Dunántúli Napló, 1972. május (29. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-09 / 107. szám
1972. május 9. DUN ANTOLI N APLÖ Kilencszázezer dolláros érték a sátorban Tizennégy hónap malira próbaüzem Jól halad a Bátaszéki Cserép* és Téglagyár építése A nagy attrakció legszembetűnőbb jelképe egyelőre a 4000 négyzetméter alapterületű. zöld, sárga és fehércsíkos, felfújható óriás-sátor. A ritkaságszámba menő látvány azonban csak a kisebbik érdekessége a sátornak: ugyanis ebben tárolják az épülő cserép- és téglagyár 40 vagonnyi technológiai berendezését, melyeket az építőanyagipar legkorszerűbb gépei között tartanak számon. Az olasz MORANDO cégtől vásároltuk, 900 ezer dollárért. Bátaszéken, hazánk egyik legnagyobb, s legkorszerűbb építőanyag-gyárában tehát mór most, a beruházás félidejében is bőven van látnivaló. A gölöncsérek öröksége A Gazdasági Bizottság 1970 júliusában hagyta jóvá az új cserép- és téglagyár építését, a kemény-tetőfedő, s a nagytérfogatú építési vázkerámiákból ugyanis jelentős mennyiségű importra szorulunk. Különösen a Dél-Dunántúl ellátása volt - ma is az — nagyon szűkös. Az elsődleges cél tehát: ezen a területen kell a gyár építéséhez a megfelelő helyet kiválasztani. Nos, a kutatás nem vaktában kezdődött, ugyanis Bátaszék környékén a fazekasok és gölöncsérek százai működtek régebben, s ez arra mutatott, hogy jóminőségű agyagnak is kell lenni a környéken. A Mecseki Szénbányák és a Mecseki Ércbányászati Vállalat geológusai rövidesen igazolták is a feltevéseket, gazdag, kitűnő minőségű agyaglelőhelyet fedeztek fel. A tervek szerint a létesítendő új gyárban évente 51 millió égetett cserepet, 47 millió kisméretű téglának megfele'ő mennyiségű vázkerámiát és 1 millió darab talajvízelvezető alagcsövet kell majd gyártani. Ehhez évenként 128 ezer tömör köbméter agyag kell. A biztosan megkutatott agyagvagyon 30 évre elegendő nyersanyagot biztosít Bátaszéken. A Tolna megyei község azonban más adottságai miatt is csábító terület volt az új gyár építéséhez. A Duna—Tisza közére irányuló vasúti és közúti forgalom vonalában fekszik, és más jelentős vasútvonalak is itt találkoznak. Ezenkívül ebben a térségben elegendő munkaerő- tartalékra is számítani lehetett. Nos, oz alapos elemzés után Bátaszék „elnyerte" a negyedik 5 éves terv egyik fontos beruházását, s 1971 márciusában megindulhattak a munkálatok. A Bátaszéki Cserép- és Téglagyár üzembehelyezését 1973 decemberére tervezték. Az építkezés mostani helyzete arra utal, hogy a beruházásban résztvevő tucatnyi intézmény összefogásának eredményeként sikerül 3 hónappal korábban üzembehelyezni a gyárat. s a manipulációs tér alapozása is jól halad. Kint a gyár 100 ezer négyzetméternyi területén megkezdődtek a bányába vezető, 800 méter hosszú szállítószalag vasszerkezeti munkái is. A már említett, látványosság-számba menő sátorban pedig a gépeket a technológiai vonalnak megfelelően rendezik el — gyakorlásképpen szinte felépítenek egy sátortetős cserép- gyárat. A tulajdonos mint alvállalkozó Még néhány adatot a gyár - ról: a cserépgyártás iparági átlaga szerint 9,4 fő képes évenként egymillió cserepet készíteni. Bátaszéken majd 2,57 fő gyárt ugyanennyit. A termék minősége magasan felülmúlja itt az országos átlagot — s 91 millió 800 ezer forint várható termelési értéket produkál majd a Tolna megyei gyár. Az elmondottak önmagukban is szemléletesen bizonyítják a gyár korszerűségét. Bármennyire jelentős szerep jut is az automata gépeknek Bátaszéken, a főszerep itt is az emberé lesz. Közel 270 munkás és 51 Megkezdődött 3 Magyar Tudományos Akadémia idei közgyűlési (Folytatás az 1. oldalról.) megközelítését vetkezetesebb jelenti. Köpeczi Béla ezután a tudományos kutatómunka eredményeit ismertette, majd a következő időszak feladatairól beszélt — Tevékenységünk középpontjában az elkövetkező időszakban az országos távlati kutatási tervben vállalt kormány- és tárcaszintű főirányok, valamint az agitóciós és propaganda bizottság által ajánlott témák kidolgozása, szervezeti, gazdasági, személyi feltételeik biztosítása áll. Külön szeretném felhívni a figyelmet a négy országos főirányra, amelyért az Akadémia vállalt felelősséget. Ezek: szilárdtestek kutatása, az életfolyamatok szabályozásának mechanizmusa, a köz- igazgatás fejlesztésnek komplex tudományos megalapozása, végül a szocialista vállalat. — A Magyar Tudományos Akadémia kutatóhelyi hálózata és az azt irányító szakigazgatás a legszorosabb kapcsolatban kívánja munkáját végezn a testülettel, amelynek véleményét a jövőben is minden lényeges, tudományos fejlődésünket érintő kérdésben ki fogjul kérni, A jó együttműködés a; akadémiai reform helyes végrehajtásának egyik záloga, a tudományos kutatás segítője, — hangsúlyozta befejezésül Kö peczi Béla. Ezt követően dr. 'Tímár Má tyás, az MSZMP Központi B zottságának tagja, a kormán' elnökhelyettese emelkedett szó lásra. Á távlati terv impozáns feladatokat tűz a tudomány elé Dr. Tímár Mátyás beszéde műszaki, valamint adminisztratív dolgozója lesz a gyárnak. Közülük 30-an már most is nap mint nap résztvesznek a munkában. A Baranya-Tolna megyei Téglaipari Vállalat, a jövőbeni tulajdonos ugyanis elvállalt egy 12 millió forint értékű munkát saját * gyárának építéséből. A bánya szállító- berendezéseit, világítását és más elektromos berendezéseket alvállalkozóként legyártják. Kettős hasznot érnek ezzel el: jónéhányan már most, az építés közben otthonossá válnak a gyárban, másrészt ebből a 12 millió forintból fizetik a munkásokat, akiket már a jövő év tavaszán felvesznek, hogy a próbaüzemelés kezdetéie alaposan megismerkedhessenek a gyár berendezéseivel. A Bátaszéki Cserép- és Téglagyár a bátaszéki vasúttól és községtől nyugatra, a mórágyi közúttól délre fekszik. Nagyon nagy tévedés lenne azonban a beruházás helyét kizárólag erre a területre megjelölni. Báta- széken téglát nem gyártanak majd — a tégla azonban ebben a térségben is éppen any- nyira hiánycikk, mint bárhol másutt. A mohácsi téglagyár rekonstrukciója azonban enyhíti a téglaeliátós gondjait ebben a térségben. L J. Beszéde elején a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a kormány nevében üdvözölte a közgyűlés résztvevőit, majd így folytatta: — Korunk, amelyben élünk, a nagy történelmi-társadalmi változások kora. A világ az utolsó ötven év alatt talán többet változott, mint azt megelőzően hosszú századokon át. A társadalom mozgása felgyorsult, s ebben döntő szerepe van a szocializmusnak. Ez a kor a tudományos-technikai forradalom korszaka. Mindennek határozott jegyeit, társadalmi, gazdasági, emberi megnyilvánulásait hazánk fejlődésében is tapasztalPiaci napokon „kibuggyan“ az Irányi Dániel térre r Átalakulás előtt a pécsi piacok Központi piac vásárcsarnokkal a Felsőmalom utcában A másik hármat áthelyezik A közelmúltban két alkalommal is foglalkoztunk a baranyai zöldség-gyümölcs termelés és ellátás helyzetével, különös tekintettel a megyeszékhelyre. Kevés szó esett azonban arról, hogy a termelt vagy „importált” — más megyékből behozott — áru hol is értékesül, azaz milyenek a pécsi piacok. Ezt a „mi- lyen"-t ezúttal nem az áruellátás oldaláról kívánjuk szemügyre venni, hanem arra vagyunk kíváncsiak, hogy a jelenlegi helyzet konzervólódik-e, vagy valamilyen irányban elmozdulnak-e a dolgok. Félidőben az építkezés Három piac meg a negyedik Mi készült el Bátaszéken? Mindenekelőtt a tereprendezés. Bátaszéken szinte nyomát sem találjuk a beruházásoké jellemző felfordult világnak^ Igaz, a felvonulási épületek is ízléses ÉRDÉRT faházakból készültek. Elkészült az 500 meter hosszúságú, beton bekötőút, a csapadék- és szennyvíz levezető csatornák többsége, A 12 lakásos készenléti telep. Az új gyár leglátványosabb része azonban — minden kétséget kizáróan a gyártócsarnok — már csaknem teljes egészében kész. A 20 ezer négyzetméteres épületben — négy kisebb méretű futball-pályát könnyen el lehetne helyezni — teljes erővel folynak a belső munkák. A Hőtechnika Építő és Szigetelő Vállalat építi a két darab, egyenként 130,24 méter hosszúságú kemencét. Készülnek a kamrás szárítók, Pécsett ma hivatalosan négy piac van. Ebből kettő az, ami méreteit és a felhozatalt tekintve a klasszikus értelemben vett piacnak tekinthető. A harmadik — az újmecsekaljai — időnként, de különösen az árudöm- ping idején az igények helyben történő kielégítésében alkalmas vetélytársa a két nagynak. A negyedik a meszesi. Kezdjük ennél. A meszesi jelenti a legtöbb gondot, problémát. A Felsőmalom utcaitól keletre ez az egyetlen piac az egész nagykiterjedésű keleti városrészben. Ennek ellenére csak vegetólgat, hiszen az egészen szűk környéktől eltekintve mindenkinek hihetetlenül messze van, s ha már autóbuszra kell ülni, akkor pár megállóval tovább megy az ember és az igazi nagy piacon válogatja össze, amire szüksége van. Ugyanez az eladói oldalra is érvényes, ezért nem népszerű a meszesi piac sem a termelők, sem a viszonteladók számára. Kérdés, hogy a Budai vámhoz már régóta tervezett, de nagyon nehezen meqvalósuló áthelyezés hozhat-e változást a mai szemléletben akár az egyik, akár a másik oldalon. Csak naayon feltételesen mondhatjuk, hogy: talán. Az előfeltétel, hogy több Ez idő szerint második helyén van az újmecsekaljai piac, de köztudott, hogy ez sem a végleges helye. Az Endresz György útra történő áthelyezés attól függ, mikor kezdik építeni a 6-os út Üjmecsekalján áthaladó szakaszát. Erről azonban a közeljövőben aligha lesz szó, így a piacot sem nagyon bolygatják. Holott az új ABC áruház elkészülte után (ugyan hány évet is késik ez már?) célszerű lenne a tervezett kis bevásárló központ kialakítása végett napirendre tűzni az újmecsekaljai piac végleges elhelyezését. Ez a piac minőségi változását hozhatná magával, hiszen állandó helyre könnyebben lehetne találni beruházásra is hajlandó gazdaságokat. Még egy szempont: az egyre népesebb Szigeti városrész piac nélkül van, s az ellátást az évek múlva építendő vásárcsarnok lesz hivatott megoldani. A közelség miatt azonban addig is az új városrészben lakók piaca is lehetne az Endresz György úti piap. Nem marad piac nélkül a belváros árut sikerüljön odairányítani, több termelőt és viszonteladót lehessen megtelepíteni. De akkor még mindig ott van, hogy lesz-e eleoendő kereslet, hiszen a felfejlődő belvárosi piac a jelenleginél is nagyobb vonzerőt gyakorol majd. Manapság sokszor egyeduralkodónak tűnik a Bajcsy-piac Pécsett. Tagadhatatlanul szerencsés helyen van. A vidéki árusok számára legegyszerűbb itt, az autóbuszvégállomáson lerakodni. Ezért is taláható itt a legnagyobb számban őstermelő. Ez a piac mégsem hosszúéletű. A majdani(?) autóbuszpályaudvar veszélyezteti a létét ebben a nagyforgalmú formájában. A pályaudvarról pillanatnyilag kevés szó esik, mégis bizonyos, hogy belátható időn belül megépül, jogosan kérdezhetik tehát azok, akik rendszeres vásárlók itt: piac nélkül marad tehát a belváros? Erről nincs szó. Igaz ugyan, hogy e a piac megszűnik, de a helyét a közelben átveszi egy másik, a jelenleginél jóval kisebb, szerényebb, csendesebb piac. Kijelölt 'helye a mostanitól keletre lesz, közelebb a Felsőmalom utcai piac vonzásköréhez, holott az ésszerűség azt diktálta volna, nyugatabbra telepítsék. Ennek egyetlen oka- [ dálya volt csupán; nincs terület, | Sokan gyanakodtak, hogy vajon siker koronózza-e azt a szándékot, hogy a nagyon is kisvá- rosias Irányi Dániel téri piacot falak közé szorítsák. Az elmúlt évek a sikerről tanúskodnak. S egyben arról is, hogy a hely szűk. Piaci napokon „kibuggyan" a térre jelezvén ezzel, hogy helyre van szükség. A hely most születik. A megürült Füszért-raktárak helyén bővül kétszeresére a piac területe, s ez már elegendő.cr- ra, hogy itt alakuljon ki Pécs központi piaca, hogy itt építsék meg a vásárcsarnokot, amelyre még csak ezután hirdet tervpályázatot a Belkereskedelmi Minisztériummal közösen a város. Ebből is látható, hogy a hetvenes évek második fele előtt ott nem lesz csarnok. Eladni azonban kell, ezért az új területen még ebben az évben megteremtik az árusítás egyszerű feltételeit. A kibővített piac valószínűleg jövő tavasztól üzemel. Van tehát idő, hogy néhány, általunk lényegesnek ítélt változtatással segítsük elő a fellendülését. Az egyik az, hogy meg kellene nyitni a piacot a Kossuth Lajos utca felé, így minden irányból megközelíthető lenne, ami feltétlenül az előnyére válna. A másik: a Rákóczi úton haladó nagyforgalmú autóbuszoknak egyik irányban sincs a piachoz közeli megállójuk, ezért meg kell vizsgálni az áthelyezés lehetőségét, mivel megfelelő közlekedés nélkül aligha lesz igazán központi piac a Felsőmalom utcai. Egységes pavilonokat hatjuk. A társadalomban végbemenő változások és a termelőerők fejlődésének hatására átalakul a gazdaság szerkezete, megváltoznak a termelési folyamatok, az ember szerepe a termélésben. A társadalmitechnikai fejlődés befolyásolja az életkörülményeket, a fogyasztást, növeli a szabadidőt, új anyagi és művelődési igények fellépésével jár együtt. Egy ilyen korszakban rendkívül nagy a tudatformálás szerepe, hiszen a tudat fejlődése, átalakulása viszonylag lassúbb folyamat. — Hazánk az elmúlt negyedszázadban jelentős lépésekkel haladt előre a szocialista társadalom megvalósításának útján. Az elmúlt 25 év során — erre méltán büszkék lehetünk — elmaradott agrár országból a fejlett országok színvonalának küszöbéhez értünk - állapította meg, majd az utóbbi évek gazdasági fejlődését elemezte. — Fejlődésünk elmúlt éveit értékelve, nyugodtan elmondhatjuk, hogy népünk erőfeszítései nyomán társadalmunk biztosan halad a szocializmus megvalósítása felé. — Államunk a lehetőségekhez mérten nagy gondot fordít a tudományos kutatás bázisainak fejlesztésére. — A kormány a közelmúltban tárgyalta és fogadta el a Magyar Tudományos Akadémia és az országos műszaki fejlesztési bizottság előterjesztése alapján a 15 éves távlati tudományos kutatási tervet. — A távlati kutatási terv olyan feladatokat tűz a tudományok ágazatai elé, amelyeket a társadalom és a gazdaság fejlődése, illetve céltudatos fejlesztése tesz időszerűvé. Szeretném külön aláhúzni azoknak a kutatásoknak a fontosságát, amelyek különféle — társadalmipolitikai, kulturális, egészség- ügyi célok megvalósítását szolgálják, s amelyek eredményeire a gyakorlatnak nagy szüksége van. Ilyen téma többek között az ember természeti környezetének védelme az életfolyamatok szabályozásának mechanizmusa, a biológiailag aktív vegyületek kutatása. — Nem szorul különösebb bizonyításra a közvetlen termelési célokat szolgáló kutatási programok nagy hordereje. Az alumíniumipar fejlesztési programja egyik legfontosabb természeti kincsünk termelésének fokozására és hasznosítására hivatott. Sokat várunk az előkészítés alatt álló petrolkémiai kutatási célprogram eredményeitől. A modern kor és az ország tudományos-műszaki haladásának kifejezője a számítástechnikai fejlesztési program, a hírközlő rendszerek kutatási és fejlesztési programja. Az építőipar korszerűsítésének előmozdítására hivatott a könnyűszerkezetes építési mód kutatási 1 feladata, amely a gépgyártás- j technológiai programmal együtt | nagy jelentőségű a tudomá- I nyos-műszaki forradalom továb- ' bi kibontakoztatása szempontjából. A mezőgazdaság fejlesztését, s emellett több más fontos célt is szolgálnak a talaj termelékenységének fokozását, a hústermelés fejlesztését, az élelmiszerek választékának bővítését célzó kutatási programok. Ez a távlati terv impozáns feladatokat tűz a tudomány elé, Végrehajtásában jelentős szerep hárul neves tudósaink ra, az idősebb és a középnem zedékre egyaránt, de fokozol jelentőséggel kerül előtérbi az ifjú tudósnemzedék is, azok akik már a mi rendszerünk ben nőttek fel, váltak szakma juk kiváló ismerőivé, művelőiv és akiknek oroszlánVészt kel vállalniok az előttünk álló év tizedek feladatainak megoldó sóban, annál is inkább, hiszel számuk a kutatógárdának egy harmadát már meghaladja. Arra kell törekednünk, hog a tudomány helyesen értelme zett szabadsága mellett — ami kor a tudósok szabadon kép viselhetik tudományos meggyő ződésüket, alakíthatják mun kamódszereiket —, a kutató csoportok, intézmények és < tudományos tanácskozáso olyan fórumok legyenek, ame lyek konkrét és aktuális felada tok sikeres megoldását mozdít ják elő. — A tudományos megisme rés dinamikus fejlődése felmér hetetlen távlotokat nyit a tár sadalom és a benne élő em bér számára. Kötelességünl hogy bátran éljünk mindazok kai a lehetőségekkel, amely$ két társadalmunk szocialisti jellege és a gyors ütembei fejlődő tudomány számunkn kínál. Engedjék meg, hogy a előttünk álló feladatok megöl dósához, munkájukhoz, céljai megvalósításához az MSZMI Központi Bizottsága és a kor mány nevében mindannyiukne sok sikert kívánjak — fejezb be nagy tetszéssel fogadói beszédét dr. Timár Mátyás. Ezután Az ember és környe zete címmel Szentágothai Jó nos akadémikus, a biológia tudományok osztályának elnö ke adott áttekintést a bioszíé ra alakulásának a társadalor életét és az egész tudomány érintő kérdésköréről. fogadót A nagy tapssal előadás után került 1972. évi akadémiai aranyérer átadására. Szabó Imre, az akadémia al elnöke ismertette az okadémii elnökségének határozatai amellyel az idei akadémic aranyérmet iánossy Lajos aka démikusnak, az Akadémia al elnökének, a Központi Fizikc Kutató Intézet tudományos ta nácsadójának, az Eötvös Lo “ránd Tudományegyetem atom fizikai tanszéke professzorána adományozta kiemelkedő tudó mányos, oktatási munkássága szélekörű tudománypolitika tudományszervezői tevékenysé ge, különösen a Központi Fi zikai Intézet felépítéséber megszervezésében, tudomónyo profiljának kialakításában szer zett kimagasló érdemeket. A magas kitüntetést Erdey Grúz Tibor elnök nyújtotta á Jánossy Lajosnak, aki mégha tott szavakkal mondott köszö netet. A nyilvános közgyűlés a akadémiai díjak átadásává végződött. A közgyűlés pénteken reg gél 9 órától zárt ülésen foly tatja munkáját az akadémic várbeli kongresszusi termében az elhangzó beszámolók vita jóval. A közbeeső időben ke rül sor a tudományos osztá lyok üléseire és egyes központ jelentőségű témákat megvitatc tudományos ülésekre. I Jelenlegi piacainknak van egy közös, nem éppen díszükre váló jellemvonásuk. Bármelyiket is nézzük, az elárusító pavilonok — néha: bódék — oly sokfélék, hogy már nem is színesítik) hanem rontják a piacok képét. Mint látható, a piacok átalakulás — áthelyezés és fejlesztés — előtt állnak. Meggondolandó: nem kellene az új helyeken olyan egységes, állandó jellegű oavilonsorokat létrehozni, amelyek az árusítás kulturáltságát, a piac arculata színvonalának | növelését segítenék elő. | Hársfai István
