Dunántúli Napló, 1972. április (29. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-20 / 92. szám
2 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1972. április 20. A módosított alkotmány új távlatokat nyit meg (Folytatás at t. oldalról) úrsaság tovább fejlődjék Magyar Népköztársasággá, s ..•megalkossuk e. fejlődést kifejelő és a továbbfejlődést megalapozó 1949, évi alkotmányunkat. Kállai Gyula ezután felidézte az 1949-es, már történelmi távlatba került országgyűlés hangulatát, majd megállapította — az azóta eltelt több mint huszonkét esztendő fényesen bizonyítja, hogy ekkor alkotott alaptörvényünk megfelelt feladatának, kiállta az idők próbáját, s újabb, nagy történelmi jelentőségű győzelmek forrása lett. Tisztelt Országgyűlés! A bevezetőben említettem már, hogy alkotmányunk egységes új szövegének javaslatát a társadalom széleskörű támogatásával készítettük. Érdemes kiemelni előkészítő munkánk néhány fontos tapasztalatát: — A vitában résztvevők a módosítás elveivel, fő irányával nagymértékben egyetértettek és ezeknek az elveknek a megvalósítása érdekében tették meg javaslataikat.. — Ennek megfelelően az alkotmánymódosítást előkészítő bizottság szakértők bevonásával gondosan megvizsgált és mérlegelt minden észrevételt és javaslatot. Bizonyára sokan vannak, akik az alkotmány új szövegét olvasva, rátalálnak a helyesebb, pontosabb formulákra, amelyek az ő indítványaik alapján kerültek alaptörvényünkbe. — Voltak természetesen olyan jó szándékú javaslatok is, amelyeknek elfogadására a helyzet még nem érett meg, illetve amelyeknek alkotmányi szintű szabályozósa nem indokolt. A javaslattevők megbecsülése azt kívánja, hogy ezeket is röviden áttekintsük. — Sokan indítványozták, hogy változtassuk meg államunk elnevezését „Magyar Szocialista Köztársaság”-ra, Ilyen mértékű .yó.ltoztatásra a helyzet még nem 'érett meg. — Elhangzottak olyan javaslatok is, hogy bizonyos kérdéseket részletesebben szabályoz- "íftftk az alkotmányban. A javaslatokkal szemben azt tartjuk helyesnek: alkotmányunk csak az alapvető kérdéseket rendezze és semmi olyasmit ne tartalmazzon, aminek a párt, a kormány és a tömegszervezetek programjában kell szerepelnie, vaqy amit nem az alkotmánynak, hanem törvénynek kell szabályoznia, — Indítványozták, hogy a Kommunista Ifjúsági Szövetség, valamint a szövetkezetek szövetségeinek helyét és szerepét is külön tartalmazza az alkotmány. Az előkészítő bizottság úgy foglalt állást, hogy e szervek helyét társadalmunkban az ifjúsági törvény, illetve az egységes szövetkezeti törvény már az alkotmány módosítására irányuló javaslatok Szellemének megfelelően rendezi, s ezért szerepkörük alkotmányi rögzítése nem Indokolt. — javasolták, hogy az országgyűlés válasszon alkotmányjogi bizottságot, amely az alkotmány megtartása fölött őrködik. Az alkotmányosság megtartásának ellenőrzését és biztosítását nem lehet csupán egy bizottságra bízni, ez az országgyűlés egészének a feladata. Ez szilárdabb garancia, mintha e nag-,'fontosságú feladat megoldását csak egy bizottság kötelességévé tennénk! összességében megállapítható, hogy az alkotmány módosításának társadalmi vitája eredményes volt. Az alkotmány- módosítás elvi kérdéseit — mint ismeretes — megvitatta és elfogadta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága s a módosítás tervezetével egyetért a Minisztertanács is — hangsúlyozta Kállai Gyula, s köszönetét mondott mindazoknak. akik javaslataikkal, gondolataikkal segítettek elkészíteni alkotmányunk módosítását. Ezután így folytatta — A konzultációk alapjan határozta el az előkészítő bizottság, hogy az alkotmány megszületése óta végbement változásokat a módosított alkotmány bevezető szövegében is meg kell fogc'mazni, A bizottság a preamb\:'um elején, a széles társadalmi igénnyel egyetértve olyan kiegészítést i javasol, amely tömören szól népünknek a társadalmi haladásért, az ország függetlenségéért vívott évezredes küzdel- j meiről, A bevezető mint törté- : nelmünk új korszakának nyitá- {( nyáról szól arról, a népünk szemében soha el nem halványuló tettről, amellyel a Szovjetunió felszabadította hazánkat. Méltatja az 1919-es szocialista forradalom tapasztalatainak jelentőségét, az ország újjáépítését. Társadalmi fejlődésünkkel összhangban pedig kimondja, hogy a munkásosztály kivívta és megszilárdította a dolgozó nép hatalmát További feladatainkat pedig úgy jelöli meg, hogy a magyar nép, nemzeti egységbe tömörülve, a szocializmus teljes felépítésén munkálkodik. Alkotmányunk, bár jelenlegi szövegében is jól határozza meg államunk osztály-jellegét, mégis kiegészítésre szorul azoknak a változásoknak a figyelembevételével, amelyek a társadalom osztályszerkezetében végbementek. A szocialista ter- ' melési viszonyok győzelmével a munkásosztály — társadalmunk [ legforradalmibb osztálya — kivívta a társadalom által elis- j mert vezető szerepet, számbelileg is az első helyre került, a nemzeti jövedelem legnagyobb részét termeli. Magatartása, szemlélete kihat az egész társadalomra. A mezőgazdaság í átszervezésével kialakult a termelőszövetkezeti parasztság s ezzel új tartalmat nyert a munkás-paraszt szövetség, amely továbbra is államunk politikai alapja. A termelés, a tudo- ] mány, a kultúra fejlődésével egyidejűén megnövekedett hazánkban az értelmiség számaránya, ,szerepe és felelőssége i 'sJelentősen megerősödött népünk összeforrottsága, a szo- ! cialista nemzeti egység. A régi, széttagolt, egymással szem- 1 ben álló osztályok eltűntek társadalmunkból. Megszűnt a többpártrendszer, de e pártok volt tagjainak nagy többsége és néphez hű vezetői, a pár- tonkívüli dolgozók milliós tö- ! megei ott állnak mellettünk, velünk egy sorban, szilárdabb j és megbonthatatlanabb egy- ! ségben, mint valaha. Minden i politikai-gyakorlati lépés, amit j a szocializmus építése irányában teszünk, erősíti népünk ! összeforrottságát, egységes szo- j cialista nemzetté formálódásának folyamatát. Jelentősen fejlődött az elmúlt huszonkét esztendő alatt szocialista államunk. Több mint két évtizedes munkánk ered- i ményeként ma mgr joggal deklaráljuk: a Magyar Népköztár- j saság szocialista állam. A ha- ; tál mat — a szövetkezetekbe tö- | mörült parasztsággal szövetség- ! ben, az értelmiséggel és a társadalom többi dolgozó rétegé- ; vei együtt — a munkásosztály gyakorolja. Államunk vóltozat- \ lanul betölti a proletárdiktatú- j ra funkcióit. | Alaptörvényünk megalkotása óta erősödött hazánkban a munkásosztály marxista—leninis- j to pártjának vezető szerepe, ! nőtt befolyása és tekintélye. A szocializmus teljes felépítésé- ; nek programja, amely korábban pártprogram volt, s amelyet a kommunisták állítottak egyetlen, igaz, lelkesítő célként népünk elé, most már nemzeti j programmá, egész társadalmunk közös ügyévé lett. Az 1949. évi alkotmány csak közvetett formában szól a pártról, az „élcsapata által irányított munkásosztály” kifejezést használja. Az alkotmány új szövege most közvetlenül és i egyértelműen fogalmazza meg: a munkásosztály ' marxista-leninista pártja a társadalom vezető ereje. Ebben kifejezésre j jut az a történelmi tény, hogy i a kommunisták pártja immár ! félévszázada folytatja áldozatos harcát a szocialista Ma- 1 gyarország megteremtéséért, népünk felemelkedéséért. A társadalmi szervezetek szerepének erősödése szükség- , szerűen igényli ennek alkotmányi megfogalmazását is. A javasolt módosítás a jelenlegi ; helyzetnek megfelelően körvo- j nalazzá a társadalmi szerveze- | tek általános szerepét, s külön is szól a Hazafias Népfront, j valamint a szakszervezetek jelentőségéről, a szocializmus felépítésében reájuk háruló feladatokról. A Magyar Népköztársaság nemzetközi tevékenységének i i szocialista alapelvei alkotmányos meghatározása is kiegészítésre szorult. A magyar nép, a párt, a kormány mindenkor hű barátja és szövetségese volt a Szovjetuniónak, a többi szocialista országnak, az egész szocialista közösségnek, és az marad a jövőben is. Ezért alkotmányunkban szólni kell a szocialista országokkal való baráti kapcsolataink fejlesztéséről, erősítéséről, és kifejezésre kell juttatni a világ valameny- nyi népével való együttműködési készségünket a béke és az emberi haladás érdekében. Az alkotmány új szövege a társadalmi rendről szóló fejezetben tárgyalja a gazdasági rend kérdéseit. A szövetkezeti földtulajdon minőségi változást jelent a tulajdonviszonyokban. A társadalmi tulajdon két alapvető formája, az állami és a szövetkezeti tulajdon egyenrangúságát fejezi ki a módosított szöveg, amikor kimondja, hogy a Magyar Népköztársaság fejleszti és védi a társadalmi tulajdon minden formáját. A módosított alkotmány következő fejezetei az állam szervezetével és az állami szervek működésével foglalkozik. Az országgyűlés nemcsak államhatalmi, hanem a nép által választott képviseleti szerv is, a népszuverenitás kifejezője. Ezért helyesebb az országgyűlést legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szervnek nevezni. Az országgyűlés az államikormányzati tevékenység irányának meghatározásában megillető jogát juttatja kifejezésre többek között az a kiegészítés is, hogy az ország- gyűlés megvitatja és jóváhagyja a kormány programját, jóváhagyja az áliami költségvetést és zárszámadást és nemzetközi szerződéseket erősít meg. Az országgyűlés jogköréből az Elnöki Tanács jogkörébe kerül a közkegyelem gyakorlása. Az alkotmányosság igényével jobban összhangban álló új rendelkezés az, hogy a hivatásos bírákat az Elnöki Tanács választja meg. A törvény most új intézményként alkotmányba iktatja az államtitkári intézményt és az Elnöki Tanács jogkörébe utalja az államtitkárok kinevezését is. A Magyar Népköztársaság biztonságát szolgálja az az új rendelkezés, mely szerint háború vagy az állam biztonságát súlyosan fenyegető veszély: esetére az Elnöki Tanács rendkívüli hatáskörrel felruházott Honvédelmi Tanácsot hozhat létre, továbbá az állam biztonságát súlyosan fenyegető veszélyt, illetve annak megszüntetését az Elnöki Tanács állapítja meg és hirdeti ki. Tisztelt Országgyűlés! Az eddig érvényben levő alkotmányunk a Minisztertanácsot csupán az államigazgatós legfőbb szerveként említi. A kormány szerepe valójában ennél jóval jelentősebb, az állami, kormányzati munka vitelének legfőbb operatív testületé is. Ezért helyesebb a címben „a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa” elnevezés, a fejezetben pedig a jelenlegi helyzetnek megfelelően az eddiginél szélesebben kell rögzíteni a kormány fő feladatait. Tisztelt Országgyűlés! A bírói szervekről és az ügyészségről szóló fejezetek, amellett, hogy nagyrészt a hatályos alkotmány szövegét vették ót, lényeges módosításokat is tartalmaznak. Szocialista államunkban a törvényes rend szilárd, érvényesül az a helyes alapelv, hogy aki vét a törvények ellen, büntetlenül ne maradjon, ugyanakkor a becsületes állampolgárok számára a törvények biztosítsák a nyugodt, félelem nélküli életet. A tervezet az ügyészségről szóló fejezetben mellőzi azt a korábbi rendelkezést, amely szerint a törvényesség megtartása felett a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze őrködik. A módosított szöveg tükrözi azt az elvi jelentőségű szemléletbeli változást és kialakult gyakorlatunkat, amely szerint valamennyi állami, társadalmi és szövetkezeti szervnek, továbbá minden állampolgárnak is alkotmányos kötelessége a tön/ények megtartása, illetőleg megtartatása. Alkotmányunk szocialista társadalmi és állami életünk fejlődésének igényei szerint alkotmányos szintre emeli az állampolgári jogok és kötelességek egységének elvét. Szocialista társadalmi rendünk alapintézményei közé sorolja a házasság és a család védelmét, az ifjúság szocialista nevelését, az állampolgárok életének és testi épségének védelmét. A Magyar Népköztársaság tiszte: letben tartja és védi az emberi jogokat, de természetes követelményként támasztja az állampolgárokkal szemben az igényt, hogy jogaikat a szocialista társadalom érdekeivel összhangban gyakorolják és jogaik gyakorlása elválaszthatatlan az állampolgári kötelességeik teljesítésétől. A javasolt módosítás, abból kiindulva, hogy a munkanélküli jövedelemből élők osztálya megszűnt, megszünteti a dolgozók és az állampolgárok fogalma közötti megkülönböztetést. Az 1949-ben elfogadott alkotmányban a „dolgozó" kifejezésnek még volt jól körülhatárolható jelentősége, hiszen társadalmunkban jelen voitak, ha csökkent számban és jelentőségben is, a nem dolgozók, a tőkések. Ma már helyesebb és igazabb az állampolgár kifejezést használni, annál is inkább, mert ebbe a fogalomba beletartoznak azok is, akik jól végzett munkájuk után nyugalomba vonultak és a még tanuló, önálló keresettel még nem, de állampolgári jogokkal már rendelkező fiatalok is, akiknek száma évről-évre örvendetesen gyarapszik. Indokolt volt a nők egyenjogúságával kapcsolatban a munkafeltételek mellett a munkalehetőségek megfelelő biztosításának kimondása, valamint a szülő anyáknak járó kedvezményekről való alkotmányos intézkedés. Ugyancsak indokolt volt a nemzetiségi jogok pontosabb meghatározása. Törvényelőkészítő bizottságunk az írásban ismertetett s a most előterjesztett változtatásokat oz 1949. évi XX. törvény érintetlenül maradó szakaszaival egységes szerkezetbe foglalta és így készítette el a javasolt alkotmány teljes szövegét. Az egységes szerkezetben történő elfogadás és kihirdetés teljes áttekintést biztosít majd a hatályos alkotmányról. Az országgyűlés mostani ülésszakán szocialista törvény- alkotásunk újabb, jelentős állomásához érkeztünk. Történelmi jelentősége vpn annak, hogy a szocializmus teljes felépítése most a Magyar Népköztársaság alaptörvényében is biztosított, nagy társadalmi célunk lesz. Az alaptörvény minden állampolgár kötelességévé teszi, hogy a szocializmus teljes felépítéséért legjobb tudása, ereje és képessége szerint munkálkodjék. Elmondhatjuk azt is, hogy elfogadásra kerülő alaptörvényünk az élet minden területén előrehaladásunk új erőforrása lesz. Mindazok az intézkedések, megalkotott jogszabályok, amelyeket az állami élet fejlesztése, a szocialista demokrácia kiteljesedése érdekében hoztunk, alkotmányunkban szilárd alapokra kerülnek. További lehetőségei nyílnak meg annak, hogy törvényalkotásunk még hatékonyabban segítse fejlődésünket. Meggyőződésem, hogy pártunk, kormányunk, egész népünk a belső építő munkában és a nemzetközi kérdések megoldásában mindent megtesz azért, hogy még gyorsabban haladjunk' előre azon a történelmi úton, amelyet az alkotmány kijelöl számunkra. Kérem, hogy a benyújtott törvényjavaslatot, az írásban szétosztott szövegpontosító módosításokat, ezzel az igénnyel, s ezzel az elkötelezettséggel vitassák meg és fogadják el. Kállai Gyula előterjesztése után megkezdődött az alkotmánymódosító törvényjavaslat vitája. Elsőként Méhes Lajos, a Vasas Szakszervezet főtitkára szólalt fel, majd szünet következett. A szünet után dr. Be- resztóczy Miklós elnökletével folytatódott a tanácskozás, amikor is Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára emelkedett szólásra. (1-es old.) (Folytatás az 1. oldalról) ‘ szabadította meg magát. Az al- j kotmány, történelmi jelentőségének megfelelően, méltatja a felszabadítást és fejezi ki né- í pünk el nem múló háláját a felszabadító Szovjetunió iránt. A felszabadult nép a kom- ; munistók, a munkásosztály vezetésével vette kezébe saját sorsának irányítását, vívta ki hatalmát, s teremtette meg államát, a Magyar Népköztársaságot. Az 1949-ben elfogadott alkotmány összegezte addigi harcunk, munkánk eredményeit, meghatározta az új államszer- j vezet felépítését, alapvető intézményeit; az állampolgárok jogait és kötelességeit, s kinyilvánította, hogy a Magyar | Népköztársaság a dolgozó nép állama. Közel egy negyedszá- j zad történelmi tapasztalatai bizonyítják, hogy az 1949-es alkotmány megfelelt rendeltetésének. Az alkotmányunk elfogadása óta eltelt több mint két évtized a dolgozó nép alkotó munkájának, áldozatos harcának, nemzeti felemelkedésének története, noha az út egyes szakaszai hallatlanul nehezek voltak, s az 1949-től eltelt időszak nem volt mentes megrázkódtatásoktól sem, a szocializmus növekvő számú híveinek helytállása, pártunk, munkásosztályuhk, népünk munkája és harca hatalmas fejlődést hozott; nagy, valóban történelmi . jelentőségű eredményekhez vezetett. A munkásosztály, a nép hatalma, a Magyar Népköztársaság ma szilárdabb, mint volt. A szocialista társada- t lom alapjait leraktuk, a szocialista termelési viszonyok teljes győzelmet arattak az egész gazdaságban, s népünk ma a szocialista társadalom teljes felépítésén dolgozik. Büszkén szólhatunk eredményeinkről A szocialista tervgazdálkodás, a gazdasági építómunka eredményeként az iparban csupán az utóbbi tíz év alatt megkétszereződött a termelőeszközök állománya; hazánk szocialista ipara ma kilencszer annyit termel, mint a kapitalista ipar termelt 1938-ban. A szocialista mezőgazdaság ma negyven százalékkal kevesebb munkaerővel 43 százalékkal többet termel, mint 1938-ban termelt a tőkés mezőgazdaság. Megoldott az ország kenyérellátása és a mezőgazdaság termés- eredményeit a legdöntőbb terményeknél méltán állíthatjuk ; szembe a tőkés nemzetgazdaság hozamaival. Népünket felvilágosult, művelt néppé tette a kulturális forradalom. Megnyitotta a tanulás, a művelődés lehetőségét a műveltségből addig mesterségesen kívülrekesztett dolgozó tömegek számára, kitárta előttük a könyv, a színház, a zene és a film embert nemesítő értékeit, serkentette a tudomá- nyok és a művészetek fejlődését, utat nyitott alkotóink, tudósaink bőven sugárzó tehetségé- ; nek. Erősödött a szocialista köz- í gondolkodás, az egyén és a közösség kapcsolata. Kulturális, művészeti életünkben vezető szerepet játszanak a szociális- i ta tendenciák, s eredményesen j segítik nagy társadalmi célja- [ ink megvalósítását, a tartalmas emberi életet. A szocializmus előrehaladásával a felszabadulás előttihez szinte nem is mérhetően javult az életszínvonal, a magyar nép életmódja, életbiztonsága, jóléte. A tömegnyomor, az éhség, a „hárommillió koldus" Magyarországa rossz emlék csupán. Ma az életviszonyokra az jellemző, hogy az ország- I ban minden 100 háztartás közül 50-ben működik mosógép, 39-ben hűtőszekrény, 58-ban televízió. 1949-ben óvodáink száma és befogadó képessége meg elenyészően kévés volt, tíz évvel ezelőtt 1000 gyermek közül már 377-nek jutott hely az óvodákban, ma pedig még többnek, 600-nak - a korosztály 60 százalékának — biztosított az óvodai elhelyezése. Tudjuk ez sem elég, de eredménynek nagyon szép. A szocialista építőmunka eredményei nemcsak egyszerűen az ipar, a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok, a nagyüzemi gazdálkodás fölényét fejezik ki, hanem a szocializmust tudatosan építő magyar munkásosztály, a termelőszövetkezeti parasztság, a tudósok, alkotók, értelmiségiek szorgalmát, tehetségét, áldozat- készségét, ügyünk és egész népünk iránt érzett mély felelősségtudatát. Büszkén szólhatunk — és szólnunk is kell az eredményekről, mert azok a felszabadult, a maga jövőjét építő nép alkotó képességét, a dolgozó milliók helytállását bizonyítják és dicsérik. Egyben arról is biztosítanak, hogy legyenek az előttünk álló feladatok még oly nagyok, azokat is megoldjuk. A szocializmust építő nép haladásához hasonló utat a régi Magyarország nem tudott megtenni, nem is tehetett meg. Huszonhét év óta elért eredményeink állják a versenyt bármilyen kapitalista ország fejlődésének ütemével. S ha ehhez hozzátesszük, hogy itt nemcsak a számok igazságáról van szó, hanem elsősorban arról, ami a számok mögött van, arról, hogy miként éltünk korábban — akárhány esztendőre tekintünk Is vissza —, és hogyan élünk ma s látjuk, hogy mennyivel ember ribb az élet nálunk ma, telje? meggyőződéssel ismét kimond- hatjuk: a szocializmus, mint minden nép számára, a magyar nép számára is az egyetlen és biztos útja a társadalmi felemelkedésnek, a nemzeti fel- viráazásnak. \ i A I Á munkásosztály pártja a társadalom vezető ereje Á felemelkedés egyetlen útja A szocializmus útjára lépett és azon haladó magyar nép — a dolgozók jogai, az egészség- ügyi ellátás, a' szociális biztonság, a kultúra tekintetében és sok más vonatkozásban már i utolérte és túlszárnyalta a : legfejlettebb kapitalista orszá- | gok viszonyait is. Utol fogjuk ér- ! ni és túlhaladjuk őket a technikai normák mindazon terüle- ' tein, ahol még le vagyunk ma- \ radva. De nálunk a technikai j haladás más úton, szocialista módon kell hogy történjék és történik is. Mi nem elember- J telenedett, az egyéniséget el- szürkítő, morális csődhöz vezető, sivár gépkorszakot építünk. Mi nem az ifjúság narko- tizálásában és a modern tech- j nikával felfegyverzett gengsz- | terizmus eltűrésében versengünk velük. Mi ilyen és hasonló vonatkozásban nem akarjuk és semmi szín alatt riem is fogjuk őket, úgymond, „utolérni”. Mi a tudományt és a technikát — az emberi élet humánus vonásainak, a kultúra, a civilizáció valódi vívmányainak megőrzésével — az ember javára akarjuk s fogjuk fejleszteni, és így haladunk előre utunkon. Mi ebben az értelemben gondoljuk el az ország gazdaságának korszerűsítését, moderni- zálását, magasabb színvonalra emelését. A társadalmi rendszerek versenyében sokatmondó 1 tény, hogy alig több mint negyedszázados szocialista fejlő- dés eredményeként a népre örökül szállt, az iparosodásban elmaradott, félfeudális Magyar, ország a gazdaságilag közepesen fejlett országok sorába lépett. A párt X. kongresszusának fontos, jövőbemutató megállapítása volt, hogy hazánk belátható időn belül a fejlett ipari országok sorába lép. Mély meggyőződésünk, hogy ennek megvannak a feltételei, a cél reális, és azt szocialista rendszerünk erejével el is fogjuk érni. Tisztel! Országgyűlési Hazánk két évtizedes szacfa lista felemelkedése nagy munka, állhatatos harc eredménye; ez a küzdelem a, politika, 8 kultúra, a társadalmi élet minden területén? az egész országban, minden közösségben, nem egy esetben még családokon belül is folyt. Ez viszonyaink között törvényszerű volt, . meri (Folytatás e 3, oldalaaf
