Dunántúli Napló, 1972. május (29. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-11 / 109. szám
DUN ANTOLI NAPLÓ 1972. május 11. Fock Jenő fogadta a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Dél-Vietnami Köztársaság budapesti nagyköveteit Fock lenő, a kormány elnöke szerdán fogadta Hoang Cuong- 3t, a VDK és Dinh Ba rhi-t, a Dél-Vietnami Köztársaság budapesti nagykö- /etét, akik tájékoztatást adtak 3 jelenlegi vietnami helyzetről, 3 harctéri események alakulásáról, az Egyesült Államok újabb agresszióiról, valamint az amerikaiak által ismételten fél- aeszakított párizsi tárgyalások állásáról. Az elvtársi megbeszélés során Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke a maqyar kormány és a magyar nép teljes szolidaritásáról és további áldozatra kész támogatásáról biztosította a vietnami nép képviselőit. Ezzel kapcsolatban a Magyar Távirati Irodát illetékes helyen felhatalmaztáki a következők közi ésére: ' Magyarország népét és az rszág vezető testületéit meg- öbbenéssel töltik el az újabb agresszív intézkedések, melyeket az Egyesült Államok elnökének május 9-i beszédével egy időben és azt követően foganatosítottak Vietnam népe ellen. Ezek a lépések éles ellentétben vannak a nemzetközi joggal, az Egyesült Nemzetek alapokmányával és arra irányulnak, hogy a vietnami nép mérhetetlen szenvedései árán, terrorakciókkal kényszerítsék Dél-Viet- nam lakosságára a népellenes bábrendszert. A Magyar Népköztársaság kormánya április 18-i nyilatkozatában, az ame- I | rikai bombatámadások újabb fokozása és kiszélesítése idején, világosan és egyértelműen rámutatott, hogy az Egyesült Államok kormánya az indokínai háború kiterjesztésével az egész nemzetközi helyzetre súlyos veszélyeket idéz fel. A Vietnami Demokratikus Köztársaság tengeri kikötőinek elaknásításával az amerikai kormány újabb súlyos felelősséget vállal magára s ennek következményei kiszámíthatatlanok. Az a fglháborodás, amely világszerte kíséri az Egyesült Államok újabb felelőtlen akcióit, mutatja, hogy milyen széles nemzetközi front támogatja Vietnam hős népét. A Magyar Népköztársaság kormánya és népe továbbra is meqad - a többi szocialista és haladó országok népeivel összefogva — minden szükséqes támogatást a vietnami nép harcához. Szilárd meggyőződésünk, hogy az Egyesült Államok számára nem lehet más kiút, mint az agresszív cselekedetek beszüntetése és a tárgyalások folytatása. A Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Dél-Vietnami Köztársaság javaslatai tisztességes és minden érdekelt jogos szempontjait kielégítő politikai megoldásra nyújtanak lehetőséget. Ezeknek a javaslatoknak a megvalósítása nemcsak az indokínai térség, hanem az egész világ és az Egyesült Államok javát is szolgálja. Budapest, 1972. május 10. 3@v® szerdán folytatják Bonnban a ratifikációs vitát Megkezdték az aknák felszedését Haiphonghan Haiphong kikötőjében megkezdődött az aknák felszedése — jelentette szerdán az AFP francia hírügynökség helyszíni tudósítója. A munkálatok megkezdéséről a kikötő igazgatója nyilatkozott külföldi újságíróknak. „A hajózás ismét meg fog indulni. Mindent megteszünk, ami szükséges” - közölte az igazgató. A francia tudósító értesülése szerint a haiphongi kikötőben öt szovjet, két kínai, két lengyel, egy vietnami és egy angol hajó horgonyoz, nem számítva azokat a hajókat, amelyek a kikötő közelében, a nyílt tengeren rekedtek meg. * A VDK ellen intézett szerdai nagyarányú bombázások során az ország légvédelme lelőtt tizenhat amerikai repülőgépet. * Heves harcok folynak Saigontól hatvan kilométerre Binh Long tartomány területén. A felszabadító erők ezen a fronton az elmúlt három nap alatt az ellenség 380 katonáját és tisztjét tették harcképtelenné, lelőttek 15 repülőgépet és helikoptert. A nyugatnémet szövetségi yülés szerdán délelőtt elutasítod kereszténydemokrata el- 1%nzék,. határozati- javaslatát, hogy vegyék le a napirendről a keleti szerződéseket. A határozati javaslatról valamennyi parlamenti képviselő szavazott, a nyugat-berlini képviselők is. Az 518 leadott szavazatból az ellenzéki indítvány 259-et (tehát a szavazatok felét) kapta meg, mi a szavazategyenlőségnek egfelelően az indítvány elutasítását jelenti. Az ügyrendi szavazás előtt a parlament két kisebb törvény- javaslatot hagyott jóvá. A szövetségi gyűlés ratifikációs vitája szerdán délután személyeskedő szóváltásba fulladt. Az ülés első szónoka Rainer Barzef, a CDU elnöke volt, aki ultimátumot intézett a kormányhoz: vagy beleegyezik a vita félbeszakításába, vagy pedig az ellenzék kénytelen lesz egységesen a szerződések ellen szavazni. * Szerdán este 19.00 órakor néhány percre újból összehívták a Bundestag plenáris ülését. Ezen Kai Uwe von Hassel, a Bundestag elnöke hivatalosan bejelentette, hogy a ratifikációs vitát félbeszakították és a jövő szerdán, május 17-én 14.00 órakor folytatják. A ratifikációs vita félbeszakításáról a kormánykoalíció és az ellenzék képviselőinek szerda este 18.00 órakor tartott csúcs- értekezletén született döntés. E csúcstalálkozón Willy Brandt kancellár, Walter Scheel külügyminiszter, Rainer Barzel, az ellenzék vezetője, Richards Stück- len, a CSU tartományi csoportjának vezetője, Herbert Weh•f VARSÓ: Szerdán délelőtt Varsóban összeült a LEMP Központi Bizottsága. A kétnapos plenum napirendién az ország hosszútávú lakásépítési programjának megvitatása szerepel. A bővített teljes ülés vitaindító referátumát Edward derek, a KB első titkára tartotta. ♦ SIDNEY: Az ausztrál Kommunista Párt háromtagú küldöttsége szerdán egyhónapos európai és ázsiai körútra indult. A delegációt Laurie Aarons, a párt főtitkára vezeti. ner, az SPD és Wolfgang Misch- J nick, az FDP. parlamenti eso- . portjának elnöke vett részt. A világ közvéleménye elítéli Nixon újabb háborús intézkedéseit Helsinki. A Béke-vilógtanács szerdán, Helsinkiben közzétett nyilatkozatában a konfliktus világméretű kiszélesítésére tett veszélyes lépésnek minősítette Nixon amerikai elnöknek azt a döntését, hogy elaknásítja a VDK kikötőit, blokád alá veszi az országot és fokozaz a demokratikus Vietnam bombázását. A Béke-világtanács felszólította a béke erőit, hogy az amerikai nagykövetségek előtt tüntessenek a támadó cselekmények ellen, s szólítsák fel kormányukat, hasson oda, hogy Nixon vessen véget a népirtásnak. Hága. W. K. N. Schmelzer, holland külügyminiszter a parlament alsóházának keddi ülésén kételyeinek adott hangot az északvietnami kikötők elaknásításá- ' nak tényleges célját illetően, s feltette a kérdést: vajon az amerikai döntés nem von-e maga után újabb eszkalációt. Emlékeztetett Hollandia álláspontjára, amely szerint az indokínai konfliktus csak tárgyalások útján rendezhető. Brüsszel. A NATO köreiben Nixon keddi bejelentése óta fokozódó nyugtalansággal figyelik az indokínai helyzet alakulását. Egy magasrangú diplomata — aki a névtelenség homályában kívánt maradni — kijelentette: „Senki, még maga Nixon sem tudja hogyan fog mindez végződni .. ." Vatikánváro-s. Az Osservatore Romano Haiphong elaknásításával foglalkozó keddi vezércikkében megállapította' ,,A vietnami helyzet súlyosbodása nyomán fokozott veszély fenyegeti a vi- lógbékét. A helyzet további romlása szörnyű láncreakciót válthat ki.. London. Nixon elnöknek az indokínai háború eszkalációjára vonatkozó döntése nyomán tüntetők egy csoportja kedden éjjel házilag készített bombát dobott az Egyesült Államok londoni nagy- követségének épületére. Angol fiatalok ezrei már korábban táviratban arra kérték Nixon elnököt, hogy Vietnamból teljesen vonja ki az amerikai csapatokat, s az amerikai delegáció folytassa a párizsi béketárgyalásokat. Frankfurt. Kedden a késő esti órákban Frankfurt belvárosában heves összecsapásokra került sor a nyugatnémet rendőrség megerősített különítményei s az indokínai háború amerikai eszkalációja ellen tüntető mintegy másfél ezer egyetemista között. Több személy megsebesült. A tüntetést — Nixon keddi döntése | nyomán — a frankfurti egyetem j általános diákbizottsága hirdette meg. B e I g r á d : A jugoszláv sajtó kommentárjaiban élesen elítéli Nixon amerikai elnök döntését a vietnami háború kiterjesztéséről. A Borba kommentárjában megállapítja: „Nixonnak az a magyarázata, hogy döntése közelebb visz a háború befejezéséhez, és hogy az nem tekinthető eszkalációnak, meglehetősen furcsán hangzik. Mindazt, amit eddig nem tudtak elérni tömeges bombázással, ágyútűz- zel, vegyszerekkel és napalmmal, támadásokkal és haditörvényszékkel, tömeges áttelepítéssel, sírokkal és a hadüzenet nélküli vietnami háború kiterjesztésével Kambodzsára és Laoszra, most valamilyen csoda folytán a tengeri blokádnak kell elérnie." EGYETEMISTÁK BÉKETÜNTETÉSE AZ USA BAN. Tcbb amerikai egyetemen tiltakozó gyűléseket és tüntetéseket tartottak az észak- wietnami kikötők elaknásítása ellen. Kép: A minneapolisi egyetem tüntető diákjai ellen rendőri alakulatokat is bevetettek. Mi a „cél“? A tegnapi lapok hírül adták Nixon parancsát a VDK kikötőinek elaknásítására, az északvietnami városok, utak, közlekedési csomópontok bombázására. Nixon televíziós beszédének végén kijelentette, hogy a katonai intézkedéseknek szerinte „nem a háború eszkalálása, hanem a tartós béke az egyetlen célja". Ezekben a napokban országunkban is gyűléseken, különböző vitafórumokon foglalkoznak az európai béke és biztonság kérdéseivel. Olyan intézkedéseket, tárgyalásokat, megegyezéseket követelve, melyeket a szocialista országok, Európa kommunista és munkáspártjai már régen hangoztattak, és amelyek valóban a béke biztosítását, a biztonság megszilárdítását erősítik kontinensünkön. Mind több európai kormány, kontinensünkön élő emberek milliói fogadják helyesléssel ezeket a javaslatokat, egyetértve azzal, hogy ezek valóban a béke ügyét, a biztonság erősítését, közös célunkat segítik megvalósítani. A cél elérése érdekében egyértelmű, viláqos program ez! Nixon a vietnami probléma számukra történő megoldási kísérletét is a béke megteremtésének céljával kísérli gazolni. De vajon a „célhoz”, a békéhez vezetnek a parancsa nyomán születő intézkedések. Aligha hihető, hogy a tárgyalások megszakítása, a nemzetközi kapcsolatok várható elmérgesítése, a bombázások kiszélesítése, az aknazár létesítése a békéhez vinnének közelebb. Inkább hihető, hogy ezek a háborús légkör erősödését, a nemzetközi kapcsolatok további romlását vonják maguk után. Ha visszagondolunk az elmúlt hetek eseményeire, a dél-vietI na mi katonai összeütközések- ! ről szóló híradásokra, akkor könnyen megérthetjük, hogy miért került sor Nixon döntésére. A DNFF offenzívája nyomán egyre újabb városok szabadultak fel, megszervezték az új közigazgatást, helyreállították a normális életet. Ugyanakkor a vietnami hazafiak mindvégig készen álltak arra, hogy leüljenek a tárgyaló asztal mellé es békés úton rendezzék a konfliktust. Ezzel szemben már eddig is az amerikaiak inkább a fegyverek erejével igyekeztek megoldást keresni. 852 légi bevetés egyetlen nap alatt — erről számoltak be az elmúlt héten a jelentések. „Csapatkivonás” és „vietnami- zálás” helyett százharminc B— 52-es bombázó áll harcban Vietnamban, pontosan annyi, mint Johnson idején. Az európai békét és biztonságot követelő gyűléseinken, fórumainkon is egyre több szó esik a vietnami helyzetről, Nixon parancsáról. A résztvevők egyöntetűen elítélik az új provokációt a béke ellen, követelik az amerikai csapatok kivonását, a bombázások megszüntetését. Közvéleményünk érdeklődéssel figyeli a világ békeszerető embereinek, kormányainak tiltakozását Nixon döntéseivel szemben, bíznak a Szovjetunió bölcs, magabiztos külpolitikai vonal- vezetésében, mely bizonyára a jelenlegi helyzetben is előrevivő javaslattal, határozottsággal fog fellépni, maga mögött érezve a szocialista országok támogatását. Egyértelmű az a vélemény, hogy ezek a lépések szolgálják valóban a kívánt célt: a béke megteremtését Vietnamban, és nem azok a döntések, melyeket hazug szólamokba csomagolva Nixon határozott ell M. E. VDK-kormánynyilatkozat A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya szerdán nyilatkozatban tiltakozott az amerikai kormány újabb eszka- lációs intézkedései miatt. Nixon elnök május 8-án katonai intézkedéseket