Dunántúli Napló, 1972. június (29. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-11 / 136. szám
DUN ANTŰLI NAPLÓ 1972. június 11. Megszűnik a hátrányos helyzet... Ötven férőhelyes óvódé épül Szaiéntán Összefogás a tanács és a termelőszövetkezet között Tizennégy ev gyakorlata volt Szalóntán, hogy az általános iskolában végzett gyerekek legnagyobb része nem tanult tovább. A fiatalok a termelőszövetkezetben helyezkedtek el, a téesz viszont már iskolára küldte őket — ma 142 szakmunkásuk van, ez a tagság negyven százaléka. Furcsa paradoxon, de bizonyíthatóan igaz: a falu mindössze tizenhárom kilométernyire van Pécstől, de az ipari vonzás alig érvényesül. A szalántoiak kilencven százaléka falujában él és a Hunyadi Tsz-ben dolgozik. Minden szociális intézkedés, törekvés tehát, ami a faluban, vagy a termelőszövetkezetben történik, közvetlenül érinti a lakosságot. És a szövetkezet igyekszik. Három éve vette át a sportkör irányítását, az idén öltözőt létesített 160 ezer forintért. Ez év elejétől már nem a tanács üzemelteti o Művelődési Házat, hanem a szövetkezet. Ezek az intézkedések főképpen a fiatalok érdekeit szolgálják. A termelőszövetkezet és a falu vezetői felismertek más igazságokat is. Feltették a kérdést: valóban hátrányos helyzetben vannak a falusi fiatalok? Korszerűsödni kell Az, hogy a nyolcadikat végzett fiatalok közül csak nagyon kevesen tanultak tovább középiskolában vagy szakmunkás- képzőben, szorosan összefügg az óvodai nevelés hiányával. Ma úton-útfélen szó esik arról, hogy legalább az ötödik életévben vegyék fel a gyereket az óvodába, mert a családi háttér minden bizonnyal kevés az iskola követelményrendszeréhez. A probléma megoldását itt kell tehát kezdeni — ezt Szalántán nagyon helyesen is- !merték fel, és egyszerű módon indokolták. Amikor a tagság elé került az óvodaügy vitája, hamar megértették az emberek annak szükségességét. A mezőgazda- sági munka egyre korszerűbb lesz. Gépek, szakosított telepek segítik az embereket a jobb eredményekhez — hanem a gépek és a szakosított telepek működéséhez bonyolult ismeretekre kell szert tenni. Korszerűsödnie kell hát az embernek is. Megépítik az óvodát A tagság megértette, s meg is szavazta az óvoda építését. Hárommillió forintba kerül, eny- nyi azonban a termelőszövetkezetnek nem áll rendelkezésére. Dehát a falu — nemcsak a téesz. Valamennyi pénze a tanácsnak is van és kell is, hogy legyen erre a célra, hiszen minden szociális intézkedés, törekvés, ami a faluban vagy a termelőszövetkezetben történik, közvetlenül érinti a szalóntaia- kat. összefogtak. És az összefogás eredményes. A bekerülési költség harminc százalékát állja a szövetkezet, húsz százalékát pedig a községi tanács. A Baranya megyei Tanács vezetői lelkesen pártfogolták ezt a kezdeményezést, de azon túlmenően támogatják is, biztosítják a hiányzó összeget. Az építőkapacitás adott, a szövetkezet építőbrigádja építi meg az óvodát. A terveket a MEZÖ- BER szállítja. Szeptember elsején át is adják új létesítményüket rendeltetésének, ötven férőhelyes óvoda, kétszáz férőhelyes napközi otthon épül j Szalántán. Korszerű, háromszáz adagos konyhát is építenek, amely megoldja majd a termelőszövetkezet étkeztetési gondjait is. Jó kapcsolat — jó eredmények A Megyei Tanácson elmondották, hogy nagyszerű a kezdeményezés Szalántán, de nem egyedülálló. Egy biztos: ahol jó a kapcsolat a falu tanácsi vezetői és a termel őszövetke- set vezérkara között, ott egészen biztosan jó eredményeket ! harmóniája. Jó, ha nincsenek is mutatnak fel. Példa erre a j párhuzamos elhatározások, pogányi bekötőút megépítése, I amik csak összekuszálnák a amely a termelőszövetkezet ne- vezetés s a végrehajtás tevé- véhez fűződik, de amely a köz- kenységét. Szalántán a hirdi ség fejlődését is hivatott szol- példához hasonlóan épül meg gálni, vagy másutt — például 1 az óvoda. De még van tenni- Baksán —, ahol a község éle- való náluk is. Megemlítették, tének megszervezésében na- hogy Bostára, Szilvásra nincsen gyón szép összefogás tapasz- kövesút — azt kéne még megtolható a tanács és a szövet- j építeni, hogy onnan is járhas- kezet közölt. Optimális körül- sónak a gyerekek óvodába . . . ményeket teremthet az állam- i igazgatás és a gazdálkodás | Kampis Péter Pécs, június 30 —július 10. Vásár helyett országos közlekedési kiállítás Hétfőn megkezdődik a rendezkedés a Köztársaság téri iskolákban Pécs az idén nem rendez j ipari vásárt, csak jövőre, s az- J után is csak kétévenként. Hogy j ne legyen szegényebb egy ran- i gos nyári rendezvénnyel a város, a tanács végrehajtó b1- zottsóga, a helyi párt- és állami szervek kezdeményezésére, a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium támogatósát megnyerve, elhatározta, otthont ad az Országos Közlekedési Kiállításnak. A nagyszabású és az országban egyedülálló kiállítást, amelynek házigazdája a Pécsi Idegenforgalmi Hivatal, fővédnöke pedig dr. Csanádi György közlekedési és posta - ügyi miniszter, június 30-a es július 10-e között rendezik meg o pécsi Köztársaság téri iskolákban és a szabadtéren, tehát a pécsi ipari vásárok helyén. A holnapi nappal megkezdődik a rómolás és a rendezkedés az iskolákban. Az Országos Közlekedési Kiállítás célja, hogy bemutassa es dokumentálja a közúti közlekedési eszközöktől a vízi és légi járművekig, tehát a közlekedés valamennyi ágazatát átfogva, a magyar közlekedés múltját, jelenét, s lehetőség szerint jövőjét. A kiállítás egyben kitűnő alkalom a balesetelhárítási propagandára. Emellett, kiegészítő rendezvényeivel, élményt és szórakozást kíván nyújtani a pécsieknek, és a Pécsre érkező érdeklődőknek. Több mint ötven közlekedési, a közlekedéshez kapcsolódó, vagy azt kiszolgáló — országos és baranyai - vállalat készül bemutatni tevékenységét. Részt Országos találkozó Pécsett A gyermek, a játék és a szín ház vesz a MÁV, a MALÉV, a MAHART, a VOLÁN Tröszt és vállalatai, a Magyar Autóklub, a METRO, az Autóközlekedési Tanintézet, ä MERKUR, äz AU- TÓKER, az IKARUS, a Ganz- MÁVAG, a Győri Vagon- es Gépgyár, az AFIT, a Shell, a VILÄTI, szállítási vállalatok, közlekedési kutatóintézetek és mások. A sok dokumentáció és modell mellett a kiállítás szabadterén felvonulnak a MERKUR által Magyarországon forgalomba hozott személygépkocsik; mozdonyokat, speciális járműveket, garázsberendezéseket, kemping-cikkeket állítanak ki. A Közlekedési Múzeum többek között Pécsre hozza az első omnibuszt és az első taxik egyikét. A MABEOSZ bemutatja a közlekedési tárgyú magyar bélyegek gyűjteményét. A bemutatók mellett a kiállítás területén az autósoknak ingyenes szolgáltatásokat végeznek, tanácsokat adnak, autóalkatrészeket és autós kellékeket árusítanak. Az Országos Közlekedési Kiállítást sok más kiegészítő rendezvény gazdagítja. Autós KRESZ- és ügyességi versenyeket rendeznek, s Pécsett versenyeznek a KGST országok repülőgép modellezői. Nagy parádéra , kerül sor a pécsi repülőtéren, ahol a magyar válogatott műrepülők és ejtőernyősök mutatkoznak be. Lesz itt többek között ballon-vadá- szat is. A kiállítás ideje alatt ejtik meg a VOLÁN Tröszt udvariassági versenyének sorsolását. Az első díj egy Zsiguli. Stílusos, kifejező indítása volt a négynapos gyermek- színjátszó találkozónak Kodály Háry Jánosa — gyermekek előadásában. Talán negyedik alkalommal lepett színpadra, azaz pódiumra a Mátyás király úti Általános Iskola kórusa és szereplőgárdája, hogy itt a szakmai közönség — gyerekek és felnőttek, gyerekszereplők és felnőtt szakemberek — előtt is igazolják: lehet Kodály művét gyermekszínpadi átültetésben élményszerűen előadni. Nemcsak elmélyült zenei igényességgel, hanem a meséből adódó lehetőségeket kihasználva lehet látszani önfeledten, élvezve a játék tiszta örömét. A rendező és zenei vezető Szesztay Zsoit külön érdeme, hogy ezek a gyerekek megértették: játékukban önmagukat kell nyújtaniok. Nem többet, nem kevesebbet; mert akkor már baj van. S ebben állvas- tapsos, kirobbanó sikerük. És még valami: ők nem tudják, mi igen, hogy amit csináltak, kicsit szimbolikus, mert ennek az egész sokfelől hívott összejövetelnek az eszmei alaphangját is megszólaltatták. A gyermek, a játék és a színház összetartozásának szólamát, amelybe újabbak — más-más színűek — kapcsolódnak bele üde, őszinte csengéssel a találkozó bemutatóin. A rohanó élet változásai, a technikai fejlődés csodálatos eredményei közepette jó érzésű emberek világszerte aggódva figyelik gyermekeink zsugorodó játszótereit. Idejük, lehetőségük is egyre kurtább a játékra. így különösen jó érzés most tudni és látni, hogy ez a nemes összefogás, a gyermek- színjátszó találkozó minden mozzanata gyerekeinkért van. Felnőttek jó törekvése, tanakodása ez a gyerekekért, s ami a legszebb — velük együtt! Mesével és versekkel, dramatizált gyermekjátékkal közeledve a színház világához, a színpadi játék varázsához. Mert a jó színház varázslat, felnőttnek, gyereknek egyaránt. Akkor is, ha egyszemélyes színház, mint Sólyom Katalin Mesebál című gyermekműsora. De mi van akkor, ha a nézőtéren sok a felnőtt? Akkor a színművész néhány pillanatra a mesebeli varázsló hatalmát is megszerzi, és — a gyerekek beleegyezésével — másfél órára gyermekké, lélekben magát játszani se rostéi lő kisiskolássá változtatja a felnőtteket — mindenki örömére. És akkor együtt csendül a rigmus, a mondóka, a csali mese meg versfüzér, együtt énekelnek, szolmizálnak, kacagnak és tapsolnak a bácsik, nénik velük, olyan magafeledten, ahogyan csak a gyermekkor őszinte világában lehetséges. Titka, ha van ennek a sikernek — mely lassan bejárja az országot — az az előadóművész egyéniségében és a gyermek személyiségét példásan tisztelő emberségében rejlik. A bemutatók sora a gyermekszínjátszás különböző stílusait szemlélteti. A mágocsi úttörőcsapat Április című verses összeállítása (Bagossy László munkája) az úttörő élet kereteibe ágyazva villantja fel a gyermekirodalom gyöngyszemeit sok hangulatos és zeneileg is szépen kimunkált, jól szerkesztett dalreszlettel. A Budapestről jött kisdobosok Weöres Sándor Bóbita jóból nyújtottak át verses összeáilítás formájában egy csokrot, a népi gyermekjátékok hangulatát is megidézve. (Betanította: Mátz Lószlóné, Dauer Mária és Kör- thy Istvánné.) A kazincbarcikai Egressy Béni Művelődési Központ gyermekszínpada pedig Vargha Balázs játékos elemekkel átszőtt meseoratóriumát mutatta be A tücsök és a hangya címmel. Délután három mesejáték hangzott el tatabányai, szegedi és sellyei gyermekcsoportok előadásában; este pedig két népi játék, a Palóc karácsony és Hans Sachs A mennyet járt diák című komédiája, a balassagyarmati, illetve a kaposvári gyermekszínpad műsoraként. Valamennyi bemutatóra a játékosság a jellemző és a színjátszásnak az a formai sajátossága, amely egyedül a gyereké: kifejező és formáló ereje éppen életkori sajátosságában rejlik. S erre — minderre — mottó gyanánt is ráillik Vargha Balázs meseoratóriumának záró gondolata, amit olyan elbűvölő kedvességgel „továbbítottak” ezek a pöttöm kazincbarcikai „hangyagyerekek". A folyton zsörtölődő hangyamama ugyanis nem érti, miért akarnak játszani, dalolni meg tücsökzenét hallgatni a csemetéi. Erre zendít rá a kórus: „Tudják meg a vén dadák I Változik ám a világ / Mienk a tánc, a dal, a zene / Mienk a munka öröme." Vagy mégse? .,, (w. e.) Megérkeztek az első rendelések Pécsi kesztyűk Japánban Kiosztották a pedaiúguspályázat díjait Pályázati felhívást bdcsátott ki az 1971—72-es tanévben a Városi Tanács művelődési osztálya. A pécsi pedagógusok huszonegy jeligés, oktatási, nevelési, módszertani témájú pályamunkát nyújtottak be. Az ünnepséggel egybekötött eredményhirdetést szombaton délben tartották a tanácson, ahol Gábriel József, a művelődésügyi osztály vezetője adta át a díjakat. A bíráló bizottság első díjjal jutalmazta Szilágyi Jánosné (a Belvárosi Általános Iskola nevelője) pályamunkáját, aki Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön című regényét dolgozta fel alsótagozatos oktatás céljára. Második dijat kapott munkájáért Gyöngyös Vilmos (a Karikás Frigyes úti Általános Iskola szakfelügyelője), valamint Csuti Tibor (a Széchenyi István Gimnázium és Szak- középiskola tanára). Három alkotást I jutalmaztak harmadik díjjal, igy: dr. j Erhardt Imre (a Széchenyi István | Gimnázium és Szakközépiskola igaz- | gatója), Wéber Béláné (a 39-es dán- j dár úti Általános Iskola tanára) és I az általános iskolai fizikaszakos ta- I nárok alkotó munkaközösségének vezetője, Bujtár József szakfelügyelő j kapott pályamunkájáért ilyen elismerést. Ezen túl, kilenc pályázat készítőjét részesítették pénzjutalomban. A Pécsi Kesztyűgyár elérkezett oda, hogy azt mondhatja magáról, úgyszólván az egész világpiacot meghódította. Néhány éve a TANNIMPEX Külkereskedelmi Vállalattal látványos módon betörtek a kanadai piacra, majd megjelentek Ausztráliában és Üj-Zélandon is, s ma már jelentős meny- nyiségeket szállítanak a tengerentúlra, elsősorban Kanadába. Már korábban felmerült: újabb piacokat kell felkutatni, s itt Japánra gondoltak. Japánban 100 millió ember él, jó tele van, jogos tehát a kérdésfeltevés: ha Kanadába igen, akkor Japánba miéit nem? Az év elején több cégnek elküldték mintakollekcióikat. Most megérkeztek a Kesztyűgyárba az első japán megrendelések. Vagyis a pécsi gyár és a TANNIMPEX közös célkitűzése, hogy a világ minden tájára exportált magyar bőrkesztyűket Japánban is forgalomba hozza, valóra vált. A kiküldött minto- kollekciók alapján egy tokiói és egy kyotói cég adott megrendelést, egyelőre 3700 párra. A két vállalatnak most az az eltökélt szándéka, hogy módszeres piackutatással és jó szállításokkal további eredményeket érjen el az új piacon is. Végef ért a nagyközségek vezetőinek tapasztalatcseréje Eredményes tanácskozás volt Befejezte munkáját Sellyén a nagyközségek vezetőinek országos tapasztalatcseréje. Tegnap huszonegy előadás hangzott el — az előadók a tanács- törvényt „szedték ízekre”. A kétnapos rendezvény második napján megjelent Dr. Varga József, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökhelyettese, Czégény József, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága osztályvezetője, Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke és más vezető személyiségek. Milyen szerepet kaptak a községi tanácsok a tanácsok rendszerében? — Jelenleg a helyi tanácsok képviselik azt a szintet, amelyek fejlesztésére nagy figyelmet fordítunk. Egyszerű indokai vannak: az ország lakosságának 56 százaléka él vidéken, s a vidéki lakosság mintegy 40 százoléka nagyközségekben. Az egész ország területének 90 százaléka áll községi igazgatós alatt. Az emberekkel j mindennapos, közvetlen kap- ' csolatot a községi tanácsok tar- j tanak. Mindez indokolja, hogy a tanácstörvény is külön gon- j A Petőfi Sándor honvédlaktanya személyi állománya tegnap délelőtt ünnepi csapatgyűlésre sorakozott fel abból az alkalomból, hogy a hadsereg vezetőszervei értékelték a szocialista versenymozgalom eredményeit, s „Kiváló", illetve „Élenjáró" címekkel jutalmazták a legjobbakat. Az ünnepi csapatgyűlésen részt vett Megyaszai József, a Megyei Pártbizottság osztály- vezetője, Lukács László, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Pécs városi Bizottságának első titkára, valamint a Megyei Tanács képviseletében dr. Kis- vári András, a végrehajtó bizottság tagja. Jelen voltak az alakulattal szoros kapcsolatot fenntartó üzemek képviselői — a Mecseki Szénbányák, a budapesti Lódenposztó Gyár, valamint a Pécsi Porcelángyár vezetői —, s a társfegyveres testületek küldöttei. A honvédelmi miniszter a politikai és fegyveres kiképzésben elért kimagasló eredményeikért, illetve a szocialista jellegű katonai közösségek kialakításáért Hesz József főtiszt és Pergel János tisztek alegységeit ..A Magyar Néphadsereg kiváló alegysége" címmel tüntette ki. Számos tiszt, illetve tiszthelyettes a Magyar Néphadsereg kiváló szajcasz-, illetve rajpadot fordít a községi tanácsok szervezetének, felépítésének és funkcióinak kérdéseire — válaszolt dr. Varga József. Miért került sor erre a tapasztalatcserére, és miért éppen Sellyén? — A Tanácsok Lapja sorozatot kezdett Sellye nagyközségről. Huszonnyolc folytatásban számolt be a község életéről, működéséről. Ez a sorozat jó visszhangot váltott ki, s csatlakozott hozzá néhány nagyközségi vezető véleménye, amelynek a lap hasábjain hangot adott. Ez a tapasztalatcsere egyrészt a már korábban, a cikksorozatból, másrészt az itt helyben szerzett tapasztalatok alapján munkálkodott. Azt mondhatom, hogy a nagyközségi tanácselnökök fórumaként működött. Az előadások átfogták a tanácsi munka egészét. Mi tehát a summája a sely- lyei tanácskozásnak, befejeződött-e, vagy ha nem, hol a — A tanácskozás bizonyította, hogy a tanácstörvény és annak nagyközségekre vonatkozó rendelkezései beváltak. Helyes volt a községek között differenciálni. Ez a rendezvény áttekintette az eddigi tapasztalatokat, szóbakerültek a gondok, tennivalók, s meggyőződésem, hogy a résztvevők „gazdagabban" térnek haza. A magunk részéről megvizsgáljuk az elhangzott Javaslatokat, ész- révételekét és további munkánkban hasznosítjuk azokat. Végezetül elmondhatom, hogy örömmel vettem részt ezen a tanácskozáson, és az az érzésem, hogy a nagyközségekben a megnövekedett feladatok eredményes ellátásának a feltételei alapjában megvannak. Ha a munka továbbra is ebben az irányban halad, s a lakosság továbbra is támogatja a tanácsok munkáját, akkor az eredmény sem marad el.- kp rancsnoka címet kapta, köztük Németi János zászlós, aki ötödször lett a kitüntető cím tulajdonosa. A honvédelmi miniszter számos sorállományú katonát is kitüntetett a kiváló címmel. Orbán László szakaszvezető, Nagy István szakaszvezető. Tatai József szakaszvezető, Bo- dai János szakaszvezető és Schezták Jenő honvéd harmadszor lett a Magyar Néphadsereg kiváló katonája. Az illetékes magasabbegy- ség, valamint az egység parancsnoka is számos katonát, illetve alegységet kitüntetett. A kitüntetettek között ismét ott volt Horánszky Mátyás tiszt, aki immár hatodszor nyerte el az „élenjáró” címet. A vasasi termelőszövetkezet rétjeinek éves termését eladja 80 fillér/n-öl áron. Jelentkezni lehet a tsz központi irodájában. Ünnepi csapatgyűlés a Petőfi laktanyában Kitüntették a szocialista verseny legjobbjait
