Dunántúli Napló, 1972. május (29. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-09 / 107. szám

DUNANTOLI NAP10 1*72. má'us f. t. i 145. május 9. A Ifiomelkedö történelmi dó­mok arro késztetnek bennün- it, hogy a jövőre vonatkozóan vonjuk belőlük a szükséges inuliágokat. Ezt kell tenni min- sn reálisan gondnkodé em- srnek. Nem teszik ezt az NSZK bi- myos körei, amikor uz euró- ai békét és biztonságot szól­aló szovjet—nyugatnemet és ingyei—nyugatnémet szerzö- és ratifikációjával kapcsolat­on belpolitikai válságot idéz­ik elő a Német Szövetségi öztársaságban. Jóllehet e »ál­ig első „felvonása” a Brandt- jrmányzat győzelmét hozta, a ivábbi bonyodalmak nem szól­alják azt a célt, amit a szov- it és a lengyel kormány e terződésekhez fűzött. Európa történetének eddigi ighosszabb békés időszakát Ijük. Ennek a;, időszaknak a ezdő dátuma 1945. május 9. Huszonhét évvel ezelőtt loszkvában 1000 löveg össz- ize adta hírül a világnak, a zovjet népnek a fasiszta Né- ietország feletti győzelmét, a lágy Honvédő Háború befe- szését. A hitleri Németország fölött ratott győzelem mindenekelőtt szovjet hadseregé, a szovjet épé, mert a háború fö súlya Szovjetunió népeinek és hod- eregének vállára nehezedett. A második világháború több zer kötetnyi irodalmából közis- zertek azok a tervek, amelyek lapján Hitler megindította ka- ander háborúját a Szovjetunió dien. Miután a villámháború esz- özeivel Hitler tábornokai lero- lanták csaknem egész Európát, i háborús német gépezet szol- lálatába állították az elfoglalt erőietek vagy csatlósként ma- i3K'W*ISé állított országok tel­éé- 'epsidasági potenciálját «*-. ftj%»rr> a meggyőződésben tá- (ladták meg a Szovjetuniót, rogy „az agyaglábon álló óri­zs" sem állhat ellen csapá- laiknak. Pedig a német had- lezetésnek a történelem szol- jáltatott mór olyan dátumokat zmetyekből levonhatták volna a leális következtetéseket, tanul­ságokat: A háború befejezésének nap­éiban Moszkvában, Londonban, New Yorkban és más világ­városokban feledhetetlen lelke­sedéssel ünnepelték o fasizmus megsemmisítését. A nyugati or- zágokban ekkor még úgy em­lékeztek meg a szovjet hadse- égről és a szovjet népről, mint 0 háború terheinek fő hordo­zóiról. Napjainkban egyes bur- zsoá történészek és hadvezé­rek megpróbálják eltorzítani a háború valódi menetét. Mint ismeretes, véglegesen 1945 nyarán a potsdami konfe­rencián döntöttek a legyőzött Németország közvetlen jövőjé­ről. /me, néhány mondat a pots­dami egyezményből: „Szilárd és megingathatatlan elhatározá­sunk, hogy megsemmisítjük a német militarizmust és náciz­must, gondoskodunk orról, hogy Németország soha többé ne ve­szélyeztesse szomszédait vagy 1 világ békéjét... Felszámol- uk vagy ellenőrizzük a német par mindazon ágait, cmelye- cet haditermelés céljára lehet elhasználni . .. Nincs szondá­inkban megsemmisíteni, vagy abságba vetni a német népet, le a németek csak a nemzeti zocializmus és a militarizmus iirtása után számíthatnak meg- ele'ö létre és egy helyre az 'gvesült Nemzetek Szervezeté­ren". A történelem a realitások tu- otnánya. Ma is vannak hábo- jk, napjainkban is létrejönnek lyan helyzetek, amikor a tegy­etek lépnek a diplomácia he­rére, A vietnami háború ed- igi tanulságai azonban meg- ■ ősitik a Nagy Honvédő Há- orú tanulságait; nem győzhet z, aki igazságtalan, rabló ügy zolgálatában fog