Dunántúli Napló, 1972. május (29. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-11 / 109. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Ara:80fmér Dunántúli napló XXIX,évfolyam, 109,sióm Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972.májusn„csütörtök •1;V ' X/ Bányászatunk biztonsága Munkájuk nyoma mindig ott lesz a nemzet arculatán Megnyílt a pedagógusjelöltek I. országos találkozója Szentistványi Gyuláné köszönti a találkozó résztvevőit A Minisztertanács 1972, május hó 4-én ^megtárgyalta az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnökének a bánya- hatóság 1971, évi tevékenységéről és a bánya biztonságról készített jelentését. A jelentés magában foglalja a Mecsekben folyó szén-, érc- és kőbányászat helyzetét, valamint az e területen folytatott gázvezeték építéssel kapcsolatos tevékenységet is. A mecseki szénbányászat helyzetének értékelésénél figyelembe kell venni, hogy hazánkban csak itt termelnek kokszolható kőszenet. A bányászat annyiban különbözik az országos bányászattól, hogy a szén keletkezési körülményei által meghatározott földtani viszonyok között az országosnál súlyosabb bányászati veszélyekkel küzd és a természet erőivel folytatott harcban a dolgozók fokozottabb helytállására van szükség. A meredek dőlésű széntelepek művelésénél a dolgozók nem egyszer 60-70 fokos dőlésű munkahelyen folytatják fejtést előkészítő vagy szénfejtő tevékenységüket. A váratlan gázkitörésveszély miatt a mecseki szénbányászat nemcsak hazánk, hanem Közép-Európa legnehezebb bányászata. A sújtólégrobbanás-, szénporrob- banás-veszély, a szilikózisveszély, a szén rendkívüli öngyulladásra hajlamossága miatti fokozott bányatűzveszély egészíti ki a leküzdendő fő bánya- veszélyek sorát. Az adott viszonyok között 1971. évben elért eredményeket az országos jelentésben foglaltakkal egyezően pozitívan kell értékelni. Bár az eredmények nem olyan látványosak, mint az 1970. éviek voltak, mégis jelentős fejlődést bizonyítanak. Az 1971. évi tevékenység is a bányatörvény két alapelvének, a „biztonságnak és gazdaságosságnak" jegyében folyt A kettős cél elérése érdekében korunk rohamos technikai fejlődésével arányos műszaki fejlesztési intézkedések történtek és ezekkel arányos eredmények születtek. A korszerűen biztosított vágatarány a szénbányászatban elérte a leggazdaságosabb arányt. A szállítás gépesítése révén a kézi csillézés minimálisra csökkent. Az ércbányászatban a kézi rakodást gyakorlatilag megszüntették, a szénbányászatban is nagy mértékben csökkentették. A Mecseki Szénbányáknál 1971. év legjelentősebb műszaki fejlesztési intézkedése az émberi munka megkönnyítését maximálisan szolgáló komplex fejtés gépesítés bevezetéséhez szükséges műszaki feltételek megteremtése, az önjáró fejtés- biztosító szerkezetek beszerzése, amelyek 1972. év elején Kossuth-bónyaüzemben kitűnőre' vizsgáztak. A műszaki fejlesztési intézkedések között a biztonságot és a dolgozók testi épségének védelmét szolgálja a nehéz súrlódásos acéltámok helyett a könnyű hidraulikus tárnok beszerzése. Az ércbányászatban az acéltámok széleskörű elterjesztése és alkalmazása jelenti 1971. évi legjelentősebb műszaki fejlesztési intézkedését. A szénbdhyászatban a gázkitörésveszély elhárítására alkalmazott és az országos jelentésben is hivatkozott eljárások révén a gázkitörésveszélyes telepek művelésénél váratlan gázkitörés nem történt. Az eredmények elérésében nagy része van a Kutatási Osztály keretében szervezett továbbképző tanfolyamoknak, amelyek során az üzemi gázkitörés- veszélyt elhárító csoportok dolgozói a gázkitörésveszély elméletével, leküzdésére alkalmas eljárásokkal és a vonatkozó szabályozással magas szinten megismerkedtek és azokat elsajátítva munkájukban hasznosították. A sújtólégrobbanásveszély elhárítása terén az országos jelentésben is hivatkozott gázle- csapolás, a világon jelenleg legkorszerűbbnek ismert metánmérők alkalmazása jelenti a legfejlettebb technika felhasználását. A Mecseki Szénbányák 1971. évben is több millió forintért vásárolt metánmérőket. Ezeknek az intézkedéseknek az eredménye, hogy a magas fajlagos metángázfejlődés ellenére 1971. évben balesetet okozó sújtólég robbanás nem történt. A szilikózisveszélyt és szénporrobbanásveszélyt okozó por leküzdésére a földalatti vízcső- hálózatot 1971. évben tovább bővítették. Jelenleg 200 000 fm bányabeli vízcsőhálózat szolgáltatja az érc- és szénbányászatban alkalmazott műszaki porelhárításhoz szükséges vizet. A bányatűzelhárítás terén 1971. év mérföldkövet jelent a Kutatási Osztály által a bánya- tűz aktív oltásához készített habgenerátor alkalmazása. 