Dunántúli Napló, 1972. június (29. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-15 / 139. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1972. június 15. Kissinger Pekingbe utazik Henri Kissinger Nixon elnök nemzetbiztonsági tanácsadója a jövő héten a Kinai Népköztár­saságba utazik. A Fehér Ház bejelentése szerint az utazás célja a kínai—amerikai kapcso­latok további normalizálása. ♦ PRÁGA: A csehszlovák szakszervezetek 8. országos kongresszusán jelenlévő Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a SZOT fő­titkára szerdán a Mlada Bo- leslavi Gépkocsigyárba látoga­tott. 4 BONN: Az Interparlamen­táris Unió szovjet csoportjának küldöttsége, amely hivatalos lá­togatáson Bonnban tartózkodik, szerdán ellátogatott a Bundes­tagba. A szovjet vendégeket von Hassel, a nyugatnémet par­lament elnöke fogadta. 4 PÁRIZS: Az amerikai és a saigoni delegáció szerdán is­mét elutasította a VDK és a DIFK küldöttségeinek javasla­tát, hogy csütörtökön tartsák meg a párizsi négyes értekezlet soron következő ülését. Az ame­rikaiak és saigoni csatlósaik ezúttal már sorrendben hatod­szor szabotálják a konferenci­át. 4 ADEN: A Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság for­radalmi rendszere ellen elköve­tett szabotázs- és terrorista cse­lekmények címén az adeni nép- biróság kedden halálra ítélt két férfit. Bűntársaik — szám sze­rint tizenegyen - egy évtől öt évig terjedő börtönbüntetése­ket kaptak. 4 JERUZSÁLEM: Golda Meir izraeli miniszterelnök kedden hivatalos formában is bejelen­ni Jokov Sapiro igazságügy­miniszter lemondását. Sapiro, '<5tfi;r'friint mondotta, a minisz­terelnök iránta való bizalma el­lenére is „elszigetelődni” érez­te magát, a Netivei Neft álla­mi tulajdonban lévő sínai olaj- társaság botrányába bukott be­le. 4 PÁRIZS: A CGT és a CFDT, a két legnagyobb francia szak- szervezet megállapodott abban, hogy június 23-án országos ak­ciónapot rendeznek a minimá­lis munkabérek felemelésének követelése érdekében. 4 PEKING: Pekingben alá­írták a Szovjetunió kormánya és a Kínai Népköztársaság kormánya között megkötött 1972. évre szóló árucsereforgal­mi és fizetési egyezményt. Szov­jet részről az egyezményt I. T. Grisin, külkereskedelmi minisz­terhelyettes, kinai részről pedig Li Csiang külkereskedelmi mi­niszterhelyettes írta alá. KS/D. NAPLÓ, TELEFOTO Szerdán délelőtt Szófiában folytatta munkáját a Georg! Dimitrov elméleti és gyakorlati munkás­ságával s e munkásság időszerűségének felmérésével foglalkozó nemzetközi konferencia, amelyet a bolgár párt Központi Bizottsága, a Bolgár Szakszervezetek Központi Tanácsa és a Hazafias Front Országos Tanácsa hivott össze —, s amelyet Todor Zsivkov nyitott meg — Dimitrov 90. születési évfordulója alkalmából. Az ülésen elnöklő Kosztadin Gyaurov, a BKP Politikai Bizottságának pót­tagja elsőként a magyar küldöttség vezetőjének adta meg a szót. Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a pártfőiskola rektora is méltatta a nagy bolgár forradalmár mun­kásságát 4 BELGRAD: A jugoszláv sajtó közlése szerint a szabad­kai újságírók pártszervezete ki­zárta a JKSZ-ből Lazar Melko- vicsot, a szabadkai rádió egyik vezető munkatársát és a Ruko- vet irodalmi folyóirat főszer­kesztőjét, valamint Milivoje Prcsicset, a zágrábi Vjesnik cí­mű lap szabadkai tudósítóját azért, mert „tevékenységük el­lentétes a kommunisták szövet­ségének politikájával". Mindkét újságíró tagja volt a horvát Matica nevű szervezetnek. 4 NEW YORK: Négyszáz speciálisan kiválasztott rendőrt vezényeltek Tallahassee-ba, Florida állam közigazgatási központjába a tüntetők elleni harc előkészítése céljából. Ha­sonló intézkedéseket foganato­sítottak Miami Beach-ban, ahol majd a demokrata- és köztár­sasági párt országos elnökjelö­lő konvencióját tartják. Az el­múlt évek tapasztalata szerint a konvenciók idején mindig he­ves tömegtüntetések voltak. 4 WASHINGTON: S. Ervin és W. Proxmire demokratepárti szenátorok felhívással fordultak az amerikai törvényhozókhoz, hogy szüntessék meg a. Delhiz- tonsági kérdésekkel foglalkozó szövetségi irodát. Mint ismere­tes, az irodát o McCcirthy-idök- ben hozták létre. Reakciós te­vékenysége az amerikai haladó erők, elsősorban o kommunis­ták ellen irányul. 4 BOSTON: Edward Kenne­dy szenátor szerdán nyilatko­zott a Boston Globe munkatár­sának. Ebben a többi között kijelentette, „nem zárja ki an­nak lehetőségét", hogy elvál­lalja az alelnökjelöltséget, ha George McGovern erre őt fel­kéri. Hozzáfűzte, hogy az alel- nök-jelöltség kérdésétől nem tanácskozott a dél-dakotai sze­nátorral. 4 PÁRIZS: Párizsba érkezett Takriti, az Iraki Forradalmi Pa­rancsnoki Tanács alelnöke. Lá­togatása során Pompidou fran­cia elnökkel és a kormány tag­jaival folytat megbeszéléseket, a két ország együttműködésé­nek kérdéséről. 4 ÚJDELHI: Lezuhant a ja­pán légitársaság egyik repülő­gépe az újdelhi repülőtér kö­zelében. A 75 utas és a sze­mélyzet sorsa eddig ismeretlen. 4 WASHINGTON: Edmund Muskie szenátor, aki korábban kilépett a demokrata párti el­nökjelöltségért folytatott ver­senyből, szerdán bejelentette: folytatja a választási harcot. 4 MOSZKVA: Kiss László, a Magyar Népköztársaság moszk­vai nagykövetségének ideigle­nes ügyvivője szerdán baráti találkozót rendezett Várkonyi Péternek, a Kormány Tájékoz­tatási Hivatala elnökének tisz­teletére, aki a hivatalos szovjet hírügynökség, a TASZSZ meg­hívására látogatáson tartózko­dik a Szovjetunióban. 4 BRATISLAVA: A Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett szovjet fekete-tengeri flotta ha­jóraja, amely gyakorlóutat tesz a Dunán, szerdán a csehszlo­vákiai Sturovóba érkezett. Sefejezfídöit Grcmlko párizsi tárgyalása ­Szerdán a francia külügyminisztériumban befejeződtek Gro- miko szovjet és Schumann francia külügyminiszter tárgyalásai. A szerdai megbeszéléseken széles körben folytatták a nemzetközi problémák megvitatását, köztük az európai biztonsággal össze­függő kérdéseket. Kiderült, hogy a Szovjetunió és Franciaország álláspontja a megvitatott kérdéseket illetően széles körben meg­egyezik. A felek hangsúlyozták, hogy kölcsönösen igyekeznek hatékonyan előmozdítani azoknak a politikai módozatoknak a felkutatását, amelyek a háborús konfliktusok és feszültséggócok felszámolására vezetnek. „Politikai menedék gyilkosoknak?" Piieleiüelés Csehszlovákiában 4 HELSINKI: A Béke Világ­tanács nyilatkozatot adott ki, amely megállapítja, hogy a ra- kétaelháritó védelmi rendszerek korlátozásáról aláirt szovjet­amerikai szerződés, valamint a stratégiai támadófegyverek kor­látozását célzó bizonyos intéz­kedésekről létrejött ideiglenes szovjet-amerikai megállapodás nagy jelentőségű. Mindkettő jó példa azok számáia, akik az általános és teljes leszerelés mellett szállnak síkra. 4 LENINGRAD: Leningród- ban most fejeződött be egy per, amelynek szereplői a vád sze­rint a „népi munkaszövetség” elnevezésű külföldi emigráns szervezet szolgálatában álltak. A csoport vezetőjeként Borisz Jevdokimov szerepelt, aki egye­nesen azt állította magáról, hogy „egy kiterjedt szovjetelle­nes illegális mozgalom" veze­tője. Mint a TASZSZ jelenti, a most végződő perben dajkame­sének bizonyult ez az állítás, ilyen „földalatti mozgalom” nem létezik és Borisz Jevdoki­mov gyermekkora óta elmebe­teg. A per főszereplőjét, Bo­risz Jevdokimovot a bíróság ke­zelés céljából elmegyógyinté­zetbe utalta. 4 BERLIN: Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt KB első titkára, miniszterelnök vezette párt- és kormányküldöttség NDK-beli hivatalos látogatásá­nak második napján, szerdán Berlin nevezetességeivel ismer­kedett. 4 BERLIN: A Német Demok­ratikus Köztársaság Miniszter- tanácsa szerdán határozatokat hozott az NSZK-val való eszme­csere megkezdéséről, amely a két német állam normális kap­csolatainak megteremtését cé­lozza. Prága A szlovákiai Zsolna járás Zastranie falucskájában elte­mették Jaan Micica pilótát, akit az L—41-es típusú csehszlovák utasszállító repülőgép Nyugat- Németországba történt elrablá­sa közben június 8-án meggyil­kolt egy tíztagú gengszterbanda. Micicát, három gyermek apját, aki éppen két héttel ezelőtt kapta meg a Kiváló pilóta ki­tüntetést, hatalmas tömeg kísér­te utolsó útjára. Koporsójánál díszőrséget álltak a csehszlovák polgári légiközlekedés dolgozói. A búcsúztatáson jelen volt S. Sutka közlekedésügyi minisz­ter is. Csehszlovákiában országszerte rendkívüli felháborodást keltett a példátlan pilótagyilkosság. A hivatalos kiadatási kérelmen kí­vül közlekedési dolgozók, jo­gászközösségek, tudósok, köz­életi személyiségek és művészek is erélyes hangon követelik a lapokban közzétett nyilatkoza­taikban a gyilkos Lubos Ada- mica és társai kiadatását, elíté­lését. A Rudé Právo Politikai mene­dék gyilkosoknak? című kom­mentárjában megütközésének ad kifejezést a bonni rádió be­jelentésének hallatára, amely szerint a Német Szövetségi Köz­társaság csak abban az eset­ben hajlandó a gyilkosokat ki­szolgáltatni, ha nem szabják ki rájuk a legsúlyosabb büntetést A lap megállapítja: „jó len­ne, ha a nyugatnémet kormány ismét mérlegelné az ügyet, s eleget tenne a kiadatási kére­lemnek, mivel ezt nyomatéko­san hangsúlyozzuk — ez alka­lommal nemcsak géprablásról van szó, hanem olyan álnok gyilkosságról, amelyet csehszlo­vák állampolgáron, csehszlovák felségterület felett követtek el. A nyugatnémet sajtó egyik ré­sze azonban, mindenekelőtt a reakciós Springer-konszern lap­jai, a gyilkos géprablókat vala­miféle „politikai terror áldoza­tainak" igyekszik feltüntetni. Vajon milyen kampányt bonta­koztatna ki a Springer-sajtó, de még az úgynevezett liberális nyugatnémet sajtó is, ha né­hány szocialista ország politikai menedéket biztosítana a Baa­der—Meinhof-féle terrorista cso­port tagjainak, akik valóban po­litikai motívumok alapján ra­gadtatták magukat kétséges terrorcselekményekre, amelyeket most a reakciós körök az összes baloldali gondolkodású embe­rek ellen indítandó hadjáratra- szeretnének felhasználni? A nyu­gatnémet közvéleményben ez aligha találna megértésre — állapítja meg a Rudé Právo. Pártaktíva Moszkvában Az SZKP moszkvai városi pártszervezete szerdán a szak- szervezetek székházának osz­lopcsarnokában aktíva gyűlést tartott. A felszólalók - a mun­kások, az értelmiségiek képvi­selői, közéleti személyiségek — hangsúlyozták, hogy az SZKP Központi Bizottsága, Politikai Bizottsága, Leonyid Brezsnyev, a Központi Bizottság főtitkára szilárdan és következetesen megvalósítja a 24. pártkong­resszuson elfogadott külpoliti­kai békeprogramot. A felszólalók egyhangúlag helyeselték a szovjet-amerikai tárgyalások eredményeit, a tár­gyalások eredményeként alá­írt dokumentumokat. Hangsú­lyozták, hogy ezek nemzetközi szempontból nagy jelentőségű­ek, lényeges lépést jelentenek a szovjet—amerikai kapcsolatok fejlesztésében. Az aktívagyűlés határozata megállapítja, hogy az SZKP Központi Bizottságának állhata­tos és következetes elvi külpo­litikája előmozdítja a Szovjet­unió nemzetközi tekintélyének növekedését, a különböző tár­sadalmi rendszerű államok bé­kés egymás mellett élésének megvalósulását. PAKISZTÁNI HADIFOGLYOK Dacca. India hozzájárult ahhoz, hogy kiad a Bengáli Népi Köztársa­ságnak népirtással vádolt 150 pakisztáni hadifoglyot — közöl­te szerdán a Daccai Külügymi­nisztérium szóvivője. E hadifog­lyokat a bengáli hatóságok fog­ják kihallgatni és bíróság elé állítani. Köztük van Amir Khan Niazi altábornagy, aki az egy­kori Kelet-Pakisztánban a nyu­gat-pakisztáni haderők parancs­noka volt. A bengáli külügyi szóvivő közölte azt is, hogy a pakisztáni hadifoglyokat június vége felé fogják az indiai tábo­rokból a Bengáli Népi Köztár­saságba szállítani. MUNKATÁRSAINK A NAGYVILÁGBAN Törökországi képek GERÖ GYŐZŐ ÍRÁSA I. A budapesti Gellért Szállóban szerdán Romos világtanács főtitkára sajtókonferencián számolt be a kajáról. Abba a szerencsés helyzetbe kerültem, hogy a török kormány vendégeként tanulmányutat tehettem Törökországban. Tanulmányutam során bejártam Közép-Anatólla történeti szempontból nevezetes és műemlékekben gazdag vidékeit, jártam Isztambul­ban és Edirnében — a törökök egykori fővárosai­ban, s a magyar történelemből jól ismert Dri- nápolyban — s meglátogattam Tekirdagban — a hajdani Rodostóban — Rákóczi Ferenc lakóházát, melyet a törökök ma is kegyelettel őriznek. Utam első állomása Ankara, a modern Török­ország fővárosa volt. Mielőtt azonban a mai Anka­rával — a Kisázsiában fekvő, de Európa modern városainak életét élő fővárossal — közelebbről megismerkednénk, nem lesz érdektelen, ha egy kit történelmi visszapillantást teszünk. Elő-Azsia a történelem folyamán mindenkor • különböző népek és kultúrák találkozásának szín* helye volt, s szerepe az európai kultúra klasszikus korszakaiban is jelentős tényezőt jelentett. Az egyes történelmi korszakokban kialakult települések a történelem évszázadai során hol kisebb, hol nagyobb jelentőségre tettek szert, s épp szerepük gyakori változása következtében oly gazdag ma műemlékekben és régészeti emlékekben Törökor­szág. Voltak városok, amelyek évszázadokon keresz­tül megtartották vezető szerepüket, mások azonban szinte máról holnapra tűntek fel s fejlődtek roha­mosan — kinőve az egykori szűk kereteket — túl­nőve modern nagyvárossá. Ilyen Ankara is, amely alig félévszázaddal ezelőtt még a régi várfalak alatt meghúzódó egyszerű falusias település volt. Anakara szerepe és jelentősége valójában az Oszmán ház bukásával, illetve a kőmáli Török­ország megszületésével nőtt meg óriási mértékben. Gázi Musztafa Kemal Atatürk 1923. október 29-én kikiáltja a köztársaságot, s ezzel megteremti a modern török állam alapját. E kezdeti lépést a reformok egész sora követte, amelyeknek mind­egyike az európaizálódás egy-egy állomását jelen­tette. A kemáli Törökország többé már nem a szultáni birodalom, amelynek nemcsak szellemével, de öt évszázadon keresztül volt fővárosával is szo- kítva választotta az új főváros helyéül Atatürk az akkor még jelentéktelen kis vidéki városkát. Vá­lasztását valószínűleg nemcsak stratégiai okok in­dokolták, hanem az is, hogy az új szellem csak egy új centrumból sugározhat szét országszerte. Az a száznyolcvanfokos fordulat, amelyet Kemál tett — szakítva p fejlődést gátló valamennyi ténye* zővel — ezt is szükségszerűvé tette. Atatürk 1923. október 13-án nyilvánította ki An« karát az új fővárossá, amely azóta is a kemáli Törökország szimbóluma. Ettől kezdve rohamos fej­lődésnek indult az akkor még igen kis területre — csupán a vár és az alatta elterülő kis városkára — korlátozódott Ankara. A modern urbanisztika követelményeinek figyelembe vételével egy egysé­ges koncepcióként megtervezett város létrehozásá­ban a törökök mellett ott találjuk a magyarokat is, akik a huszas évek és a harmincas évek idején a nehéz gazdasági viszonyok miatt jobb megélhe­tést keresve elkényszerültek hazulról. Kemál szerette és becsülte a magyarokat és szívesen látta őket Törökországban. (Folytatása következik,) A

Next

/
Thumbnails
Contents