Dunántúli Napló, 1972. július (29. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-02 / 154. szám
IMyari programok Vidéki színházak vetélkedője a rádióban Nemzetközi kórusfesztivál Debrecenben A nyár kezdetén mindig aggódva latolgatjuk: véget ért-e a kultúra idénye, hogy átadja helyét a kizárólag „könnyű" szórakozásnak, az igénytelen produkcióknak, akad-e kísérlet az igényes művészet folyamatos közvetítésére? Szerencsére szaporodnak az avatott kezdeményezések, nő a bele-nem- nyugvók tábora, akik azt vallják: a nyár sem „különös" évszak — legalábbis a kulturált szórakozási igények vonatkozásában. Nem készítünk mérleget az idei nyár várható kulturális eseményeiről, csupán kiemelünk kettőt a sokból — amely színvonalas szórakozást, művészetet ígér. Az egyik a vidéki színházak rádió-vetélkedője, a másik a debreceni nemzetközi kórusfesztivál. Meglepetés a rádióhallgatóknak Az első interjúalany Marton Frigyes, a Magyar Rádió főrendezője. i- Milyen szándék szülte a vidéki színházak vetélkedőjének ötletét?- A rádiósok számára a nyár főszezonnak számít; a hordozható kisrádiók * elterjedésével a nyári időszakban jelentősen megnőtt o hallgatók száma. Ugyanokkor figyelembe kell venni a színházi évad végét, s hogy bizonyos vonatkozásokban a hallgatók könnyedebb műsorokat várnak. Ez azonban egyetlen művészetszervezó számára sem jelentheti az igénytelenséget. Ügy gondoljuk, a színházak vetélkedője igényes, egyben szórakoztató műsorsorozat lesz, alkalmas arra, hogy o vidéki színházakat jobban megismertesse a széles közönséggel.-Mi lesz a vetélkedő lényege? Kik írják a műsorokat? Hogyan döntik el az elsőség kérdését?- A vetélkedő hasonlít majd e budapesti színházakéra, amely néhány esztendeje oly nagy közönségsikert aratott. A meghirdetők között a Rádión kívül ott találjuk a Művelődésügyi Minisztériumot és a Színházművészeti Szövetséget is. A műsorsorozat címe: Ez az én színpadom. A vetélkedőt „semleges pályán”, az otthonos Fészek Klubban tartjuk. Az'érdekes műsor sugárzására augusztus 6-tól vasárnap délelőttönként kerül sor, majd egy-egy hétköznap este megismételjük azokat.- Ami a műsorok szerkesztését illeti — az az egyes színházak, színész- és művész-kollektívák, illetve'a városok értelmiségének dolga, Akad olyan színház, amelynek műsorát é2 szerző állította össze, máshol a műsor egy szerző munkája. A megkötés csupán annyi: a műsorok szórakoztató formában tükrözzék az illető megye, város, illetve színház múltját, életét, érdekességeit. Az első tapasztalatok birtokában máris mondhatom, hogy a vetélkedő- sorozat sok kellemes meglepetéssel szolgál majd a rádióhallgatóknak. Nemcsak új előadó- művészekkel, hanem új szerzőkkel is megismerkedhetnek, akiknek a nevével bizonnyal később is találkozni fognak — A produkciók színvonalának eldöntésére a közönséget kérjük fel. Szavazólapon, illetve levelezőlapon a hallgatók döntik majd el: melyik három műsor tetszett nekik a legjobban. A sorozat végén ennek alapján kapják meg jutalmukat a részvevő együttesek. Kortársi kórusművek Az V. Bartók Béla nemzetközi kórusfesztivál programjáról dr. Tar Károly, a Debreceni Városi Tanács művelődési osztályának helyettes vezetője adott felvilágosítást. — Debrecenben immár szép hagyományra tekinthet vissza a kóruskultúra ápolása. Most ötödször rendezik meg a nemzetközi énekkari seregszemlét. Mi az idei találkozó központi gondolata? — A felszabadulás után, 1961 óta, kétévenként találkoznak Debrecenben Európa élvonalbeli amatőr kórusai. Célkitűzésünk az, hogy rangos, nemzetközi fórumot teremtsünk a kórusmuzsikának, a zenei nevelésnek. Büszkék vagyunk, hogy Arezzó és Llangollen mellett Debrecen neve is a kóruskultúra ápolásának központjaként került be a zenei köztudatba. — Debrecenben kétévenként versenyeket és fesztiválokat rendezünk. A versenyek szélesebb keresztmetszetet adnak az európai kóruséneklésról; a fesztiválok szűkebb körben, de mélyebben tekintenek a zenei nyelv világába, alkalmat nyújtanak egy-egy kórus teljesebb bemutatkozására. Az idei, július 3. és 8. között megrendezendő kórus- fesztivál fő törekvése az, hogy határozottan és egyértelműen a modern kortársműveknek teremtsen fórumot. Ezért a fesztivál esti és minősítő koncertjein csak modern művek hangzanak el. Külön érdekességként említhetem, hogy három magyar zeneszerző — Durkó Zsolt, Láng István és Szokolay Sándor — a mostani fesztiválra komponált kórusművet. — Kik vesznek reszt; milyen egyéb eseményekre kerül sor a seregszemlén? — A fesztiválon és a minősítő hangversenyeken húsz magyar énekkar és a következő külföldi kórusok vesznek részt: a Stara-Zagorai Rodina Művelődési Ház Vegyeskaro (Bulgária), a Brno-i Madrigálkórus (Csehszlovákia), a Clemetti- Opisto Kamarakórus (Finnország), a Klaipedai Vegyeskórus (Litvánia), a Gdanski Moniusz- ko Vegyeskar (Lengyelország), a Leningrádi Technológiai Főiskola Kórusa, a Masfieldi Cantamus Ensemble Kórus (Anglia), és a Wernigerodei Zeneiskola Vegyeskóru;a (NDK). így a hatnapos fesztiválon több európai nemzet kortársművészetébe kapunk az eddiginél mélyebb bepillantást. — A kórusfesztivál alkalmát széleskörű szakmai tanácskozásra is felhasználjuk, amelyre 200 szakember jelezte részvételét. Emellett képzőművészeti kiállítást rendezünk „In memóriám Bartók” címmel — több mint 100 képzőművész alkotásaiból. Befejezésül megjegyzem még, hogy a fesztivál megnyitó koncertjét Kodály Zoltán születése 90. évfordulójának szenteljük: a Páva variációkat és a Psalmus Hungaricust Ferencsik János dirigálja majd. i ecnniKa a gyogydbzaLuan Az ágy melletti őrzőberendezés Műszerek és emberek Őrzőberendezések a betegágy mellett 240 másodperc az élet és halál mezsgyéjén A szívmegállások túlélése 19,5 százalékos Középkorú férfi telefonál a belgyógyászati osztály előcsarnokában. Járóbeteg, szívpanaszokkal. Beszélgetés közben hangtalanul a földre zuhan. A legközelebbi nővér odarohan, melléje térdel. Száját a beteg ajkára helyezi, mesterséges légzést alkalmaz és tenyerével a külső szívmasszázs jellegzetes mozdulatait végzi. A beteg néhány perc múlva magához tér. Kórtermébe viszik és gondos ápolással később gyógyultan távozik. Am az esetek többségében az újraélesztés, a szívműködés megindítása nem ilyen egyszerű. A mind bonyolultabb küzdelemben azonban —, amikor az életet hányszor és hányszor visszakényszerítik a pár percnyi „demarkációs vonal” innenső oldalára —, az embert egyre komplikáltabb és korszerűbb műszerek, jelzőberendezések segítik. A 400 ógyos klinikán működik az anaesthesioiógia és intenzív terápiás osztály. Két részlegén, a belgyógyászaton és a sebészeten jobbára szívbetegeket ápolnak, illetve a műtét utáni legsúlyosabb betegeket látják el. Olyanokat, akik állandó ellenőrzésre, megfigyelésre szorulnak. Ennek a tevékenységnek az intenzitását maximálisra növelik a mostani legkorszerűbb elektromos megfigyelő műszerek. Köztük van a klinika legújabb szerzeménye, az úgynevezett ágy melletti őrzőberendezés. A sebészeti intenzív-részlegen súlyos operáció után helyezik el b betegeket. Középütt két egymáshoz tartozó nagyméretű fémszekrény, huzalokkal, gombokkal, lámpákkal és egy kisméretű képernyővel. Gombok egytől ötig, számjegyekkel: öt ágyat, illetve beteget jelentenek, akiknek a szívműködéséről, pulzusáról, a beteg állapotáról a szükséges kapcsolókkal bármelyik pillanatban információt nyerhetnek a monitoron. Ez a nagyobb teljesítményű úgynevezett központi őrzőberendezés. Nem messze hasonló készülék, hasonló funkcióval, Ez az ágy melletti őrzőkészülék, amely egy beteg ■ ellenőrzésére szolgál. Első pillantásra megragadja figyelmemet a szüntelen jelzés: a monitor bal középső pontjáról meginduló és szabályos ritmusban hullámokat író apró, élénkzöld pontocska. Két-három másodperc alatt eltűnik a túlsó oldal közepe táján — hogy az ellenkező oldalon újra kezdje végtelennek tűnő útját. Egyenletes „bip-bip" hangjelzés kíséri a ritmikus hullámzást: az élet zöld vonala - az élet