Dunántúli Napló, 1972. május (29. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-24 / 120. szám

4 DUNÁNTÚLI N APLÖ 1972. május t%. r 'V HÍREK 1972. MÁJUS 24 SZERDA Szeretettel köszöntjük névnapjuk alkalmából ESZTER nevű kedves olvasóinkat ♦ A Nap kél 3.56, nyugszik 19.25 Órakor. — A Hold kél 16.03, nyugszik 1.43 órakor. V __________________J N APIRENDEN: Áz ifjúság fokozottabb védelme Tanácskozott az MSZMP Siklósi járási Bizottsága Az MSZMP Siklósi járási Bizottsága tegnap ülést tartott Siklóson. A tanácskozáson részt vett Novics János, a Megyei Pártbizottság első titkára. A pártbizottsági ülés megvitatta az üzem- és munkaszervezés, valamint a munkaverseny fellendítésével kapcsolatos központi bizottsági határozatból adódó helyi felada­tokat. Végül a pártbizottság személyi kérdésekben döntött. Dr. Jerszi István elvtársat — mivel az MSZMP Baranya megyei Bizottsága a közelmúltban megyei titkárrá választotta — felmen­tette első titkári funkciójából és dr. Vida Sándor elvtársat, a Bara­nya megyei Tanács VB Siklósi Járási Hivatal elnökét választotta meg a Járási Pártbizottság első titkárának. 1972-es évi gyermeknapi ren­dezvények sorát nyitotta meg a Megyei Ifjúságvédelmi Albizott­ságnak a Bakócai Nevelőott­honban tegnap megtartott ta­nácskozása, melyen ifjúságvé­delmi aktuális feladatokat vi­tattak meg. Dr. Erhardt Imre, az albizottság elnökének meg­nyitó szavai után a hivatásos pártfogók .munkájának eredmé­nyeit elemezte Hideg Gyula, a Baranya megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet igazgatója. A beszámolót felszólalások kö­vették, melyek között dr. Farkas Károlyné, a Baranya megyei Tanács gyámügyi főelőadója és Györkös Jenő, a Pécs városi Rendőrkapitányság ifjúságvédel­mi előadója mondta el vélemé­nyét és tapasztalatait. A tanács­kozás után a résztvevők meg­tekintették az intézet tanulói­nak munkáit felvonultató kiállí­tást, mely a gyerekek szakköri tevékenységének eredményeit reprezentálta. — Munka-pszichológia. A Szervezési és Vezetési Tudomá­nyos Társaság Baranya megyei Csoportjának rendezésében ma délután két órakor a Technika Házában dr. Kiss György, a társaság ergonómiai bizottsá­gának titkára tart előadást „A munka-pszichológia alkalmazá­sa a vezetésben" címmel. — Külön busszal a BNV-re. A Baranya megyei Építőipari Vállalat műszaki dolgozói ma reggel külön autóbusszal men­tek el a BNV-re. A baranyai építőipari szakemberek a vásá­ron a nemzetközi építőipari új­donságokat tanulmányozzák. VIGYÁZAT, ÉLETVESZÉLY! Emberre, állotre és méhekre élet- veszélyes növényvédő szerrel, DIMEC- RON-nal végez permetezést május 25—31. között a meszesi szőlőkben a Pécsi Állami Gazdasag — közli a Pécsi városi Tanács V. B. I. kerületi Hivatalának igazgatási osztálya. Fel­hívják a lakosság figyelmét, hogy a permetezőszer a permetezés után még 21 napig rejt magában mérgezési ve­szélyt, ezért fokozott óvatosságra kér­nek mindenkit. — A DUNÁNTÚLI NAPLÓ SZERKESZTŐSÉGE május 24-én, szerdán délután 5-töl 6 óráig jogi tanácsadást tart székházá­ban (Pécs, Hunyadi u. 11.). A tanácsadás díjtalan. — Kitüntetés. A Pécs város Tanácsa a Pécs-reménypusztai Termelőszövetkezetet az 1971-es gazdasági eredményeiért elis­merő oklevéllel tüntette ki. Az oklevelet a tegnap délután j megtartott kibővített vezetőségi ülésen dr. Németh Lajos, Pécs I város Tanácsának elnökhelyet- i tese adta át Óvári János, tsz- elnöknek. — Műszaki fejlesztés. Csü­törtökön délután három árakor a Technika Házában Staud Gá­bor fejlesztési osztályvezető a Csőszerelőipari Vállalat műsza­ki fejlesztési munkájáról tart előadást. Ki nyer ma — autót? Ezt a kérdést sokan fe/lehe- tik holnap a Kamaraszínházban, amikor a vidéken váltott gép­kocsi-nyereménybetétkönyveket sorsolják! A sorsolás május 25- én, délután 3 órakor kezdődik. A fővárosban váltott betétköny­veket másnap, 26-án délelőtt 9 órakor sorsolják. Nézzünk utána egy kicsit e sorsolások történetének. Tizen­egy esztendeje vezették be. Ez idő alatt Baranya betéttulajdo­nosait váltakozó szerencse ki­sérte. Az első húzáson nem húztak ki baranyai nyereményt. A második alkalommal — 1961 novemberében — azonban már ketten is örülhettek a nyert au­tónak. Ettől kezdve a betét­könyvek darabszámának emel­kedésével arányban növekedeTt a nyertesek száma is. A leg­utóbbi februári sorsolásig Ba­ranyában 384 betéttulajdonos nyert gépkocsit. Egy évvel ez­előtt — 1971 májusban — hu­szonöt gépkocsit nyertek a me- gyénkbeliek. Remény, hogy Fortuna most sem hagyja el a baranyaiakat, s tekintve, hogy a húzás most Baranya „ fővárosában" lesz, legalább' ugyanannyi kocsit hogy itt, mint az elmúlt évben. A sorsolás megtekintése díj­talan, az érdeklődőket szeretet­tel várja az OTP — de kedves­kedik is nekik, hiszen a sor­solás szünetében a közönség között értékes ajándéktárgya­kat — táskarádiót, kávéfőzőt, kávédarálót sorsolnak ki. Aki te­hát az autóval esetleg pórul jár, nem kell, hogy a reményt feladja: nyerhet még kávédará­lót is.,. — A Szigetvári Állami Zeneiskola felvételt hirdet május 25-én és 26-án 9.30—11.30 és 13—16.30-ig. A felvétel helye: Ságvári Endre utca 4. Jelent­kezhetnek a 8. életévüket betöltött tanulók előképzőbe, zongora, hege­dű, fa-, réz- és ütőhangszerekre, (x) Időjárásjelentés Várható időjárás szerda estig: Kevés nappali felhőképződés. Gyenge, változó irányú szél. A nappali fel- melegedés tovább erősödik. A hajnali órákra 8—13 fokig hűl le a levegő. A legmagasabb hőmérséklet 23—27 fok között lesz. A Duna vízállása Budapesten 362 cm. — A könyvhét eseményei: ma, 24-én 18 órakor a nagykozári klubban Szőllősy Kálmán talál­kozik az olvasókkal. — Baleset. Közlekedési bal­eset történt tegnap reggel hat órakor a pogányi elágazásnál. A Harkány felől Pécs felé köz­lekedő Nagy Sándor, 58 éves porcelóngyári dolgozó motor- kerékpárjával összeütközött egy személygépkocsival. Nagy Sán­dort súlyos agyrázkódással szál­lították a mentők a Pécsi Ideg­klinikára. — B 5 magnetofon 3700 Ft helyett 3400 Ft. OTP-re is. OTP ügyintézés helyben. ÁFÉSZ 53. sz. Műszaki bolt. (Jeímezkölcsönzővel szemben.) (x) FELVÉTEL KERTÉSZETI SZAKISKOLÁBA A Bács-Kiskun megyei Tanács V. B. MÉM osztálya irányításával működő Kecskemét—Kisfái kertészeti szakisko­la felvételt hirdet az 1972. szeptem­ber 1-én kezdődő gyümölcs-, szőlő- és zöldségtermesztési évfolyamokra. Felvételre azok o 8 általános Iskolát vagy gimnáziumot végzett 14—17 éves korú fiúk és lányok jelentkezhetnek, akik a kertgazdasági pályához ked­vet éreznek. Valamennyi felvett ta­nuló ingyenes, kényelmes diákotthoni elhelyezésben és tanulmányi eredmé­nyétől függően ösztöndíjban részesül. A felvételi iránti kérelmeket 1972. augusztus 15-ig az alábbi címre kell eljuttatni: Mezőgazdasági Szakmun­kásképző Intézet Kecskemét, Kisfái 14. Pf. 32. A gomba magas fehérje tártál- | mú, jól elkészítve ízletes táplá­lék. A mérges gomba halálos! Csak szakértő által megvizsgált gombát fogyasszon! (Baranya megyei Eü. nevelési csoport.) Kesztyűvarrónak 14 ÉVES KORTÓL női munkaerőt felveszünk Betanulási idő: 6 hónap, melyre 700,- Ft/havi bért fizetünk. Jelentkezés: KESZTYŰGYÁR, SIKLÓS, GYODI U. 1. SZ. ALATT, A MEK árai A mai nappal olcsóbbak a zöldség­félék árai a MÉK boltjaiban és el­árusítóhelyein. Az újburgonyát kilón­ként 9,60 forintért kínálják, az apró krumpliért 4,30-at kérnek. A zöldborsó kilója 16 forint, o kelkáposzta 3,20, a májusi cseresznye 12 forintért kap­ható. Az I. osztályú eper 44, a II. osztályú pedig 26 forint. A zöldhagy­ma 1—1,40, a fejessaláta 1,10—1,50, a vegyes zöldség csomója pedig 2 forint. Az ógyökér kilója 9,60, a töl- tenivaió zöldpaprika darabonként 3,40, o hegyes fajta pedig 1,80—2,70 forint, míg a retek csomója 2,40-be kerül. Kapható uborka is, 19, a para­dicsom pedig 76 forintért kilogram­monként. KÖNYVESPOLC A Pécsi Bőrgyár új szociális létesítménnyel gazdagodik. A 300 dolgozó számára alkalmas kétszintes öltöző-fürdő épület kivitele­zési munkáit a Pécsi Építőipari Szövetkezet végzi. A bőrgyári új szociális épület a tervek szerint ez év végére elkészül. — A megyei terjesztésű üze­mi lapok felelős szerkesztői ma egész napos értekezletet tarta­nak a Baranya megyei Építő­ipari Vállalat klubjában. Meg­ismerkednek az építők idei és távlati programjával és megte­kintik a lakásépítési munkahe­lyeket. — Pécs m. város Tanácsa V. B. művelődésügyi osztálya értesíti a szü­lőket, hogy az előző évek gyakorla­tától eltérően az óvodai előjegyzések ideje az 1972. szeptember 16-án kez­dődő tanévre június 1-től 6-ig tart. Kérjük a szülőket, hogy az 1969. augusztus 31-ig született gyermekeket (bölcsődében elhelyezetteket is) la­kásukhoz közel eső óvodában, illetve üzemi óvodában jegyeztessék elő. Azok a szülők is jelentkezzenek, akik­nek gyermekgondozási szabadsága tanév közben jár le. KERTÉSZ ÁKOS: Makra Makra kitűnő regény. Ha ro­konát keressük az elmúlt év­tized magyar prózájában a Rozsdatemető ötlik eszünkbe. Érdekes, hogy mindkét író a „szabálytalan”, félresiklott éle­tekben mutatja be a „normá­lis" fonákját, elviselhetetlen- ségét. Makra Ferenc rendhagyó em­ber. Mondhatnánk azt is, hogy ő az örök kamasz, aki ke­mény és „elmondott” erköl­csével mindig kiprovokálja kör­nyezete idegenkedését és tá­madását. Az átlagembert inger- li, ha valaki más, mert rádöb­benti kicsinyességére, hazug­ságaira, gyengeségeire. Makra megfut és állandóan fut ön­maga elől, de paradox módon nem veszi észre, hogy nem előre holad, amikor a tudatosan vál­lalt kispolgári-léthez, az „átlag­hoz” menekül, „Nincs egálban önmagával” — mondja ő ma­ga is, de tévesen látja az okát. Az ember akkor találhatja meg a benső nyugalmát, akkor ke­rülhet elviselhető kapcsolatba <J világgal is, ha tehetsége és jelleme parancsainak engedve az