Dunántúli Napló, 1972. június (29. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-13 / 137. szám
DUN ANTULI NAPLÓ 1972. Júnlut 13. Két világ határán A „borostyán-utak" történetéből f. Bandi Gábor régésszel folytatott beszélgetésünkhöz az ^ adta az apropót, hogy nemrégiben tért haza Olaszország bál, egy nemzetközi kongresszusról, ahol negyedmogával képviselte hazánkat. Ennek a kongresszusnak a témája, melyet a Pó-sikságon és a Gcsrda-íó környékén, több olasz városkában tartottak, az európai bronzkor története volt. A helyszín azért érdekes, mert ez a terület a szóbanforgó időszakban Nyugat-Európa egyik fontos kapuja volt, a mediterrán kultúrák felé. Egyik fontos kapuja —, mert a mások éppen a Kárpát-medence volt — az a terület, amelyen a magyar kutatók dolgoznak Régészeinknek tehát kulcs- fontosságú szerep jut ebben a témában, s ez észrevehető volt a kongresszuson is.'A pécsi múzeum kutatója az adott történelmi időszak szempontjából ugyancsak fontos adatokkal érkezett Veronába. Az adatok természetesen az ásatásokból napfényre került tárgyi anyagra épülnek. Most, amikor megkíséreljük feleveníteni egy nagyon izgalmas időszak eseményeit, ismét nyilvánvalóvá válik, miért is van oly nagy szükség minden ásatás precíz végigvezetésére miért oly fontosak — a nagyatáditól a szentlőrinci bronzkori telepig, hogy csak baranyai példákat említsünk — azok az ásatások, amelyek látványnak aligha válnak be, és sok türelmetlen laikus hajlamos azokat tudós szőrszálhasogatásnak minősíteni. Nos, ezekből a föld alól kiásott telepekből, számtalan cserépedény-töredékből, állatcsontból, egykori épületek nyomaiból és sok-sok megfigyelésből alakult ki az a kép, mely közel négyezer évvel ezelőtti „lakóhelyi elődeink" életére világít rá. Dr. Bándi Gábort először arra kértük, vázolja lel Európa képét a bronzkor idején. — Az időszámításunk előtti második évezredben a fejlett földművelő és városlakó „ma- gaskultúrák" a Földközi-tenger keleti medencéjében virágoztak. Ez az időszak volt a hettita, mikénéi, majd az asszír ci-, vilizációk kora. E kultúrális régiók határaitól északra, a Balkán-félszigeten és a Kárpátmedencében, bár alacsonyabb kultúrájú népcsoportok éltek, gazdasági és társadalmi fejlettségük, anyagi kultúrájuk mégis mutatja e magaskultúrák közelségét. A mi területünk bronzkori népei is ismerték már az intenzív földművelést, falvaik a hosszabb egyhelyben lakást bizonyítják. Az előkerült gabonamagvak, a sokféle háziállat csontja és a falvak idézett kepe, paraszti kultúráról árulkodik, amely már rendelkezett a bronzkészítés technológiájának ismeretével is. A Kárpátoktól és az Alpok hegyláncaitól északra viszont olyan népcsoportok éltek a bronzkor folyamán, amelyek már igen messze estek a civilizáció bölcsőjétől, életmódjukra elsősorban az állattartás volt jellemző. A Kárpát-medence bronzkori lakói tehát a kétféle civilizáció érintkezési zónájában helyezkedtek el. — Nemcsak helyileg, vagy a civilizáció mértékét tekintve, hanem abban az értelemben is, ahogy közvetítő szerepet játszottak á mediterrán kultúra és az északi ún. „barbár-Európa” között. A kongresszusnak, amely ezzel az időszakkal foglalkozott, egyik főkérdését éppen így fogalmazhatnánk meg: hogyan, milyen formában, milyen áttételekkel érintkezett a mediterA vasasi termelőszövetkezet rétjeinek éves termését eladja 80 fillér/n-öl áron. Jelentkezni lehel a tsz központi irodájában. rán magaskultúrák népe a „bar- bár-Európával”? A magyar kutatók válaszai, mondhatnánk, meghatározók voltak ebben a kérdésben. Adataink pontosan bizonyítják, hogy a Pó-síkság mellett a mi területünk volt az egyik kapu, az itt élt népek vállalták az egyik fontos közvetítő szerepét, ebben a kapcsolatrendszerben. Hogyan ment végbe ez a közvetítés?- Bár modernnek hat a kifejezés, valóságos, intenzív kereskedelmi kapcsolatrendszert jelentett ez az érintkezés. Főleg angol kutatók foglalkoztok a korábbi években e kapcsolatok térképezésével, melynek eredményeként felvázolták a korszak „legforgalmasabb" útvonalait Európán keresztül. Ezeket „borostyán-utaknak” nevezzük. A név onnan ered — bármilyen meglepő is, végeredményben őskori viszonyok között —, hogy ezeken az utakon északról, elsősorban a Baltitenger partjairól, borostyánt szállítottak a Földközi-tenger vidékére. Mire kellett ezeknek a városlakó, fejlett társadalmi!, írástudó népeknek ez a mesz- szi északi nyersanyag? Ékszereket, pecsétlöket, kisplasztikát, apró használati- és vallási célú tárgyakat készítettek belőle. Cserébe, ezeken az útvonalakon, az anyagi és szellemi javak áradata indult hódító útjára észak felé. Fémedények, aranytárgyak, ékszerek, fajanszgyör- gyök, a lószerszámozás és kocsizás ismerete és többféle szerszám jutott a lényegesen egyszerűbb körülmények között élő népcsoportok területeire. — Persze ezt a kereskedelmet nem úgy kell elképzelni, hogy pl. egy mikénéi kereskedő lóra vagy hajóra szállt és meg sem állt a Balti-tengerig ... A kereskedelem közvetítőkön át folyt, mégpedig éppen azoknak a népeknek közbenjárásával, amelyek a közbeeső'területeket birtokolták és még alkalmasak voltak a mediterrán világ népeivel való érintkezésre, de ugyanakkor tudtak az északi területek lakóival is kapcsolatot teremteni. Ezt az alkalmasságot, épp a mi területünkre gondolva, úgy kell érteni, hogy a mediterrán világ peremén élő, földművelő, egyhelyben lakó, paraszti kultúrájú nép tudja leginkább átvenni a bonyolultabb tárgyak mellett, a fejlett gyártási módszereket, a szakmai ismereteket, a szerszámok használatát, a kor „szellemi áramlatait”, egyáltalán a tudást, melynek központjai ez időben kétségtelenül délen virágzottak. Milyen ma fellelhető bizonyítékok igazolják ezt az átvételt és továbbítást észak felé? — Mindenekelőtt a leletekkel jól kirajzolható borostyánutak találkozása és sűrűsödése területünkön. A déli eredetű anyagi és szellemi javak (ez utóbbiak természetesen ugyancsak tárgyi áttételben), igen gyakori Kárpát-medencei előfordulása, beépülése az itteni kultúrába - kétségtelenné teszi a befogadás intenzitását. Az északra vezető utak mentén viszont mái az igazolható, hogy a déli áruk egy részén épp a Duna vidéki DUNÁNTÚLI NAPLÓ Az MSZMP Bargnyo megyei Bizottságának lopja Főszerkesztő Mítzki Ervin Szerkesztőség °écs Hunyadi ú* 11 Telefont 15-32 15-33, 21-60. Sze'kesztőségi ügyelet 8—20 óráig 2622. 20 érc utó- Kiadio 3 Bizronyo megye laDkiodó Vállalat Felelős kiadó- Broun Károly <i adóhivatal t °écs. Hunyod’ út 11 Te'efo-*» 15-32. 15-33. 21-60. Telexszám- ’2-320 Kéziratot *»err őrzunk mea és nem odúnk vlsszo 50-00. 60-11 12-80 50-00. 60-11 °ÉCSI SZIKRA NYOMDA °écs Munkácsy Mihálv jtco ’C s? — pe'e ő vezető Melles Rezső 1 erjeszti o Magyar posta Elő* zethető 3 hely postaMvatalokná1 es 3 kézbesítőknél Előfizetés5 díj egy hónapra 20,— forint Indexszám: 25 054. népek kezenyoma is kimutatható. Az északról érkező áruk dél felé továbbítását csupán a Duna vidéken és a Pó-síkságon előkerült szállítmány-bélyegzők bizonyítják. A borostyán tranzit-kereskedelem ezen, régészeti úton megközelíthető proo- lémáival foglalkozott különben az én előadásom is. A régészeti anyag szépen igazolta, hogy j azok az elődeink, akik három és félezer évvel előttünk lakták ezt a földet, valóban két világ határán élhettek. Milyen népek voltak bronzkori elődeink és mi lett a sorsuk j az évszázadok folyamán?- Nem tudunk róluk mást, mint amit kiásott kultúrájukból, életmódjukból következtetni le- I hét. írásos anyagunk természetesen nincs róluk, annyi mégis bizonyos, sokszoros közvetett adatok alapján, hogy az ún. indoeurópai népekhez tartozhattak. Túlzott jelentőséget különben se tulajdonítsunk a különböző népcsoport-neveknek, hiszen azt, ahogy egymást vagy önmagukat nevezték, nyelvűk hiányában talán sohasem tudhatjuk meg. Tudunk róluk czon- ban sok mást és fontosat, még történetük és sorsuk legjelentősebb eseményeit is. Bronzkori elődeink, azok a népcsoportok, amelyek a második évezred derekán befogadták és közvetítették a mediterrán kultúrát észak felé, kiemelt szerepüket hamarosan elvesztették az európai eseményekben. Időszámításunk előtt 1300— —1200 táján megmozdult a „barbár-Európa”, s a mai Svájc, Németország és Csehország irányából hatalmas népvándoi- lás indult meg, most már D— DK felé. A támadó népek elfoglalták a Kárpát-medencét, s szinte egyik pillanatról a másikra elsöpörték azt a kultúrát, amit az ittlakók délről magukba szívtak a korábbi évszázadokban. A támadó, harcos életmódnak megfelelően, háltérbe szorult a földművelés, uralkodóvá lett az állattartás, megnőtt a fegyverek szerepe, mindenben gyökeres változás következett be. Az eseményeket követe időszakban persze újra megindult a kulturális, sőt a biológiai konszolidáció folyamata is. A meghódított őslakók és a támadó népek új kultúrát alakítottak ki, melyben a korábban tanultak sem vesztek el nyomtalanul. Ez a kultúra és hordozói legalább ezer esztendőn át éltek az eseményeket követően vidékünkön, s talán az első történeti népek ősének is tekinthetők, az illírek és pannonok elődeinek, akikről már írásos források is megemlékeznek. H. E. Mindennap elmegyünk mellettük... üvölt Korona Szálló „Szokatlan és jellemző”, t- ja a szakirodalom Pécs barokk építészetéről, „hogy a bárónk epületek alkotói javarészt heiyi mesterek, hiányoznak a magyar városaink képét alakító nagy külföldi építészek, akik közül egy sem fordult meg Pécsett. Ezt a meglehetősen szűkös gazdasági helyzet nem engedte meg, s ez szabta meg Pécs e kori építészetének jellegét, de ez ad egyben ízes helyi jelleget is épületeinek." Az indok érdekes: gazdasáqi helyzetünk volt szűkös . . De ennek ellenére Pécs nagyon, szép barokk emlékekkel dicsekedhet. Nemcsak egyházi, a világi épületek között is kiemelkedően szépek a Doktor Sándor utca 2. számú ház, a Kossuth Lajos utca 34. és a 41. számú ház, a Megye utca 7., Sallai utca 24., a Steinmetz téri „Stock" ház, a Széchenyi tér 11., az István tér 6. — udvaréval. Utcasarok, a ház baloldalán Háztartási Bolt, jobb oldalán pedig a közszeretetnek örvendő Százéves Borozó helyezkedik el. Hatalmas, boltíves kapuja alatt átjutni a kertbe . .. Az udvar jelenleg elég szűkös, garázs épül ott, falak választják el az Alkotmány utca elején épült modern bérházaktól. Valamikor - a XVIII. század végefelé - a boltíves kapu macskakövein delizsánszok zörögtek. Fáradt utasokat, inkognitóban menekülő francia arisztokratákat hoztak. A lovakat kifogták, az utasok betértek a vendéglőbe — a mai borozó helyén volt — megvacsoráztak vagy megebédeltek, s pihenni térhettek az emeleten levő, hét | szoba valamelyikébe. Akkor hatalmas cégér lógott a boltíves kapu fölött — valahol meg is van, talán a múzeum helytörténeti osztálya raktárában ... — szőlőleveles koszorú, középütt a magyar címer, az elmaradhatatlan angyalkákkal, s a címer fölött a magyar korona. Magyar Korona Szálló. Ez volt a neve és a funkciója ennek az épületnek. A tábla megtalálható, egy zöld útjelző fölött: nem mond sokat. Műemlék, épült a XVIII. század közepén. Jóval többet mond a róla található irodalom. „Egyemeletes barokk épület, a volt Magyar Korona Szálló. Itt húzódik végig a Landler utca és Rákóczi út nyugati telkeinek határvonalánál a régi városfal, s en- | nek Kórház téri szakaszán nyi- lőtt a város keleti kapuja, o ] XIX. században lebontott úgynevezett Szigeti-kapu. A szállá a Szigeti-kapu közvetlen szomszédságában épült fel 1750 körül, a városfalon kivüli vendégfogadónak s egyben postakocsiállomásnak. Megjelenése elég egyszerű. A kissé szabálytalan faltest felületét csak a szalagkeretes nyílások sora bontja meg, s a földszint középső tengelyébe helyezett, kosáríves kapu. Egyszerűsége ellenére mégis -ó ritmusú homlokzatával, csapott oromzatban végződő magas tetőzetével, jellegzetesen barokk tömegével a városkép értékes eleme." Nem hivalkodóan cifra, mégis egyik legszebb barokk háza Pécsnek. * Ma — lakóház. Földszintje közcélokat szolgáló traktus. Az emeleten gyönyörű, faragott ajtókat, s még eredeti csengőhúzót is találni. Sajnos, az ajtók nem mindenütt eredetiek. A környezet jeleiből, s a padláson található nagyszámú ajtó- és ablaktokból arra lehet következtetni, hogy a ház helyre-í állítását megkezdték. Megkezdték — úgy hat esztendeje, s abba is hagyták Fogadóként üzemelt még a fel- szabadulásig, utána nem sokkal lakásokat alakítottak ki a szobákból, most félbehagyott emlék. A helyreállítás pedig indokolt lenne. Elsősorban azért, hogy egy ilyen szép épület eredeti szépségében szolgálja hivatását. Másodsorban a lakók számára jelentene sokat, hiszen nem mindegy, milyen környezetben lakik az ember. A ház kívülről csapnivalóan néz ki. Vakolata mállik, a szalagkeretek kövei között néhol nagy hézagok vannak. Meg is érné. Hatalmas padlását kitűnően fel lehetne használni idegenforgalmi célokra. A teljes helyreállítás után bármilyen kiállításnak - főleg hasonló kori néprajzi emlékek kiállító termének tudnám elképzelni. De ez csak egyetlen ötlet. Folytatni kellene a helyreállítást, és az ötletek sorát. Mert ötlet híján - jóval nehezebb előbbre jutni. Vagy barokk-kori indok alapján nem mozdul ki holtpontjáról a restaurálás: szűkös a gazdasági helyzet . ..? Kampis Péter mm szSnhaz MOZI SZÍNHÁZ Nemzeti Szinhár: Trubadúr (este 7 órakor), Csortos-bérlet HANGVERSENY Szabadtéri Színpad: Halló, itt Balaton! ORI-műsor (este 8 órakor), — Rossz idő esetén 15-én. MOZI Park: Hyppollt, a lakáj (4, 6, 8). Petőfi: Vér és liliom (4, 6, 8). Kossuth: Vadölő (10, 12, f3, f5). — ... és hamarosan a sötétség (f7, hn9). Fekete Gyémánt: Mouret abbé vétke (6). — Jószerencsét: Milliárdokot érő ember (5, 7). Rákóczi: A szemtanú (5, 7). Kodály Ko.: Csárdáskirálynó (6). Május 1.: Rekviem (f6). Boly: Halhatatlan légiós (8). — Harkány: Vidékiek New Yorkban (8). Mohács: A kétéltű ember (6, 8). Mohács-Ke*i: Tíz kicsi indián (8). Sellye: Osceola (8). Siklós: Harkály (8). Szigetvár: Meztelen vagy (6). A homok asszo- nya (8). RÁDIÓ KOSSUTH RADIO 4.25—7.59: Jó reggeltI — A Kossuth rádió reggeli műsora. Közben 7.45: Orvosi tanácsok. 8.00: Hírek, időjárás. 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. 8.18: lánczene Prágából. 8.43: Harson a kürtszói A Gyermek- rádió msűora 9.23: Puccini: Manón lescaut. Négyfelvonásos opera. Körben 10.00—Í0.05: Hírek, Időjárás. — 11.25: Schumann: lit. szimfónia. — 12.00: Déli krónika. 12.20: Ki nyer ma? Játék és muzsika tíz percben. 12.30: Reklám. 12.35: Melódiakoktél. 14.00: Debussy Estampes. — 14.16: Hüvelykfalvától az Álom Birodalmáig. Rádiójáték gyermekeknek (ism.). 14.49: Éneklő ifjúság. 15.00: Hírek, időjárás. — 15.10: Zenekari muzsika. 15.51: Farkas Ferenc—Devecseri Gábor: Sportkantáta. 15.59: Hallgatóink figyelmébe! 16.00: A világgazdaság hírei. 16.05: Udvardy Tibor énekel. 16.20: Orvos akartam lenni. Dokumentumműsor. 16.50: Burka Sándor klarinétozik és tárogatón játszik. — 17.00: Hírek, időjárás. 17.05: Fiatalok stúdiója. 17.25: Netson Eddy filmdalokat énekel. 17.35: Atlasz. Világ- gazdasági figyelő. 18.00: Könnyűzenei híradó. 18.30: A Szabó család. 19.00: Esti krónika. — 19.25: Lemezmúzeum. — 20.08: Ifj. Magyari Imre népi zenekara játszik, Bodza Klári énekel. 20.24: Híres zenekarok albuma. 21.00: Hírek. 21.03: Kilátó! A rádió kulturális világhiradója. 22.00: Hírek, időjárás. Kb. 22.15: Sporthírek. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Walter Gieseking zongorázik, az Amadeus vonósnégyes játszik. 23.30— 0.25: Olasz tánczene. Közben 24.00— 0.10: Hírek, időjárás. PETŐFI RÁDIÓ 4.25—7.59: A Petőfi rádió reaqeli zenés műsora. 8.00: Hírek, időjárás. — 8.05: Hallgassuk együtt! Kroó György műsora. 8.50: Fúvósátiratok. — 9.00: Hírek. 9.03: Verbunkosok, népdalok. 9.53: Könwek, tájak emberek. 10.00: Hírek, időjárás. 10.05: Zenés műsor üdülőknek. Közben 10.30-kor német, 11.00-kor magyar. 11.05-kor anqol, 11.30 kor orosz nvelvű hírek. 11.45 — 11.50: Otikalaur üdülőknek. — 1°.00: Hírek. 1203. Péqi maayar dalok és Törvénykönyv. A Rádió 12.47: Mozart kórusmű- Hírek, időjárás. 13.03: táncok. 12.30 jogi műsora, veiből. 13.00; Brahms: g-mol| zongoranégyes. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. 14.00: Kettőtől hatig. A Petőfi rádió zenés délutánja: 14.00: Csárdások, cigánydalok. 14.17: De Falla: A háromszögletű kalap. Három tánc. — 14.30: Hírek, körzeti időjárás. 14.35: Tánczenei koktél. 15.20: Fúvószene. 15.30: Hírek — 15.33- Kedvelt régi melódiák. 16.20: Szymanowski: Pán és dryádok. 16.30: Hírek. 16.33: Műsorismertetés, 16.36: Csúcsforgalom. Közben 17.30—17.33: Hirek. — 18.00: Hírek, időjárás. 18.10: Van-e a marxizmusnak személyiségelmélete? V. rész. 18.35: Hangverseny a stúdióban: Sepsey József hegedül, Szabó Andrea és Zemoléni Kornél zongorázik. 19.20: Nóták. 19.51: Új könyvek. 19.54: ló estét, gyerekek. 20.00: Esti krónika. II. 20.25: Sánta Ferenc két novellája. 21.05: Zátony. Zenés játék. — 22.23: A tanév végén. G. Timár György jegyzete 22.48 A Skaldowie együttes lemezeiből. — 23.00: Hírek időjárás. — 23.15: A Vasas Központ Művészegyüttes népi zenekara ját szik. 23.35: Rimszkij-Korszakov ope ráiból. 24.00—0.10: Hírek, időjárás URH RÁDIÓ 18.00: Hírek, időjárás, 18.10: Magnósok, figye’em 18.55: Kétezer felé. Az Ifjúsági Rádió folyóirata. 19.30: Sztravinszkij művészi pályája, IV. rész. 20.10: Szervánszky Endre: II. vonósnégyes. — 20.32: Hírek — 20.35: A dzsessz kedvelőinek. 20.59: Hindemith: Mathis, a festő — szimfónia. 21.28: A szamár árnyéka Rádiójáték. 23.00—23.15: Hírek, időjárás. PÉCSI RADIO 17.30: Magvar nyelvű műsor. - Híres tenoristák 18.00: Szót kérünk! — Itt Bonyhád. A városiasodás útján 18.15: Bágya András táncdalai 18.30: Dél-dunántúli híradó 18.45: Keringők 19.00: Szerb-horvát nyelvű műsor. Az ifjúság hullámhosszán. — Zenés ifjúsági műsor 19.30: Német nyelvű műsor. — Hírek, események, tudósítás. Hallotta már? . . . Kívánsághangverseny 20.00: Műsorzárás. MAGYAR TV 17.23: Műsorismertetés 17.25: Hírek 17.30: öt nap Szlovákiában. A Magyar Televízió és a Budapest . Tourist útifilmje 17,55: Az élet kerete: az infrastruktúra 18.30: Ölombetűs vallomások. — Do- kumentumfilm-sorozat. — VIII. ,,Hiába teszek pontot , , 19,10; Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Madách Imre—Gyárfás Miklós: Mária királynő Ironikus tragédia két részben. — A Szegedi Nemzeti Színház előadása, felvételről (14 éven felülieknek!) 21,30: Kétszer kettő, . . — Vetélkedő- műsor 22.30; Ív-híradó — 2. kiadás. JUGOSZLÁV TV. 17.15: Kulturális panoráma magya nyelven. 17.30 Műsorismertetés. - 17.35: Hírek 17.40: Távcső. Gyermek műsor. 18.15: Hírek. 18.50: Tudomá nyos stúdió. 19.15- Papák hadserege Humoros sorozatadás 19.45: Rajz film. 19.50: Hirdetőműsor. 20.00: Tv híradó. 20.25 Hirdetőműsor. 20 30 Fényszó. ó. 21.15 McCloud seriff Név Yorkban, Amerikai filmsorozat. 22.05 Tv-híradó. 22.25- Komolyzenei hanq verseny. 9 >
