Dunántúli Napló, 1972. április (29. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-02 / 79. szám

1 «72, április 2, DUNANTOLI NAPLÓ Verseny és munkamegosztás Tudományos kutatás Magyarországon Tápszergyár épül Körmenden 1 övőf for kongresszus Hadsereg — fehér köpenyben. A Központi Statisztikai Hivatal egyik legújabb kiadványában olvasom: Magyarországon 64 400 ember foglalkozik tudományos kutatással, tehát egy valóságos hadsereget foglalkoztatnak ilyen jellegű intézményeink. A tudósok és a tudományos munkát végző mérnökök száma 23 700. Ez a szám 1970-ben volt azonban csak igaz, a másfél éves adatok ez esetben ugyanis tökéletes bóvlinak számítanak. 1969-től 70-ig hét százalékkal nőtt magasan képzett tudományos kutatóink száma, 1965—70 között 29 százalékkal — egyszóval: a tudományos forra­dalom egyet jelent a tudomány hadseregének folyamatos és nagy- ütemű eszkalációjával. Kutatási, illetve fejlesztési célokra 1970-ben 7,7 milliárd forintot fordítottunk, 1,3 milliárddal többet, mint egy évvel korábban, s azóta is legalább ennyit nőtt ez az összeg. Á ranglista közepén A számok így önmagukban lenyűgözóek, sokakban talán még az a kérdés is felvetődik: kell-« nekünk ennyi tudós? Néz­zük hát, hol állunk az európai rangsorban; kik állnak előttünk, s kiket előztünk meg? A legtöbb kutatót a Német Szövetségi Köztársaság foglalkoztatja, számszerint 209 ezret Második helyen Franciaország áll (185 ezer), harmadikon Lengyelország (146 ezer) — ezek a számok azonban az összes foglalkoz­tatottakra vonatkoznak, a tudó­sok száma érméi, természete­sen, lényegesen kevesebb. NSZK: 63 ezer, Franciaország: 51 ezer, Lengyelország: 45 ezer. Az európai ranglista élén tehát • három ország áll — három területileg és népesség szem­pontjából is jelentős állam. A Magyarországhoz hasonló nagy­ságú, azaz a velünk egy kate­góriájú országok rangsora a következő. Első Csehszlo­vákia - már-már fantasz­tikus kutatói létszámmal. A kutatásbon foglalkoztatottak száma észokf szomszédunknál 144 ezer, tudósok száma ebből 36 ezer. Romániában, Belgium­ban, Bulgáriába«, Dániában, Spanyol országbon, Svájcban, Jugoszláviában jóval kevesebb embert foglalkoztatnak a kutató Intézetek, mint nálunk. Hazánk tehát relative kisebb gazdasági alapok mellett nagyobb kutatá­si potenciáit képvisel, mint né­hány fejlett tőkés ország, s elő­kelő helyet foglal el a szocialista közösségen belül is. Hogy nem- setközileg milyen tekintélyes nagyságú a sif szellemi kapaci­tásunk. bizonyítsa egy összeha­sonlítás. A fejlett Ausztriában 1967-ben alig több mint 7 ezer embert foglalkoztattak kutatási céllal, s ebből csak 2600 volt a tudós, illetve a mérnök — t ezek a számok azóta se sokat változtak. Sajnos, perspektivikusan nem ■yen hízelgő a kép. Egy UNESCO statisztika szerint o kutató-mér­nökök száma Bulgáriában 12,6, Spanyolországban 12,5, Jugo­szláviában 11,8, Franciaország­ban pedig 11,2 százalékkal nö­vekedett évente — szemben a 7,7 százalékos magyar növeke- désseL Negyvenegy tudományág Magyarországon 1970-ben 41 tudományág vonatkozásában végeztek kutató-, illetve fejlesz­tő munkát. Ebből a kutatói lét­szám 80 százalékát 15 tudo­mányág, illetve szakterület kö­tötte le. Ugyanez a 15 terület j kapta a tudományos célú ráfor- ! dítások 87 százalékát. A kutatók j 32 százaléka gépipari témákkal foglalkozik, s ilyen célra fordít- j ják a rendelkezésre álló fejlesz­tési összegek 41 százalékát is. I A második helyen a vegyipar I áll, harmadikon az orvostudo- ] mány, Egy 1970-es adat szerint a folyamatban lévő kutatási té- i mák száma 25 ezer. Ugyaneb­ben az évben 13 ezer témát fe­jeztek be eredményesen, az új témák belépése azonban gyor­sabb, mint a befejezések üteme. S ha már a számoknál tartunk. A kutatási tevékenység 14,3 ! százaléka az úgynevezett alap- kutatás, 32,4 százaléka alkal- j mázott kutatás, 53,3 százaléka ■ pedig fejlesztési jellegű. Ezek az arányok kedvezőek, az alapku­tatások ugyanis rendkívül idő- és költségigényesek. A tudományos forradalom nemcsak lelkesítő, de ijesztő do­log is. Mindennap más, minden­nap új. Aki lemarad, drágán fi­zet. Magyarország ma nemzeti jövedelme 2,4—2,5 százalékát fordítja tudományos kutatásra, a legfejlettebb országok ennél sokkal többet, s többet kellene nekünk is. A nemzeti erőforrá­sok azonban végesek. Mi marad hát? — Az együttműködés. A munkában lévő témák mint­egy 4,5—5 százalékát dolgozzuk fel ma közösen, a szocialista országok valamelyikével együtt­működve. Ez az arány sajnála­tosan kicsi, különösen akkor, ha hozzátesszük, hogy minden or­szágban szinte minden témában folyik a kutatás ... Pécs: 66 kutatási hely Hazánkban 1071 kutatóhely működik. Ebből 131 a kutatóin­tézet, 737 az egyetemi, főiskolai tanszék, s 203 az egyéb fej­lesztési hely. Pécs ebből 66 ku­tatási hellyel, illetve 26 kutatási­fejlesztési tevékenységet folyta­tó szervvel, intézettel részesedik. A KGST Szénbányászati Ál­landó Bizottságának közelmúlt­ban Baranyában tartott ülése a nagyközönség figyelmét ismét felhívta a Mecseki Szénbányák Kutatási Osztályának tevékeny­ségére. Ez az osztály a bánya­biztonsággal kapcsolatos tudo­mányos kutatómunka legjelentő­sebb vidéki bázisa. Pécs igazi tudományos rangját persze mégis az egyetemek adják. A Pécsi Orvostudományi Egyetem Ké­miai, Biofizikai, Mikrobiológiai, Élettani, Biológiai, Biokémiai, Kórélettani, Kórbonctani, Sebé­szeti anatómiai és műtéttani, Szövet- és Fejlődéstani Intézete ma már Európa-szerte Ismeri De egyre jelentősebbek azok az eredmények is, melyeket a Ta­nárképző Főiskola kutatói érnek el. A matematikai tanszék, • fizikai tanszék, a kémiai tan­szék. a mezőgazdasági tanszék és a műszaki tanszék ma már nemcsak oktatási, de kutatási bázisok is. A társadalomtudo­mányok terén a Pécsi Tudomány- egyetem Állam- és Jogtudomá­nyi Karónak filozófia és tudo­mányos szocializmus tanszéke ért el az utóbbi években figye­lemreméltó eredményeket A közgazdaságtudományok terén is listára került Pécs neve: a Marx Károly Közgazdaságtudo­mányi Egyetem kihelyezett nap­pali tagozata szintén végez tu­dományos kutatómunkát. Egy vállalati érdekeltségű ku­tatási hely és sok-sok egyéb — ; ez a helyzet tehát Pécsett, s ha- i sonláak az országos arányok is. j A tudományos kutatómunka ha- í tékonysógát rendkívül nehéz mérni, az azonban kétségtelen, hogy miután a közvetlenül ter­meléssel foglalkozó szervek ré­szesedése szerény a finanszíro­zási összegekből, ma még nagy a távolság o laboratórium és a gyár között. Ennek bizonyítására egyetlen számsor. A ráfordítások 63,1 százalékát az állam speciá­lis alapokból biztosítja, 34,2 szá­zalékát a költségvetésből, s csak 2,7 százalékát