Dunántúli Napló, 1972. április (29. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-09 / 83. szám
Wn. április 9. DUN ANTOLI N APLÖ 3 A BCM tővében az Egyházasharaszti Tsz traktorosai a kukoricának késiitik elő a talajt. Beidek András felv. PÁSZTORGONDOK Megoldásra vár a legelek h Kihalnak a pásztorok! — Csak a lakás segíthet! Gazdaságpolitikai jegyzet Ki tervezhet? Sok e legelő kevés közzé • jószág és még azt sincs aki megőrizze. Egyedül Sellye községnek - beleértve a kül- községeR Is —, 1800 hold legelője von. Hány darab jószágot tudna ekkora gyep eltartani? Hajdan ezernél is többet eltartott Most 63. tehén szinte meg- eldhototkm gondot jelent Pedig a legelő most Is megvan ée tízszer akkora gyep jut egy marhára, mint 30—40 évvel ezelőtt Viszont nincs a falunok tehénpásztora. Itt van április közepe, a fű kizöldült e padlásokon fogytán a széna, a gazdák nyugtalankodnak a háztáji bizottság tajtékzik a dühtől, futnak fűhöz fához, bíróságot emlegetnek pert akarnak indítani. Nem tud pásztort elfogadni a falu — aki volt tavaly nyugdíjba ment a jelentkezők meg lökést kémek, de e pósxtorház- bon őt család, őt jogcím nélküli egyén lakik. Valamikor elfogadták egy évre a pásztor- ságot aztán elmentek máshová dolgozat de ■ ka késből nem mentek U- így megy ez már évek éta — panaszkodik Nagyváradi Jánosáé, az Ady Endre utca 6-bót — Tavaly Is már május ötödiké joft. hasig ért odakinn a fű ée még nem hajtottak ki Nagyváradiék istállójában négy tehén áll s már ott az ötödik is egy szép kis őszé. A férj a tsz-ben dolgozik, e jószág az asszony gondja de örömmel bajlódik vele, mert igencsak jövedelmez. Háztól viszik el a tejet 4 forintért van olyan nap, hogy 25—30 litert is kifej. Ha ilyen já bevételi forrás a tehéntartás, vajon miért szabadulnak tőle Sellyén b tnindtöbben.? Mert bizony fogy az állattartó Sellyén. Három éve még 200 tehén járt ki a legelőre, tavaly már csak nyolcvan, most meg hatvankettőt írt össze a legeltetési bizottság. A falu dühe Baranyai Jenő ellen irányul. Az apja volt itt valamikor a községi pásztor, aztán elment a faluból, a 30 éves nőtlen fia azonban bennmaradt a pásztorházban, elfoglalva az új pásztor helyét Tavaly, mikor felszólították gyorson belépett a tsz-be, hogy legyen valami jogcíme, mert hát a lakás a tsz-é. Aztán pár hónap múlva megint kilépett s most egy maszek juhásznál őrzi a nyájat. A lakásból csak akkor megy ki, ha kap helyette egy másikat Baranyai Jenő lakásügye ma a legfőbb beszédtéma Sellyén. Az emberek pert kíván- nok, a háztáji bizottság elnöke végigjárta a tanácsokat a községitől egész fel a megyéig. Forduljanak bírósághoz, hangzott ott is a válasz. — A per nekünk nem megoldás, hónapokig is elhúzódhat, a jószágot meg már most ki kell hajtani. Meg aztán mit érünk a perrel. Megnyerjük ez nem vitás, barátunk megkapja a végzést és továbbra is benn lakik ■ tolásban, érig net* adunk neki másikat csak költségbe keveredünk. így látja a dolgot Nagyváradi János, aki maga is szenvedő alany, hisz öt jószága vesztegel az istállóban, de ez mellett a másik 57 gondja is az övé. Kinnjártunkkor sem találtuk otthon, éppen legelőügyekben Járkált Dél körűi aztán beállított ■ tíz-irodára Mázt Dezsőhöz, az elnökhöz. Nem elég a pásztorgond, ráadásul a legelő kútjai is kiszáradtak. Mit iszik a jószág. Most engedély után futkos, hogy a körcsőnyei — 42 fokos — termálvizet felhasználhassák « jószág itatására. Ha embereknek ivókúrára ajánlják ez orvosok, akkor az állatnak is Já, s mire Ide ér, 20-22 fokra lehűl. Valamit tenni kell, mert itt a kihajtás, a falu zúgolódik és se víz. se pásztor. Csak a nagy legelő, a rengeteg friss fű és nem tudnak vele out kezdeni. — Szolgákra lakássá kellene nyilvánítani minden pásztorházat — mondja nem kis indulattal Mázs Dezső, de aztán rögtön hozzáteszi, hogy az sem megoldás, mert abból sem lehet csak úgy kitenni az embereket Most egy évre újra megoldódik Sellyén a pásztorkérdés, de csak egy évre, mert a pásztor hosszabb szerződést nem köt Mikor a helybéliek látták, hogy külső segítségre hiába számítanak — lakásügyüket még a minisztérium sem tudná megoldani —, elhatározták, ha törik, ha szakad, kerítenek cserelakást Baranyainak. A tsz a zsebébe nyúl és gyors munkával lakássá alakítja ót a volt apaállat-istállót Kell rá ablak meg ajtó és közfal, az épület amúgy egészséges, ezt már nem utasíthatja vissza a pásztorház jogcím nélküli lakója. Sellye csak egy ezek közül a baranyai falvak közül, amelyek minden tavasszal pásztorgondokkal küzdenek. A pásztorházak jó részében már rég nem pásztorok laknak. Ez a szakma egyáltalán kihalóban van. A pásztorok együtt öregednek és halnak ki az állattartókkal, nem termelődnek újjá, nincs aki a pásztorbotot átvegye. Ideig- óráig még megoldják a gondot, mint Sellyén is tették, már ahol megoldják. Fantasztikus szóm 100 ezer hold rét és legelő van Baranyában, ebből maga a legelő 62 ezer holdat tesz ki, s csaknem ötvenezer hold a tsz-ek kezelésében. A tavalyi állatszámlálási adatok szerint a megye szarvasmarha-állományának 30 százaléka még mindig a háztáji állattartók tulajdonában van. Ez 27 800 szarvasmarha, nem is beszélve a sertésről, amelynek aránya még nagyobb a háztájiban. De fogy és egyre fogy a háztáji tehénlétszám, hiába hozza a kormány a stabilizáló intézkedéseket. Számos oka van ennek, de a legelő és pásztorkérdés az egyik legfontosabb ok ezek között. Ezt a kérdést nem érintik a kormányrendeletek, pedig országos intézkedéssel talán enyhíteni lehetne a gondokon. Valamikor a községi legelőket maga e jószág trágyázta meg, most azonban olyan kevés a kijáró állat hogy ez képtelenség. Sok helyen úgy vénül el a fű, ahogy kisarjadt és ez pazarlás. A szomszédos Ausztriában villanypásrtor őrzi a teheneket a megoldás valahol nálunk is ilyen irányban kínálkozik. Hó egy falu lakói ef tudnak tartani egy pásztort akkor miért ne tudnának üzemeltetni egy viHanypásztort? A falusi istállókban már egyre több fejőgép üzemel, a legelő azonban sok helyen olyan elhanyagolt mint a honfoglalás idején volt Pedig a fű minden tavasszal kisarjad, mintegy szemrehányásként hogy nem becsüljük eléggé ezt a tartalékot A 62 ezer holdból jó ha 20 ezer hasznosul. És ezt szóvá kell tenni most tavaszi kihajtás idején, hogy nincs így rendjén. A bemutatkozás után magyarra fordítja nevét: alacsony templomos. Niederkirchner Vilmos kitűző a BCM-ben — furcsán hangzik itt a félszáz méternél is magasabb épülettömbök tövében a név magyarul. A 73 éves kitűző ugyanis a legtöbb épületet — amelyek helyét ő jelölte ki — egy kissé magáénak érez. A silók — hallottam a munkásoktól, hogy a vaslemezekre milyen mérnöki pontossággal rajzolta meg az í alapok helyét — a kemencp, klinkerégető, vezériőterem, mérlegház, hőkicserélő és ho- mogénizáló mind-mind az ő karóinak helyén állnak. Ezek pedig egyáltalán nem alacsony épületek, igaz nem is templomok. Később megtudom, hogy a foglalkozása még a nevénél is több ellentmondást rejteget: — A katonaságnál a tüzéreknél szolgáltam — mondja —, az irányító, bemérótiszt munkája nagyon hasonlít erre. A pusztításra tanultam a szakmát, aztán látja végül az építésre használom ... Nem is akármilyen építésre: Inotán az erőmű, Diósgyőrben a szilikatéglagyár, Salgótarjánban ferrósziliciumgyár, Székesfehérváron a könnyűfémmű, Vácott a DCM ... Itt érdemes egy pillanatra megszakítani a 22 éves „békés” kitűző tevékenység történetét. — Bizony. Ez itt már másként épül, mint a Duna-menti cementgyár. Igaz, egy évtizedet letudtunk a váci építkezés óta, A rizskultúra fejlesztése a Dél-Alföldőn A Csongrád- és Békés megyei állami gazdaságok fokozatoson bővítik a rizs vetésterületét a kedvező éghajlati és talajadottságú Dél-A!fö!dön. Az idén a tavalyinál 1000 holddal nagyobb területet, 7100 holdat foglal el a hódmezővásárhelyi, a pankotai, a szarvasi, a körösi és a vizesfási állami gazdaságban a vízigabona. A nagyarányú fejlesztésnek a korábbi években gátat szabó munkaerő problémát egyszer s mindenkorra sikerült megoldani a termesztés, elsősorban a betakarítás száz százalékos gépesítésével. Az elmúlt év volt az első, amikor új, nagyteljesítményű szovjet lánctalpas kombájnokkal teljes egészében megszüntették a kézi aratást. Főleg ennek köszönhető a veszteség nélküli betakarítás és a délalföldi rizskultúra történetében egyedülálló 17,8 mázsás termésátlag. A hozamok növelésében nagy előrelépést jelent az is, hogy a magyarországi szélsőséges időjárást nehezen viselő külföldi fajtákat kiváló tulajdonságokkal rendelkező hazai ne- mesítésű fajtákkal váltották fel. POTÓKORVEZETÖ PEDAGÓGUSOK ORSZÁGOS KONFERENCIÁJA PÉCSETT j A Nagy Lajos Gimnáziumban j rendezett VII. országos középiskolai fotókiállításhoz kapcsolódva hívta össze első ízben a Népművelési Intézet hazánk középfokú iskoláinak fotószakkör- vezetőit A kétnapos tanácskozást Réti Pál fotóművész, a vizuális-művészeti osztály főmun- katórsa vezette. A kiállítás megtekintése és elemzése után élénk vita fejlődött ki a hagyományossá vált, pécsi kezdeményezésű diákfotós-seregszemlé- ről. A megjelentek számos ötletes javaslattal járultak hozzá. a következő évek bemutatóinak még körültekintőbb és színvonalasabb megrendezéséhez. — Fotó-séta Pécsett Az országos fotó-hónap keretében a pécsi OFOTÉRT fotó-sétát rendez vasárnap délelőtt 10 árától Pécsett. A résztvevők filmet, a Mecseki Fotóklub tagjaitól pedig szakmai tanácsokat kapnak a felvételek elkészítéséhez. A fotósokat 10 órakor a Kossuth Lajos utcai OFOTÉRT üzlet előtt várják. de sok mindent ki is találtak. Ez már jobb lesz ... Rákospalotán a vegyiművek, Szegeden a textilgyár építésében vett részt, s most 4 éve, hogy Beremendre jött- Még nincs egészen. 1968. július 24-én, csütörtökön késő este értem ide.- Ilyen pontosan emlékszik?- Persze. Az ember a fontos dolgokra visszaemlékezik— Leveszi sapkáját, valami mentegetőzés közben, hogy az irodában sapkában beszélget, aztán ismét felteszi. Nem szokás itt az építkezésen kapkodni a sapkát, sisakot — ő sem szokta, csak hát könnyen za- varbajön az ember, ha időnként leírják, amit mond. A memóriáról beszéltünk. Arra is emlékezik, hogy egy betonsilót — kisebb volt, mint a beremendiek, és gabonatárolásra használták — négy ágyúlövéssel kellett a háborúban szétlőni. Csak felülről volt érdemes eltalálni, ha a betonköpenyt érte a lövés, csak lepattintott egy darabot. Semmit sem ért. Szóval ez csak úgy felvillant most az emlékezetébe, de pontosan emlékezik, hogy 4 lövés volt. Hogyne maradna hát benne a dátum, amikor Beremendre érkezett. Az is lehet, hogy az utolsó munkahelye lesz, bár úgy érzi, még jónéhány év van vissza a nyugdíjig... A tervezőknek semmi se drága. — Ezzel a véleménnyel szinte mindenütt találkozik az ember, s szinte mindenki tud néhány konkrét elmarasztaló példát is. Megsüllyedt ipari épületek, kémény nélkül felépült házak, duplájára nőtt beruházási költségek. Beruházási gondjainkat a tervezőkre hárítani, illetve minden nehézségünket a tervezőaszta- j lóktól származtatni, természetesen igazságtalan dolog lenne, tény azonban, hogy az elmúlt három-négy évben sokasodtak ilyen jellegű gondjaink. Jónéhány páratlan szépségű alkotás és mellettük kiváló, a célnak mindenben megfelelő létesítmények végtelen sora jelzi a magyar építőipari tervezés magas színvonalát, már csak ezért is helytelen dolog lenne tehát elhallgatni a gondokat. A kormány a közelmúltban újraszabályozta az építés tervezési jogosultságot, s ezzel egy- időben hatályon kívül helyezte a műszaki tervezésről szóló 1967- es rendeletet. A változtatásokat az a felismerés tette szükségessé, hogy a tervezés területén az elmúlt négy évben jelentős mértékben megszaporodtak a szabálytalanságok : gyakorlattá vált a szükséges képesítés, illetve gyakorlat nélküli személyekkel való terveztetés. Milliós értékű létesítmények tervei készültek másodállásban. A „fusizós“ aggaszó méreteket öltött. Tömegessé váltak az 5—10 fős tervezőirodák, melyek nem rendelkeztek megfelelő komplexitással, s természetesen megfelelő ellenőrző rendszerrel, illetve apparátussal sem. A tervek korszerűségét, gazdaságosságát szinte senki se nézte — s ez népgazdasági szinten sokszázmilliós kárt okozott. Betonvárak épültek nem egy helyen, ahol a fémvázas szerkezetek is megfeleltek volna, paloták — ahol egy faház, vagy könnyűszerkezetes iroda tökéletesen betöltötte volna feladatát. A tervezői díj a bekerülési összeg nagyságától függ — s ez mindent megmagyaráz... A február végén kibocsátott kormányrendelet kiemelten foglalkozik a műszaki-gazdasági teivezés kérdéseivel. A beruházási döntések meghozatalánál a jövőben mindenekelőtt azt kell megvizsgálni: mi a leggazdaságosabb, s mi felel meg legjobban a célnak? Minderre természetesen csak jól felkészült, s megfelelően vezetett tervezőapparátusojj készek, illetve képesek, éppen ezért a házilagos tervezés, a „tervezői — ... ha nyugdíjba tesznek, az hosszú lépés lesz, mert akkor a ládába is betehetnek. Én addig szeretnék dolgozni, amíg eldőlök valahol, de hót ha mégis vegetálásra ítélnek, valamelyik fiamhoz megyek. Tudja, 'az én életem könnyű volt... Most majd a hét évtized szenvedéséről beszél — gondolom magamban — nem sokan dicsekszenek könnyű élettel, ö pedig a háborúban résztvett a felvidéki, délvidéki, erdélyi megszállásban, Voronyezsnél megismerte, hogy a szovjet tüzérek hogyan lőnek ... Csalódom. — ... ha újból kellene kezdeni, én így szeretném még- egyszer. Talán csak azt az 5 évet bánom, amit a háború után fuvarozással töltöttem. Ez a kitűzés szép munka. A térképről kinézem a mérési pontokat, amihez viszonyítani kell itt a kitűzést... Az X 51 -ről mérünk itt. Ez a koordinátatengely a vasútra merőleges. A magassági szintet meg a Balti-tengerre vonatkoztatjuk ... — Nem az Adriára? — Az régen volt, most a Baltira. Hatvanhét centi a kü'önb- ség. Mondorh: kitűzöm a pontot, karóval kijelölöm, aztán jöhetnek az alapot építeni. Látszólag egyszerű: csak egy teodolit és szintező műszer kell hozzá. Pedig hát,.. Vármelléküzemágak", illetve « „rnásodállásos tervezői intézetek” tevékenységi körének visx- szaszorítása várható. Az új rendelet egyik alapmeg. állapítása: építéstervezést vállalkozásban általában csak az e célra létrehozott szervezetek végezhetnek. Azok a szervek, melyek kiegészítő tevékenységként kívánnak a jövőben építéstervezéssel foglalkozni, kötelesek az ágazati minisztertől erre külön engedélyt kérni. Az elmúlt években számos közhasznú létesítmény (bölcsőde, játszótér, óvoda, ifjúsági klub, stb.) épült társadalmi munkában készült tervek alapján. Az új rendelet továbbra is módot ad arra, hogy a KISZ, a Hazafias Népfront, vagy más társadalmi szervek megbízásából szakavatott tervezők társadalmi munkában oldjanak meg feladatokat — a szakmai követelmények terén engedményekről azonban természetesen, ez esetben sem lehet szó. A z új gazdasági mechante- mus bevezetését követően a verseny az építéstervezés területén bontakozott ki elsőként. Ez a verseny azonban rendkívül rövid idő alatt eltorzult: nem azért folyt, hogy olcsóbban, jobbat ajánljanak a különböző tervezőszervezetek, hanem az emberekért A gombamód szaporodó apró kis tervező intézetecskék kiváló szakemberek százait csábították el a nagyobb hatékonyságú helyekről, s ennek véget kell vetni. Baranyában kedvezőbb a helyzet az országosnál, de valamennyi negatív jelenség itt i* megtalálható. A kormányrendelet végrehajtásával kapcsolatos részletes utasítások a közeljövőben jelennek meg. Egy időszerű, jó rendeletről van szó — de, hogy végülis milyen hatékonyságú lesz, az azon múlik, nem hagynak-e ismét nyitott kiskapukat a végrehajtásért felelős, helyi illetékesek? Békés Sándor — Tanulmányutak az NDK-ba. A mohácsi tsz-szövetség május és október között 16 szakma utat tervez a Német Demokratikus Köztársaságba. A tanulmányutak 6—9 naposak, s ezen idő alatt mindenekelőtt az állat- tenyésztés korszerű módszereit és az ezzel kapcsolatos technikai berendezéseket tanulmányozzák majd a magyar szakemberek. palotán például, amikor a lies akna épült, térdig vízben jártak, később hóban és jégben kellett kijelölni a kitűzc pontokat. Másnapra sokszor a hófúvások miatt elölről kellet mindent kezdeni... Ezt csak úgy mellékesen mesélte: rögtön hozzátette, minden úgy van jól, ahogy van. Próbálom kizökkenteni nyugalmából: amikor kezdődött az építkezés itt Beremenden, gönc volt a szállás, az étkezés.. Egy ilyen idős embernek ...! — Hát az már a legtöbb építkezésnél úgy van: már épül a gyár, de qmi szükséges hozzá az késik. Egyszer a tv- sek voltak itt, kérdezték, hogy érzem magam? Éppen ..., no nem mondom, hogy meddig jártam a sárba (igaz a színházban különbeket is mondanak). Hogy érzem magam? Hát 23 éves koromban nyilván jobb volt, most pedig már kél hónapja csak tejet és kenyerei eszem, de majd lesz másként is, végigjártam én a nagyberuházásokat ... A Tónival (a főépítésvezető) együtt futottam húsz évig . . . Szóval mondtam hogy egy-két év múlva már másként lesz. Most itt ez a gyönyörű gyár, étlapról válogathatok az étteremben . .. Kérdem: mi ő tulajdonképpen, mi van a munkakönyvében? — Geodéta. De a munkakönyvben kőműves van beírva Belenőttem ebbe a munkába Nincs diplomám, de azért nr >- den pontosan arra a he! a épül, ahova a tervezők a térképen bejelölik. Még soha nem tévesztettem el. Lombos! Jen«-------------------------------------—---------------------A BCM építői Á Kitűző »
