Dunántúli Napló, 1972. április (29. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-22 / 94. szám
DUNÁNTÚLI NAPLÖ 1972. április 22. Gazdát keres kétszázezer forint értékű villanyszerelési anyag Az épülő kórház makettje Garé községben a plébánia raktárhelyiségét, mintegy három éve, pecsétes lakat zárja. Felnyitani csak elemi kárve- j szély esetén szabad — így in- ! tézkedik az írásos utasítás. A raktárban, melyet a termelőszövetkezet a plébánostó1 régóta, egy katasztrális hold szántásáért bérel, mintegy kétszázezer forint értékű villanyszerelési anyag vár sorsára. Peternai Pál, a községi tanács vb-titkára: — Jelentettük, hogy körülbelül kétszázezer forint értékű anyag van a raktárban. Hogy | Nagyatád, 1972 A város légvonalban Pécstől 61 km-re fekszik, de Belső-So- mogy észak-déli irányú dombsorai miatt csak nagyobb kerülőkkel közelíthető meg. Vasúton Barcsig viszonylag sima az utunk, ott átszállás a kis motorvonatra. Csokonyavisonta egymáshoz közelfekvő megállói olyan érzetet keltenek bennünk, mintha végtelen hosszú időt töltöttünk volna a vonaton: ez a hangulat Lábod után kezd oldódni, aztán Felső-Erzsébet- puszta és Simongát után fokozatosan megkönnyebbülünk, Bodvicánól már örömmel készülődünk a leszálláshoz. A HÉTKÖZNAPOK TÖRTÉNELME Nagyatád történetében hiába keresünk nagy csatákat, mozgalmas eseményeket, mert a történelem viharai csak annyiban érintették, amennyire a környező, kisebb településeket. Az emberek éltek a korban, mert élniök kellett, s meghaltak, ha az események úgy hozták. Biztos adataink csak az Árpád- korból vannak a helység létezéséről: 1295-ben említik az írások először Atád néven, az akkori Segösd megyéhez tartozó települést, amelynek fejlődése csak hosszú stagnálás után, mintegy száz évvel később, mint Kővágóörsi Kiss György birtoka indult meg. Nem tartott sokáig a község gyarapodása, mert 1563-ban a török hódoltság idején az adójegyzék mindössze három portát említ, nyolc évvel később is mindössze tizenhárom portáról adnak hírt a forrásmunkák. A törökök kiűzése után, 1715-ben az adóösszeírási jegyzékben Horvát-Atád, valamint Nagy- Atád néven említik, mert lakosságának túlnyomó többsége ekkor horvat származású volt. A település rangja fokozatosan nőtt: 1744-ben országos vásárok rendezésére kapott jogot, ami predig csak a szabad királyi városokat illette meg. 1830-ban már országos hírű marhavásárokat tartottak Nagyatádon és 1886-ig mezővárosi rangja volt. De a kisiprar és o kereskedelem is korán fejlődésnek indult: iparosodásáról mór 1776-ból vannak adataink, amikor is a helytartótanács egy vegyes céh megalakulását hagyta jóvá. A középüzemek legnagyobb része viszont csak a századfordulót követő években jött létre, részben a kisüzemek fejlesztése révén, részben pedig új üzemek építésével. 1912-ben a Vater Metzl und Söhne-cég megvásárolta a paszomány-gyárat és selyem, valamint varrócérna gyártására rendezkedett be. Az üzemet aztán 1934—35-ben a SOODS Ltd. angol cég vette ó‘ és korszerűsítette. A város mai ioari üzemei közül a Konzervgyár ősét 1939-ben létesítette' ötvöskónyiban és 1941 óta mű ködik Nagyatádon. Történt azonban még valami, amely a község későbbi feilő- désére hatással volt: 1906-ban kezdték e'őször hasznosítani az artézi kútból feltörő hévizet, harminc évvel később megépült a fürdőépület és a község a környék fürdőéletének központjává vált. ÉRTÉKEK ÉS EMLÉKEK A jelenlegi városközpbnt a Rinya-völgy peremén épült, a volt ferences templom és a rendház környékének területén. Bár a településközpont elhelyezkedése történelmi korszakonként változott, a község mégis elsősorban észak felé, Kisatád, valamint délre Bodvica irányába növekedett. Az 1890- ben megépült barcsi vasútvonal a település nyugati irányú terjeszkedését indította meg. Ennek a következményeként alakult ki a vasútvonalon túli településrész, amely viszont ma már akadálya az ipari üzemek és a vasútállomás további területi fejlesztésének. A város műemlékekben meglehetősen szegény: az 1740-ben épített ferences rendház és az 1761-ből származó barokkegyüttes jelenti a ,,patinát” a városban. De a Kápolna és Zrínyi utcákban találni még erős tölgyfából készült alapzaté ón. „talpas házakat”, régebben számos „boronás ház" is volt a községben. ÉPÍTKEZÉSEK A város álmos nyugalma, a mozdulatlanság ma már a múlté. A főtér sem a régi: építőmunkások bontják a közeli épületeket, szedik a tetőkről a cserepreket. A gépkocsival érkezőnek feltűnik a tábla: 30 millió Ft-os beruházással járda- és csatornaépítés kezdődött, az építkezés ideje alatt a lakosság szíves türelmét kérjük. Építkezések a föld alatt és földfelett, egy város, amely megkezdte új, ma még csak körvonalaiban látható arculatának kialakítását. Hamvas János tanácselnök így látja a helyzetet: — Nem könnyű a feladatunk. A csatornázás megindulása óta a beruházás értéke meghaladta az 50 millió Ft-ot, ami részben az építőanyagok árának emelkedésével függ össze, összehasonlításként csak annyit, hogy 1960-ban Nagyatádon nem volt gáz-, és vízvezeték, de csatornavezeték sem. 1965-re 8 km-es vízvezetékünk lett és 1970-re sikerült elérni, hogy 2—2 km hosszú gáz- és csatornahálózattal rendelkezünk. Vagy például 5 év alatt, 1965—70 között az orvosok száma kétszeresére nőtt. 1968-ban a Park Szálló és Éttermet, 1971-ben predig az Ezüstka ncsót nyitottuk meg s ezzel sikerült elérni a szállodai férőhelyek számának háromszoros emelkedését, megvalósult a kulturált vendéglátás. — A tervek szerint 1970-ben több mint 200 tanácsi és tanácsi értékesítésű lakás építését kezdtük meg, reméljük, hogy 1975-re mindegyiket sikerül átadni. Ugyanebben az időszakban indult meg a 68. sz. út építése, a Kórház és a mentő- állomás alapozása, 1972-re predig elkészült az ÁG Irodaház is. Erre az évre terveztük az MHSZ székház és az autószerviz alapozásának megindítását, 1973- ra a Tésztagyár, 1974-re pedig az autóbuszpályaudvar építésének megkezdését. Áll már az úi Művelődési Kombinát és a ’’ostahivatal épülete, nemsokára sor kerül az átadásukra. A IV. ötéves tervidőszakban -l-szesen 300 millió Ft áll rendelkezésünkre. Természetesen nagyon sok megoldatlan problémánk akad még. így a vízellátás javítására újabb kutakat kellett furatni, mivel az építkezések is sok vizet vonnak el a lakosságtól. A tanácselnök véleménye után érdekességként említjük meg, hogy először 1895-ben tettek javaslatot egy Nagyatádon építendő kórház építési költségeinek előteremtésére, de még 80 évet kellett várni ahhoz, hogy az elképzelés megvalósuljon 1 Dr. Vuics Tibor Baranya a számok tükrében Megyénk 4385 négyzetkilométer ki- | terjeaesu, az or^zug összterületének 4,71 százaléka. Lakossága 421 500 (i’éccsel együtt) az ország összlakosságának 4,08 százalékát teszi ki, népsűrűsége 95,7 fö. Az ország 3130 községéből 516 Baranyában van. Ezekbál 17 önálló tanáccsal rendelkezik. 299-ben pedig összevont tanácsok irányítják a lakosság ügyeit. Megyénkben a városok száma aránylag kevés az ország 78 városából négy Baranyában található. Megye- székhely Pécs, vidéki városaink közül nagyságrendben a 3. Lakossága a legutolsó népszámlálás alapján 145 ezer 307 fő, csupán Miskolc és Debrecen előzi meg. Az elmúlt 10 esztendő alatt 26,6 százalékos szaporodást mutatott, ezzel előkelő helyet foglal el országos vonatkozásban is. E téren Kazincbarcika (70 százalék), Dunaújváros (42 százalék) és Lenin- város (220 százalék) előzi meg. Megyénk második legnépesebb városa Komló, lakossága 28 186 fő (14 szá- I znlék), utána 19 583 fővel Mohács j következik 8,7 százalékos a szaporo- | tíás üteme, végül a sort Szigetvár | zárja, melynek lakossága 10 409 fő, j szaporodás üteme 12,7 százalék. IPARI ÉLET A megyénk gazdaságföldrajzi karakterét az ipar határozza meg elsősorban. Megyénkben 15 minisztériumi, 13 tanácsi, 13 szövetkezeti iparvállalattal találkozhatunk, melyeknek közel 90 százaléka Pécsett található. Ezenkívül megyénk ipari életéhez hozzátartozik 119 minisztériumi, 114 tanácsi, 118 szövetkezeti ipartelep. Itt az arány csak 70—30 százalékban jelentkezik Pécs javára. A megyei ipar állóeszköz kapacitásának bruttó értéke 14 157 595 000 Ft, az elmúlt 5 esztendő termelésének indexnövekedése átlagosan 3,3 százalék. 1970-ben Baranyában a teljesített beruházások egy lakosra számított értéke 8627 Ft, csak az iparban foglalkoztatottakra vonatkoztatva ez a szám 22 677 Ft-ra ugrik. Ez országos viszonylatban igen előkelő, csak Pest, Veszprém, Komárom, Fejér és Borsod megyék előzik meg. Az országosszintű beruházási összegnek 1970-ben 4,1 százaléka került Baranyába, amely összegnek 40 százaléka az iparba, 2 százalék az építőiparba, 25 százalékát a mezőgazdaságba, 6 százalékát a szállítás és hírközlésre, 3 százalékát a kereskedelemre és 24 százalékát kommunális befektetésekre fordították. Az iparban foglalkoztatottak száma az 1965. évi 58 619 főről, 1970-re 67 512 főre emelkedett, amelyből 21 603 női munkaerő. A megye járásai közül az ipari kapacitás tekintetében első helyen áll a pécsi járás, majd sorrendben a siklósi, a sásdi, mohácsi és a szigetvári következik. A városok tekintetében pedig Pécs, Komló, Mohács és Szigetvár a sorrend. M EZŐGAZD ASAG A mezőgazdaságban vizsgálódva a következőket tapasztalhatjuk. Az országos bruttó mezőgazdasági termelésének értékéből Baranya megye 4,7 százalékkal részesedik, ezzel a 11- helyet foglalja el a megyék- közti versenyben. Az egy kh mezőgazdasági területre jutó bruttó termelési érték megyénkben 8857 Ft, felette van az országos átlagnak (8668 Ft). Az említett értékből 61 százalékkal részesedik a szántóföldi növénytermesztés. Tudvalevő dolog, hogy megyénk kiváló adottságokkal rendelkezik szőlő, valamint gyümölcstermesztésre, ezért ezen kultúrák termesztését intenzívebbé és hatékonyabbá lehetne tenni. Az 1 kh-ra jutó mezőgazdasági felvásárlás értéke 4060 Ft volt az 1970-es esztendőben, és az ország össz- mezőgazdasági felvásárlásálnak 5,2 százalékát Baranya szolgáltatta. ÉLETSZÍNVONAL Megyénk lakosságának élet- színvonala az egy főre jutó eladási forgalom tekintetében 5. helyen áll a megyék között, értéke 13 000 Ft. Ha csak az egy főre jutó iparcikkek eladását vesszük figyelembe, országosan a második helyet foglaljuk el, s az ország összkiskereskedelmi áruforgalmához 4 százalékban járulunk hozzá, A fogyasztói árindex növekedése 0,3 százalékkal alattamaradt az országos átlagnak. Megyénk kedvező egészségügyi ellátottságát bizonyítja, hogy a 10 000 lakosra jutó orvosok számát illetően első helyen állunk az országban (29 fő), ez héttel több mint az országos átlag. Az említett adatok megyénk gazdasági életének helyzetét kívánják röviden bizonyító erővel az olvasók elé tárni. Dr. Góbi János tanársegéd. honnan származik, honnan sem, azt nem tudjuk. A termelőszövetkezetnél többet tudnak mondani. Grünwald Géza, a tsz párt- titkára : — Az elnök elvtárs jobban ismeri a dolgot. Pécsre ment, de rövidesen visszajön. AZ ELŐZMÉNYEKRŐL Arról beszélgetünk, hogy a termelőszövetkezetnek a melléküzemágas ,,hullámban” volt egy villanyszerelő brigádja, mely a megyében és ozon kívül, de még Sárospatakon is végzett villanyszerelési munkákat. Vezetője Bentzik László volt, aki most börtönbüntetését tölti. A termelőszövetkezet vezetősége jelentette fel, mert Simontornyán egy bérkifizetési kívánság miatt gyanússá vált. Narancshéj volt. A nyomozás, bármilyen kuszák voltak a szálak, mindent kiderített. A brigádnak Garéban, Vaskapun, később Abaligeten is volt anyagraktára. Vezetékek, kábelok, világítótestek, szerelvények,. melyeket Bentzikék szereztek és azzal dolgoztak, illetve elkövettek társadalmi tulajdon elleni bűntettet és sikkasztást, többszázezer forint értékben, A bíróság ítélkezett. AZ ANYAGNAK NINCS GAZDAJA A garéi raktárkészlet a Vaskapuról és Abaligetről ideszállított anyagokkal gyarapodott a jelenlegi mennyiségre, melyet a nyomozás során pontosan leltároztak, ellenőrzés miatt háromszor is felülvizsgáltak, majd lepecsételték a zárat és három éve már, hogy érintetlen. A beszélgetésből kiderül, hogy az anyagok származását illetően voltak kétségek, de végül is megállapították, hogy a felhasznált és fel nem használt anyagok egésze vagy része a Bányászati Építő Vállalattól került a manipuláló brigádhoz, természetesen nem törvényes úton. A budapesti vállalat — így emlékeznek — a tárgyaláson azt bizonyította, hogy tőlük nem hiányzik anyag, leltárhiányuk nincs és kívül állnak az eseten. A szóbanforgó villanyszerelési anyagok tulajdonjogáról Bohór József tsz-el- nök és Vercel Henrik főkönyvelő 1969. február 4-én, büntetőjogi felelősségük tudatában többek között nyilatkozta: „Ezeket az anyagokat raktárkészletünkben nem tartottuk nyilván, mert azokat mi nem vásároltuk meg, illetve kölcsön sem vettük senkitől". EGY SZŐKE FÉRFI ELADNI AKAR Megérkezik Bohár József, a termelőszövetkezet elnöke és ezeket mondja: — Mióta a bírósági tárgyalás és az ítélet megtörtént, ai elfekvő anyagok ügyében semmi sem történt. A raktárt azóta illetékes szervek képviselői nem nyitották fel. A kulcs a páncél- szekrényben van, az írásos utasítással. Egy alkalommal szőke férfi keresett fel. Azt mondta, hogy a Bányászati Építő Vállalattól jött és felajánlotta, hogy kedvezményes áron átadják a termelőszövetkezetünknek a villanyszerelési anyagokat. Több ok miatt nem tárgyaltam vele. Nem állapíthattam meg, hogy valóban a vállalattól jött-e. A villanyszerelési anyagokra nincs szükségünk. Egyébként örülünk, hogy részünkről sikerült a kellemetlen esetnek minden vonatkozását rendezni. A probléma, hogy hever a -sok anyag, félő, hogy tönkremegy, vagy egyrésze használhatatlanná válik. Jó lenne, ha intézkedés történne az anyagok sorsáról. (A szőke férfit érdemes lett volna jobban szemügyre venni.) KÉPZELŐDÉS ÉS VALÓSÁG A képzelődés a valóság meg- rontója. Akadnak, akik úgy hallották, hogy négyszázezer forint értékű anyag hever és nemcsak a plébániai, hanem más raktárakban is. Mások feltételezik, hogy valakik „tartalékolják" o nagy ismeretséggel rendelkezett Bentzik Lászlónak, hogy kiszabadulása után legyen mivel újrakezdenie. Arról is beszélnek, hogy a Bányászati Építő Vállalat nagyvonalúan kivágta magát az ügyből, mert úgymond, ekkora vállalatnál néhány százezer forintos anyaghiány nagy gondot nem okoz. I Esetleg, éppen az, vagy azok állapították meg a leltárpontosságot, akik Bentzikkel és társaival voltak összeköttetésben. Ilyeneket mondanak. Mi lehet a valóság? A kétségtelenül furcsa eset megfejtése egyszerűbb, mint első pillanatra hinni lehetne. A nyomozás kiderítette Bentzik és társai bűnösségét, az ügyészség vádat emelt, a bíróság meghozta ítéletét, de egy lépés elmaradt. Valahogyan ad acta lett az anyagok sorsáról az intézkedés. Feledékenység? Adminisztrációs hiba? Egyik, vagy mindkettő. Ezt az elmulasztott lépést kellene megtenni az illetékeseknek és átadni, értékesíteni a fénycsöveket, vezetékeket, kábelokat, szerelvényeket, melyek értéke valóban kb. kétszázezer forint. Biztos, hogy kell ez az anyag, lehet, hogy valahol valakik kilincselnek ilyesmiért és fel kell használni, mert bárhonnan is származik, népgazdasági vagyon. Kászon József Komolrf«lan royaí Interpelláció holdkőzet ügyben Most, hogy annyit fáradoz- j nak holdkőzet ügyben, mint én horgászat miatt kukacért, engem is elkapott a tudományos buzgólkodás. Én mindenesetre szeretnék tudományosan hozzájárulni ehhez a rendkívül fontos ügyhöz. Régi kőgyűjtő csalódból származom, bár ezt inkább kavicsgyűjteménynek lehetne nevezni. Gyűjtöttem kavicsot a Drávából, a Balatonból, a Dunából, tengeri kavicsom is van már — bár az utóbbi azt hiszem kő —, ezzel szemben nincs egy deka holdkőzetem se. Ugylátszik nem is lesz! Ha közel engednének ahhoz a hőid kukaedényhez, én mindenesetre óriási kavarodást okoznék. Belesuszterolnék 2—3 balatoni, meg drávoi kavicsot és ezzel az egész holdkutatást \ a legmélyebb válságba juttat- ! nám. A valóságban új tudó- í mónyágat alapítanék meg és j feltehetőleg a következő össze- I függésekre jönnének rá: (Arra semmiesetre sem, hogy én beletettem a kavicsot, arra vigyáznék!) A Hold egyidős a Földdel. Erre abból következtetnének, hogy alaposan megvizsgálnák, megszagolnák, meg is nyalogatnák a holdi és a földi kavicsot és semmi differenciát nem találnának. (Bár kétlem, hogy ezt ilyen egyszerűen intéznék el, mert néhány százmillió év miatt óriási veszekedés törne ki a tudósok között. Ugyanis nehezen tudnák eldönteni, hogy melyik öregebb, az a kő, amit a holdról hoztak le; vagy az a joviális Dráva kavics, amit én löttyintettem bele az urnába.) Valamikor a Holdon viz folyt. Erre abból következtetnének, hogy gömbölyű kavicsot suszte- rolnék bele és így a tanácstalanság még nagyobb lenne. Ez esetben az lenne a legfontosabb probléma, hogy milyen vizek folytak a Holdon és mikor szűnt meg a vízfolyás? (Mert itt a földön legfeljebb ilyen vízproblémákat lehetne felvetni, hogy mikor jön a szerelő, hogy megszüntesse a vízfolyást és ez semmivel sem kisebb probléma, mint a Holdbéli kérdés.) Ezzel még nem zárulna le az általam felvetett rejtély! A Balaton mellett találtam rózsaszínű kavicsot is. Jóltehet ez a kedvencem, de azért ebből is belelöknék egyet. Itt a rejtélyt a rózsaszínűsége okozná. Mert ez előttem is rejtély volt, amíg rá nem jöttem, hogy melósok csinálták ezt. A fehér kavicsot egy hordóban összekeverték valamilyen festékkel, hogy szebb színe legyen. Ez az áttetsző színt rózsaszínűvé élénkítette. Jó, erre a földön én már rájöttem, de milyen döbbenetes felfedezés lenne, hogy hogy jutott ez a Holdra? Még több ilyen döntő probléma is merülne fel. Kérdés lenne az is, hogy teljesen azonos-e a Hold anyaga a Földdel, mert előfordulhat, hogy valamilyen drávai kavicsnak a párját nem találnák a Holdon még szögletes formában sem, csak azt, amit én tettem az urnába és ebben az esetben ismét megfejthetetlen dolog elé állítanám a tudományt. Mert bennem is van egy nagyon nagy alapvető tudományos kérdés, amit eddig nem tudtam megfejteni. Mi az ördögnek nekünk a Holdról a kavics? Az az érzésem, van elég itt a földön is! És bár elég drága az építőanyag, az Építőipari Egyesülés ritkán bár, de köbméterenként is ad belőle. Kétségkívül, hogy ez tudományos célra alig használható, mert nem érdemes annyit baj- molódni vele, ugyanis sok van belőle. De ha rájönnek arra, hogy más kavics is van a holdon, mint a földön, akkor mindössze egyetlen kérdésem van még: Na és akkor mi van? Szöllösy Kálmán I Mi a valóság?
