Dunántúli Napló, 1972. április (29. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-02 / 79. szám

4 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1972. április 2. Út — Körcsönyére.. Befond ez az időjárás - mit tg várhatunk „tőle”? ~, de itt idni Körcsönye pusztán már ezüstös verőfény borította be a vidéket, a régi cselédházak narancssárgára festett homlok­zatát, a bekötő út szürke sza­lagját, a vadászháztól kezdő­dő zöld vetést és kissé mesz- szebb, a rezervátum tizennégy­ezer hektáros erdőségéi. Meleg és földillatú volt o levegő. Az erdészéiről néhány szarvas merészkedett ki a vadföld zöld szőnyegére, a füttyszóra, tap­solásra fölkapták szép fejüket, aztán könnyedén visszaszalad­tak a fák közé. Szelíd és békés vidék. Ha nem viháncolria a bolt előtti térségen néhány tinédzserfiú és -lány, a keskeny patakocska partján libákat hajkurászó apró gyerek —, azt mondanám, moz­dulatlan és hangtalan itt min­den. Hiszen az országúti forga­lom is távol esik, jó két és fél kilométerre, a bekötőút bogdá- sai torkolatánál. Távol esik? Ez is csak viszonylagos: a két­ezerötszáz méter... Ezen a távon — hetven nyara óta — már jó néhány fehér Mercédesz, szürke Volkswagen és torinói Fiat hajtott végig a bekötőn, egészen a vadász­házig, nyugatnémet és olasz vendégvadászokkal, akik — ért­hető módon — nem sajnálták a súlyos összegeket, valutá- ban(!) egy-egy szép lövésért, trófeáért: mert a sellyei rezer­vátum kitűnő vadállománya — nincs ebben túlzás — Közép- Európában ritkítja párját Ez ez egyik véglet A másik: — Elhiszed, hogy a Föld fo­rog? — Hát... Biztosan, legalább­is mondják. — Ha forogna, jói néznénk ki, a kutakból mindből kifolyna a víz... A párbeszéd — amely' két — egyébként nem is nagyon idős — asszony között zajlott.-le, hiteles. Az áthághatatlan sárteriger nemcsak a pusztaiak csizmáját marasztalta, hanem — némelyeknél — még az időt is megállította, a szellemi igénytelenség beszűkítette vi­lágképüket — A felsőtagozatosok Drává­tokra jártak, ha nagy esőzések voltak, akkor sehova. — Előfordult hogy az erdő- , gazdaság terepjárója hozta ki a kenyeret... ■ - Aki Szigetvárra, vagy Pécs- , re utazott, az Bogdásán isme­rősöknél ledobta a csizmát, át­öltözött, mielőtt buszra szállt... Körcsönyét tizenöt család — hoívanöt lélek — lakja. A. fel­nőttek az erdőgazdaságban dolgoznak, traktorosok és foga- tosok, illetve erdei munkások. Az előbbiek keresete 2500—3000 forint, a többieké valamivel ke- ; vesebb. Jár még 1 hold illet manyfold és 4-4 köbméter ha- | sáb illetve ágfa. Munkamurái? Feszes. Kidolgozzák — szívós szorgalommal - amit kell. Az­tán egy perccel sem többet. Az anyagi gyarapodás elsődleges , szerephez jutott, ami — esetleg j — nem is lenne baj: ez ponto- I sem lemérhető, kiszámítható, j meghatároz!! a tó, — Van itt egy fiú, jó fej, ami­kor elvégezte a nyolc általá­nost, mehetett volna. Sellyére, á j szakmunkásképzőre, de otthon- I fogták, álljon munkába az er- ; dészetnél. Igaz, most keres már vagy ezerhatszázat, de míg él segédmunkás marad . .. A „jó fej” nem tudott kitör- 1 ni, de a többinek azt hiszem • ikerül. Tekintettel arra, hogy I íz alsó tagozatosok .kinőtték" i ris korosztályukat — és ezzel i sgyideben ez erdőgazdaság hegé ni'tette a bekötő utat , — , Körcsönyén az iskola megszűnt, , 4 gyerekek átjárnak Drávátok­ra. Van, aki kerékpárral, van I d busszal —, mindenesetre egy magasabb szintű oktatási kö­zegbe kerültek . . . Hegy a to- 1 /ábbtanulásra sikerül e feiéb- •eszterii vágyukat, azt még nem i. A legutóbbi képviselői és tanácstagi választások óta egy év telt el. Az új tanácstagok és képviselők is, akiket először választottak meg, nagy lendülettei láttak munkához, hogy kiérdemeljék az előlegezett bizalmat. Pécsett az 5-ös képviselői választókerületben — Ujmecsekalján — Cserna Sándor, a Mecseki ! Ércbánya Vállalat vájára személyében új képviselőt választott a lakosság. Milyen ambíciókká!, elképzelésekkel indult új funkció- ! jóban és most egy év után, hogyan látja ez irányú munkáját? — Egy esztendő nem nagy I idő a képviselői tevékenység- j ben — mondja. — Az első hó- ! napok az ismerkedéssel teltek, tanácstagokkal, a képviselői csoporttal és természetesen a , fogadónapokon q választókkal. | A közösség érdekeinek képvi- | selete nern jelentett valami új j dolgot Cserna Sándornak. Mint | a Pécs Városi Pártbizottság tagja — ismerőse a társadalmi munkának. — Évek óta rendszeresen fog­lalkozom a bányászok egész­J ■ ségügyi kérdéseivel. Erről j szóltam többek között 1966-ban | a városi és a megyei pártérte­rült, de akad még tennhrafé. A bányászok egészségügyi hely­zete azonban továbbra is té­mám marad. Üjmecsekaljai lakásában be­szélgetünk, — felesége kávét tesz elénk, miközben ő az író­asztalából dossziét vesz elő, eb­ben gyűjti a „képviselői irato­kat", — feljegyzéseket, levele­ket. — Ügy értékelem, hogy • képviselői munka két nagyon lényeges, mondhatnám, feladat­körből áll. Az egyik: a parla­menti tevékenység. Az elmúlt év nagyon mozgalmas volt A szövetkezeti törvény, az ifjúsági törvény és még számos orszá­gos jelentőségű, nagy horderejű kérdések kerültek napirendre. Jóleső érzés és tény: a képvi­selői munkában is tapasztal­juk a demokratizmus fejlődé­sét, erősödését. Például: a ter­vezeteket előre kézhez kapjuk, van időnk tanulmányozni, ész­revételeinket, javaslatainkat a rendszeresen megtartott képvi­selői csoportgyűléseken előter­jeszteni. Megvitatjuk, megbe­széljük és ennek alapján ha a csoportból a parlamentben felszólal valaki közülünk, már a saját véleményével összehan­golt közösségi véleménynek is hangot tud adni. — És a másik feladatkört — A területi „aprómunka’'. Ez a feladatkör elválaszthatat- lon a másiktól, — nem orszá­gos jellegű gondok, kérdések ugyan, de nagyon lényegesek, a lehető leglelküsmeretesebben kell velük foglalkozni. A válasz­tókerületem lakosságának napi gondjairól van szó — lakóhe­lyünk hangulatáról, e-edmé- nyeinkről és arról, hogy mit kell javítani bizonyos területeken. Honnan szerzi a képviselő az információit? Egy észt a saját tapasztalatai révén, másrészt a különböző tanácskozások, meg­beszélések adnak tájékoztatást Legutóbb például a helyi párt- szervezetben jöttünk össze, ahol a területi pártszervezet, a tanácstagok,, a Hazafias Nép­front, a Pécs Városi Pártbizott­ság, a Nőbizottság, a kerületi tanácshivatal és még számo­sán, — megvitattuk ez eddig végzett munkát, a jövő tenni­valóit, — Milyen konkrét ügyek ke­rültek terítékre? — Szó esett többek között a játszóterekről, — azóta már két új „grundot” kaptak a gye­rekek, de még több is elkelne belőle. A kovácstelepiek kérése: járda, nyilvános telefon. Kér­ték, hogy boltjukat ne bontsák lé, mert akkor távolabbra kel­lene menniök bevásárolni. Nem is volt szó -a bolt lebontásáról, ez csak úgy elterjedt, — sőt, azóta redbehozták, csinosítot­ták. Napirenden tartjuk például a Mecsek Áruházzal szemközti terület rendezését. Ha a film­színház építése halasztódik, legalább fásítani, rendezni, par­kosítani kellene. Lesz erre le­hetőség. Egy strand is elkelne az újmecsekaljaiknak. Forgatja a dossziéból elővett „képviselői