Dunántúli Napló, 1972. április (29. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-07 / 81. szám
Magas színvonalú kiképző munka Húsz év a PV szolgálatában Önvédelmi egységek az állami gazdaságokban Pár nap múlva befejeződik az első kiképzési időszak az állami gazdaságokban. A polgári védelem szervezeti reformját követően az elmúlt esztendőben át-, illetve kiképezték az állami gazdaságokban életre hívott — úgynevezett —, önvédelmi egységek és alegységek parancsnoki és törzsparancsnoki karát, idén pedig megkezdődött, s rövidesen félidejéhez is ér a törzsek tagjainak új rendszerű kiképzése. A mezőgazdaság, s azon belül az állami gazdaságok, népgazdaságunk sajátos területét jelentik. A hatalmas területi kiterjedés, a sokirányú tevékenység, s a városoktól való viszonylag nagy távolság fokozott önállóságot követel a parancsnoktól, a védelmi szervezetekkel szemben pedig a komplexitás igényével lép fel. Egy-egy nagy gazdaságban, ahol emberek, állatok, takarmányok, élelmiszerek és nagyértékű gépek védelméről, illetve hatásos alkalmazásáról van szó, súlyos esetekben nincs idő felsőbb parancsra, tanácsra várni. Mindez a helyi gazdasági-, önvédelmi szervek felelősségét növeli. Az önvédelmi egységek, Illetve alegységek feladata hármas. 1. A megelőzés, 2. a mentés, mentesítés, s végül 3. a termelés fenntartása. A modern kor háborúja fronttá változtatja a hadviselő országok egész területét. A mezőgazdaság e fronton belül különösen fontos szakasz, hisz feladata nem kisebb, mint a harcoló csapatok és a lakosság élelmiszerrel való ellátása. A rendkívüli körülmények közötti helytállás, illetve termelés csak abban az esetben lehetséges, ha o pánik egyetlen emberen, üzemegységen se tud úrrá lenni — ennek alapja pedig a lehetséges helyzetek időbeni megismerése, s a védekezési módok alapos begyakorlása. Az Állami Gazdaságok Országos Központja Baranya-Tol- no megyei főosztályának törzsparancsnoka Sopronfalvi Hugó. Az 1972-es kiképzési év első félidejének zárása alkalmából tőle kértünk rövid interjút. — Április 15-én fejeződnek be a tavaszi tanfolyamok. A második kiképzési ciklusra őszszel kerül sor. Eves szinten minimálisan 3Ó órát fordítunk a törzsek tagjainak kiképzésére, akiknek többsége természetesen kvalifikált szakember. Riasztó, elsötétítő, felderítő, állategészségügyi, mentesítő, kényszervágó stb. alegységek működnek gazdaságainkban — mindenütt az, illetve azok, melyekre adott esetben szükség lehet. Az önvédelmi egységek, alegységek parancsnokai az igazgatók, illetve gazdasági vezetők. Elöljáróban szeretném leszögezni: az ő lelkes, hozzáértő és következetes segítségük nélkül nem lehetne eredményekről beszélni. A polgári védelem ügye területünkön — meggyőződésem szerint —, a helyén van. Nincs szó semmiféle hóborús pszichózisról, egyszerűen csak arról van szó, hogy átérezzük a felelősségünket. Ami a tanfolyamokat illeti: az előadók mindenütt orvosok, állatorvosok, szakmérnökök, egy-egy terület neves és hozzáértő képviselői voltak. Sok segítséget kaptunk a polgári védelem megyei törzsének hivatásos tagjaitól is. Arra törekedtünk, hogy az előadások valóban színvonalasak legyenek — a semmitmondás, a félinformációk ma már senkit sem kötnek le. — A második kiképzési ciklus befejeztével, tehát a télen, vizsgákkal zárul törzseink tagjainak kiképzése. Erre azért van szükség, mert ez az állomány a későbbiek folyamán is kiképző lesz. Eddigi benyomásaink kedvezőek. A tanfolyamok hallgatói érdeklődőek, sokat tanulnak. — A fluktuáció? — Az állami gazdaságok vonatkozásában a fluktuáció szerencsére nem generális kérdés, a különböző alegységekbe ennek ellenére mi szinte kivétel nélkül olyanokat vontunk be, akik törzsgárda- tagok. Húsz gazdaság van a területünkön, s jövőre valamennyiben ütőképes önvédelmi szervezetek lesznek. 1973-ban sor kerül a beosztott állomány átképzésére, majd valamennyi dolgozónk kap egy bizonyos szintű kiképzést. Összegezve: főosztályunk működési területén eddig a terveknek megfelelően haladt a felkészítési munka, a színvonal szinte mindenütt jelentősen emelkedett, s ez azt bizonyítja, hogy beérett az a sok-sok erőfesztíés, melyet éveken át annak érdekében tettünk, hogy mindenki megértse: adott esetben ő sem lesz mindentől védett, illetve, hogy mindenki tudja: mit kell adott esetben tennie. Benedek András- Tulajdonképpen valamivel több, mint húsz esztendeje, hogy a polgári védelemben dolgozom. 1948-ban Kőbányán a munkásterület pártbizottságának voltam a PTO vezetője, s a „légó" oda tartozott. Az első időben a feladatok egyértelműek voltak, az emberek szívesen vettek részt a romok eltakarításában, s azokon az oktatásokon, amelyek a háború, s a háborús helyzetek elkerülését célozták. Az oktatás szükséges volt, hiszen a haditechnika megváltozott: Hirosima és Nagaszaki páldája mutatta, hogy a felkészületlenség milyen következményekkel jár az ú/ helyzetben. Nagyobb áldozatokat, fegyelmet kívántunk a polgári lakosságtól, hiszen senki nem akarta azt, hogy egy újabb háború még szörnyűbb pusztításokat végezzen testekben és lelkekben egyaránt. A lakosság többsége reálisan gondolkodott. Az oktatásokon reszt vettek, a gyakorlatokon fegyelmezetten végrehajtották az utasításokat, a feladatokat. Az ellenforradalom után az oktatásokon szintén jelen voltak, bár meglehet, hogy a Jégó" nem örvendett túl nagy népszerűségnek. Munkaidő után oktattunk, a gyakorlatok idegemésztő fegyelmébe pedig azért nehéz beleszokni egy katonai fegyelemtől elszokott, vagy azt nem Is Ismerő lakosságnak. A tapasztalatom, hogy a háború után született generáció nem veszi egészen komolyan az oktatásokon való részvételt. Ennek okait azt hiszem, felesleges taglalni. Viszont sokat segít az, ha az oktatásokat háborútjárt emberek, oktatók tartják. Előadásaik sokkal színesebbek, a valóság illúzióját keltik, élményszerűek. Az oktatás sikere így jobban biztosított. Nehéz is visszaemlékezni azokra az időkre, amikor a háború után megkezdtük az életet. A lakosság eszmélt, a pesti oldalon feljöttek az óvóhelyekről, a munkások beszállingóztak a gyárakba, üzemekbe és megkezdték a helyreállítást. Néhányadmagammal Kispestről gyalogoltunk a Ganz Vagonba, ahol dolgoztunk és építeni kezdtük a gyárunkat. A németek még ott voltak Budán, erősen lövöldöztek. Nekünk meg legelőször egy viskót kellett épi- tenünk, hogy ha esik az eső, hát ne ázzunk meg... Miben látom a polgári védelem lényegét? Két szó a titka az egésznek. Ez a két szó így hangzik: szervezés, nyugalom. A jó, körültekintő szervezés elengedhetetlen feltétele a veszélyhelyzetben kialakuló jó magatartásnak, de egy másik, s ugyanolyan elengedhetetlen feltétel a nyugalom. Talán valamivel fontosabb is, mint az előbb említett szervezés, hiszen pánik esetén minden szervezési tudomány csődöt mond, nem igaz? De vissza is hat azért a dolog, hiszen ha jól megszerveztük a lakosságot, az már eleve biztosítja a nyugalmat. így függnek össze ezek a fogalmak, egészítik ki és feltételezik egymást. Sásdra 1955-ben kerültem, a járási pártbizottság titkára lettem. A polgári védelem tehát szintén hivatalból hozzám is tartozott. Hét esztendő múltán pedig, 1962-ben a járási Tanács elnöke lettem, a járás polgári védelmi parancsnoka. így fölösleges is arról beszélni, hogy miképpen van vagy volt közöm a polgári védelemhez? Szinte már hozzám nőtt. Nem, igazán nem panaszkodhatok a járás lakosságára. Több esetben volt nálunk is, mint a megyében másutt, gyakorlat, ahol bizonyíthatják, hogyan sajátították el az oktatás anyagát, vizsgázhatnak fegyelemből, szervezésből, nyugalomból az emberek, s én csak azt mondhatom, hogy eddig mindenből jelesre vizsgáztak. A feladatokat jól végezték, fegyelmezettek voltak, erősen érezhető volt, hogy jól sajátították el az oktatáson tanultakat. Az egészségügyi szakaszunk megyei szinten első helyen is végzett az értékelések után. A jövőí Eddig önkéntes alapon folyt a képzés, 1973-tól pedig kötelező lesz a 14-60 éves korosztálynak. Annyira kötelező lesz, hogy szabálysértési eljárást von maga után, ha valaki nem vesz részt az oktatásokon. Hát én csak annyit tudok mondani, hogy nálunk a járásban nem lesz szabálysértés... Az átszervezés után új feladatokra kész a megyei kitelepítési és befogadási szakszolgálat íepítési és befogadási tervek sok tekintetben elavultak már, hiszen a négy év alatt végbement változásokat csak kevéssé követték a tervmódosítások. A kitelepítés! és befogadási tervek újonnan való elkészítésére ez év második felében kerül sor, s az év végéig biztosítani kell, hogy a többi szakszolgálatok* terve ezzel egyeztetve legyen, illetve ahol szoros a kapcsolat — mint például a rend- fenntartókkal -, ott a két terv egymásba épüljön. — Változások azonban ezután fs lesznek. Ezeket követi-e o terv? — Természetesen. A mostani kitelepítési és befogadási tervet úgy állítjuk össze, hogy az időközben bekövetkező bármilyen Jellegű változások nyomán egyszerű legyen a módosítás. Ez a terv nem egy megváltozhatatlan dokumentum lesz, hanem az élettel szoros kapcsolatban lévő program, tehát élő terv — fejezte be nyilatkozatát Nagy Béla. H. J. meretterjesztő előadásokhoz oktató filmek állnak rendelkezésre. A Polgári Védelem Baranya megyei parancsnokságánál a kövekező filmek találhatók: Borsodi példa, Vigyázz sugárveszély. Műszaki riadó, Megyénk védelmében, Veleri- ce-hadművelet, Élelmiszervédelem (I. rész), Élelmiszerellenőrző állomás működése, Vegyi- sugárveszély, Műszaki riadó, Megelőzés (I. rész), Közlekedés. hírközlés. A Pécs-Baranya Film és Szemléltető Eszköztár a következő filmeket tudja kölcsönözni: Borsodi példa, Elsősegély, Élelmiszervédelem (I- ll-lll. rész), A lakosság radioaktív kiszóródás elleni védelme, Kitelepítés, Mindenkiéit, Műszaki riadó. Óvóhely-építés, Polgári védelem. Polgári védelmi nagygyakorlat Hajdú* Bi(har megyében. Sugárveszély, Veience-hadművelet. Polgári Védelem külföldön Bár a polgári védelem teljes egészében szoros kapcsolatban van a tanácsokkal és szerveikkel, a leghatékonyabb együttműködésre — a dolog természetéből adódóan — a kitelepítési és befogadási szak- szolgálat munkájában van szükség. Nem véletlen tehát, hogy az új tanácstörvény előírásainak megfelelő és az elmúlt évben végrehajtott taná- nácsi átszervezések is a polgári védelemnek éppen ezt az ágazatát érintették legközelebbről. A tanácsi átszervezést szükségszerűen követő ószervezések a kitelepítési és befogadási szakszolgálatnál Is befejeződtek, lezárult a kiképzés egy fontos periódusa is, most pedig a befogadási tervek elkészítésének nagyon fontos munkájára készülnek. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Nagy Bélával, a megyei kitelepítési és befogadási szak- szolgálati parancsnokság vezetőjével. ÁTSZERVEZÉS a JÁRÁSOKBAN ÉS KÖZSÉGEKBEN- Mi volt 1971 előtt? — A kitelepítési és befogadási szakszolgálatot 1968-ban állították fel, ettől kezdve biztosított volt a létszám járási, városi és községi szinten, s ugyanakkor készültek el a ki- telpítési és befogadási tervek Is, amelyekre a szakszolgálat munkája épült, amely tevékenységünk alapját képezte.- A szervezetet hol érintették a tanácstörvényből adódó változások? — A járási és kerületi tanácsok megszűnése, a községösszevonások tették szükségessé az átszervezéseket a szak- szolgálatnál is. Ezeket a tanácsi átszervezések befejezése után hajtottuk végre. Az első lépcsőben a megyei, a Pécs városi és kerületi (kitelepítési) és járási jogú városi (befogadási) szakszolgálati parancsnokságokat és törzseiket szerveztük át és egészítettük ki az állomány létszámát. A második v lépcsőben a szakszolgálathoz beosztott egységek és alegységek kerületi és községi szintű átszervezésére került sor. Ez volt a tavalyi program. — Es az idén? — Az állomány feltöltésével eljutottunk oda, hogy az első negyedévben meg lehessen oldani a teljes állomány kiképzését. Ez lényegében már meg is történt. KIKÉPZETTNEK TEKINTHETŐK... — Milyen jellegű kiképzés volt ez? — A kiképzésben résztvevők beosztásának megfelelően 14— 18 órában általános kiképzést adtunk a szakszolgálat feladatáról, tájékoztatást arról, hogy adott esetben milyen csapással lehet számolni, s hogyan kell védekezni ellene, egészségügyi és rendfenntartói kiképzés is szerepelt az általános tematikában és természetesen ki-kl megkapta a saját szakmai kiképzését is. A kitelepítési és befogadási szakszolgálat beosztott állománya ezzel gyakorlatilag kiképzettnek tekinthető. Ezután a szakbeosztásnak megfelelően gyakoroltatásra, továbbképzésre lesz szükség. — Ez a kiképzés csak helyi érvényű, vagy másutt is hasznát veheti a kiképzett? — Az ebben a szakszolgálatban adott kiképzés országos érvényű, tehát elköltözés esetén az új lakóhelyen az országban bárhol beosztható ismét a befogadó szakszolgálatba, attól függetlenül, hogy milyen munkahelyre kerül. Az állampolgárt ugyanis a kitelepítési és befogadási szakszolgálatban a la- kos-mivoltja teszi beoszthatóvá. — Ez azt is jelenti, hogy a polgári védelem egyéb szerveinél gondot jelentő fluktuáció itt kevésbé érezteti hatását? — Valóban így van. Egyrészt azért, mert a községi beosztott állomány zömében helyben lakó. Másrészt azért, mert az új beosztott nem jelent kiképzési gondot is, hiszen előző lakóhelyéről és bosztásábói magával hozza betogadási szakszolgálati ismereteit. AZ ÉLET VÁLTOZÁSAIT KÖVETŐ TERVEK — Az átszervezést és a kiképzést. Erről kérünk tájékoztatást. — Az 1968-ban készült kite— Svédországban a helyi polgári védelmi szervezet mellett ütőképes országos bevetésű osztagokat hoztak létre. Minden 16—60 év közötti állampolgár polgári védelmi szolgálatra kötelezett, az ötezer lakost meghaladó helységekben pedig kötelező az óvóhelyépítés. — Dániában állami polgári védelmi hadtest működik, amelynek alárendeltségébe több alakulat tartozik. A vezetők, akiket a polgári hivatalnokok sorából választottak ki és az állomány tagjai hadkötelezettek. — Svájcban minden ezer lakosnál nagyobb helységben polgári védelmi szervezet működik, összesen mintegy 30 ezer fő hadkötelezett közremúködéJ sével. Oktatófilmek A lakosság polgári védelmi kiképzésével kapcsolatos is— A Német Szövetségi Köztársaság polgárai védelmi szervezetének ún. szükségtartaléka 210 ezer tonna - élelmiszer, amelyből személyenként 3 és fél kilogrammot számítva 10—14 napon át napi egyszeri meleg ételt biztosíthatnak a lakosságnak. Svjócban „A kultúrában él az ember tovább" jelmondat alapján tevékenykedik a Polgári Védelmi Szövetség és a Kultúrjavak Védelmi Bizottsága. E szervek célkitűzése: körültekintő gondoskodással megvédeni a kultúrjavakat a háborús pusztításoktól. A világhírű Ein- siedel-i kolostorban lévő felbecsülhetetlen értékű műkincsek védelmére például 2,5 millió frank költséggel létesítettek 11 ezer légköbméteres óvóhelyet.