1971. évben az előző évinél nagyobb számú, a szén öngyulladásából származó bányatűz felszámolása minden esetben olyan eredményes volt, hogy balesetet, szénvagyon veszteséget nem okozott. Az országos helyzettől eltérően a mecseki szénbányászatban a bányatü- zeket csak öngyulladás okozta, egyéb okból származó bányatűz nétZ)' történt. A vízcsőhálózat további bővítése és kapacitásának növelése fokozza c tűzelhárításra alkalmas műszaki felkészültséget és biztosítja a habgenerátorok működésének feltételeit. A bányászatban a fejlett műszaki berendezések és felszerelések alkalmazása mellett is nagy szerepe van az embernek és a veszélyek elhárításában, leküzdésében az emberi tényezőnek. A bányász törzsgárda területünkön is stabilizálódik, a fluktuáció csökken, így szakmai fel- készültsége, tapasztaltsága év- ről-évre nő. Rendkívül fontos a következetes, fegyelmezett munka. Míg a technológiai fegyelmezetlenség az ipar egyéb területén általában selejtet jelent, addig a bányászatban súlyos, sőt nem egy esetben halálos balesetet okoz. A balesetek és üzemzavarok megelőzésére a Pécsi Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség 18 műszaki dolgozója 1971. évben 1910 földalatti és 446 külszíni ellenőrzést tartott. Az ellenőrzések során tapasztalt biztonságellenes állapot miatt 135 munkahelyen rendelte .el a munka beszüntetését és a megállapított óvórendszabály mulasztások miatt 169 esetben indított szabálysértési eljárást. Bányászatunk biztonságának további fokozása érdekében a műszaki, technikai oldalról szükségesnek tartom a fejtési jövesztés, biztosítás és szállítás teljes gépesítésének széleskörű elterjesztését, ezzel párhuzamosan az automatizáció fokozatos bevezetését, a nehéz acéltámok helyett könnyű fémtámok alkalmazását, a bányabeli hírközlő, riasztó hálózat és diszpécser szolgálat korszerűsítését. Személyi oldalról pedig mind a fizikai, mind a műszaki dolgozók szakmai felkészültségének további növelését. Dr. Koncsag Károly, a Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség vezetője Fúvószenével, zászlóerdővel, | fiatalok és úttörők felvonulása- [ val kezdődött a szerda reggel a Széchenyi téren. Körös-körül kíváncsiskodó járókelők álltak meg, akárcsak a nagy ünnepi felvonulások alkalmával. Fél kilenckor közel háromezer pedagógusjelölt és aktató adott' találkát Pécs nevezetes terén, "a pedagógusjelöltek I, országos találkozójának nyitó nagygyűlésén. Rendezett oszlopokban foglalták el helyüket a 19 pedagógusképző intézet hallgatói, tanárai, s a vendégek csoportja, akiknek sorában megjelent dr. Gosztonyi János művelődés- ügyi miniszterhelyettes, Bocz József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára, Szentistványi Gyuláné, Pécs megyei város Tanácsának elnöke. A tér két oldalán felsorakozott a pécsi honvéd helyőrség fúvószenekara, valamint a gyárvárosi úttörőzenekar, jellegzetes, sárga anorákba öltözött apró muzsikusaival. Fiat harsona hangja jelezte az ünnepség kezdetét. Szentistványi Gyuláné üdvözlő beszédében elmondotta, hogy Pécs örömmel vállalta a találkozó megrendezését, hiszen a város mindig szívesen fogadta falói között azokat a rendezvényeket, amelyek elősegítették a szocialista művelődéspolitika megvalósítását. Emlékeztetett az ifjúsági törvényre, s a párt ifjúságpolitikai határozataira, amelyek a közfigyelem középpontjába állították az ifjúság ’ nevelésének ügyét. Ennek köszönhető, hogy a társadalom fokozott érdeklődéssel szemléli a pedagógusok munkáját, akiknek meghatározó szerepük van az ifjúság nevelésében. Mint mondotta, az iskola központi alakja a pedagógus, akinek munkája meghatározza a társadalom arculatát. A magyar oktatásügy történetében szokatlan méretű demonstrációról szólva hangsúlyozta fordulópont jellegét, s annak reményében köszöntötte a megjelent pedagó- gusielölteket. hoav a találkozó szakmai fejődésükhöz is hozzájárul majd. Az üdvözlés utón a felvonulás résztvevői zárt oszlopokban megindultak az ifjúsági nagygyűlés színhelye, a Pécsi Orvostudományi Egyetem aulája felé. Az aulában az elnökségben helyet foglaltak a minisztériumok, az intézmények képviselői, megjelent Boa József, az I MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára. A nagygyűlést Vonyó József, a Pécsi Tanárképző Főiskola KISZ-titkára köszöntötte a vendéglátók nevében, majd felkérte dr. Gosztonyi János művelődésügyi miniszterhelyettest beszédének megtartására. A szónok .bevezetőjében utalf arra, hogy az egyes intézmények korábban is találkoztak egymással, összemérték tudásukat, de általában egy-egy területen. Amikór tehat az országos találkozó gondolata felvetődött, a szervezők tudták, hogy valami újszerűvel kísérleteznek. Elmondotta, hogy hazánk pedagógusképző intézményeiben összesen 7855 hallgató tanul, kívánatos tehát, hogy jobban észrevegye őket az ország, jobban felfigyeljenek tudományos, kulturális és sporteredményeikre. Szükség van arra is, hogy a pedagógus- képző intézmények hallgatói érezzék, hogy sokan vannak, hogy együvé tartoznak, mert mindez a pályájuk iránti sze- retetet, elkötelezettséget erősíti. Dr. Gosztonyi János bejelentette, hogy ezentúl évente szeretnék megrendezni a hasonló találkozókat. Beszédében kitért arra, hogy a szinte „hadseregnyi” pedagógus (csak az általános iskolában tanítók száma 66 ezer!) hatalmas erő, akiknek munkáját a társadalom, a párt mindig is megbecsülte, s ennek jeleit különösen az utóbbi időben tapasztalhatták a tanítók és tanárok, s itt dr. Gosztonyi János utalt a pédagógusfizefé- sek rendezésére, a pedagógus lakásépítkezésekre és az új iskolákra. Mégis — mint mondotta — ugyanilyen fontos tényező az iskolai tantestületek belső összhangja, az olyan pedagógusok, akik sohasem azt kérdezik először, hogy miért mennyit fizetnek, hanem oda- adóan végzik munkájukat. A pedagógushivatás olyan, amelyet nem lehet kiégett lélekkel végezni. Mint mondotta, pedagógust nem avatnak hőssé, nevüktől nem zeng az ország, de munkájuk nyoma mindig ott volt, ott van és ott lesz a nemzet arculatán. Ezt követően a közoktatás eredményeiről, valamint az oktatásügy területén folyó felülvizsgálatról beszélt, amelynek (Folytatás az 5. oldaton) Ilku Pál művelődésügyi miniszter Pécsett Ilku Pál művelődésügyi miniszter, tegnap az esti órákban Pécsre látogatott. A minisztert Novics János, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára fogadta, a Megyei Párt- bizottság épületében. 'Iku és Novics elvtársak ellátogattak a Pécs városi Tanácsra, ahol a vendégeket Szeótistványi Gyuláné tanácselnök köszöntötte. A baráti beszélgetésen részt vett Ambrus lenő, a Pécs városi Pártbizottság első titkára és Szentirányi József, a Városi Párt- bizottság titkára. Ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága Szerdán ülést tartott a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. Dr. Gombár József, a KISZ Központi Bizottságának titkára vázolta a X. világifjúsági találkozó előkészítésének időszerű feladatait. A KISZ Központi Bizottsága szerdai ülésén nyilatkozatot fogadott el a vietnami fejleményekkel kapcsolatban. — Felháborodással értesültünk a megdöbbentő hírről — húzza alá a nyilatkozat —, hogy Nixon, az Amerikai Egyesült Államok elnöke elrendelte a Vietnami Demokratikus Köztársaság kikötőinek elaknásítását, a vízi ;és szárazföldi utak, vasutak állandó bombázását. A korábban elhangzott békeszólamok való- raváltása helyett a vietnami agresszió további eszkalációját, a békés lakosság és a szabad tengeri hajózás elleni, a nemzetközi jogot semmibe vevő újabb merényleteket választotta. A tanácskozás ezután Főcze Lajosnak, a KISZ KB titkárának előterjesztése alapján meghatározta a KISZ Központi Bizottsága mellett működő ifjúsági rétegtanácsok összetételét. A mezőgazdasági ifjúsági tanácsnak 55, a középiskolai és szakmunkástanuló tanácsnak 47, az egyetemi és főiskolai tanácsnak 59, az ifjúmunkás tanácsnak 55, a leányok és fiatalasz- szonyok tanácsának pedig 27 tagja lesz. A KISZ Központi Bizottsága végezetül az ifjúsági szövetség munkamódszerének fejlesztéséről tanácskozott. ♦ Több mint 62 ezer kabátot gyártott az év első négy hónapjában a Május 1. Ruhagyár komlói üzemgyscge, jelentősen többet a tervezettnél. A munkáskollektíva még „tanulóidejét" tölti, s at idei cél az, hogy elérjék a törzsgyárban meghatározott teljesítmény 80 százalékát. A' második ncjr '"'rre célul tűzött feladat: 42 ezer kabát. Ennek teljesítéséért munkaversenyt szerveitek az üzem két műszakjának 14 brigádja között, s fontos feltételként határoztak meg a minőség javításai is, hiszen termékeik jelentős része a Szovjetunióba és nyugati országok piacára ItarüL t
