Dunántúli Napló, 1972. május (29. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-07 / 106. szám
L I u i i ;:... : u A legmagasabb tudományos fórum TESTVÉREK. (VIETNAMI GRAFIKA) JÁTÉKOK, VETÉLKEDŐK Keressük Berze Nagy János leveleit A ,,Kicsoda — Micsoda?"- fejtörőt a télen már elsirattuk. Korai volt a gyász, mert lám, ritkultak ugyan az adások, de a játék nem szűnt meg, sőt néhány jó ötlettel sikerül (dónként ismét érdekessé és vonzóvá varázsolni. A kezdeti hőskor izgalmainak hőfokára többé nem hévül ugyan, de meggyőzően bizonyítja életképességét és lét- jogosultságát a világot jelentő képernyőn. Lehet, hogy tévedünk, de a néző számára úgy tűnik, a megújulás elsősorban a játékvezető Réz Adóm érdeme. Sportnyelven úgy fogalmazhatnánk, hogy valóban a sír széléről hozta vissza a mérkőzést. Az újabb adások meggyőztek, hogy érdemes folytatni a barkochbázást: a hiba nem a játékban volt, amikor elfáradni s kimerülni látszott... * A Kétszer kettő... c. új vetélkedőre kedden a fő műsoridőben került sor. Az egy hónappal korábban indult játék folytatásaként most is megcsodálhattuk Póso Péter tanár úr némely csodálatos képességét A szentivánéji álom tárgyában. Tündöklése ezúttal — ezt mago is megjegyezte — nem volt már olyan káprázatos, mint az első adásban, persze a kérdések is nehezebbek voltak. Sajnos, a közönség számára viszont érdektelenebbek. Az sem vált hasznára a játéknak, hogy a válaszok hovatovább kedélyes eszmecserévé alakultak a játékos és a tudományos szakértő között. Ugyanezt tapasztalhattuk a versenyzőtárs esetében is, aki a római katonacsászárok témájára specializálta magát. És Kulturált hangzású, fegyelmezett, egységes-összeforrott zenekart ismertünk meg a szerda este Pécsett bemutatkozó Miskolci Szimfonikus együttesében. A csaknem tíz éve hivatásos zenekar játékán érződik a sok-sok közös munka, karmesterük, MURA PÉTER több mint évtizedes munkájának eredményeként jelentékeny színvonalat képviselnek. A zenekar erőssége a vonóskar, azon belül is az igen egységes és tisztán játszó elsőhegedű szólam. Fúvósaik, ha nem is csillognak különösebbképpen, de rendkívül megbízhatón és jó ritmusban játszanak. Mura Pétert a nevelő karmesterek közé sorolhatjuk. Mozdulatai inkább a próbákon begyakoroltakra emlékeztetnek. Amit ő meg akar valósítani, az komoly, felelős és stílusos. A megvalósulás pedig szinte tökéletesen sikerül: zenekar és karmester olyannyira összeforrott, még ha csupán kedélyes beszélgetést hallottunk volna! Időnként, sajnos, kissé kínos vizsgáztatássá fajult a beszélgetés, s olyan hangulatot árasztott, mint egy kandidátusi felvételi. Pósa tanár úr mindenesetre új partnerét is — hogy a sportszókincsnél maradjunk — ken- terben verte, s a játék végén megígérte: nem lesz többé Shakespeare, legközelebb Dél- Amerika földrajzával folytatja tévés pályafutását. A tudósok után a játék második felében ezúttal anyósok és vők vetélkedtek. A kérdések és válaszok közérthetőségére ebben a játékrészben nem panaszkodhatunk, legfeljebb a két játékrész közötti óriási „fesztávot" említhetjük fel némi aggodalommal. Vajon az egyik nem túl magas-e, a másik meg nem túl alacsony-e a nézőnek? Nem kényszerül-e a néző itt is bizonyos tudathasadásra?... Mindenesetre, bonyolult ennek a játéknak a lélektana, s még bonyolultabb a kérdés: lehetséges-e, s ha rgen, milyen módszerekkel lehetséges egyszerre mindenkinek a kedvére tenni?,.. * Csütörtökön megkezdődött kedvenc össznépi játékunk a Ki mit tud?, vadonatúj szignállal, tekintélyes műsorvezetővel, jól működő zsűrivel és figyelemre méltó versenyzőkkel. Dicséretes újítás, hogy az elődöntőket vidéki városokból közvetítik. Az első adás egészében megfelelt a várakozásnak, kellő izgalmi hőfokot, mintegy jó kezdősebességet nyújtott a folytatáshoz. SZ. E. hogy ismerik egymás elgondolásait és alkalmazkodnak egymáshoz. Muzsikálásukban nincs semmi külsőséges, a művek lényegét keresik és meg van hozzá a szükséges technikai felkészültségük is, hogy műsorszá- maikról«ne csak hiteles, de egyben vonzó képet nyújtsanak közönségüknek, Arnold Schönberg egyike századunk legnagyobb hatású és jelentőségű zeneszerzőinek. Az atonalitás és a