Dunántúli Napló, 1972. június (29. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-15 / 139. szám

$ m2. Június 15, DUNÁNTÚL! NAPLÓ Negyedmillió! Iggácsgink turista és a szövetkezetek kapcsolata Villányi észrevételek, javaslatok Elkezdődött az idegenforgal­mi szezon —, ha egyáltalán va­lamikor is befejeződött, hiszen a turisták még a téli hónapok­ban is látogatták Baranyát és Pécs városát. Tavaly a város és a megye összesen 30 ezer kül­földit, 211 ezer hazai vendéget fogadott. Ezek a számok ter­mészetesen csak a két idegen- forgalmi hivatal adatai csupán az általuk lebonyolított forgal­mat mutatják. A turisták elhelyezésében so­kat enyhít a gondokon az új 28 szobás két-két ágyas sziget­vári szálloda, ahol — végre ilyen is van a megyében I — minden lakrész fürdőszobá­val rendelkezik. A régi szálloda tíz szobáját is átalakítják, az új étterem megnyitásával a régi étteremből presszó lesz. A szál­loda a Baranya megyei Idegen- forgalmi Hivatal kezelésében üzemel. A létesítmény megszü­letését sok minden indokolja: például a vár, illetve múzeum látogató létszáma a múlt évjnen elérte a 84 ezret. Várható, hogy 1975—1980 között a melegvíz­fürdő is kiépül. Számításba vet­ték azt is, hogy a Pécs—Barcs közötti főútvonalon áthaladó autós-forgalom — amely vár­hatóan fokozódik — szintén meghozza a vendégeket. A Baranya megyei Idegenfor­galmi Hivatal tervében szerepel többek között egy kemping, illetve hozzá csatlakozó étterem építése is Orfűn: a kivitelezés 1975-ig lebonyolódik. Ebben az esztendőben mint­egy 2 millió forint áll a Pécsi Idegenforgalmi Hivatal rendel­kezésére, általában a parkerdő illetve távolabbi kirándulóhelyek fejlesztésére. Ezen a pénzen rendbehozzák az erdei utakat, padokat helyeznek el, továbbá jelzőtáblákat, esőbeállókat, par­kolóhelyeket létesítenek. Teremtsünk összhangot a társadalmi, a szövetkezeti és egyéni érdek között Első ízben tűzte napirendre a Baranya megyei Tanács a szö­vetkezetek állami felügyeletének témáját, illetve az ezzel kapcsola­tos tanácsi feladatok megvitatását. Több év tapasztalata került most megvitatásra, különösen az 1967 utáni időszaké, miután az 1967. évi tsz-törvény új alapokra helyezte a tanácsok és a szövet­kezetek kapcsolatát. A korábbi tervutasításos rendszert az önálló vállalatszerű gazdálkodós váltotta fel. A tanács ma adminisztratív eszközökkel nem avatkozik bele a szövetkezetek gazdálkodásába és éppen a szóban forgó Megyei Tanács ülésén meglehetősen nagy vita után tették le ismét a voksot e fontos alapelv mellett a tanácstagok. A vita alapjául az előterjesztésben szereplő javaslat szolgált, aminek a lényege, ha kell jogszabály mádositással is teremtsék meg o nagyobb beleszólás lehetőségét, éppen a szövet­kezetek érdekében. A tanácstagok ezt a javaslatot elvetették. Fontos feladat: a törvényesség biztosítása Ha gazdasági kérdésekben nincs is szankcionólis lehetősé­ge a tanácsnak, a szövetkeze­tekkel kapcsolatos szerepe mégis igen fontos és hármas célt szol­gál: összehangoltan érvényre juttatni a társadalmi, a szövet­kezeti és egyéni érdeket. Ezt az összhangot az egységes szövet­kezeti törvény alapján a jogi szabályozás, gazdasági irányí­tás és befolyásolás illetve a sza­bályozók, a hatósági államigaz­gatási tevékenység, valamint az állami törvényességi felügyelet eszközével tudja megteremteni. Baranyában 96 mezőgazdasá­gi tsz működik. A szövetkezetek törvényes működését a tanács elsősorban a közgyűlések tevé­kenységének közvetlen ellenőr­zésével biztosítja. A járási ta­nácsi hivatal képviselője általá­ban személyesen vesz részt a közgyűléseken. A tsz-közgyűlé- seken az állami felügyelet rész­vétele 70—80 százalékos, a zár- számadási közgyűléseken, sze­mélyi változások esetén eléri a 100 százalékot. Eddig a tanácshoz tartozott a tagsági jogvitás ügyek má­sodfokú intézése is, e hatáskör azonban 1972. január 1-gyel a bírósághoz került. Az azóta szer­zett tapasztalatok ismeretében megjegyezzük, hogy ez az in­tézkedés nem talált osztatlan tetszésre, hisz az emberek a ta­nácshoz elvitték panaszaikat, de azt már jobban megfontolják, hogy valamiért a bírósághoz for­duljanak. . Az állami felügyeletet ellátó szervek tevékenységéből a leg­jelentősebb a szövetkezetekben végzett ellenőrzés. Ennek két formája vált jellemzővé: a komplex vizsgálat és a célellen­őrzés. Átfogó vizsgálatra a me­gyei gyakorlat szerint általában kétévenként kerül sor és 2—3 napot vesz igénybe. A megye 101 mezőgazdasági termelőszö­vetkezetében 1970-ben összesen 77, 1971-ben pedig 81 törvényes­ségi vizsgálatot tartottak. A vizsgálat során észlelt törvény- sértések száma 1970-ben 228, 1971-ben 270 volt. A törvény- sértésből 434-et szövetkezeti, 124-et pedig állami felügyeleti hatáskörben orvosoltak. A leg­gyakrabban előforduló hiányos­ság a testületi szerv szabályta­lan működése volt, az például, hogy az előírtnál kevesebb ve­zetőségi ülést tartottak, hogy az ellenőrző bizottságok tevékeny­sége formalitásokban merültek ki. szövetkezetek az apróbb-na-, gyobb törvénysértéseket éppen tagjaikkal kacsolatban követik el, nem fordítanak kellő gondot a tagsági jogvitás esetek, fe­gyelmi és kártérítési ügyek ren­dezésére, az úgynevezett kénye­sebb ügyeket előszeretettel fek­tetik, elmulasztják a tag meg­hallgatását, nem fordítanak kel­lő gondot a jogerős határozatok végrehajtására. Hiányosak a személyzeti nyilvántartások, az a lka I mazotti m u n ka s ze rző d é se k is. A vizsgálatok megállapítása szerint a termelőszövetkezetek­ben ma még a személyzeti és munkaügyi ügyintézés színvona­la nem kielégítő. Több figyelmet az áruellátásra Arról sajnos eleve le kell mon­dani, Hogy a város és falu áru­ellátása azonos szintű legyen. Ezernyi olyan árucikk ven forga­lomban, amelyek egyszerűen el- oszthatatlanok úgy, Hogy minden boltba jusson, azért, mert az össz- mennyiség kevés. De mindez nem vonatkozhat alapvető termékekre. Ha ezekben hiány jelentkezik, ak­kor helyileg von baj a beszer­zéssel, az elosztással, megszer­zésével. A törvénysértések számának alakulásából kitűnik, hogy egy- egy szövetkezetre általában ke­vés törvénysértés jut, s pozitív az is, hogy a feltárt törvénysér­tések többségét a szövetkezetek saját maguk oldották meg. így csak ritkán volt szükség a fel­ügyelet részéről kényszerítő in­tézkedésre. Ilyen esetekben a tanács általában a figyelmezte­tést alkalmazza, de előfordult, | hogy pénzbírságot szabott ki, illetve megsemmisítette a tör­vénysértő határozatot. Ne legyenek „kényes ügyek” Gyakori hiba tsz-ekben, hogy figyelmen kívül hagyják a hatá­rozatképességre vonatkozó elő­írásokat, előfordul, hogy a tagok fizetett szabadságánál nem ad­ják meg a pótszabadságot, a háztáji földet gyakran nem a tagra, hanem a családokra ad­ják ki, vagy pedig egyes tsz- tagoknak, alkalmazottaknak il­letéktelenül biztosítanak többlet bért és háztáji földet. Általában megállapítható, hogy a termelő­A tagság érdekében Ez év január 1-től bővült a törvényességi felügyelet köre, s így ma már a szövetkezetek te­vékenységét nemcsak a jogsza­bályok, hanem a szövetkezetek saját alapszabályának más bel­ső szabályzatának szempontjá­ból is vizsgálja a tanács. A szö­vetkezetek ezekben a hetekben készítik új alapszabályukat. Tör­vényességének biztosítása adja meg a következő időszakban az állami felügyeleti szervek leg­fontosabb feladatát. Emellett azonban bővíteni kell például a célvizsgálatok számát, kiragadva egy-egy konkrét területet, pél­dául a szövetkezeti ellenőrző bizottságok munkáját. Az eddi­ginél nagyobb figyelmet kell for­dítani a mezőgazdasági szak- szövetkezetek, közös vállalkozá­sok, TÖVÁLL-ok, valamint szak­csoportok felügyeletének ellátá­sára is. A hatékony felügyelet csökkenti a törvénysértések szá­mát, ez elsősorban a szövetke­zetek és a szövetkezeti tagság érdeke. ■ Rné — Villány közigazgatásilag nem nagyközség, de eléggé népes település ahhoz, hogy az ellá­tás helyzetét már tanácsülés elé terjesszék. Erről beszélget­tünk Hermann Károly tanácsel­nökkel. Villány lélekszáma 29Ó0 fő és még külön a 900-as Mó­rok, illetve a 325 lakost szám­láló Kisjakabfalva, mint csatolt települések.- Ügy tűnik, hogy az utóbbi másfél esztendőben- de mog inkább a közelmúltban jó a húsellátás. A központi ellátás­hoz hozzájárul az ARɧZ, az­tán a termelőszövefEézéfT rész­ben az aTTcímr gazdaság is. Mondom, úgy tűnik: mert a márokiak csak úgy jutnak hús­hoz, ha beutaznak Villányba és megveszik az ÁFÉSZ húsboltjá­ban. De ez esetben a 39 forin­tos sertéshús már 46 forint 20 fillérbe kerül az oda-vissza uta­zás költségeivel. Pedig van hús­kimérő helyisége Móroknak, csak éppen az ÁFÉSZ-nek rend­be kellene hozatnia. Erre fel is hívtuk a figyelmet. Sőt, egy má­sik megoldást is javasoltunk: előzetes megrendelésre csoma­golják be a húst, akár nylonba is és hűtve szállítsák ki a máro- ki élelmiszerüzletbe. Sajnos nem történt semmi. De itt Vil­lányban is eléggé elavult már a húsbolt, korszerűsíteni, bőví­teni kellene. Erre ígéretet kap­tunk az ÁFÉSZ-től, de még nem kezdtek hozzá.- Bizonyos mértékű áruhiány előfordul-e?- Sajnos van. Például volt jó néhány nap, amikor hiány­zott a só, más alkalommal a citrom, a citrompótló,^aztán a száraztészta, ha pedig szállí­tottak, akkor meg választék nem volt. Az meg egyenesen ne­vetséges, hogy több napon ct szerepelt a hiánycikklistán a szemeskávé. Lehet persze, hogy a nagykereskedelmi csatorna ,/dugul el”, de a vásárlót ez egyáltalán nem érdekli, a fo­gyasztó a bolttal áll kapcsolat­ban. Előfordult aztán az is, hogy a 250 forintos szandált másnap húsz forinttal olcsóbban adták, pedig nem volt leárazás. És ha már itt tartunk: némely cikknek lemegy az ára, de — ezt éppen a közelmúltban tapasztaltuk — a visszaárazás nem-történt meg. Ez pedig nem másra, mint • laza ellenőrzésre vall.- Hallottunk arról, hogy Vil­lányban a tej, illetve tejtermék árusítása sem megy zavartala­nul.- A lehető legrosszabb. Ép­pen a napokban panaszkodtak az asszonyok, hogy teljesen él­vezhetetlen, megsavanyodott te­héntúrót kaptak. Aztán a tej­fölben sok a savó, a sajtból nincs választék, de előfordult, hogy egyáltalán nem volt egy­két napig. Ami pedig a tejet illeti . . . Körülbelül három esz­tendeje a Tejipari Vállalat át­adta az ellátási területet a ter­melőszövetkezetnek. Sajnos a tsz nem számított arra, hogy a háromezres község tejellátása milyen bonyolult és mekkora fe­lelősséggel jár. A nehézségeket csak fokozta, hogy a százas fe­jőstehén-állomány időközben vagy hatvanra csökkent, de csökkent a háztáji állomány is. így aztán odáig jutottunk, hogy kettes ünnepek előtt szinte le­hetetlen tejhez jutni, de más normál napokon is reggel ne­hány óra alatt zajlik le a ki­mérés. Az iskolában — előzetes felmérésünk szerint — mintegy 120—150 gyerek igényelné az iskolatejet, vagy kakaót, de hát ez szóba sem jöhet. Már csak azért sem, mert a tejkimérés kannából kannákba történik, vagyis: Villányban sem palack, sem zacskós tej nem kerül for­galomba. Csodálkozni ezen nem lehet persze, mert a tsz- nek egyszerűen nincs olyan be­rendezése, hogy korszerűen cso­magolhasson. A termelőszövet­kezet eredetileg tejboltra kapott engedélyt, ami feltételezi a tej­termékek árusítását is — de ez nem bolt, hanem csupán tejki­mérés literezés formájában.