Dunántúli Napló, 1972. április (29. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-20 / 92. szám
1972. április 20. DUNÁNTÚLI NAPLÓ ■=*=r 3 A munkásosztály pártja a társadalom vezető ereje (Folytatás a 2. oldalról) nálunk a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet éles osztályösszeütközések közepette ment végbe. Ennek során a kiváltságos földesúri és Tropita- lista osztályok megszűntek, a társadalmon belül tömegeket érintő átcsoportosulások mentek végbe, s jelentősen fejlődött és átalakult még maga az új rend kialakítója és alapja, a munkásosztály és a parasztság is. Az új Magyarországért folyó harcban a nagy távlatokban gondolkodni tudó munkásosztály joggal szerezte meg a társadalom vezető osztályának rangját. Az osztályellenséggel vívott csatákban megnyerte mindenekelőtt legfőbb és természetes szövetségesének, a parasztságnak, továbbá az értelmiség és minden dolgozó réteg legjobbjainak támogatását. A hatalomért folytatott harc próbatételnek vetette alá és politikailag formálta az egyes embereket is. Vannak, akik már a forradalmi átalakulások kezdetén az igaz ügyért szálltak síkra, és mindvégig kitartottak mellette. Vannak, akik a harc menetében szembefordultak ye- le, és. elbuktak. Vannak nagyon sokan, akik ugyanebben a harcban, az igazságot felismerve, ellenfélből küzdőtársak lettek, s most együtt dolgozunk, harcolunk közös céljainkért. A tőkés uralkodó osztályok által szított előítéletek maradványait leküzdve, a nagy osztályösszeütközések tapasztalataival felvértezve, a felismert érdekközösségben egymásra találva a szocializmus építésében ma együtt tevékenykedik a magyar munkás, a paraszt és értelmiségi; az ország javán közösen munkálkodik kommunista és pártonkívüli, hivő és nem hivő. Csak a munkáshatalom, a népköztársaság viszonyai között, a szocializmus programja alapján, a lenini szövetségi politika érvényesítésével valósulhatott meg, hogy így egymásra találjanak a haza polgárai. Forradalmunk egyik legnagyobb vívmánya a társadalmunk minden alapvető osztályát, rétegét átfogó szocialista nemzeti egység; mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a jövőben ez még tovább erősödjék. A szocialista nemzeti egység realitás. Ma a munkásosztály élcsapatába, a pártba, a tömegszervezetekbe és tömeg- mozgalmakba, a Hazafias Népfrontba tömörült társadalmilag aktív milliók, az ország felnőtt lakosságának nagy többsége egy akarattal vallja, közös cselekvéssel bizonyítja: a Magyar Népköztársaság igaz hazánk; a szocializmus u magyar nép programja, jövője. Áttekintve az alkotmány 1949- ben történt törvénybeiktatásától megtett utat, megállapíthatjuk, hogy eddigi céljainkat elértük: leraktuk a szocializmus alapjait, s jelentős eredményeket értünk el a szocializmus felépítésének útján. Világos a programunk. Legfontosabb céljainkat maga az alkotmány is kimondja. Soronlévő feladatainkat megfogalmazta a párt X. kongresszusa, a Hazafias Népfront választási programja és az országgyűlés által törvényerőre emelt IV. ötéves terv. A történelem kereke nagyot fordult: Magyarország örökre megszűnt az élősdi urak, a kizsákmányolok országa lenni; a kapitalisták, az imperialisták elvesztették az országot, és soha többé nem lesz az övék egy talpalatnyi magyar föld sem. Osztályellenségeink ezt soha nem felejtik el, de népünk is tudja ezt. A szocialista haza minden fiának erkölcsi parancsa a nép hatalmának, vívmányainak védelme minden körülmények között és minden módon. Ésszel és szívvel, szóval és tettel egyaránt kell szolgálni a hazát, tovább kell qyarapíta- nunk, erősítenünk és felvirágoztatnunk a Magyar Népköztársaságot, amely számunkra mindennél dráaább, mert népünk békéjét, szocialista jelenét és jövendőjét biztosítja. Amikor mindezt összegezzük, joggal mondhatjuk: pártunk, munkásosztályunk, népünk nem hiába küzdött, az áldozatok nem voltak hiábavalók, volt és van értelme a munkának és a harcnak. Mindenki, aki az elmúlt negyedszázad alatt részt vett a szocializmus harcaiban és építésében, büszke lehet erre. Jó ügynek szentelte ifjúságát, hitét, erejét. Megérdemli mindenki tiszteletét, mert híven teljesítette a magyar nép, a haza iránti kötelességét. Tisztelt Országgyűlési Kedves Elvtársak! Az alkotmánytörvény módosításának előkészítése során szükségszerűen nagyon sok kérdés vetődött fel és maga a bizottság által benyújtott javaslat is egész sor lényeges szövegmódosítást ajánl. A dolog természeténél fogva ezek mindegyike nagyfontossógú és elvi jelentőségű; gondos mérlegelést és döntést kíván az országgyűléstől. Az előkészítésnél felvetődött kérdések, illetve a benyújtott javaslatok közül a magam részéről csak néhánnyal kívánok foglalkozni. Sorra veszem őket. — Pártunk Központi Bizottságának is az a véleménye, hogy az 1949 óta végbement jelentős fejlődés ellenére sem szükséges új alkotmányt kidolgozni, de szükséges az alaptételeiben teljesen helytálló érvényes alkotmány szövegének az időközben bekövetkezett változásoknak megfelelő módosítása.- A benyújtott módosítások megfelelőek; utalnak az államéletben, az országgyűlés, a kormány, a tanácsok tevékenységében, általában az állami intézmények munkájában bekövetkezett változásokra; pontosabban határozzák meg az állampolgárok jogait és kötelességeit a szocializmus építésének jelenlegi szakaszában. A módosítások összességükben alkalmasak arra, hogy az országgyűlés az alkotmány új, egységes szövegét jóváhagyhassa. Országunk szocialista állam — Pártunk X. kongresszusa azt is megvizsgálta, meg kell-e változtatnunk államunk nevét. Ügy foglalt állást, hogy még nem érkezett el az ideje annak, hogy országunkat elnevezésében is szocialista köztársaságnak kiáltsuk ki. Kiindulva abból, hogy az alkotmány lényegét tekintve és elvileg a már elért vívmányokat rögzíti és nem programnyilatkozot, ennek az elvnek államunk hivatalos nevében is helyes érvényesülnie. A Magyar Népköztársaság elnevezés jól kifejezi munkásosztályunk. népünk harcának legnagyobb eredményét. A Magyar Népköztársaság neve dolgozó népünk hatalmát, álla mát, hazáját, az épülő új szocialista világot jelenti, hirdeti félreérthetetlenül mindenhol és mindenki számára. .— Tekintettel azonban arra, hogy társadalmi rendszerünk fő jellemvonásaiban, a tulajdon- és osztályviszonyok tekintetében már szocialista, helyes, hogy az új szöveg kevésbé deklaratív módon, mégis egyértelműen állapítsa meg: a Magyar Nép- köztársaság szocialista állam. — Korunkban a munkásosztály a társadalom legforradalmibb osztálya, amely saját felszabadítását és történelmi céljait csak úgy valósíthatja meg, hogy egyidejűleg minden más elnyomott osztályt és réteget felszabadít, s az egész társada! lom előtt megnyitja az általá- j nos felemelkedés útját. Ez tör- j tént nálunk is. Hazánkban ma már csak egymással szövetségi, testvéri viszonyban álló dolgozó osztályok vannak. Az alkotmány a tényleges helyzetnek és a kérdés elvi, politikai jelentőségének megfelelően foglalkozik o dolgozó osztályok egymáshoz való viszonyával és helyesen leszögezi, hogy a társadalom vezető osztálya a munkásosztály. — Hazánk munkásosztálya is magára vállalta a felelősséget a nemzet sorsáért. A hatalmat történelmünk során első ízben birtokolja olyan osztály, amely a hatalmat nem arra használja fel, hogy a maga számára kij váltsbgos helyzetet biztosítson, | hanem a jogokkal arányos részt I kér és vállal a felelősségből is. — Munkásosztályunk az el- | múlt negyedszázadban törté- j. nelmi jelentőségű feladatokat oldott meg: kivívta a hatalmat; kisajátította a kisajátítókat; megszervezte és fejleszti o szo- ! cialista ipart; a földesuraktól elvette és a parasztoknak juttatta a földet, majd segítette i őket a mezőgazdaság szocialista átszervezésében; megtörte ! a régi kizsákmányoló osztályok műveltségi monopóliumát; elmé- i lete, világnézete és erkölcse ki- j hat az egész társadalomra; élenjár, példát mutat a szocializmus építésében. — A köznyelvben gyakran — és helyesen — ,,a munkásosztály, a nép hatalma" kifejezést használjuk. Ebben is kifejeződik, hogy a munkásosztály hatalma az egész nép érdekeit szolgálja, s a hatalmat, mint a társadalom vezető osztálya a szövetkezetekbe tömörült parasztsággal szövetségben, az értelmiséggel és a társadalom többi dolgozó rétegével együtt gyakorolja. Pártunk helyesli, hogy alkotmányunk új szövegében ez is egyértelműen megfogalmazást ! nyer. — Az alkotmánytervezet mó- ] dosított szövege kimondja: a I munkásosztály marxista—leni- j nista pártja a társadalom vezető ereje. j — A munkásosztály legmaga- sabbrendű politikai szervezete | a párt, amely élcsapatként ha- | lad elől, amelyen keresztül meg- | oldja az osztály kormányzati feladatait és megvalósítja történelmi céljait. Pártunk mindenkor kötelességének tartotta, hogy egyidejűleg kifejezze a munkásosztály történelmi céljait és képviselje a dolgozók napi érdekeit. Az Alkotmány Előkészítő Bizottság javaslata, hogy alaptörvényünk új szövege rögzítse a párt vezető szerepét, nagy megtiszteltetés egész pártunk, minden kommunista számára. — Pártunk mindenkor hangoztatta, hogy a társadalomban betöltött vezető szerepét, kormányzati feladatait nem valamiféle „uralkodásnak" hanem szolgálatnak, a nép becsületes és hű szolgálatának tekinti, Az alkotmány idevonatkozó megfogalmazását mindenekelőtt a Magyar Szocialista Munkáspártnak, a párt minden tagjának az egész társadalom előtt megnövekedett felelősségeként fogjuk fel. A magyar kommunisták azon lesznek, hogy a jövőben is rászolgáljanak a bizalomra, híven szolgálják a népet, igaz hazafiak módjára élenjárjanak a Magyar Nép- köztársaság felvirágoztatásában. — Alkotmányunk egyik fontos vonása az állampolgári egyenlőség. Államunk, a Magyar Népköztársaság minden polgára számára egyenlő jogokat biztosít és azonos kötelezettségeket ír elő, a politikai jogok- í tál kezdve a szociális biztonsá- i gig. Több mint negyedszázados I politikai harcunk és építőmunkánk egyik legnagyobb eredményeként alkotmányunk egyrészt kibővíti a jogok körét, máérészt számos jogot már kiterjeszt a társadalom legszélesebb rétegeire. — Alkotmányunk módosított szövege magában foglalja az emberi jogok tiszteletben tartását; a jogoknak a társadalom érdekeivel összhangban való gyakorlását; a jogok és a kötelességek elválaszthatatlanságát. Kiterjeszti az egész társadalomra, állampolgári joggá teszi a szocialista társadalom érdekeit szolgáló egyesülési jogot; a pihenéshez, az élet, a testi épség és az egészség védelméhez, a társadalombiztosításhoz, a művelődéshez való jogot. I ! Megvédjük az alkotmányban foglalt vívmányainkat Szocialista törekvéseinkkel összhangban bizonyos állam- polgári jogok jelentőségét az eddiginél jobban kiemeli, így nagyobb hangsúlyt kap a munkához való jog, a házasság és a család intézményének védelme, az ifjúság védelme és szocialista nevelése, valamint az ezekkel kapcsolatos kötelezettségek. Befejezve az egyes tételekhez fűzött megjegyzéseket, hangsúlyozni szeretném: pártunk Központi Bizottsága úgy ! véli, hogy ha a módosítást elő- j készítő bizottság javaslatai elfogadásra kerülnek, az alkot- ; mány új szövege minden tekin- j tetben kifejezi népünk eddigi j munkájának, harcának eredmé- ! nyeit, céljait és tovább erősíti | népi demokratikus államunk alapjait. Szocialista fejlődésünket, a nemzet jövőjét sok tényező együttes hatása befolyásolja. Belpolitikai törekvéseink középpontjában ma az államélet, a szocialista demokrácia továbbfejlesztése áll. Az alkotmány módosítása maga is ennek egyik fontos aktusa. Az alkotmány elveinek teljes érvényesülése nem utolsó sorban azon múlik, hogy mennyire sikerül a tömegeket az eddiginél is fokozottabb mértékben bevonni a közügyek intézésébe. Jól tudjuk, hogy ez sem megy még önmagától, egyik napról a másikra. Rajtunk múlik, ezért úgy kell dolgoznunk, hogy a szocialista demokrácia, az együttes gondolkodás és az együttes cselekvés előrehaladásunknak még erősebb motorja legyen, mint eddig volt. Tisztelt Országgyűlési Kedves Elvtársa ki- Alkotmányunk ma, az országgyűlés határozatával szentesítést nyer. Javasolt új szövegezésében az eddiginél pontosabban összefoglalja és a törvény, az állam teljes erejével biztosítja a szocializmus építésének útjára lépett magyar nép j történelmi vívmányait, megerő- \ siti a Magyar Népköztársaság, j társadalmunk életét szabályozó, j és a további szocialista fejlő- j dést szolgáló magasztos elveket. A törvényerőre emelést kö- j vető perctől kezdve, társadal- j műnk minden szervezett erejének, minden magyar állampol- ! górnak szent kötelessége lesz a módosított szövegű alkot- i mány betűinek és elveinek ma- | radéktaian betartása és betar- j tatása. Az alkotmány elveinek j érvényesítése és érvényesülése j nem pusztán jogi értelemben ' vett törvényes kötelezettség számunkra. Az is! De ezen túlme- | nőén azt igényli mindnyájunk- j tál, hogy tettekkel, itthon vég- ! zett munkánkkal és nemzetközi j tevékenységünkkel egyaránt védjük és gyarapítsuk népünk alkotmányba foglalt vívmányait és még hatékonyabban szolgáljuk távlati szocialista céljaink j mielőbbi elérését. Alkotmányunk mai tárgyaló- í sa nem igényli, és kerete nem I is engedi meg, hogy most és j itt sorra vegyük bel- és külpo- j litikai feladataink, belső szó- | cialista építésünk minden kér- | désél; ezért felszólalásomban j én is csupán érinteni kívánom I azokat. i Szocialista fejlődés elképzelhetetlen fejlett tudomány és technika, magas színvonalú ipar, mezőgazdaság és szolgáltatás, az anyagi körülmények rendszeres javulása nélkül. De a szó- j cialista fejlődés ennél jóval több. A szocializmus építésének elengedhetetlen része a széllé- j mi javak szüntelen gyarapítása, ! a kultúra közkinccsé tétele. Sohasem feledkezhetünk meg a szocialista gondolkodásmód és erkölcs szüntelen terjesztéséről, az emberi élet sokoldalú kibontakoztatásáról és gazdagításáról, s arról, hogy a gyermekek kiegyensúlyozott, boldog, népes családokban, szocialista szellemben nevelődjenek, s jól készüljenek fel a társadalomban betöltendő szerepükre. Olyan új világot építünk, amely megvalósítja legjobbjaink álmait, olyat, amelyben a haza valóban szerető édesanya minden állampolgár számára. Röviden szólva: olyan társadalmat, amely szocialista, egyben magyar is, és a haladó népek testvéri közösségének egyenrangú tagja. A szocializmus építésének olyan szakaszában vagyunk, amikor továbbfejlődésünk döntően a gazdasági feladatok eredményes megoldásától függ. Az építőmunka folytatásához minden szükséges feltétellel rendelkezünk: hazánkban szilárd a népi hatalom, egészségesen fejlődik népgazdaságunk, élhetünk és élünk a szó- ; cialista tervgazdálkodás nyúj j tóttá előnyökkel, az elmúlt j években továbbfejlődött gazda- I KS/D. NAPLÓ, TELEFOtO Kádár János üdvözli a magyar országgyűlés új képviselőnőjét, Vilmányi Máriát, a hajdúböszörményi Textilfeldolgozó technikusát ságirányítási rendszerünk, van ! reális népgazdasági tervünk. Nagy életerő van a mi nép- j gazdaságunkban, az a feladatunk, hogy tervszerűen és sokoldalúan fejlesszük. Az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt növeljük a munka termelékenységét és jövedelmezőségét, fejlesszük a termelés technikai alapját és emeljük technológiai színvonalát. Emeljük a vezetés színvonalát, az igényeknél a realitásokból és ne a vágyakból induljunk ki; javítsuk a beruházási politikát és a költségvetési egyensúlyt, s mindezek által növeljük tovább szocialista gazdaságunk erejét, munkánk jó hírnevét, dolgozóink becsületét. Építőmunkánk célja, hogy pártunk életszínvonalpolitikájá- nak megfelelően, munkánk eredményével összhangban i rendszeresen emelkedjék a nép életszínvonala, javuljanak élet- körülményei. Népűnk életszínvonalának rendszeres emelkedése méltán Sorolható nagy történelmi vívmányaink közé. Ugyanakkor tudjuk azt is, hogy vannak még nehéz anyagi körülmények közt [ élő néprétegek, családok, amelyeknek sorsán fokozatosan javítani kötelesség. Ezért határozta el a párt X. kongresszusa — amit egyébként ötéves tervünk is tartalmaz —, hogy bizonyos szociális juttatások nagyobb mértékben emelkedjenek, mint a bérek, s ilymódon csökkenjenek a családok közti jövedelemkülönbségek. Másképpen fogalmazva: a bérekben a munkától függő nagyobb differenciálódást, a családok jövedelmében további kiegyenlítődést akarunk. A mi viszonyaink közt ez azt jelenti, hogy mindenki munkája szerint részesedjék a megtermelt javakból. Aki többet dolgozik, kapjon többet, s aki hiányzik a munkából, ne álljon sorba akkor sem, amikor a fizetést osztják. Ez a mi igazságunk, ez a dolgozó emberek igazsága. Gazdasági, kulturális fejlődésünknek, életkörülményeinknek további javulásának kulcsa saját kezünkben van. Pártunk X. kongresszusa világos és reális programot adott, amelyet népünk a múlt év tavaszán lezajlott választásokon szavazatával is megerősített, és azóta is cselekvőén támogat. A határozatok végrehajtása a politikai, a gazdasági, a kulturális területen, a társadalmi élet minden fontos területén folyamatban van. Tekintettel arra, hogy a párt rövidesen elérkezik a két kongresszus közötti ciklus feléhez, a Központi Bizottság a közeljövőben át fogja tekinteni, hogy hol tartunk a kongresszusi határozatok végrehajtásában, s ahol lemaradást tapasztal, vagy új tennivalókat lát, meg fogja tenni a szükséges intézkedéseket. A munka színvonalának emeléséhez az élet minden területén vannak még tartalékaink. Tudjuk, hogy nem mindig megy zökkenő nélkül terveink ■ valóra váltása, közismert, hogy vannak negatív jelenségek is. Társadalmunkban, amely az épülő szocializmus társadalma, még hat és időnként, helyenként újra is termelődik a maradi felfogás. Tapasztalható kényelmesség, felelőtlenség, tehetetlenség és engedékenység a mulasztásokkal és a mulasztókkal szemben. A társadalom szervezett erőinek, a felelősségét érző és vállaló nagy többségnek mindenütt és határozottan fel kell lépnie e visszás jelenségekké! szemben. A felemelkedés legfőbb lendítő ereje maga a dolgozó etry- ber, s legfőbb reménységünk munkásosztályunk, dolgozó népünk helytállása, öntudatos fegyelme és felelősségérzete. Naponta vagyunk tanúi az emberi helytállás, a kötelességteljesítés öntudatos, ugyanakkor hivalkodástól mentes, tömeges megnyilvánulásainak. A társadalom érdekében önzetlenül dolgozó aktivisták növekvő serege, a szocialista brigádmozgalom megújulása és fejlődése, c szocialista közgondolkodás fokozatos terjedése szemmel látható bizonyítékai társadalmunk érettségének, a közösség ügyeiért, a haza sorsáért érzett fe. lelősség növekedésének. Bizonyos, hogy harcedzett munkásosztályunk, népünk - amely olykor hallatlanul nehéz körülmények között élt, dolgozott és harcolt, mégis képes volt arra, hogy 27 év alat* gyökeresen megváltoztassa az ország arculatát — meg fogja oldani azokat az új feladató- kát is, amelyek a fejlődés jelenlegi, magasabb szintjén, e szocializmus további építéséből l adódnak. Erősítjük kapcsolatainkat a testvéri szovjet néppel Tisztelt Országgyűlés! A haladásért nemcsak határainkon belül, hanem a nemzetközi politika színterén is meg kel! küzdenünk. Terveink megvalósításának nemzetközi feltételeit a jövőben is biztosítani fogjuk. Ennek érdekében egyrészt erősítjük szocialista hazánkat, mert a belső fejlődés minden külpolitikai aktivitás és nemzetközi hatás elsőszámú forrása, másrészt szélesítjük és mélyítjük a szocialista világrend- szerhez, s elsősorban hű barátunkhoz és megbízható szövetségesünkhöz, a Szovjetunióhoz fűződő testvéri kapcsolatainkat. Céljainkat nyíltan hirdetjük: a magyar népben a világ népei tevékeny harcost és biztos szövetségest láthatnak az imperializmus ellen, a tőkés, gyarmati kizsákmányolás minden formájának felszámolásáért, a háború megakadályozásáért vívott küzdelemben. Ugyanakkor hívei és aktív szorgalmazói vagyunk és maradunk a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének. A Magyar Népköztársaság rendezett, normális viszonyra, kölcsönösen előnyös kapcsolatokra törekszik a kapitalista országokkal is. így válik eleven valósággá az alkotmány betűje, amely a javaslat szerint kimondja: a Magyar Népköztársaság, mint a szocialista világrendszer része, fejleszti és erősíti barátságát a szocialista országokkal; a béke és az emberi haladás érdekében együttműködésre törekszik a világ va'amennyi népével és országával. Elveink fedezeté; azok a konkrét tettek, állásfoglalások ad:ák. ame'yekkel a nemzetközi helyzet égető p -b- lémáinak rendezését kívánjuk (Folytatás a 1. oldaloiij i
