Dunántúli Napló, 1972. június (29. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-21 / 144. szám
6 DUNANTOLI NAPLÓ 1?72. június 21. Különleges hobby HORQÄSZAT Sír versés temetőtörténet-gyűjtés Otven év eredménye: tizenötezer sírvers Egy budapesti férfi ötven éve sirverseket gyűjt. Egy szó mint száz — ritka, különleges hobby. Sokféle gyűjtőszenvedélyről tudunk. Bélyeget, szalvétát, képes levelezőlapot, gyufacimkét, lepkét, érméket, régi kardokat és egyéb sok minden mást gyűjtenek emberek hasznos, önszórakoztató céllal. De miféle értelme lehet a sírfelirat gyűjtésnek? Károsy Pál, ő a sírvers gyűjtő, fél évszázada nem csinál mást szabadidejében, mint járja a temetőket és eddig tizenötezer sírverset gyűjtött, ami évente ötszáz, havonta pedig negyvennél több. Legfrissebb munkájának címe: „Budapesti temetők sírversei”. Ez hatezer vers és hat kötetbe sorolta. Mindegyik sírversnél feltüntette, hogy kinek a halála alkalmából írták, és ha tudta, felkutatta, ki c szerzője. Az első kötet legelső sírverse Vitkovics Mihály (1778—1829) hamvai felett olvasható, aki maga írta: „Vitkovics a vezetéknevem, a koma mondta Mihálynak: Szült Eger, éitetett Pest; a porom itt feküszik”. Kisfaludy Károly (1778-1830) síremlékéről is idézi a verset, melyet Vörösmarty Mihály írt kegyelettel: „Kisfaludyt ne keresd e keskeny sírban ó honfi / S a rövid élet után holtnak örök.e ne véld. / Itt csak elomlandó tetemeit jelelték ki barátai / fenn van időt múló szelleme műveiben". Megyeri Károlynak (1798—1842), a híres komikusnak is Vörösmarty írta sírverset: „Melly nevetés ez alant? Mi öröm van a síri világban? / A komor árnyak közt Megyeri szelleme jár." Következzék gróf Batthyány Lajos (1807-1849), az első magyar miniszterelnök emlékművének felirata: „Nagy küzdés volt egész élete / Sokak által félre értve / Oh, de oly szent volt halála, / Életét megmagyarázta" — verselte Tóth Kálmán költő. Arany János is írt sírkőre verset: „A nagyatyát, szerető nagyatyát vidítani jöttem / Könnyetek a fiúért szűnjön omolni szülék / Még örömére alig hogy kezdtem játszani térden / Most kebelén nyugszom, hiv munkája megszűnt" — írta 1857-ben egy ügyvéd fiának, a három évet élt Knócz Lacinak halálára, az apa felkérésére. Mi értelme van e gyenge versikék összegyűjtésének? Még akkor is, ha egyiket, másikat híres költők írták. Ugyanis az életről, halálról nem programversekben vallottak költőink. Az alkalmi rímfaragóknak pedig c halál alkalma sem volt elég ohhoz, hogy színvonalasabb verseket írjanak. Hát akkor? Irodalmi értékről aligha beszélhetünk. Dokumentum értekről már inkább. Gondoljunk arra, hogy a régészek egy-egy cserépdarabból - legyen az művészi, vagy nem -, következtetéseket vonhatnak le, mások ugyanígy sírfeliratok elemzéséből. Hiszen számos értékes tör- ténelmi dokumentuma van az emberiségnek a régmúlt idők eseményeiről, a történelemben szerepet játszó személyek nevéről, születésükről, halálukról. Igaz, e gyűjtésnek ma még csak helytörténeti haszna lehet, mert a XIX, század előtti temetőket megszüntették, ezért régebbről nincs sírfelirat gyűjtemény. Úgy látszik, nem volt szenvedélye senkinek sem az efféle gyűjtés. (Pécsett például a Budai temető sírköveit a Széchenyi tér átalakításakor használták fel. A Szigeti temető, mely a határőrség mostani laktanyájának területén volt, ugyanebben az időszakban került végleges felszámolásra.) Károsy Pál különleges gyűjtőszenvedélyéről és törekvéséről ezt tartja: megtalálják munkáját azok, akik majd az eltűnt, — ma még meglévő — temetők után kutatnak, bármi oknál fogva. Hiszi, hogy gyűjteménye hasznos forrásmunkává válik. Tizennyolc éves korában kezdett temetőkben járni. S mar a gimnáziumi önképzőkörben sírfeliratokról tartott előadást. Először történelmi nagyjaink iránti odaadó sz'eretetből kezdte azok sírverseit feljegyezni. A költészetet mindig szerette; 1928-ban verseskötete is megjelent, amelyben hazafias és szerelmes verseit adta közre. Ismerősök, rokonok halála alkalmából sírverseket is irt. A Magyarság-ban — amikor Hegedűs Gyula szerkesztette — és a Magyar Nemzet-ben temetőkről jelentek meg cikkei. 1934-ben saját maga adta ki: „A Kerepesi úti temető költészete” című kötetet, sírversekkel s a temető történetével. A kiadás 1500 pengőjébe került. Kétezer példány látott napvilágot - állítólag még ma is keresik, néha. 1938-ban „A Kerepesi úti temető nagy halottá!” címen nyomtatta ki újabb kötetét a Székely kiadó háromezer példányban. 1941-ben ismét saját kiadásában jelentette meg „A Kerepesi úti izraelita temető nagy halottai és költészete” című sírversgyűjteményét, ketezer példányban. A gyűjteményből jó! kövsthe- tő a korok változása, vele együtt a sírfeliratok változása is. Amikor 1925-ben báró Ullmann Adolf, a Magyar Általános Hitelbank igazgatója meghalt., Rákosi Jenő így verselt: „Három kincse: tapasztalat és jóság, s a tudás volt / És ideálja is úgy: munka, család, s a haza ' Gyászolják, emléke, hogy éljen, s áldva maradjon / Művét kik látták, s benne szívet, s az eszét.” Ilyen is van, de másféle is, mert később még- inkább elszaporodtak a nem sírkövekre, hanem falvédőkre is aligha illő versek: „Azt üzenjük édes fiunk / Hogy egyszer majd találkozunk". Más. „Úgy szerettelek, mint Nem földi lényt / Azért irigyelt meg / Tőlem az ég”. Ismét más. „Sport volt az életed, / Sportban érted végzeted.” Meglepő sírfeliratok minden temetőben előfordulnak, így a pécsiben is. Egyik: „Joli. Mindent elintéz". A morbidság példája a következő, mely kéi egyedül maradt idős hölgy síremlékén olvasható: „Itt nyugszunk mi Olvassák ti. Nyu- j godnátok ti Olvasnánk mi” , Károsy Pál nem azért gyűjt sírverseket, mert irodalmi érteket lát bennük. A legtöbbről elismeri, hogy selejt-versek. A régebbiek művészi voltában inkább hisz, mert akkor még elégiák, ódák születtek a sírversek szerzőinek tollából. Ma már a jelmondatszerű rím jellemző. Nyolc év óta több ideje van a gyűjtésre. Tisztviselői munká ■ ja befejeződött — nyugdíjba ment. Amíg dolgozott, munko utón a temetőkbe sietett, szombaton délután és vasárnap egész nap a sírok között töltőt- : te idejét, de még szabadságát is a néma világban. Télen a könyvtárakban kutatott. Mióta nyugdíjas, vidéki temetőkbe is elutazik. Éjjel indul, napközben gyűjt, este érkezik vissza. Sokat levelez: cédulákat helyez el síroknál, amelyeken kéri a hozzátartozókat, értesítsék, ha tud-! jók, kitől származik a sírfelirat. 1970-ben a Széchenyi Könyvtár tízezer sírfeliratot vásárolt meg kézirattára számára Károsy Páltól. Most ötven kötetes munkára kötelezte magát: Budapest összes temetőinek sírfeliratait — nemcsak a sírverse- ! két — összegyűjti, feldolgozza. Harmincöt kötettel már elkészült. Szenvedélye tehát hangya- szorgalommal párosul. Hiszi, hogy fontos munkát végez. Tudja, hogy tért hódít az új temetkezési forma, a halott elégetése, porainak urnába helyezése — sírfelirat nélkül. Arra gondol, hogy nem élt hiába: az egyetlen ilyen gyűjtő Magyar- országon, akinek munkáját tanulmányozhatják majd azok, akik sírfeliratokra lesznek kiváncsiak. (A „Budapest” című fővárosi folyóirat cikke nyomán.) Az autózás történetéből — tanulságokkal Riadalom a konflishoz szokott polgárság körében 1970-ben volt háromnegyedszázados jubileuma, hogy Magyarországon megjelent az első magánautó. Egy Hatsek Béla nevű budapesti műszerész 1895- ben vásárolt egy Daimler-Benz típusú autót. A jármű abban az időben még, nem az autó nevet viselte, hanem ló nélküli kocsinak számított. Az emberek többsége nem jósolt nagy jövőt a találmánynak. Az igazsághoz tartozik, hogy az új találmány csak Magyar- országon volt új, mert az itteni megjelenése előtt tíz évvel 1885-ben a világ első motorkocsija már megtette a próbaköröket gyárának udvarán. Benz kocsija — mintegy jelezve számos kései utódjának szomorú sorsát — az első próbaúton összetört. A balsikerű próbaút azonban nem vette el az úttörők kedvét. Mig számosán az autó jövője felett vitatkoztak, Hatsek Béla vett magának egy kocsit, s ezzel megkezdődött a magyar automobilizmus története. A derék műszerész rendkívül nagy anyag; áldozatot hozott az autózásért, bár nem sok öröme tellett bemmé, mert a közönség veszedelmes jószágnak bélyegezte kocsiját. Hatsek sok szemrehányást kapott, hogy felesége és családja életét is kockáztatja az, életveszélyes tákolmánnyal. Az egykorú tudósító szerint az autó „15 kilométeres rohanásánál csak veszettül lődöző hangja volt nagyobb, mellyel általános riadalmat keltett a konflishoz szokott polgárság és a megvadult lótársadalom körében". Hatsek később megpróbálkozott egy autóbuszjárat indításával, de abba is belebukott. Erre leállította az autót, hagyta megrozsdásodni és levonta azt a ma sem cáfolt tanulságot, hogy szegény embernek nem való autó. Hazánk második kocsitulajdonosának, Törley József pezs- gögyárosnak viszont bőven volt pénze. Még arra is futotta. hogy az ország első gépkocsivezetőjét, Kalmár Józsefet fizesse. Törley példáját sorra követték a nagypénzű emberek. 1910-ben 937 személyautó közlekedett Magyarország útjain. Ezután valamelyest növekedett a fejlődés üteme. Annyira, hogy 1914-ben már 2877-re emelkedett a gépkocsi- állomány. Később, az első és a második világháború okozta károk következtében hol emelkedett, hol csökkent a gépkocsik száma: 1938-ban például 14 ezer magántulajdonban lévő személygépkocsit tartottak nyilván, ezzel szemben 1953- ban csak 1623-at. A nagy fellendülés 1957-ben kezdődött. 1966 végére már százezer autó szerepelt a nyilvántartásban. Különösen megnőtt a fejlődés üteme az utóbbi öt év alatt. Napjainkban több, mint 250 ezer magánautó vesz részt a hazai közlekedésben. Jelentős fordulatot ígér n Zsiguli, A jövőt illetően legnagyobb szállítónk a Szovjetunió lesz. A tervek szerint hazánkban a negyedik ötéves terv végére 120 ezer Zsiguli közlekedik. A Szovjetunión kívül a többi szocialista ország is fokozza a szeméiygépkocsigyártóst. Az egyenletes fejlődés különösen szép eredményeket ígér az NDK-ban, Csehszlovákiában és Lengyelországban. A Szovjetunióval és a többi szocialista országgal kötött szerződássink értelmében 1975 végére 500 ezerre nő a személygépkocsik száma Magyarországon, Ez tehát a jövő. És még valami. Az ember, a saját élvezetére, kényelmére megteremtette a gépjárművet, sietteti annak szaporodását, más oldalon viszont szorongva figyeli a motorizáció negatív hatásait. Az autók által okozott füst, zaj, és a balesetek okozta ártalmak közismertek. Nem lehet viszont megkerülni ezeket a problémákat, Különösen akkor nem, ha figyelembe vesszük azt a tényt. hogy az 1971-es esztendő meg- | teremtette Európa betegségei- ; nek legszomorúbb statisztikáját. j Kontinensünkön 1971-ben több, , mint 100 ezer ember esett ól- j dozatul a közúti közlekedésnek. | Európában ilyen nagy számú ! áldozatot még egyetlen járvány sem követelt a történelem so- j rán. S e járvány sem Magyar- ! országot, sem Baranyát nem kerülte el. A szomorú statisztika egyértelmű, komoly figylemez- tetés. Épp ezért az „Autó—motor” rovatban sorozatot kívánunk indítani a közúti közlekedésről. Feldolgozzuk a közúti közlekedés legjellemzőbb baleseti problémáit, szólunk a balesetek okairól, a baleseteket okozó emberekről, mint szubjektív tényezőkről, illetve a közlekedési morálról, s az ugyancsak e témakörbe is tartozó vezetés- technikai kérdésekről. 25-én Dózsa György születésének 500. évfordulója emlékére 1 forint névértékű bélyeg jelenik meg. Tudjunk különbséget tenni Horgászvizeinken akadnak horgászok, olyanok is, akik ugyan évek óta horgásznak, de nem tudnak (vagy nem akarnak) különbséget tenni egyes és éppen a leggyakrabban horogra kerülő halak között és elviszik a védett halfajok kisebb példányait, összetévesztve azokat a hozzájuk némiképp hasonló nem védett halakkal. Ezért tartjuk szükségesnek, hogy hosszadalmas, tudományos jellegű leírás helyett csak azokat a legjellegzetesebb formai eltéréseket közöljük, amelyek mindenki számára könnyen megjegyezhetek. Mivel horgászvizeinken a kis pontyot a széles kárásszal, balint a nyúldomolykóval tévesztik ösz- sze, a védett halak kárára, itt csupán az előbb említett halakat, azoknak iegjellegzetesebf ismertető jeleit írjuk le és mutatjuk be rajzokon. Ponty: szája narmoniKaszeruen kitolható, kihúzható. Felső ajkán kétoldalt egy-egy hosszabb és egy-egy rövidebb bajuszszála van. Széles kárász; a szája nem harmonikaszerű, mint a pontyé. Nincsenek bajuszszálai. Bálin (ragadozó) szája felsőállású. Oldalvonal lefelé öblősödtk. Farkúszója mélyebb öblözetű. Pikkelye apró. Nyúldomolykó. Szája alsóállású. Oldalvonala egyenes. Farkúszója enyhébb öblözetű. Pikkelye közepes nagyságú. HORGASZHIREK Dr. Galabár Tibort, a Baranya megyei Intéző Bizottság elnökét a MOHOSZ 1972. május 21-i közgyűlésén az Országos Szövetség alelnökévé választották. Ugyanakkor Palkó Sándor ny. megyei tanácselnököt, országgyűlési képviselőt és dr. Misefa Józsefet, a Siklós és vidéke Horgászegyesület elnökét az Országos Szövetség vezetőségébe választották. Ezúton is gratulálunk a megye horgászainak nevében horgásztársaink eddigi eredményes munkásságuk megtisztelő országos elismeréséhez. Jutalmul kapja 1973-ra az Orfűi- és a Pécsi-tóra szóló horgász területi engedélyt az a horgász, aki a Pécsi-tóból 20 kilogrammos vagy ennél súlyosabb harcsát fog ki, azt a halBÉLYEG/ Június 1-én az Évfordulók — események, 1972 bélyegsorozat keretében a XV. nemzetközi, rózsakiállítás alkalmából 1 forint névértékű bélyeget adott ki a magyar posta. 10-én pedig a 10 forint névértékű Sapporótól Münchenig elnevezésű blokk jelent meg 295 000 fogazott példányban. 18-án G. Dimitrov születésének 90. évfordulójára 3 forintos bélyeg és 20-án került forgalomba Zombory Éva tervezésében a Belgica ’72 blokk, amely egy ismeretlen üvegfestő alkotását mutatja be. * A Magyar Bélyeggyűjtők Or szagos Szövetsége IX. küldött- gyűlésén választották meg a őrnek bemutatja és a szükséges méreteket és pontos súlyt a halőrrel igazoltatja. Az 1972. június 30-c 24. órájáig tilos az 5 kilón aluli harcsák kifogása. A harcsa foqásával kapcsolatban felhívjuk horgásztársaink figyelmét arra a tényre, amit a szakkönyvek és szakfolyóiratokban leirt események is alátámasztanak, hogy harcsára nemcsak éjjel, hanem a napnak bármely szakában eredményesen lehet horgászni. Idén is megrendezi az IB egyéni halfogó versenyét. A verseny színhelye Dunaszekcső, ideje július 2-án 9 óra. Nevezni a verseny napján fél kilencig a helyszínen is lehet. Augusztus 19-20-án kerül megrendezésre a hagyományos Herman Ottó emlékverseny a Pécsi-, illetve Herman Ottó tavaknál. szövetség új vezetőségét. A vezetőségben megnövekedett a vidékiek aránya. A MABéOSZ Dél-dunántúli Területi Bizottsága körzetéből Baranya megye részéről Harmat János pedagógus lett az országos vezetőség tagja. A kongresszus eseménye volt, hogy a szövetségi célkitűzések megvalósítása érdekében legaktívabb és legeredményesebb munkát végzőket aranygyűrűvel ajándékozták meg. Ezt a jutalmat kapta Szobó Kálmán, a dél-dunántúli filatelista mozgalom egyik szervezője, a Pécs városi Bélyeggyűjtő Kör titkára. Itt említjük meg. hogy a Pécs városi Bélyeggyűjtő Kör június 25-én, vasárnap délelőtt 10 órakor, József u. 15. sz. alatti helyiségében tartja II. negyedévi taggyűlését. I