Dunántúli Napló, 1972. április (29. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-07 / 81. szám
Védekezés a tömegpusztító fegyverek ellen A Vöröskereszt megyei szervezete értékelte az elmúlt év polgári védelmi továbbképzését, amelynek célja az elsősegélynyújtó és szállító egységek harckészültségének szinten tartása volt. Az elmúlt évi intézkedés az új egységek számára kiképzést rtem írt elő, Baranyában azonban a szervezeti megerősítés céljából nyolc órában az új egységek is kaptak kiképzést. A beosztottak továbbképzése aktív részvétel mellett zajlott. Egyre kevesebb azoknak a száma, akiknek felszólítást kell küldeni, vagy szabálysértési eljárást kell indítani ellenük, mert a továbbképzésen nem jelentek meg. Ez nemcsak az érdeklődés, hanem a jó politikai nevelő, felvilágosító munka eredménye. Az, hogy a megyében a továbbképzésen való részvétel kilencven százalékos volt, azt mutatja, hogy a polgári védelmi munka népszerűvé vált Baranyában. Egy hónapja tartottak a megyei vöröskeresztes szervezetek polgári védelmi szervezőinek továbbképzést a Vöröskereszt Országos Központjában, amelyen többek között instrukciókat adtak az ezévi továbbképzéshez is. A parancsnokok részére sem 1970-ben, sem 1971- ben nem volt továbbképzés. Ennek az évnek a feladata, hogy megoldja a parancsnokok továbbképzését. Az Egészségügyi Minisztérium VII. Főosztálya, a Magyar Vöröskereszt Országos Központja, s a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága jóváhagyta a parancsnokok ezévi továbbképzésének tematikáját. Baranyában az elsősegély- nyújtó és betegszállító szakaszok parancsnokainak háromnapos kiképzést terveznek. Három csoportban szervezik meg a kiképzést. Az első csoportban - április 17, 18 és 19- én — a pécsi, sásdi és szigetvári járás, valamint Szigetvár város 52 parancsnoka vesz részt, A második csoport hallgatói a siklósi és mohácsi járás és Mohács város 48 parancsnoka lesznek, a harmadik csoportban pedig Pécs es Komló város 56 parancsnoka vesz részt. A második csoport április 20, 21 és 22-én, a harmadik pedig május 3, 4 es 5-én hallgatja meg az előadásokat. A kiképzés helye mindhárom csoportnak a belvárosi pártszervezet helyisége, Pécs, Bem utca 20. szám alatt lesz. Érdekes programot ígér mindhárom napi kiképzés. Az első nap előadásai a következők lesznek: A polgári védelem szervezeti felépítése, irányítása és feladatai címmel Horváth Sándor, a Vöröskereszt megyei szervezetének polgári védelmi szervezője tart előadást. A harckészültségbe „Hazánk polgári védelmének történetében először kerül sor arra, hogy kiadjunk egy Kiskönyvtárat, amelynek célja: ismeretek nyújtása a választott és kinevezett vezetők részére, a szakterületükön megvalósítandó polgári védelmi feladatok végrehajtásához" - ezzel a bevezető mondattal ajánlja az olvasók figyelmébe a Kiskönyvtár közelmúltban megjelent első köteteit a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága. Az előszó leszögezi, hogy javaink, életünk védelmezésére való készenlét az ország minden állampolgárára vonatkozik, s a kiadványoknak éppen az a céljuk, hogy a szervezett kiképzésen túl is lehetőséget nyújtsanak a védekezés módjainak, eszközeinek tanulmányozására, az ismeretek szélesítésére. Az ismeretterjesztő jellegű Kiskönyvtár a különböző területeken e kérdésekkel foglalkozók számára megjelöli a felkészülés útjait, módozatait, birtokukba juttatja azt a tudást, amelynek révén megismerhetik teendőiket a védekezés érdekében. A Kiskönyvtár segítséget nyújt olvasóinak a saját polgári védelmi felkészüléshez, háborús