Dunántúli Napló, 1972. április (29. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-20 / 92. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek 1 Ara:8U,,"e Dunántúli napló XXIX. évfolyam, 92. sióm Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. április 20., csütörtök Megnyílt az országgyűlés ülésszaka Jóváhagyták az alkotmány egységes szövegéről szóló törvényjavaslatot Az országgyűlés ma az egészségügyről szóló törvényjavaslattal folytatja munkáját Sierdón délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés, Az ülésen részt veit Losonczi Pál, a Nép köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspáit Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője foglalt helyet. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Napirend előtt kegyeletes szavakkal emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt Egri Gyula országgyűlési képviselőről. Egri Gyula - mondotta - a magyar forradalmi munkásmozgalom régi, kiemelkedő harcosa volt. Az országgyűlés néma felállással adózott Egri Gyulának, s emlékét jegyzőkönyvben is megörökítette. Ezután Apró Antal közölte, hogy Kállai Gyula, az Alkotmánymódosítást Előkészítő Országgyűlési Bizottság elnöke, a Minisztertanáccsal egyetértésben, beterjesztette az 1949. évi XX. törvény módosításáról és a Magyar Népköztársaság Alkotmányának egységes szövegéről szóló törvény- javaslatot. Dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter pedig a Minisztertanács nevében az országgyűlésnek benyújtotta az egészségügyről szóló törvényjavaslatot. A két törvényjavaslatot az országgyűlés tagjai között szétosztották, és az egészségügyről szóló törvényjavaslatot előzetes tárgyalás céljából az országgyűlés illetékes állandó bizottságainak kiadták. Az országgyűlés ezután elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napirend a következő: (T) Az 1949. évi XX. törvény módosításáról és a Magyar Népköztársaság Alkotmányának egységes szövegéről szóló törvényjavaslat j © az egészségügyről szóló törvényjavaslat. Ezután napirend szerint megkezdődött az 1949. évi XX. törvény módosításáról és a Magyar Nép- köztársaság Alkotmányának egységes szövegéről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Kállai Gyula, az Alkotmánymódosítást Előkészítő Országgyűlési Bizottság elnöke emelkedett szólásra. számára 1945 hozta meg a végleges felszabadulást. A felszabadulás utáni években a forradalmi harcokban megedződött munkásosztály, és forradalmi élcsapata: a kommunista párt vezetésével történelmi fordulat következett be hazánk politikai, társadalmi és gazdasági életében. A forradalmi átalakulás egyik legjelentősebb intézkedéseként, államosítottuk a bankokat, a bányákat és a nagyüzemeket. A győzelmes Vörös Hadsereg nyomóban a földosztó parasztok a feudális világi és egyházi nagybirtokokon leverték a mesgyekarókat, s ezzel a népelnyomó állam legrégibb és legszilárdabb alapzatát semmisítették meg. A volt kizsákmányoló osztályok gazdasági hatalmának szétzúzásával megértek a feltételek arra, hogy az 1946. évi I. törvénnyel kihirdetett Magyar Köz(Folytatás a 2. oldalon) KS/D. NAPLÓ, TELEFOTO Az MSZMP nevében Kádár János, a párt Központi Bizottságának első titkára szólt hozzá az alkotmánymódosító javaslathoz. Kádár János: A munkásosztály pártja a társadalom vezető ereje Káüai Gyula: A módosított alkotmány új távlatokat nyit meg KS/D. NAPLÓ, TELEFOTO Kállai Gyula, az alkotmány-előkészítő bizottság elnöke terjesztette be a Magyar Népköztársaság Alkotmányának módosító szövegét. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az alkotmány módosításának előkészítésére a múlt év június 24-én kiküldött országgyűlési bizottság, pártunk X. kongresz- szusának útmutatása szerint, teljesítette megtisztelő megbízatását. Elkészítette és a kormánynyal egyetértésben az ország- gyűlés elé terjesztette az 1949. évi XX. törvény módosításáról és a Magyar Népköztársaság Alkotmányának egységes szövegéről szóló törényjavaslatot. Bizottságunk munkáját széleskörű társadalmi támogatással végezte. A múlt év szeptemberi ülésen elfogadott módosítási tervezetet — megvitatás és véleményezés céljából — megküldte a Hazafias Népfront Országos Tanácsának, a Szakszervezetek Országos Tanácsának, a Kommunista Ifjúsági Szövet- ség Központi Bizottságának,' a ! Magyar Nők Országos Tanácsának, a Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének, a Magyar Jogász Szövetség Elnökségének, az Orságos Szövetkezeti Tanácsnak, valamint a fővárosi és megyei tanácsok végrehajtó bizottságának. Ilymódon lehetőség nyílt arra, hogy állampolgáraink széles körben véleményt nyilvánítsanak. A módosított alkotmány javasolt szövegét március 26-án nyilvánosságra hoztuk, hogy további lehetőséget adjunk elíoyj- dásra kerülő alaptörvényünk megismerésére és a véleménynyilvánításra. Tisztelt Országgyűlés! Alaptörvényünk javasolt módosításaiban kifejezésre jutr.uK dolgozó népünk több mint két évtizedes munkájának sikerei, pa'itikak társadalmi v'vmányai, j s azok leg'öbb c'-dnénye és záloga: a munkásosztály vezetésével kivívott és megszilárdult J néphatalom. Ez ma már hazánkban mindenki számára természetes dolog. Több mint negyedszázada, hogy végleg a történelem süllyesztőjébe került, s emlékezetünkben is egyre haványabban él az úgynevezett ..ősi", „történelmi”, „ezeréves" alkotmány korszaka, amely tulajdonképpen nem is volt alkotmány. A szent korona tanában gyökerező alkotmány eszméjének, amelyről a volt uralkodó osztályok annyit szónokoltak, egyébként a II. világháború végén elorzott és külföldön őrzött nemzeti erek- lyénkhez semmi köze sincs. Azokról a jogszokásokról és törvényekről van itt szó, amelyek kizárólag a lakosság elenyésző kisebbségét jelentő uralkodó osztályok jogait, kiváltságait biztosították, de Werbőczi hir- 'hedt szavai szerint az alább- . állóknak csak fenyítést jelentettek. A magyar ia'abinusok polgári I alkotmány tervezetet készítettek és az 1848/49. évi szabadságharc forradalmi mozgalma is I célul tűzte ki az alkotmánytörvény megalkotását, amelyben a forradalom vívmányait kívánták szentesíteni. Táncsics Mihály egyike volt az új alkotmány követelőinek és kidolgozta javaslatait. Kossuth Lajos az emigrációból küldte haza alkotmánytervezetét. Az első. írott alkotmányt, amely tényleg hatályba is lépett, a Tanácsköztársaság alkotta meg 1919. június 28-án. Ez szocialista alkotmány volt. Alaptételeinek nagy része az 1949-ben elfogadott alkotmányban is szerepelt és a most előterjesztett alkotmánymódosításban is helyet kap. Deklarálta a munkáshatalmat, célul tűzte ki a kizsákmányolás megszüntetését, a termelőeszközök ‘társadalmi tulajdonba vételét. Az alkotmányt áthatotta a szocialista internacionalizmus eszméje. Az 1343/49-es szabadságharc J és a Tanácsköztársaság vívmányai csak rövid időre szakították meg a kizsákmányoló osztályok uralmát. A magyar nép Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Kedves Elvtársak! Mindnyájan átérezzük, különleges fontosságú eseménynek vagyunk részesei: legfőbb törvényhozó testületünk, az országgyűlés államunk alaptörvényének, az alkotmánynak a módosítását tárgyalja ma. A módosításról szóló törvényjavaslatot az országgyűlés kiküldött bizottsága elkészítette, benyújtotta, s a bizottság elnöke, Kállai Gyula elvtárs, előadói beszédében sokoldalúan ismertette és indokolta. Előterjesztéséhez kapcsolódva, pártunk állásfoglalásai alapján kívánok szólni az alkotmányról, s azzal szorosan összefüggő néhány kérdésről. Az alkotmány a törvények törvénye, az állam fundamentuma, a társadalom jogi felépítményének alapja. Az országgyűlés előtt levő módosítási javaslat jól kifejezi a több mint ezeréves magyar állam és társadalom történelmi folyamatosságát, forradalmi változásait, a szocializmus és a magyar államiság napjainkra megvalósult, rendíthetetlen és megbonthatatlan egységét. A benyújtott tervezet — ha az országgyűlés törvényerőre emeli — a független, szuverén és szocialista magyar állam, a Magyar Népköztársaság alkotmánya lesz, amely foglalata és sérthetetlen törvénye a szocializmus útjára lépett és nemzetté vált magyar nép minden történelmi vívmányának. Most, amikor országgyűlésünk az alkotmányt tárgyalja, sok nemzedék küzdelmeire, nagy Az államalkotó István királynak a 11. században kelt, a maga korában haladó törvénykönyvei, amelyek a szerveződő, fiatal feudális állam és intézményeinek védelmét szolgába!«, egyidejűleg a kialakuló feudális uralkodó osztály érdeseit védték. A 13. században <elt Aranybulla a nemesség és a szabadbirtokosok előjogait és kiváltságait foglalta össze és biztosította. Werbőczinek a 16. történelmi személyiségekre, István királyra és Hunyadi Mátyásra, Rákóczira, Kossuthra és Széchenyire, Dózsára, Petőfire, Táncsicsra és másokra emlékezünk. Tisztelettel emlékezünk nemzeti nyelvünk és kultúránk megőrzőire és megújítóira: a népforradalmak, a forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő vezetőire, mártírjaira és egyszerű harcosaira. A múltról szólva mindenekelőtt a dolgozó magyar népre gondolunk, amely munkájával, vérével és verejtékével hazánkat, államunkat századokon át fenntartotta, éltette és a fejlődés útján előbbre vitte. Történelmünk mérhetetlen nehézségeinek leküzdéséért, azért, hogy tdáig eljuthattunk, örök dicsőség és az élők hálája övezze mindenkor az előttünk járt nemzedékek, a nép becsülettel élt neves és névtelen fiait, leányait. Helytállásuk, példájuk lelkesít és kötelez bennünket. A történelmi múltról szólva emlékeznünk kell arra is, hogy a régi Magyarország urai előszeretettel és sokszor hivatkoztak „a nemzet ezeréves alkotmányára". Az igazság azonban az, hogy sem a nemzetnek, sem az országnak ezer éven ót soha nem volt írott, világos és egyértelmű alkotmánya. Az ország életét és fejlődését jelentősen és hosszú időn át befolyásoló egyes törvények voltak, de igazi alkotmányosság soha nem fejlődött ki. A Duna—Tisza táján élő és államot alkotó magyarság többsége, az országot fenntartó nép ezer éven át ki volt rekesztve a jogból, a törvényeket mindig elnyomók, kizsákmányolok alkották, sajá^ hatalmuk I védelmére. | században megalkotott hirhedt hármaskönyve, a magyar feudális jog összefoglalása, már brutális nyíltsággal a jobbágy-parasztok röghözkötését és kizsákmányolását, a nép elnyomását szolgálta századokon át. A letűnt régi világ utolsó nagy államjogi rendezése a múlt században, az 134'8—49-es szabadságharc leverése után, 1867-ben j létrejött, de nem kodifikált „ki- i egyezés" volt. Ez a rendezés. amely a magyar uralkodó osztályok megegyezése volta Habsburg dinasztiával, az osztrák uralkodó osztályokkal, a magyar polgári forradalom felemás befejezését, a nemzeti függetlenség feladását jelentette; mindezt osztólyuralmuk védelmére, a munkások és parasztok elnyomásának fenntartására. Az ország akkori urai ezzel, a szabadságharc eszméit és céljait elárulva, az Osztrák-Magyar Monarchia államának keretében még egy fél évszázadra biztosították a magyar és nemzetiségi dolgozók felett a földbirtokos és tőkés osztályok hatalmát. A magyar uralkodó és kizsákmányoló osztályok szégyene, hogy képtelenek voltak az országnak igazi alaptörvényt, alkotmányt adni; hogy a dolgozó osztályok, a nép ezer éven át jogfosztottságban élt, hogy gyakran egy tál lencséért elárulták az egész magyarságot, az országot. A kommunisták vezetésével Tisztelt Országgyűlés! Történelmünk úgy alakult, hogy az 1919-es Magyar Tanácsköztársaságot követően csak 1949- ben valósulhatott meg a dolgozó magyar nép számára, milliók — Petőfi által megfogalmazott — nagy eszméié, a haza és a jog egysége. Az 1949. évi XX. törvény, az alkotmány elfogadása történelmi jelentőségű vívmány volt, amely a munkásosztály, a nép hatalmát szentesítette, s a nemzet programjaként törvénybe foglalta az embernek ember általi kizsákmányolásától mentes társadalom, a szocializmus felépítését. Hogy alkotmányunk, s ilyen alkotmányunk lehessen, ahhoz a magyar népnek meg kellett szabadulnia a negyedszázadon át uralkodó gonosz és reakciós Horthy-rendszertől, a kapitalistáktól és a földesuraktól, s az országot a második világháborúban megszálló idegen elnyomóktól, a Hitíer-fasiszta megszállóktól. Hazánkat az ideaen elnyomóktól a Szovjetunió d:c~'í Vörös Hadserege szabad' tóttá fel, saját elnyomóitól a nép. maga (Folytatás a 2. oldalon) A kizsákmányolok nem tudtak adni igazi alaptörvényt