iratokat", — a ké­réseket, javaslatokat. Munkaidő után foglalkozik velük. — rendszeresen eljár a kerületi ta- nácshivctalhoz is. — Itt van például ez a kérés — mondja és forgat egy levelet. —■ Nyugdíjas bácsika írta, — szeretne Ortűn egy kis területet, ahol elkertészkedhet ne. Mint írja, szép nyugdíja van, — ha kapna OTP-kölcsörit, akkor megvehetne azt a kis par cellát. A nyugdíjából törleszte­ne a részleteket. Megbeszéltem az OTP igazgatójával, — meg adták a kölcsönt. Ez és a többiek óz említett „aprómunka", — de nagyon szívesen foglalkozom velük, mert tudom: aki bárnii'yen, lát­szólag kis üggyel fordul hoz­zám bizalommal, az a kis ügy számára nagyon jelentős. Ha tudok, segítek. Ha pedig nem megalapozott a kérés — mert ilyen is van számos — akkor meg kell mondani: nem segít­hetek. Úgy vélem, ez az őszin­te beszéd. Mint mondja — nincs meg­elégedve a területen — bizo­nyos árucikkek vonatkozásában — 0 ■ kereskedelmi ellátással. Például á töltelékárukkal. Kol­bászból, szalámiból nincs elég választék az üzletekben. — Örömmel végzem ezt a társadalmi munkát és nem saj­nálom a fáradtságot ha a kö­zösség érdekeiről van szó. kezleten, — ennek különböző gondjait tettem szóvá 1970-beri is a pártértekezleten. Arról van szó, hogy a bányában, aki „lehúz” 14—20 évet, egészsége kisebb vagy nagyobb mérték­ben romlik. Orvosi felülvizsgá­latra kerül és például a jó kere­seti lehetőséget nyújtó vájvég- ről esetleg más munkakörbe- kerül. Ez a kényszeráthelyezés természetesen forintba is jelent­kezik. De nemcsak ez, hanem még számos probléma is adó­dik ebben a témában. Anélkül, hogy részletesen beszélnek er­ről, tény. hogy van javulás, egy­két probléma megoldásra ke­Kiváló briaád 1947 óta pedig egyfolytában itt az újhegyi üzemben dolgo­zik. 1958-ban elvégezte a gép­ipari technikumot). — Azt hiszem a 3504 óra társadalmi munka volt a döntő. Aztán csaknem - valamennyi brigádtagunk betölt valamilyen társadalmi funkciót is. Csaknem ezen bukott meg a kitüntetés: nem akarták elhinni, hogy 38 embernek 4Ö funkciója von. A sportnál dunk. Pető Ferenc főmérnök- helyettes rögtön az elmúlt va­sárnapi mérkőzésről beszél: hogy egy ilyen mérkőzésen a Mártont miért csak az utolsó percekben állítják be...? Per­sze, hogy kikapnak. Nekem pe­dig az a kis tábla jár az eszem- • be, amit a pályán a ,,C” szek­torral szemben, a kerítésen lát­tam: készítette a Bánki Donát szocialista brigád. 500 méter. Iparművésznek is dicséretére válna, a színes vaspálcákból hegesztett kerítés. Társadalmi munka. Elkanyaro­dunk a brigádtól: bentmarad-e a Bányász az NB I. B-ben. Per­sze. nem véletlen ám, hogy er­ről folyik a vita. Odor Ferenc, Sértő Gyula, Pintér Romi, Pető Ferenc, a DVAC és később a Bányász kiváló játékosai voltak, —- Dolgozunk mi szívesen, ami szakmánkba vágó munka — mondja a brigádvezető — Idén is bárhol szívesen elvál­lalnánk még 100CF—1200 óra társadalmi ,munkát, csakháí a lakatosmunkához szerszámok kellenek, alt pedig nem vihet­jük ki az üzemből. A munkát meg nem hozhatjuk be, így az­tán félő, hogy elkótyavetyélő- di'k a segíteniük órásunk. — S szerintetek miért kaptá­tok a kitüntetést? Karácsonyi lenó: Egy ilyen nagy közösségben, ahol a leg­idősebb, a Kalmár bácsi, már 58, a kis Pucher pedig alig 17 éves, és ahol oz egyik Bá­nyász, a másik Fradi, a hárma- dik pedig Dózsa-drukker, a munkában és politikában csakúgy jól megértjük egy­mást, mint ahogy a családo­kat is összehozzuk a legna­gyobb megértésbe. Tóth Tibor: Mi nagyon sokat vállaltunk, mégis teljesítettük. Azelőtt alig-alia olvastak a murikatársaim. Most meg — én vagyok a könyvtáros — minden héten szétkapkodják a könyve­ket a satupadomból. Szerdán összeszedem és viszem cserélni a könyvtárba. Van, aki az út­leírásokat szereti, mások a sportkönyveket... Kinek mi : tetszik ... Sértő Gyula: ebben az űzem- fcw. Már négi hagyománya várt i tudni. Abban csak remény­kedni lehet Megnézem 8 boltot, amely amellett, hogy italfogyasztásra is engedélyezett (öreg, kimust­rált presszó, asztalok állnak a fal mellett és feltornyosodott sörös, Pepsi-Colás ládák) egy kicsit fóruma is a pusztai életnek. — Mit kezdenek az estéikkel? Asszonyok, férfiak és néhány ; Ifjabb legény: l — Tévézünk ... A tizenöt családból tizenegy rendelkezik készülékkel, rádió pedig — valószínű — mindeh családban van. A hajdani cse­lédházak már alaprajzukkal sem őrzik o summás-világot, mert legtöbb kétszobás, padlás — a gazdaság modernizálta, amennyire csak lehetett - és persze a berendezés... új színek, új formák, főleg ott, ahol a családban keresettel rendelkező fiatalok is vannak. — Bejárhatnak Bogdására Is. Vagy éppen Fokra... Ez már bizonytalanabb. Amíg nem épült meg az út, csak a májusi bogdásai búcsú von­zotta a fiúkat, lányokat és a felnőtt réteget. Egyébként el­szigeteltségben éltek, meg is szokták, sajnos. A tartózkodást nehezebb levetni, mint a sáros csizmát. A tévé viszont mégis­csak behozza a- külső világot és a lapok -, amelyeknek pél­dányszáma meglepően jó: 5 Népszabadság, 8 Dunántúli Napló, 8 Képeslap, 2 Szabad Föld és 1 Magyar Mezőgazda­ság. A kulturált — egészségesebb — táplálkozás, ahogy sajnos vá­rosainkban sem - itt sem elég­gé népszerű. Nehéz munkát végeznek a felnőttek —, ehhez igazodik qz étlap is:, nehéz, füstölt húsok, krumpli, bab, ká­poszta: De hogyan is juthatná­nak friss húshoz? Ami „enyhíti" az étlapot: baromfihús. De a konzerv főzelékféle vagy éppen gyümölcs-beiőtt már kevésbé talál gazdára a boltban. — Viszont nem is hiszi, meny­nyi szémeskávé megy el ezen a pusztán — mondják a bolt­ban. — Valaki kiszámította, napi két dupla fekete jut egy főre. Kávéfőzőt éppen úgy to­lói otthon, mint tévé-készülé­ket .,. Ellenpontok mindenütt, és hol nincs? Amikor a napilap néha közli, hogy X. községben elkészült egy ilyen meg ilyen hosszú bekötő út, akkor a vá­rosi újságolvasó agyrostáján átereszti a hírt, mert az „út” fogalma számára egészen mást jelent, latyakos, havas, söpreí- len járdát, vagy éppen tiszta járdát. Köresönyéh egészen mást jelent A színes jambósapkós kis­iskolások reményein át H. Pista bácsi gépkocsivásárlási terveiig mindent. Mert a Föld mégis­csak forog. Rab Forene Kjal/pm az tetszík ,e9 jobban. ahogi 1 a pénzt elosztották: differen ciáltan — ahogy mondják. Ki hogy töri magát a munkábar és a brigád rendezvényein a; ! szerint részesedik az 50 eze forintból. A kiváló brigád círr : ugyan 7 ezerrel többet hozott de azt bent hagyták a brigád pénztárban. Abban igazat kel hagynom, hogy nem árulják e mennyi volt a legkisebb és leg­nagyobb összeg: otthon az em­ber csak mondja, mondja, mi­lyen fontos ember ő a brigád­ban — s ha most a pénz ezl nem igazolja — vége a mítosz­nak. S lehet, hogy pont azor a párszáz forinton múlik, ami! i a húsvéti ajándékra lecsípett a; ember. Igazuk van, ae arre azért nagyon kíváncsi vagyok hogyan osztották el igazságo­san, differenciáltam 38 felé a; 50 ezret. Hatan beszélgetünk —- hár- | man hiányoznak a 9 tagú cso- | portból, melyet a brigád erre az alkalomra a szétosztás miatt í választott. Azt mondják: min­denki elégedett. Ritka közös­ség. Persze, nemcsak ezért. Itt van például a brigádpénztár, hogy az anyagiaknál marad­junk. Kérdem: mire kell a 7 ezer? — Tizenegyezer — mondja Németh László, a brigád ve­zetője — annyi van a pénztár ban. Hát ajándékra. (Fényké­pet mutat). Hofecker Antal bri­gádtag és menyasszonya — nemrég volt oz esküvőjük. Aztán végnélkül mondják mi re költik a pénzt. A brigádtagok feleségeit meglátogatják, ami­kor szülnek — jól esik a rózsa, szegfű ... Karácsony Jenő há- romhete büszkélkedik a fiá- I val, de egy másik brigádgyere- j két éppen a napokban vár­nak. Gyorsan számolva is 20 gyerek született mióta együtt a brigád. Van persze kevésbé örömteli kiadás is: a beteg- ' látogatások. S a legszomorúbb j is előfordult már: Megyer Sán­dor lakatos a műszakról ment j hazafelé — egy szombati re- . vízió után történt: ú volt Kriszt j vendéglő mellett esett össze. Piros és fehér szegfűből a bri- | gádjeivényt formázta a koszo- ! rú. Az aranykoszorús „Bánki j Donát” újhegyi lakatosbrigád j koszorúja. i Kérdem: Mit gondolnak, j megérdemelték a Mecseki Szén­bányák kiváló brigádjá címet? S ha igen — miért? Nagyon ! „önkritikusak”: egyöntetű a vé- j lemény, hogy megérdemelték. [ Ezen egy kicsit nevetünk, de a későbbi beszélgetés során I azért kiderül: nagyon is tisz­tában vannak ők azzal Is, hogy van még mit kijavítani. Németh László (43 éves, i 1$ó4 óta a brigád vezetője. L Egy éve képviselő a brigádmozgalomnak, le leg­jobban mi maradtunk egyenes­ben. Mi akkor is dolgoztunk, amikor még nem volt benne pénz. A mi példánk így aztán megmozgatta az összes brigá­dot, a Napjónkat viszik, hord­ják, nézik: mit, hogyan csiná­lunk. Szóval olyan úttörő sze­repet is játszunk egy kicsit. Aztán orvosi előadásokat, vá­rosnéző és mecseki sétákat szervezünk. A Lacinak meg­mondjuk mit akarunk megnéz­ni, ó meg veszi a könyvet, az­tán útközben elmondja, mit kéll tudni arról, amit látunk ... Odor Ferenc: Nálunk bármi­lyen gyűlés, vagy összejövetel van, mindig száz százalékos a részvétel. A múltkoriban az MHSZ vezetőség választásra megkértek, jöjjünk el, hátha nem lesz ki a létszám. Ott vol­tunk mindannyian. Ugyanezt tettük egyszer a Vöröskereszt­nél is ... De, ha valaki házat épít, vagy pincét ás. mi akkor is elmegyünk. Leglényegesebb mégis a gazdasági munkánk ... Somogyi József: 1965 óta mérjük az időt, mert igaz, hogy a brigád 1964-ben alakult, de az a félév nem számít. Én azt hiszem, hogy nem a múlt évi, hanem többéves munkánk alapján érdemeltük meg ... [gy lehet Amikor a durvamo­só program volt, az év elején még a leálló német bányákban keresték a megfelelő berende­zéseket, szeptemberben pedig« már Némethék be is szerel­ték. Az év végére nyereséges volt az addigi ráfizetéses dur­vamosó. Vagy a Rhewum prog­ram ... — Azért beszélhetünk ám a hibákról is — mondja Németh László —, mert nehogy azt higgye, hogy ez egy tökéletes brigád. Időnként a szesz rneg- bolondít némelyikünket. Aztán voltok itt régebben á durva viccek, amikor betömték a satu­pad kulcslyukát, leszegezték egymás bakancsát. Mint min­den közösségben, nálunk is vannak ellentétek: örökmorgók és értetlen fiatalok, lassúbb és gyorsabb észjárásúak. Dehót nem is lenne jó, ha mindany- nyia-n egyformák lennénk ,.. Tréfálkoznak, tődnek, kibékülnek. Egyben ózonban nem ismernek tréfát: a munkában. Az újhegyi szen- mosóbari szinte csak elvétve van üzemzavar — a gondos karbantartás a Bánki Donát brigád érdeme. Amikor a mo­só rekonstrukciója utón, a jótállás végefelé itt jártak a csehszlovák szerelők, szinte el- ámultck a gondoson ápolt gé­pek láttán ... isin búst Jeni

Next

/
Thumbnails
Contents