helyzetben a dolgozók és anyagi javaik védelméhez, továbbá — a most induló újrendszerű kiképzés során — helyezés feladatairól Túrós János őrnagy beszél, majd délután az Egyéni és szükségvédőeszközök címmel tart előadást Szabó László százados. Az első nap programját konzultációk zárják. A második napon Szabó László százados a nukleáris fegyverekről, sugárzó harcanyagokról ad elő, utána ugyanő a vegyi fegyverekről, mérgező harcanyagokról beszél. A délelőtti programot dr. Szabó Lajos főorvos előadása zárja, amely a biológiai harcanyagokról szól. Délután dr. Meláth Ferenc főorvos tart előadást a tömeg- puszító fegyverek elleni védelemről, majd konzultációk zárják a második nap programját is. Az utolsó napon az első előadó dr. Orbán István főorvos, előadásának témája pedig a előadások szerkesztéséhez és megtartásához. A sorozat egyes kötetei két- két témát tartalmaznak. Az első kötet témái: „A korszerű háború jelemző sajátosságai” és „A polgári védelem helye és szerepe a korszerű küzdelemben”, a másodiké: „A polgári védelmi kötelezettség" és „A polgári védelem alapvető leiadatai." Az első témakör foglalkozik a háború elvi meghatározásával és történelmi visszapillantást ad az elmúlt háborúkra, s különösen azoknak a hátországra gyakorolt hatásával. Tág teret szentel ezen belül az első és a második világháborúnak, valamint az első atombombák ledobásó- val elkezdődött új hadászati korszaknak. Ismertetést és jellemzést ad a katonai tömbökről, áttekintést ad a második világháborút követő ún. helyi háborúkról, majd részletesen foglalkozik a korszerű háborúk pusztító eszközeivel és a hátország védelmével. A második témakör a hátország védelmének megnövekedett jelentőségének tárgyalása után a polgári védelemnek a hótországvédelemben elfognukleáris fegyver által okozott károk jellemzői lesznek. Horváth József alezredes tart ezután előadást az elsődlege* mentő-mentesítő, és halaszthatatlanul szükséges helyreállító munkák megszervezéséről és végrehajtásáról. Délután Horváh Sándor, a vöröskereszt pv. szervezője beszél az ezévi kiképzési feladatokról, majd Németi Péter alezredes előadása hangzik el, melynek címe: A polgári védelmi egységek, alapegységek menetének megszervezése és végrehajtása, a kijelölt körzet elfoglalása, A harmadik nap, s egyben a háromnapos kiképzés programjának utolsó fejezete a konzultáció, amelyben kiértékelik a végzett munkát is. Iáit helyét ismerteti, különös tekintettel a kapitalista államok polgári védelmére, majd történeti áttekintést ad a Magyar Népköztársaság polgár! védelmének kialakításáról és fejlődéséről és elemzi a polgári védelem helyét és szerepét szocialsta társadalmunkban. A harmadik témakör azokat a határozatokat, jogszabályokat, utasításokat ismerteti, amelyek a polgári védelem építése érdekében érvényben vannak. A negyedik témakör a polgári védelem vezetési kérdéseit vizsgálja, jellemzi a tömegpusztító fegyverek hatására kialakuló helyzetet, a polgári védelem alapvető feladatait és ismerteti a polgári védelem felkészítésének formáit, eszközeit és módszereit. A 25 kötetesre tervezett polgári védelmi Kiskönyvtár következő két kötete előkészületben van, ezek a távolsági és a helyi védelmet, valamint a megelőző műszaki-technikai és a RBV-védelmet tárgyalják majd. Háromnapos parancsnoki kiképzés Baranya Amit a polgári védelemről tudni kell A védelmi készenlét minden állampolgárra vnnatknzik Megjelentek a PV-kiskön/vtár első kötetei POLGÁRI VEDELEM 1972. ÁPRILIS A Dunántúli napló MBLLEKUETE 6 5ZAM A cél: felkészíteni Baranya megye egész lakosságát Beszélgetés az idén induló új rendszerű polgári védelmi kiképzésről Sok szó esett már arról, hogy 1972-ben új fejezet kezdődik a magyar polgári kiképzés történetében. Kiképzés volt eddig is, sok-tízezer állampolgár vett részt a polgári védelem valamely területén oktatásban és — jól sikerült gyakorlatok sora bizonyítja — nem lebecsülendő azoknak a száma, akik magas színvonalú tudásra szert téve, a magyar polgári védelmi szervezet ütőképes gerincét alkotják. Az eddigi kiképzési 'endszernek azonban megvolt az a fogyatékossága, hogy nem terjedt ki az egész polgári lakosságra, jóllehet, egy esetleges háború az ország minden lakosát érintheti. Ezért kell fe'készíteni minden állampolgárt a védekezés legegyszerűbb és leghatékonyabb módszereire. Éppen ez, az egész lakosságra kiterjedő felkészítés jelenti az idén induló újrendszerű kiképzés lényegét, amelyre az előkészületek mór megtörténtek, vagy folyamatban vannak. A Baranya megyei szakszolgálatok, szakszolgálati alakulatok, üzemi önvédelmi alegységek és a lakosság polgári védelmi kiképzésével kapcsolatban a közelmúltban kapták kézhez az érdekeitek a megyei polgádi védelmi parancsnokság utasítását, amely meghatározza az 1972—1975. évi kiképzési feladatokat. Az utasításban foglaltakról az alábbiakban tájékoztatta munkatársunkat Skorka Mihály őrnagy, a megyei polgári védelmi parancsnokság kiképzési felelőse: — A kiképzéssel az a célunk, hogy Baranya megye egész lakosságát felkészítsük a tömegpusztító és hagyományos fegyverek elleni védelemre, az általános polgári védelmi feladatok elsajátítására, a megelőző RBV védelemmel kapcsolatos feladatok végrehajtására, a károk csökkentésére, a csapások utáni túlélésre, a termelés folyamatos fenntartásához szükséges feltételek biztosítására és az ebből eredő feladatok ellátására. Valamennyi kiképzési formában megismertetjük, elsajátíttatjuk és begyakoroltatjuk a résztvevőkkel a háborús időszakban végrehajtandó — megelőző védelmi, mentesítő, mentő, helyreállító, ellátó, ön- és kölcsönös segélynyújtási, kitelepítési és befogadási — irányitó, nyervező és végrehajtó feladatokat. — Milyen rendszerben történik a kiképzés? — A szakszolgálatoknál, szakszolgálati alakulatoknál és az üzemi önvédelmi alegységeknél ebben az évben végre kell hajtani a parancsnoki állomány és a törzsek 30—40 órás kiképzését. A beosztott állomány 15—30 órás kiképzésére az 1973—1975-ös években kerül sor. A lakosság részére két vonalon — munkahelyen és lakóhelyen — szervezünk 10—30 órás kötelező jellegű polgári védelmi oktatást. Ez esetben tömeges oktatásról van szó, ami rendkívül körültekintő felkészülést igényel. Ebben az évben az előadók kijelölésére és felkészítésére kerül sor. A lakosság kiképzését 1973. január 1-én kell megkezdeni 30—40 fős csoportokban és 1975. november 31-ig mindenütt be kell fejezni. — Milyen módszer szerint bonyolítják le a kiképzést? — Szervezett kiképzésben részesül a megyei polgári védelmi parancsnokság, a szakszolgálati parancsnokságok, a városi, járási és községi parancsnokságok személyi állománya, a városi és járási szakszolgálatok, szakszolgálati alakulatok parancsnoki és beosztott állománya, az üzemi önvédelmi szervezetek parancsnoki és beosztott állománya. Különböző oktatási formák keretében hajtjuk végre az üzemi, intézményi dolgozók munkahelyi polgári védelmi oktatását, a kitelepítési és befogadási feladatokban érintett, munkaviszonyban nem álló lakosság oktatását, valamint a kitelepítési és befogadási feladatokban nem érintett, munkaviszonyban nem álló lakosság oktatását. — Milyen kiképzési formákat állapítottak meg? — A megyei, városi, járási polgári védelmi parancsnokságok személyi állománya részére parancsnoki kiképzést és törzsfoglalkozást kell szervezni és végrehajtani. A községi polgári védelmi parancsnokok részére összevont parancsnoki kiképzést tartunk. A szakszolgálatok, szak- szolgálati alakulatok személyi állományát speciális kiképzésben részesítjük a szolgálatok sajátos feladatainak megfelelően. Az önvédelmi szervezetek állományának képzését összevontan kell végrehajtani. A munkahelyen dolgozók részére differenciált oktatást szervezünk a munkakörrel összefüggő polgári védelmi feladatok elsajátítására. A munkaviszonyban nem álló lakosságot a lakóhelyen szervezett kötelező általános polgárt védelmi oktatásban kell részesíteni. Mindezeken kívül még tájékoztató jellegű polgári védelmi propaganda tevékenységet kívánunk folytatni a lakosság körében a tömegkommunikációs eszközök, valamint írásos és szemléltető eszközök felhasználásával. — A lakosság kiképzésével kapcsolatban milyen szervezési intézkedésekre kerül sor a közeljövőben, s általában hogyan történik meg a felkészülés a január 1-i indulásra? — Az ismeretes, hogy a fér - fiakat 14-től 65 éves korig, a nőket pedig 14-től 60 éves korig polgári védelmi kiképzésben kell részesíteni, a kiképzés tehát a lakosság tekintélyes hányadát közvetlenül érinti. A kiképzés sikerét eredményes felkészüléssel biztosíthatjuk. Ennek részeként május 1- ig meg kell ejteni a lakóhelyi és munkahelyi kiképzésben résztvevők felmérését, ki kell alakítani az oktatási csoportokat, ki kell jelölni az oktatókat. A városi tanácselnökök és a járási hivatalok elnökei amennyiben szükségesnek tartják, kijelölhetnek és megbízhatnak instruktorokat a lakóilletve munkahelyen történő oktatás szervezésével, irányításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásának segítésére. Az instruktorok feladata a lakosság összeírásának megszervezése, az oktatási csoportok kialakítása, az előadók kiválasztása, felkészítésük megszervezése, az oktatás technikai feltételeinek biztosítása, valamint az oktatás ellenőrzése. Ebben 'az esztendőben minden olyan intézkedést meg kell tenni, amelyek biztosítják a lakosság jövő évben induló kiképzésének zökkenőmentességét a kiképzésben való részvételt és az oktatói gárdát illetően egyaránt. — Az idei év tehát mindenképpen döntő fontosságú a polgári védelmi kiképzés tekintetében. — A további évek kiképzés! programjának alapjait tulajdonképpen idén teremtjük meg akár a szakszolgálatok, akár a szakszolgálati alakulatok, vagy az üzemi önvédelmi szervezetek beosztott állományáról, akár a kiképzési program súlypontját jelentő lakosságról van szó. Mi biztosítjuk a kiképzés valamennyi feltételét, a résztvevőktől azt várjuk, hogy érezzék át a dolog jelentőségét és teljes odaadással vegyenek részt a kiképzésben. Kitüntetettjeink Hazánk felszobadulásának 27. évfordulója alkalmából a honvédelmi miniszter HONVÉDELMI ÉRDEMÉREMMEL tüntette ki a 20 éves polgári védelmi szolgálata elismeréséül Benedek Andrást, a Baranya megyei Tanács sásdi járási hivatalának elnökét, Dékány Lászlót, a Baranya megyei Tanács pécsi járási hivatalának igazgatási főelőadóját és Farkas Jánost, a Baranya megyei Tanács szigetvári járási hivatalának elnökhelyettesét; 10 éves polgári védelmi szolgálatának elismeréséül Mober Jánost, a Baranya megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatóját és dr. Pálvölgyi Jánost, Pécs megyei Város Tanácsa vb ipari osztályának csoportvezetőjét.
