Dunántúli Napló, 1972. június (29. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-07 / 132. szám

I 1972. Június 7. DUNANTŰLI NAPLÓ Kísérlet! JELESEKNEK FIZIKÁBÓL NINCS FELVÉTELI! Felvételi vizsgák és keretszámok Alighogy befejeződtek az érettségi vizsgák, a továbbta­nulni szándékozók újabb erő­próba elé néznek - megkez­dődnek a felvételi vizsgák a felsőoktatási intézményekbe. Mielőtt a pécsi felsőoktatási intézmények felvételi vizsgái­nak időpontját és a felvehető létszámot ismertetnénk, a mű­velődésügyi miniszter egyik új. sokakat érintő rendeletéről kell szólni. Ezek szerint kísérleti jel­leggel a következő tanévre a műszaki egyetemekre és mű­szaki főiskolákra felvételiző gimnáziumi tanulóknak fizika tantárgyból nem kell írásbeli felvételi vizsgát tenniük, ha a gimnázium II., III. és IV. osz­tályában év végén fizikából je­les érdemjegyet szereztek. Az ilyen pályázók a felvételin a jeles osztályzatnak megfele'ő 2,5 pontot kapnak. Fontos ki­tétele az új rendeletnek, hogy az érettségi vizsgán szerzett fi­zika osztályzat nem tekinthető év végi jegynek. Az írásbeli fel­vételiken a fenti jelölteknek a volt iskola által kiállított, a fi­zika írásbeli alól való mente­sítésről szóló igazolást át kell adniuk a felügyelő tanárnak. Az 1972 előtt végzettekre is vo­natkozik ez a rendelet. Ugyanakkor a miniszteri ren­delet kimondja, hogy más fel­sőoktatási intézményben ha­sonló felmentés nincs, s ma­tematikából pedig egyetlen in­tézmény sem adhat felmentést. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Pécsi Tagozatára a felvételi vizsga június 12-én kezdődik, s a következő tanév­ben mintegy 30 új hallgató kezdheti meg tanulmányait. A Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem Pécsi Kihe­lyezett Tagozatára a felvételi idén is Budapesten lesz. Az írásbelikre június 27-én, a szó­belikre július elején kerül sor. Idén is 100—110 elsőéves hall­gatóra számítanak Pécsett. A Pécsi Orvosudományi Egye­temen az írásbeli felvételi vizs­ga június 26-án lesz, majd egy hét szünet után körülbelül egy hétig tartanak a szóbeli fel­vételi vizsgák. Pontos felvételi keretszám még nem áll az egyetem rendelkezésére. A Pécsi Tanárképző Főiskolán június 27-29-30-án lesznek az írásbeli felvételi vizsgák, a szó­belik pedig július 8-ig tarta­nak. A következő tanévben 378 tanárjelölt kezdheti meg tanul­mányait — ezzel szemben eddig 1125-en jelentkeztek Pécsre. Az ősztől induló pedagógia sza­kos képzéssel kapcsolatban el­mondották, hogy ez a szak ma­tematikával és orosszal páro­sítható. Az angol szak ősztől a magyaron kívül orosszal is párosítható. A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán j több mint négyszeres a túlje­lentkezés. 70 hallgatót vehet- | nek fel mind a nappali, mind az | esti és levelező tagozatra. Az | írásbeli felvételi június 29-én | lesz, a szóbelikre körülbelül jú­lius 4-15. között kerül sor. A Pollack Mihály Műszaki Főiskola felvételi keretszáma a nappali tagozaton 400 haliga- j tó. E szám megoszlása az egyes | szakok szerint: magasépítő 70, | mélyépítő 70, műszaki tanár 30, | épületviílamosítási 60, épület- gépészeti 80 és szi I ikátvegyi pci - ri gépész 90. Pécsett az esti vagy levelező képzésben (a je­lentkezéstől függően) 60-an, Budapesten az épületgépész j szakon az esti képzésben 40-en kezdik meg ősztől tanulmányai­kat. Szeptember 1-től megkezdő­dik a szaktechnikusok üzem­mérnökké történő átképzése is. E képzésben épületvillamosítá­si szakon 30-an, épületgépész szakon 30-an és szilikátvegyipa- ri gépész szakon úgyszintén 30-an vesznek részt. Az írásbeli felvételi vizsgák június 28-án a megyeszékhelye­ken lesznek, a szóbelikre Pé­csett június 29.—július 8. között kerül sor. M, L. Követelek tőled, mert becsüllek! A mélyponttól a jóhírig A Mohácsi 502. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet bizonyítványa A mélypont néhány évvel ezelőtt volt. Egy 1970. április 7 7-7 '* jelentésből: ,,A nevelés és oktatás színvonalának alakulá­sát nagyon hátrányosan befolyásolták az iskola vezetésében sűrűn történt személyi változások. (1956 szeptemberétől 1970 elejéig hét igazgató volt.) Nem szolgálták a nevelés és oktatás hatékonyságát a tantestületen belüli személyi ellentétek, melyek nagyon sok energiát, figyelmet vontak el az alapvető feladatok végrehajtásá­tól." Az iskolának Apm volt munkaterve. Előfordult, hogy a tanár, a szakoktató félbeWakitotta az órát és átugrott a szemközti ABC- be; leeresztette itókáját és vissza: ,,Km . . Hol hagytuk abba?" Az sem volt ritkaság, hogy elmaradtak a tanítási órák és taná­rok (?I) kergetőztek a folyosón, mert... Az iskola híre Palota- bozsoktól Villányig és azon túl terjedt. Ámi adott és nem megy Azt az igazságot, hogy a he­lyes, jó rendeletek, törvények végrehajtása minden helyen a vezetőkön, az embereken múlik — jól példázza a Mohácsi 502- es Szakmunkásképző Intézet utóbbi kétéves története is. A szakmunkásképzés javításáról, 1 korszerűsítéséről 1949-től 1969- ig megjelent törvényeket, ren­delkezéseket külön kötetben le­hetne felsorolni. A lényeg: meg­felelő általános és szakmai képzettséget adni az új szak­munkásoknak és elősegíteni to­vábbtanulásukat. Ennek fontos­ságát részletezni aligha szük­séges, de éppen ez akadozott közel ezer síakmunkástanuló- nál. Az intézet, mely 1956-ban lé­tesült, eredeti feladata a helyi iparitanuló képzés volt és több mint félszáz szakmában próbál- j ta Mohács város és járás, vala- j mint a vonzási körzet szükség­letét biztosítani. A szatócsko­dásnál is vegyesebb oktatási igény önmaga is sok nehézsé­get okozott, mert másféle gond harminc asztalos tanuló és egy j gépi hurkoló tanítása, ami csak egy példa a sok közül. A taná- | rok és szakoktatók képzettsége, i esetenként alkalmatlansága, a vezetés gyengesége tetézte a bajokat. Az 1969-es VI. törvény nyo­mán lett az iskola intézet és következett fokozatosan a pro­fil tisztulás, mely most is tart. A több mint félszóz szakma he­lyett nyolcat oktatnak. Ez csak részben a jelen, inkább a kö­zeljövő állandósítandó feladata, mert a jelenlegi harmadik évfo­lyamon még 22 szakmát oktat­nak. A két „ismeretlen“ Debreczeni Lajos igazgatót 1970. április 21-én, amikor át­vette az intézet vezetését, alig­ha irigyelték. Nemcsak nagy fába vágta fejszéjét, de mi­lyenbe?! Nem mondja, hogy so­kat fáradozott, pedig így van. — A törvény adva volt. Rész­letesen meghatározta az ipari szakmunkástanuló képzés neve­lési, általános és szakmai mű­veltségének feladatait. Ezt kel­lett és kell az intézetben meg­valósítani. Semmiféle újat nem találtam ki a nevelésben, okta­tásban. Itt számos dolog azért hatott újnak, mert sajnos, ad­dig ismeretlen volt. Az „ismeretleneket" megho­nosította. Először az iskola fa­lain belül kellett rendet terem­teni. Olyan tantestületre van szükség, mely alkalmas a haté­kony oktató és nAplö munka elvégzésére, kiec^ensúlyozott pedagógiai és politikai egysé­get képvisel. Kilenc új tanár, oktató került az intézethez a távozók helyére és mindegyikük magasabb képzettségű. Ä tan­testület jelenlegi személyi állo­mánya: 17 főhivatású tanár, 14 főhivatású szakoktató, 1 fő óra- | adó, 2 fő tiszteletdíjas, 11 vál- j lalati szakoktató. 26 osztályban | 739 szakmunkás tanulót oktat­nak, nevelnek. A tantestületben megszűntek az olyan jellegű személyi ellentétek, melyek el­vonták a figyelmet az alapvető | feladatokról. Ez természetesen j nem egy személy eredménye, varázsa, hanem mint a többi, rövid idő alatt elért siker, a tan­testületé és a városi párt-végre­hajtóbizottságé is. A második „ismeretlen" az intézet munkatervének elkészí­tése és bevezetése volt. Ponto­san kidolgozták az éves okta­tási és pedagógiai tervet, me­lyet hónapokra, osztályokra és szakcsoportokra bontottak. Ez szabta és szabja meg a tenni­valókat és a rendszeres ellen­őrzés sem szenved csorbát. A mindén fontos részletre kiter­jedő, vaskos intézetterv nyomán megvalósult a második legfon­tosabb: mindenki pontosan tud­ja, hogy mi a tennivalója, hogy az intézetben az oktató és ne­velő munkában, az iskolán kí­vüli gyakorlati oktatásban mi­lyen eredmények, fogyatékossá­gok, hibák vannak. További lépés a tantestület továbbképzését biztosító tanterv volt, melyben meghatározták, hogy kinek-kinek, egy lépcsövei feljebb, el kell végeznie az egye­temet, főiskolát, ML Esti Egye­temet, vagy műszaki képzettsé­get kell szerezni. Mindez, vala­mint a Pécsi Tanárképző Főis­kola segítsége, számos szép eredményt hozott. A szakmunkástanulók három napot az intézetben töltenek, a többit a munkahelyen a szak­ma gyakorlati tanulásával, melynek irányítása, felügyelete az intézethez tartozik, a felté­teleket pedig az üzemek, válla­latok biztosítják. Az együtt­működés e téren is szépen fej­lődött. A sok részletezés he­lyett: a tanulók 90 százaléka tanműhelyekben, szakoktatók irányításával tanulja szakmá­ját, ami lényegesen jobb, mint az országos átlag. A vállalatok, gazdaságok vezetői sokat tet­tek és tesznek a megfelelő fel­tételek biztosításáért, amely még nem jelenti, hogy minde­nütt egyforma és kielégítő az adottság, a szakoktatói színvo­nal. Igaz, egyik napról a má­sikra nem lehet mindent elérni. Ehhez pénz is kell, de talán túl szép is lenne. Legyintés helyett díjak, sikerek Az utóbbi két év egyébként is annyi szép eredményt hozott, hogy az a bizonyos mélypont már-mór a régmúlt homályába vész. Akkor az iskola rossz híre terjedt járáshatáron túlra, most pedig a jó híre, pedig köztu­dott, hogy a jó hír lassabban jár. Dolgozik az intézet párt- j szervezete, a KISZ munkája is hatékony. Klubdélutánjaikra a gimnazisták és szakiskolai ta­nulók is szívesen eljárnak, ami értékszintet jelent. Követelek tőled, mert becsül­lek! Ezt adták minden módon a tanulók tudtára, melyhez Debreczeni Lajos igazgató hoz­záteszi a refrént: „Ez sem új, csak itt tűnt annak." Nyomá­ban megerősödött az iskolai fe­gyelem. Tanulóidő-hosszabbítás, intézetből kizárás ebben a tan­évben már nem fordult elő. En­nél is többet mond, hogy a so­káig leqyintést érdemlő mohá­csi intézet fiataljai a Szakma kiváló tanulója versenyen me­gyei és országos első, második, harmadik helyezéseket szerez­tek, de helyesírásból is van or­szágos elsőség, mely külön ér­téket képvisel. A megyei dön­tőn kilenc szakmában indultak és négy első helyezést értek el, ami a szakoktatás javulásának bizonyítéka. A széthullott gyerekhad ösz- szekovácsolódott a megváltozott szellemű alma-materban és si­kert aratott 1971-ben a Heliko­non, az énekkari versenyen, a megyei pályaválasztási szakköri kiállításról elvitték a fődíjat. A jelen. Az intézetben jól ér­zik magukat a tanárok és tanu­lók, gyarapodnak az eredmé­nyek, csökkennek a gondok. Szívesen segítenek a vállalatok, gazdaságok, a szülők. Az inté­zet jó híre terjed, feladatát mind jobban betölti. Mindez és a fel nem sorolt számos más, alig két év eredménye. így is lehet! Köszön József Kulturális jegyzet Gyermskszínpadokal keresőnk „Ebben a városban nincs amatőr gyermekszínpad" — tájé­koztatott valaki, alig egy éve. Tamáskodtam benne, de ez a valóság: Pécsett valóban nincsenek gyermekszínjátszó együtte sek, nincs központi gyermekszínpad, pedig lehetne és kellene Azaz van egy-két kellően nem dicsérhető helyi törekvés, kezde­ményezés. A Mátyás király úti iskola Háry-bemutatója gyermek­színpadon, például. Tavasz óta három előadásuk volt Pécsett hatalmas sikerrel és olyan méretű közönség-érdeklődéssel, hogy tömegek szorultak kívülre. Más. Ez év elején a meszesi Józse Attila Művelődési Központban a helyi általános iskola tanulóibó megalakult egy színjátszó csoport. Különösebb válogatás nélkü befogadták, aki játszani aKart a szó nemes alapértelmében Egy részük jó szakember kezében színpadra is jutott nemrégen Előadták Fésűs Éva egy mesejátékát. Szülők és gyerekek tömege ostromolták a jegypénztárt, sokan nem jutottak be. Igény tehá volna . . . Ezzel szembe tudunk állítani egy zenei általános iskola rangos kezdeményezését, meg egy művelődési házét. A sornak vége is, talán egy-két iskola zártkörű helyi, tehát iskolai bemutatója említhető még, alkalomszerűen, elvétve. Ha- sonlóakról hallottam a Városi Úttörőházban és a többi köz- művelődési intézményben is: önálló gyermekszínpadi együttesek nincsenek. A Pécsi Nemzeti Színház nagyszerű kezdeményezési — évente két gyermekszínházi bemutatójuk — voltaképpen a egyetlen állandó gyermekszínpadi lehetőség, bár technikai okok­ból hosszabb ideje nem tartottak gyermekelőadást. Végül ide sorolhatjuk Sólyom Katalin színművésznő kitűnő és nagy sikerű Meseból című gyermekműsorát. Ennyi az, amink van. Az igények ellenben — szülők, peda gógusok részéről az óvodáskorú és a 6—14 éves korú gyerekek ízlésnevelése, személyiségformálása; pontosabban a gyermek- színpadnak a nevelési folyamat egészébe való beillesztése iránt — a meglevő lehetőségek ki tudja, hányadik hatványán? Csak néhány számadat: Pécsett mintegy 15 000 általános iskolás és öt-hatezer óvodáskorú gyerek él. Némi tehetségkutatással vajon hány és hány valóban gyerekszínpadra való tehetség bukkanna fel közülük? Megfelelő szakemberek irányításával vajon hány és hány kedves emlékű vasárnapi matiné előadást nyújthatná­nak rendszeresen tehetséges gyerekszereplők akár százai is, ha ezt valakik intézményesen szerveznék, intéznék stb. A kérdést nem véletlenül most vetjük fel. Néhány nap múlva pedagógusok, színházi szakemberek és gyermekszínpadi csopor­tok részvételével Pécs megyei város ad otthont az úttörő szín­játszás első országos találkozójának. Bizakodunk, hogy a gyermek­színjátszásban rejlő hatalmas társadalmi és pedagógiai mozgató erő és nevelési lehetőség szakmai-esztétikai vonatkozásai mellett a figyelem ráterelődik Pécs helyzetére, és — eredményei mellett — kihasználatlan lehetőségeire is. Mindenekelőtt egy központi amatőr gyermekszínpad szükségességére. (w. e.) BÁNYÁSZTELEPÜLÉS Két szomszéd „vár" Pécsszabolcson ■Jólesett végigsétálni a dél­~ cég ívben kanyargó népte- len betonúton. A város zaját megszűrte a távolság, a lassan ereszkedő alkonyra meg rátele­pedett a falvak ismerős tavaszi illatelegye: a jázmin, az akác, a bodza, meg a frissen kifor­gatott föld erős, mély lélegze­te. Kétoldalt tiszta, takaros la­kóházak. Régi alig, jobbára villaszerűéit; alattuk, mellettük garázzsal. Munkástelepülés, olyan hét- nyolcszáz le'kes. Messze, vala­hol a gerinc fölött csillék mász­nak a sodronykötélen; fölöttük északkeletre a tető haragos zöldje, a mozgalom jeles em­lékhelye őrködik a tájon. Esti felvétel a város legkorszerűbb, Építők úti iskolai sportcsarnokáról A „kamaraklub“ A hctalmas templom tőszom­szédságában kis utca. Málló vakolaté, hosszú épület guggol a sarkán. Ez itt a kultúra haj­léka. Alig fél éve szóbeszéd tárgya volt: bezárták hosszabb időre, mivel bérlője, a Puskin Művelődési Ház, illetve a Me­cseki Szénbányák Szakszervezeti bizottsága nem bírta megfizetni a horribilis „lakbért". Az ügy azóta rendeződött, A Városi Ta­nács művelődésügyi osztálya vette kezelésbe és — évi 20 ezer forint hozzájárulással — a Puskin Művelődési Házzal kö­zös fenntartásba. Januártól az intézmény ismét működik. A Puskin fiókjaként, — ahogy évekkel ezelőtt egy kulturális vezetőnk elnevezte: — „kamara­klubjaként”. Hogy mitől „ka­mara", ezt senki nem tudja, de nem is lényeges. Van. Él. Néz­zük miből; milyen célokkal, le­hetőségekkel. Befordulok az utcácskába. ,A templomkertben füvet kaszál­nak. Rövidre, mert úgy szép. Kaszálás közben kisebb csopor­tosulás támad. Valamit izgatot­tan tárgyalnak. A felnőttek kö­rül gyerekek futkároznak, o fű­ből diszkréten bömböl a sek­restyés Szokol rádiója: „János bácsi vigyázzon ...” A sarkon, o kultúrotthon elnyúló ablakso­ra mentén újabb hangok. Beat­zenekor próbál a színpadon, fület és falat rengető lelkese­déssel. Nyolc-tíz fiatal és né­hányon hallgatják. Kívülük sen­ki. Illetve csak az otthon veze­tőjét találom meg az irodában: Keszthelyi Kórolyné pedagógust. Délelőtt tanít, délután 4-től 9- íg itt van állandó szolgálatban. Minden nap, immár öt éve. (Havi ötszázért. . .) A klub­// helyiség, hivatalosan: művelő- ! dési terem Pécsszabolcs egyet- i len szervezeti és kulturális köz­épülete. Itt tartják rendezvé­nyeiket a párt- és tömegszer­vezetek is. A program? Évente — főleg télen — 10—15 TIT előadás, igények szerint, első­sorban a szőlőtermelés téma­köreiben; asszonyoknak lakás­kultúráról, egészségügyi témák­ból. 30—40-en jönnek össze, de ez is biztató, hiszen ha jó és érdekes az előadás, elviszik a hírét és van mit továbbadni a szomszédasszonynak: dísznö­vény ápolásról, egészséges élet­módról, stb. Voltaképpen ez is népművelési propaganda. Formálódó közösség Januártól mióta ismét kinyi­tottak, lassan visszaszoktak a fiatalok is. 40-en, 50-en lehet­nek. Az utóbbi két hónapban alakulgat egy ifjúsági klubjuk is. Keszthelyinét erről kérdezem: — Bizony eleinte szólni kel­lett sok mindenért. Csikkek, aj­tócsapkodás ... A többség itt tizenéves munkásfiatal. Sokfé­lék. Egyik többet, másik szinte semmit sem hozott magával ha­zulról: magatartásban, kulturált viselkedésben . . . Türelemmel és jó emberi szóval azonban el­jutni hozzájuk. Szerencsére majd mindegyik a tanítványom volt, Úgy érzem jól megvagyunk egymással . . .Sok mindent meg­beszélünk. Meghallgatom a ze­nekar új számait — ének- ze­neszakos vagyok — megbírálom őket. Elszórakoztatják egymást, ide járnak táncolni, és közben beszélgetni is tudunk: tanulás­ról, ’ jövőről .. . Ősztől már ren­des klubfoglalkozások is lesz­nek. Főleg élménybeszámoló­kat kértek . .. Egy kisebb teremben néhány új játék: asztalifoci, sakk, ilyes­mi. Nagyon szeretik itt tölteni az idejüket, pedig a helyiség és általában az épület belső álla- J go eléggé siralmas. Ráférne a javítás, festés, hogy kelleme­sebb legyen, hogy igazi otthona í lehessen a kultúrának. A fiatalok önálló, külön helyi­ségükben meg is kezdték a esi- ; nosítást. Kifestették, kitapétáz- ■ ták a lábazatot, saját kezük- ! kel, És ez már nagy szó itt! * Azt jelzi: van igényük a szépre és tudnak dolgozni is érte. Egy most csírázó közösség alkal­masságát és ígéretét jelzi ez. Érdemes volna most jobban rá juk figyelni, hónuk alá nyúlni. Ki segítsen? Rausch Márton, a Puskin Művelődési Ház vezetője szét­tárja a tenyerét: miből?... A fiókintézményre bizony vajmi kevés jut a költségvetésből amely saját fönntartására sem elegendő. De tény, hogy itt is, ott is mindenekelőtt festetni kel­lene és csinosítani, egy kicsit kultúrájtabbá tenni ... És bi­zony van más pótolni való is. A szabolcsi „kamaraklubban1’ nincsenek könyvek, folyóiratok, üresek a könyvespolcok: a bá­nyász szakszervezeti könyvtár komlói központja nem gondos­kodott újabb könyvellátásról. Pedig olvasókat nevelni elég bajos könyvek nélkül . . . Azután ott a festés dolga. Pénz nincs rá. Van viszont a Mecseki Szén­bányák építő üzemének szocia­lista brigádja. Elkelne tőlük egy kis elvtársi segítséq — a kul­túra érdekében. Hiszen saját bónyatelepülésük egyetlen mű­velődési intézményéről van szó! Ilyesmin gondolkoztam vissza­felé sétálva a szép és rendezett főutcán. Hátam mögül — a kultúrotthon szomszédjából — a magastornyú, kevély szabolcsi templom órája akkor ütötte a nyolcat. A mélyzengésű harang­szó messzire elkísért. .. Wallinger Endre BUDAPRINT híradó! MEGÉRKEZTEK n több sjiny, esütos. írott** újdonságok a BUDAPfUNT mintabelibe 100 cm síéles «.50 Ft/m I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents