Dunántúli Napló, 1972. június (29. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-13 / 137. szám

1972. június 13, DUNANTÜLI NAPLÓ 5 Újra a Mecseki Szénbányák zenekaráé a vándorserleg Várfesztivál Siklóson hajó-, repülő- és autómodell- jeit láthatták. A Pécsi Építőipari Vállalat MHSZ klubja HA—3 KMA/P hívójelű adójának jó­voltából olasz vendégei is vol­tak a fesztiválnak: három olasz amatőrrel vették fel a kapcso­latot. A várkertben: Kanizsai Dorottya szoboravató ünnepség zó megrendezésével Siklós egy­ben önmagát becsüli meg, az igazi hazaszeretetre nevel, jó kapcsolatot teremtve a honvéd­ség és a polgári lakosság kö­zött. A megnyitó beszéd után egy fáklyás fiatal meggyújtotta a fesztivál-lángot. Miközben a várban hang­versenyt adtak a zenekarok, a várfal alatt mai harcosok „nyűt- ték" egymást a szőnyegen: az országos cselgáncsverseny részt­vevői. A szomszéd községben, Harkányban pedig az állomás mögötti vásártéren nemzetközi lovasverseny zajlott. Délutánra égből hullt a meg­lepetés a nézők közé: a pogá- nyi repülőtérről felszállt gép ejtőernyősöket dobott le Siklós­ra. akik látványosan, ködgyer­tyákkal érkeztek a fesztiválra. Később haditorna zajlott le a várkertben, a különböző korok lovagi öltözetében megjelenő harcosok harci játékokat mutat­tak be, nemigen kímélve egy­mást a karddaj, buzogánnyal. Estére megszületett a fúvós- zenekari találkozó eredménye is: a várfesztivál vándorserlegét is­mét a Mecskei Szénbányák Köz­ponti Fúvószenekara nyerte el (első ízben tavaly szerezték meg). A Baranya megyei Ta­nács fesztiválserlegét a Salgó­tarjáni Bányász Fúvószenekar kapta. A Siklós Nagyközségi Tanács fesztiválserlegét a Do­rogi József Attila Művelődési Központ Bányászzenekara nyer­te el. Végül a zsűri különserle- gét a Mecseki Ércbánya Válla­lat Fúvószenekara kapta. Este kisebb eső mosta végig Siklóst, de nem tudta megza­varni a rendezvényt: fél órá­val késett minden program, de a meghirdetett hangversenyek­kel és trombitaszólóval ért véget az idei fesztivál. M. L Áz országos úttörő színjátszó találkozó elérte célját Neves szakemberek a gyermekszinjátszás feladatairól Tegnap véget ért az orszá­gos úttörő színjátszó találkozó négynapos programja. Tizen­egy úttörőcsapat mutatta be szakköri munkájának eredmé­nyét, a hazai gyermekszínját­szás különböző témájú, stílusú produkcióit egymásnak és min­denekelőtt az ide sereglett szakembereknek. Az előadások többsége szombaton zajlott le. Vasárnap három gyermekcso­port szerepelt: a szentgotthárdi, a váraszói és a külsővati úttö­rőcsapat színjátszói. Ez és a hétfői nap elsősorban a gyer­mekszínjátszás szakmai és szer­vezeti problémáit fejtegető elő­adásoké volt. Dr. Bécsy Tamás kondidátus A színjátszás helye és szerepe az oktató-nevelő munka folyamatában címmel tartott előadást. Debreczeni Tibor, a Népművelési Intézet munkatársa a nemzetközi szak- irodalom alapján számolt be a gyermekszinjátszás módszertani kérdéseiről és vitaindítót mon­dott a hazai útlöröszinjátszás szervezeti kérdéseiről. Az elő­adásokat mélyreható, elemző vita követte. Felszólalt egyebek közt Kárpáti Gyula író’ drama­turg; Kazán István rendező. Benkő Tibor, a Magyar Rádió szerkesztője; Csorna Sándor dramaturg, a Színházművészeti Szövetség képviselője; Dévényi Róbert dramaturg, Várady Gé­za, a Városi Tanács népműve­lési csoportvezetője; Mezey Éva rendező és sokan mások. Hét­főn délelőtt a hivatásos szín­ház gyermekeknek szóló elő­adását, a Pécsi Nemzeti Szín­ház produkcióját: Sik Ferenc rendezésében Marsok A bűvös erdő című mesejátékát tekin­tette meg a szakmai közönség a Kamaraszínházban. A gyer­mekközönség színházi nevelésé­ről, a gyermekszínház gyakorla­ti és művészeti kérdéseiről Sik Ferenc; a gyermekszinházi kul­túra helyzetéről, elméleti és szervezeti kérdéseiről — hazai és nemzetközi viszonylatban — Kárpáti Gyula író, a Bartók Gyermekszínház dramaturgja referált. Az elhangzott előadások alapján tegnap is igen tartal­mas vita bontakozott ki. Mint elhangzott: a négynapos be­mutatósorozat, illetve a tanács­kozások anyagát módszertani levelek formájában közreadják. Az összegezhető elvi és elméle­ti tapasztalatok alopján pedig memorandumtervezetet készíte­nek a hazai gyermekszinjátszás szervezeti kérdéseinek rendezé­sére, a külföldi tapasztalatok meghonosítására és a kulcskér­désnek tartott szakmai képzés­re vonatkozóan. A tervezetet ja­vaslatokkal kiegészítve eljuttat­ják a döntésre illetékes minisz­tériumi főosztályokhoz, Várady Géza zárszavában ki­emelte: a találkozó fő célját el­érte. Végre minden - a gyer­mekszínjátszásban érdekelt — országos szerv és intézmény összeült ennek a társadalmi fontosságú pedagógiai és köz- művelődési ügynek a megvita­tására. (A viták tanulságainak összegezésére visszatérünk.) Tettyei esték Elkészült a nyári Tettyei esték rendezvénysorozat programja. Ezek az ínyencségnek számító kamaraműsorok, amelyek a Tettye különleges hangulatára is építenek, ez évben már hét­esztendősek: 1966 nyarán ren­dezték meg először a pécsi tettyei estéket. Az első est június 26-án lesz. A „Virágnak virága” című mű­sor reneszánsz muzsikából áll, Csengery Adrienne-nek, az Operaház tagjának közreműkö­désével, s a következő hang­szerekkel: Kecskés András lan­ton és gitáron, Stadler Vilmos blockflőtén, Fischer Iván pelig viola de gombán játszik. Július 5-én Bánki Zsuzsa ön­álló estjére kerül sor a Tettyén. Az estet az Egyetemi Színpadon mutatta be először Budapesten, címe: Nincs mese . . .?! s a mű­sor elsősorban Somlyó György mese-kötetére épül. Az élőadó­est nagy sikert aratott, s a kriti­ka is magasra értékelte. Végül dél-amerikai zene és ! irodalom adja az augusztus 4-i est anyagát, amelyet Jósé Arza- mendia és együttese mutat be, Győry Franciska színművésznő 1 közreműködésével, Dr. Szabó József a megnyitó beszédét mondja Az idei siklósi várfesztivál és IX. Országos Fúvószenekari Talákozó szombaton esti muzsi­kával kezdődött. A nagy prog­ramot vasárnapra tartogatták a rendezők, A vendéglátók biztosan bele­kalkulálták a két napba a jó időt is, de ilyen kánikulai me­legre talán nem számítottak. Fél kilenckor már teljes üzem­mel működtek az üdítőital pavi­lonok, sörös és boros sátrak, a vár körüli sétányokon a laci­konyhák teljes gőzzel dolgoztak. A fúvósok egyelőre a zöldbe fektették nehéz hangszereiket. Közfigyelmet keltettek a ven­dég lengyel Siemianowice-i Bányászzenekar tagjai a régi hagyományokat őrző vörösbóbi- tás sapkáikkal, paszományos öltözetükkel. Színes, díszes ru­hájukkal az Ércbányász zenekar tagjai sem maradtak el mögöt­tük. A várfeljáró melletti téren az MHSZ klubok rakták ki modell­jeiket, fegyvereiket, tablókon a klubok élete elevenedett meg. Az érdeklődők a siklósi model­lezők és a pécsi 12-es Volán A várkaputól jobbra, a sétá­nyon kilenc órakor ünneplő tö­meg gyűlt össze, hogy részt vegyen a vár néhai úrnője, Kanizsai Dorottya szobrának le­leplezésén. A fehér lepellel bo­rított szobor mellett felsorako­zott a Siklósi Táncsics Mihály Gimnázium kamarakórusa, s Dede Ilona vezényletével rövid koncertet adott. Avatóbeszédet Takács Gyula, a Baranya me­gyei Tanács elnökhelyettese mondott. Mint elmondotta, ez a vidék, hazánk egyetlen medi­terrán jellegű tája miközben otthont ad a szobrászatnak és iparművészetnek, maga is gaz­dagabb lesz. Csak az elmúlt években öt köztéri szobor került Siklósra. Olyan szobrok, ame­lyek a múltat összekapcsolják a jelennel, mint Borsos Miklós Kossuth-díjas szobrászművész alkotása is, amely a magyar történelem egy tragikus sorsú asszonyának állít emléket, meg­idézve azt az embert, aki a tör­ténelmi megpróbáltatások elle­nére is tovább tud lépni. Ezek után az ünnepségek a vár belső udvarában folytatód­tak, Pattogó zeneszóra foglalták el helyüket a fúvószenekari ta­lálkozón résztvevő zenekarok, sorrendben: a Gyárvárosi Üt- törőzenekar, a Siklósi Ifjúsági Fúvószenekar, a Dorogi Bá­nyászzenekar, a Kőszegi Váro­si Tanács Fúvószenekara, a Me­cseki Ércbányászati Vállalat Fú­vószenekara, a Mecseki Szén­bányák Központi Fúvószenekara, a Salgótarjáni Bányász Fúvós- zenekar, majd a lengyel ven­dégegyüttes, azt követően a szovjet fúvószenekar, s végül a Magyar Népköztársaság Köz­ponti Zenekara. Kivételes élményt nyújtott, amikor a vár ablakaiban elhe­lyezkedő fúvósok a karnagy in­tésére egyszerre zendítettek rá, s az is, amikor az egyesített zenekarok Várnai Ferenc: Vár­fesztivál indulóját szólaltatták meg. A fesztivál nyitó ünnepségén — akárcsak a szoboravatón — jelen voltak Siklós járás és nagyközség politikai és köz­életi vezetői, s megjelent Bocz József, dr, Jerszi István és dr. Nagy József, az MSZMP Bara­nya megyei Bizottságának tit­kárai. ünnepi megnyitó beszé­det dr. Szabó József országgyű­lési képviselő mondott. Kiemel­te, hogy a rangos fúvóstalálko­Az MHSZ szabadtéri kiállítása a várkertben — Szokolai felv. — RÓZSA FERENC i Emlékezés mártírhalálának 30. évforduló'«^ M a harminc éve, hogy a Horthy-fasiszták börtönében az agyonkínzott Rózsa rerenc mártírhalált halt. Rózsa Ferenc életútját egy kegyetlen korszak határozta meg. Mint forradalmár maga választotta ezt az utat. Miután leerettségi- zett, 1926-ban a karlsruhei egyetemen kezdte meg tanulmá­nyait, majd Drezdában folytatta és ott is szerezte meg mérnöki oklevelét. Még mint fiatal ember, bátyja Richard révén ismer­kedik meg a munkásmozgalommal. Egyetemi évei alatt bal­oldali ifjúsági csoportot szervez és szerkesztője a szocialista diákszövetség lapjának. 1931 végén már mint mérnök tér haza Magyarországra. Idehaza is Richard bátyja életútját követi, aki hét esztendőt töltött a Horthy-rendszer börtöneiben, majd a második világ­háború idején, mint partizán halt hősi halált, Bátyja bevonta őt a Kommunista című lap szerkesztőbizottságába, 1935-ben pedig résztvesz az ifjúmunkás egységfront megteremtésében. Közben összekötő a KIMSZ és a KMP között. Hivatásos forra­dalmár lesz és mind nehezebb feladatokat köp. Résztvesz a nagy építőmunkás sztrájkokban, s úgy járja ki az illegális munka iskoláját, hogy idős szülei nem is sejtik, milyen veszélyes az út, amelyen fiúk jár. 1940-ben már a Központi Bizottság és a Titkárság tagja, majd a Szovjetunió elleni támadás után illegalitásba vonul és a magyar függetlenségi mozgalom egyik irányítója lesz. Rózsa Ferenc elvtársnak oroszlánrésze volt a Népszava 1941 kará­csonyi számának szervezésében, amely jelentős állomása volt a magyar népfront mozgalom kialakulásának. Amikor a párt megbízza az illegális Szabad Nép szervezésével éppen azért esik rá a választás, mert tudják, hogy csak egy ilyen kiváló adottságokkal és tapasztalatokkal rendelkező férfi képes meg­birkózni az akadályokkal, amelyek a fasiszta terror esztendejé­ben egy illegális lap megjelenése előtt állnak. Rózsa elvtórs munkatársaival együtt teljesíti a párt megbizatását és 1942. február 1-én a gyárakban, üzemekben és másutt, az illegális párt lapterjesztői által továbbítva, megjelenik az illegális Sza­bad Nép első száma. A KMP Központi Bizottsága Rózsa Ferenc elvtárs szemé- ** lyében nagyszerű szerkesztőt állított illegális lapja élére. Rózsa Ferenc nagyműveltségű, hatalmas munkabírású ember volt. Nagyfokú érdeklődés és optimizmus sugárzott be­lőle. Rendkívül fogékony az élet új kérdései iránt. 1935-ben az internacionale VII. kongresszusa után nagy hatást gyakorolt nézeteire a népfront, a fasizmus ellen harcolni kívánó erők összefogásának gondolata. Nemcsak magáévá tette ezeket a gondolatokat, de cselekedeteinek is ez volt rúgója, amikor a második világháború időszakában a pártmunka céljának tekinti a politikai munka kibontakoztatását. A pártvezetésben sokat tesz a baloldali szociáldemokratákkal való együttmunkálkodás megteremtéséért, szorgalmazza a kapcsolatfelvételt a radikális értelmiségael, különösen pedig a Szabad Szó körül tömörülő paraszt írókkal és paraszt politikusokkal. A Szabad Népben megjelent írásai kommunista helyt­állásra nevelték a párt tagjait, elemző cikkei helyes útmutatást adtak a háború és a fasizmus elleni harcban. Az illegális kommunista újságot sok szál fűzte a munkásokhoz és a dolgo­zókhoz. t 4 942, június 1-én letartóztatják és az Andrássy-laktanyá- • bon kétheti kegyetlen kínzás után, anélkül, hogy egy szó vallomást tudtak volna kicsikarni belőle, gálád módon meggyilkolták. Rózsa Ferenc számára a leírt szó és az eleven tett szoros egységet jelentett. Hű maradt ahhoz, amit maga írt a Szabad Nép hasábjain: „Ha vallatnak, inkább válaszd a halált, minthogy árulóvá legyél, ütni fognak, villanyozni, csontjaidat össze fogják törni, de te gondolj közben arra, a pártnak ki kell vezetnie Magyarofszágot a háborúból.” Mikor őrá került sor egy betűvel sem tért el attól, mint amit leírt. Egy nagyszerű emberre, egy hős forradalmárra emlékezünk ma mártírhalálának harmincadik évfordulóján. Rózsa Ferenc elvtárs élete napjaink emberének is például szolgálhat, (sb) MEGNYÍLT A KGST-ORSZÁGOK VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETEINEK BUDAPESTI TANÁCSKOZÁSA A vezetőképzés hatékonysá­gának fokozása érdekében vég­zett kutatások eredményeinek ismertetését, az erre vonatkozó kezdeményezések, javaslatok feltárását, valamint a tapaszta­latcsere kiterjesztését tűzte ki céljául a KGST-orszógok veze­tőképző intézeteinek hétfőn a Gellért Szálló különtermében megkezdődött többnapos kon­ferenciája. A tanácskozást Buda István munkaügyi miniszterhelyettes nyitotta meg. Elmondotta töb­bek között, hogy az első, a múlt évben Varsóban megtartott kon­ferencia határozatai nyomán hazánkban már hozzá is láttak a vezetőképzés kiterjesztéséhez. Építkezők, figyelem! UJ ANYAGOK, UJ LEHETŐSÉGEK! MŰANYAG FALBURKOLÓANYAG, AJTÓK. KORSZERŰ PASZTELL SZÍNEKBEN, KULONBOZO méretekben kapható a TELEPEIN 1 Ezenkívül vaskapuk, kerítéselemek, különböző haszonvasak, lemezek, idomvasak vásárolhatók kedvező áron. Telepeink­PÉCS, GOMBA UTCA 4. (Hőerőmű mellett) MOHÁCS, BUDAPESTI OU SIKLÓS, VASUTALLOMAS MELLETT, t 4 A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents