Dunántúli Napló, 1972. június (29. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-21 / 144. szám
1972. június 21. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Lvovi pártmunkáskíiiiiötlség Pécsett li A lvovi vendégek tegnap délután Ambrus Jenő és Wieder Béla elvtársak kíséretében látogatást tettek a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. A lvovi pártmunkás küldöttséget Nyikolaj Nyikolajevics Tyi- homirovot, a Lvov Területi Pártbizottság építőipari osztályvezetőjét, Anatolij Vlagyimirovics Bojcsukot, a Lvovi Építőipari Tröszt pártbizottsága titkárát, Nyikolaj Alexandrovics Szkursz- kijt, a Lvovi Szivárvány üveggyár párttitkárát, Alexandra Jevsztratyevna Kocarjt, a Lvovi Építőipari Tröszt brigádvezetőjét tegnap délelőtt az MSZMP Baranya megyei Bizottságának tanácstermében fogadta Novics János, a pártbizottság első titkára, dr. Nagy József és dr. Jerszi István, a megyei bizottság titkárai, valamint a pártbizottság osztályvezetői. A kölcsönös üdvözlés után Novics János tájékoztatta a vendégeket Pécs és Baranya gazdasági, politikai és kulturális életéről. Ezt követően a , Pécs városi Pártbizottságon fogadták a szovjet vendégeket, ahol Ambrus Jenő, a Pécs városi Pártbizottság első titkára, Szentirányi József, a pártbizottság titkára és Wieder Béla, Pécs megyei Város Tanácsának elnöke folytatott beszélgetést a vendégekkel a a városépítés helyzetéről, feladatairól, terveiről, az építőipar munkájáról és válaszoltak kérdéseikre. Délután a vendégek városnézésen vettek részt Ambrus Jenő és Wieder Béla kíséretében. Ma a szovjet vendégek a BCM építkezését tekintik meg. „Senki sem olyan okos, mint mindannyian együttvéve’’ Úji'tómozgctlom nálunk és külföldön Senki sem olyan okos, mint mindannyian együttvéve — adta könyve címéül egy nyugatnémet professzor, s ez a megállapítás akár az újitómozgalom ars poétikája is lehet. Az újítómozgalom nálunk évek óta hullámvölgyben van, s ez szükségessé teizi, hogy túl nézzünk határainkon. Másutt vajon hogy csinálják? Érre a kérdésre kereste a választ az a rendezvény is, melyet tegnap tartott a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület pécsi csoportja, ahol Gedeon Sándor, a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület újítási szakosztályának titkára tartott előadást. — A Szovjetunió újítási rendszerének megalkotása — mondotta az előadó — 1919-re tehető, amikor megjelent a feltalálókra vonatkozó dekrétum, mely már az újítókkal kapcsolatos kérdésekkel is foglalkozott. Azóta nagy fejlődésen ment át a Szovjetunió újítási rendszere. Például az újítóknak önálló érdekképviseleti szervük van, s ez a szervezet ötmillió tagot számlái. A szervezetbe tömörült újítók évi negyven kopekot fizettek tagsági díjként, amiért a VOIR intézi az újítók ügyes-bajos dolgait. A szervezet egyébként 15 szakmai ágazatot foglal magában. Ehhez hasonló szervezet csupán Csehszlovákiában működik: 1968- ban alakult, de a legújabb információk szerint nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket; a Szovjetunióban az újítónak kifizethető újítási díj maximum ötezer rubelig terjedhet — mondotta Gedeon Sándor. Az előadó a továbbiakban szólt a kapitalista országok újítási rendszereiről is. Nyugaton az első újítási rendszer 100 éve alakult az NSZK-ban a Krupp cégnél. A Német Szövetségi Köztársaságban 1943- ban már harmincötezer vállalatnál működött újítási rendszer. Érdekes a nyugati országokban az újítási díjak fizetése. Az Amerikai Egyesült Államokban az újítás gazdasági haszna alapján átlagosan 10—15 százalékos díjban részesül az újító, míq Svédországban a legfrissebb információk szerint eléri a kifizetett összeg a megtakarítás ötven százalékát is. Természetesen a kapitalista országok újítási tevékenységéről országos adatokkal nem szolgálhatunk, mert a szervezetek vállalati szinteken működnek. A kapitalista országokban az újítóknak nincs érdekvédelmi szervük, csak a vállalatoknak van. Ezek után egy példa a General Motors újítási tevékenységéről. A mammut vállalat Tanácskozás a HNF megyei elnökségén ülést tartott tegnap délelőtt Pécsett a Hazafias Népfront Báránya megyei Elnöksége mellett működő Honismereti Társadalmi Bizottság. Az ülésen elsőként Bánfai József ismertette a honismereti mozgalom helyzetét, társadalmi kapcsolatait. Ezt követően T. Mérey Klára, az MTA Dunántúli Tudományos Intézetének munkatársa beszámolt a Budapesten nemrégiben megrendezett nemzetközi Üzemtörténeti konferencián elhangzott felszólalásokról, a konferencia eredményeiről. A részt vevők megvitatták az elsőízben megyénkben intézményesen elindított falusi krónikaíró mozgalom eddigi tapasztalatait. — Utolsó napirendi pontként a bizottság megtárgyalta az 1973- as év hármas évfordulójára — nagy költőnk, Petőfi Sándor születésének 150., — az 1848- as szabadságharc 125., valamint az iskolák és üzemek államosításának negyedszázados jubileumára való felkészülés programját. Délután az Olvasómozgalmi Társadalmi Bizottság vitatta meg az olvasómozgalom aktuális feladatait. éves termelési értéke meghaladja a 20 milliárd dollárt, évente több, mint egymillió újítási javaslatot adnak be, melyekből 230 ezer valósul meg. Egy újításra átlagosan 51 dollárt fizetnek ki. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy nincs nagyobb kifizetés, hiszen a Peugot autógyárban egy igen jelentős újításért 330 ezer nyugatnémet márkát vettek fel. Ami a magyar újítási tevékenységet illeti, nőtt az egy újításra eső gazdasági haszon. Különben a kisebb jelentőségű ötletek mellett sem lehet elmenni, hiszen a maga területén az is lehet jelentős. Gedeon Sándor előadásának további részében elmondta, hogy két és fél mil I iá rd forint megtakarítást hoztak az újítások és találmányok évente a magyar gazdaságnak és ennek az összegnek kétharmadát adták az újítások. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy az Iparjogvédelmi Egyesület ne foglalkozna a magyar újítási rendeletet feszítő problémákkal. Ugyanis jelenleg készül egy javasiat a kormány elé, mely az újítási rendelet módosítását célozza. Salamon Gyula Mikor fizet a biztosító? A gyalogosok baleset utáni teendőiről nyilatkozott HARENICS JÁNOS, az ÁB Baranya megyei Igazgatóságának helyettes vezetője Fékcsikorgás, csattanás. Baleset. Elgázolták a gyalogost. Szinte mindennapos kép az utcákon, s az utóbbi időben egyre gyakoribb. Jobbik eset, ha mentőt sem kell hívni, mert a sérülés nem súlyos, sokszor azonban kórházba kerül az áldozat. Az első napok szorongása feloldódik és felmerül a kérdés: honnan, kitől kap kártalanítást, mit tegyen, hogy o munkából kiesett idejét megtérítsék, elszakadt ruháját, tönkrement holmiját kártalanítsák? Ezekre a kérdésekre Marenics Jánostól, az Állami Biztosító Baranya megyei Igazgatóságának igazgatá-helyettesetöl kértünk választ. — Ha a gyalogost autó, vagy motorkerékpár ütötte el, viszonylag egyszerűbb a probléma, mert a gépjárművek kötelező felelősségbiztosítása alapján az Állami Biztosító megtéríti a kárt. Még akkor is, ha a lelkiismeretlen gázoló cserbenhagyta áldozatát. Ilyenkor a kártalanítás alapja az a puszta — s természetesen megállapítható — tény, hogy gépjármű ütötte el a gyalogost, s ezt a rendőrhatóság igazolja. Természetesen, akinek saját biztosítása van — például otthonos biztosítása, CSÉB-biztosítása, egyéni balesetbiztosítása, vagy tanuló balesetbiztosítása - ezek alapján is jogosult kártérítés'«. — Mi alapján térítik a kárt? — A felelősségbiztosítás keretében a gépjármű üzembentdi- tójának kötelessége, hogy bejelentse a balesetet az Állami Biztosítónak. Ha ezt elmulasztaná, a kárt szenvedett gyalogos akkor sem kerül hátrányos helyzetbe, hiszen ő is jelentkezhet a biztosítónál és jelentheti kárát. — Milyen okmányok szükségesek? — A bejelentéshez csatolni kell az orvosi bizonyítványt, de aki munkaviszonyban áll és a táppénzes lapját leadta a vállalati kifizetőhelyen, az onnan kérhet igazolást. Az igazolásnak tartalmaznia kell a balesetből eredő betegség megjelölését és a betegállományban eltöltött napokat. Igazolni kell, hogy mennyi táppénzt kapott és mennyi volt az átlagkeresete. Erre azért van szükség, hogy megtérítsék a táppénz és a kereset közötti különbözeiét. Ha a baleset során dologi kár is keletkezett, tehát például a sérültnek elszakadt a ruhája, ösi- szetört a karórája, szemüvege, akkor az ebből eredő kár megtérítését is követelheti a gyalogos. Természetesen ilyen esetben a megsérült tárgyat, tönkrement holmit be kell mutatni az Állami Biztosító kárszakértőjének, s ő határozza meg a térítendő összeget. — Egyéb költségek? — A balesettel összefüggésben keletkezett egyéb költségek megtérítését is követelheti a sérült. Például ha a kórházi és az otthoni ápolás alatt étkezését fel kellett javítani. A sérült követelheti az ebből eredő többletköltséget. Vagy; ha például a kezelésre járáshoz taxit .kell Igénybe vennie a sérültnek, ezeknek a közlekedési költségeknek a megtérítését is követelheti. Ha a baleset tragikus véget ér, az elütött gyalogos meghal, a hozzátartozó is jogosult lehet a biztosítási összegre. Temetési költség, szükség esetén életjáradék igényelhető. Életjáradékra jogosult a sérült ÉPÍTTETŐK FIGYELEM ! 112,5X175 cm-ei hullámpala a B m. AGROKER Vállalatnál Raktárról minden mennyiségben kaphatói is, ha maradandó munkaképtelensége marad vissza és az esetleges rokkantsági nyugdíj, vagy baleseti járadék nem éri el a régi átlagkeresetet, vagy az esetleges új kereset és c.z előbb említett szolgáltatások együtt sem érik el a régi átlag- keresetet. Fontos szabály, hogy a kártalanítási igényt minél előbb, de legkésőbb hat hónapon belül jelentsék be az Állami Biztosítónál, mert rendszeres, járadékszerű szolgáltatások visszamenőleg nem járnak. — Fizet-e kártérítést a biztositó, ha a bíróság, vagy a rendőrség még nem döntött a baleset ügyében? — Az Állami Biztosító általában nem várja meg a rendőrségi vagy a bírósági határozatot és kifizeti a kártérítést, ha a báleset körülményei egyértelműek. Ha pedig nem látható előre, hogy a kezelés végén mennyi lesz a kárösszeg, ekkor előleget folyósít. A hatósági határozatot csak vitás esetekben várják meg. — Kell-e perelni és kit? — Általában nem kell perelni, mert az Állami Biztosító a felelősségbiztosítás alapján az igazolt károkat megtéríti. Természetesen akadnak olyan viták, hogy kisebb-nagyobb mértékben felelősnek tartják a gyalogost is, ezért nem térítik meg a teljes kárt. Ilyenkor pert lehet indítani a biztosító ellen is.- Mla helyzet a többszörös biztosítással?- Említettem, hogy nemcsak o gépjárművek felelősségi biztosítása, hanem egyéb biztosítások alapján is jogosult a gyalogos a biztosítási összegre. Ezek az összegek a felelősség- biztosításon felül iárnak. Ilyenek például a háztartási biztosítás, a CSÉB, a különböző egyéni balesetbiztosítások, a tanuló balesetbiztosítás. A felsorolt biztosítások esetén a balesetet szenvedett az Állami Biztosító, lakóhelye szerint illetékes fiókjától, kirendeltségétől kérheti a biztosítási összeget.- Beszélni kell o halálesetről is, Ha a sérült elhunyt, kinek jár a biztosítási összeg?- A kifejezetten balesetbiztosítások esetében a kötvényen megjelölt kedvezményezettnek jár a biztosítási összeg. Azoknál a biztosításoknál, amelyeknél nincs megjelölt kedvezményezett, tehát nincs a kötvényen kifejezetten feltüntetve a jogosult, két eset van: az egyszerű eseteknél a tanács igazolása alapján állapítják meg, hogy ki az örökös. Vitás esetekben a közjegyző előtt lefolytatott hagyatéki eljárás során kell tisztázni, ki jogosult a biztosítási összegre.- Természetesen, ha a gyalogosnak nincs saját biztosítáio és az utcai balesetet nem gépjármű okozta, kárának megtérítése érdekében a baleset okozójához kell fordulnia, s ha nem tudnak megegyezni, a bírósághoz. Nemzetiségi nevelők a tanárképző főiskolán Továbbképzés a határon túli magyar nevelők számára A német nyelvtanárok az egyik előadást hallgatják Nyáron tanulni a pedagógusok sorsa. Nem nehéz sors persze, ingujjban, mindössze két hétig, sok kirándulással egybekötve, és nem újdonatúj tudományt, hanem szaktárgyat tanulni. Most is ez történik a Pécsi Tanárképző Főiskolán: az ország német és horvát-szerb nemzetiségi pedagógusainak továbbképzésén. Nyolcvanon jöttek el, közülük nem egy az Alma Materhez jött ezzel kicsit vissza, mert a délszláv és német nemzetiségi tanárok jelentős része itt végzett, s most az ország közeli, avagy nagyon messze vidékein tanít. S az oktatók is fontosak; nem hazaiak, hanem hárman jugoszlávok és négyen németek. A jugoszlávok most először jönnek, közülük legnagyobb tekintély Jovan De- retics, a belgrádi egyetem' filológiai karának docense. Az előadások szünetében mondja dr. Mokuter Iván kandidátus, az Országos Pedagógiai Intézet nemzetiségi tanszékének vezetője: — Intézetünk nemcsak a magyarországi németek és délszlávok számára rendez ilyen színvonalas, külföldi előadókkal is segített országos továbbképzést, hanem a szlovákok és románok számára is. Ennek fejében évek óta a határok túlsó oldalán élő többmilliós magyar- sáa ottani pedaaóqusainak továbbképzése céljából rendszeresen meghívjuk Pestre a kárpátukrajnai, jugoszláviai, romániai, csehszlovákiai magyar nevelőket. Közülük a kárpátukrajnaiak, jugoszláviaiak, valamint a Csehszlovákiák meg is kapják a lehetőséget arra, hogy eljöjjenek. A most kezdődött pécsi továbbképzésnek folytatása is lesz: a német nemzetiségiek egy része az NDK-ban, Zwickau, ban tanul majd tovább a nyáron megfelelő nyelvi környezetben, a délszlávok közül pedig a szerbek és horvátok az Adriai tenger partján, a szlovének pedig Ljubljana mellett. De mi a mostani pécsi tart- folyam célja? — kérdeztük dr. Mokuter Ivánt. A válasz: — A nyelvi tökéletesítés, tehát a beszédkészség fejlesztése, a nyelvhelyesség elősegítése, szóban és írásban, irodalmi, metodikai ismeretek bővítése. De nem utolsósorban az NDK és Jugoszlávia kulturális életének jobb megismerése ottani oktatók révén. Nagyon szeretnék ezúton köszönetét mondani az Országos Pedagó giai Intézet nevében a Pécs Tanárképző Főiskolának a szál i lósért, a tantermekért, egyálta Ián a példás vendéglátáséri Végül Schummer Ferenc ba ranyai német nemzetiségi szak felügyelő mondja: — Miként a délszlávok is két csoportban tanulnak, mi is több csoportban dolgozunk, mégpedig háromban, mert nálunk óvónők is vannak, F. D, I