tizenkétfokúság megteremtése döntően az ő nevéhez fűződik. Különös, hogy egyszerűen nem tudunk visszaemlékezni: mikor szólalt meg utoljára Pécsett Schönberg- alkotás! Hálával tartozunk miskolci vendégeinknek a II. Kamaraszimfónia (op. 38) műsorra tűzéséért. Ez az igen koncentrált, világos szövésű mű első hallgatásra is bővelkedik szépségekben, ugyancsak alkalmas Schönberg zenéjének bevezetét MAGYARORSZÁGON több mint másfélszáz tudományos kutató intézet működik, csaknem tízezer a magas képzettségű kutató. A kutatók azonban különböző szintű tudományos munkát végeznek, a legmagasabb színvonalú kutatómunka a Magyar Tudományos Akadémia 43 kutató intézetében folyik. E ku- tafó intézetek központja és irányító :a a Magyar Tudományos Akadémia. Fő feladata általában a magyar tudományok ápolása, az ún. alaptudományok fejlesztése. Az Akadémia tehát nemcsak salát kutató intézeteiért, az azokban folyó tudományos munkáért felelős, hanem minden olyan kutatásért is, amely az alaptudományok fejlesztésére irányul. A Magyar Tudományos Akadémia intézeteinél találjuk a legdrágább műszereket és kísérleti berendezéseket, s az ország egyik legnagyobb elektronikus számítógépét. A Központi Fizikai Kutató Intézetben található az ország egyetlen nagy atomreaktora. A szilárdtest kutatás programja is jellemzi az akadémiai szintű tudományos munka feladatait. Nemcsak egyes tudományos problémák megoldását keresik a tudósok, hanem rendszerezik, új megvilágításba helyezik a felvetődő problémákat. A szilárdtest kutatások , átfogónk, eredményei elvezethetnek az anyagok tulajdonságainak tervszerű átalakításának lehetőségeihez, például olyan anyagok megalkotásához, melyek könnyűek, mint az alumínium, de szilárdak és rugalmasak, mint a legjobb acélok. A Magyar Tudományos Akadémia intézeteit felszerelték ugyan a legmodernebb kutatóeszközökkel : de még így sem versenyezhetnek minden téren a tudományos kutatások nagy, nemzetközi mezőnyében. Ki kell választani tehát azokat a tudományos kutatási ágakat, majd pedig ezeken belül a kutatás témáit, amelyek számunkra a legfontosabbak és amelyekben versenyképesek lehetünk. A Magyar Tudományos Akadémián kidolgozták a tudományos kutatások rövidebb időre szóló terveit és a távlati kutatási tervet. A korábbi években, amikor minden gazdasági egységet központi intézkedésekkel irányítottak, a központi irányítás elve uralkodott a hazai tudományos életben is. Hasonlóképpen merev volt a tudományos kutatás tervezése is. Mindez nehézkessé tette a kutatómunkát, különösen sére és megszerettetésére. Századunk immár klasszikus mesterének alkotását klasszikusan kimunkált, plasztikusan világos előadásban hallottuk. A műsorválasztás merészségét, egyben igényességét mutatja, hogy még egy kevéssé játszott, modern művet ismerhettünk meg: Kadosa Pál Brácsaversenyét, BÁRSONY LÁSZLÓ előadásában. A két szélső tétel szinte tobzódik a ritmus, az ötletek gazdagságában. A lassú tétel nagyívű melódiája megnyugtathatja a kétkedőket: az újabbkori zene sem nélkülözi a dallamosságot, még ha ez a dallamosság természetszerűen másfajta is, mint amit a régebbi szerzőktől megszoktunk-meg- szerettünk. Bársony László gyönyörű brácsahangon, bravúros felkészültséggel, elhitető erővel játszotta a versenyművel, amely szerkesztésmódját tekintve valóban a szólóhangszer és a schönbergihez hasonlóan kamaaz akadémiai intézetekben. Az alaptudományok fejlesztésének eredményeit ugyanis még kevésbé lehet papíron megtervezni, vagy az eredményeket előírni, mint a gyakorlati kutatásoknál. Az Akadémiát, illetve a hozzá tartozó tudományos intézeteket és kutatásokat két testület irányítja. Az Akadémia Elnökségében az ország legjobb tudósai vannak, akik a legfontosabb tudományos kérdésekben foglalnak állást. A tudományos feladatok végrehajtásának megszervezését, az eredmények számbavételét, vagyis a kutató- intézetek adminisztratív vezetését az Akadémia főtitkári testületé, illetve főtitkára és helyettesei végzik. A tudományokat élő és élettelen természettudományokra, műszaki és humán tudományokra osztották fel, s minden egyes tudományos terület élén egy-egy főtitkárhelyettes áll. Ennek megfelelően szervezték