Dunántúli Napló, 1972. június (29. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-25 / 148. szám

DUN ANTOll NAPLÓ 1972. Június 23. Visszavonulóban a tbc: Világjelenség a tüdőrák terjedése Egységes módszer a szilikózis elbírálására Két napig Pécsett tanácskozott a Korányi Frigyes TBC és Tüdőgyógyász Társaság és a Magyar Munkahigiénikusok Társasága. Ez alkalomból dr. Háber Józseffel, a Dél-dunántúli Tüdőgyógyász Decentrum elnökével, a Baranya megyei Tüdőgyógyintézet igaz­gatójával tbc- és tüdőgyógyászat néhány kérdéséről beszélgettünk. — Valamikor népbetegségnek számított a tbc. Ügy tudjuk megszűnőben van a betegség. — Igen. A tbc megbetege­dések száma — a tervszerű megelőző tevékenység és egy sor egyéb tényező következté­ben — az 50-es évektől kezdve fokozatos csökkenést mutat — mondotta dr. Háber József. — Különösen intenzív a csökkenés 1959—60 óta. 1965-ben az or- I szagban az új tbc-s megbete- J gedések száma 15 794 volt, Ba- j ranyában és Pécsett 394 fő kap- I ta meg a tbc-t. Az új tuberku- j lózis betegek száma 1970-ben I már 9914-re csökkent, ugyan- I akkor a megyénkben és Pécsett az új megbetegedések száma mindössze 270 volt. Különösen örvendetes, hogy a gyermek­tuberkulózis gyakorisága egyhu- szadára csökkent. — A betegség visszaszorítá­sában nyilván jelentős szerepük volt a szűrővizsgálatoknak. — Természetesen. Az a tbc-s beteg, aki időben jut orvosi ke­zeléshez meggyógyítható. Igen lényeges a betegség korai fel­ismerése. Ezt a célt szolgálják a rendszeres szűrővizsgálatok. A szűrővizsgálatokon a betegség olyan stádiumban ismerhető fel, qmikor még panaszokat nem okoz, kis terjedésű. Az a tapasz­talat, hogy ha már a beteg pa­naszokat észlel, a tbc már elő­rehaladottabb mértékű. — Gyógyításához milyen ha­tásos gyógyszerek állnak az or­vosok rendelkezésére... — Közismert gyógyszerek az INH és a Streptomicin. Az or­vosok a legjobb bel- és külföldi gyógyszereket adhatják a bete­geknek. A gyógyszerek nem ol­csók. Egy példa: a Rimactán napi adagja egy betegnél száz forint. Évente körülbelül egymil- liárd forintot fordít az állam a tbc megelőzésére és gyógyításá­ra. — Ha Ilyen örvendetesen csökken a tbc-s megbetegedé­sek száma, a jövőben milyen feladatok hárulnak a jól meg­szervezett hálózatra? — A hálózat továbbra is meg­marad, a feladatai azonban megváltoznak. Az ország tüdő­gondozó hálózatának beteg­anyaga nagy százalékban már nem tbc-s. A Pécsi Tüdőgyógy­intézetben a betegek mindösz- sze 40 százaléka tuberkulózisos, a többség egyéb tüdőbetegség­ben szenved. — Egyre többet hallunk a tü­dőrákról. — A tüdőrák elterjedése vi­lágjelenség. Itt Pécsett és Ba­ranyában is egyre növekvőben van. Gyógyítása központi prob­lémája a tüdőgyógyászatnak. A tüdőrák elterjedése összefügg az életkor emelkedésével, a levegő szennyezettségével, a dohányzással, hogy csak néhá­nyat említsek a betegséget elő­idéző tényezők közül. Ennél a betegségnél is fontos a szűrő- vizsgálaton való részvétel. Lé­nyeges, hogy korán felfedezzük a betegséget, ekkor még van remény a gyógyításra, mely az esetek többségében műtéti be­avatkozást igényel. — Kétnapos konferencia fog­lalkozott az emberi szervezet önvédelmi funkciója kapcsán létrejövő tüdőbetegségekkel is. — Ez esetben új felismeré­sen alapuló betegségtípusokkal állnak szemben az orvosok. Az úgynevezett autóimmun beteg­ségek a tüdőhegesedés formá­jában nyilvánulnak meg. A be­tegségek részben a szervezet •kóros védekező mechanizmusá­ból következnek, részben pedig különböző külső tényezők idéz­hetik elő. — Bizonyára nem véletlen, hogy a tüdőgyógyászok és a munkahigiénikusok együtt tar­tották az ankétot. A téma a szilikózis volt. Milyen eied- ményre futottak? — Nem könnyű eldönteni, hogy a szilikózisban szenvedő hói, mikortól dolgozzon, vagy ne álljon munkába. Sok vitára adott ez alkalmat. Most elha­tároztuk, hogy a munkaképes­ség csökkenés mértékének el­döntésére szükséges egy olyan egységes módszer kidolgozása, amely lehetővé teszi a beteg ér­dekét szolgáló tárgyilagos el­bírálást. Abban is megállapod­tunk, hogy nemcsak a tüdőben látható szilikózisos elváltozás legyen egymagában a döntő szempont, hanem a dolgozó munkabírásának megállapítását műszeres vizsgálatokra alapoz­zák. A közeljövőben a két tár­saság által kijelölt bizottság ki­dolgozza az említett objektív módszert és azt az illetékesek rendelkezésére bocsátja. Mécs László Aratási versenyt hirdetnek a tsz-szövetségek A Mecsek és Dráva menti Tsz-ek Területi Szövetsége, va­lamint a Duna és Karasica menti Tsz-ek Területi Szövetsé­ge felhívással fordul a tagszö­vetkezetek vezetőihez, hogy a megyében kialakult hagyomá­nyoknak megfelelően üzemük­ben ezúttal is hirdessék meg a kombójnosok és bálázógépke­zelők versenyét. A pécsi tsz-szövetség terüie- tein a kombójnosok versenyfel­tételei az üzemi minőségi elő­írások, a tarlómagasság meg­tartása és a minimális szem-’ Hogyan lehet telefonálni Pécsett 1972 nyarán? ■ ■ , Üzembe helyezés augusztusban? Az átlagos várakozás 130 másodperc Harminckétezer kötés Az élet már az új központon fut át Hogyan lehet 1972 nyarán Pécsett telefonálni? Sehogy. Rosszul. Lehet, de nehezen. Több önfegyelemmel könnyeb­ben menne a dolog. Látható, hogy a válaszok egyre bonyolultabbak, bár ez | mit sem yáltoztat azon a té­nyen, hogy 1972 nyarán csak­ugyan rosszak Pécsett a tele­fonálási viszonyok. Ellenben most már látszik a sok éve tar­tó és egyre rosszabbodó folya­mat vége. Ez pedig megnyug­tató. No és hogyan is telefoná­lunk? Felvesszük a kagylót, óráknak tűnő percekig várjuk a búgó hangot, és mire megszó­lal, már el is felejtjük, kivel is akartunk beszélni. Várunk úgy is, hogy a körülöttünk lévő va­lamennyi telefont munkába ál­lítjuk egyetlen kis hangocská­ért De az csak illúzió, hogy így könnyebben megy. A való­ság az, hogy emiatt sokan má­sok is nehezebben telefonálhat­nak, hiszen egy sereg vonal „sorban áll” a központban. Persze, így megy ez már évek óta, ezekben a hetekben azon­ban minden eddiginél kritiku­sabb a helyzet. A szokottnál is hosszabb ide­ig kell várakozni. Ha jelentke­zik, nem egyszer előfordul, hogy egészen más, mint akit teljes magabiztossággal hívtunk. És vannak pillanatok, amikor cso­dálatosképpen szinte azonnal bejön a tárcsahang és tudunk azonnal beszélni a hívott fél­lel. Betlehem István, a Pécsi Pos­taigazgatóság távközlési osz­tályvezető helyettese mondja:- Májusban 781 454 helyi be­szélgetés volt. Ezek zöme dél­előtt 8-12 — óra — 10—11 kö­zötti csúccsal és délután 1—5 pra — 2—3 közötti csúccsal — időszakra esik. Június 19-éh a délelőtti csúcsban mértük a vá­rakozási időket. 2 perc 10 má­sodperc volt az átlag, de elő­fordult 5 perces várakozási idő is. Hosszú a várakozás, de hosszúak a beszélgetések is. Nem ritka, amikor egy-egy vo­nalpár 5—10 percig foglalt. A mi véleményünk az, hogy lehet Pécsett telefonálni még most is, telefonálnak is az emberek, de nem annyian, mint lehetne. ♦ Délelőtti csúcsidő a telefon- központban. Minden mozog, csattog, villognak a lámpák ... Ez a központ 42 éves, 1930-ban 1925-ös konstrukció alapján épült. Akkor 2 perces beszélge­tési időtartamra méretezték. Hol vagyunk már ettől! „Ez a központ már 64-65-ben elérte a teljesítőképesség határát" — jegyzi meg kalauzunk, Németh Antal, a központ vezetője. 6300 fővonal van rákötve (eredetileg 4000-re méretezték), de ennek sokszorosa az alközpontokhoz tartozó mellékvonalak száma, amelyek mind ezen keresztül bonyolítják a beszélgetéseket. És a sok-sok ezer vonal végén lévők közül egyidőben mindösz- sze 300 pár beszélhet. A hívás- keresőknél lámpa villan fel, amikor valahol felvesznek egy kagylót. A csúcsidőben mind a 300 szinte egyfolytában ég. Lámpa felvillanása jelzi, amikor megvan már a vonalon a búgó hang és látni, hogy sokszor (nagyon sokszor) csak ég, ég anélkül, hogy kezdenék a tár­csázást. Ez is másoktól vesz el időt, vonalat. ÉS ebben a pat­tanásig feszült iramban napon­ta seregnyi előfizetői szám „forgalmon kívül” van — átter­helés miatt. Átterhelés. A furcsa szóval az újságolvasó hetenként találko­zik. A posta közleményben tu­datja az érdekeltekkel, hogy a város mely területein folyik át­terhelés, amiért is az esetleges zavarokért a telefonelőfizetők szíves elnézését kéri. Huszon­két brigádban 70—90 szerelő végzi ezt a munkát szerte a vá­rosban. A szerelők helybeliek, az igazgatóság területéről jöt­tek, budapestiek, ök dolgoznak a tápfejeken (a lakóházakban lévő elosztókon), a járdákon lé­vő szekrényben (aknákban, ahonnan egy-egy tömbbe oszt­ják szét a vonalakat) és magá­ban a központban, az új köz­pontban. A régi vonalakat — miközben állandó beszélőkap­csolatban vannak a központiak­kal — kibontják és kötik össze az új központba futó kábelhá­lózattal. Ahol az átterhelés megtörtént, ott a beszélgetések már az új központ közbeiktatá­sával folynak a régi központon keresztül. Az üzembehelyezés­kor majd a most kiépített ide­iglenes kapcsolatot megszünte­tik és attól kezdve már az új központ él. De addig is mit tehetünk mi az átterhelések idején, hogy el­viselhetőbb legyen a telefoná­lások közé szorított életünk? Bálint János, a pécsi városi távközlési üzem osztályvezetője szerint: lehetőleg korlátozzuk az átterhelés alatt lévő terüle­tekről kifelé, illetve az odairó- nyuló beszélgetéseket. Az élet átfut már az új köz­ponton. Piros-kék huzalok er­deje kapcsolódik az új rendező bordáira az egyik oldalon, s megy át a régi épületbe a má-. sik oldalon. Ugyanezek a huza­lok vastag kábelkötegek formá­jában mennek tovább az eme­letekre, a Crossbar-központba, ami - Körös János igazgatósági távközlési osztályvezető szerint — az ország legjobb központja lesz. A hasonló rendszerű lágy­mányosi központ gazdag ta­pasztalatokat nyújtott a maga hibáival. A pécsi központ már illeszkedik a hazai végberende­zésekhez, s a folyamatban lé­vő ellenőrző vizsgálatok talán nem buktatnak ki olyan hibá­kat, amelyek az üzembehelye­zést hátráltathatják. Az TJzembehelyeZés is a nagy kérdések közé tartozik. Óvakod­nak kimondani egy időpontot, amit egy esetleges, nem várt akadály miatt nem lehet tarta­ni. Lágymányoson jóeiőre kö­zölték az átadási határidőt, az­tán — még sokáig várhattak az előfizetők, míg végre élet köl­tözött a süket készülékekbe. Ott az volt a fő probléma, hogy egy merőben új rendszerű tele­fonközpontot kellett más konst­rukciókhoz kapcsolni. Ilyesrniiől pedig Pécsett - szerencsére - nincs szó. Tehát akkor mire is Számíthatunk? Kérdésünkre Kántor Sándor, a Pécsi Postaigazgatóság veze­tőjének üzemviteli helyettese válaszol. — Július közepéig befejeződ­nek az átterhelések a már megépített hálózatokra. Ez na­gyon nagy munka, állomáson-’ ként négyszer kell hozzányúlni 0 vonalakhoz. 32 ezer kötésről van szó, tehát hibák előfordul­hatnak. Ezért elnézést kérünk és türelmet. Az elkötésből ere­dő hibákat megszüntetjük. Mi­vel lehet biztatni az előfizető­ket? Az átterhelés utón nem ja­vul a helyzet, legfeljebb az eb­ből a munkából eredő nehéz­ségek szűnnek meg. Telefoná­lási gondjaink mindaddig lesz­nek, míg a régi központ üze­mel. Ezt — sajnos — tudomásul kell vennünk. —. Tudomásul is vesszük, ab­ban a reményben, hogy ez már semmiképpen sem tart soká. De meddig is tart? — Az új központ átadása a svédektöl is, a szerelés minősé­gétől is függ. Időpont?... Har­madik negyedév. — A válasz óvatos, ám ami­kor ar augusztusi dátumot em­lítjük, a központ üzembehelye­zésének irányítói egymásra mo-' solyognak. Hát persze, erről tu­lajdonképpen hivatalosan nem beszélnek, mégis minden úgy halad, hogy augusztus végén — legalábbis a telefonozóst ille­tően új életet kezdhessünk. Hogyan is lehet tehát 1972 nyarán Pécsett telefonálni? Hát bizony nagyon nehezen. De legyünk megértők! Most már nagyon ’rövid idéigf tart ez'} az állapot. Hársfai István I veszteség. Az aratás befejezé­sének határideje, a ledolgozott munkanapokon elért területi és métermázsa teljesítmény, bele­számítva az aprómag aratás és cséplés eredményeit is. Az ara­tás befejezésének határideje: augusztus 5. Bólázógép keze­lőknél az augusztus 5-i határ­idő betartása, valamint a terü­leti és minőségi teljesítmények összevetése szolgál a verseny­értékelés alapjául. A legmagasabb szinten tel­jesítő kombájnvezetőket a tsz- szövetség megjutalmazza. A szovjet kombájnok vezetői közül az első nyolcat díjazzák. A ver­seny győztese megkapja a szö­vetség vándorzászlaját és okle­velét és 1200 forint pénzjuta1- mat. A második helyezett az ok­levél mellett 1000 forint, a har­madik 800 forint, a negyedik 600 forint, az ötödik helyezett pedig 500 forint pénzjutalmat kap. A 6., 7. és nyolcadik he­lyezett kombájnos tárgyjutalom­ban részesül. Az NDK kombáj­nok vezetői ezúttal is külön ka­tegóriában versenyeznek. Az E-512-es verseny győztese 1000 forint, a második helyezettje pedig 800 forint pénzjutalmat kap. A bálázógépkezelők ver­senyében a legjobb hármat ju­talmazzák 1000, 800, illetve 500 forinttal. A negyedik és ötödik versenyző tárgyjutalmakat kap. A benevezési határidő július 1. Az értékelés alapjául szol­gáló munka, illetve teljesít­ménylapokat legkésőbb augusz­tus 15-ig kell a szövetség ver­senybizottságához beküldeni. A mohácsi tsz-szövetséa ver­senyfelhívásában a következő feltételeket írja elő a kombájn­vezetőknél: az aratási és csép- lési teljesítményt, katasztráüs holdban, illetve mázsában, a szemveszteség csökkentését, a tarlómagasságot és a szemtisz­taságot, valamint a javítási költ­ségek csökkentését. A fentiek alapján a mohácsi szövetség elnöksége és ver­senybizottsága a következő dí­jakat tűzte ki. Az SZK kombáj­nok kategóriájában legjobb eredményt elérő jutalma: 1200 forint. A második helyezett 1000 forint, a harmadik pedig 800 forint pénzjutalomban részesül. Az NDK kombájnok kategóriá­ban csak egy első díjat adnak ki, amelynek összege 1200 fo­rint. Ezen kívül megjutalmazzák a két legjobb bálagépkezelöt is - az első helyezettet 700, a má­sodikat 600 forinttal. Öt nap múlva kapunyitás Zsigulit sorsolnak a közlekedési kiállításon Budapest falragaszai között ott virítanak a kiállítás nagyon kifejező plakátjai, a pécsi utcá­kon és tereken transzparense­ket lenget a szél, a Pécsi Ide­genforgalmi Hivatal szétküldte a meghívókat, egyszóval utolsó stádiumukba érkeztek a magyar közlekedés nagy seregszemléjé­nek előkészületei, öt nap múl­va, pénteken, a pécsi ipari vá­sárok helyén kaput nyit az or­szágos közlekedési kiállítás. A Köztársaság téri iskolák­ban, a kiállítás területén lázas munka folyik, érkeznek sorban a kiállítási anyagok, a dekora­tőröknek és a berendezőknek nincs vasárnapjuk, ma is dol­goznak. Lassan „feláll” a kiál­lítás. Sőt, egyesek már készen várják a kapunyitást, mint pél­dául a Közúti Gépellátó Válla­lat, de nagyjából a Shell is. Közel sincs ilyen könnyű dolga a MÁV-nak. Az általános isko­la udvarán egy rövid vasúti pá­lyaszakaszt kell megépíteniük) ezen állnak majd a mozdonyok. A fénysorompót már fel is sze­relték és egy első emeleti he­lyiségből vezérlik. Az iskolaudvarokon felvonul­tatott seregnyi jármű (még vi­torlázó repülőgép is!) mellett lesz egy sardk, amely kimon­dottan a gyerekeké. A rendezők valóságos gyermekparadicso­mot képzelnek itt él, legalább is a lehetőségekhez képest. Ide települ le a pécsi Vidámpark közlekedési játékaival és itt áll­nak majd az Autóker régi autói. Nyúzhatják kedvükre a gyere­kek. De játszhatnak a felnőttek is. Igaz, ez komolyabb játék, pontosabban képességvizsgálat. A gépkocsivezetők részt ve­hetnek a Közúti Közlekedési Tu­dományos Kutató Intézet teszt- vizsgálatain (látásélesség és reakcióidő mérés stb.), az ered­ményről papírt kapnak. Mint arról már beszámoltunk, a kiállítás egyik legnagyobb látványosságának ígérkezik az első magyar omnibusz, amely- lyel városnéző körútra indulhat­nak a látogatók. A legnagyobb izgalomról viszont még nem volt szó. A kiállítási iroda a tervek szerint tombola sorsolást ren­dez. A főnyeremény egy Zsiguli személygépkocsi és több más autós ajándéktárgy. Az urba társadalmi Háromnapos országos szocio­lógiai konferenciát rendeznek holnaptól a Komlói városi Ta­nács dísztermében. A konferen­cia középpontjában az urbani­záció társadalmi problémái ál­lanak. Az első napon a városia­sodás folyamata és az urbani­záció tervezése témakörben hangzanak el tudományos elő­adások, majd kedden a városba bevándorlók helyzetéről tarta­nizacio problémái nak előadást, vitát és kerekasz- tal-beszélgetést. A harmadik nap témája: A falu a város vonzá­sában. Az országos szociológiai kon­ferenciát az MTA Szociológiai Kutató Intézete, a TIT, valamint Komló város Tanácsa együttes rendezésében tartják meg. i Az előadásokra és a vitákra érdeklődőket szívesen látnak. 5—8 évre BERBE VENNÉNK Pécs területén KÖZMŰVESÍTETT metrumul MÉRieOOVAA 200—500 négyzetméter alapterületíí épületet szolgáltató tevékenység folytatására állami szervek vagy magántulajdonosoktól. Ajánlatokat kérjük METRIPOND Mérleggyór Hódmezővásárhely címre küldeni. (Ügyintéző: Bóka. Tel.: 131.) i *

Next

/
Thumbnails
Contents