fegyvert. A lyőzelem azé lesz, aki igazsá- os ügyet védelmez! Dr, Hortobányi István síd? LEZAJLOTTAK ! AZ OLASZ VÁLASZTÁSOK j Hétfőn délután két órakor i j befejeződött o szavazás Olasz- l ország egész területén, mind a j j 67 670 szavozóhelyiségben. Az j urnákat lepecsételték és azon­nal megkezdődött a szavazatok i I összeszómlálása, ami folyama- J ' toson kedd délelöttip tart. Elő- ) 1 szőr a szenotusi szavazás ered- i ! ménye válik ismeretessé, utána számolják össze a képviselőházi szavazatokat. Az egész parlamenti válasz­tás végeredményét kedden dél- tájban jelenti be a sajtóköz­pontban összegyűlt többszáz újságírónak Rumor belügymi­niszter. HARCOK PLE'KU KÖZELÉBEN. A dél-vietnami felszabadító erők A választások egyébkert min- változatlanul folytatják támadásaikat a kormánycsapatok ellen. denütt nyugodtan, különösebb Súlyos harcok bontakoztak ki o dél-vietnami fennsíkon levő Pleiku incidensek nélkül zajlottak |e. közelében, ahol a saigoni erők jelentős veszteséget szenvedtek. „HOSSZÚ ÉJSZAKA" UTÁN MA KEZDŐDIK A RATIFIKÁCIÓS VITA BONNBAN Hétfőn este, röviddel nyolc óra után, Bonnban újabb talál­kozóra ült össze Willy Brandt és Rainer Barzel, hogy kísérletet tegyen egy — legalábbis korlá­tozott — együttműködés kialakí­tására az SPD és a CDU/CSU között a „keleti szerződések" ratifikálása ügyében. Barzel ellenzéki vezér, aki a CDU/CSU frakciótól „zöld utat" kapott a közös nyilatkozatról folytatandó tárgyalásokra „hosz- szú éjszakára" számit. - „Kis­sé szkeptikus vagyok” — mon­dotta, hozzátéve, hogy a CDU/ CSU kész az „egyesülésre”, amennyiben az valamiképp te­hetséges. Keddre és szerdára a Bun­destag összes frakciója megje­lenési kötelezettséget irt elő képviselői számára a „keleti szerződések" második olvasása idejére. Az összes képviselők jelenléte különösen kedden lesz nagyfoniosságú, amikor az ügy­rend megvitatására kerül sor. ♦ 4 VRANJE: Közepes erős­ségű földrengést észleltek hét­főn a kora délelőtti órákban a jugoszláviai Vranje városban. Károkról eddig nem érkeztek jelentések. 4 BUKAREST: Hétfőn dél­ben felavatták a Román Szo­cialista Köztársaság történelmi múzeumát. Az ünnepségen Ceausescuval az élükön, jelen voltak a román párt és állam vezetői. 4 BERLIN: A Japan Szocia­lista Párt végrehajtó bizottsá­gának meghívására a Német Szocialista Egységpárt küldött­sége elutazott Japánba, hogy részt vegyen a JSZP kongresz- szusán. Ez az első eset, hogy a japán hatóságok egy NSZEP küldöttségnek beutazási enge­délyt adtak. 4 TEHERÁN: Az Iráni rend­őrség szombaton Teheránban rábukkant egy baloldali geril- laszervezst búvóhelyére. A rendőrök és gerillák között ki­robbant tűzharcban egy geril­la és egy rendőr életét vesztet­te, számos gerillát letartóztat­tak. 4 LOS ANGELES: Életveszé­lyes fenyegetést tartalmazó le­velek tucatját kapta amerikai tartózkodása során Charlie Chaplin, a világhírű filmszí­nész, aki Oscar-díja átvételére utazott húsz év óta először Hollywoodba. 4 TIRANA: Tiranában hétfőn 850 küldött részvételével meg­kezdődött az albán szakszerve- I zetek 7. kongresszusa. 37 millió olasz választópolgár , járult az urnák elé vasárnap és j hétfőn, hogy megválassza a hatodik törvényhozás két házá­nak tagjait. Képünkön (fent): Enrico Berlirguer, az Olasz j Kommunista Párt főtitkára és Giovanni Leone (lent) olasz államelnök a szavazóurnánál. A Nixon-kabinet válságüSése Akut válságlégkörben, a leg­magasabb amerikai kormány­körökből kiinduló háborús han­gulatkeltés közepette ült össze Nixon elnök vezetésével hét­főn reggel a Fehér Házban az amerikai Nemzetbiztonsági Ta­nács, hogy - a hivatalos su- galmazások szerint - „nagy- horderejű döntéseket" hozzon a Dél-Víetnamban kialakult „kritikus katonai helyzettel" kapcsolatban. A kabinet válságtanácskozá­sán résztvesz a nyugat-európai körútjáról vasárnap váratlanul hazarendelt Rogers külügymi­niszter is, valamint dr. Kissin­ger, aki ugyancsak a vietnami helyzetre hivatkozva, vasárnap másodszor is elhalasztotta ter­vezett tokiói látogatását. Ügy tudják, hogy a tanácskozása- | kon jelen van Agnew alelnök, : Laird hadügyminiszter, Moorer j admirális, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnö- 1 ke és a három haderőnem ve­zérkari főnöke, Helms, a CIA főnöke és George Lincoln, a szükségállapot-készültségi hi- j vatal igazgatója. Megfigyelők szerint N(jpon el- ; nők és tanácsadóinak szűkebb köre a döntéseket már előző­leg meghozta és az erősen ' dramatizált körülmények kö- | zött, szokatlanul nagy hírveres- i sei összehívott Nemzetbizton- | sági Tanácsra csupán az elnö­ki döntések szentesítése vár. A döntések természetére utal az a hétfőn reggel érkezett hír, hogy az amerikai légierő fel­újította Hanoi körzetének ter­rorbombázását Nixon elnök „katonai opciói” | között most már nem elméleti lehetőségként, hanem „sorren­di .. valószínűségként" emlegetik Hanoi és Haiphong körzetének „intenzív" bombázását, Hai­phong kikötőjének aknazár, vagy haditengerészeti blokád alá vételét. Állítólag „aktív megfontolás” tárgya amerikai tengerészgyalogos egységekkel tervezett kétéltű kommandó­akciók lehetősége, „mélyen Észak-Vietnam hátában", sőt, most mór az észak-vietnami vízduzzasztó-öntözőrendszerek bombázásának lehetőségét sém zárják ki. Bennfentesek szerint Nixon elnök az emlegetett „katonai opciókat” annak tu­datában mérlegeli, hogy ezek alkalmazása lehetetlenné te­heti a szovjet vezetők számá­ra az amerikai elnök fogadá­sát. Megfigyelők arra is rá­mutatnak, hogy a saigoni rezsi­met közvetlenül fenyegető ösz- szeomlás annyira „maggyengí­tette az elnök tárgyalási pozí­cióját", hogy ilyen körülmé­nyek között nem szívesen utazna Moszkvába, de ennek ódiumát megkísérli a szovjet kormányra hárítani. „Mit fog az elnök tenni? — ezt kérdezik most az egész or­szágban” - írja Max Frankel j a New York Timesban a fehér ház által kialakított háborús j pszichózist jellemezve. A cikk­író rámutat, hogy az elnök j „vietnamizálási” politikája j menthetetlenül összeomlik a j saigoni hadsereg végső vere- ! sége esetén, s ebben az eset- i ben csak az az ésszerű kiút I kínálkozik az elnök számára, hogy — az eszkalációval való minden fenyegetőzés ellenere — lemondjon vietnami céljáról, egy kommunista-ellenes rezsim ; mindenáron való fenntartása- j ról. Ezt megteheti olyan komp- | romisszumos megállapodás ke- ■ relében, amely nem tenné j szükségessé ennek beismeré­sét — írja Frankel. Joseph Alsop, o Pentagon legszélsőségesebb „héjáinak” szócsöve hétfőn azt írja a Washington Post hasábjain „Nixon iegkomorabb válsága” j című cikkében, hogy az USA-t „a vietnami háborút eldöntő végső, vereség fenyegeti”. A cikkíró, aki a hazafias erők 1 támadásának megindulásakor ’ még annak döntő vereségét jósolta, most az USA „döntő vereségével” ijesztgeti a köz- j véleményt, hogy ,,a vereség el- ] hárításaként” eleve igazolja Nixon elnök tervezett eszkalá- ; dós lépéseit. Ez a propagan­davonal egyébként egybevág j Nixon elnöknek azzal a több­ször nyilvánosan hangoztatott j kijelentésével, amely szerint í „az USA nem fogad el vere- j séget Vietnamban”. Egyes megfigyelők szerint a Fehér Ház tudatosan alakítja ki i azt a képet, hogy az elnök „mindenre el van szánva" ab­ban a reményben, hogy nagy­hatalmi konfrontáció előidézé­sével teheti „érdekeltté” a vi- ; etnami hazafias erők szövetsé- í geseit valamilyen „tekintély- ; mentő diplomáciai Formulá­ban”, amelyhez visszavonulhat 1 majd ,,a szakadék széléről'’. * fagyai vezetők üdvözlő távirata Csehszlovákia nemzeti ünnepe alkalmából Or. Gustáy Húsok elvtársnak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának Ludwik Svoboda elvtársitok, a Csehszlovák Szociaiista Köztársaság elnökének Dr. Lubomir Strougal elvtársnak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi kormánya elnökének P r á g o Kedves Elviársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Ma­gyar Népköztársaság Elnök' Tanácsa, a Magyai Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány és a szocializmust épitő magyar nép nevében őszinte jókívánságainkat, forró elvtársi üdvözletünket küldjük önök­nek o Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzeti ünnepe, orszá­guknak a német fasizmus igája alól a szovjet hadsereg által történi felszabadítása 27. évfordulója alkalmából. Pártunk, kormányunk és népünk mindig nagy figyelemmel kísérte és kíséri a szomszédos baráti Csehszlovákia eredményeit, örömmel látjuk azokat a jelentős sikereket, amelyeket dolgozó népük, Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével, a XIV. kong­resszuson kidolgozott marxista—leninista irányvonal megvalósítása során az élet minden területén elért. A szocializmus építésében kialakult, a proletár internaciona­lizmus szellemében örvendetesen fejlődő együttműködésünk tovább erősíti népeink testvéri barátságát. Szoros szövetségünk jelentős hozzájárulás népeink boldogulásához, az egész szocialista közös­ség, a kommurvKía és munkáspártok egységének további meg­szilárdításához. Nemzeti ünnepük alkalmából újabb sikereket kívánunk önök­nek és az egész testvéri csehszlovák népnek a szocializmus teljes felépítéséért, a társadalmi haladásért, az európai biztonság és a viiágbéke megszilárdításáért vívott közös küzdelmünkben. Kádár János, o Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Foek Jenő, a Magyar Forradalmi Munkás-Parasrt Kormány elnöke Arab gerillák repülőgéprablása Három fegyveres arab gerilla hétfőn elrabolta a Sabena bel­ga légiforgalmi társaság Brüsz- szelből Izraelbe tartó utasszáüí- tógépét, melynek fedélzetén az első értesülések szerint körülbe­lül száz főnyi utas tartózkodik. A géprablók akciójukat meg­lehetősen szokatlan módon bo­nyolították le, mert bár a gép pilótája már a nicosiai repülő­tér irányító tornyának jelezte, hogy gépét fegyveresek szállták meg, a gerillák az útirányt nem változtatták meg, s utasították a pilótát, hogy Tel Aviv nemzet­közi repülőterén szálljon le. Itt azonban nem engedték kiszáll­ni sem a személyzetet, sem az utasokat, hanem hangszórón bejelentették, hogy a gépet fel­robbantják, ha az izraeli ható­ságok nem bocsátanak szaba­don néhány bebörtönzött arab gerillát. Felolvasták azoknak nevét, akiknek szabodonbocsá- tásától függővé teszik a gép utasainak sorsát A géprablás tényét a Tel Aviv-i rádió is bejelentette. Az izraeli kormány megszakította éppen folyamatban lévő ülését. Jelentések szerint a repülőtérre érkezett Dajan izraeli hadügy­miniszter és Elazar tábornok, vezérkari főnök. Az izraeli had­sereg néhány tisztje beszállt a gépbe, hogy tárgyalni próbál­jon a gerillákkal. A repülőgé­pet minden eshetőségre készen mentőautók vették körül. A Fekete Szeptember elneve­zésű arab gerilla-szervezet — mint kiderült, ennek tagjai kö­vették el a belga gép elrablá­sát — telefonon értesített egy bejrúti lapot, hogy Izraelben fogva tartott száz palesztinai gerilla szabadon bocsátását kö­vetelik az utasok életéért cseré­be. (Emlékezetes, hogy ennek a szervezetnek a tagjai gyilkolták meg Kairóban Vaszfi Teli jordó- niai miniszterelnököt — a szerk.) Tel Aviv nemzetközi repülőte­rén tovább folyik az alkudozás a géprablókkal, a helyszínre ér­kezett Belgium izraeli nagykö­vete is. Különös csend Hetek óta ismét Vietnam áll a nemzetközi közvélemény fi­gyelmének középpontjában és az érdeklődés a legutóbbi na­pokban is szinte óráról órára fokozódik. Hadd tegyük hozzá nyomban: a legteljesebb jog­gal. Indokínában, illetve Indc- kína körül most valóban olyan fejleményeknek vagyunk tanúi, amelyek nemcsak e sokat szen­vedett térség jövőjét befolyá­solhatják, hanem más földrajzi és politikai szférákra is hatás­sal lehetnek. A vietnami háborúnak ezt a kétségtelenül új, meghatározó jelentőségűnek tűnő szakaszát több szempontból is vizsgálhat­juk, különösen most, a drámai­nak szánt amerikai döntések nyomán. Ezúttal azonban ma­radjunk egyetlen, viszonylaq ke­véssé figyelemre méltatott vo­natkozásnál. Arról van szó, hogy az Egye­sült Államok vezetésének a vietnami háború nemcsak a bel-, hanem a külpolitikában is megoldhatatlan problémát okoz. Túlzás nélkül ki lehet jelen­teni: az USA történetében aligha okozott bármi ennyi gondot a State Department- nek, az amerikai külügyminisz­tériumnak. Az Egyesült Államok, amely néhány esztendeje még azt re­mélhette, hogy indokínai akciói­nak valamilyen kollektív fellé­pés látszatát adhatja, néhány önérdekből cselekvő ázsiai báb­rezsim érthető szorgoskodását leszámítva ebben a számára mérhetetlenül fontos kérdésben teljesen magára maradt. Ez derül ki a héfői angol sajtó megjegyzéseiből, kommen­tárjaiból, nem egyszer hivatalos körök hangulatát, sőt állásfog­lalását tükrözi cikkeiből. Ez pe­dig nagy csapás Washington­nak. Hiszen a NATO-szövetsé- gesek Vietnammal kapcsolatos magatartása már régen enyhén szólva felemás volt, de London nem is olyan régen még vi- szonyjag szilárd pontnak szá­mított. A munkáspárti Wilson nem egy fontos nyilatkozatban támogatta a Washington viet­nami politikáját és ezt a ha­gyományt a toryk is folytatlak. Csakhogy a jelek szerint most már nem folytatják. Az USA Vietnam-politikája elérte azt a pontot, amikor o nyílt támoga tás már London számára kép­telenségnek bizonyult és ebben a vonatkozásban a Downing street 10. is hivatalos csendbe burkolózik. Anglia régi tengerész ország. Ha vezetői nem is mindig, la­kosai csalhatatlan biztonsággal tudják, mikor süllyed egy hajó, 4 1 4

Next

/
Thumbnails
Contents