Dunántúli Napló, 1972. június (29. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-18 / 142. szám
T972. június 18. OUNANTOLI NAPLÓ MINDENKI AKARTA... Készülődés az országos közlekedési kiállításra Három nap múiva megkezdődik a munka a pécsi síiiszergyáriian Pécs tanácselnökének sajtitájékoztatója Budapesten A forgácsoló gépsorok a csarnokban i Szokolai felv. Ez esetben nem szabad fukarkodni a felsőfokú jelzőkkel. Páratlanul rövid idő alatt, kiváló minőségben épült fel a legkorszerűbb pécsi gyár — a Budapesti Mechanikai Laboratórium Híradástechnikai Kísérleti Vállalat pécsi gyáregysége —, s ezzel az országos és megyei szervek összefogásának és hatékony együttműködésének eddigi legszebb példáját adta. Az elhatározás végére 1970 decemberében tettek az illetékesek pontot, az ünnepélyes alapkő- letétel 1971. június 23-án volt, s három nap múlva azaz 1972. június 21-én már termeinek az első gépsorok ... Fényben úszó csarnokok Tavaly ilyenkor még kukorica zöldellt a Kertváros vásártér és Móra Ferenc utca által határolt területén. Most egy 4200 négyzetméter alapterületű, hatalmas csarnok áll a gyárterület közepén, mellette korszerű szociális tömb, míg valamivel távolabb a nagyteljesítményű hőközpont. Egyszerűség, tisztaság, fény jellemzi ezeket a máról holnapra felnőtt épületeket Az eredeti programnak megfelelően július elsejével indul meg hivatalosan is a munka a beruházás első ütemét képező csarnokrészben, végleges nagyságát ugyanis csak 1974-re éri el a gyár, amikoris már 10 ezer négyzet- méteres lesz a munkaterület Tegyünk egy sétát ebben — a pécsi állapotokhoz szokott szemnek oly lelkesítőén szép — gyárban! A hatalmas csarnokban közös fedél alatt vannak a különböző üzemrészek. A technológiai sorrendnek megfelelően első a forgácsolóüzem, aztán az eszterga műhely következik, majd a fúróüzemrész, a présműhely, a mechanikai részleg és végül az elektrotechnikai üzemrész. Az alapanyag- és késztermékraktárak ugyancsak ebben a csarnokban kaptak helyet — a technológiai útvonal megfelelő pontjain. A különböző részlegeket jelképes térelválasztók határolják. A gyártás egyes szakaszai speciális körülményeket igényelnek, ilyen például a fúróüzemrész, itt légkondicionáló berendezés működik. A gyártási sor utolsó állomása, az összeszerelő, Tükörsima asztalok, gumipadló, nappali fényt ontó neon-sorok. Tágasság és világosság jellemzi egyébként az egész gyárat. A munkahelyek többségén nem is kell mesterséges fény: a tető üvegsátrai napfénnyel tölti ki a hatalmas csarnokot Mennyit fizetnek ? Az év végéig 335 munkást, 117 alkalmazottat és 14 kisegítő munkást foglalkoztat majd a gyár. A rajtnál százötvenen lesznek jelen: az igazi munkásfelvétel még csak most kezdődik. A műszaki stáb nagyjából már együtt áll, s rövidesen befejeződik az első betanított női munkacsoportok kiképzése is. A vállalat budapesti gyárában pillanatnyilag is harmincegyen tanulnak. A munkaműveleteket két nagy csoportra lehet osztani. Mechanikai műveletekre és elektromos szerelésre, mérésre. Ami az elsőt illeti, nem okoz különösebb gondot a megfelelő szakembergárda biztosítása, kitűnő esztergályosok, marósok, forgácsolók vannak Pécsett, az utóbbi azonban teljesen ismeretlen a pécsiek túlnyomó többsége előtt. A fővárosból tizenegy szakember költözik Pécsre. A technológiai csoport egyébként máris megkezdte a munkát, a rajt után ugyanis azonnal egy rendkívül bonyolult termék gyártása kezdődik: a stúdió-magnóé. Nem összeszerelde lesz tehát a pécsi gyár — még az első hónapokban sem. A munka után érdeklődők, a felvételre jelentkezők természetesen valameny- nyien megkérdezik: és mennyit fizetnek? A nagy nyilvánosság előtt ilyen kérdésre senkisem válaszol szívesen teljes nyíltsággal, így csak jelzőszámokat közölhetünk. A forgácsolók,, marósok, esztergályosok átlagórabére 12 forint körül lesz, az alkatrészgyártóban is ennyit fizetnek majd körülbelül, míg a szerelőben 10,50 a tervezett átlagórabér. Kezdetben időbérben dolgoznak majd, ez feltétlenül szükséges ahhoz, hogy mindenki nyugodt körülmények között tanulhassa meg új szakmáját, később azonban bevezetik a teljesítménybérezés valamilyen formáját. A fenti számok átlagokat jeleznek, ez természetesen azt jelenti, hogy ennél jóval kevesebbet és jóval többet is lehet kapni... Nem levetett gépek Keresztes János, a gyár igazgatója készségesen fogad bennünket, s nagy-nagy büszkeséggel mutatja be a gyár minden szegletét. A Magyar Távirati Iroda pécsi szerkesztőségének vezetőjével közösen teszünk sétát az irodákban, ahol már megkezdődött a gyártáselőkészítő munka, s a gazdára váró végtelen gépsorok között. Nincs titok. Bemutatják leendő terméküket, a stúdiómagnetofont is. Asztalkaszerű, rendkívül mutatós berendezés — 100 ezer forintnál is nagyobb értékben ... Jövőre 600 ilyen berendezést szeretnének gyártani — zömmel exportra — ami azt jelenti, hogy már 1973-ban el akarják érni a 70 millió forintos termelési értéket. A gyárépítést körüllengő titokzatosság és kíváncsiság mégsem nevezhető érthetetlennek, hisz annak a ténynek, hogy három nap híján egy év alatt nemcsak felépült, de be is rendezték — mégis csak van valami titka ... — Valóban, mégpedig az, hogy mindenki akarta — mondja Keresztes János. — Ez a beruházás a megyei, városi, minisztériumi és vállalati szervek együttműködésének nagyszerű példája volt. Pécs nemcsak várt bennünket, de méltóképpen is fogadott. Nem volt olyan kérdés, olyan gond, amire bárki is azt mondta volna: nem ránk tartozik. Pedig nem volt egyszerű ügy. Csak egy számot: 45 ezer köbméter homokot kellett a területen elterítenünk, mert kedvezőtlen volt a talajvízszint. Vagy itt vannak az építők. Divat szidni őket, de én csak a legjobbakat mondhatom. Szépen dolgoztak, s időre. A gyártócsarnokban tett séta már csak azért is lelkesítő, mert minden gép, a legkisebb is, vadonatúj. — A vidéki ipartelepítésre ma sajnos az a jellemző, hogy azt állítják fel a vidéki gyáregységben, amit Pesten leszereltek. Itt minden a legkorszerűbb, s egyenesen a gyárból érkezett. Hazai, csehszlovák és NDK-beli gépekkel dolgozunk. És Új mecseka’járói Egy új gyár beindítása hatalmas szervezési feladat. A megoldásra váró kérdések közül legfontosabbak egyike a munkásszállás. — A Volán megértéssel fogadta kérésünket: július 1-gyel megindul a 39/A jelű járat, mely a Kossuth térről indul, s a Móra Ferenc utcán végighaladva szinte a gyárkapuban áll meg. Nem ilyen sima ügy, sajnos, az új- mecsekaljaiak kiszállítása. Nem is tudom, hogy lesz. A Megyeri úti sorompó szinte örökösen A napokban újabb és immár végleges fordulatot vett az országos pályázatot nyert megyei baromfifeldolgozó építésének ügye. Ismeretes, hogy ez év tavaszán a két érdekelt tárca — a PM és a MÉM — a kapacitás 700 vagonban történő meghatározásával a beruházást engedélyezte. Az ÉLTERV és a MEZŐ BÉR által készített tanulmányterv azonban, amelyre az engedélyt megadták az építkezés színhelyéül Szentlőrincet tüntette fel. Pécs helyett főként vízügyi problémák miatt kellett annakidején Szentlőrincre át- teni az üzemet. Az új üzem napi vízszükséglete 2000 köbméter ivóvíz minőségű víz és ezt a város nem tudta biztosítani. Szent- lőrincen viszont az olcsó és jóminőségű víz, valamint a szennyvíz elvezetés biztosítottnak látszott, a telket is igen olcsón, csaknem térítésmentesen bocsátotta volna a társulás rendelkezésére a helyi termelőszövetkezet. Itt azonban más akadály jött közbe, a villamosenergia kérdés. Az üzem áramszükségletét községen belül nem lehetett volna megoldani, ezért az áramot a mintegy 20 kilométere lévő, amúgy is túlterhelt szigetvári energiaközpontból kívánták biztosítani. Mindez felvetette a szigetvári körzet hálózatfejlesztésének szükségességét, ám a beruházási piac feszültsége, és anyagi lehetőségek híján célcsoportos beruházásból ez nem volt keresztülvihető. így az egész villamosenergia kérdés a baromfifeldolgozó sajáterős költségeit terhelte volna, 20 millióval növelve meg a bekerülési összeget. így került vissza a feldolgozó üzem ismét Pécsre. Ezúttal a Megyei Tanács és a Városi Tanács hathatós segítségével és határozott fellépésével elhárultak az akadályok, s a társulás igazgató tanácsa múlt heti ülésén meghozta a végleges döntést. Az üzem tehát Pécsett épül fel, a Hőerőműtől délre egy hat katasztrális holdnyi területen. A villamosenergia biztosítása itt nem okoz gondot, sőt a gőzenergia ellátás is egyszerűsözárva von, képtelenség lenne menetrendet, határidőket tartani. Az idén talán még nem, de jövőre, s különösen 1974-től nagy gond lesz az utaztatásuk. Gyárunk egyébként — mint arról már szó volt — hivatalosan július 1-gyel kezdi a munkát. Egyelőre egy műszakban, majd kettőben. Három műszak nálunk nem lesz. Békés Sándor dött, mert a pécsi Hőerőmű vállalta, hogy a társulás számára elfogadható áron biztosítja az üzem hőszolgáltatását. így elmaradhat az eredetileg tervezett gőzkazánok beépítése, s ez ismét komoly összeggel csökkenti a beruházási költségeket A legnagyobb vitát ezúttal is az üzem vízellátásának kérdése váltotta ki. A társulás tagjai túlságosan magasnak találták a fizetendő vízdíjat, hisz napi kétezer köbméter vízfelhasználásról van szó, s ha ezt a meglévő városi hálózatból kapnák, akkor köbméterenként 12,50 forintba kerülne. Ez az egy tétel annyira megnövelné az üzemelési költségeket, hogy kérdésessé tehetné a vállalkozás jövedelmezőségét. A társulás kérése már tavaly is az volt, hogy a VÍZIG adjon engedélyt saját üzemi kutak fúrására, akkor a VÍZIG elzárkózott, most azonban hajlandó volt engedélyezni. A kutak létesítése egyszeri beruházás, s nem is olcsó, de a későbbiekben a feldolgozó már nem 12.50-ért, hanem tíz forinttal olcsóbban, köbméterenként mindössze 2,50 forintért fogyasztja majd a vizet, méghozzá jó minőségű vizet, mert élelA Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának Elnöksége szombaton ülést tartott Meghatározta a TOT szerveinek hatásköri és működési szabályait és megvitatta a mezőgazdasági szövetkezetekben tagsági viszonyban dolgozó vezetők munkadíjazásának kérdéseit. Az elnökség megállapította, hogy a vezetők javadalmazására 1968-ban kiadott irányelvek hatékonyan segítették a szövetkezetek közgyűléseit, hogy helyesen, a szocialista elosztás elveivel összhangban rendezzék a mintegy 30 C’cr vezető állású tag munkadijazésát. A szövetkezetek azonban 1968 óta megnövekedtek, tevékenységi körük bővült, s szervezetté vált (Kiküldött munkatársunktól.) Sajtótájékoztatót tartott szombaton délelőtt Budapesten, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége székházában Wieder Béta, Pécs megyei város tanácselnöke. A tájékoztató témája a Pécsett megrendezendő országos közlekedési kiállítás volt. Mint ismeretes, az eseményre június 30-a és július 10-e között kerül sor a pécsi ipari vásárok helyén, a Köztársaság téri iskolákban. Wieder Béla, Pécs nemrég megválasztott tanácselnöke, akinek egyébként ez volt az első, bemutatkozó jellegű találkozása az országos sajtó képviselőivel, mindenekelőtt a .kiállítás céljairól beszélt. A cél: bemutatni a közlekedés történetét, azt a hatalmas, szinte robbanásszerű változást, ami a közlekedésben bekövetkezett. A kiállítás visszatekintő, de egyben lehetőséget nyújt, hogy a mának és a holnapnak vonjunk le hasznos következtetéseket. Wieder Béla ezután a közlekedésnek a mindennapi életben betöltött szerepéről és fontosságáról beszélt, mint aminek egyben politikai kihatásai is vannak. Foglalkozott a közlekedés országos nehézségeivel, ezen belül felvázolta a speciális pécsi gondokat. Ezek a gondok — a szűk pécsi utcák, az országos átlagnál több személymiszerüzem lévén erre van szüksége. A vízkérdés ilyetén megoldásával a legnagyobb akadály hárult el a beruházás megkezdése elől. A múlt pénteken megtörtént a terület helyszíni bejárása valamennyi érdekeit részvételével. A területet alkalmasnak találták s megbízták a MEZÖBERT, hogy a már elkészült tanulmánytervet adaptálja a pécsi viszonyokra. A — reméljük — végleges döntés meggyorsította a beruházás előkészítését, mely valljuk be, kissé túlságosan is elhúzódott és már már attól kellett tartani, hogy Baranya szegényebb marad egy fontos és nagyon szükséges ipari üzemmel. Ha a vízügyi engedélyezés egy évvel korábban történik meg, ha a partnerek nem fontolgatják oly sokáig az ügyet, s ha nincs ez a huza- volna a helyszínnel, már állhatnának a falak. Ügy néz ki azonban most sínre került a feldolgozó ügye. A múltheti tanácskozást és bejárást követően e hét közepén megkezdték a próbafúrásokat a területen, hogy a kutak helyét mielőbb kijelölhessék. — Rné — a közös és a háztáji gazdaság kapcsolata. Ezért szükségessé válik az irányelvek továbbfejlesztése. Az elnökség meghatározta a módosítás elveit és megbízta a TOT elnökét, hogy a szövetkezeteknek kategóriákba sorolására és a vezetők munkadíjazására vonatkozó J irányelveket terjessze a TOT plénuma elé. Az elnökség megemlékezett Dózsa György születésének 500. évfordulójáról. Felhívással fordult a mezőgazdasági szövetkezetekhez, s elsősorban a Dózsa Györgyről elnevezett közös gazdaságokhoz, hogy ünnepség keretében emlékezzenek meg az évfordulóról. gépkocsi, a várost keleti és nyugati irányban összekötő utak hiánya, a város déli részének nehézkes megközelítése, tehát a vasúti felüljárók építésének gondja stb. - a baranyaiak előtt már közismertek. Indokolt tehát, hogy ráirányítsuk a figyelmet a közlekedési gondokra. Wieder Béla tanácselnök végezetül köszönetét mondott a kiállítás megrendezésében nyújtott segítségért a Közlekedési és Postaügyi Minisztériumnak, személy szerint dr. Csanádi György miniszternek, és kérte a a sajtó támogatását is. Ezután Asztalos Ferenc, a Pécsi Idegenforgalmi Hivatal igazgatója ismertette magát a kiállítást. A Köztársaság téri iskolákban 1100 négyzetméter fedett és 3500 négyzetméter nyitott területen mintegy ötven közlekedési, a közlekedéshez kapcsolódó, azt kiszolgáló vállalat és intézmény mutatkozik be. A kiállításon hármas tagozódás figyelhető meg, ameny- nyiben külön részt képeznek a közlekedési vállalatok, külön részt a szolgáltató ipar, a harmadik rész pedig a közlekedési tudománnyal kapcsolatos. Asztalos Ferenc megemlített néhány kuriózumot is a kiállításról. Pécsre hozzák az első omnibuszt (ha akad ló, esetleg sétakocsikázást is lehet tenni) és az első taxik egyikét, bemutatják a gépkocsiba szerelhető villanyborotva adaptert, továbbá bemutatják a pécsi libegő és a drávaszabolcsi híd terveit, A közlekedési kiállítás nemcsak ismereteket, de élményt, szórakozást is kíván nyújtani. A rendezők gondoskodtak a kiállításhoz kapcsolódó kulturális- és sporteseményekről is. Az országos közlekedési kiállításra egyébként az egész ország területéről 33 százalékos vasúti kedvezménnyel utazhatnak a látogatók. Nem a sajtótájékoztató témája, de ha már hallottuk, to. vábbadjuk. A Közlekedési és Postaügyi Minisztérium jelenle. vő képviselői bejelentették: a Budapesti Nemzetközi Vásár területén szeptember 22-én a HUNGEXPO nemzetközi autós kiállítást rendez. Számos külföldi cég hozza el gépkocsiait, többek között még olyan távoií földrész is képviselteti magát, mint Ausztrália. Miklósvári Zoltán Pécsről irányítják az eszperantó itjúsági világkongresszus szervezését Az Eszperantó Ifjúsági Világ- szövetség a lengyelországi Tornában rendezi idei — sorrendben 28. — kongresszusát. A találkozóra július 16. és 22. között kerül sor. Harminc európai és tengerentúli országból 600— 700 eszperantista fiatal vesz részt a kongresszuson, köztük szép számmal magyarok. A toruni kongresszus szervezését Pécsről irányítják. Itt él ugyanis az Eszperantó Ifjúsági Világszövetség jelenlegi főtitkára: Felsőné dr. Szabó Flóra. A magyar fiatalasszonyt tavaly a skóciai Edinburgh-ban választották négy évi időtartamra főtitkárrá. Ö az első nő, aki ezt a magas tisztséget betölti az Eszperantó Világszövetségben. A szövetség szervezeti központja a hollandiai Rotterdamban van. operatív irányító központja pedig a mindenkori főtitkár lakóhelye, jelen esetben tehát Pécs. Mégis Pécsett épül tel a baromfifeldolgozó Az erőműtől kapja a hőszolgáltatást Megkezdődtek a próbafúrások a területen ülést tartott a TOT elnöksége 4
