Dunántúli Napló, 1972. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-14 / 164. szám

1972. július 14. DUNÁNTÚLI NAPLÖ Közös érdekünk Beilleszkedés a munkahelyen Ünnepélyes fogadtatás — Kezdő keresetek Fgyetlen gazdaságpolitikóval foglalkozó szakember előtt sem lehet kétséges, hogy igen ko­moly gazdasági hatása van az először munkát vállaló fiatal munkahelyi fogadtatásának. Idén több, mint 1700 ifjú szak­munkás kezdi meg munkáséle­tét Pécsett, beszéljünk hát a munkahelyi beilleszkedésről. A tanulóviszony ideje alatt Az új szakmunkásképzési tör vény szerint a vállalat általá- j ban nem szólhat bele, hogy személy szerint ki kerül hozzá i szakmunkástanulónak. Ezt a ki­választó, elosztó szerepet a szakmunkásképző iskolák látják el. A feladatváltozás azonban nem jelenti azt, hogy a vállalat­nak semmilyen szerepe nem maradt a fiatalok megnyerése­vei, a munka megszerettetésé­vel, a vállalati élet megismer­tetésével kapcsolatban. Arra van szükség, hogy minden kép­ző vállalat a megfelelő szak­munkásképző iskolával jó mun­kakapcsolatot építsen ki, kísérje figyelemmel a gyakorlati kép­zésre hozzá beosztott tanulók elméleti fejlődését is. Erre igen jó példákat találunk a B. m. Ál­lami Építőipari Vállalatnál és a VOLÁN-nál. A jó munkakap­csolat során az elosztásnál az iskola természetesen figyelem­be veszi a vállalat által javasolt fiatalokat, előnyben részesíti a vállalati törzsgárdatagok gyer­mekeit a felvételek során, ha az egyéb feltételeknek megfelel­nek. Anyagilag is érdekeltté tehe­tők a tanulók a vállalathoz való kötődésben a társadalmi tanul­mányi ösztöndíj segítségével. A szakmunkásképző intézetek megállapítása szerint a tanuló­viszony folyamán kevés vállalat él ilyen tanulmányi ösztöndíj odományozásának lehetőségé­vel. Az 500. Ipari Szakmunkás­képző Intézetben 810 végzős tanuló közül csak 61 kapott vállalatoktól társadalmi tanul­mányi ösztöndíjat. Jelenleg en­nek az ösztöndíjnak a havi ösz- szege 250 forint, de szeptem­ber 1-től a nehezen beiskoláz­ható szakmákban ez az összeg 500 forintig emelkedhet. Az a tapasztalatunk, hogy a szakmunkásképző intézetek le­hetőségeikhez képest igyekez­nek a szakmunkástanuló­kat o jövendő munkaválla­lásra felkészíteni. Az 508. Inté­zetben osztályfőnöki órák témá ja: ,,Hogyan viselkedjünk új munkahelyünkön". Ugyanúgy Felveszünk azonnali belépésre bútorüzemünkhöz, asztalosmunkára férfi segédmunkásokat. Betanítást vállalunk. Bérezés megállapodás szerint. Munkásszállást és a kollektív szerződésben kiirt egyéb juttatásokat biztosítjuk. s n I k e r é s KOMJATI JÁNOS üzemvezetőnél. CARBON KÖNNYŰIPARI VALLALAT, Komló. Kossuth L. u. 21. sz. Telefon: 20-22. mindegyik szakmunkásképző is­kola gondot fordít a Munka Törvénykönyvének olyan mély­ségű ismertetésére, amelyből a fiatalok az őket megillető jogo­kat és kötelességeket megis­merhetik. A KISZ-szervezet ifjúsági ér­dekvédelmi tevékenységéhez is szorosan kapcsolódik ez a fel­adat. A B. m. Állami Építőipari Vállalat KISZ Bizottsága rend­szeresen látogatja az intézet III. éves tanulóit, tájékoztatja őket a vállalat belső életéről, a vál­lalat előtt álló feladatokról. A mindennapi munka során érdekeltté lehet tenni a tanuló­kat a vállalat eredményeiben úgy, hogy a tanmenetnek meg­felelően produktív munkán tel­jesítménybérben kell foglalkoz­tatni őket. Ezt az elvet vallják a szakmunkásképző intézetek, de a vállalatok között is akad erre példa. A harmadéves tanulók