Dunántúli Napló, 1972. június (29. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-08 / 133. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Ära; 80 füfé» Dunántúli napiö XXIX, évfolyam, 133, szám Miért tűnnek el? E mlékezetesek azok az ellá­tási állapotok, amikor egy sor élelmiszer, vagy háztartás­vegyipari cikk kizárólag csak nagyobb súlyegységben - a ke­reskedelmi zsargonnal élve — „nagykiszerelésben” került a fogyasztó elé. Példának okáért hiába kereste a vevő a literes savanyúuborkát, ha a polcokon az ötliteres üvegek sorakoztak, amelyek — egyenként - egy jól- menö kisvendéglő napi uborka- szükségletét könnyedén fedez­ték. A gyártó- és feldolgozó- ipar csak súlymennyiségre prog­ramozta be évi termelését, amely már csak azért is egysze­rűbb volt, mivel kevesebb gön­gyölegre volt szüksége, más­részt könnyebben oldották meg a raktározást és a szállítást is. Szerencsére ez a gyakorlat már a múlté, mert végül elju­tottunk már odáig, hogy a kon­zervipar már ömleszti a „két­személyes" gyümölcsízt, ecetes tormát, mézet, sőt a „ham and eggs”-konzervet is. Ugyanígy jelentkezett ,;,"kisebb kiszerelés­ben” a tej - félliteres zacskó­ban - a felszeletelt, előrecso­magolt, egyszeri étkezésre ele­gendő ementáli sajt, a negye­delt baromfihús, az előrecso­magolt félkilós tehéntúró, de idesorolható több szintetikus mosószer is. S lám, ebbe sem ment tönkre az ipar, ugyanúgy a kereskedelem sem, sőt, ezek­nek a cikkeknek forgalma meg­növekedett. A fogyasztó szíve­sen vásárolja ezeket a kis súly- egyséaeket, mert a konyhapénz­zel könnyebben tud kalkulálni, meg azért is, mert - még a hű­tőszekrények elterjedése ellené­re sem divat már napokig, he­tekig élelmiszert tárolni a la­kásban. Azonban - a tapasztalat azt bizonyítja —, hogy a vásárló öröme korai volt. A fogyasztó többnyire azért ismeri az ára­kat - legalábbis a napi, leg­fontosabb termékekét - ehhez mérten vesz magához annyi pénzt, amely az esti bevásárlás­ra elegendő. Aztán csalódnia kell: nem elég a pénze, vagy valamelyik áruról le> kell mon­dania. Azért, mert a „kis kisze­relésű” cikkek egyike-másika eltűnik a boltból, több-keve­sebb időtartamra. Megnéztük egyetlen pécsi ABC áruház egy­napi - gondolákra elhelyezett - árukészletét. Hiányzott a kis­üveg Pitralon (csak nagy üveg­gel volt, potom 20 forintért), aztán a 7 deciliteres étolaj, 0,5 li'eres tej, a hat forint néhány filléres Biopon, a legolcsóbb baba-szappan és liszt... az 1 kilogrammos liszt. Ez utóbbi szinte nevetségesen krónikus hiánycikk - kilós mennyiség­ben. E fenti jelenség egyébként " több más boltban tapasz­talható. Most azon lehetne el­mélkedni, ki okozható a kis té­telek hiányáért? Az ipar, a nagykereskedelem, vagy éppen a kiskereskedelem? A fogyasz­tót azonban nem lehet találós kérdések elé állítani. Nem sza­bad megvonni tőle azt a jogot, hogy mennyiségben is azt, és annyit vásároljon, amennyire éppen szüksége van. Mert így bizony kénytelen megvásárolni a nagyobb súlyú termékeket és ez azzal jár, hogy az előre kalkulált 100 forint helyett száz­harmincat hagy a boltban. No persze ... így nő a forgalom. Azonban ez — enyhén szólva — erkölcstelen üzleti fogás. Mert akárhogy nézzük is: az a gya­núnk, hogy egyes boltvezetők éppen a gyorsabb forgalom- növekedés miatt mellőzik a „kiskiszerelésü" termékeket a megrendelő lapon. Mi másra is gondolhatnánk? Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. június 8., csütörtök Tanév vége, nyár eleje június 19-én nyitnak a napközitáborok — Szaktábor a Balaton partján A tanév vége csak a diák számára mérföldkő: az iskolák, a pedagógusok viszont már most megtervezik a nyárra, sőt, a következő tanévre vonatkozó feladatokat. Június 8-a az utolsó tanítási nap, s 15-ig kiosztják a bizo­nyítványokat. A középiskolák­ban 19-20-án befejeződnek az érettségik is. Június végén meg­kezdődnek a beiratkozások. A nyár, a pihenés, a táboro­zás időszaka. Hogy a tanév vé­gi munkát ne zavarják, az ok­tatásügyi szervek úgy szervezték a táborokat, hogy azok június 12 előtt ne nyissák meg kapui­kat. Mindez nemcsak a bala­toni úttörőtáborokra, a SZOT- üdülőkre vonatkozik, hanem az egyes vállalatok által üzemel­tetett táborokra is, A három balatonfenyvesi tá­borban két turnusban nyaral­nak majd a pécsi úttörők: az egyes iskolák csapatai megha­tározott létszámmal vehetnek részt a táborozáson. Turnuson­ként 320-350 úttörő élvezi a vi­zet, a napfényt. A fonyódi üdü­lőkben turnusonként újabb 120 gyerek nyaralhat a Balaton partján. Június 19-én nyitják meg ka­puikat a pécsi napközi táborok. A városban 5334 napközis gye­rek van, ők jogosultak a nap­közitáborok igénybevételére. A tapasztalat szerint 60-80 szá­zalékuk él ezzel a jogával. Ál­talában 600—800 gyerek az ál­landó létszám, akik közül 300- 350 napközis az egész nyarat itt tölti. Idén is három tábor lesz Pécsett: az I. kerületi gye­rekek a fehérhegyi, a II. kerüle­tiek a Jókai utcai, a III. kerüle­tiek a mecsekaijai általános is­kolában lévő napközi táborban nyaralhatnak. A nyári napközi­táborok célja az, hogy a gyere­kek sokat legyenek szabad le­vegőn, úttörő jellegű tápor- programokban vegyenek részt, s eközben számos nevelő célú ki­ránduláson ismerkednek Pécs környékével. A napközitáborok augusztus 19-én zárják be ka­puikat. Sajnos, idén Pécsett nem lesz sportnapközi, mert a Nagy La­jos Gimnázium udvarán lévő uszoda üzemeltetését nem sike­rült biztosítani. Helyette a nap­közitáborokban biztosítanak sportfoglalkozásokat, testnevelő tanárok bevonásával. A nyári napközitáborok fel­ügyeletét a nevelők önkéntes vállalással biztosítják, csupán a szükséges létszám tíz százalékát kellett az igazgatóknak beosz­tás alapján biztosítani. Ennek elkerülése céljából jövőre foko­zottabb mértékben bevonják a napközitáborok munkájába a főiskolai hallgatókat. A városi művelődésügyi osz­tály a KISZ Baranya megyei Bi­zottságával együttműködve új­szerű előkészítő KISZ-tábort szervez III. osztályos középisko­lások részére Balatonfenyvesen, A táborban fizikai dolgozó szü­lők gyermekei vehetnek részt. Mivel III. osztályosokról van szó, lényegében eldöntötték, hogy milyen felsőoktatási intézmény­ben szeretnének továbbtanulni, így a táborban matematika, fi­zika, biológia és orosz tárgyak közül azokat választják, ame­lyekre a felvételiken szükség lesz. A szaktábor augusztus 14 -20 között 110 diákot fogad. A tartalomból: Izrael új agresszióra készül? Tegnap történt | A hét filmjei Panaszirodák a kerületi hivataloknál Összefogással megszüntethető az oxigén- és dissousgázhJány Rendszeresen előfordul, hogy nincs elég gáz az üzemekben a hegesztéshez. Mi az oka en­nek? A gázpalack Budapest­ről, vagy Győrből érkezik: az ellátás akadozik. A Városi Ta­nács ipari osztályának, ameny- nyiben realizálódik az elképze­lése, megszűnhet ez a gond. Mi is történt eddig tulajdon­képpen? Az osztály vezetői fel­keresték a KGM Gépexport Vállalatot, s megállapodás szü­letett arról, hogy Pécsett az ioari körzetben segítséget nyúj­tanak egy 125 normál köbmé- ter/óra kapacitású oxigén és 25 normál köbméter/óra kapaci­tású dissous gáz teljesítményű üzem építéséhez. A vállalat biz­tosítaná a gépi berendezéseket és azokat be is szerelné. Az új üzem megépítéséhez 15—17 millió forint szükséges, mely felépülte után tíz-tizenkét mun­kást foglalkoztatna. A kivitele­zés egy, másfél év alatt meg­valósítható, annál is inkább, mert építési kapacitás máris biztosított. Az üzem igen nagy előnye lenne az, hogy belépé­sével megszűnne a budapesti, illetve győri szállítás. Ezzel ter­mészetesen a gáz szállítási költ­sége is csökkenne, hiszen az említett városokból szállított gáz köbmétere sokszor eléri a tizenöt forintot. A pécsi üzem nagy előnye lenne, hogy az előzetes tervek szerint négy forintos fogyasztási áron adná az oxigén köbméterét Az osztály az elmúlt napok­ban levélben fordult Baranya több mint száz vállalatához, melyben kikérte a fogyasztók véleményét: eddig több mint huszonöt vállalat reagált az ipari osztály ajánlatára. A be­ruházás mielőbbi beindítását egy dolog gátolja: a pénzhiány. Ugyanis a városi tanácsnak nincs annyi pénze, hogy egye­dül vállalhatná az üzem költ­ségeinek fedezését. Ezért arra számítanak, hogy a vállalatok, társulási alapon hozzájárulnak a kivitelezés költségeihez. Ez- ideig, a létesítési költség fele áll rendelkezésre. Megkezdődtek a magyar-bolgár együttműködési bizottság elnöki tárgyalásai Szerda reggel a Parlament épületében megkezdődtek a magyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság elnökeinek tárgyalásai. Dr. Tímár Mátyás és Zsivko Zsivkov miniszterelnök­helyettesek tanácskozásán részt vett Hont János, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és Beleső Belcsev, a bolgár terv­bizottság elnökhelyettese, vala­mint Böjti János hazánk szó­fiai és Szío/'o Sztanoev, Bul­gária budapesti nagykövete. Az elnöki találkozón áttekin­tették az együttműködési bi­zottság 10, ülésszakán hozott határozatok végrehajtásának menetét, megszabták a továb­bi teendőket. Megvitatták az Intranszmas magyar—bolgár társaság munkájának tapasz­talatait, tárgyaltak a közúti szállítással kapcsolatos együtt­működésről, a magyar—bolgár idegenforgalom fejlesztéséről. Külön napirendi pontként meg­vizsgálták a két ország integ­rációs terveivel kapcsolatos kérdéseket. A kormány hamarosan foglalkozik a szarvasmarha-programmal 1,6 millió tonna húst termelünk évente Állattenyésztési tudományos napok Szerdán Székesfehérvárott megnyitották a VI. Állatte­nyésztési Napokat. Az agrárpo- lítikusok, kutatók és üzemi szak­emberek tanácskozásának első napján dr. Gergely István, mi­niszterhelyettes tartott előadást állattenyésztésünk helyzetéről és fejlesztéséről, Megállapítot­ta, hogy hazánkban és külföl­dön egyaránt gyorsan növek­szik a hús- és az állati termé­kek kereslete, majd hozzátette, hogy a korszerű táplálkozás élelmiszergazdaságunktól a je­lenlegi termelés másfélszeresé­re emelését kívánja meg. A fejlett állattenyésztéssel rendel­kező országokban a mezőgaz­dasági termelésből az állatte­nyésztés már 65 százalékos arányban részesedik. Ezt a részarányt 1985-ig hazánk ál­lattenyésztésének is el kell ér­nie. Az elmúlt években — han­goztatta a továbbiakban ­számottevően fejlődött állatte­nyésztésünk, elterjedtek a kor­szerű tenyésztési és tartási mó­dok, megkezdődött a szükséges fajta-váltás, de a tenyésztés gazdaságossága, a ráfordítások csökkentése továbbra is az ál­lattenyésztés fő feladata ma­radt. Különösen a szarvasmar­hatenyésztés fejlesztése fontos, hiszen az ország jelenlegi tej- és tejtermék termelése nem fe­dezi a belföldi fogyasztást. Mind a vágómarha tartás, mind a tejhozam emelése fontos fel­adat. Ehhez megfelelő legelő- és gyepgazdálkodás is szüksé­ges. A magyar állatenyésztés táv­lati terve szerint az egy főre jutó tejfogyasztást a jelenlegi 160 literről 1985-re 250 literre kell emelni, ehhez a szarvas- marha állomány számát 2 mil­lióra kell fejleszteni. A minisz­terhelyettes bejelentette, hogy a kormány hamarosan foglalko­zik az úgynevezett „szarvasmar­ha programmal”, s a megszü­lető kormányhatározat kijelöli a szarvasmarhatenyésztés fej­lesztésének útját, feladatait, szabályozza az ösztönzőket. A sertéstenyésztés eredmé­nyeiről szólva elégedetten álla­pította meg, hogy dinamikusan fejlődött. Hazánk jelenleg már évi 890 000 tonna sertéshúst ter­mel, s közel az idő, amikor évente minden magyar állam­polgárnak egy sertést vágnak. A sertésprogram szép eredmé­nyei ellenére a tartási viszo­nyok további javítást igényei­nek. A súlygyarapodást ugyanis még túl sok takarmánnyal érik el a gazdaságok. Szólott a mi­niszterhelyettes a juhtenyész­tés, valamint a baromfitenyész­tés feladatairól is', összegezve megállapította, hogy 1971-ben az ország hústermelése különö­sen az elmúlt két évi emelke­déssel, elérte az 1,6 millió ton­nát Ez a mennyiség a felsza­badulás előtti termelés kétsze­resének felel meg. örvendetes, hogy ezt a növekedést a ma­gyar állattenyésztés 90 száza­lékban az intenzív fejlesztéssel, a korábbinál hatékonyabb gaz­dálkodással érte el. A VI. Állattenyésztési Tudo­mányos Napok tanácskozásai a szarvasmarhatenyésztési, a ser­téstenyésztési, a juhtenyészté- si és a lótenyésztési szekció ülésével folytatódott 1 VDX külügyminisztériumának nyilatkozata Négy fél millió forint értékű munkát végez a Mecseki Szénbányák Központi Gépüzeme az Építő- anyagipari Vállalat kozári kőbányája részére. A szállitószalog-hidak és más berendezések gyár­tását ez év végére fejezik be. Képünkön: az egyik harminc méter fesztávolságú hídelemet hegesztik Szokolai felv. A Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminisztériu­ma szerdán közzétett nyilatko­zatában erélyesen elítélte az Egyesült Államok légierejének a VDK ellen június 6-án inté­zett támadásait. A nyilatkozatból kitűnik, hogy amerikai repülőgépek kedden ismét bombázták a főváros Ho­nol és Haiphong kikötő elő­városait, Yen Bai, Quang Ninh, Tahi Binh, Ha Tay, Thanh Hoa, Nghe An, Ha Tinh, Quang Binh tartományok, valamint Vinh Linh körzet sűrűn lakott területeit. Az amerikai agresz- szorok válogatás nélkül szór­ták le bombáikat és elektro­nikus távvezérlésű lövedékeiket a VDK falvaira, városaira, üze­meire, duzzasztógátjaira és vízierőműveire. Sok polgári sze­mély — köztük öregek, nők és gyermekek — életét vesztette, illetve megsebesült, igen sok lakóház, gazdasági és kulturá­lis létesítmény megrongálódott. A VDK külügyminisztériumá­nak nyilatkozata erélyesen el­ítéli a Nixon-kormányzat újabb bűntetteit, s határozottan kö­veteli, hogy azonnal vessen vé­get az észak-vietnami kikötők­ben létesített aknazárnak, a VDK bombázásának, a demok­ratikus Vietnam szuverenitását és biztonságát sértő egyéb cse­lekményeknek. « *

Next

/
Thumbnails
Contents