hangja. Most az EKG, az etektrokar- diográf van rákapcsolva a monitorra. Hullámvonalának elváltozásai fontos információkat adnak a beteg szívműködéséről. A tágas üvegfalú teremben rtt-ott egy-egy ápolónő suhan oda valamelyik ágyhoz. Leolvassa a műszer adatait, ha szükséges, közli az orvossal — közben végzi a saját ápolói teendőit. Olykor negyedpercnyire átkulcsolja a beteg csuklóját: pulzust mór. Kontroll ez is, hiszen az elektród lecsúszhat, a műszer torzíthat; az ember őrző szeme, figyelme nélkül mit sem érne a legjobb őrzőberendezés akárhány jelzése is. Távolabb, a központi monitor felöl tompított elektromos hangjelzés vágja ketté a csöndet. Dr. Tekeres Miklós adjunktus a fülembe súgja: „A szívműködés zavarainak észlelésére állították be a készüléket. Ha a frekvencia 40 alá esik, megszólal az elektromos hangjel.. A többcsatornás őrzőberendezés központi műszerfala Megkérem dr. Tekeres Miklós adjunktust, foglalja össze: „mit tud" ez a Hellige-márkájú őrzőberendezés. — Az egyiket, az egyszemélyest, ahol szükséges, a beteg ágya mellé helyezzük. Ez is észleli a beteget, vagyis komplex információs anyagot közvetíti számunkra: az EKG-t, a pulzus, a testhőmérséklet, a légzés, a vérnyomás adatait. Korábban ezeket csak külön-kü- lön vizsgálhattuk meg. Előnye még az is, hogy pontosan beállítható, ugyanakkor a készülék melegedése miatt sem torzít, megbízható adatokat nyújt — folyamatosan.- A központi őrzőberendezés annyiban több, hrogy szimultán ellenőrzésre képes, akár öt ágy is rákapcsolható. Másfelől ez már a beteg kezelésére is alkalmas. Például ha, a szívpitvarban ritmuszavcr keletkezik, egy bizonyos remegés lép fel. Ilyenkor a megfelelő műszert ráhelyezve a szívre egy elektromos ütéssel helyrebillenthető a rendszertelen pitvarműködés. Ezt az ütést a gép az EKG-görbe egy bizonyos pontján — alkalmas pillanatban — automatikusan vezérli. Hasonló az eljárás, a szívmegállás egyik formájánál is: amikor a kamra működése leáll és a szívizomzat rendszertelenül rángatni kezd. Ahogy mondjuk: „elektromosan fibril- lál". Ilyenkor az orvos manuálisan alkalmaz elektromos ütést a mellkasfalon ót a szívre; „sokkolja", szabályos tevékenységre készteti a szívműködést. A másik esetben a szív tágult izomzattal áll meg. Elektromos aktivitást nem mutat, úgynevezett „elektromos csend” áll be. Ilyenkor a szív külső elektromos ingerlésére van szükség. A vénán keresztül a szívbe vezetett elektromos drótkó- belen keresztül ritmusos elektromos impulzusok ingerük a szívizomzatot, biztosítva a keringést. Mindkét szívmegállás esetében szívmasszázs előzi meg a beavatkozást. A keringést mielőbb, de négy percen belül mindenképpen meg kell indítanunk. A szívmegátlás — mondhatni — mindennapos eset az intenzív terápiás osztályon. Akinél várható ez, ott a beállított őrzőberendezés adott pillanatban fény- és hangjelzéssel egyaránt figyelmeztet a veszélyre. Általában a közelben tartózkodó nővér észleli először a jelzéseket. Azonnal megkezdi a szívmasszázst. Társa ezalatt riasztja az ügyeletet és miközben az orvos — másfélkét perc alatt — a helyszínre ér, a beteget az esetleges beavatkozásra is előkészítik. Értékes, az újra meginduló élet szempontjából kimagasló értékű másodpercek múlnak ilyenkor a nővér szakmai felkészültségén. Különösen a nem várt és nemegyszer más osztályokon bekövetkező szívmegállások esetében. Az újraélesztések egy része sajnos sikertelen, de a küzdelem, az mindennapos. Az eredmény, a szívmegállások túlélése pedig 19,5 százalékos, azaz a pécsi klinikán is eléri a világszínvonalat. Volt már eset, amikor néhány napon belül nyolcszor indították meg az abbamaradt szívműködést egy betegnél, aki gyógyultan távozott a klinikáról. Az őrzőberendezések vészjelzéseire naponta olykor nem is egyszer megindul a drámai küzdelem a másodpercekért, azért az alig 240 pillanatért, amely élet és halál mezsgyéjén a visszatérés reményét ígérheti. Egy altatónővér, négy ápolónő, és három orvos riasztható egy-egy ügyeleti időszakban. Életük, napi munkájuk ritmusa a pillanatrakészség állapotában edződik szilárd, töretlen hitté, kollektív akarattá. * A szélső ágyon az orvosnő most veszi le a nemrégen mű- töttt öreg néni arcáról az oxigénmaszkot. Takarója alól huzalok áqa-boga kúszik az ágyak alatt az őrzőberendezés felé. A monitoron végigúszó pici zöld pont hullámvonala most a szívstimuláló elektródák munkáját jelzi. Enélkül már nem élhetne. Wallinger Endre lluSnju in h nn as NYÁRI DOHOGAS Nemrég köszöntötte a tel* vízió külön összeállítással liléi Endrét hetvenedik születésnap ja alkalmából, a múlt szómba ton pedig a kitűnő író Karinth' Frigyes művészetét idéző mű' sorát láthattuk. „Krétarajz - Karinthy Frigyesről" — ez vol a műsor pontos címe. A krétarajz Illés Endre egyil legsikeresebb, maga-teremtette műfaja. Életmű-sorozatábar vaskos kötet őrzi már kortársai ról, főként a Nyugat első nem zedékéről összegyűjtött íráséi rajzait, köztük Harun al Rasic címen a Karinthy Frigyest idé zőt. A kötet bevezetőjében így f Illés Endre a műfajról: .Szere tem a porló, színes krétákat Szeretem a könnyedséget, aho gyan a kréta végigfut a papi ron. Több írásomat is krétarajz- nak neveztem el. Csak annyi akartam a szóval elmondani hogy nem a rézkarcolók hide? tűjével írtam portréimat, d< könnyen futó krétákkal húztan meg egy-egy vonást, el-eldob va sok-sok rajzlapot, míg úgi gondoltam: végre sikerült el kapnom modelljeim titkát.. Azért idéztem ilyen hossza' san Illés Endre szavait, mer szeretném felhívni a figyelme a könyvre. A Krétarajzok nagy szerű kötet, néhány darabja ki váltképpen igazi gyöngyszem Azt hiszem, a Karinthyről szólt Harun al Rasid is a gyöngy szemek közé tartozik. Ilié: Endre valóban könnyed kréta' vonásokkal — azaz finom iro- dalmi stílusrhűvészettel — vő' zol fel egy portrét, amely mint ha elkapna valamit Karinthy lényegéből, „titkából”. A könyv- ben, ismétlem ... * De nem így a televíziós műsorban, amely messze elmarad! Illés Endre krétarajzainak finomságától és amely — egt számomra érthetetlen indítékú „megoldás" következtében már-már karikatúrává „egyszerűsödött”. A könnyedség helyett pedig valami kiszámított merevséget sugárzott. Balzsamillatot. Úgy látszik, ez az írói eszközökkel megteremtett műfaj nem adaptálható a képernyőre. A műsor legkényesebb pontja a bevezető Lepketánc. liléi Endre kritikájának „története”, a Harun al Rasid teljességébe illesztve: remeklés. A képernyőn: rossz ötlet A múft vasárnapi KI mit tveffban — félénken merem csak megpendíteni — a zsűri alighanem elkövette az első jelentősebb tévedését. A versmondv— kategóriájában nem a jobbik versenyző jutott tovább. A tévedés már az előző csütörtökön „a levegőben lógott" Hasonló területen, az irodalmi színpadok kategóriájában. Akkor azonban a legutolsó pillanatban Vámos Lászlónak sikerűit megmentenie a helyzetet— A vád bizonyítása helyett — noha ez még tetézi a szemtelenséget — szeretném inkább mentegetni a zsűrit 1. A műsor változatossága érdekében — egyébként érthetően .— az egyes kategóriák versenyzői nem közvetlenül „egymás mellett” kerülnek sorra, hanem előfordul, hogy az összemérendő két-hórom produkció közé egy vagy több hosszú időtartamú más produkció ékelődik. Ilyenkor nehezebb az összemérés, mert a korábbi produkció némileg elmosódhat módosulhat. Megszépülhet — mint vasárnap —, vagy elszürkülhet. Ezt a veszélyt a produkciók előzetes megtekintése és a szorgalmas jegyzetelés a minimumra csökkentheti, de teljesen meg nem szüntetheti. 2 A rádió meg a televízió a koronatanúja, hogy kicsiny hazánkban jelenleg több — eléggé eltérő — versmondó stílus él békésen egymás mellett. Ez nagyon jó, előadóművészetünk gazdagságának egyik forrása. A versmondásokat minősítő zsűri dolgát azonban megnehezíti. 3. Emberemlékezet óta nem működött ilyen jó zsűri a televízióban. Ha ráadásul abszolút tökéletes és csalhatatlan lenne, el sem tudnánk viselni . . . Stederkényi Ervin um VASÁRNAPI MELLÉKLET