jelentett be a VDK ellen intézett támadások példátlan fokozására —, hangzik a nyilatkozat. Az amerikai légi- és tengeri haderők közvetlenül a bejelentés után megkezdték az észak-vietnami kikötők bejáratainak elaknásí- tását és blokád alá helyezését. A kormánynyilatkozat hangsúlyozza, hogy a Nixon-kor- mány durván megsérti a VDK szuverenitását és biztonságát, és arcátlan kihívást intéz a szocia- , lista országok, az összes béke- és igazságszerető országok, a világ és az Egyesült Államok közvéleménye eilen. Súlyosan megszegi a Vietnamra vonatkozó 1954-es genfi egyezményeket, a nemzetközi jog alapvető elveit, és a világ országainak hajózási és kereskedelmi szabadságát. A történelem legkegyetlenebb gyarmati háborúja során a Nixon-kormány arra kényszerült, hogy fokozatosan kivonja Dél-Vietnamból csapatait, ezért arra törekszik, hogy a háború „vietnamizálásával” állandósítsa Dél-Vietnamban az amerikai kolonializmust, — folytatja a nyilatkozat. A Nixon-kormány, miközben Dél-Vietnamban népirtó háborút folytat, az egész indokínai félszigetre kiterjeszti a háborút és légitámadásokat intéz a VDK lakott területei ellen. A Vietnammal foglalkozó párizsi értekezleten az Egyesült Államok változatlanul az „erő pozíciójából” tárayalt és minden eszközzel akadályozta a párizsi tárgyalásokat. Az amerikai elnök arcátlanul azt állította, hogy a vietnami nép az Egyesült Államok „kapitulálá- sát” követeli és „kommunista rezsimet akar rákényszeríteni a 17 millió lakosú Dél-Vietnam- ra”. A VDK kormánynyilatkozata hangsúlyozza: a DIFK hétpontos javaslatában azt követeli, hogy az Egyesült Államok vessen véget agresszív háborújának, mondjon le a „vietna- mizálósi" politikájáról, vonja ki összes csapatait, Thieu elnök azonnal mondjon le és alakuljon meq a nemzeti eqyetértés széles körű képviselettel rendelkező, három felet képviselő kor| mánya, amely valóban szabad és demokratikus általános választásokat ír ki Dél-Vietnam- ban, és összehívja az alkotmá- nyozó nemzetgyűlést. A hétpontos javaslatot a vietnami nép, a már felszabadított övezet népe és az ellenség hatalmában lévő területek népe egyaránt támogatja. A VDK kormánya erélyesen követeli a Nixon-kormánytól, hogy vessen véget az észak-vietnami kikötők elaknásításá- nak, a bombázásoknak és a VDK biztonságát és szuverenitását sértő összes cselekményeknek. A VDK kormánya felszólítja az( ország fegyveres erőit és né£>ét, hogy határozottan harcoljanak a déli területek felszabadításáért, az északi szocialista építés védelmében és hazájának békés úton történő egyesítéséért. Továbbra is támogassák a testvéri laoszi és kambodzsai népeket az amerikai imperializmus ellen vívott harcban. A nyilatkozat felszólítja a VDK hazafiait és harcosait, hogy tegyenek eleget a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottsága és a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya felhívásának. Minden állampolgár állhatatosan harcoljon az amerikai agresszió" ellen, minden gyárat, gazdaságot, hivatalt, iskolát, minden utcát harci állássá kell átalakítani az amerikai imperializmus katonai kalandjainak meghiúsítása céljából. A VDK kormánya végezetül felszólítja a testvéri szocialista országok kormányait és népeit, az összes béke- és igazságszerető országokat, a nemzetközi szervezeteket, a világ és az Egyesült Államok népét, határozottan követeljék a Nixon- kormánytól, hogy szüntesse be az észak-vietnami kikötők elak- násítását, a bombatámadásokat és a VDK szuverenitását és biztonságát sértő összes cselekményeket, mondion le a „vi- etnamizálósi" po'itikáról, ko- molvan tárgyaljon -:o párizsi értekezleten és ad ion pozitív választ a DIFK hétpontos javaslatára. A VDK kormánya kifejezésre iuttatja azt a szilárd meggyőződését, hoqy a testvéri szocialista országok és a világ összes népei növelni foq- iák a vietnami és a többi indokínai nénnek nvúitott segítséget és támogatást, égés*«» a végső győzelemig. 4 * AKNASIT AZ AMERIKAI LÉGIERŐ. Nixon bejelentését követően az amerikai légierő azonnal megkezdte a VDK kikötőinek el- aknásitását.
