogy a búvárruhát is hátra kel­lett volna hagyni. A búvárruha pedig ilyen helyen az életet je­lenti. A kőlyuki vízkivételi mű épí­tésénél szabályosan bányász- kodtak: feltárták a barlangot, a vízben térdelve fúrták a kőzetet, három szifont robbantottak, s végül kihordták a törmeléket. — Voltak nehéz percei? •— Perceim? Öráim. Egy pest- környéki barlangban becsúsz­tam egy függőleges járatba. Bennszorultam. Képtelen voltam a lábamat hajlitani. A három méteres szakaszból jó hat óra alatt véstem ki magam. Csak egy nyugtatott: társaim tudták, hogy lenn vagyok. Hobby a barlangkutatás? Nem hiszem. Talán egy kicsit a természet megszállottjai is. De ehhez kellékekre is szükség van: búvárkészülékre, kötelekre, csáklyákra. légkalapácsokra. És még néhány „egyéb" doloqro: jó fizikumra, szívre, és bátor­ságra. Salamon Gyula TERMÉSZETJÁRÁS Felhívjuk a figyelmet a Természetbarát kempingre, mely június 15-töl megnyilt a balatonakali, Sósi földek elnevezésű táborben. Megközelíthető vasúton a Balatonakali—Dörgicse vasútállomásról 25 perces sétával, közúton a 71. számú műútról Kilián-telep és Balatonakali között (Mandulacsárda mellett) induló bekötöúton. Nagyon kedvezőek a táborozási dijak. Kempingbetjyeggel rendel­kező tagoknak napi 6 Ft, ifj. 4 Ft, szövetségi tagoknak napi 8 Ft, vendégeknek napi 10 Ft. A helyszínen vegyesbolt, gázfőzö, moso­gató áll rendelkezésre. A vasútállomás közelében új vendéglő és ABC áruház, büfé található. Nagyobb csoportok táborozását aján­latos előre bejelenteni. Kisebb csoportok, vagy családok minden bejelentés nélkül felkereshetik. A tábor rendkívül szép környezet­ben, közvetlenül a Balaton partján helyezkedik el. A kempinge­zéshez ajánljuk a megyei szövetség sátor- és matrackölcsönző állomását igénybevenni. AUTÓ-MOTOR Gyorshajtás és felelőtlenség A városok zsúfolt, idegfeszítő forgalmából kijutva a gépjár­művezetők lelkileg felszabadul­nak. Nincs sebességkorlátozás, megszűnik a városi zsúfoltság, nincsenek jelzőlámpák, egyre ritkábban fordulnak elő a kö­telező magatartásokat szabá­lyozó és korlátozó jelzőtáblák, vagyis a vezető szabad akara­ta jobban érvényesülhet. Az útvonal vezetésének helyes ki­képzése, a kisebb forgalom, a sebesség utáni vágy és az ez­zel járó öröm-érzet nem egy esetben a maximális sebesség elérésére serkent. Az országúton, a szinte át­menet nélküli sebességnövelés sok veszélyt rejt 'magában. A sebesség növelésére gyakran okot ad az azonos típusú au­tók megelőzésének vágya, vagy a vezetett gépjárműnél kisebb teljesítményű gépjármű megelő­zése. Sokszor serkentik nagyobb sebességre a vezetőt a kocsiban ülő utasok, biztatják, ugratják. A sebesség növelésének gyakori oka az úgynevezett „autós ön­érzet". Az új autó, a vezetési rutin csillogtatása, a kedves is­merős előtt való oktalan tetszel- gés, az ügyesség és a bátorság fitogtatása számtalan tragédiá­hoz vezet. A gépjárművezető cselekede­tei vezetés közben legyenek ál­landóan határozottak és meg­fontoltak. A megfontolt vezetés megkívánja, hogy a belső és külső negatív jellegű kényszerí­tő körülményeknek a vezető el­len tudjon állni. Haladási se­bességét a józan belátás, mér­téktartás, a mindenkori látási és forgalmi viszonyok határozzák meg. Különösen fontos, hogy értelemmel és ne érzelemmel válassza meg sebességét. Baranya megyében 1971-ben gyorshajtás következtében 316 közlekedési baleset történt, vagyis a legtöbb baleset gyors­hajtás következménye. Az ér­vényben lévő jogszabály Ki­mondja: járművel csak olyan sebességgel szabad haladni, amely mellett a jármű közleke­dése biztonságos. A jármű köz­lekedése viszont akkor bizton­ságos, ha vezetője — feltéve, hogy mások is megtartják a ró­juk vonatkozó szabályokat — baleset előidézését el tudja ke­rülni és ha a körülmények úgy kívánják, járművét meg tudja állítani. Tehát a jármű sebessé­gét úgy kell megválasztani, hogy az megfeleljen a látási, forgalmi és útviszonyoknak és ne igényeljen nagyobb féktávol­ságot, mint a belátható útsza­kasz hossza. A KRESZ km órában megha­tározza a járművek lakott terü­leten kívüli és lakott területen belüli sebességét. Sokan ezt helytelenül értelmezik és igye­keznek a lehetőséget maximáli­san kihasználni, megfeledkezve arról, hogy a sebesség nem kö­telező, hanem csak lehetőség. Régi jótanács: néhány perc, vagy másodperc előnyért nem érdemes kockáztatni a bizton­ság ot­T. S. Kuttyogassunk! Irtunk mái arról, hogy a Pé- csi-tó nagy harcsáinak horogra kerítéséhez használják a har- csázni szerető horgásztársaink a kuttyogató módszert. Július 2-án e módszert alkalmazta Sé­táló Mihály és másodízoen fo­gott egy 10 kilós harcsát. Ez és számos tapasztalat bi­zonyítja, hogy 10 kilós és ennél nagyobb harcsák is vannak még a tóban. Tart még a verseny az 1973. évi ingyenes éves területi jegy elnyeréséért. A kuttyogatással kapcsolat­ban: nem feltétlenül szükséges a speciális kuttyogató horgász­eszköz beszerzése. Talán nem is kapni most. Megfelel egy vi­zespohár vagy 3 dl-es közepes szájnyílású „dunsztos" üveg is. Ezekkel otthon a fürdőkádban is lehet gyakorolni azt a jelleg­zetes kar. jobban mondva csuk­ló mozdulatot, amelynél az utolsó mozdulat, a vízből sza- badítás a legfontosabb. Ennek kell a leggyorsabbnak lennie, hogy a jellegzetes „klutty” hangot előállítsuk. Tanácsoljuk, hogy harcsázáshoz a csónakban mindig ketten legyenek. A se­gítő irányítja a csónakot, las­san, és ami szintén fontos, hangtalanul evezzen. Az is fon­tos, hogy a segítőtárs tudja ke­zelni a harcsa kiemeléséhez fel­tétlenül szükséges vágóhorgot. Aki nem akar időt és fáradsá­got szánni a kuttyogatás forté­lyának elsajátítására, de sze­ret villantózni, annak ajánljuk, hogy meleg napok déli óráiban villantózzon a víz felső kéthar­madában. így nem kell félnie a mély pergetés velejárójától, az elakadástól. ÜGYESSÉGI VERSENY Ar augusztus 19—20 i Herman Ottó emlékverseny programjának ügyessé­gi versenyszámai a ket céldobó ver­senyszámmal egészül ki. E szerint az egyik célpontot a vizen helyozik el és a tervek szerint a vízről, csónak­ban ülve keli végrehajtani a dobáso­kat. Az országos cél- és távdobó ver­senyek időpontjához alkalmazkodva oz intéző bizottság cél- és távdobó (háromtusa) versenyét is az emlék­verseny keretében rendezik meg. A Herman Ottó emlékverseny első napján, augusztus 19-én 13 órai kez­dettel bonyolítják le az üayesséai versenyszámokat. Ezt megelőzően 19- én, 8—12 ára között rendezik meg, ugyancsak a Pécsi-tónál o cél- és távdobó, háromtusa versenyeket. Az em'ékverseny második napján o hal- fogó versenyt 20 ón, koro hajnali kez­dettel rendezik a Herman Ottó ta­von. Szovjet öntöttvas KAZÁN Szerelvények boltja Zsolnay V. u. V. HORQASZAT VÍZSZENNYEZÉS - HALPUSZTULÁS A Szigetvári Konzervgyár ismételten o’yan vízszennyezést okozott o Fekete- vizen, amelynek következtében a S?k lés és Vidéke HE. 8 holdnyi, a Vajszlói HE. 10 holdnyi, a Sellyéi HE. 5 hold­nyi, összesen 23 holdnyi vizterületén 2760 kg hal pusztulását okozták. A kár kb. ötvenötezer forint. Az eljárás megindult. kíméletes bánásmódot Értesüléseink szerint még mindig akadnak a Pécsi-tó partjain olyan horgászok, akik o „retur” halak ki- emelésénél ma sem használják a Pécsi-tóra egyébként kötelezően elő­írt kiemelőszákot Másrészt vannak olyan horgászok is akik az előbbi eseten túlmenően a mélyen akadt horgokat kíméletlenül kitépik, kirán- cigáljá* a halak szájából, amelyek o vízben sérüléseik miatt elpusztulnak. Az a horgász já■ el helyesen, aki a mélyen nye t horgokná1 a returhal szája szélénél elvágja a horog elő- kéjét, o horgot érintetlenül a hal­ban hagyja és úgv helyezi vissza a halat a vízbe. A halakkal való kímé­letes bánásmódot egyébként az Or­szágos Horgászrend szabálypontjai is kötelezően előírják. A BNV-n láttuk ezt o borkács esztergapadot. Ara, saj'nos, nem o kispénzű barkácsolók pénztárcájához szabott, bár ügyes szerkezet, exportálják is. BÉLYEQ Olimpiai bélyegek INTEL?MAC' \ PE NT-ONT IGO A NAT I' PA’ ’ ■••• \ & ___— D UHU DG ABALIGET 1971 ,Vi; t2 Az 5. nemzetközi eszperantista természetbarát talál- kofát ez évben hazánkban rendezik meg. Ebből az alkatomból a Magyar Eszperantó Szövetség Baranya megyei szervezete az Állami Biztositó Baranya megyei igazgatósága bélyeggyűjtő körének, valamint a MABÉOSZ Dél-dunántúli Területi Irodájának közreműködésével jú­lius 23—25-én Abaligeten kiállítást rendez. A kiállítás alkalmából készült emléklapot (Meiner- karto) bizonyára sok bélyeggyűjtő lógja gyűjteményébe helyezni, mint érdekességet. Itt emiitjük meg, hogy hazánkban eddig 28 alkalommal használtak eszperantó témájú emlékbélyegzöt. és felhasználjuk az alkalmat, hogy bemutassuk olvasóinknak a múlt éki 4. nemzetközi találkozó aikalmából használt bélyegző lenyomatát is. A kiállításon alkalmi postahivatal is működik. Május és június havi rova­tunkban röviden beszámoltunk a MABÉOSZ IX. kongresszusáról és az ebből az alkalomból ki­adott bélyegsorról. Enftek egyik értéke a szövetség új székházát ábrázolja. Ezzel kapcsolatban több olvasónk kérdésére vála­szolva közöljük, hogy a szövet­ség nemrégiben szabályozta a székház belső rendjét, melyről a bélyeggyűjtő körök tagságát körlevélben részletesen tájékoz­tatták. így többek között meg­határozták az általános csere­napokat, a köri összejövetele­ket, a gyorscserék és a csere­füzet forgalom lebonyolításának rendjét, a könyvtár használatát, a külföldi bélyegcseréket, vala­mint a bélyegvizsgáló állomás és a külön postahivatal műkö­dési idejét „Haragusznak rám a kofák. A rekkenő hőség úgy látszik kevés embert tudott otthon tar­tani, most is — mint vasárnapo­kon általában — népes a domb­oldal. Apró házak, bódék, kalyi­bák, bodegák — egyik rango­sabb, a másik csak éppen azért van, hogy a hirtelen zivatar elől legyen hová elbújni a gaz­dának . . . Az élet félreérthetetlen jelei: egy kötélen néhány ruhadarab szárad, feljebb egy szalmakala­pos, gatyás férfi Tcapirgál vala­mit a kertben, a takaros faház­nál egy kislány napozik, az ös­vényen gyerekek űzik egymást, odébb pedig egy bátorításra váró csöppnyi fa inkább csak jelképes árnyékában, bogrács­ban készül a déli ebéd . . . Hirtelenjében nem is,tudom minek nevezzem ezt a részt a Pécstől Szigetvár felé íezető út mellett, a jobboldali lankán. Víkendtelep? Hát annak azért túlzás lenne hívni, mert bizony csúnya is, rendezetlen is, meg aztán ezen a kopár részen va­jon mi vonzaná az embereket? A vonzóerőt — amely persze egyáltalán nem hasonlítható Hobby kapával és gereblyézel egyetlen víkend-telep csábítá­sához sem — gyorsan megtalál­ni: az a néhány négyszögöl föld, amit itt a városi ember birtokolhat, beleadva minden természet és föld-vágyódását... Jóformán észre sem vettük, úgy vált tömegessé — úgy négy­öt évvel ezelőtt kezdődött — ez az újszerű, csak a városi és el­sősorban csak a nagyvárosi em­ber számára élvezetes hobby. A komlóiak még előbb felfe­dezték ezt a lehetőséget: az egyéb célra nem használhaló földek ilymódon való kihaszná­lását — módszerük országos pél­daként szolgál. De Pécsett is, most már mindhárom kerület­ben száz holdakra rúg a terü­let, amely apró sávokra bontva egy-egy városi embert, családot boldogít a Nagypgstavölgyben, Lámpásvölgyben, Szabolcson és a hatos út mellett...- Nézze, nekünk ez a Bala­ton — mondja Kocsis Imre, az egyik parcella tulajdonosa -, olcsó és nem ráz. Kocsi se kell hozzá, kihozza oz embert a busz, aztán néhány év múlva, amikor már megnőnek egy ki­csit a gyümölcsfák, rá sem log ismerni erre a vidékre. A lalusi ember a szőlőbe jár - mi meg a kertünkbe. Ide a bódé helyé­be rakok egy kicsit nagyobbat meg szebbet, aztán itt szépen el lehet majd kártyázni a ha­verokkal . .. Van, aki pihenni jön ide, de akad olyan is, aki azért, hogy napestig jóformán fel se emel­je a fejét a csöppnyi kertből. Itt azután nincs irgalom a gaz­nak, minden tő paprika és pa­radicsom külön elbánásban ré­szesül, s még azt is szómon tartják, múlt szombat óta meny­nyit nőtt o véznácska uborka. Az ilyen nagy hévvel kertészke- dők általában szellemi dolgo­zók — „ülőfoglalkozásúak”. Tisztviselő, mérnök, pártmunkás, pedagógus. Olyan is akad kö­zöttük, akiknek Orfűn, Abalige­ten vagy éppen a Balatonon van víkendháza — ez azért mé­giscsak más. Ide ki lehet ugor- ni hétköznap délután is - „földbe kapálni” a napi izgal­makat, ideggyötrő gondokat, vagy csak leheveredni, beszél­getni a szomszéddal .. . Hogy mi ebben a hobby? Amellett, hogy kellemes és hasznos időtöltés, lassan-lassan kialakul a soha meg nem hir­detett, és mindenkinél csak maga által értékelt verseny: ki­nek szebb a paprikája, kinek eredt meg a gyümölcsfája, ki­nek sikerült szebb virágoskertet kialakítani ... — mert a zöld­ségfélék mellett mindenütt ka­pott kisebb-nagyobb helyet a virág is . . . Még valami, ami ráadásul értékessé teszi ezt az egyre népszerűbb hobbyt, és amit az egyik asszony így fogalmazott meg:- Azóta haragusznak rám a kofák. Kiadja a kert, ami ne­künk kell ■ . . (DKJ) JÓ, HA TUDJAK A GYŰJTÖK, HOGY,.. ...az 1964, évi Marx bélyeg egyes példányain a keret jobb oldali részén ESFMÉNYEK fel­irat olvasható. A tévnyomat úgy keletkezhetett, hogy a nyomó­lemezen az E betű alsó vízszin­tes szára betömődött vagy a maratás nem sikerült. A hibás nyomat az ív 27. bélyegén talál­ható. ...az 1971. év legszebb bé­lyege címet a beküldött szava­zatok alapján a Képes Krónika­sorozat 1,50 forintos értéke nyer­te el, amely Salamon király és Géza herceg viszályát ábrázol­ja. ...a IX. kongresszus határo­zata szerint az új országos ve­zetőség gondoskodjék arról, hogy a MABÉOSZ elhunyt tag­jainak bélyeghagyatékát meg­felelő módon értékesítsék. Erre dolgozzon ki megfelelő szabály­zatot és azt hozza nyilvánosság­Július 15-én a Münchenben megrendezésre kerülő XX. Nyári Olimpiai játékok alkalmából je­lent meg egy nyolc címletből álló 14+1 forint névértékű bé­lyegsor és egy 10 forint név­értékű blokk. A sorozatból a 40 filléres két labdarúgó férfit, a 60 filléres vízilabdázó férfit, a 80 filléres egy gerelyhajítő nőt, az 1 forin­tos egy kajakozó nőt, az 1,20 forintos két ökölvívó férfit, a 2 forintos egy tornásznőt, a 3+1 forintos két birkózó férfit, és az 5 forintos egy tőrvívó férfit áb­rázol. A bélyegsorból 608 000, a fogazott bélyegblokkból pe­dig 353 000 példány készült Ké­kesi László grafikusművész raj­zai alapján,

Next

/
Thumbnails
Contents