Dunántúli Napló, 1972. május (29. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-24 / 120. szám

1972. mójus 24. DUN ANTOLI NAPLÓ 5 6*7 millió bányász képviseletében Világértekezlet Szófiában Markwart Károly, a Szénbányák szb-titkára tagja volt a hattagú magyar delegációnak Hatmillió 700 ezer bányász j képviseletében ülésezett május 12—17. között Szófiában a Szakszervezeti Világszövetség Bányász Szövetségének hatodik konferenciája. A magyar bá­nyászokat Simon Antal szak- szervezeti főtitkár vezetésével hattagú delegáció képviselte, melynek tagja volt Markwart Károly, a Mecseki Szénbányák szakszervezeti bizottságának titkára is. — Mi volt a tanácskozás központi gondolata? — Az egység megteremtésé­nek szükségessége. Erről be­szélt bevezető előadásában A. j Francini, a Bányaipari Dolgo­zók Szakszervezetei Nemzetközi Szövetségének főtitkára is. „Harc a bányászok és szakszervezeteik egységéért, a gazdasági és szo­ciális követelések megvalósítá­sáért, a szakszervezetek szere­pének megerősítéséért a tudo­mányos és technikai forrada­lom keretei között” — ez volt előadásának címe, de ez a gondolat hatotta át a több mint harminc felszólaló mondaniva­lóját is. — Kik képviseltették magu­kat a konferencián? — Harmincöt ország küldte el képviselőit, s ebből 19 or­szág tagja a Szakszervezetek Világszövetségének. A Szabad Szakszervezetek és a keresz­tényszocialista szakszervezetek küldöttei is nagyszámban vol­tak jelen, ami azt bizonyítja: mindkét oldalon érzik az egység szükségességének fontosságát. Az egység megteremtése csak egy viszonylag hosszantartó fo­lyamat eredménye lehet, az er­jedés azonban megindult. Ép­pen a konferencia idején jelen­tették be például, hogy az olasz vasipari dolgozók két szakszer­vezete egyesült. — Milyen feladattal, illetve célkitűzésekkel utazott a mi de­legációnk Szófiába? — A magyar bányászok évek óta jó kapcsolatokat tartanak fenn a szocialista országok test­vér-szakszervezetei mellett né­hány tőkés, illetve fejlődő or­szág bányász-szakszervezetével is. Több afrikai országgal, Ja­pánnal és Angliával van töb­bek között rendszeres és jó kap­csolatunk, s ez is az egység megteremtése irányába hat. A magyar delegáció egyébként mindenekelőtt azokról az ered­ményekről adott a konferenciá­nak számot, melyeket a mun­kavédelem és a szociális, illetve kulturális juttatások fejlesztése terén értünk el. A tőkés orszá­gok, valamint a fejlett orszá­gok képviselői nagy érdeklődés­sel és tisztelettel hallgatták a szocialista országok küldöttei­nek ezzel kapcsolatos beszámo­lóit, nálunk ugyanis éppen e téren a legnagyobb az elmara­dottság. A bérek viszonylag magasak, ebből kell azonban a munkahelyre való kiutazástól, a továbbképzésig, pihenésig mindent finanszírozni. — Nyilván a bányászat sze­repéről, jövőiéről is szó esett.,. — Pesszimizmusnak nyoma sem volt az iparág jövőjét ille­tően. Bányabezárások nyuga­ton, a fejlett országokban is vannak, de ezek a termelés koncentrálását célozzák. Egy világfolyamatnak vagyunk ta­núi, melyet így lehetne a leg­rövidebben megfogalmazni: ke­vesebb bányából több szenet. Békés S. r Uj nevet vett fel, új vezetőséget választott w w a volt pécsi Pannónia ÁFÉSZ Mintegy 160 szövetkezeti tag és külső érdeklődő részvételé­vel, hétfőn a késő esti órákban tartotta meg sorsdöntő közgyű­lését a pécsi Pannónia ÁFÉSZ. A délután 5 órakor elkezdődött és este 9 óra után végétért négyórás közgyűlés mindvégig bővelkedett izgalmakban. Az igazgatóság beszámolója feletti vitában a szövetkezeti tagság nagyon kritikusan nyilvánította véleményét az ÁFÉSZ eddigi te­I vékenységéről. A tagok többsé­ge azonban túltette magát a régi sérelmeken, s nagy figyel­met szentelt az 1972. évi gazda­sági és pénzügyi tervek részle­tezésének, a szövetkezet előtt álló új feladatok megvitatásá­nak. A közgyűlés végülis elfogadta a tervet és a módosított alap­szabályt, ezt követően titkos szavazással megválasztotta az ÁFÉSZ új vezetőségét. A szö­vetkezet elnöke: Vezekényi Béla alapító tag lett, elnökhelyettese Radó János. Elnökségi tagok: Kisaszondi Ferenc, Hochrein Ádámné, dr. Köves Ferenc, Hor­váth Sándor és Horváth Sándor (ürög). A közgyűlés módosítot­ta a szövetkezei elnevezését is, a Pannónia szó elhagyását a tagság többsége szorgalmazta. A szövetkezet új neve Pécsi Sző­lő- és Gyümölcstermelő rés Érté­kesítő Szövetkezet lett. ‘ , Tegnap történt... A Tatabányai Szénbányák nő- bizottságának küldöttsége ér­kezett tegnap Pécsre, a Mecse­ki Szénbányák Szakszervezeti Bizottsága vendégeként. A bá­nyászasszonyokat Markwart Ká­roly szb-titkár és Szekeres Sán- dorné, a nőbizottság elnöke kö­szöntötte, majd tájékoztatta a pécsi bányáknál dolgozó nők politikai, gazdasági és szociális helyzetéről. A tatabányai kül­döttség tagjai délután Újhegy­üzembe látogattak, itt szintén nő dolgozókkal beszélgettek. A tapasztalatcsere-látogatás mai programja során a tata­bányai nőbizottság tagjai Kom­ló életével, az ott folyó munká­val ismerkednek. Siklós, június IO-~ll-én: Vendégünk volt Haumann Péter A „Szókratész védőbeszéde“ Komlón IX. országos fúvószenekari találkozó Finnországba utaznak Holnap reggel Finnországba utazik a Volán 12. sz. Vállalat Szakszervezeti Bizottságának Bartók Béla férfikórusa. Az együttes egy korábbi meghívást teljesít amikor az ottani férfikar [ föfkérésére Lahtiba utazik és itt, valamint Yveskylö városban ön­álló koncertet ad. Műsorukban XX. századi magyar és külföldi modern szerzők műveit éneklik Ligeti Andor vezénylésével. Nogy élményben részesültek o komlóiak tegnap délután és este: a budapesti 25. Színház két előadásban mutatta be a Szókratész védőbeszéde cimű alkotást. Az országszerte híres előadásra Pécsről is többen utaztak ki — még többen utaz­tak volna, ha nagyobb híre lett volna a vendégszereplésnek. De az sem lett volna rossz, ha Pécsre is meghívták volna a 25. Színházat. Pótolandó vala­melyest az élményt, előadás előtt beszélgettünk Haumann Péterrel, a darab főszereplőjé­vel, akit a Pécsi Nemzeti Szín­házban aratott sikerei után hi'v- tak fel Pestre a 25. Színházba.- A Pécsi Nemzeti Színház azt adta nekem, ami nélkülöz­hetetlen a pályán: az önbizal­mat — mondotta. — Megkaptam Eddie Carbone szerepét a Pil­lantás a hídról című drámában, pedig az nyilvánvalóan még nem nekem való szerep volt, egy negyvenöt éves férfi alak­ja. Más vidéki színháznál kevés fiatal színész kap ennyit, mint Pécsett. Ügy éreztem, jól gaz­dálkodnak itt a fiatalokkal. Sőt, nagy merészség volt nekem ad­ni Carbonét. Egyébként egy év­vel korábban is felmehettem volna Pestre, már o Brecht-sze rep, az Azdak megformálást után, de itt maradtam még égi másik szerep, Arturo Ui véget Aztán Eddie Carbonét osztottál rám, s az alkalmas volt rá, hogi meg tudjam magamat mérni Azóta kiegyensúlyozottabb c lelkivilágom és jobban észreve­szek megoldásokat. A sikerél­mény nyugodt alkotásra ad le­hetőséget. — Szókratész?- Kitűnő írott anyag, jó szín­ház, jó rendező találkozott eb­ben, meg hát a szerencse, ami a színészpályán is nélkülözhe­tetlen. Nagyon sokfelé hívtak meg bennünket, eddig például Sárospatakon, Csepelen, Sal­gótarjánban jártunk, aztán me­gyünk Tatára is, pedig egyik sem egyetemi város. Ennek ez alakításnak köszönhetem, hogy a tv is felfedezett, azóta sorra kapom a tv-szerepeket, amelyek kielégítik színészi játékigénye­met és jóleső gondot okoznak, mert nem kis szerepek Földessy Dénes Ez évben június 16—11-én rendezik meg a hagyományos siklósi országos fúvószenekari találkozót. Az idei eseményen nyolc magyar és két külföldi együttes vesz részt: a Pécs- gyárvárosi úttörő fúvószenekar, a siklósi Ifjúsági Zenekar: a Mecseki Ércbánya fúvószeneka­ra; a Mecseki Szénbányák fú­vószenekara, a Magyar Nép­hadsereg Központi Fúvószene­kara, továbbá dörögi, kőszegi és salgótarjáni együttesek, va­lamint egy lengyel és egy szov­jet együttes. A kétnapos program szomba­ton, június 10-én este fél 9-kor lampionos felvonulással kezdő­dik Siklóson. A felvonulást ké­sőbb Harkányban folytatják. Este fél 10-kor a kőszegi fúvós- zenekar kvartettje és a siklósi gimnázium kamarakórusa közös koncertet ad a siklósi várkápol­nában. 10 órakor stílszerűen toronyzenével kívánnak jóéjsza- kót a résztvevő együttesek, Siklóson a Spanyol-bástyáról; Harkányban a Bányász üdülő teraszáról. Vasárnap, június 11-én dél­előtt 9 órakor a siklósi várkert­ben ünnepélyesen leleplezik Kanizsai Dorottya szobrát. Bor­sos Miklós Kossuth-díjas művész alkotását. Ezt követően a zene­karok felsorakoznak, majd meg­határozott rendben bevonulnak a várba. 10 órakor, a várfesz­tivál ünnepélyes megnyitása után az egyesített zenekarok három indulóval köszöntik a ta­lálkozó közönségét, majd ezt követően hangzik el a hagyo­mányos délelőtti nyitó-hangver­seny, a várudvaron. A fesztivál hangversenyeket délután 2 és 3 órai kezdettel tartják meg a várban, illetve a harkányi Zsig­mondi sétányon. Délután fél 5- kor a pécsi úttörő zenekar köz­reműködésével haditornát lát­hat a közönség a várkert észa­ki bástyájánál. Fél 6-kor ismer­tetik a zsűri döntését és átad­ják a vórfesztivól serlegeit a legjobb együtteseknék. Ezek a zenekarok adják a találkozó záróhangversenyét este 8 óra­kor, a várudvaron. Nyolchavi fogház közlekedési vétségért Pécs szívében, a Széchenyi téren esténként színes bukó­sisakok, motorok sokasága látható. Lassanként mindenki így ismeri gazdáikat: „a vad­motorosok”. A jelző nem alap­talan, mert a Hunyadi úton, a Mecsek szerpentinjein végigro­hanó masinák tulajdonosai egy­re több esetben hagyják figyel­men kívül a KRESZ — sebesség­re vonatkozó előírásait — a józan belátás helyébe sokszor a sebesség hajszolása, a belátha­tatlan veszélyeket sejtető szá­guldás lép. így volt ez Knizsek Pál István 20 éves pécsi fiatal­ember esetében is, akinek fele­lőtlensége önmaga és három ember megsebesülését eredmé­nyezte. ! Az események 1971. augusz­| tus 22-én kezdődtek. A motoros Pécsett 200 ezer ember uta­zik naponta autóbusszal. Hat ellenőr dolqozik a buszokon: az összes járatok alig több, mint egy százalékát tudja ellenőrizni o Volán. Évente két autóbusz árát bliccelik el az utasok. Vigyázz, jön a bajszi!" POTYAUTASOK- Kérem a jegyeket és a bér­leteket ellenőrzésre felmutatni! — hallatszik az ismerős felszólí­tás a buszban. Az utasok koto­rászni kezdenek a zsebükben, többen az ajtó felé indulnak. Az egyik ellenőr a hátsó ajtótól, a másik az elsőtől kezdi. A po­tyautas nem menekülhet. Egy üregúr bérletének tasak- jából hölgyek fényképei hulla­nak szét a padlóra. A mellette álló fiúk készségesen segítenek felszedni... Továbbfurakodunk a tömeg­ben. — Asszonyom, kérem fizessen két forintot, jegyet kell váltania- mondja Beszédes Rezső ellen­őr. — Dehát miért? — csodálko­zik a hölgy. — Van bérletem.- Az igaz, de nincs ráírva a bérletigazolvány száma. Enélkül pedig nem érvényes. A nő fizet. Kollégánkkal, Fábián Zoltán társadalmi ellenőrrel a kocsi közepén találkozunk. Az egyik utas, úgylátszik, szó szerint értelmezte a „Kérem a jegyeket!” felszólítást, mert leg­alább 15 szakadt fecnit kotor elő.- Válassza ki, amelyik érvé­nyes ... I Átszállunk a 30-asra. A Sör­gyárnál felszáll egy iskolaköpe­nyes kislány. Kissé zavarban van. Beszédes Rezső elveszi a bérletét, s megállítja a kocsit. Leszállunk.- Ugye tudja, miért szálltunk le? - fordul a lányhoz.- Tudom — mondjq földre szegezett tekintettel. A. A. első éves vegyipari gé­pészeti technikumi diók bérlete hamisítva van. A hármasból gra­fitceruzával ötöst rajzolt. Köny- nyű észrevenni.- Miért csinálta? - Nincs pénze? — De van. — Hát akkor? — Csak úgy . .. Más is csi­nálja. Visszamegyünk a kollégiumba, elő a személyi igazolványt. Be­szédes Rezső kiírja az adatokat. A 30 forintos bérlet ára 150 fo­rint lesz - és egy levél az iskola igazgatójához. — Egyes diákok egyenesen sportot űznek a hamisításból. Némelyik olyan mestermunka, hogy csak naayítóval lehet meg­állapítani. Különösen a főisko­lások és az egyetemistáknál akadnak jócskán ilyen bérletek. Sajnos, nehéz elkapni őket, mert engem már ismernek. Ha meglátnak a buszon, inkább gyalog mennek. Ebben a szakmában nem előny a széles ismeretség. Egy­szer a fonyódi mólón sétált - mesélte — amikor megszólalt mögötte két fiú: — „Józsi, ké­szítsd a bérleted, itt a bajszi,”- Az utasok meg többnyire a társaik oldalára állnak, ha kérte őket valaki, ha nem - mondja. - A múltkor például az egyik utas leejtette a kesz­tyűjét, s én is segítettem keres­ni. Rögtön akadt ismeretlen jó­akaró: „Én láttam, hogy jegyet vett, nem kell azt keresgélni, egész biztos van neki.” Mire a kesztyűjét kereső hölgy csende­sen megszólalt: „Kérem, nekem bérletem van ...”- Máskor pedig - folytatja — teljesen jogosan megbüntet­tem egy illetőt ötven forintra, mert jegy nélkül utazott. Az illető rögtön összeköttetéseivel fenyegetőzött. A következő járaton igen nagy megtiszteltetésben van ré­szünk. Egy császárral utazunk. Egy ifjú bérletére ugyanis nagy betűkkel felírták: „Én vagyok Karesz, a császár.” A főpályaudvarnál egy kis­lány száll fel a 40-esre. Kiderül, hogy nem írta rá a bérletére a bérletigazolvány számát. Az el­lenőr jóakaratúan segíteni akar, mire megszólal a gyerek:- Ne tessék összefirkálni, a nagymama is ezt használja... Panics Gy. Pécs felől Szigetvár irányába vezette járművét, mintegy 100— 110 kilométeres sebességgel, A szentdénesi útelágazásnál a szembejövő forgalom miatt 60— 70 kilométerre csökkentette a sebességet ugyan, de a féktá­volságot nem látta be és el­ütötte az út mellett álló két embert. Mint kiderült, az úttest jobb oldalán szabályosan kivi­lágított kerékpárral haladt Pin­tér István, amikor egy, az út­test mellett fekvő embert látott meg, Leszállvo a kerékpárról, megszólította a közben feltá- pászkodó Dick János, sziget­vári lakost, akit elmondása sze­rint ismeretlen személyek meg­támadtak és leütöttek. Ekkor ért oda motorjával Knizsek Pál Ist­ván, és mindkettőjüket elgázol­ta. Pintér István bordatörést szenvedett, Dick János köny- nyebben sérült meg. A fiatalembernek azonban ez az eset nem volt elég tanulsá­gos. Két hónap múlva, október 24-én, délután Pécsett, a Bol­gár Néphadsereg úton a meg­engedett városi sebességnél gyorsabban, 70—80 kilométeres sebességgel vezette játrművét. Utasa Kőműves Béla pécsi la­kos volt. Az előtte haladó gép­kocsik közül az Árnyas utcánál Fuchs Adóm, Trabant gépkocsi­jával a balra bekanyarodás szándékával az út felezővona­lára húzódott. Ezt a mögötte levő járművek vezetői, figyelembe vé­ve, őt jobbról előzték, csak Kni­zsek Pál István hagyta e sza­bályt figyelmen kívül, s a ka­nyarodó jármű bal elejének üt­között. A motor és a rajta ülő két fiatalember az úttest mel­letti árokban kötött ki, mind­ketten súlyosan megsérültek: Knizsek agyzúzódást szenvedett, társának jobb térde törött el. A Pécsi Járásbíróság Horváth Sándorné tanácsa a felelőtlen fiatalembert halmazati bünte­tésként nyolchavi, fogházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte és három évre eltiltotta a gépjárművezetéstől. Riech el Éva

Next

/
Thumbnails
Contents