Dunántúli Napló, 1972. május (29. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-21 / 118. szám

4 DUNANTOU NAPLÓ 1972. május 21. Fejlődik az idegenforgalom Nő Baranya és Pécs vonzóereje Távlati fejlesztési elképzelések 19B5-ig 1972-BEN ÉRETTSÉGIZŐ ÉS 8 ÁLTALÁNOST VÉGZETT FIATALOKAT kézi-, gépszedö és gépmester szakmára ipari tanulónak felvesz a PÉCSI SZIKRA NYOMDA Jelentkezés osztályon. a munkaügy Baranya és Pécs egyre na- \ gyobb szerepet játszik az or- j szag idegenforgalmában. Tér- j mészeti és kuiturális vonzóereje, kedvező földrajzi fekvése alkal- j mássá teszik, hogy mind több i bel- és külföldi vendéget fo­gadjon. Ebből következik, hogy o megyének és a városnak el­odázhatatlan feladatai is van­nak. Hogy melyek ezek, azt a Belkereskedelmi Kutató Intézet munkatársai, dr. Thur Oiió, dr. Czagányl István és Fajszi Mar­git próbálták körvonalazni. Ta­nulmányuk elkészítésénél abból indultak ki, hogy az idegen- forgalom növelése érdekében elhatározott fejlesztés a helyi lakosság szükségleteinek és ér­dekeinek figyelembe vétele mel­lett történjék; hogy a fejlesztés eredménye elégítse ki mind a belföldi, mind a külföldi turiz­mus igényeit; valamint orszá­gos és helyi érdekeket egyaránt szolgáljon. Kongresszus­turizmus Ott a leghatékonyabb az ide­genforgalmi fejlesztés, ahol a vonzóerő megteremtése nem igényel beruházást, hanem a meglévő természeti vonzóerőhöz lehet a fogadóképességet ki­építeni. Baranya természet-ad­ta gyógytényezői következtében mindenekelőtt a gyógy-idegen- forgalom fejlesztését célszerű szorgalmazni. A jövőben mind közismerteb­bé válik majd a „kongresszus turizmus” fogalma. Mind a kongresszus turizmusra, mind a kulturális rendezvények na- gyobbarányú kifejlesztésére rendkívüli adottságai vannak a megyének. Legszebb idegenfor­galmi objektumunk, a siklósi vár valósággal kínálja magát erre a felhasználásra. Ugyan- —-csők nagy fejlődés előtt áll a~ sport-turizmus is. Természeti adottságaink tervszerű kihasz­nálása, például tavak, Duna, jelentősen növelheti a megye idegenforgalmát. Végül, de nem utolsó sorban az idegenforga­lom-fejlesztés leglényegesebb irányának az egyre jobban iparosodó és urbanizálódó me­gye lakosságának rendszeres heti pihenését, felüdülését, a szabad természetben való ki- kapcsolódását biztosító feltéte­lek megteremtését kell tekinteni. Az elképzelések nagyon szé­pek, de aligha lesz anyagi fe­dezetünk 1985-ig annyi szállodai férőhely megépítésére, a meny­nyit a fejlesztési koncepció ter­vez. Ami a férőhelyeket illeti, a fejlesztési szükséglet egy-egy ötéves tervidőszakban kb. 2—2 ezer, 15 éves távlatban tehát összesen hatezer féfőhely. Pé­csett feltétlenül szükséges vol­na a jelenleg teljesen hiányzó felső kategória létrehozása, mégpedig nem a meglévő szál­lodák átsorolása, hanem a kö­vetelményszintnek megfelelő új létesítmény belépésével. Mind­emellett a középkategóriának kelj túlsúlyban lenni szálloda­hálózatban. A koncepció sze­rint a IV. ötéves tervidőszak­ban Pécs, Szigetvár és Harkány legégetőbb szállodafejlesztési problémáit kellene megoldani. A második ütemben Mohácson városi szálloda épülne, ugyan­akkor az Abaliget—Orfü-i üdü­lőterület szállodafejlesztése is indokolt. Nemzeti park — üdülőfaivak A Keleti-Mecsekben a Nem­zeti Park létrehozásának régi gondolatát a kutatók is meg­erősítették. Véleményük szerint úgy lesz célszerű kialakítani, hogy magában foglalja a Zen­gő vadrózsa lelőhelyeit, a püs- pökszentlászlói arborétumot, a helyreállított Márévárat, a pécs- váradi szelidgesztenyést. Az el­néptelenedő, de szép fekvésű, üdülésre alkalmas falvakat üdülőfalvakká célszerű átalakí­tani. Ezzel viszonylag kis rá­fordítással nagyobb üdülő­kapacitás-bővítés válna lehető­vé. Az idegenforgalom céljaira továbbá felhasználhatók volná­nak a megyében lévő még ki­használatlan, vagy nem eléggé kihasznált kastélyok, mint pél­dául a kishárságyi volt Zichy kastély és park, amely egyben a Zselicség idegenforgalmi fel­tárásának is eszköze lehet. A turizmus növekedése feltét­lenül indokolja a megye tömeg- közlekedésének megjavítását, mindenekelőtt a pécs—abaliget —orfői közút korszerűsítésére, a Mecseknádasd—Óbánya kö­zötti út megépítésére, a Pécs— Harkány—Siklós közötti közleke­dés megjavítására, valamint — ez már folyamatban van — a Drávaszabolcs—Pécs közötti út korszerűsítésére volna szükség. A kirándulóforgalom növekedé­se megköveteli az autóbusz­járatok- számának, valamint a bérelhető autóbuszállomány­nak a növekedését. A nagy és egyre növekvő kirándulóforga­lom számára bővíteni lehetne a jelenlegi sétaút-hálózatot, nö­velni a padok és pihenőhelyek számát Orfűn a negyedik tó létrehozása indokolt nemcsak vízgazdálkodási okokból, ha­nem a horgászok fokozott igé­nyeinek kielégítése céljából. Az idegenforgalom növelésé­nek fontos tényezője, hogy már az első ütemben kialakítsák a tömegméretű, gyors és olcsó étkeztetést biztosító önkiszol­gáló vendéglátóegységeket. Erre mindenekelőtt a belváros­ban van szükség. Emellett fej­leszteni kell az idegenforgalom által érintett városrészekben és a városhoz tartozó forgalmas kirándulóhelyeken a speciális szolgáltatásokat nyújtó, egyedi jellegű vendéglőket. Üdülőövezet Pécs körül Luxuskivitelű alpesi házakat képzelnek az Abaliget felé ki­vezető út mentén a kutatók. Ez a terület valóban alkalmas lenne egy nyaralóház-telep ki­alakítására. A város fekvése feltétlenül indokolttá teszi üdü­lőövezetek kialakítását egyéb helyeken is. üdülőövezet lehet a mecseki parkerdő mintegy 11 négyzetkilométeres területe. A Tüskésrét, a Hőerőmű szomszéd­ságában, az ipari víztároló tó mellett. Zöldterületek, közpar­kok kialakítása indokolt a Makár hegyen, a tettyei és szamárkúti kőbányák területén, a Borbála telepi, a Káposztás völgyi, valamint a Bánom völ­gyi szabadterületeken, a Lám­pás patak völgyében és a Tüs­A harkányi fürdő történetével kapcsolatos régi dokumentumokat és fényképeket- a fürdő keletkezésének 150. évfordulójára készülő kiállítás céljára - megvételre vagy betekintésre keres a Fürdő Vállalat. Az ajánla'okat a következő címre kérjük: BARANYA MEGYEI FÜRDŐ VÁLLALAT Harkány, Kossuth Lajos u. 5. Tel.: 221. kés réti üdülőterület melletti szabod részen. Fásítani kellene a Tüskésrét zaggyal feltöltött területét, a bátaszéki, buda­pesti, harkányi és mohácsi vas­útvonalak mentén, a Budai vám és a Bogádi út közötti terüle­teken, a szennyvíztisztító telep körül, a Megyeri úti ipartelep és a kertváros között, valamint a salakhányók, a gázművek és a Hőerőmű környékén. Nem valószínű, hogy a kuta­tók javaslatainak nagyobb há­nyada megvalósul. Mégis üd­vözlendő lépés, hogy két ide­genforgalmi hivalunk kidolgoz­tatta a koncepciókat, amelyek fő vonásaikban alkalmasak ar­ra, hogy vezérfonalat adjanak Baranya és Pécs idegenforgalmi fejlesztéséhez. Véget ért az operáció- kutatási konferencia Pécsett szombaton véget ért az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésével, az összefonó­dott rendszerek irányításának, vezetésének komplex problé­máival foglalkozó, úgynevezett operációkutatási konferencia. A négyszáz magas képzettségű matematikus, közgazdász, mt'- nök, számitógépes szakember részvételével lezajlott