Dunántúli Napló, 1972. május (29. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-07 / 106. szám

L I u i i ;:... : u A legmagasabb tudományos fórum TESTVÉREK. (VIETNAMI GRAFIKA) JÁTÉKOK, VETÉLKEDŐK Keressük Berze Nagy János leveleit A ,,Kicsoda — Micsoda?"- fejtörőt a télen már elsirattuk. Korai volt a gyász, mert lám, ritkultak ugyan az adások, de a játék nem szűnt meg, sőt né­hány jó ötlettel sikerül (dónként ismét érdekessé és vonzóvá va­rázsolni. A kezdeti hőskor izgal­mainak hőfokára többé nem hévül ugyan, de meggyőzően bizonyítja életképességét és lét- jogosultságát a világot jelentő képernyőn. Lehet, hogy tévedünk, de a néző számára úgy tűnik, a meg­újulás elsősorban a játékvezető Réz Adóm érdeme. Sportnyel­ven úgy fogalmazhatnánk, hogy valóban a sír széléről hozta vissza a mérkőzést. Az újabb adások meggyőz­tek, hogy érdemes folytatni a barkochbázást: a hiba nem a játékban volt, amikor elfáradni s kimerülni látszott... * A Kétszer kettő... c. új ve­télkedőre kedden a fő műsor­időben került sor. Az egy hó­nappal korábban indult játék folytatásaként most is megcso­dálhattuk Póso Péter tanár úr némely csodálatos képességét A szentivánéji álom tárgyában. Tündöklése ezúttal — ezt mago is megjegyezte — nem volt már olyan káprázatos, mint az első adásban, persze a kérdések is nehezebbek voltak. Sajnos, a közönség számára viszont ér­dektelenebbek. Az sem vált hasznára a játéknak, hogy a válaszok hovatovább kedélyes eszmecserévé alakultak a játé­kos és a tudományos szakértő között. Ugyanezt tapasztalhat­tuk a versenyzőtárs esetében is, aki a római katonacsászárok té­májára specializálta magát. És Kulturált hangzású, fegyelme­zett, egységes-összeforrott zene­kart ismertünk meg a szerda es­te Pécsett bemutatkozó Miskol­ci Szimfonikus együttesében. A csaknem tíz éve hivatásos zene­kar játékán érződik a sok-sok közös munka, karmesterük, MU­RA PÉTER több mint évtizedes munkájának eredményeként je­lentékeny színvonalat képvisel­nek. A zenekar erőssége a vo­nóskar, azon belül is az igen egységes és tisztán játszó első­hegedű szólam. Fúvósaik, ha nem is csillognak különösebb­képpen, de rendkívül megbízha­tón és jó ritmusban játszanak. Mura Pétert a nevelő karmes­terek közé sorolhatjuk. Mozdu­latai inkább a próbákon begya­koroltakra emlékeztetnek. Amit ő meg akar valósítani, az ko­moly, felelős és stílusos. A meg­valósulás pedig szinte tökéle­tesen sikerül: zenekar és kar­mester olyannyira összeforrott, még ha csupán kedélyes be­szélgetést hallottunk volna! Időnként, sajnos, kissé kínos vizsgáztatássá fajult a beszél­getés, s olyan hangulatot árasz­tott, mint egy kandidátusi fel­vételi. Pósa tanár úr mindenesetre új partnerét is — hogy a sport­szókincsnél maradjunk — ken- terben verte, s a játék végén megígérte: nem lesz többé Sha­kespeare, legközelebb Dél- Amerika földrajzával folytatja tévés pályafutását. A tudósok után a játék máso­dik felében ezúttal anyósok és vők vetélkedtek. A kérdések és válaszok közérthetőségére eb­ben a játékrészben nem pa­naszkodhatunk, legfeljebb a két játékrész közötti óriási „fesztá­vot" említhetjük fel némi aggo­dalommal. Vajon az egyik nem túl magas-e, a másik meg nem túl alacsony-e a nézőnek? Nem kényszerül-e a néző itt is bizo­nyos tudathasadásra?... Min­denesetre, bonyolult ennek a já­téknak a lélektana, s még bo­nyolultabb a kérdés: lehetsé­ges-e, s ha rgen, milyen mód­szerekkel lehetséges egyszerre mindenkinek a kedvére tenni?,.. * Csütörtökön megkezdődött kedvenc össznépi játékunk a Ki mit tud?, vadonatúj szignállal, tekintélyes műsorvezetővel, jól működő zsűrivel és figyelemre méltó versenyzőkkel. Dicséretes újítás, hogy az elődöntőket vi­déki városokból közvetítik. Az első adás egészében megfelelt a várakozásnak, kellő izgalmi hőfokot, mintegy jó kezdősebes­séget nyújtott a folytatáshoz. SZ. E. hogy ismerik egymás elgondo­lásait és alkalmazkodnak egy­máshoz. Muzsikálásukban nincs semmi külsőséges, a művek lé­nyegét keresik és meg van hoz­zá a szükséges technikai felké­szültségük is, hogy műsorszá- maikról«ne csak hiteles, de egy­ben vonzó képet nyújtsanak kö­zönségüknek, Arnold Schönberg egyike szá­zadunk legnagyobb hatású és jelentőségű zeneszerzőinek. Az atonalitás és a tizenkétfokúság megteremtése döntően az ő ne­véhez fűződik. Különös, hogy egyszerűen nem tudunk vissza­emlékezni: mikor szólalt meg utoljára Pécsett Schönberg- alkotás! Hálával tartozunk mis­kolci vendégeinknek a II. Ka­maraszimfónia (op. 38) műsorra tűzéséért. Ez az igen koncent­rált, világos szövésű mű első hallgatásra is bővelkedik szép­ségekben, ugyancsak alkalmas Schönberg zenéjének bevezeté­t MAGYARORSZÁGON több mint másfélszáz tudományos ku­tató intézet működik, csaknem tízezer a magas képzettségű kutató. A kutatók azonban kü­lönböző szintű tudományos mun­kát végeznek, a legmagasabb színvonalú kutatómunka a Ma­gyar Tudományos Akadémia 43 kutató intézetében folyik. E ku- tafó intézetek központja és irá­nyító :a a Magyar Tudományos Akadémia. Fő feladata általá­ban a magyar tudományok ápo­lása, az ún. alaptudományok fejlesztése. Az Akadémia tehát nemcsak salát kutató intézetei­ért, az azokban folyó tudomá­nyos munkáért felelős, hanem minden olyan kutatásért is, amely az alaptudományok fej­lesztésére irányul. A Magyar Tudományos Aka­démia intézeteinél találjuk a legdrágább műszereket és kí­sérleti berendezéseket, s az or­szág egyik legnagyobb elektro­nikus számítógépét. A Központi Fizikai Kutató Intézetben talál­ható az ország egyetlen nagy atomreaktora. A szilárdtest kutatás program­ja is jellemzi az akadémiai szin­tű tudományos munka felada­tait. Nemcsak egyes tudomá­nyos problémák megoldását ke­resik a tudósok, hanem rend­szerezik, új megvilágításba he­lyezik a felvetődő problémákat. A szilárdtest kutatások , átfo­gónk, eredményei elvezethetnek az anyagok tulajdonságainak tervszerű átalakításának lehető­ségeihez, például olyan anya­gok megalkotásához, melyek könnyűek, mint az alumínium, de szilárdak és rugalmasak, mint a legjobb acélok. A Magyar Tudományos Aka­démia intézeteit felszerelték ugyan a legmodernebb kutató­eszközökkel : de még így sem versenyezhetnek minden téren a tudományos kutatások nagy, nemzetközi mezőnyében. Ki kell választani tehát azokat a tudo­mányos kutatási ágakat, majd pedig ezeken belül a kutatás témáit, amelyek számunkra a legfontosabbak és amelyekben versenyképesek lehetünk. A Ma­gyar Tudományos Akadémián kidolgozták a tudományos ku­tatások rövidebb időre szóló ter­veit és a távlati kutatási tervet. A korábbi években, amikor minden gazdasági egységet központi intézkedésekkel irányí­tottak, a központi irányítás elve uralkodott a hazai tudományos életben is. Hasonlóképpen me­rev volt a tudományos kutatás tervezése is. Mindez nehézkessé tette a kutatómunkát, különösen sére és megszerettetésére. Szá­zadunk immár klasszikus mes­terének alkotását klasszikusan kimunkált, plasztikusan világos előadásban hallottuk. A műsorválasztás merészsé­gét, egyben igényességét mu­tatja, hogy még egy kevéssé játszott, modern művet ismer­hettünk meg: Kadosa Pál Brá­csaversenyét, BÁRSONY LÁSZLÓ előadásában. A két szélső tétel szinte tobzódik a ritmus, az öt­letek gazdagságában. A lassú tétel nagyívű melódiája meg­nyugtathatja a kétkedőket: az újabbkori zene sem nélkülözi a dallamosságot, még ha ez a dallamosság természetszerűen másfajta is, mint amit a régeb­bi szerzőktől megszoktunk-meg- szerettünk. Bársony László gyö­nyörű brácsahangon, bravúros felkészültséggel, elhitető erővel játszotta a versenyművel, amely szerkesztésmódját tekintve va­lóban a szólóhangszer és a schönbergihez hasonlóan kama­az akadémiai intézetekben. Az alaptudományok fejlesztésének eredményeit ugyanis még ke­vésbé lehet papíron megtervez­ni, vagy az eredményeket elő­írni, mint a gyakorlati kutatá­soknál. Az Akadémiát, illetve a hozzá tartozó tudományos intézeteket és kutatásokat két testület irá­nyítja. Az Akadémia Elnökségé­ben az ország legjobb tudósai vannak, akik a legfontosabb tu­dományos kérdésekben foglal­nak állást. A tudományos fel­adatok végrehajtásának meg­szervezését, az eredmények számbavételét, vagyis a kutató- intézetek adminisztratív vezeté­sét az Akadémia főtitkári testü­leté, illetve főtitkára és helyet­tesei végzik. A tudományokat élő és élet­telen természettudományokra, műszaki és humán tudomá­nyokra osztották fel, s minden egyes tudományos terület élén egy-egy főtitkárhelyettes áll. Ennek megfelelően szervezték át az Akadémia tudományos osz­tályait is. A kutatóintézetek azonban a lehetséges legna­gyobb kutatási szabadságot él­vezik a kutatási tervek végre­hajtásában. A kutató munka tengelyében az eredményesség, más szóval a kutatás hatékonysága áll. S bár az alapkutatások említett tör­vényszerűségei miatt az akadé­miai intézetek — ellentétben például a minisztériumokhoz tartozó ipari, mezőgazdasági kutatókkal — állami költségve­tésből és nem „megrendelések­ből" fedezik költségeiket. A Magyar Tudományos Aka­démia évről évre számbaveszi működésének eredményeit, s azt az évi közgyűléseken, illetve az akadémiai tisztújítások alkalmá­val nagygyűléseken vitatja meg, s hoz megfelelő, időszerű hatá­rozatokat. A közgyűlések több napon át tartanak: a tudomá­nyos osztályok ülésein megvi­tatják az új eredményeket, át­tekintik a terület feladatait és javaslatokat terjesztenek elő. Az idei akadémiai közgyűlés, mely május 8-án kezdődik, eseménye az országos távlati kutatási terv megszületése és a kormány ál­tal történt jóváhagyása. Jelen­tősége valóban új korszakot nyit a Magyar Tudományos Akadé­mia történetében. A MAGYAR Tudományos Aka­démia a legmagasabb tudomá­nyos fórum, az ország szellemi fejlődésében igen nagy a fele­lőssége, lehetőségei évről évre növekednek. Szluka Emil raméretű és gyakran kamara­hangzású zenekar koncsertálá- sa, versengése. Befejezésül Haydn Esz-dúr („Üstdobpergés") szimfóniáját — No. 103 — játszották a Mis­kolci Szimfonikusok. Igen, nem­csak előadták, de játszották is, az előadás játékának örömével. Számos széphangzású, jól sike­rült részleten mérhettük le a következetes zenekarnevelés eredményességét. Nem volt hi­bátlan az előadás: a variációs második tételt például számos pontatlanul intonált hang ár­nyékolta be. Egészében azon­ban csak az elismerés hangján szólhatunk a vendégzenekar teljesítményéről. Nem hallgathatjuk el viszont szégyenkezésünket: érthetetlen, hogy mennyire kevesen voltunk kíváncsiak a Miskolcról érkezet­tek játékára. Ez a megállapítás nem csupán a nagyközönségre vonatkozik, de a pécsi zenekari játékosoknak mind itt lett volna a helyük, nem beszélve a zenét tanulókról! Ki tudja, mikor hall­hatnak újból, élő — és milyen jó! — előadásban Schönberg- zenét. Szesztay Zsolt Számos intézmény archívumá­ban megtalálhatók dr. Berze Nagy János levelei, amelyekből e tudós néprajzi kutató életmű­vének sok részletére kapunk fel­világosítást: hogyan, mikor ké­szült egy-egy munkája, milyen problémák foglalkoztatták, mi­lyen adatokat kért gyűjtőtársai­tól. Nagyon sok levelét itt Pé­csett őrzi fia, ifj. dr. Berze Nagy János — a gyűjtemény azonban korántsem teljes. A Baranyai magyar népha­gyományok három kötetének összeállításakor, anyaggyűjtése során számos kézzel írott és kő­nyomatos felhívást küldött szét megyénkben, amelyekben kitért a kért adatok felsorolása mel­lett a gyűjtés módjára is, hang­súlyozta, hogy a lejegyzések ne irodalmi nyelven, hanem a helyi tájszólás szerint készüljenek, a zenei anyag lejegyzésénél ügyelt mind a dallam, mind a ritmika pontosságára, az egyoldalú gyűjtőknél szorgalmazta a te­matika szélesítését — s ezen levelezésében emberi, baráti kapcsolatait is ápolta. Nemcsak tanácsokat adott, hanem sze­mélyes látogatásokkal is segí­tette munkatársai működését, s természetesen maga is felhasz­nálta az ilyen (szabad idejének feláldozásával történt) látoga­tásokat a szeretett és becsült nép hagyományainak gyűjtésé­re. Nagyon kérünk mindenkit, magánszemélyeket és iskolai archívumok kezelőit, ha Berze Nagy János leveleivel és sok­szorosított körleveleivel találkoz­nak, küldjék be azokat a Néprajzi Osztály címére (Pécs, Rákóczi út 15.), hogy feldolgozásukkal, elemzé­sükkel jobban megismerhessük megyénk egyik nagy tudósának életművét, munkamódszerét. Tá­volabbi terveinkben szerepel e nagy, tudományos értékű leve­lezés kiadása is, ezt azonban csak egy teljességre törekvő gyűjtemény összeállítása után kezdhetjük sajtó alá rendezni. Ismételten kérünk mindenkit az ilyep levelek, litografált fel­hívások beküldésére azzal, hogy kívánságra a beküldött anyagot másolás és fotózás után vissza­küldjük. Mándoki László osztályvezető. Zenei krónika A Miskolci Szimfonikus Zenekar hangversenye

Next

/
Thumbnails
Contents