adták a vállala­tok ... A magyar tudósok és mérnö­kök szakértelme, szorgalma és elhivatottsága egyik legnagyobb kincsünk. Ásványi kincsekben szegény ország vagyunk, beru­házási javakban sem bővelke­dünk —, de ma már hatalmas érték és keresett cikk a szellemi termék is. Magyarország ver­senyben áll a szellemi termékek piacán, s esélyei rendkívül je­lentősek. Hazatért Finnországból az a pécsi delegáció, amely Szentist- vónyi Gyuláné tanácselnök ve­zetésével nyolc napig tartózko­dott Lahtiban. A küldöttség a testvérvárosi kapcsolatok kereté­ben látogatott a mecsekaljáról az északi országba, ahol részt vett a Finn—Magyar Társaság által hazánk felszabadulásának tiszteletére rendezett magyar hét országos ünnepségén, amelynek ez évben Lahti volt a színhelye. Ugyancsak ebben az időben ti­zenöt pécsi képzőművész alko­tásából kiállítást rendeztek és Finnországban vendégszerepeit a népszerű Pécsi Bóbita Báb- együttes is. Szentistványl Gyuláné haza­érkezésekor adott tájékoztatása során elmondotta, ez a találko­Saját vállalati beruházási részle- gére bízta a körmendi gyáregységé' nek építését az Egyesült Gyógyszer és Tápszergyár. Márciusig a Vegyipa­ri Beruházási Vállalat volt a bonyo­lító. A gyár szakemberei azonban úgy látták, hogy tapasztalt házi be­ruházói vezetésével gyorsabban, egy­szerűbben, s nem utolsó sorban gaz­daságosabban valósul meg a több mint 250 millió forintos beruházás. A fővárosi nagyüzem a Gazdasági Bi­zottság határozata alapján 4 buda­pesti telepét megszünteti, s terme­lésük egy részét a vasi nagyközség­ben épülő gyáregységébe helyezi. A tápszergyártás teljes egészében itt zajlik majd, korszerű technológiával. Egyelőre négy tápszerféleséget gyár­tanak, majd új zöldség és gyümölcs alapanyagú szerek készítésére is sor kerül. Megkezdik a mesterséges anyatej — szaknyelven a humanizált tej — gyártását is. A körmendi táp­szergyártó részleg próbaüzemelésére még az idén sor kerül. A tápszer­gyárba, a laboratóriumba és a se­gédüzemekbe júniusban kezdik meg a külföldről beszerzett gépek szerelé­sét. zás tovább mélyíti a mecsekcl­jai város és Lahti másfél évtize­des múltra visszatekintő barát­ságát. Módot adott a kapcsola­tok fejlesztésére. Megállapodás született például, hogy a Pécsi Porcelángyár szökőkutat épít Lahtiban. A továbbiakban köl­csönösen részt vesz a két test­vérváros egymás vásárain, amelyre Pécsett és Lahtiban is 1973 nyarán kerül sor legköze­lebb. Lahti-i szakemberek segít­séget adnak a Baranya megyei Vendéglátó Vállalatnak egy finn étterem berendezéséhez. Meg­állapodás született kulturális és sportkapcsolatok ápolására. Eb­ben az esztendőben például ka­marakórusok és népi tánccso­portok cseréjét tervezik. A mezőgazdasági szövetkezetek második országos kongresszusa, amely kétségtele­nül az elmúlt hét legfontosabb hazai társadalmi, politikai ese­ménye volt, háromnapos mun­káját befejezve, pénteken vé­get ért. Az Országházban folyó tanácskozás, amelyet élénk fi­gyelemmel kísért végig a közvé­lemény, jelentőségében messze túlmutat azon, hogy a szövetke­zetek kizárólagos belügye le­gyen. Az egész népgazdaság, s mindannyiunk közös ügyét az élelmiszergazdaság jelen hely­zetének és jövő fejlődésének ■kulcskérdéseit vitatták meg a három nap során a szövetkezeti parasztság küldöttei. A kong­resszuson 35 felszólalás