négyna­pos országos tanácskozásán nyolcvan előadás hangzott el. A konferencia a gyakorlatot, az operációkutatás ipari, építőipa­ri. közlekedési, mezőgazdcsági, gazdaságtervezési, termelésirá­nyítási alkalmazásait helyezte a vita középpontjába. A jövő évi operációkutatási konferencia főrendezője a Ma­gyar Közgazdasági Társaság lesz. Magyar és jugoszláv közös szolgálati szabályzat készült Gyékényes határállomás forgal­mának lebonyolítására. A sza­bályzat készítésén a két ország szakemberei több hónapon ke­resztül dolgoztak. Az admi­nisztratív tevékenység melletj Gyékényesen nagyszabású vas­út korszerűsítési munkák foly­tak. Korábban a két ország kor­mánya a határforgalom szabá­lyozását úgynevezett — egyez­ményben rögzítette. Ennek érde­kében Szabadka, Gyékényes és Murakeresztur állomásokat szük­séges határállomásokká fejlesz­teni. A MÁV és Jugoszláv Vas­utak megteremtették a feltéte­A marketing és természetvédelem Beszélgetés Andrew Gross magyar származású amerikai professzorral A professzor fiatal, és kétszer anyakönyvezték. Itthon Grósz András volt, új hazájában dr. Andrew Gross. A Clevelandi Állami Egyetem marketing pro­fesszora. A magyar származású amerikai tanár a Kulturális Kapcsolatok Intézete és a ha­sonló amerikai intézmény között létrejött megállapodás kereté­ben tartózkodik Magyarorszá­gon. A szerződés értelmében 3—6—9 hónapra szóló ösztön­díjjal 6—7 amerikai szakember, a nyelvésztől a közgazdászig, tanulmányokat folytat hazánk­ban. Dr. Andrew Gross a múlt év szeptemberében érkezett Bu­dapestre és e hónap végén utazik haza az USA-ba. Abból az alkalomból beszélgettünk vele, hogy előadást tartott Pé­csett, a Közgazdaságtudomá­nyi Egyetem Pécsi Kihelyezett tagozatán. A professzornak, amint az sietett gyorsan meg­jegyezni, ez volt az első dolga a sajtóval. — Milyen céllal érkezett Ma g yarországra? — Kutatásaim célja, hogy tu­domást szerezzek a marketing szerepéről az új magyar gazda­sági mechanizmusban. — Hogyan került ki családja Amerikába? — Nevelőszüleimmel 1950- ben legálisan hagytuk el az or­szágot és Kanadába mentünk. Apóm meghalt, anyám újra férjhezment és akkor átmentünk az Egyesült Államokba. Én ere­detileg elektromérnök vagyok, de átképeztem magam közgaz­dásznak. Kanadában és az USA-ban működöm. Egyébként a családom, feleségem és há­rom lányom is itt van Magyar- országon. A legidősebb magyar iskolába jár és most volt úttörő avatáson. Amikor idejöttünk, nem beszélt magyarul, de most már mindent ért. Nagyon élvez­zük itt az életet. Az Országos Piackutató Intézet vendége va­gyok és mondhatom, nagyen szívélyes fogadtatásban volt és van részem. Dr. Andrew Gross, mint em­lítettük, előadást tartott az egyetemen. Az aulát megtöltöt­te a hallgatóság. A téma — Marketing oktatás és gyakorlat az Amerikai Egyesült Államok­ban — a vállalatvezetőket is nagyon érdekelte. A marketing fogalma, még a század elején, az USA-ban keletkezett. A kis­lexikon tömörségével: a mar­keting a vállalat üzletpolitiká­jának része, piaci stratégiájá­nak és taktikájának összegezé­se, azoknak a módszereknek összessége, amelyek a vállalat­nak a piacon való leghatéko­nyabb működését segítik elő. — A marketingre a fejle't gazdaságokban, legyen az ka­pitalista vagy szocialista, szük­ség van. Hiszen a fő cél az, hogy a vevők igényelt kielégít­sük. Igaz, azt mondják, Ameri­kában a kapitalista nagyválla­latok manipulálják a fogyasz­tót. Sokszor azonban nehéz megállapítani, hogy hol végző­dik az információ, s hogy hol kezdődik a manipuláció. Min­denesetre létezik kapitalista és szocialista marketing. A mód­szerek nemzetköziek, átvihetők egyikből a másikba, különböző keverékekben kell alkalmazni őket. A marketing nagy jelen­tőségű a szocializmusban, elő­segíti a politikai és szociális el­vek megvalósulását. Magyaror­szágon éppen most kapott fon­tosságot, amikor az a kérdés, hogyan térjenek át az eladók piacáról a vevők piacára. Az új gazdasági mechanizmus egyéb­ként nagyon jelentős előrelépés a magyar népgazdaság törté­netében. Teljes szivemből elis­merem és támogatom. Sok szo­cialista elvvel és vívmánnyal szimpatizálok. De ez már így szokott lenni. Az intelligencia nyugaton mindig is baloldalibb volt, mint a hivatalos vezetés. Dr. Andrew Gross területe egyébként a piackutatás, s ez egy szűkebb valami, mint a marketing fogalma. Anélkül, hogy szakmai kérdések tagla­lásával traktálnánk olvasóinkat, csupán egy érdekes terület. A professzor foglalkozik a marke­ting és a természetvédelem kap­csolatával. — A fő dolog, a természetet nem legyőzni, hanem együtt él­ni a természettel. A marketing szerepe itt az, hogy megmutas­sa a jövendő igényeit és elvá­rásait. Foglalkoztam például a víztisztítás és a marketing kap­csolatával. Gépi tisztítás legyen vagy vegyi? A piackutató fő célja itt az, hogy megkeresse, melyik a legjobb, leghatéko­nyabb, legoptimálisabb meg­oldás. Ez már túl esik a válla­lati piackutatási szférán, de le­het piacot kutatni állami szer­veknek is — mondotta dr. And­rew Gross. (M2) leit annak, hogy a szolgálat a közös határálomásokra előírtak szerint 1972, május 28-án, a menetrendváltozással egyidejű­leg megindulhasson. Ezen a napon, mind a magyar, mind a jugoszláv vasutak képviselőiből alakult bizottság Gyékényesen meghallgatja a szolgálatot tel­jesítő szervek jelentését, majd megszemléli a berendezéseket, helyiségeket, ellenőrzi a szolgá­latban lévők munkáját s enge­délyt ad a szolgálati szabály­zat szerinti munkavégzés folyta­tására, A gyékényesi közös határál­lomás — tervezett — ünnepé­lyes megnyitására 1972, június 23-án kerül sor. A megállapodásról a magyar és a jugoszláv vasúti szakembe­rek jegyzőkönyvet készítettek. ünnepélyes aláírására tegnap került sor Pécsett a MÁV Pécsi Igazgatósága székházában. A jugoszláv vasutakat Joachim Crnosija, a horvátországi vas­utak főigazgatója, a MÁV Pécsi Igazgatóságát dr. Szabó Tibor, az igazgatóság vezetője kép­viselte. A magyar és szerb-horvát nyelven készült jegyzőkönyv aláírása alkalmából dr. Szabó Tibor köszöntőjében elmondotta — többek között — nem csu­pán adminisztratív munkát vé­geztek az utóbbi hónapokban, hanem befejezték a gyékényesi állomás műszaki berendezései­nek teljes korszerűsítését. An­nak a reményének adott kife­jezést, hogy a közős határállo­más gyorsítja a tranzit forgal­mat és a személyszállítást. Joachim Crnosija főigazgató örömét fejezte ki, hogy részt vehettek a munkában. Elismerő szavakkal méltatta a magyar vasutasok szolgálatkészségét. — Megqvőzódésem — mondotta —, hogy. a gyékényesi közös határállomás még jobban ösz- szeköti a két országot, követ­kezménye pedig a fokozottabb együttműködés lesz. N. I. Ki mit tud" a föld alatt ## Száznegyvenen rajtoltak Huszonegy vájár jutott a döntőbe A versenyzők sorsolásával kezdődött a MÉV KISZ Bizott­sága által rendezett vájár ve­télkedő a II. számú bánya­üzemben. Helyszín a 14. szint. A mun­kahelyek közel vannak egy­máshoz, a kőzetviszonyok ha­sonlóak. Gyors megbeszélés, ki mihez ért jobban, majd elkez­dődik a munka a kamrafejté­sekben. Balázsovics Sándor: Nagy a fejlődés a szervezésben. En har­madszor jutottam a döntőbe. Minden év újat hozott, tökéle­tesítették a versenyt. A feltéte­lek Bakonyán voltak eddig a legjobbak: nincs semmi különb­ség a munkahelyek között. Mi már tíz óra húszkor robbantot­tunk, ettől függetlenül úgy ér­zem, hogy a mezőny végén le­hetünk. Másik munkahely. Peti József fóbányamester megjegyzi: fél óra alatt ilyen munkahelyen két ácsolatot beépíteni I Ilyent még nem láttam, pedig nem ma kezdtem a szokmát. A fejtésbiztosítási rekordot Forogó Imre, Hegedűs Lukács és Andrasek István csapata ál­lította fel. Az eredmények nagy teljesít­ményeket sejtetnek. A veterán csapat, Czakó István, Bus Béla és Csoknya József, akik har­madszor, illetve negyedízben döntősek, huszonkét csillét szál­lítottak ki. De a többi hat csa­pat teljesítménye is figyelemre méltó. Németh János zsűritag tájékoztatása szerint a legma­gasabb normoteljesitmény 242 százalék, az utolsó csapaté pe­dig meghaladja a 200 százalé­kot. A normák feszesek, igaz ilyen teljesítményt egyszer-egy- szer lehet csak produkálni. A döntőbe jutott versenyzők valamennyien a vállalati KISZ­blzottság emlékplakettjét és ok­levelét kapják jutalmul. Az első helyezett 4600, a második he­lyezett 4200, míg a harmadik helyet elérő versenyző 3400 fo­rint jutalmat kap. A kétnapos verseny a válla­lat központjában folytatódott. A gyakorlati versenyben a leg­jobb és az utolsó versenyző kö­zött mindössze tíz pont különb­ség volt. Végülis az elméleti tu­dás döntött. Az idei vállalati vájár vetélkedőt Andrasek Ist­ván IV-es üzemi vájár nyerte meg. Második helyezést ért el Volák János, aki szintén a fV-es üzemben dolgozik. A zsűri dön­tése alapján - holtverseny miatt — két harmadik helyet ad­tak ki Denke István I!-es üzemi és Balázsovics Sándor lll-as üzemi vájároknak. Balázsovics Sándor az értékes harmadik he­lyezésen túl — kiemelkedő munkavédelmi felkészültsége alapján — elnyerte a vállalati szakszervezeti bizottság külön- díját is: három hétre jutalom­üdülésre az NDK-ba utazhat. Salamon Gyula üz élelmiszergazdaságban dolgozó fiatalok megyei parlamentje Szombaton délelőtt Kemény Árpád, a Megyei KISZ Bizott- [ ság munkatársa nyitotta meg az élelmiszergazdaság termelő, l feldolgozó és értékesítő egyse­geiben dolgozó fiatalok első megyei parlamentjét a Bara­nya megyei Tejipari Vállalat ét­termében. Az élelmiszergazdaságban te­vékenykedő fiatalok első me­gyei parlamentjét a KISZ me­gyei Bizottsága azért szervezte meg, hogy a fiatalok alaposab­ban megismerhessék a ÍV. öt­éves terv élelmiszergazdasági országos és megyei célkitűzése­it, a tervfeladatok végrehajtá­sának időarányos helyzetét, ha­tározzák meg az ebből adódó közös teendőket és tárják fel az érdekvédelmi munka ered­ményeit, fogyatékosságait. A fiatalok parlamentjén Ko­máromi Zsuzsanna, a Sörgyár KISZ titkárának elnöki üdvözlő szaval után Kis László, e Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium főosztályvezetője tar­tott előadást a résztvevő mint­egy 150 fiatalnak az élelmiszer gazdaság helyzetéről, problé­máiról és az itt dolgozó fiata­lok teendőiről a IV. ötéves teiv során. Ezt követően dr. Földvári János, a Baranya megyei Ta­nács elnökhelyettese tájékoztat­ta a KISZ fiatalokat a megyénk élelmiszergazdálkodásának helyzetéről. A délutáni vita során a fia­talok üzemeik eredményeit vá­zolták, valamint a fellelhető hi­bákat ecsetelték. Az élelmiszergazdaság terü­letén dolgozó fiatalok első me­gyei parlamentje Kovács Jó­zsefnek, a KISZ Baranya me­gyei Bizottságának titkára zár; szavával ért véget. (Mécs) Gyékényes közös határállomás ünnepélyes menltása: június 23. Ünnepélyes jecjyzőkönyv-r'áírás a MÁV Igazgatóságon

Next

/
Thumbnails
Contents