át az Akadémia tudományos osztályait is. A kutatóintézetek azonban a lehetséges legnagyobb kutatási szabadságot élvezik a kutatási tervek végrehajtásában. A kutató munka tengelyében az eredményesség, más szóval a kutatás hatékonysága áll. S bár az alapkutatások említett törvényszerűségei miatt az akadémiai intézetek — ellentétben például a minisztériumokhoz tartozó ipari, mezőgazdasági kutatókkal — állami költségvetésből és nem „megrendelésekből" fedezik költségeiket. A Magyar Tudományos Akadémia évről évre számbaveszi működésének eredményeit, s azt az évi közgyűléseken, illetve az akadémiai tisztújítások alkalmával nagygyűléseken vitatja meg, s hoz megfelelő, időszerű határozatokat. A közgyűlések több napon át tartanak: a tudományos osztályok ülésein megvitatják az új eredményeket, áttekintik a terület feladatait és javaslatokat terjesztenek elő. Az idei akadémiai közgyűlés, mely május 8-án kezdődik, eseménye az országos távlati kutatási terv megszületése és a kormány által történt jóváhagyása. Jelentősége valóban új korszakot nyit a Magyar Tudományos Akadémia történetében. A MAGYAR Tudományos Akadémia a legmagasabb tudományos fórum, az ország szellemi fejlődésében igen nagy a felelőssége, lehetőségei évről évre növekednek. Szluka Emil raméretű és gyakran kamarahangzású zenekar koncsertálá- sa, versengése. Befejezésül Haydn Esz-dúr („Üstdobpergés") szimfóniáját — No. 103 — játszották a Miskolci Szimfonikusok. Igen, nemcsak előadták, de játszották is, az előadás játékának örömével. Számos széphangzású, jól sikerült részleten mérhettük le a következetes zenekarnevelés eredményességét. Nem volt hibátlan az előadás: a variációs második tételt például számos pontatlanul intonált hang árnyékolta be. Egészében azonban csak az elismerés hangján szólhatunk a vendégzenekar teljesítményéről. Nem hallgathatjuk el viszont szégyenkezésünket: érthetetlen, hogy mennyire kevesen voltunk kíváncsiak a Miskolcról érkezettek játékára. Ez a megállapítás nem csupán a nagyközönségre vonatkozik, de a pécsi zenekari játékosoknak mind itt lett volna a helyük, nem beszélve a zenét tanulókról! Ki tudja, mikor hallhatnak újból, élő — és milyen jó! — előadásban Schönberg- zenét. Szesztay Zsolt Számos intézmény archívumában megtalálhatók dr. Berze Nagy János levelei, amelyekből e tudós néprajzi kutató életművének sok részletére kapunk felvilágosítást: hogyan, mikor készült egy-egy munkája, milyen problémák foglalkoztatták, milyen adatokat kért gyűjtőtársaitól. Nagyon sok levelét itt Pécsett őrzi fia, ifj. dr. Berze Nagy János — a gyűjtemény azonban korántsem teljes. A Baranyai magyar néphagyományok három kötetének összeállításakor, anyaggyűjtése során számos kézzel írott és kőnyomatos felhívást küldött szét megyénkben, amelyekben kitért a kért adatok felsorolása mellett a gyűjtés módjára is, hangsúlyozta, hogy a lejegyzések ne irodalmi nyelven, hanem a helyi tájszólás szerint készüljenek, a zenei anyag lejegyzésénél ügyelt mind a dallam, mind a ritmika pontosságára, az egyoldalú gyűjtőknél szorgalmazta a tematika szélesítését — s ezen levelezésében emberi, baráti kapcsolatait is ápolta. Nemcsak tanácsokat adott, hanem személyes látogatásokkal is segítette munkatársai működését, s természetesen maga is felhasználta az ilyen (szabad idejének feláldozásával történt) látogatásokat a szeretett és becsült nép hagyományainak gyűjtésére. Nagyon kérünk mindenkit, magánszemélyeket és iskolai archívumok kezelőit, ha Berze Nagy János leveleivel és sokszorosított körleveleivel találkoznak, küldjék be azokat a Néprajzi Osztály címére (Pécs, Rákóczi út 15.), hogy feldolgozásukkal, elemzésükkel jobban megismerhessük megyénk egyik nagy tudósának életművét, munkamódszerét. Távolabbi terveinkben szerepel e nagy, tudományos értékű levelezés kiadása is, ezt azonban csak egy teljességre törekvő gyűjtemény összeállítása után kezdhetjük sajtó alá rendezni. Ismételten kérünk mindenkit az ilyep levelek, litografált felhívások beküldésére azzal, hogy kívánságra a beküldött anyagot másolás és fotózás után visszaküldjük. Mándoki László osztályvezető. Zenei krónika A Miskolci Szimfonikus Zenekar hangversenye