- Miért nem veszi vissza a területet a Tejipari Vállalat?- Ezt vizsgáljuk mi is. Itt kö­zel sem olyan árukról van szó, amelynek elosztása, vagy egy­általán beszerzése országos gond. És arról sincs szó, hogy négy és hatszáz forintos olasz pulóvereket, többszáz forintos francia és görög konyakokat, vagy más luxus-cikkeket hiá­nyolunk. A napi fogyasztási cik­keket nem nekünk, hanem a ke­reskedelemnek kell beszereznie ez elsőrangú feladata. Meg­győződésem, hogy ezt tudjál itt nálunk, a kereskedelemben dolgozók is, azt sem vitatom, hogy a vásárlók érdekét tartják szem előtt, csupán a szervezés­re, az áru gondos „terítésére" fordítanak kevesebb figyelmei, mint kellene! És ez a baj gyö­kere. Rab Ferenc Küzdelem a jőért, harc a hibák ellen 1/ ópráztató fejlődés! Né- *'■ hány év alatt egy he­lyiipari kócerájból kinőtt a Komlói Carbon Vállalat, mely a hazai piac után jelentős sikereket ért el külföldön is felsőruházati cikkeivel, cipői­vel, bútoraival. A párttitkárnő gondjai, örömei A Misina tetőn lévő tv-torony hetvenegyedik méterén épülő 156 férőhelyes presszót a Pécsi Idegenforgalmi Hivatal üzemel­teti majd. Jelenleg a liftet sze­relik, a presszó és a fölötte lévő kilátó átadása 1973 áprilisára várható. A Barbokán területén — te­kintettel a sok látogatóra — egy ideiglenes ajándékpavilont állítanak fel. Ugyanis a Barba- kán fejlesztése tovább folyik. Sor kerül két épület szanálására is az Aradi vértanúk utcában. Távolabbi terv, hogy fokozato­san kiemelik és rendezik a régi várfal környékét. — Rengeteg munkája van vállalatunknak — mondja a párttitkár elvtársnő, Ap- pels'noffer Józsefné. — Innen egy megrendelő sem megy el azzal, hogy nincs kapacitás. Az országban van olyan gyár, ahol megrendelés hiánya miatt már kiadták az egész évi szabad szombatot, nálunk pedig lassan újra ki kell vívni a negyven- nyolcórás munkahetet. Akad olyan művezető, aki letagadja a túlóráztatást, a dolgozók pe­dig elmondják, hogy megint este nyolc óra után .kerültek haza. A műszakiak pedig rend­szeresen tizenkétóráznak. Zseni Pál igazgató szerint a vállalat teljesítőképességének határán mozog. Hozzátette, hogy ezt nem tartja hibának, mert össztársadalmi érdek, s a laza terv, a kényelmesség ellen­tétes a népgazdaság érdekeivel. A pártirodán beszélgetünk, azaz csak beszélgetnénk, mert egy utazási iroda is megirigyel­hetné az itteni forgalmat. Há­rom egymás melletti irodácská ban kapott helyet a párt, n szakszervezet és a KISZ. S mivel a szakszervezeti és a KISZ titká' nincs bent, a pórttitkárnőt kere­sik, jönnek elszámolni a szak- szervezeti díjjal, egy mama kis­lányának szombaton lesz a név­adója, de kiderül, hogy még nincs rajta a listáján. Ez ügyben érkezik egy talpraesett kiszes kislány és azt mondja, hogy in­tézik a névadót és a „suliban" csinált ő olyan forgatókönyvet e fontos eseményről, hogy kiadták módszertani példának. Felkötött kezű asszony lép be a férjével — üzemi baleset. Egy valaki le­tesz az asztalra néhány papír- és fémpénzt, mondja: „Még ennyivel jövök” és távozik. Te­lefon — a túlsó szobában is csörög. Ki győzi felvenni? Ügy látszik eleven a tömegkapcsolá- tuk. — Nem panaszkodhatunk — hagyja rá a párttitkárnő. — Sokszor mondták már, hogy ne foglalkozzak ezzel, azzal, hanem a legfontosabbal. De lehet itt ilyen helyzetben nem foglalkoz­ni mindennel? Szerintem akkor ártanék a párt, a vállalat érde­keinek, ha nem foglalkoznék. Sok a párttitkárnő gondja. Több mint egy férfié. Hogyan értem? Először azért, mert nő, másod­szor azért, mert anya, A férfi szabad szombaton ünneplőbe vágja magát, megy a brigádér­tekezletre és onnét haza a kész­re. A nő? Nálunk közel ezer­nyolcszáz nő dolgozik. Női szo­cialista brigádok is vannak, s ha éppen össze akarnak gyűlni, pénteken térdig lóg a nyelvük a hétvégi vásárlás miatt és a „hazaérkeztél anyuka?" folytat­hatja mosogatással. — Hat éve vagyok párttitkár. A többi üzem pórttitkára férfi. Elmennek ide-oda, pincébe is, 1 isznak néhány pohár bort, ul­tiznak is, s közben beszélgetnek, | tájékozódnak. Próbálnék én el­menni egyszer ilyen helyre . . . j Nem panaszkodom, csak érzé­keltetem, hogy nem egyszerű a párttitkárnő helyzete. hívták a téma miatt a vállalatok ] igazgatóit is. Mindenki kapott feketét. Előtte soha és azóta sem. Nem a kávé, a státusz szimbólum miatt háborgók. Hosszú idő után nemrég fordult elő először, hogy a város párt­ós állami vezetői elsőnek a párt­irodára jöttek és nem az igaz­gatóhoz. Nem értem, hogy miért nem mérünk egyforma mércével minden téren. Arra gondolok, ez nemcsak nálunk téma, nem mindig becsülik meg ; a párt, a szakszervezet munká­ját, a termelési és gazdaság­vezetői értékközpontúság miatt, azonban található jó adag túl­zás is. Pedig a párt és a szak- | szervezet munkája nélkül a mi ! vállalatunk sem tartana ott, ahol Telefon cseng, kettő is, egy j férfi pedig a szakszervezeti tit- - kárt keresi. Zseni Pál e témához a követ­kezőket mondotta később. — Vállalatunkra mindenki jo- J gosan büszke, mi is, a városi j párt- és állami vezetők is. Sike- I rekkel szerepeltünk kiállításo- ! kon, de elhiszi-e, hogy a párt- I titkárnőnek nem jutott meghívó j saját vállalatának kiállítására? I Más. Egy alkalommal a komlói | párttitkárok értekezletére meg — Nagy szerepe van a párt- szervezetnek, a vezetőségnek, a kommunistáknak, a vállalat eredményeiben. Nélkülük elkép­zelhetetlen lett volna a fejlődés. Hatékony a pártszervezet műn­kéül. Sok a párttitkárnő gondja. Valahogyan küzdeni kellene a műszakiak egy részénél találha­mmaenaron szemlelet, eneii Néhány helyen és esetben el­ítélendő az a hang, amit hasz nálnak. Megoldást kell találn a párttagság soraiban is meg lévő fluktuációra. A 118 főny párttagság évek óta azono: szinten van, pedig évente 10— 13 új tagot vesznek fel. Küzden a napi hiányzások csökkenté séért, onnan kezdve, hogy senk se lopja be betegséggyanú! gyermekét a bölcsődébe, nap­közibe, mert egymást fertőzik éi holnapután nem egy, hanem húsz-harminc anya hiányzik c munkából gyermekének beteg­sége miatt. Bátor, szókimondó, igazság szerető, kommunista asszony, Carbon párttitkárnője, aki küzc a jóért, harcol az életben meg lévő torzulások, hibák ellen, é szinte összecsapnak feje fölét1 a hullámok. Valóban ennyire nehéz, ennyi gonddal, bajjal ekkora egyéni é-zelem fűtöttség gél jár ez a munka? Talán öröm sincs? — Hogyne lenne! Legnagyobb amikor látni, tapasztalni szinte kézzel lehet tapintani az embe rek fejlődését, a szocialista bri gádok összeforrását, a fiatalok kommunistává érését. Nekem is öröm, ha sikerül segíteni egy családi probléma megoldásá­ban, egy emberi baj orvosolá­sában. Minden kis és nagy ered­mény örömöt okoz nekem. Köszön József f

Next

/
Thumbnails
Contents