Dunántúli Napló, 1972. június (29. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-08 / 133. szám

I DUNÁMTÓL! NAPLÓ 1972. Június 8. 24 ora a négy világban »}>i • Fidel Castro koccint Gierekkel, a LEMP első titkárával a varsói fogadáson KS/D. NAPLÓ, TELEFOVO MAGYAR PARTKULDOTTSÉG AUSZTRIÁBAN A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának küldöttsége, amely Biszku Bé Iának, a Politikai Bizottság tag jának, a Központi Bizottság tit kárának vezetésével utazott a Osztrák Kommunista Párt Köz ponti Bizottságának meghívásá ra Bécsbe, megkezdte tárgyaló sait. A magyar—osztrák pártközi tárgyalásokon a magyar dele gációt Biszku Béla, a küldött ség vezetője vezeti, az osztrák pártdelegáció Franz Muhrinak, a párt elnökének vezetésével tárgyal. Szerdán a küldöttség vidéki látogatásra indult. Linzben, az Egyesült Osztrák Vas- és Acél­művek munkájával ismerkedett. A pártküldöttség csütörtökön folytatja vidéki látogatását, pén­teken pedig Bécsben befejezi a pártközi tárgyalásokat. [% BRAZZAVILLE: A Kongói Népi Köztársaság fegyveres erői lelőttek egy portugál helikop­tert, amely Pointe Noire ten­gerparti város közelében beha­tolt az ország légiterébe. A le­génység egyik tagját fogságba ejtették. A hadsereg közlemé­nye szerint a portugál fegyve­res erők gyakran megsértik az ország légiterét és veszélyez­tetik a határvidék békés lakos­ságának életét. 4 NYÜGAT-BERLIN: A nyu­gat-berlini szenátus évi 330 000 márka anyagi támogatásban részesíti a neonáci „üldözöttek szövetsége" nyugat-berlini úgy­nevezett tartományi egyesületét. Hermann Oxfort, a nyugat-ber­lini FDP városi képviselőházi frakciója elnöke a demokratikus akció nevű szervezet sajtóérte­kezletén abszurdumnak mondta hogy „olyan csoportosulásokat adóbevételekből támogassanak, amelvek békeellenes politikát foytatnak”. MCGOVERN SIKEREI A PRÓBAVÁLASZTASOKON George McGovern szenátor négy amerikai államban szerez­te meg a vezetést a demokrata­párt keddi próbaválasztósain. George McGovern, aki az eddigi próbaválasztások alap­ján a Demokrata Párt júliusban sorra kerülő elnökjelölő köz­gyűlésen már biztos 925 elektor! szavazattal fog rendelkezni (a jelöléshez 1509 szavazat szük­séges), szerdán Los Angelesben sajtóértekezletet tartott. A döntő fontosságú kalifor­niai próbaválasztás győztese ki­jelentette, hogy amennyiben el­nökké választanák, 90 napon belül hajlandó lenne Hanoiba, vagy bárhová — Párizsba, illet­ve Genfbe — utazni, hogy tár­gyaljon az érintett kormányok képviselőivel a vietnami háború befejezéséről. „Hozzá kell já­rulnunk ahhoz, hogy egy adott időpontra kivonjuk az amerikai csapatokat Vietnamból és be­szüntetjük a bombázást. Le kell állítanunk a Thieu elnöknek nyújtott katonai segítséget.” Hozzátette, hogy véleménye szerint e feltételek teljesítése hozzájárulhat az amerikai hadi­foglyok gyors hazatéréséhez. FIDEL CASTRO KATOWICÉBEN Fidel Castro Ruz, a Kubai KP KB első titkára, a Kubai Forradalmi Kormány miniszter- elnöke hivatalos lengyelországi látogatásának második napján, szerdán délután, Varsóból Ka­towicébe érkezett A kubai vendégeket a felső­sziléziai iparvidék központjába elkísérte Edward Gierek, a LEMP KB első titkára. Szerda délelőtt Fidel Castro és kísérete megismerkedett Varsó történelmi nevezetessé­geivel. Ezt követően megláto­gatták a lengyel főváros Che Guevaráról elnevezett iskoláját. 4 LONDON: Londonban 22 munkáspárti törvényhozó szer­dán határozattervezetben szólí­totta tel a kormányt, hogy Ítél­je el a dél-afrikai rendőrség durvaságát, amellyel szétverte a tokvárosi diáktüntetéseket. Ha­sonló tartalmú határozatterve­zetet nyújtott be egy tory kép­viselő is. Az angol országos diákszövetség, valamint a faji elkülönítés ellen küzdő diák- mozgalom tüntetésre szólította fel híveit. SZOVJET—IRAKI KONZULTÁCIÓK Murtada Szaid Abdel-Baki, az iraki forradalmi parancsnokság tanácsának tagja, Irak külügy­minisztere június 2-től 7-ig a szovjet kormány vendégeként látogatást tett a Szovjetunió­ban. Alekszej Koszigin szovjet kor­mányfő fogadta a vendéget és tárgyszerű baráti beszélgetést folytatott vele. Április 9-én Bagdadban alá­irt szovjet—iraki barátsági és együttműködési szerződés téte­lei szerint kozultációkat folytat­tak a két ország gazdasági együttműködése továbbfejlesz­tésének kérdéseiről. A felek megállapodása sze­rint a két ország megfelelő szer­vezetei konkrét tárgyalásokat folytatnak annak érdekében, hogy megkössék a szükséges kétoldalú egyezményeket a ta­nácskozásokon érintett kérdé­sekben. 4 TOKIÓ: A japán rendőr­ség készültségben van, hogy megakadályozzon esetleges ter­rorista akciókat. Az izraeli szer­vek szerint ugyanis visszatért Japánba egy palesztinai ge­rilla táborban kiképzett fiatal. Feladata, hogy japán és kül­földi személyiségek ellen me­rényleteket hajtson végre, s a rendőrség országos hadjáratot indított a titokzatos „negyedik" japán merénylő felkutatására és tömeges méretű letartózta­tásokat eszközölt a radikális egyetemi fiatalság körében. Izrael tokiói nagykövetségét ki­lenc rohamrendőr és számos detektív őrzi. TITO RIGABA UTAZOTT Joszip Broz Tito, jugoszláv állam- és pártelnök szerdán fe­leségével és kíséretével Moszk­vából Rigába utazott. Titót elkísérte Andrej Kirilen­ko, az SZKP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bizott­ság titkára. 4 NEW YORK: A gyarmati kérdés megoldására alakított különleges ENSZ-bizottság aján­lást terjesztett a világszervezet közgyűlésének őszi ülésszaka elé, hogy Hongkongot és Ma- caot töröljék a gyarmatok név­sorából. Az ajánlásra Huang Hua kínai ENSZ-fődelegátus március 8-i levele nyomán ke­rült sor, amelyben a kínai dip­lomata kifejtette, hogy kor­mánya álláspontja szerint Hong­kong és Macao Kína területé­nek része, amely brit, illetve portugál megszállás alatt áll. Hongkong és Macao kérdésé­nek rendezése ezért a Kínai Népköztársaság szuverén joga. BRANDT A VÁLASZTÁSOKRÓL A választásokról nyilatkozott Willy Brandt, az NSZK kancel­lárja a szociáldemokrata nyu­gat-berlini Telegraf című napi­lapnak. Kijelentette; „mi fel­ajánlottuk, hogy induljanak megbeszélések a Bundestag újraválasztásának feltételeiről, ez elől azonban a CDU CSU a mai napig kitért, A lakosság nyilván elvárja, hogy a vá­lasztók megbízását ne lehessen meghamisítani átállással és sö­tét mesterkedésekkel”. „Az új választásokig a szö­vetségi kormány az alkotmány és a választók meghatalmazása alapján kötelességének tartja, hogy továbbra is a kormány­aidnál maradjon. Mi felkészül­tünk rá, hogy a választókhoz forduljunk, akár az idén, akár 1973-ban”. 4 MEXIKÓVÁROS: Kínai dip­lomatacsoport érkezett Mexikó­városba, hogy megtegye az elő­készületeket a nagykövetség felállítására. A két ország feb­ruár 14-én vette fel a diplo­máciai kapcsolatokat. 4 BELGRAD: Jugoszláviában a megélhetési költségek má­jusban 1.8 százalékkal növe­kedtek, ezen belül az élelmi­szerek ára egy hónap alatt 4 százalékkal emelkedett, A meg­élhetési költségek az elmúlt év átlagához képest 15.9 szá­zalékkal voltak magasabbak. NAGYSZABÁSÚ SZTRÁJKOK, TÖMEGMEGMOZDULÁSOK FRANCIAORSZÁGBAN Széles körű visszhangra talált a francia dolgozók körében a CGT-nek az a felhívása, hogy szerdán általános sztrájkkal szádjának síkra legsürgősebb követeléseik kivívásáért, a mi­nimális munkabérek felemelé­séért és a nyugdíjkorhatár le­szállításáért. Bár a többi szak- szervezet vezetősége nem csat­lakozott a felhíváshoz, s a kor­mányzat is erőteljes propagan­dát fejtett ki a mozgalom el­len, már a délelőtti órákban megmutatkozott, hogy a sztrájk- felhívást a dolgozók széles tömegei követték. Szerdán egyetlen újság sem jelent meg, a kikötőkben szü­netel a munka és csaknem tel­jesen megbénult a távolsági vasúti forgalom is. A bányák­ban és az ipari üzemekben is a dolgozók jelentős része lé­pett szjrájkba, itt azonban ipar­áganként és vidékenként külön­böző a helyzet. Párizsban és mintegy 150 vi­déki városban nagyszabású tüntetések voltak. Párizsban több mint 150 ezren vettek részt a CGT által rendezett felvonu­láson, mely 1968 óta a leg­nagyobb arányú tömegmegmoz­dulás volt. Izrael új agresszióra készül? A kairói helyzetelemzések egybehangzóan arra a követ­keztetésre jutnak, hogy Izrael új agressziót készít elő a pa­lesztinai ellenállási szervezete­ket befogadó arab államok el­len. Az északi fronton olyany- nyira feszültté vált a helyzet, hogy bármely pillanatban fel­lángolhatnak a harcok. A fe­szültség fokozódását jelzi, hogy az izraeli légierő gépei ismé­telten behatoltak Libanon és Szíria légiterébe, s az izraeli páncélos alakulatok nagysza­bású harcászati gyakorlatokat tartanak a libanoni határ köz­vetlen közelében. Mint az EAK fővárosában rámutatnak: sú­lyosbítja a válságot az izraeli parlament legutóbbi határoza­ta, amely jogot formál arra, hogy Izrael megtorló hadmű­veleteket indítson a palesztin gerillaszervezetek, illetve az őket támogató és befogadó arab államok ellen. Az elmúlt évek tapasztalatai azt tanúsítják, hogy Izrael az ilyen és ehhez hasonló gerilla­akciókat ürügyül használta fel a támadások igazolására, a környező arab államok megfé­lemlítésére. Az izraeli állam­férfiak nyilatkozataiban most új elemként bukkan fel az a fenyegetőzés, hogy Izrael „szükség esetén" intézkedése­ket tesz az arab légiközlekedés megbénítására. A kairói kommentárok ki­emelik, hogy az Egyesült Álla­mok nemcsak az izraeli ag­resszió katonai támogatásával, hanem a politika és a propa­ganda eszközeivel is közremű­ködik a háborús hisztéria foko­zásában, az újabb izraeli ag­ressziót előkészítő légkör kiala­kításában. Az AI Ahram feltételezi, hogy az Egyesült Államok a közel- keleti válság felhevítésére tö­rekszik, az izraeli agresszió amerikai támogatása a fő oka annak, hogy Izrael megtagad­hatja a válság rendezését és olyan feszült légkört teremthet a térségben, amely minden pil­lanatban robbanást idézhet elő — írja a lap. A Journal d’Egypte kommen­tárja nem tartja valószínűnek, hogy Izrael fenyegetések elle­nére Egyiptomot választja a kü­szöbön álló támadás célpont­jául, mivel ezzel a legkemé­nyebb visszavágás kockázatát kellene vállalnia. Fide! Castro látogatása után Egyre kevesebb reménnyel várják a mélyben maradt hozzátartozóik­ról szóló híreket a rhodesiai bányaszerencsétlenség áldozatainak rokonai A kSzSs közlemény a maga híva­talos modorában annyit közöl, Hogy május 30 és június 6-a között hazánk­ban tartózkodott dr. Fidel Castro Ruz, a Kubai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első titkára, a Kubai Köztársaság Forradalmi Kor­mányának elnöke. A kormányfői tár­gyalásokról szóló záróokmányoknak természetesen nem az a feladatuk, Hogy az élmény hitelességével idéz­zék föl az elmúlt napokat: a lényeg­re koncentrálnak. A szorosan vett lé­nyegen kívül azonban e mostani lá­togatásnak számtalan olyan mozza- nata-pillanata volt, amelyek nélkül nem az lett volna — ami volt — a magyar vezetők, a magyar nép ta­lálkozása Kuba első emberével. Aki magyarországi programja so­rán elkísérte Fidel Castrót, az tanú­síthatja: a kubai miniszterelnök min­denhová magával vitte jegyzetfüzetét, tollát. Az érdeklődésnek, a tapasz­talatok gyűjtésének szimbólumává vált ez a két apró tárgy. Fidel Cast­ro sokat és Hozzáértően kérdezett — ugyanakkor mindig kész volt válasz­ra is. (Martonvásáron például, az Akadémia kutatóintézetében részlete­sen szólt a kubai szarvasmarha-te­nyésztés útjairól, módszereiről, a Kő­bányai Gyógyszergyárban viszont a nemzetközi szakembercsere fontossá­gáról ejtett szót.) A hivatalos láto­gatáson túl éppen ennek az érdek­lődő-tanító politikusnak képét őriz­zük majd meg magunkban. Ami a tárgyalások érdemi részét illeti, Kádár János a látogatás után úgy nyilatkozott: „Ismét bebizonyoso­dott, s ezt meg is erősítettük, hogy álláspontunk azonos a szocializmus építésének, a nemzetközi helyzetnek aiapvető kérdéseiben.” A szocialista országok vezetői között szokásos esz­mecserék gyakorlatához híven mind a két fél részleteser — az eredmé­nyeket és a még meglévő nehézsé­geket elemezve — tájékoztatta egy­mást az országban folyó szocialista építésről. Sorra vették azokat a terü­leteket, ahol tovább lehet bővíteni a kétoldalú kapcsolatokat. Kubában az a szokás, hogy az egyes esztendőknek — január máso- dikán egy tömeggyűlésen — nevet adnak, Az ezután következő tizenkét hónapban (egyedülálló szokásként) a hivatalos okmányokban is így jelzik a keltezést. 1971 például az Ano de la Productividad (a termelékenység éve) volt. Az idén pedig a „kelt mint fent” helyén ez áll: „1972 Ano de la Emuláción Szocialista”, vagyis a szocialista munkaverseny éve. Ezek az újabb elnevezések (az „alfabéti- záció” vagy a „szolidaritás” eszten­dei után) jelzik: Kubában a gazda­sági kérdések kerültek előtérbe. A győri Rába-gyárban Fidel Castro pél­dául figyelmét a munka megszerve­zésének kérdéseire fordította — a fo­lyamatos, gépesített anyagszállítás, a termelékenység fokozása problémái­ra. A kubai gazdaságfejlesztés fel­adatainak megoldásában a szocia­lista országoknak, így Magyarország­nak is jelentős szerepe van és lesz. A gazdasági együttműködés fokozá­sának lehetőségeit szakértő csopor­tok vizsgálják. Kubában már most is több magyar segítséggel épült üzem (vágóhíd, üvegkombinát) működik, a boltokban magyar áruk is találhatók, az utakon Ikarusok járnak. Fidel Castro budapesti látogatása idején hangzott el tájékoztató a magyar- kubai tudományos együttműködésről. Itt — az Akadémián — mondták el: január óta dolgoznak magyar szak­emberek Kuba legnagyobb tartomá­nyának geológiai térképén, hazánk segítségével létesült a havannai élel­miszer-kémiai intézet és a számítás- technikai, valamint a tudományszer­vezés kérdéseiben ugyancsak magyar tudósok segítik kubai kollégáikat Szóba kerültek Fidel Castro buda­pesti tárgyalásai során a nemzetközi kérdések is. A két ország saját, tör­ténelmi tapasztalata is bizonyította azt, amit a közös közlemény így fejez ki: „korunkat a forradalmi folyamat elmélyülése jellemzi. A szocialista vi­lágrendszer döntő szerepet játszik vi­lágszerte c forradalmi erők előretö­résében, ai agresszív imperialista erők megfékezésében’.. Kuba példáz­za, hogy a szocialista országok egy­sége, összefogása milyen erő lehet. A _ testvárorszagok — és mindenek­előtt a Szovjetunió — gazdasáai és katonai ereje döntően hozzájárult, hogy at Egyesült Államok tőszom­szédságában győzedelmeskedett, ki­bontakozott a fiatal országok forra­dalma. A kétoldalú kapcsolatokról szflpló eszmecsere, a nemzetközi kérdések vizsgálata megerősítette: a tárgyaló- asztal két oldalán ülő küldöttségek között teljes a nézetazonosság. A megbeszélések végén Fidel Castrótól mint harcostárstól és mint személyes jóbaráttól is búcsúztunk. E látogatás gyümölcsei azonban a magyar—kubai kapcsolatok alakulása során fognak beérni. Munkatársaink a nagyvilágban Bengáliai emlékek Magyarok a pakisztáni polgárháborúban 19. Egyre több menekült érkezik a városokból, kö­zöttük sok a sebesült. Ambulanciánkon lőtt, szúrt, égett sebeket kezelünk. A sebesültek egy része állítólag harcolt, mások elmondják, hogy vaktában tüzeltek rájuk a pakisztáni katonák. Többek szerint családjukat minden ok nélkül megölték a rájuk törő panzsabi zsoldosok. Sok egyetemista is vi­dékre húzódott. Tőlük azután sok részletet tudunk meg. Érte­sülünk a daccai pusztításokról, felperzselt város­negyedekről, ágyúkkal, tankokkal szétlőtt, letiport tömegekről, elüldözött tízezrekről. A daccai egyetem diákjait és tanárait is nagy számban megölték. Különösen a nem mohamedán vallásúakat üldözik, irtják. A hivatalos verzió, hogy ők India ügynökei. A valóság: pogrom a huszadik század végén. A blokádhelyzet egyre jobban érezteti hatását zseblámpaelem, gyufa, a cigaretta, a cukor, az étolaj, a liszt, s ami e villanynélküli állapotban a legsúlyosabb, a petróleum. Ha elfogy szerény készletünk, hogyan sterilizálunk, mivel főzünk? Már kenyeret sem kapunk, csak csopatit, azaz lepényt. A piaci felhozatal sem a régi. Hol van már a néhány hét előtti békebeli árugazdagság. Szép kilátások. Egyre nyomasztóbb ez a teljes elszige­teltség. Sem hírt nem kapunk a mieinktől és ma­gunkról sem tudunk közölni semmit. Nehézségeink vannak a kórházban is. A helyi tisztiorvos nem ad több ellátmányt a kórház fenn­tartásához. Nincs pénze. Nekünk sincs, illetve ami még van, gyorsan elfogy ebben az egyre dráguló helyzetben. Rövidesen oda jutunk, hogy nem tu­dunk fekvőbetegeket ellátni. Itt van a remek fel­szerelés, a sok ió gyógyszer, na és mi is, s mindez kihasználatlan marad éppen ebben a súlyos hely­zetben. Meg kell pukkadni. 1971. április 7. Mindenütt támad a pakisztáni hadsereg. Felénk is közeledik a háború. A lakos­ság lelkesedését egy hallgatag nyugtalanság váltja fel. Egyre több a rossz hír. Bombáznak is. A kör­nyező városokat már támadták. Felettünk is gyak­ran átrepülnek. Minden nap ránk is sor kerülhet. Személyes félelmünk sem alaptalan. A kórház üres földszintjét ugyanis a bengál katonaság éjjeli szál­lásnak használja. Ahányszor elrepül egy gép, min­dig fülelünk, sívit-e a bomba. Elevenen feléled a gyermekkori légiriadók hangulata, pedig már azt hittem, hogy végleg elfelejtettem mindezt Egyelőre azonban nem történik semmi. Egyre több sebesült érkezik a frontról. Ezeket a helyi kórházba viszik, amely lassanként hadi- kórházzá alakul. Ugyanakkor egyre több a sebe­sült a civil lakosság körében is. A közeli Fenit három nap alatt két légitámadás érte. Egyik alka­lommal a piacot bombázták, másodszor az imád­kozó emberekkel teli mecsetet Legalábbis így mondják. A sebesültek egy részét ide szállítják. Igazi háborús kép. A bengál kórház udvara, folyo­sója tele hordágyakkal, rajtuk rongyokkal bekötö­zött sebesültek. Sötétség, jajgatás, vérszag, sírás, kétségbeesés, pánik. Kórházunk egész személyzete itt van. Bevetjük tömegsérülésekre tartalékolt kész­leteinket Motoros áramfejlesztőnket rákapcsoljuk műtőjük áramkörére. Van világítás, működhetnek a ventillátorok, lehet sterilizálni. DR. BARTOS GABOR (Folytatása következik.) *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents