Dunántúli Napló, 1972. június (29. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-10 / 135. szám

1f7t. Június TO. DUNÁNTÚLI NAPLÓ A munkahelyi orvosi ellátás kiemelkedően fontos feladat Mostoha az üzemorvosi szakma? Tizenhét évvel ezelőtt rendez­ték meg először — dr. Miskol- czy Vilmos, akkori megyei üze­mi főorvos kezdeményezésére — az üzemegészségügyi hetet, amelyet azóta hagyományosan minden áprilisban megrendez­nek. Azóta természetesen — mind az üzemorvosi hálózat, mind a rendezvények számá­nak megnövekedése miatt — a „hét" „hónappá" bővült. Ez évben a szokásos rendez­vényeken — szakmai tovább­képzések, tanfolyamok, felvilá­gosító előadások, filmvetítések, vöröskeresztes taggyűlések, biz­tonsági, tisztasági üzemjárások — kívül átadtak három újon­nan létesített üzemorvosi ren­delőt, bevezették az egységes üzemorvosi gondozást és min­den üzemben szűrővizsgálatokat szerveztek: rákszűrést, vérnyo­más-, hallás-, látás-vizsgalatot. E szűrővizsgálatokon az üze­mek dolgozói csaknem teljes létszámban megjelentek. teg latens betegséget fedtek fel, s ezáltal olyan korai stá­diumban kezelhették a bajt, hogy a gyógyulás sikere alig volt kizárható... Nincs, van de rossz, van és korszerű Yonzó — nem vonzó? Megyénkben és Pécsett több, mint hetven orvos látja el napi 410 órában mintegy 65 ezer ipari munkás üzemegészségügyi szolgálatát. Munkásállamban a munkások munkahelyükön tör­ténő legjobb orvosi ellátása kiemelt fontosságú feladat. S vajon mindenütt így kezelik-e? Az üzemorvosi tevékenység­hez alapvetően két dolog szük­séges. üzemorvos, és üzemor­vosi rendelő. Vizsgáljuk az el­sőt. üzemorvosnak lenni — saj­nos megállapítható — nem túl vonzó perspektíva, üres üzem­orvosi állások bizonyítják ezt. Vajon miért? A válasz egysze­rűnek tűnik: az üzemorvosi stá­tusz nem tartozik azok közé, ahol bármiféle mellékes kere­setre volna lehetőség. Nemrég, az egészségügyi, dolgozók fize­tésének rendezésekor gondoltak azokra a munkahelyekre, mint például a higiénikus orvoséra, a röntgenesére, vagy laborosé- ra, ahol a betegekkel közvetlen konktoktust az orvos nem te­remthet. Ezeken a helyeken munkahelyi pótlékot kapnak az orvosok. Az üzemorvos kapcso­latot tart betegekkel — persze, zömében egészségesekkel — s a munkahelyi pótlékot nem kap­ja meg. Viszont kevés az olyan üzemorvos, aki betegeitől pénzt kapott... Egy másik szempont a szak­mai. üzemorvosnak lenni — naiv dolog volna őzt képzelni, hogy egyenrangúságot jelent bármelyik klinikus szakma orvo­sával. Példázza ezt az is, hogy az orvosi szakmák sorában — az üzemorvos-szakmát ismerték e! legutoljára. Ez a legfiata­labb. üzemorvos, rendelő nélkül — olyan, mint a huszár ló nélkül. Milyennek kell lenni egy üzem­orvosi rendelőnek? Megfelelő vizsgálóhelyiség, váró, mellék- helyiség, kislabor kell, hogy az orvos rendelkezésére álljon. Ru­tin vizsgálatokat kell itt végez­ni, amelyek eredménye nélkül az orvos csak félmunkát végez­het, vagy várhat, amíg valahol másutt végzik el a vér- vagy vizeletvizsgálatot. Baranyában j még mindig akad olyan üzem, | ahol üzemorvosi rendelő egy- [ szerűen nincs. Ilyen a Mohácsi Vegyesipari Vállalat. Akad olyan vállalat, ahol van ugyan rende­lője az üzemorvosnak, viszont korszerűtlen, kicsi, nem felel meg a legalapvetőbb követel­ményeknek sem. És van olyan vállalat is, ahol az üzemorvost korszerű, minden kényes igényt kielégítő rendelő várja. Végül azokat kell megemlíteni, ahol van rendelő, korszerű is, csak éppen más célra használják, mint például a BCM-ben. Érdemes idézni a megyei üze­mi főorvos jelentéséből, amely­ben summázza az idei üzem­egészségügyi hónap eredmé­nyeit. így ír: „Az üzemegész­ségügyi szolgálat nem gondol arra, hogy az üzemorvosi ren­delők elhelyezés, berendezés tekintetében vetekedjenek az igazgatói irodákkal, csak any- nyit kérünk, hogy az üzemorvosi rendelők az orvosi hivatáshoz I és az orvosi feladatok ellátásá- ! hoz méltóak, alkalmasak legye- ] nek .. " Mutasd meg az üzemorvosi rendelődet — megmondom, mennyire becsülöd dolgozóid egészségét. A közmondás így is érvényes lehet. A polgári perekben megnyilvánuló harácsolási törekvésekről ln memóriám Baranya megye első üzemi főorvosa — dr. Miskolczy Vil­mos — öt esztendeje halt meg. Munkássága messze túlnőtt me­gyénk határain, hazánkban, sőt külföldön is komoly elismerés­ben részesült. Baranya és Pécs üzemegészségügyi szolgálatá­nak megszervezése az ő nevé­hez fűződik. Munkásságát, az őt övező tiszteletet és azt az alapot, amely nélkül a mai üzemorvosi munka nehezen képzelhető el, felidézve, nem mondhatjuk azt. hogy az üzem­orvosok szakmája „mostoha" szakma Nemrég az Országház­ban méltatta dr. Flerká Béla képviselő a baranyai üzemor­vosoknak mintaszerűen megszer­vezett és jó munkáját. Megérdemlik az elismerést. Kampis Péter Az utóbbi időben több szó kerül számos, a társadalomra nézve káros jelenségről. Az em­berek különösen elítélő hangon nyilatkoznak a harácsolási tö­rekvésekről. Számosán vannak, akik munka nélkül akarnak minél több jövedelemhez jutni. Spekulálnak, csalnak, mindent „megjátszanak" azért, hogy túl­zott igényeiket kielégíthessék. Ezek a jelenségek fellelhetőek megyénkben is. A harácsolási törekvések — polgári perekben megnyilvánuló formáinak elemzése címmel a pécsi, a mohácsi városi és já­rási ügyészség, valamint a me­gyei főügyészség nemrég vizs­gálatot tartott. Az ügyészségek a Legfőbb ügyészség intézke­dése alapján folyamatosan fi­gyelemmel kísérték a polgári peres ügyeket abból a szem­pontból is, hogy jogtalan ha­szonszerzési. harácsolási cél nem vezeti-e az igényt érvénye­sítőket? A lefolytatott vizsgálat igyekezett feltárni, hogy kik, mi­lyen természetű — harácsolási céltól vezérelve — jogtalan igé­nyeket érvényesítenek és milyen eredménnyel? A nyerészkedési törekvések­nek sok változatos megnyilvá­nulási formája mutatkozik a perekben, ismétlődő esetek fő­ként a jogtalan iparűzés kö­rében és a kölcsön ügyletek­nél fordulnak elő. A hozott bí­rói döntések azt igazolják, hogy a bíróságok helyesen felismer­ték az ilyen jellegű igényérvé­nyesítések káros gazdasági és társadalmi jelentőségét és a munka nélküli jövedelemszer­zésre irányuló spekulatív igény­érvényesítéseket megakadályoz­ták. A vizsgálat során az ügyész­ségek 1172 ügyet tanulmányoz­tak át. Ezek közül 71 ügy „vá­gott ebbe a témába". Az ügyek 43 százaléko képezte azokat a pereket, amelyekben magán- személy magánszemély ellen kí­vánta érvényesíteni jogtalan igényeit. KÖLCSÖN — MAGAS KAMATTAL A Legfelsőbb Bíróság ítélete a garázsbérlefek bérbeszámítási módjáról Fölösleges bizonygatni, meny­nyire fontos és szép munka az üzemorvosé. Egyetlen gondolat: azok a szűrővizsgálatok, ame­lyeket a munkahelyek üzem­orvosi rendelőiben végeznek el egészséges embereken, renge­Garázsberletek miatt mintegy 100, emeletráépítések bérleti díjai miatt pedig 10 peres ügy van a pécsi járásbíróság előtt. A felperesek keresete minden esetben azonos: sérelmesnek találják a bérbeszámításnak a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat által alkalmazott módját. A dolog megértéséhez ismer­ni kell az előzményeket. 1970. június 7-én megjelent az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium 15/1970. sz. rendele­té, amely megállapította, hogy aki ezen időpont után köt bér­leti szerződést az általa épített garázsra, a korábbiaktól elté­rően nem 10 évi bérbeszámítási jogot kap, hanem a garázs épí­tési költségének 75 százalékát lakhatja le. 1971. július 1-ig — az új lakásügyi jogszabályok érvénybelépéséig — nem is volt ezzel kapcsolatban semmi prob­léma. Az új jogszabályok értel­mében felemelték a garázsbér­leti díjakat is, a korábbi bér- beszámítási alapul megállapí­tott összeg azonban nem vál­tozott, így az emelt bér miatt a lelakás ideje rövidebb lesz. Az érintett garázstulajdonosok — Pécsett közel ezren vannak — ezt sérelmesnek tartották és kérték hogy rájuk is terjesszék ki az építési költség 75 száza­lékának lelakására való jogot. A PIK úgy érvelt, hogy az idé­zett rendeletnek nincs vissza­menő hatálya, tehát az új jog­szabályt sem alkalmazhatja visszamenőleg. Hasonló volt a helyzet a bérlő költségére végzett emeletráépí­téseknél is, ahol szintén a 75 százalék nem-alkalmazását sé­relmezték az érdekeltek. Mindkét esetben innen ered­tek a pereskedések, amelyek­hez hasonlók az országban má­sutt is voltak, ezért a Legfelsőbb Bíróság utasítására szünetel­tették e pereket, és az egységes állásfoglalás érdekében egy- egy peres ügy a Legfelsőbb Bí­róság elé került. A pécsi ügy Bischoff Jánosnak és társainak a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat ellen indított pere volt. A Legfelsőbb Bíróság PF II. 20 020/1972. számú ítélete, ame­lyet pénteken hoztak meg, el­utasítja a bérlők keresetét és megállapítja, hogy az érdekelt ingatlankezelő vállalatok helye­sen jártak el, amikor az 1970. júniusa előtti bérleti szerződé­sekre nem alkalmazták az építé­si költség 75 százalékának be­számítását, mivel ennek a ren- | deleinek nincs visszamenőleges hatálya. Az ítélet indokolása ki­mondja, hogy hasonló elvet kell alkalmazni az 1971. július 1-e előtti emeletráépítésekre is. A Legfelsőbb Bíróságnak ez az ítélete jogerős. A spekulációs, harácsolási törekvések egyik formája: van­nak akik feltűnően magas ka­matra adnak kölcsönt. Kihasz­nálják a másik fél kényszer- helyzetét. A Pécsi Járásbíróság egyik ügyében a felperes 10 000 forint kölcsönt nyújtott az al­peresnek havi. 1000 (!) forint kamatra. Az alperes a külföldi vendégei ellátására kérte a kölcsönt. A perindításig az al­peres részletekben havonta 1000 forintot, összesen 8000 forintot visszafizetett, majd később még postán 1500 forintot küldött a felperesnek. Ezeket az összege­ket azonban a kölcsönadó — az 1500 forint kivételével — a kamatokra számolta el, majd később pert indított az alperes ellen és még 7500 forintot kö­vetelt tőle! A járásbíróság szé­leskörű bizonyítási eljárás ada­tai alapján 9500 forint vissza­fizetést állapított meg. A járás- bíróság a felperes keresetét nemcsak elutasította, hanem kö­telezte 1500 forintnak az állam javára való megfizetésére. Évi 120 százalékos kamatra adni kölcsönt, — ez már többszörö­sen is kimeríti a harácsolási törekvést. • Ehhez hasonló ügy sajnos számos történt, azonban a bíróságok —- az ügyészi in­dítványokra — nagyon helyesen nem engedik érvényre juttatni az ehhez hasonló törekvéseket TÚLZOTT KÖVETELÉS — BALESET UTÁN Több zöldáru Beremenden Beváltotta a hozzáfűzött re­ményeket a beremendi ÁFÉSZ zöldségtermelő társulása, amely ez év februárjában alakult meg. Az oldi és tótföldi tagokból álló szakcsoport eddig több mint 200 ezer fej fólia alatt, illetve szabadföldön termesztett salá­tát, 5 ezer csomó nyári retket, ezer csomó vegyeszöldséget, 20 ezer darab zöldpaprikát, 160 mázsa újburgonyát és mintegy 500 ezer darab paprika palán­tát adott át a kereskedelem­nek. A beremendi zöldségellátás­ban beállt örvendetes változást egyébként a BCM dolgozói is érzik. A cementmű területén lé­vő szövetkezeti vegyesboltban állandóan kapható friss zöld­áru, de az új lakótelepen lévő pavilonban is bő a választék. A szakcsoportok tagjai gon­doltak az őszi hónapokra is. Lesz elegendő karfiol, fejeskó- poszta és kései paprika. A ter­melés fokozására a beremendi fogyasztási szövetkezet 20 má­zsa fóliát és 1000 darab fólia­bordát biztosított — kedvezmé­nyes áron. A tervek szerint a szakcsoport egy Zetort és egy . tápkocka-préselőgépet vásárol, ! ami minden bizonnyal újabb lendületet ad majd a termelés­hez. A Pécsi Járásbíróság egyik ügyében a felperes felesége az alperes alkalmazásában állt és munka során üzemi baleset következtében meghalt. A bíró­ság megállapította, hogy 50 százalékban a feleség figyelmet­lensége is hozzájárult a bal­esethez. A férj kártérítésként kérte megállapítani: az árvajá­radék és a felesége 2033 fo­rintban megjelölt átlagkeresete közötti különböztetet — az 1200 négyszögöl illetményföld átlag­termését, a havi prémiumok összegét, aztán havi 600 forint járadékot azon a címen, hogy a gyermekek tanulmányait elő­segítő instruálásról gondoskod­ni tudjon. Kérte továbbá meg- tértíeni a sírkőállítás, a gyász­ruha, valamint a volt feleség­gel eltemetett ruha értékét és végül 300 000 forint általános kártérítést kért azon a címen, hogy elesett attól a vagyoni előnytől, amit a feleség ott­honi munkájával elért. A járás- bíróság azonban ennek a túl­zott követelésnek nem adott helyt — mérsékelte azokat. GÉPKOCSI VÁSÁRLÁS — PÉNZ NÉLKÜL Kétségtelen, hogy mind töb­ben szeretnének személyautó­hoz jutni. A MERKUR Vállalat­nál több mint 100 ezer igénylő „jegyeztette" magái. Autót ven­ni — ha van miből — természe­tes igény. Azonban sokan vai nak, akiknek fizetésükből, ker< setükből nem futja még erre kiadásra. Ha a jövedelem ne elég — számosán „egyéb es: közökhöz" nyúlnak, hogy leheti ségeiket meghaladó igényük kielégíthessék. Az „egyéb es közök” között aztán gyakori csalás, a sikkasztás, a kö. pénz eltulajdonítása. De ne ritka az egyéb „módszer" ser A Pécsi Járásbíróság egyik ügy is bizonyítja ezt. A peres fele megállapodtak: az alperes met vásárolta felperestől hasznó gépkocsiját 15 ezer forintér Az alperes használta már kocsit, de a vételárból egy fi lért sem fizetett. A per adatai bál megállapította a bírását hogy az alperes teljesen fizetés képtelen állapotban kötött meg a szerződést és arra sinc semmi kilátás, hogy a jövőbe megfizeti a vételárat, mert mun kabérének bizonyos hányad már egyéb kölcsönök mia' hosszú évekre „betáblázott”. A alperes tehát lényegében pén nélkül akart gépkocsihoz jutn HADD FIZESSEN AZ ÁLLAM? Jelentős lakásépítkezések foiy nak — az építkezésekhez szá mos régi lakást kell szanáln Vannak, akik lakásuk szanáló sóból akarnak minél több hasz not húzni —, úgy vélik: hadi fizessen az állam! Egy szaná lásra kerülő épület tulajdonosi elavult állagú ingatlanáért, ami hez mindössze 70 négyszöge telek tartozott, 612 ezer forin kártérítést kért. Természete: hogy nem kapta meg. Pern ment. A Megyei Bíróság a egész ingatlan kisajátítási érté két 363 899 forintban állapított: meg. (Csak mellékesen jegyez zük meg, még így is jól járt, a: állam megfizeti a kisajátító utón járó összeget, nem r szűkma rkúan.) TÚLSZÁMLÁZÁS Nem ritka, amikor egy-egi elvégzett munkáért jóval többe számláznak, mint amennyi an nak valódi értéke. Lényegéber ez is harácsolási szándék, ke- vesebb munkáért a lehető leg több bért kérni. A Baranya Ke- reskedelmi Vállalat pert indítót az egyik kisiparos ellen. A kis­iparost megbízták bizonyos mun. ka elvégzésével, amiért a kis­iparos több mint 30 ezer forinl összegű számlát nyújtott be. A: ellenőrzés során kiderült, hog) a jogszerűen számlázható ősz- szeg csak 12 ezer forint let volna! A járásbíróság a külön­bözeiként jelentkező összeg visszafizetésére kötelezte a kis­iparost. Az említett példák csak kira- gadottak, — a harácsolási tö­rekvések ezeken kívül még szá­mos esetével lehet találkozni, A bíróságok elé került, illetve a bíróságok által elbírált ügyek csak töredékei a ténylegesen előforduló ilyen jellegű maga­tartásoknak. A perek adatai azt mutatják, hogy a jelenlegi jogi rendezés keretében a bí­róságok és az ügyészségek a cselekmények megelőzése, illet­ve a jogsértés, a spekuláció megszüntetése érdekében a helyes és szükséges intézkedé­seket megtették, Még ennél is lényegesebb azonban annak a közszellem­nek további erősítése, amely a leghatározottabban elítéli (és felfedi!) azokat, akik a köz ro­vására igyekeznek bizonyos ja­vakhoz illegális módszerekkel hozzájutni. Garay Ferenc Kaposvárott, az északnyugati városrészben új városközpont van kialakulóban. A megyeszé' szovjetunióbeii testvérvárosáról, Kaünyinró! f' levezett lakótelepén gomba módra nőnek ki r lakóépületek, bölcsődék, óvodák és szóig "itó egységek. Itt épül a megye legnagyobb I épülete, a 10 emeletes szalag amelyben "<:tQ lakó kap majd otthont — Ar Országos Rendező Iroda iú nius 13 (kedden) este 8 órakor tartja j az első szabadtéri előadását „Halló, I itt Balaton TZ” -ímmel. Fellépnek: Koós János, Kovács Kati, Ősz Ferenc, Szécsi Tál, Dékány Sarolto és ar ] Express együttes. Jegyek válthatók ár Országos Fi'harmóniánál (Színház tér 2.)* (x) i Felveszünk kesztyűszabászokat, valamin! 20—40 éves korig férfi kesztyűszabász átképzőib e • Kesityűszabászokal másodállásban is foglalkoztatunk. Jelentkezés: KESZTYŰGYÁR, KÖZPONTI GYÁREGYSÉG Pécs, Sörház u. 36. 1 Ügyészségi vizsgálat

Next

/
Thumbnails
Contents