hang­zott el, s ebből 29 alkalommal a küldöttek kaptak szót. A kongresszus színvonala nem­csak hogy messze meghaladta az öt év előtti kongresszusét, de várakozáson felül is meglepően magas volt. Az egyik baranyai küldött, Kerner Adóm, a szalán- tai Hunyadi Tsz elnöke fogal­mazta meg o legfrappánsab­ban ezt, aki kijelentette: „Mi itt Baranyában hajlamosak voltunk azt hinni, hogy csak mi látjuk jól a dolgokat, most végighall­gatva a felszólalásokat, rá kel­lett jönnünk, hogy másutt is vannak okos emberek. Számom­ra nagy élmény volt minden fel­szólalás s jó érzés tudni, hogy Zalától Szabolcsig rátermett, képzett vezetők állnak a szövet­kezetek élén, akiket a mozga­lom nevelt ki, s akiknek jórésze hivatása magaslatán végzi fele­lősségteljes munkáját.” így nyilatkozik a kongresszus színvonaláról egy baranyai kül­dött, s ebben nincs semmi túl­zás, s talán nem tűnik tisztelet­lenségnek, ha megjegyezzük, hogy a felszólaló küldöttek zö­me méltó vitapartnere tudott lenni egy-egy miniszteri tárca képviselőjének, a kormány tag­jainak, akik mindvégig élénk fi­gyelemmel s a tárgyalt témák súlyának megfelelő reflektálás­sal kísérték végig a kongresszus munkáját Ha visszapillantva méltatni akarjuk a háromnapos tanács­kozás legfontosabb eredményeit, már elöljáróban le kell szögez­nünk, hogy a kongresszus, csak mintegy a nyitánya volt annak az átfogó és mindenre kiterje­dő munkának, ami a második kongresszus kapcsán a szövet­kezeti mozgalomra vár a kö­vetkező négy esztendőben. Elő­ször is idő híján a 72 felszóla­lásra jelentkező küldött közül 38 nem kaphatott szót. Ezeket a felszólalásokat írásban adták be o küldöttek, s az április köze­pén megjelenő kongresszusi do­kumentum kiadványban kerül­nek nyilvánosságra. A szövetkezeti mozgalmat fe- j szító legégetőbb kérdések azon­ban hangot kaptak a kongresz- szuson. A 34 felszólalásban több mint 100 javaslat hang­zott el, s ezek jórésze elvi út­mutatást, konstruktív megoldást kínál a mozgalomnak. A javas­latok értékelése, s az ezekből adódó feladatok meghatározá­sa és a kormány elé tárása a pénteken megválasztott új or­szágos tanács legfontosabb fel­Pulykatartók figyelmébe 1 HÁROMHETES előnevelt broiler pulykák KAPHATOK A BARANYA MEGYEI MEZÖGAZDASAGl VALLALATNAL (Pécs, Xavér utca 19. szám alatt). Reggel 8 órától 18 óráig. HÁROM HÓNAP ALATT 4 KILOGRAMMOS ATLAGSÜLY ELÉRHETŐ I H-né Ml IS MEGOLDJUK A SZÁLLÍTÁSI PROBLÉMÁJÁT! A PÉCSI TELEPÉRŐL (GOMBA UTCA 4.) megkezdtük a házhoz szállítást 500,— forinton felüli kerítés, kapu, haszonvas vásárlás esetén olcsó díjszabás mellett MÉG AZNAP HÁZHOZ SZÁLLÍTJUK a. nálunk vásárolt árut! KERESSE FEL TELEPÜNKET! Békés Sándor Pécsett, a Tolbuhin úton kísérleti jelleggel felfestették a párhuza­mos közlekedést jelző burkolatsávokat. A Tolbuhin úton tehát a párhuzamos közlekedés szabályai szerint kell közlekedni. A Pécsi Porcelángyár szökőkutat épít Lahtiban Finn étterem Pécsett Bővülnek a kapcsolatok a két testvérváros között adata lesz a kővetkező hetek­ben. Annak ellenére, hogy a fel­szólalók nagy fegyelemmel a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt kerülték egymás és ön­maguk ismétlését, egyes égető kérdések mégis a többinél na­gyobb hangsúlyt kaptak. Ilyen mindenekelőtt a tsz-ek belső önkormányzatának a fejlődése, melyet Szabó István, a TOT el­nöke zárszavában is elsőként említett és külön kihangsúlyo­zott. Több felszólaló, köztük dr. Bereczki László, a rákóczifalvi tsz elnöke, Boksái Antal, a bok­sái Ezüstkalász Tsz és Horváth Károly, a répcelaki Nagymező Tsz elnöke torta a kongresszus elé azokat az üzemen belüli teendőket, amelyek az eddigi­nél jobb eredmények elérésé­hez szükségesek. Építőjavasla­taikkal alkotó módon szóltak a szövetkezetek belső fejlődésé­nek kérdéséhez, rámutatva a továbblépés lehetőségeire. Ezek a felszólalók letették a garast a korszerűség és a hatékonyság mellett, hangsúlyozva, hogy ru­tinfeladatok megoldásával, egy helyben topogással nem léphet előre az üzem. Nem szabad né­hány, magát elszámító tsz pél­dájából azt a következtetést le­vonni, hogy csak semmi kocká­zatvállalás. A tagság joggal várja el a vezetéstől a gazda­ság korszerűsítését, s folyama­tos fejlesztését. A túlzottan óva­tos vezetés a tsz-ben rejlő nagy lehetőségeket és még meglévő tartalékokat hagyja veszendőbe menni. A vertikális kooperáció e gazdasági együttműködés fon­tosságának szükségessége is megfelelő helyet kapott a kong­resszusi felszólalásokban. Ez az a terület, amelyben az első kongresszus óta eltelt időben a legkevesebb előrelépés történt. Noha 500 társulás jött azóta létre az országban, e társulá­soknak csak kis része ért el ko­moly sikereket. A kongresszus ismételten állást foglalt e koo­perációk létjogosultsága mel­lett, mindenekelőtt azonban az előrelépéshez szükséges politi­kai atmoszférát kell e vonatko­zásban megteremteni. A mezőgazdaságban érvénye­sülő közgazdasági szabályzók hatásáról a küldöttek megálla­pították, hogy ezek általában jól szolgálják a közös gazdasá­gok fejlődését, gyakori évközi módosításuk azonban megza­varja a gazdálkodás egyensú­lyát. Sokan érintették a tsz-ek differenciálódását, amely az el­ső kongresszus óta még tovább nőtt Ez önmagában még nem volna baj, nagyobb probléma, hogy a mostoha természeti adottságú tsz-ek megsegítése gyakran késik, a szanálások ki­húzódnak, s a későn jött segít­ség mór nem tud hatékonyan beavatkozni a gazdálkodós megjavításába. Faggyas Jenő, a szatmárberegi tsz-szövetség el­nöke és Kovács József, a gyu­lavári Lenin Tsz elnöke sürget­tek mindenekelőtt olyan kor­mányintézkedéseket, amelyekkel a kedvezőtlen adottságú tsz-ek hátrányos helyzete fokozatosan csökkenthető. További kormányintézkedése­ket kíván a szarvasmarha-prog­ram megvalósítása is, az ága­zat jövedelmezősége, mint azt a kongresszuson nyomatékkai hangsúlyozták, az eddiginél na­gyobb gazdasági ösztönzéssel biztosítható. Munkokonqresszus volt a javából ez o mostani, ahol az elért és kétségtelenül imponáló eredmények nyugtá­zása mellett a szövetkezeti gaz­dálkodás továbbfejlesztését gát­ló hibák, problémák feltárása és orvoslásának igénye kapta a nagyobb hangsúlyt. És ez ter­mészetes. Amit az alig több, mint egy évtizedes múltra visz- szatekintő termelőszövetkezeti mozgalom megoldott, az hihe­tetlenül nagy eredmény ... Az élet azonban nem áll meg, s aki tovább akar nézni, az előre néz, s minden energiát, figyel­met az akadályok elhárítására összpontosít. Ezt tette a tsz-ek kongresszusa is, mely minden önelégültséntől, önfömiénezés- től menteden a jövő feladataira koncentrált, Rónaszéki Fersnené i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents