Dunántúli Napló, 1972. június (29. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-08 / 133. szám

1972. június 8. DUNÁNTÚLI NAPLÓ A Tiszamenti Vegyiművek két évtizede Június 13—14: Szolnoktól délre, a Tisza jobb partján, a homokdűnék tetején, aprócska faházakat, fészereket ácsoltak az építők ... így kezdődött, 1950 nyarán. Ekkor még inkább csak a be­avatottak tudták, hogy az épí­tők felvonulása az első ötéves terv egyik legnagyobb vegy­ipari beruházásának nyitánya. Két évvel később, 1952. jú­nius 8-án, már termelt a Tisza- menti Vegyiművek első, évi 65 ezer tonna kapacitású piritbá- zisú kénsavüzeme. A Tiszamenti Vegyiművek gyártja az országban felhasz­nált kénsav 90 százalékát, a foszfor-műtrágyának pedig a felét. Milyen egyszerűnek tűnik mindez, pedig az új születésé­nek izgalma és nehézsége kí­sérte a gyáralapítás minden napját. Kemencék, csarnokok épültek, gépeket szereltek — éz sem volt könnyű, de a legnehezebb, a termelés meg­indításához szükséges szakmun­kásgárda felkészítése volt. Szolnokon és környékén azelőtt még egy aprócska vegyiüzem sem volt. Márpedig a Tiszamen­ti Vegyiművek leendő munkás­állományát innen és a környező falvakból kellett toborozni. Hosszú volt az út, amíg a tó­szegi, várkonyi, vezsenyi és abonyi földművelők, kosárfonók, kubikosok vegyipari szakmun­kásokká váltak. A lenyűgöző panorámájú gyáróriás mellett jól parkosított lakótelep épült — szakorvosi rendelőkkel, bölcsődével, óvo­dával, művelődési otthonnal, I mozival, üzlethálózattal. Száz- ! húsz család lakik itt, igen szép környezetben. Hamarosan fel­épül a lakótelep új, tizennyolc lakásos épülete is. NEMZETKÖZI KERESKEDELMI SZAKSZERVEZETI KONFERENCIA BUDAPESTEN Elhagyottan áll a torony... Befejeződön az első kutató mélyfúrás Néhány év múlva — az ipar növekvő kénsavszükséglete mi­att — az üzem termelése kevés­nek bizonyult. Üjabb kénsav- gyárakat terveztek a Tisza partjára. Szovjet és lengyel se­gítséggel épült fel — 1963-ban és 1964-ben — a két új kénsav- üzem. Évi termelésük már meg­haladja a 250 ezer tonnát. Az 1960-as évek elején belé­pett a termelésbe a szuperfosz­fát üzem is. Évi termelési ka­pacitását 200 ezer tonna szu­perfoszfát gyártására tervezték, de hamarosan elérték a ne­gyedmillió tonnát. A mezőgazdaság kemizálása azonban még több műtrágyát követelt az ipartól. A fokozott igény kielégítésére 1965-ben újabb, az előzővel azonos ka­pacitású szuperfoszfát üzem épült. A fejlesztés tovább folyt. A gyáróriás újabb és újabb füze­seket, kietlen földet „rabolt el" a Tisza menti területekből. 1967-ben ide telepítették a „Budalakk” gyár egyik részle­gét. Az új, modernizált üzem ma már 90 különböző színű por­festéket gyárt. Az első évtized megteremtet­te a gyár szakmailag magasan képzett szakmunkás- és vezető törzsgárdáját. A Tisza partján letelepedett műszakiak — a gyár fejlesztési alapjának terhére, már az új gazdasági szabály­zók életbe lépésekot - elhatá­rozták, hogy az ország szintéti- kus mosószer-szükségletének el­látása, az áruválaszték bővíté­se érdekében mosószer-üzemet létesítenek. Munkájuk eredmé­nye a Tomi mosószer-család ed­digi hat tagja, amely mind megkapta a Kiváló Aruk Fóru­mának megtisztelő jelzését Legújabb termékük a fékezett habzású, bioaktív, univerzális mosószer, a Tomi Sztár, az idei BNV-n is díjat kapott. A gyáróriás napjainkban is tovább növekszik. A vállalat szakemberei által készített be­ruházási program alapján évi 75 ezer tonna teljesítményű ke­vert, granulált műtrágyát gyár­tó üzem épült. Már próbaüzemét tartja a legújabb, a legmodernebb évi 200 ezer tonna kapacitású, kén- savüzem, amely lengyel tervek alapján, lengyel szakemberek segítségével épült. Az új gyár üzembehelyezésével a vállalat termelése meghaladja a fél­millió tonna kénsavat. A Tiszamenti Vegyiművek a szocialista országokkal kialakult gazdasági kapcsolatok erősö­désével párhuzamosan fejlődik. A kénsavüzemek nyersanyagát, a szuperfoszfát üzemek nyers­foszfátját, a porfestéküzem alapanyagának nagy részét a Szovjetunióból, Lengyelország­ból, Csehszlovákiából és az NDK-ból szállítják a Tisza partjára. A vállalat kénsavat, óleumot, granulált szuperfoszfátot és mo­sószereket exportál, elsősorban a nyersanyagellátásban részt vevő partner országokba. A gyár munkáskollektívája szakmailag magasan képzett — a szolnoki Vegyipari-Finomme­chanikai és Műszeripari szak- középiskolával kötött szocialista szerződés biztosítja elsősorban a szakmunkás-utánpótlást. A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szak- szervezete a következő napok­ban két fontos nemzetközi ese­mény központja lesz — jelentet­te be szerdai sajtótájékoztató­ján a szakszervezet székházé­ban Ligeti László főtitkár. A KPVDSZ rendezésében jú- | nius 13—14-én, a bolgár, a csehszlovák, a francia, az oszt­rák, az olasz és a szovjet test­vérszakszervezetek, valamint a Kereskedelmi Dolgozók Szak- szervezeteinek Nemzetközi Szö­vetsége és az SZVSZ képviselői­nek részvételével sorra kerülő tanácskozáson a kereskedelem dolgozóinak munkaidejével, az üzletek nyitvatartásával kapcso­latos kérdésekkel foglalkoznak, első ízben nemzetközi szinten, A távlatok? Erről a gyár ve­zetői csak annyit mondtak el, hogy a Vegyiműveknek a fősz- | for műtrágya gyártásának fej- i lesztésében lehet majd nagy i szerepe. Tiszai Lajos A másik esemény: június 15- én és 16-án a Kereskedelmi Dolgozók Szakszervezetei Nem­zetközi Szövetségének elnöksé­ge ül össze a KPVDSZ székhá­zában. A nemzetközi szövetség vezetői a kereskedelmi dolgo­zók ősszel Kairóban sorra kerülő világkonferenciájának előkészü­leteit tárgyalják meg. Rekordidő alatt érték el az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat djnántúl, üzem- vezetőségének em'reri különle­ges, gyémóntkoronás fúróbe­rendezésükkel Komlón a 346 métere' mélységet. A kutaasi program ez év januárjában kezdődött, s mindössze négy hónap elteltével, május 25-én már az utolsó méterek magmin­táit is elszállították a labora­tóriumokba. Ennél mélyebben már „jártak" Komlón a kutató mélyfúrók, ennél rövidebb idő alatt azonban még nem értek e hasonló mélységet, s egyet­len fúrással még sohasem kap- j tak ennyi megbízható, s fontos információt. S még egy dolog, ami figyelemre méltóvá teszi ezt a fúrást: 1965 óta nem ke­rült sor a Mecsekben hasonló méretű és célú fúrásra, egy­szóval: ennek a programnak a megkezdése egy régi, s rend­kívül veszélyes szemlélet — „a Munkásasszonyok Talán Irénke néni sem gon­dolta 1941-ben, amikor férj- hezment, hogy négegyszer visz- szatér a kenderfonóba. A férje nem engedte a Törteli-féle ken­dergyárba, akkor nem is volt rá szüksége. Aztán hatvanhá­romban visszatért. — Miért? — A második gyerek iskolá­ba ment, közben férjemet rok­kantsági nyugdíjba tették hu­szonnégy éves szolgálat után: hetven százalékos szilikózisos. Talán ez volt életem legszo­morúbb emléke. Fiatalon ott­hon maradt. Pedig nem látszik rajta semmi, csak fullad. A nyugdíj meg nem elég: 1986 forintot kap. Szükség van az én keresetemre is. Újra kezdeni ennyi év után, nem könnyű. Friedszóm Jánosné esete azonban kissé rendha­gyó. Harmincnyolcban is a motringozóban kezdte, aztán amikor visszajött, újra oda tet­ték. Egy hónap után már nor­mában dolgozott. Ismerte a gépeket: a Lindzsait, a Ham­mart, a motringolót és a kúpos keresztorsózót is. így a normá­val sincs különösebb baj, át­lagosan 110 százalék felett tel­jesít. tok. Van egy kis házunk, ker­tünk Vasason a bányától vet­tük: szolgálati lakás volt. Ti­zenöt évig fizetjük a havi 115 forintos részletet. Egy szoba, konyha volt, hozzáragasztottunk még két helyiséget. így a gyerekekkel már jobban meg­vagyunk. — A nagyobbik fiam Vasason esztergályos, a kisebbik hatodikba jár. Nem is mennék el én máshová lakni. Szüleim is itt laktak, apám is bányász volt; szép ez a kör­nyék. — A munkakörülmények? — A por kellemetlen! Pedig mindig csinálnak valamit; ké­szítettek párafuvatót is. Ha ki­nyitjuk az abakot, akkor huzat van. Sokszor kéttenyérnyi vasta­gon van a pöszmöte a gép alatt: olyan mint a pihe. Az ember csak reszeli a , torkát, iszik egy pohár vizet, aztán kész a torokgyulladás. Persze sokat változott azért a helyzet, hogy felszerelték az elszívást. Sokszor a régi hüvelyekkel kínlódunk, beleakad a szál. — De már egyre több az új hüvely, azok­kal nincs baj. Friedszóm Jánosné, amikor visszatért a hirdi gyárba, há­rom év után kiváló dolgozó lelt, többször kapott igazgatói di­cséretet. A keresettel elégedett, 1800—1900 forintot visz haza havonta. Most már bizonyos, hogy a nyugdíjig a gyárban marad. Friedszóm Jánosné A brigádra terelődik a szó. — Három éve vettem át a Zalka Máté szocialista brigád vezetését: elődöm szülési sza­badságra ment. Az első időben az volt a problémánk, hogy a három szaknak két művezetője volt, sohasem tudtuk, hogy ál­lunk a teljesítéssel. Ma már ez másképp van. Az első negyed­ben, meg tavaly is az utolsó­ban a kiszerelő brigádok között elsők lettünk. A brigádértekez­leten, reggeli közben legtöbb­ször a munkáról esik szó, jól összeszokott brigád, nálunk egy lány van, a többi mind asz- I szony. Lassan tíz éve, hogy három ! műszakba jár. — Bizony elég fárasztó. Igaz, | az én koromban már nem | hiányzik annyira az alvás. A férjem sokat segít otthon a ház körül. Ha hazamegyek legelő- j szőr megfőzök aztán varroga Tóth Sándorné tizenöt éve a gyár előfonója. Éppen a szov­jet gyártmányú előfonógépet tisztítják, öten-hatan a gépen guggolva kiszedik az acélfésű­ket: megtisztítják a kóctól. A lányok fején fehérpöttyös ken­dő. Barna fiatalasszony lép le a fonógépről. Haja és ruhája tele finom szállal. Az irodában hiába invitálom a dohányzóasztalhoz, nem ül oda. A fal mellé helyezett szé­ken foglal helyet. — Jó nekem itt is, meg kü­lönben is piszkos a ruhám. A gépem 80 orsós, egy mű­szak alatt négy vagy öt szedé­sem van. A teljesítményt a gép tengelyére szerelt fordulatszám­láló méri. Egy műszak alatt 850 kilogramm előfonalat tudok ké­szíteni. Ma már könnyebben megy, megszoktam; szeretem ezt a munkát. Szovjet gépem van, négy éve jött. A gép ki­fésüli és összesodorja a fona­lat. — Hogy került a qyórba? — Vasason laktunk, aztán az általános iskola elvégzése után nem tanultam tovább, munka után kellett nézni. Akkor még nehezebben lehetett bejutni a gyárba, Jelentkeztem, nem mondtak semmit, csak azt, hogy majd értesítenek. Egy hónapra rá üzentek. Úgy éreztem, hogy a két hét próbaidőt sem bírom ki, mégis itt maradtam, Tóth Sándorné is úgy kezdte, mint a többiek. Az előkészítő­ben leszedőként dolgozott, volt idp>jo, Hogy megfigyelje a gépek működését, megismerje a mun­kafogásokat. Közben „etette" az előfonógépet, megtanulta, hogyan kell a hengereket cse­rélni. Ma a gyár egyik legjobb előfonója, — Csak az a baj, hogy nem megállapodott brigád a mienk. Amióta itt vagyok, szinte alig van olyan, akivel együtt kezd­tük. A régiek elmennek, újak jönnek; nagy a fluktuáció. Pe­dig sokat tett már a gyár ve­zetése a munkakörülmények ja­vítása érdekében. Itt jó a por­elszívás, a gépek elhelyezése is rendezettebb, mint valamikor. Ö is Vasasról jár be. Mű­szakozik mint mások. Elvált asszony, kilenc éves kislányát egyedül neveli. Mint ahogy el­mondta, megszokta már a kis­lány, hogy egyedül van otthon, nincs rá külölönsebb gond, jól tanul. Pedig egyedül csak ne­hezebb, mint ha van valakinek támasza. Műszak után ő is, mint a többi asszony, kissé fá­radtan ér haza. Az állómünka bizony nem kíméli a lábakat. Szabadidejében Jókait, Mik- száthot, Berkesit olvassa. Meg­becsült munkásnak érzi magát. A gyár kiváló dolgozója, idén a könnyűipar kiváló dolgozója miniszteri kitüntetést kapta meg. Egyszerű munkásasszonyok, akiknek az életében talán rend­kívüli dolog nem is történt. Felkelnek, ellátják a családot, műszakra mennek, aztán kezdő­dik minden élőiről .. , Mecsekről már mindent tu­dunk" —, feladását ígérte ... PONTOS KÉPET Komló térségében az elmúlt huszonöt év alatt 170 lyukat mélyítettek le. Ez a lyumeny- nyiség valóban elegendő lehet­ne ahhoz, hogy pontos képünk legyen a „föld alatti Mecsek­ről", az igazság azonban az, hogy a fúrások jelentős része rendkívül pontatlan információ­kat hozott. Ennek két oka volt. Az egyik: technikai. Az akkori mintavételi technológia eleve bizonytalanná tette az adatok egy részét, s ehhez járult a mennyiségi szemlélet, ami szin­te kizárólagosan csak a fúrási sebesség növelésére ösztönzött. A geológiai térképek nem egy­szer ötvenméteres telepeket je­leznek ... A gazdaságos széntermelés alapja a hatékony feltáró mun­ka, ez pedig csak megbízható geológiai információk alapján lehetséges. A januárban meg­kezdett fúrási program tehát egyrészről a korábbi adatok el­lenőrzését szolgálta, másrészről egy viszonylag ismeretlen terü­letről kívánt pontos képet ad­ni. A Kutató és Fúró Vállalat — mint kivitelező —, azt a fel­adatot kapta, hogy 80 száza­lékos magkihozatalt produkál­jon. Ez az igény páratlanul szi­gorú. Éppen ezért speciális esz­közökre volt szükség, minde­nekelőtt különleges gyémánt­koronára. Az apró szemcsés szénfúró gyémántkoronát a vál­lalat műszaki-fejlesztési osztá­lyán tervezték, s egy angol vi­lágcég gyártotta le, A fúrás dupla falú csővel történt. így biztosították a szennyeződések megakadályozását. A rendkívü­li pontosság, s a minden eddi­ginél nagyobb sebesség tehát először e program keretében járt együtt a komlói mélyfúrá­sok történetében. gálatának munkatársa a kapó eredményekkel kapcsolatba elmondotta, hogy a telepek á1 lagvastagsága jóval kisebl mint ahogy azt korábbi fúró adatok alapján feltételezték, minőség azonban kitűnő. Atlc gosan 4800 kalóriás, kokszolho tó kőszenet jelzett a fúrás Zc bák-bánya III. és IV. szintjéne mélységében, tehát abban térségben, ahol az 1975—8 közötti időben dolgoznak máj előreláthatóan. Hozott kellemetlen felismeré seket is a fúrás. A föld mélyé ben egy 100 métert meghalad' függőleges elmozdulás törtór valamikor évmilliókkal ezelőt Ennek képe most minden ed diginél pontosabban rajzolódó! ki a geológusok előtt, ami mim termelési, mind bányabiztonsá gi szempontból rendkívül jelen tős tény. A Kutató és Fúró Vállaló speciális brigádja egyértelmű en kitűnőre vizsgázott. A kél és elvárt 80 százalékos magki hozatal helyett 90—95 száza lékban nyertek használhat' mintákat. A vizsgálatok tehá jó alapanyaggal folytak. Ászéi mennyiségére, minőségére, ( fedő- és fedü-kőzetek milyen ségére vonatkozó vizsgálótól mellett a Szénbányák kutatás osztályán speciális vizsgálatok ra is sor került. Vizsgáltál egyebek mellett a mélyszint szenek gáztartalmát, gázleadó képességét, öngyulladás-kész­ségét és robbanóképességét Mindezeket az adatok után fog­ják egységes rendszerbe fog­lalni, hogy aztán majd figye lembevételükkel készüljenek c feltárási és művelési tervek technológiák. NYITOTT KÉRDÉSEK 4800 KALÓRIÁS KOKSZSZÉN Salamon Gyula A fúrólyuk lemélyítésére Zo- bák-bánya területén került sor — a bánya déli mezejében. A kapott magmintókat a geoló­giai szolgálat mérnökei napon­ta a helyszínen ellenőrizték. A mintákat egyébként légmente­sen tárolták, s 24 óránként a központi laboratóriumba szállí­tották. Kovács Endre, a Mecse­ki Szénbányák geológiai szol­Most érkezett! P20-A5 ÉS T5 PANNÓNIA MOTORKERÉKPÁR — OTP-RE IS, Hitelügyintézés a boltban. Díjmentes vizsgáztatás! ÁFÉSZ 53. SZÁMÚ MŰSZAKI BOLT, RÁKÓCZI UT 53. SZ. (Jelmezkölcsönzővel szemben.) A komlói kőbánya területér felállított fúrótorony május vé­ge óta elhagyatottan áll. A brigád ideiglenesen Tatabá­nyára települt — a Mecsek ugyanis nem tudott újabb mun­kát biztosítani. A kapott ered­mények vártnál is nagyobb gazdagsága a jelek szerint ke­vés volt a fentebb már idézett rendkívül veszélyes szemlélet el­oszlatására. A Mecseket ismer­jük ... — vallják sokan maka­csul, mert az eddig lefúrt 170 lyuk ezt látszik igazolni. A valóság azonban az, hogy fé­lelmetes fehér foltok illetve bi­zonytalanságok tarkítják a geo­lógiai térképeket. A Mecseki Szénbányák a? elkövetkezendő öt évben 7—8 hasonló fúrás lemélyítését tartja szükséges­nek — ehhez azonban központi segítség kellene. A geológusok mindenesetre egyértelműen fo­galmaznak. A pontatlan infor­máció százszor rosszabb, mint­ha semmi sem lenne. Békés Sánd«í Tóth Sándorné

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents