Dunántúli Napló, 1972. május (29. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-28 / 124. szám
Áz anyag önmaga tükröződése Újdonságok a BNV-n Beszélgetés Sajó Istvánnal tér-anyag elméletéről S ajó István neve jól ismert vegyész körökben „Komp- lexometria" és „Termometria'* című könyve analitikai kémiai munkásságának legfontosabb részeit foglalja össze. Üzemellenőrző, gyors elemzési módszerei világszerte ismertté tették a nevét: „Percentométer" elnevezésű termometriás elemző készüléke Európa nagy részében elterjedőben van. Az utóbbi időben meglepetésre az atomot felépítő részecskék tulajdonságainak kapcsolatait vizsgáló, a teret és a* anyagot újszerűén bemutató elméletével keltett feltűnést.- Ügy tudjuk, hogy már 1958-ban könyvecskéje jelent meg ,,Általános tér-anyag egyensúly" címmel, amelyben összeköttetést teremtett a tér és az anyag között. Mióta foglalkozik elméleti fizikai kutatásokkal, és hogy látja jelenleg a tér és az anyag kapcsolatát?- Több mint két évtizede igyekszem a tér és anyag szerkezetének olymódon való feltárására, amely az eddigi elméleteknél egységesebb keretbe foglalja a közöttük levő összefüggéseket. Mindjárt le kell szögezni, hogy tér alatt mindig az elektromágneses teret, még pontosabban az elektromágneses mezőt értem, amely anyagi. Ebbe a mezőbe ágyazódnak az elemi részek, amelyek ugyanabból az ősanyagból épülnek fel, mint az elektromágneses mező. így az ősanyag önmagával való egyensúlyának, azaz az egymásbaágyazott mezők egyensúlyának matematikai megfogalmazását tűztem ki célul.- Ez még tulajdonképpen nem tér el az Einstein, valamint Dirac által bevezetett világképtől, hiszen ismeretesek például Einstein elgondolásai a tér szemcsés szerkezetéről.- Elméletemben ezen annyival lépek túl, hogy az elemi részecskéket is az elektromágneses tér állóhullám képződményeinek tekintem.- Ilyen alapon mi különbség van az egyes elemi részecskék között?- Az elemi részecskék paraméterei között több különbség van. A részecskék egyik legjobban mérhető adata a tömeg. A proton, valamint az atommag felépítésében és a kozmikus sugárzásban résztvevő mezonok stb. nyugalmi tömegükben lényegesen különböznek egymástól. Ez azonban csupán következménye annak! hogy a részecskék tehetetlensége - ami a tömegben jelentkezik - saját idejük dilatációjának eltérésein alapul, a saját időket pedig a belső mozgástörvények szabják meg. így a relativitáselmélet és a kvantumelmélet eredményeit egyesítve genetikus kapcsolatot találtam a fundamentális elemi részecskék között. Az elemi részecskék további sorozatai a fundamentális elemi részek gerjesztésével állíthatók elő, mint azok rezonanciái. Ezen rezonanciák szimmetriáit pedig a hangtanból jól' ismert tényezők szabják meg. Gondolatkísérleteimben a fizikusok körében közismert, de kvantummechanikai kutatásokban nem alkalmazott buborékmodellt használtam fel, mivel ezzel juthattam el a téranyag egyensúlyi viszonyok legegyszerűbb matematikai megfogalmazásához. Mivel a stabil elemi részecskék egyensúlyi képződmények, létezési formájuk periódikus mozgásban nyilvánul meg. Egyébként bármennyire meglepő, ennek alapján mégis érthető, hogy a tulajdonságaikat leíró összefüggésekben a zr-nek meghatározó szerepe van.- Megismerkedhetnénk néhány ilyen összefüggéssel?- A fundamentális elemi ré szecskák tömegének az elektron tömegéhez viszonyított — Elméletének ismeretében úgy tűnik, hogy módszere a I dialektika. — Ügy gondolom, az elmélet megalkotásának folyamatában — amint az eredményes természettudományos kutatásoknál általános - megfigyelhető o tézis-antitézis — szintézis egysége. A kiinduló modellen alapszik az elmélet, ebből születnek absztrakció útján a matematikai formulák. Ezek visszahatnak a modellre, amíg olyan finomságra nem jutunk, hogy a számolt eredmények és az elemi részek fizikai kísérletek útján meghatározott paraméterei között már nem mutatható ki eltérés. Eddig a határig jutottunk el.- Minek tulajdonítható az, hogy eredményei az elmúlt egy esztendőben ennyire gyorsuló tempóban születtek meg?- A természettudományok alapkérdéseit továbbfejlesztő elméletek igen hosszú „lap- pangás” után jutnak el olyan fokra, hogy egységes világképpé alakuljanak. Mint minden Röviden — a nagyvilágból A BÚGÓ HALAK TITKA új, ez is csak harcban( és a környezettel való állandó kölcsönhatásban alakulhat ki. A folyamat meggyorsulását, eredményeim zárt egységbe való foglalását nagyban elősegítette azok kedvező fogadtatása. A Magyar Kémikus Egyesület és az Eötvös Loránd Fizikai Társulat pécsi csoportja felkérésére tartott két előadás, valamint azok szövegének a Pécsi Műszaki Szemlében történő megjelenési lehetősége nélkül még nem születtek volna meg ezek az eredmények. — Mik a további tervei?- Az elméleti fizika világa mellett továbbra is szoros kapcsolatban kívánok maradni az anyaggal — nem csupán filozófiai értelemben, hanem mint analitikus vegyész, a köznapi munkában is. Fizikai elméletem tökéletesítése és elfogadtatása minden bizonnyal még sok munkát fog jelenteni, de talán további eredményeket is fog hozni, remélhetően más kutatók közreműködésével is. Miután gyakorlatilag az ismert elemi részek alapnívóit sikerült matematikai formulával előállítani, most következő lé- j pésben keressük az alapnívókA négymillió négyzetkilométer nagyságú forró, párás, mocsaras terület, amely Brazíliában az Amazonas folyó körül j terül el, máig is nagyrészt föl- ! táratlan még és a kutatóknak sok meglepetést hoz növény- és állatvilága. Érintetlen erdők, tiszta vizű mellékfolyók ágazata hálózza be a hatalmas területet: e folyókban élnek a búgó halak. Dr. Friedrich Schaller bécsi zoológus professzor e halak hangképző szerveinek tanulmányozásával töltött hosszabb időt e területen. A pontylazacok fajtájához tartozó halak ívás -idején olyan hangot hallatnak, mintha motorkerékpár rok búgnának fel, s még a folyótól messze is hallani lehet a búgó hangot. A hímeknek ugyanis úszóhólyagjaikban, vagy azokon külön izmaik vannak, amelyek másodpercenként 80-100 összehúzódással adjak a hangot: az úszóhólyag maga a rezonálóeszköz. Vannak fajok, amelyek nemcsak íváskor hallatnak hangot, hanem, ha hálóba kerülnek, akkor is. OLAJFELDOLGOZÓ ÜZEMEK LEVEGÖSZENNYEZESE Üj módszert dolgoztak ki az olajteldogozó üzemek egészségre ártalmas melléktermékeinek elégetésére, hogy azok ne kerülhessenek a levegőbe. Az él járás lényege: egy erőteljes légáramlat által táplált lángot fújnak egy tűzálló anyaggal borított kamrába, s ebbe juttatják az olajfeldolgozás során keletkező ártalmas szerves anyagokat. A láng és az izzó, tűzálló burkolat maradéktalanul elégeti ezeket az anyagokat. CSÖKKENTIK AZ ALAPKUTATÁSOKAT Az Egyesült Államokban tovább rosszabbodik a kutatók helyzete. Eddig elsősorban az űrkutatásban részvevő mérnököket és technikusokat érintették a takarékossági rendszabályok, most más iparáaakhoz tartozó négy vezető vállalat is megkezdte az alapkutatások csökkentését — írja a Science c. fo lyóirat. Egyelőre az alapkutatásoknál alkalmazott kutatók, mérnökök 30%-át bocsátják el. Az átszervezések (a kutatásokat irányító igazgatók feladatkörének megszűnése, az alapkutatásokat végző laboratóriumoknak az alkalmazott kutatásokat végzőkkel való összevonása stb) következtében azonban ez alapkutatások ennél sokkal nagyobb mértékben csökkennek. Azt pillanatnyilag még nem lehet tudni, hogy kisebb vállalatok is alkalmaznak-e ilyen irányú takarékossági rendszabályokat. DRÓT NÉLKÜLI FORGALOMELLENÖRZES A forgalomirányítás jelentős megkönnyítésére szolgál a svéd Almex-gyár által kidolgozott és gyártott ún. ABC-rendszer, amelynek lényege: a közlekedésben résztvevő közlekedési eszközökben elhelyezett adatfeldolgozó rendszer gyűjti és tárolja a forgalomra vonatkozó legfontosabb adatokat, s ezeket vagy közvetlenül, rádió útján továbbítja a forgalomirányító központba, vagy későbbi értékelés céljából mágneses adattárolóban gyűjti össze. Az új rendszer iránt az európai nagyvárosokban igen nagy az érdeklődés. Dublinban rövidesen bevezetésre kerül. ERSZÉNYES MADAR A Közép- és Dél-Amerikában honos törpebúvárcsibe a madaraknál egészen szokatlan módon óvja kicsinyeit. Ha veszély fenyegeti, a szárnya alatt levő bőrerszénybe rejtve ŐKet kirepül a fészekből. A kismadarak mind a vízbe való alábu- káskor, mind repüléskor testmelegben, biztonságban vannak a toliakkal borított bőrredőben, melyet izomzat erősít a madár testéhez. FÜLHALLGATÓ RÁDIÓ Újra divatba jön a rádió őse: a fülhallgató, de készülék nélkül. Japánban olyan kihúzható teleszkóp-antennával felszerelt lülhallgatós rádiót gyártanak, amely tökéletes ultrarövid, sztereovéte/t biztosít. BIZTATÓ KÍSÉRLET Egereknél BCG vagy egy, a tbc-baktérium sejtfalából nyed anyag, a Cord-faktor alkalmazásakor kémiai anyagokkal előidézett daganatok visszafejlődését tapasztalták. A kísérleti állótok fokozott rezisztenciát tanúsítottak baktériumok által előidézett fertőzések és daganatok átültetése alkalmával. A Science című folyóiratban közölt tanulmány szerint a BCG- és a Cord-faktor aktiválja a szervezet nyirokrendszerét, melynek nagy szerepe van a szervezetbe került idegen anyagok. valamint feleslegessé vált sajáttest anyagok közömbösítésénél. A MEDICOR Művek BNV-díjas műtőasztal-családjának néhány taaia NDK gyártmányú újdonság a variálható, tetszés szerint bővíthet# üzemi, illetve éttermi konyhaberendezés A találmányok pavilonjában láttuk a képen ábrázolt két szellemes gépújdonságot. A baloldali egy robogóból átalakított kertikapa, o jobboldali egy kézi gépkapa, amelynek motorját a kertész mint a permetezőkannát, a hátán hordja munka közben Erb János felvételei aránya kifejezhető, kizárólag a z hatványaival. A proton-elektron tömegviszonya például ózz5, a K-mezon-elektron tömegviszonyé pedig 10.z4 stb. A felírt differenciált egyenlet még további részecskék tömegviszonyát is megadja és ha ezeket az értékeket kiszámítjuk, a jelenleg elfogadott, kísérleti1 úton meghatározott értékekkel azok mérési hibájának határain belül megegyeznek. Ugyanilyen jó egyezést kaptam a legfontosabb fizikai állandók (elemi töltés, Planck- állandó, finomszerkezeti állandó, elemi mágneses momentum stb.) ezen függvények alapján számított és a kísérleti fizikusok által meghatározott értékei között. Ezeket a mennyiségeket végeredményben egyetlen egyenlet szolgáltatja azáltal, hogy a számítások során a finomstruk- túra-állandó, lépésről lépésre lebontható alkotó tényezőinek szorzatára. Maga a végső egyenlet egyszerű és szigorúan érvényes összefüggést tartalmaz valamennyi fundamentális elemi részecske tömege és az elemi elektromos töltés között. nak dublettekre, triplettekre való felhasadását leíró, a finomabb struktúrába betekintést engedő összefüggéseket. Ennek keretében jelenleg jj proton és neutron belső struktúrájában mutatkozó különbségek feltárását szeretnénk megoldani. Az utóbbi évtizedekben az anyag tulajdonságainak leírása — talán a kelleténél bonyolultabb matematikai megfogalmazás miatt is — eltávolodott attól, hogy az ismeretterjesztésre alkalmas legyen. Eredményeim arra is lehetőséget nyújtanak, hogy az emberekhez közelebb hozzuk a fizikát, s így segítsék a természettudományos világnézet általánosabbá válását. UPOR ENDRE Felvételünk az NDK pavilonjában kiállított ROBOTRON számítógép egy részét ábrázolja. Ugyanilyen berendezést kap a DÉDASZ Pécsi Számítógép Központja is f, t l