értelmes küzdést vállalja a nyndennapok küszködése he­lyett. Éppen Makra példája mutatja, hogy nem ez a na­gyobb áldozat. Mert végül is Makra elpocsékolja az életét, így is értékes élet ez, de torzó marad, mert azok az erők, amik­nek belőle kifelé kellett volna hatnia, önmaga ellen fordulnak és végül el is pusztítják. Akkor hotározza el magát az öngyil­kosságra, amikor látja, hogy önmaga feladása, elárulása megfosztotta erkölcsi fölényétől, a híg és hazug „beilleszkedés” a közösségbe kevés, de már nem tudja élőiről kezdeni (Vali nélkül) a harcot önmagáért, önmagával az élettel. Az öngyil­kossága így is tett, mert mara­dék erkölcsi tartását mentette a teljes széthullástól. Nem véletlen, hogy a regény siker-könyv, hogy a közönség, a szakkritika egyaránt lelkesedik érte, hogy Makro meghódította a színpadot is, hogy hamarosan a filmvásznon is tolálkozunk vele. Kertész Ákosnak olyan figurát sikerült alkotni, aki ma­ga „rendhagyó” voltával az ál­talánost is be tudja mutatni. Megrendít, felráz, eszméltet, Pedig semmiféle „bravúrt” nem csinál. Elmondja a történetet az epika higgadt, az Idő sodrá­sát követő tempójával. De teszi ezt olyan szellemi, érzelmi fe­szültséggel, megjelenítő erővel, hogy az olvasót egy percre sem ereszti ki áramköréből, Modern, anélkül, hoj/ modernkedne. Telitalálat. Horpács Sándor — Terfíszter mintabolt. Jókai tér 2. A Centrum Áruház kezelésében, (x) A nagy érdeklődésre való tekintettel SZERDÁN 4, 6 ÉS 8 ÓRAKOR A PARK MOZI A „Meztelen vagy" cimű színes magyar filmet játssza. M a tűz mm égdé meg...” 2. A VITÉZ BUDÁRA JÖN Bárha kevés beszédű volt Dózsa, egyáltalán nem hiányzott belőle ez önbecsülés. Ismerte a maga erényeit, szolgálatának értékét, noha érdemei­ért nem nagyon részesülhetett elisme­résben. Lovaskapitányi kinevezése volt a legnagyobb kegy, amellyel eddig a hatalmasok kitüntették. Korábban is tanúbizonyságot kellett adnia vitéz­ségéről, különben aligha biztatta vol­na Török Imre nándorfehérvári kapitány, hogy egyenesen a királyhoz menjen jutalomért. A székely katona megfogadta pa­rancsnoka tanácsát. Ajánlásával Bu­dára érkezik és II. Ulászló udvara ki­utal számára kétszáz aranyat. Egy­szersmind meghagyják a kincstárnak, hogy a pénzbeli jutalmon kívül adja­nak Dózsának két paripát aranyos­ezüstös szerszámmal. Szinte népmeséi szépségű epizód volt ez a végvári katona életében, de csakhamar szertefoszlott a délibáb. Gyanútlanul kereste föl Telegdy Ist­ván kincstartót, hogy kérje tőle jogos jussát. Ám a gőgös Telegdy holmi tré­fának vélte az udvar kívánságát. Nem érte be a jutalom megtagadásával, ráadásul gúnyosan beszélt a messziről jött vitézzel, aki mindeddig föl sem merte tételezni, hogy gúnnyal és gőg­gel képesek őt megalázni. Egyelőre önuralmára hallgatott, de háborgó ön­érzete arra ösztönözte, hogy jóvá té­tesse megaláztatását. Ha nem is volt járatos o fényes Bu­dán, kiverekedte, hogy fogadja őt Csáky Miklós Csanádi püspök, az a főpap, akinek Bakócz Tamás esztei- gomi hercegprímás után a legna­gyobb tekintélye volt az országban, aki a király diplomatájaként okos, mű­velt és jószándékú ember hírében ái­lott. Mivel pedig a római egyház szor­galmazta leginkább a törökök elleni vitézi harcot, úgy vélte Dózsa, alkal­mas helyen kér orvoslást sérelmére. Reménye itt is keserves csalódássá változott. Csáky püspök még bőszítőb- ben viselkedett, mint a kincstartó. A kegyes nagyúr hírében álló főpap úgy beszélt Dózsával, mint valami jött- ment személlyel, durván lehordta és rövid úton kidobta palotájából. A pil­lanatnyi szégyenen túl joggal hihette Dózsa, hogy ez a bánásmód lehetet­lenné teszi becsületében, nevetséges­sé válik, ha megcsúfoltan tér vissza végvári bajtársai közé. Már nem is a jutalom érdekelte, hanem az emberi méltóságán esett nyílt seb. Pedig en­nek sértetlenségéhez ragaszkodott. Olyan nevelést kapott a szabad szé­kelyek között, olyan iskolát járt ki a hadi vállalkozásokban, hogy o sze­gyen nem férhetett össze büszke lelki- ismeretével. Ügy döntött, hogy a leg­főbb egyháznagyhoz, Bakócz Tamás bíboros érsekhez fordul panaszával. Ha itt is elutasítják, akkor egyenesen a király színe elé törekszik. Távolról sem volt csekélység ekkoro urakhoz bejutnia olyan embernek, aki semmiféle összeköttetésekkel nem ren­delkezett. Különösen nehéznek bizo­nyult ezekben a napokban, amikor a királyi udvar, egész Buda valóságos lázban égett. Éppen Bakócz Tamás miatt. Az esztergomi érsek nemrég ér­kezett haza Rómából. Alig tartotta meg Esztergomban a fényes Te Deu- mot — a hercegprímási ünnepi isten­tiszteletet — sietett Budára azokkal a tervekkel, amelyeket a pápa udvará­ban kovácsoltak Magyarország számá­ra a török veszedelem ellen. Bármennyire lefoglalták Bakóczot a fontos ügyek, időt szakított a végvári katona számára. A látszatra kegyes előzékenység mögött okos elgondolás húzódott meg. Hátha alkalmas ez a Dózsa György nagyszabású terveihez? De ha nem alkalmas is, az iránta való szívélyesség mindenképpen jó benyo­mást tesz a katonákra, akik nélkül le­hetetlen megvívni a küszöbönálló nagy keresztesháborút. Mert ez volt a Ró­mában kovácsolt terv lényege: Ma­gyarországon fegyverbe szólítják a hadra fogható lakosságot, csatlakoz­nak hozzájuk Európa önkéntes keresz­tesei és a török ellen vonulnak, visr- szafoglalják Konstantinápolyt, amely­nek Bakócz Tamás esztergomi érsek lesz a pátriárkája, így nemcsak a tö­rököt űzik ki a keresztény Európa déli országaiból, de helyreállítják az egy­házszakadás óta más utakon járó konstantinápolyi keleti patriarchátus­ban is Róma fennhatóságát. A bíboros érsek tehát fogadta a székely vitézt. Elbeszélgetvén Dózsá­val, csodálkozása nőttön nőtt. Tájé­kozott, éleseszű, katonai képzettség dolgában kitűnő férfiút ismert meg a végvári lovaskapitányban. Első talál­kozásukkor még nem hozta szóba a felállítandó keresztes hadak parancs- noklásának ügyét, noha nem kizárt, hogy már ekkor úgy gondolt Dózsára a bíboros, mint leendő fővezérre. A hatalmi erőviszonyok szerint egyene­sen kívánatosnak ítélte a hercegprí­más, hogy főrangú személy helyeit alacsonyabb sorból származó tehetsé­ges vezér álljon a keresztesek élére, mivel II. Ulászló uralkodása alatt amúgyis nagy volt már az ország nya­kára hágó oligarchák túlsúlya, szem­ben a királyi hatalommal. Bakócz per­sze nem az ország érdekeit féltette a mind önálóbb és önzőbb főuraktól, hanem a maga hatalmát. Szövetségest keresett nagyratörö céljaihoz. (Folytatása következik) r

Next

/
Thumbnails
Contents