részé­re a szakmunkásképző intéze­tek ballagó ünnepségeket szer­veznek, amelyekre meghívják a vállalatok képviselőit. Úgy vél­jük, hogy az a vállalat, amely egy ilyen fontos alknlmat elmu­laszt a fiatal munkavállalók megnyerésére, komoly erkölcsi hibát követ el, szinte bizonyosra vehető későbbi hátrányos kö­vetkezményekkel. eredménye és a gyakorlati ok­tatás során tanúsított ügyessé­ge, magatartása alapján sorol­ja be a kezdő szakmunkásokat. A második lépcsőfok „Forradalom“ Ülést tartott a Minisztertanács a Dunai Vasműben Ha az iskolai tanulmányaikat befejező fiatalok életében a pályaválasztást tekintjük első lépcsőfoknak, akkor a munka­helyi beilleszkedést a második­nak kell tekintenünk. És bár látszatra nincs nagy szintkü­lönbség a két lépcső között, a gyakorlat azt bizonyítja, hogy a fiatalokkal való megfelelő kapcsolat hiányában ezt a lé­pést nem mindenki tudja a leg­rövidebb úton megtenni. Vörös Károly Pécs megyei Város Tanácsa munkaügyi osztályának vezetője Jelentős beruházás fejeződik be ez év végén Dunaújváros­ban: a Dunai Vasmű 1,1 mil­liárd forint költséggel épülő fo­lyamatos öntőműve. Az új léte­sítmény méreteire jellemző, hogy alapozásához 10 ezer köbméter betont használtak fel, az üzem­be 5000 tonna súlyú gépi be­rendezést építenek be. A szov­jet tervek alapján, szovjet gyártmányú gépekkel készülő folyamatos öntőmű hazánk első ilyen acélműve lesz. Évente 800 000 tonna acél öntésére lesz képes. Az építkezés az utolsó állo­másához érkezett. A fővállal­kozó Kohászati Gyárépítő Vál­lalat munkásai július végére el­készítik az öntőto’rony acélszer­kezetét. A tervek szerint 1972. végén üzembe helyezik a Dunai Vas­mű újabb óriásüzemét. A folya­matos öntőmű a kohászati kom­binát acéltermelését „forradal­masítja”. Feleslegessé teszi az eddigi igen költséges és nehéz­kes kokillaöntést. (Folytatás az I. oldalról.) tő szövetkezetek építőipari rész­legeinél kialakult bér- és mun- kaerőgazdálkodásí helyzetről. A kormány megállapította, hogy e szervezetek tevékenységére to­vábbra is szükség van, azonban a bérgazdálkodásukban tapasz­talható lazaságokat és szabály­talanságokat hatékony intézke­désekkel meg kell szüntetni. A kormány felkérte a szövetkeze­tek országos érdekképviseleti szerveinek vezetőit, hogy támo­gassák az állami szervek ilyen irányú tevékenységét. A kormány megtárgyalta a pénzügyminiszter előterjesztését a vállalati állóeszközök selejte­zésének helyzetéről. A jelentés alapján a kormány egyetértett azzal, hogy az állóeszközök in­dokolt mértékű és ütemű selej­tezését — a közgazdasági sza­bályozó rendszer továbbfejlesz­tése keretében és azzal össz­hangban — olyan intézkedések­kel kell elősegíteni, amelyek a vállalatokat az eddiginél job­ban ösztönzik az elavult, elhasz­nálódott állóeszközök selejtezé­Eladó találmányok A szakmunkás- vizsga után A folyamat legfontosabb ese­ménye a fiatal szakmunkások vállalati fogadása. Egy jól meg­szervezett fogadás, amely nem mellőzheti természetesen az ün­nepélyes jelleget sem, igen ha­tásos, s a későbbiekben igen gyümölcsöző lehet a vállalat számára. A mai munkaerő-hely­zetben egyetlen vállalat szá­« ira sem lehet közömbös, gy a munkába lépő fiatal­nak milyen benyomásai, tapasz­talatai támadnak először mun­kahelyéről, vezetőkről, kollé­gákról, munkakörülményekről, senki sem tagadhatja azt a tényt, hogy az első benyomások maradandóak, a későbbi mun­kahelyi közérzetet erősen befo­lyásolják. _ A fogadás tartalmát illetően a következőket tartanánk cél­szerűnek: a vállalat egészének, feladatainak bemutatása (pers­pektivikusan is); bemutatás a munkahelyi feletteseknek, párt-, KISZ, szakszervezet képviselői­nek; összeismertetés a közvet­len munkatársakkal; tájékozta­tás a saját, konkrét feladatok­ról; tájékoztatás a kezdő ke­resetekről, illetve a további ke­reseti lehetőségekről, esetleg egyéb béren kívüli juttatások­ról; a munkahelyi szokások is­mertetése; a dolgozókat meg­illető szociális, kulturális, sport- és üdülési lehetőségek ismer­tetése. Minden ember életének je­lentős állomása az új munkahe­lyen való bemutatkozás, illet­ve az új kollektíva által törté­nő befogadás. Ennek komoly kihatása lehet a dolgozó mun­kateljesítményére. Minden jól gazdálkodó vállalat természet­szerűen a munkaerővel is jól gazdálkodik. Egy jó vállalati törzsgárdával lényegesen köny- nyebben lehet a kitűzött terve­ket teljesíteni. Ahhoz azonban, hogy jó vállalati törzsgórda alakuljon ki, nem elég a be­lépő dolgozó számára a foga­dást ünnepélyessé tenni, ha­nem a későbbiekben is figye­lemmel kell kísérni a beváláso­kat, munkahelyi beilleszkedése­ket. A Sopiana Gépgyárban és a B. m. Állami Építőipari Válla­latnál brigádfeladatként jelöl­ték meg egy-egy szocialista munkabrigádba kerülő fiatal beilleszkedésének segítését, fi­gyelemmel kísérését. A jó hangulat, a megelége­dettség kialakulásának egyik igen fontos tényezője a belépő dolgozó kezdő keresetének ala­kulása. Amióta a jogszabály lehetőséget ad a kezdő szak­munkások bélének differenci­álására is, hatékony eszköz le­het ennek felhasználása. Ta­pasztaltunk is ilyen gyakorla­tot. A XIV. Autójavító Vállalat a végzett fiatal tanulmányi váncsi? A legfontosabb, a már említett két lépés megtételén túl, az, hogy az új megoldások bölcsőjét egyre inkább kollek­tívák, s nem személyek ringat­ják. A kiállításon, a feltalálók nevét tudató táblácskákon két, három, öt szellemi szülő szere­pel, s örvendetes, hogyha nem is nagy számban, de már nők is föllelhetők közöttük. Díjak, diplomák Valfdi László találmánya, az egyetlen mozdulattal nyitható, zárható, percek alatt bárhol felállítható autógarázs, amelyet a Csongrádi Építőipari Szövet­kezet gyárt A látványosság nem okvetlen kifejezője a teljesítménynek, s még kevésbé a hasznosságnak. Ezért ha valaki belép a város- | ligeti vásárváros „Budapatent I ’72” feliratot viselő pavilonjó- ! ba, hiába keresi tekintetével a | csillogó-villogó műszereket, be- ! rendezéseket, a fölvillanó s ki- j húnyó jelzőlámpácskákat. Az : Országos Találmányi Hivatal és a Hungexpo közös kiállítá­sán jóval prózaibb dologról j van szó: eladásra, fölhaszná­lásra, elterjesztésre kínálják az új technikát. Honi és külföldi vevőknek egyaránt. Két lépéssel közelebb gyített folyadék továbbítására fölhasználható. Újszerűségét tehát — műszaki megoldásai mellett — univerzalitása adja. S majdnem minden esetben szembetűnik, hogy tudományos kutatóintézet és termelőüzem közösen alkotott, alkalmazott valamit. Azaz, ha korábban a kutatást és a termelésben való hasznosítást három lépés vá­lasztotta el, napjainkra két lé­péssel közelebb kerültek egy­máshoz a partnerek. Növekvő sebesség Van persze, mit szemügyre venni, vallatóra fogni így is. Nagyon köznapi példát említ­ve, lássuk a sok közül a szer- vo-kormány-művet. A nehéz gépjárművek (autóbuszok, nyer­gesvontatók stb.) vezetői köze­pes forgalom esetén is rendkí­vüli fizikai teljesítményt nyújta­nak, az idegi igénybevételről nem beszélve. A kormányzás, a sebességváltás a szó szoros ér­telmében izmokat, s nem akár­milyeneket követel. De csak ak­kor, ha a hagyományos, pusz­tán mechanikus megoldást al­kalmazták a gépjármű konst­ruktőrei. Ha viszont beépítették az Autóipari Kutató Intézet sza­badalmát (szervokormánymű nehéz-gépjárművekre), a gép- j kocsivezető munkája, fizikai igénybevétele harmadával ' csökken. S ez csak egy a kiól- j lításon szereplő 160 találmány közül. Hasznosság? Inkább a cél­szerűség a jó kifejezés, hiszen a célnak megfelelő hasznos is egyben. Mint az Ipari Szerel- i vény- és Gépgyár pneumatikus ; szelepei. E távműködtetésű, sav- és lúgálló egységek nél- [ kül — korábban importból származtak — moccanni sem : lenne képes a vegyipar. Vagy j itt van a zagyszivattyú. Most bemutatott példánya bárhol, s bármilyen szilárd anyaggal ele- I A műszaki fejlesztés növek­vő sebességét érzékelteti a ku­tatóhelyek, a kutatásban részt vevők, s a bejelentett szaba­dalmak számának növekedése is. Háromezerrel több kutató, négyszázzal több szabadalmi bejelentés öt év alatt — mu­tatja a mérleg s azt is, hogy ráfordítás és kamatoztatás vég­re közös úton jár, ha még nem is mindig. E közös utat bizo­nyítja 45 kiállítójával a „Buda­patent '72". Kutatóintézetek, vállalatok, kisipari szövetkeze­tek és egy magánszemély is szerepel a 45 kiállító között. A mérleg majd. csak később készülhet el — a kiállítás ma zár —, de az már most bizonyos: a kezdeményezés szép eredmé­nyekkel biztat. Miféle benyomások érik a nem szakember látogatót, azt, aki nem egy vagy két talál­mányra, hanem az összképre kí­Jó néhány találmány mellett ott láthatók a különböző kiállí­tásokon, vásárokon kapott dí­jak, diplomák oklevelei is. A MÁFKI, azaz a Magyar Ás­ványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet két újabb díjat (össze­sen tizenötöt adtak ki a Buda­patent védnökei) most nyertei bitumenfúvató reaktoráért. Ugyanez az intézet mutatja be a kézben hordható, elektronbe­fogáson, illetve lángionizáción alapuló műszert a levegő szeny- nyezettségének mérésére. S a műszer időszerűsége — sajnos — aligha vitatható . , . Vannak azután szemre is tetszetős „okos játékok”, mint például az Észak-Magyarországi Vegyi­művek klór-hangyasav észterek előállítására szolgáló beren­dezésének fényjátékkal szem­léltető modellje; a MÁV mérő­cellája, ahol fölfedik a kocsik alváz-csavarodását, megelőzve ezzel a kanyarban való kibil- lenést; a bolygólapátos vízgép, az üveg gyújtógyertya stb. Ide kérdezni, ellentmondani, bizonyítékokat kérni jönnek a látogatók — hallom —, s csak mindezek utón esetleg üzletet kötni. A közönség valóban szakmai, a magamfajta civil sokszor értetlenül hallgatja a beavatottak számára világos kifejezéseket, magyarázatokat. Dehát nem is a civilek ked­véért rendezték be 160 talál­mány darabjaival, modelljei­vel, fényképeivel, műszaki áb­ráival a BNV egyik* pavilonját, A szakma jár ide, ám ez a „szakma” a kutatás és a ter­melés minden ágát átfogja. S hogy ez így van, az hasznot ígér — új termékekkel, korsze­rűbb technológiákkal, kisebb termelési költségekkel, bátor megoldásokkal — valameny- nyiünknek. Mészáros Ottó országos Földtani Kutató és Fúró vállalat Kútfúrás • ÉPITOANYAGKUTATAS • • MÉLYÉPÍTÉS! FÚRÁSOK • KIVITELEZÉST VALLALJA * Szaktanácsadás * Szakvéleménykészítés * Kiviteli tervek készítése DÍJMENTESEN! VARPALOTA, Inotai út BUDAPEST, V., Felszabadulás tér 1. MICKOLC, József A. u. 19, sére, pótlására. A kormány fel hívta az érdekelt minisztereke hogy saját hatáskörükben kér deményezzék az elavult állá eszközök kiselejtezését. Az Országos Anyag- és Árh vatal elnökének előterjesztés alapján a kormány felhívta figyelmet a fogyasztói árszir vonallal összefüggő kérdése további vizsgálatára és az ára fokozottabb ellenőrzésére. Ezz< kapcsolatban a kormány met felelő intézkedések megtéleh re utasította a minisztereket. A Minisztertanács jóváhagyt a Világgazdasági Tudománya Tanács beszámolóját eddigi te vékenységéről és megszabt annak további irányát. A ta nács mintegy 150 kutató mun káját koordinálja, s kutató eredményei hasznosan járulta hozzá egyes gazdaságpolitikc döntések tudományos megola pozásához. A kormány tudomásul vette Magyar Tudományos Akadémi tudományos osztályai és bizot ságai, valamint a felügyelet alatt működő társaságok mun kájáról adott tájékoztatás Megállapította, hogy az Aka démia reformja óta kialakulta a testületi munka módszerei, é a tevékenység az új szervezet ben tartalmasabbá vált. A Minisztertanács titkárság vezetőjének előterjesztése alap jón a kormány — a kialakul gyakorlatnak megfelelően — felhívta a miniszterek és a országos hatáskörű szervek ve zetőinek figyelmét az ország gyűlés júniusi ülésén elhang zott képviselői észrevételed és javaslatokra azzal, hog vizsgálják meg azok megváló sítósának lehetőségeit, és errő tájékoztassák az Országgyülé elnökét és az indítványozó kép viselőket. A kormány ezután egyel ügyeket tárgyalt. Kommentár Kirívóan magas jövedelmek A Munkaügyi Minisztériun elemzései szerint a mezőgaz dasági, tsz-ek építőipari közö vállalkozásainál és az ÁFÉSZ ek építőipari részlegeiben — a utóbbi időben tett intézkede sek hatására - a bér- és mun kaerőgazdálkodós tendenciá javulnak. Ezeknek az építőipar vállalkozásoknak egy^ részéné azonban - főként a fővárosbar és környékén, valamint az ipo rilag fejlett területeken — gyak ran az indokoltnál magasabb órabéreket fizetnek, s mivel t munkaidő is rendszerint hosz szabb, mint általában az épi tőiparban, a havi keresetekber aránytalanságok keletkeznek Az állami vállalatokétól és c szövetkezetekétől eltérő bérgoz dálkodási rendszer ugyanis e: említett építőipari részlegekber lehetővé teszi, hogy a dolgo zóknok munkájukkal aránybar nem álló összegeket is kifizes senek. Sokhelyütt kizárólag jó jövedelmező feladatokat vállal nak, különböző termelési pótlé kokat számolnak fel, a nagyobb nyereségből gyakran aránytala­nul magas béreket fizetnek. A; építőipari dolgozók számához képest nem jelentős a kirívóan magas jövedelműek köie, a; aránytalanságoknak azonban így is káros a hatásuk, nehezí­tik az állami építőipari vállala­tok és az építőipari szövetkeze­tek munkaerőgazdólkodását, növelik^ munkaerőgondjaikat, kedvezőtlenül hatnak a fegye­lemre. A Munkaügyi Minisztérium előterjesztése alapján a kérdés­sel a Gazdasági Bizottság is foglalkozott. A GB rámutatott, hogy a mezőgazdasági tsz-ek építőipari közös vállalkozásaira és az ÁFÉSZ-ek építőipari rész­legeire továbbra is szüksége van a népgazdaságnak, viszont a lazaságokat, szabálytalansá­gokat meg kell szüntetni. Az ágazati irányító és a felügyele­tet gyakorló szervek feladata, hogy gondoskodjanak a bér- gazdálkodásban tapasztalható szabálytalanságok megszünte­téséről. V 4 í V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents