Dunántúli Napló, 1972. június (29. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-07 / 132. szám

2 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1972. június 7. 24 óra a nagyvilágban TITO ÁTVETTE A LENIN-RENDET. Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke hétfőn este a Nagy Kreml-palotában átnyújtotta a Lenin-rendet Joszip Broz Titónak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének, a JKSZ elnökének. Az ünnepségen Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin és más hivatalos személyiségek is részt vettek. Kép: Brezsnyev gratulál Titónak---------------------------* M egkezdődtek a szovjet—jugoszláv tárgyalások Moszkva : Kedden a Kremlben megkez­dődtek a tárgyalások a szovjet vezetők — Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Podgornij, Alekszej Koszigin — valamint Joszip Broz Tito jugoszláv állam- és párt­elnök között. ♦ 4 SYDNEY: Meghatározatlan időre sztrájkot kezdett 12 500 ausztráliai vasutas. A munka- beszüntetés főleg Sydney és Melbourne mintegy félmillió vidékről bejáró dolgozóját érin­ti majd. 4 RÓMA: Hétfőn este ben- lines palackokat hajítottak az ofasz neofasiszta párt római irodájára. A tűzoltók gyorsan el­oltották a lángokat. Nyolc em­ber megsebesült. 4 MADRID: A madridi egye­tem politikai és gazdaságtudo­mányi fakultásán mintegy 2000 hallgató megtagadta az évvégi vizsgák letételét, mert a rektor húsz társukat eltiltotta az elő­adások látogatásától. Az intéz­kedésre rendőri besúgás alap­ján került sor, ♦ MEXIKÓVÁROS: Mexikó­ban hétfőtől életbelépett az az alkotmánymódosítás, amely kor­látozza az állampolgárok fegy­verviselési jogát. A lakosság birtokában levő kézifegyvereket be kell jelenteni a Hadügymi­nisztériumnál és ezután nyilvá­nos helyen, utcán és közleke­dési eszközökön tilos a fegyver- viselés. A pisztolyt és puskát csak otthoni önvédelemre lehet használni. 4 MIAMI: A miami bíróság megkezdte Frederick Hahneman kihallgatását abban a nemzet­közi géprablási ügyben, amely­nek során 300 000 dollár vált­ságdíjat csikart ki egy amerikai légitársaságtól, majd a pénzzel együtt kiugrott a repülőgépből Honduras felett. Többhetes buj­kálás után végül feladta magát az amerikai nagykövetségen és ügyét azóta átvette az FBI. A géprabló az eddigi kihallgatá­sok szerint a pénzt egy hondu- rasi és egy hongkongi bank közvetítésével akarta vissza­csempészni az Egyesült Álla­mokba. 4 ALGÍR: Az Algériai Nem­zeti Felszabaditási Front Párt­jának meghívására kedden szovjet pártküldöttség érkezett Algírba Saraf Rasidovnak, az SZKP KB PB póttagjának, az Ozbég Kommunista Párt KB el­ső titkárának vezetésével. 4 BAGDAD: Az SZKP párt­munkás küldöttsége, amely T. K. Malbahov, a KB póttagja vezetésével tartózkodik Irakban, hétfőn találkozott az Arab Szo­cialista Újjászületés Pártjának (BAÁTH) vezetőivel. A szovjet pártmunkás küldöttség találko­zott a Kurd Demokrata Párt ve­zetőivel is. 4 KINSHASA: A legutóbbi burundi polgárháborús esemé­nyek után mintegy tízezer me­nekült érkezett a szomszédos Zairébe. A zairei kormány ezért elküldi utazó nagykövetét a kis kelet-afrikai országba, hogy megtárgyalja vele a menekült­probléma kezelését. 4 VARSÓ: A hivatalos varsói látogatáson tartózkodó Jacques Duhamel francia kulturálisügyi miniszter eszmecserét folytatott Stanislaw Wronski kulturális és művelődésügyi miniszterrel, va­lamint Stefan Olszowski külügy­miniszterrel a két ország kul­turális együttműködése fejlesz­tésének kérdéseiről. 4 VARSÓ: A lublini vajda­sági Dzierzkowice községben heves tűzvész pusztított. Száz lakóház a lángok martaléka lett. Az oltásban a környék 70 tűzoltó egyesülete vett részt. Sokmilliós kár keletkezett. 4 BELFAST: Míg az észak­írországi katolikusok az ulsteri válság békés megoldását sür­getik, a szélsőséges protestán­sok egyre fenyegetőbben lép­nek fel. A protestánsok azzal fenyegetőznek: ha a hatósá­gok nem számolják fel Lon- donderryben a megerősített ka­tolikus körzeteket, ők is létre­hozzák a maguk barrikádokkal védett központjait. 4 BAGDAD: A bagdadi rá­dió szerint a francia—arab bank elnöke kijelentette, hogy a bank hajlandó pénzügyi esz­közeit Irak rendelkezésére bo­csátani. Hozzátette, hogy az Iraq Petroleum Company álla­mosítása az arab nemzet ér­dekeit fogja szolgálni, 4 TOKIÓ: Befejezte phenjani látogatását a Komeito japán el­lenzéki párt küldöttsége, amely a KNDK kulturális kapcsolatok intézetének meghívására láto­gatott el Koreába, s találko­zott Kim lr Szén miniszterelnök­kel is. 4 SINGAPORE: Abdusz Sza­mod Azad, a Bengáli Népi Köz­társaság külügyminisztere befe­jezte malaysiai látogatását és kedden Singapore-ba érkezett, ahol a két ország kereskedelmi és esetleg diplomáciai kapcso­latairól folytat tárgyalásokat. 4 VARSÓ: A lengyel kormány rendelkezése értelmében 1973- tól kezdve évenként két poznani vásárt rendeznek. Az első vá­sárt továbbra is júniusban ren­dezik, viszont szeptember és ok­tóber között második vásárt is rendeznek, de egyelőre csak minden két évben. 4 HAVANNA: Japán cukor­ipari- és kereskedelmi szakem­berek érkeztek Kubába a to­vábbi együttműködés megbe­szélése céljából. Kuba évente egymillió tonna nyerscukrot szállít Japánnak. ■4 SZÓFIA: Olasz gazdasági küldöttség tartózkodik Szófiá­ban s a Bulgáriával való gaz­dasági együttműködés elmélyí­tésének lehetőségeiről tárgyal. Közös közlemény Fidel Castro Magyarországon tett hivatalos, baráti látogatásáról Fidel Castro, a Kubai Kom­munista Párt Központi Bizottsá­gának első titkára, a Kubai Köztársaság Forradalmi Kormá­nyának elnöke a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsa meghívására 1972. május 30— június 6. között hivatalos, bará­ti látogatást tett a Magyar Népköztársaságban. Látogatása során Fidel Cast­ro és kísérete megtekintett ipa­ri és mezőgazdasági létesítmé­nyeket, tudományos és kulturá­lis intézményeket, találkozott városok és falvak dolgozóival, katonákkal és diákokkal. A magyar nép mindenütt me­leg fogadtatásban részesítette a kubai vendégeket, kifejezte ezzel őszinte barátságát és megbecsülését a testvéri kubai nép iránt. Fidel Castro találkozott Ká­dár Jánossal, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkárával, Lo- sonczi Pállal, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnökével és Fock Jenővel, a Magyar Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnökével, akik­kel közvetlen, baráti eszmecse­rét folytatott a két országot érintő kérdésekről. A kubai és a magyar vezetők közötti tárgyalásokon kölcsönö­sen tájékoztatták egymást az országaikban folyó szocialista építés tapasztalatairól, sokolda­lú eszmecserét folytattak a Ma­gyar Népköztársaság és a Ku­bai Köztársaság testvéri kap­csolatai további erősítésének lehetőségeiről, a politikai, gaz­dasági, kulturális együttműkö­dés továbbfejlesztésének fel­adatairól, a kommunista világ- mozgalom és a nemzeti felsza­badító harc időszerű kérdései­ről, valamint korunk alapvető nemzetközi problémáiról. Megállapították, hogy a ma­gyar—kubai kapcsolatok - poli­tikai, állami, társadalmi és kul­turális téren — jelentős szintet értek el, és ezek megfelelnek a két párt és a két ország között a marxizmus—leninizmus és a proletárinternacionalizmus elve­in alapuló kötelékeknek. Mél­tatták együttműködésük kedve­ző eredményeit a gazdaság, a tudomány és a technika terén. Áttekintették azokat a speciális fejlesztési lehetőségeket, ame­lyeket a magyar népgazdaság nyújt a két ország közötti együttműködés szélesítéséhez és elmélyítéséhez. Kifejezték meg­győződésüket, hogy gyümölcsö­ző együttműködésük hasznosan szolgálja a szocialista államok közösségének erősödését, egy­ségét és összefogását, az anti- imperialista harc előrehaladá­sát. A magyar fél kifejezte a Ma­gyar Népköztársaság népének mély tiszteletét, megbecsülését és baráti érzelmeit a testvéri kubai nép iránt, amely Kuba Kommunista Pártjának vezeté­sével nagy eredményeket ért el a szocializmus alapjainak épí­tésében. Kubának a kolonializ- mus és az 'imperializmus elleni küzdelemben több mint egy év­századra volt szüksége ahhoz, hogy végleges felszabadulásá­nak útjára léphessen. Ez a harc a Moncada-laktanya ostromá­val megindult forradalmi hábo­rúban érte el tetőfokát Az im­perializmus uralma által meg­nyomorított félgyarmati gazda­ság átalakításában és korsze­rűsítésében elért előrehaladás, a forradalmi rendszernek a köz­oktatásban, egészségügyben és a nép kultúrájának növelésé­ben elért korszakos eredményei, a szocialista demokrácia fej­lesztésében és következetesen antiimperialista, a szocialista közösséggel összhangban foly­tatott internacionalista politiká­ja megtisztelő és növekvő sze­repet biztosítanak a forradalmi Kubának Latin-Amerikában és az egész nemzetközi életben. A magyar fél elítélte az Egyesült Államok Kuba elleni imperialista blokádját, az ame­rikaiak által ösztönzött ellensé­ges akciókat. Támogatja Kuba népének és kormányának azt a követelését, hogy feltétel nélkül számolják fel a Kubai Köztár­saság területén levő Guantana- móban a törvénytelen amerikai támaszpontot. Az első latin-amerikai szo­cialista forradalom győzelmével e földrészen kezdetét vette az amerikai imperialista elnyoma­tás felszámolása. A szocialista Kuba - a latin­amerikai népek közösségének elválaszthatatlan része — bebi­zonyította, hogy az imperializ­must az addig sajátjának hitt vadászterületen le lehet győzni. A két fél örömmel állapította meg, hogy az amerikai impe­rializmus blokádpolitikája nem­csak nem tudta megtörni a Szovjetunió és a szocialista kö­zösség Országainak sokoldalú segítségére támaszkodó kubai nép forradalmi lendületét, de megacélozta a nép erejét és összeforrottságát, fokozta elha­tározottságát, hogy győzelemre vigye Kubában a szocializmus ügyét. A kubai nép, a szocia­lista országok, valamint a latin- amerikai és az egész világ for­radalmi és haladó erőinek je­lentős sikere, hogy szétszakítot­ta Kuba elszigetelésének impe­rialista hálóját. Mindkét fél nagyra értékelte a Szovjetunió támogatását, ame­lyet mind a gazdaság fejleszté­sében, mind a szocializmus vé­delmében Magyarországnak és Kubának nyújtott. A szolidaritás azt a döntő szerepet példázza, amelyet a Szovjetunió a népek­nek a felszabadulásukért és új életükért vívott harcában betölt. A tárgyalások folyamán a két küldöttség véleményt cserélt a nemzetközi helyzetről, a világ kommunista és munkásmozgal­mának időszerű kérdéseiről. Kü­lönös figyelmet szentelt Ázsia, Afrika és Latin-Amerika elnyo­mott és kizsákmányolt népei an­tiimperialista és nemzeti felsza­badító harcának. A két fél egyetértett abban, hogy korunkat a forradalmi fo­lyamat elmélyülése jellemzi. A szocialista világrendszer döntő szerepet játszik világszerte a forradalmi erők előretörésében, az agresszív háborús erők meg­fékezésében. Közös harcuk, amelyet a nemzeti felszabadító mozgalmakkal, a tőkés országok munkásosztályával és valameny- nyi antiimperialista erővel együtt vívnak, mind erőteljesebben for­málja át világunk képét. Leszögezték: az imperializmus ellen folytatott nagy nemzetkö­zi küzdelem kiemelkedő jelen­tőségű tényezője, hogy helyre­álljon, erősödjék és szilárduljon a nemzetközi kommunista moz­galom, a szocialista országok egysége. Ismételten kinyilvánították szi­lárd elhatározásukat, hogy a továbbiakban is mindent meg­tesznek ezekért a célokért. A két fél — aj. indokínai helyzetet elemezve — elítélte az amerikai imperialisták brutá­lis agresszióját és népirtó poli­tikáját Vietnamban, különösen az Egyesült Államok kormányá­nak legutóbbi intézkedéseit: a Vietnami Demokratikus Köztár­saság kikötőinek blokádját és közlekedési hálózatának terv­szerű bombázását, amelyek a nemzetközi jog normáinak és más államok szuverén jogainak súlyos megsértését jelentik. Magyaro^zág és Kuba teljes mértékben azonosítja magát a vietnami nép példamutató hő­sies harcával, üdvözlik a dél- vietnami hazafiak győzelmes of- fenziváját, amely meghiúsította az úgynevezett vietnamizálási politikát; magukévá teszik és teljes támogatásukról biztosít­ják a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Dél-Vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány javaslatait, különösen a hétpon­tos javaslatot, amely az ameri­kai agresszió megszüntetését, az Egyesült Államok és csatló­sai csapatainak azonnali és fel­tételnélküli kivonását, valamint a Thieu-féle bábrezsimnek nyúj­tott támogatás megvonását kö­veteli. Síkraszállnak a párizsi tárgyalások folytatása mellett a VDK-nak és a Dél-Vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány­nak a konfliktus megoldására tett javaslatai alapján. A kubai küldöttség elismerés­sel adózott a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt vezette magyar népnek, hazája politikai, gaz­dasági, kulturális és társadalmi átalakításában végzett tisztelet­reméltó erőfeszítéseiért, nagyra­becsülését fejezte ki a magyar kommunistáknak, akik bátran és kitartással küzdöttek le minden nehézséget. Tisztelettel adózott az antifasiszta harcosok emlé­kének, azoknak, akik életüket áldozták ebben a harcban, s hozzájárultak a náci-fasizmus vereségéhez, a szocializmus győzelméhez. A kubai fél megelégedettsé­gét fejezte ki a Magyar Szocia­lista Munkáspárt X. kongresszu­sa által kitűzött feladatok vég­rehajtásában eddig elért sike­rek felett. Meggyőződése, hogy e feladatokat maradéktalanul teljesítik. A kubai küldöttség — népe, pártja és kormánya nevében — köszönetét mondott a Magyar- ország által Kubának nyújtott sokoldalú támogatásért és együttműködésért a szocializ­mus építésében. A felek kifejezték szilárd el­tökéltségüket, hogy továbbra is fejleszteni és erősíteni fogják pártjaik és országaik kapcsola­tait, népeik érdekében, a béke és a szocializmus javára. A Magyar Népköztársaság és a Kubai Köztársaság ismétel­ten kinyilvánítják elhatározásu­kat, hogy továbbra is minden támogatást megadnak Indokí­na népeinek az imperializmus elleni igazságos harcuk győ­zelméhez. Fidel Castro távirata Kádár János elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának Fock Jenő elvtársnak, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsa elnökének. Kedves Elvtársak I Ezekben a percekben, amikor elhagyjuk az Önök nagyszerű országát, szeretném kifejezni küldöttségünk hálás köszönetét azért az elvtársi, testvéri és sze­retetteljes fogadtatásért, amely­ben bennünket a pórt, a kor­mány vezetői és a magyar nép részesített. Számunkra ez a látogatás ér­tékes tapasztalatot jelent. Lehe­tővé tette, hogy közvetlenül lás­suk Magyarországon a szocia­lista építés folyamatát, egymást jobban megismerhessük és meg­érthessük. Csodálatra méltó, nagy mun­kát végzett az Önök népe, ami­kor a nyomorból, a kapitalizmus és a fasizmus által hátrahagyott romokból az ország arculatát úgy alakította át, hogy az ma jelentős ipari fejlettséggel, nagy tudományos és technikai ered­ményekkel rendelkezik. Kellemes benyomásokat vi­szünk magunkkal a magyar párt vezetőiről, szocializmus iránti hűségükről és arról a szi- lardsagioflpamellyel a magyar kommunisták mindenkor szem­beszálltak a nehézségekkel. Nem felejtjük el a munkások­kal, szövetkezeti tagokkal és diákokkal lezajlott találkozókat. A Magyar Néphadsereg kato­nái a szocializmus védelmében tanúsított elszántságukkal, in­ternacionalista szellemükkel a kommunista harcosok legszebb hagyományaira emlékeztettek bennünket. Meg vagyunk győződve arról, hogy népeink, pártjaink és kor­mányaink kapcsolatai a kommu­nizmushoz vivő úton, az impe­rializmus elleni nemzetközi harc­ban napról napra erősödni fog­nak a világ forradalmi mozgal­mának javára. Kívánjuk, hogy hazájuk újabb sikereket érjen el a szocializmus építésének minden területén. Fogadják forradalmi üdvözle­tünket. Biztosítjuk Önöket test­véri, harcos szolidaritásunkról és barátságunkról. , Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt első titkára, a Forradalmi Kormány miniszterelnöke. A magyar és a kubai fél ha­tározottan támogatja az arab népek harcát és síkraszáll az izraeli agresszió következmé­nyeinek felszámolásáért. A jelenlegi európai helyzetet vizsgálva a két fél nagy jelen­tőséget tulajdonított azoknak az erőfeszítéseknek, amelyeket a Varsói Szerződés tagállamai és más európai államok fejte­nek ki az európai béke és biz­tonság megszilárdításáért. Nagyra értékelték, hogy ezzel összefüggésben az utóbbi évek­ben kedvező előrehaladás kö­vetkezett be. Nagy jelentőségűnek tart­ják, hogy az európai biztonsági értekezlet összehívásának gon­dolatát támogatja az európai közvélemény, s hogy az európai kormányok többsége is szorgal­mazza annak összehívását. Nagy jelentőségű előrelépés­nek tartják a Német Szövetségi Köztársaság és a Szovjetunió, illetve a Német Szövetségi Köz­társaság és a Lengyel Népköz- társaság közötti szerződés, a Nyugat-Berlin státuszát rende­ző négyhatalmi megállapodás, valamint a nemzetközi jog alapján a két német állam kö­zötti megállapodások létrejöt­tét. A felek az európai, valamint a nemzetközi béke és bizton­ság szempontjából elengedhe­tetlennek tartják a Német De­mokratikus Köztársaság mielőb­bi nemzetközi jogi elismerését és ilyen értelemben támogat­ják a két német államnak az Egyesült Nemzetek Szervezeté­be történő egyidejű felvételét. A felek az általános és tel­jes leszerelés mellett foglalnak állást és támogatják a Szovjet­uniónak egy leszerelési világ­értekezlet összehívására vonat­kozó javaslatát, amelyen részt venne a világ valamennyi or­szága. A két fél különös figyelmet fordított Latin-Amerika helyze­tére. Megállapították, hogy a kontinens népei mind nagyobb erővel szállnak szembe az ame­rikai imperializmussal és az azt kiszolgáló kormányokkal, üd­vözölték e földrész harcanak fellendülését, amelybe új erők és rétegek kapcsolódnak be és a munkásokkal, parasztokkal, diákokkal együtt magasra eme­lik a forradalom zászlaját. Szolidaritásukról és a támo­gatásukról biztosítják Salvador Allende elnök chilei népi egy­ségkormányát: támogatják a Peruban bevezetett nemzeti ér­dekű intézkedéseket és azono­sítják magukat a panamai nép azon igazságos és törvé­nyes törekvésével, hogy meg­szerezze a teljes szuverenitást hazája egésze felett. A Magyar Népköztársaság és a Kubai Köztársaság elítéli az Egyesült Államoknak a latin­amerikai népek elleni szüntelen agressziós beavatkozási politi­káját. A két fél nagy megelégedés­sel állapította meg, hogy Fi­del Castro és kíséretének ma­gyarországi látogatása, vala­mint a testvéri barátság, az elvtársi megértés légkörében lezajlott tárgyalások és eszme­cserék sikeresek voltak. Erősí­tették a kölcsönös megértést és tiszteletet a két párt, a két ál­lam és a két nép között; új forrásait hozták létre a Magyar Népköztársaság és a Kubai Köztársaság között a marxiz­mus—leninizmus és a proletár nemzetköziség elvein alapuló szoros és testvéri baráti kapcso­latok minden területén történő fejlesztésének. A megbeszélések és eszme­cserék, amelyek során a meg­tárgyalt alapvető kérdésekben a két fél között teljes nézet- azonosság alakult ki, jól szol­gálták a két ország népeinek közös ügyét. Fidel Castro, a Kubai Kom­munista Párt Központi Bizott­sága és a Kubai Köztársaság forradalmi kormánya nevében hivatalos, baráti látogatásra hívta meg a Kubai Köztársa­ságba Kádár Jánost, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titká­rát és Fock Jenőt, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csának elnökét, akik a meghí­vást köszönettel elfogadták. A látogatás időpontjának megha­tározására a későbbiekben ke­rül sor. I *

Next

/
Thumbnails
Contents