Dunántúli Napló, 1972. április (29. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-16 / 89. szám

4 DUNANTŰU NAPLÓ 1972. április 1«. Jövedelem, lakás, szabad idő i A kollektív szerződés teljesítésének tapasztalatai Szentegáton A Szentegáti Állami Gazdaságban négy év alatt megkétsze­reződött az árutermelés, vagyis annyi növényi és állati terméket állítottak elő, mint előtte két öt és félezer holdas gazda­ság. Mi szükséges ehhez? A nélkülözhetetlen anyagiakon túl cél­ratörő, hozzáértő gazdaságvezetés, erős párt- és szakszervezet. Szentegáton mind a három megvan. Az összefogás számos, példa­mutató eredményt hozott Az érdekeltség fokozásáért 1971 elején, amikor megkö­tötték a kollektív szerződést, számosán nem bíztak a sike­res teljesítésben, Most annál nagyobb az elismerés a dol­gozók részéről. A dolgozók jövedelmét há­rom százalékkal emelték és el­érték, hogy havi ezerötszáz fo­rintnál alacsonyabb fizetés nincs. A nyereségrészesedést a megnövekedett kiadások és adóztatás ellenére megtartot­ták a tavalyi szinten és 22, il­letve 12 napi keresetnek meg­felelő részesedést osztottak a jogosultságnak megfelelően. A pihenő és ünnepnapokon vég­zett munkáért nem fix össze­get, hanem teljesítmény után száz százalékkal emelt bért fi­zettek. A jövedelemjavítás csak egyik oldala volt az érdekelt­ség fokozásának. Gondoskod­tak róla, hogy minden dolgo­zó megfelelő minőségű illet­ményföldet kapjon, az egye­dülálló vagy családfenntartó nődolgozók pedig még kétszáz négyszögölet művelhettek. Az j üzemi étkeztetés közmegelége- 1 désnek örvend, teljesültek azok j a jogos kívánságok, melyek a j munkásszállással, munkaruha juttatással, személyszállítással j és gabona juttatással kapcso­latban kaptak helyet a kollek­tív szerződésben. Az idősebbek emlékeznek az uradalmi cselédlakásokra, a közös konyhás, földes szobákra. A Biedermann uradalomban sem volt más. Ezekből és né­hány később épült szoba-kony­ha, éléskamrás lakásból kellett valamennyire is elfogadhatót összehozni, mert új építésére Szentegáton sem nyílott lehe­tőség. A 360 lakás sok gondot okozott és okoz az „üzemi há­romszögnek”. A gazdaságveze­tés e téren sem volt szűkmar­kú. Évek során elérték, hogy átalakítással, korszerűsítéssel fürdőszobák is kerültek o laká­sokba, melyek helybeli értékét aligha lehet túlbecsülni. Meg­állni e téren sem lehet és bár a kollektív szerződés az építési és fenntartási keret legalább 40 százalékát irányozta elő szo­ciális-kommunális célokra, kö­zel 70 százalékát költötték la­káskorszerűsítésre, mely több mint egy és félmillió forint. Ugyanakkor előkészítő intézke­déseket tettek, hogy elsősorban a fiatalok, Szigetváron jussa­nak lakásokhoz. Sikerült a szabad szombat is Ebben hittek legkevésbé. Érthető, mert az állattenyésztés állandó, a növénytermesztés szezonális csúcsai e kívánság­nak nagy akadályai, közben az időjárás is „utasít”. Az átgon­dolt és jól szervezett munka a dolgozók 80 százalékának biz­tosította a hétvégi kettős pihe­nőnapot, melynek elsősorban a nők örülnek (116 fő az 580- ból), mert több idő jut az ott­honra, családra. De örülnek a fiatalok is (A dolgozók közel 40 százaléka 30 éven aluli), akik több szabadidőhöz jutot­tak és annak hasznos eltöltésé­hez is segítséget adott a gaz­daság és a szakszervezet. A foglalkoztatás mértéke, a szabadságolás rendezettsége még gondokat okoz. 1970-ben 55 ezer túlórát kellett elrendel­nie a gazdaságvezetésnek, ami 1971-ben 24 ezerre csökkent — mégis soknak tartják. A sza­badságolási tervet mintegy 70 százalékra sikerült teljesíteni és nem kapta meg mindenki az általa kért időben szabadságá­nak felét. Igaz, számosán nem igénylik nyáron a szabadságot, többen pedig két-háromnapos elaprózással élnek. A probléma megoldását a munkaszervezés további javítása csak részben segítheti, nagyobbat főleg a szállító és rakodógépek beszer­zése jelentené, de ehhez jelen­leg nincs elegendő pénz. Á kötelesség sem maradt el Amikor a kollektív szerződést megkötötték megfogalmazták mindenki számára az alapvető elvárást: Saját munkaterületén mindenki végezze fegyelmezet­ten, legjobb tudása szerint munkáját. A többség e szerint cselekedett és így sikerült elér­ni a gazdasági eredményeket és teljesíteni a felsoroltakat (és fel nem soroltakat) a kollektív szerződésből. Az értékelés sze­rint: „Az 1971—75-re szóló kol­lektív szerződés 1971-ben való végrehajtása mindkét szerződő fél számára megnyugtatóan tel­jesítve lett. Jól szolgálta a dol­gozók és a gazdaság érdekeit”. A tapasztalatok pedig a kö­vetkezőkre hívták fel a gazda­sági vezetés figyelmét: „ló munkát csak akkor követelhe­tünk dolgozóinktól, ha anya­gi, szociális, kulturális igényei­ket a legmesszebbmenőkig biz­tosítjuk." helyettesíti. Annak ellenére, hogy az aszály miatt nehéz esz­tendőnek néz elébe a gazda­ság, bizakodnak, hogy sikerül további eredményeket elérni. Biztosítéknak tartják azt az ala­pot, melyet a dolgozókkol együtt elértek. Az üzemi de­mokráciát, melynek része a kollektív szerződés teljesítése, olyan erőnek tartják, mely nagy munka- és tudatbeli si­kereket hoz. A vélemény helyessége vitat­hatatlan. Reméljük, hogy a jö­vőben az eddiginél is jobb hí­reket tudunk meg Szentegát- ról. Köszön József Kiváló lakásszövetkezet Másodszor is megkapja a Kiváló címet a pécsi Meszes I. számú Lakás* építő Szövetkezet — ezt jelentette be a minap Nagy Sándor, a Szövetke­zetek Baranya megyei Központja Igazgatóságának elnöke e szövetke­zet közgyűlésén. Baranyából eddig a Jókai utcai, az újmecsekaljai I. számú lakásszövetkezet kapott kiváló címet, valamint egy alkalommal már meg­kapta a Meszesi I. számú Bányász Lakásépítő Szövetkezet is. Meszesnek ezen a részén ugyanis a lakásszö­vetkezet olcsón és minden vonatko­zásban megfelelően gazdálkodott. Ezért az idén márciusban a tagoknak nem kellett fenntartási költséget fi­zetniük. üzemeltetési számlájukon mintegy 65 ezer forin* a megtakarí­tás. A pincékben raktárhelyiséget ala­kítottak és adtak ki. Társadalmi mun­kában elültettek 200 facsemetét, amit azonban sajnos a gyerekek nagyrészt kitördeltek. Az igazgatóság a tagok megelégedésére demokratikusan és jól tevékenykedik, a tagság pedig társadalmi munkában segít a közös helyiségek kimeszelésében, kifestésé­ben. Székely néprajzi kiállííás és klubavató a Leöwey Gimnáziumban A sepsiszentgyörgyi líceum vezetői a Pécs városi Tanácson A Pécsi Leöwey Klára Gimnázium Leánykára vendégeként Baranyában tartózkodó romániai, Sepsiszentgyörgyi Líceum Szé­kely Népi Együttese vezetőit, élükön Albert Ernő igazgatóval, teg­nap délelőtt fogadta Szentistványi Gyuláné Pécs város Tanácsá­nak elnöke. A szívélyes hangulatú találkozón részt vett Ambrus Jenő, a Pécs városi Pártbizottság első titkára, dr. Görcs László, a Leöwey gimnázium igazgatója és Jandó Jenő karnagy. Szentistványi Gyuláné köszöntőjében örömét fejezte ki a ba­ráti látogatásra és művészi műsor bemutatására érkezett líceum vezetőinek. Ismertette Pécs város életét és sikeres szereplést kí­vánt az együttes vezetőinek, tagjainak, majd a Porcelángyárban készült művészi tárgyakkal ajándékozta meg a sepsiszentgyörgyi- eket. > Albert Ernő igazgató székely motívumú — iskolás gyerekek keze munkáját — hímzett térítőt nyújtott át Szentistványi Gyulá- nénak emléküL Levéltári felfedezés Kossuth két, eddig ismeretlen levele Utca- meg cigarettanév is lett már Kossuth Lajosból, a megszokás mégsem olyan erős, hogy megindultsóg nél­kül forgassuk ezt a két le­velet. Pécsett, a Munkácsy utcában, dr. Forgách Ilona gyermekorvosnő lakásán van a két kincs. Az egyiken a cím felett ott áll a szó: „A táborban". — A szabadság- harc katonai titoktartásának ez volt a módja, a futár tudta csak, hová vigye Kos­suth Lajos levelét. Tiszta, szép kézírással írta őket a honvédelmi bizottmány elnö­ki tisztét betöltő Kossuth, Damjanich tábornoknak. A levél hangja drámai: sür­geti Damjanichot, hogy ha­ladéktalonul hajtsa végre a Tisza mentén azokat a csa­patösszevonásokat, amelye­ket korábbon elhatároztak és amelyek oz ellentámadáshoz szükségesek. A keltezés: 1848, február 4. A másik levél szegélye fe­kete. Kossuth, a szabadság­harc leverése után o nem­zeti gyász jeléül használta a fekete szegélyes levélpa­pírt, Nyolcvan éves korában írta Pesthy Frigyesnek, a Ma­gyar Tudományos Akadémia osztálytitkárának. A szabad­ságharc száműzetésben élő vezére ilyen idős korban is figyelemmel kísérte a hazai eseményeket, és sűrűn váltott levelet Magyarországon élő barátaival, Pesthy Frigyes is elküldte műveit Kossuthnak, oki ebben a válaszlevélben köszönte meg azokat. Az épen megmaradt, hosszú — közel kétezer szavas — le­vélben Kossuth a várme­gyék kialakulásáról, illetve Magyarország közigazgatási felosztásáról és politikai föld­rajzáról fejti ki véleményét. Viszontajándék-képpen el­küldte Pesthy Frigyesnek könyvtára egyik kincsét, oz 1634-ben nyomtatott, Elze­vir kiadású Respublica et status Regni Hungarie című könyvet. Végül felcsillantja humorát is, mert így zárja a levelet: „Egy történész könyvtára itt ott lomokat is befogadhat. Rendelkeztem, hogy szerény irataim három kötete önnek megköldessék. Legyen szabad elfogadásu­kat reménylenem". Dr. Forgách Ilona Pesthy „ Frigyesnek dédunokája. — Édesapja halálakor, több > mint egy éve kerültek hozzá % a levelek. Értesítette erről az f Országos Leváltárat, ahon­nét szakembereket küldtek ki Pécsre, s megállapították, hogy azok történelmi érté­kűek és a nemzeti érdekre való tekintettel védetté nyil­vánították mindkettőt. A múlt századi tőrténettudós dédunokája most azt sze­retné, ha a két levél köz­kinccsé válna. Erre nagyon alkalmas például egy októ­ber hatodiki pécsi emlékki- állítás, amelynek becses da­rabja lehetne o két levél. Az illetékesek már foglalkoznak is egy kiállítás gondolatával. Földessy Dénes A NEB megvizsgálja a szakosított sertéstelepeket Részlet a szépen rendezett kiállításból. „PETŐFI SÁNDOR" NEVELŐOTTHON - HOGYÉSZ pályázatot hirdet gazdasági vezetői (GONDNOK) állás azonnali betöltésére Pályázhatnak könyvelésben, költségvetési . gazdálkodásban gyakorlattal rendelkezők Munkabér a 212 1971. MM-Mü. M. számú Utasításának megfelelően megegyezés szerint Lakást, kedvezményes étkezést biztosítunk Erkölcsi bizonyítvány szükséges Pályázatokat az igazgatóság címére április 30-ig kell megküldeni El&koidá&t goizo háromszög BESZEREZHETŐ A rMz: KERESKEDELMI vállalat Tegnap délelőtt kettős ün- ! népség színhelye volt a Pé­csi Leöwey Klára Gimnázium és Szakközépiskola. Megnyílt | a székely néprajzi kiállítás és j az új, reprezentatív KISZ-klub. A székely néprajzi kiállításról | — melynek anyagát a gimná­zium diákjai, nevelői gyűjtöt­ték Baranya és Tolna községei­ből — Szöllösy Kálmánné nyi­latkozott. — Népművészeti szakkör működik iskolánkban, s elha­tároztuk, hogy a már igen köz­ismert népviseletek—népszoká­sok bemutatóján kívül valami újat csinálunk. így jutottak eszünkbe a moldvai és a bukó- 'inai székelyek: történetüket ny egy csokorba gyűjtve most íllítottuk ki iskolánkban elő­tör. A kiállítás rendezésében 's létrehozásában sokat segí­titek a Művészeti Gimnázium diákjai is, valamint a népmű­vészek, a falvak vezetősége és a magángyűjtők is. A bemutatott színes textíliák, -obabelsők igen érdekes vi- ígba kalauzolják az érdeklő­dőt — megismertetve a szé- xelység életével. A kiállítás megnyitásán részt vett a Pé­csett tartózkodó Sepsiszent­györgyi 1. számú Líceum Népi Együttesének vezetője és tag­jai, valamint két baranyai nép­művész: Jankó Mátyásáé és Gyurka Mihályné népdaléneke­sek. KERESKEDELMI VALLALAT Pécs, Megyeri át 59. Közületi részlegnél, Pécs, Lenin tér 6. az iskola alagsorában épített impozáns KISZ-klubot, amely közel 130 ezer forint költség­gel — és lelkes társadalmi munkával épült. A boltozatos bejárók három helyiséget vá­lasztanak el egymástól: a bü­fét, a tánctermet és a társal­gót. Bódy Ágnes, az iskola KISZ-titkára mutatta be az új szerzeményt: 590 KISZ-tag kapott otthont — o megnyitás után este kö­zös összejövetelen ünnepelték a birtokbavételt Szerte Baranyában épülnek, sőt legtöbb helyen részlegesen üzemelnek is a népiesen hús­gyárnak elnevezett szakosított sertéstelepek. E létesítmények azért létesülnek, hogy a hazai húsellátást, illetve húsexportun­kat mennyiségileg és minőségi­leg megjavíthassuk. Feladatuk, hogy nagyüzemi körülmények között minél gazdaságosabban termeljék a sertéshúst a feldol­gozóipar és a fogyasztók szá­mára. A megye párt és közigazgatási szakemberei felfigyeltek arra, hogy a nagyarányú állami tá­mogatás ellenére az építkezés­ben résztvevő közös gazdasá­gokban bizonyos pénzügyi fe­szültségek keletkeztek. E tény ismeretében a Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság szé­leskörű vizsgálati programot dolgozott ki. Megvizsgálják az építési szándék megalapozott­ságát, a fajtakiválasztást, a takarmánybázis biztosítását, a beruhózásik .kivitelezését, cél­szerűségét, a szakemberek biz­tosítását, ezek helybentartását célzó szociális intézkedésekig a telepek építkezésének és üzemelésének valamennyi prob­lémáját. Ezen túlmenően meg­nézik a felvásárlás és feldolgo­Délben a diákok és a taná­rok jelenlétében nyitották meg zás kapacitását, helyzetét is, ne­hogy ezek o hiányosságok a termelési kedv csökkenéséhez vezessenek. A mezőgazdasági munkabi­zottság a napokban vitatta meg a NEB vizsgálati programját, s megalakult az a 15 tagú vizs­gálóbizottság is, amelynek ve­zetőjévé Fischer Ferencet, o belvárdgyulai termelőszövetke­zet elnökét választották. Tagjai a termelés, a szakirányítás, az állategészségügy, a közgazda­ság, a pénzügy, valamint az érdekképvise! . kiváló megyei szakembereiből kerültek ki. Külön brigádok vizsgálják az állami gazdaságok és külön a termelőszövetkezetek sertéstele­peit. Az egységes szempontok sze­rint végzett vizsgálat kitűnő összehasonlítási alapot nyújt majd az eredmények összege­zésére, a hiányosságok feltárá­sára, azok okainak megszünte­tésére, s módszereket, javasla­tokat nyújt a további teendők­höz. Vagyis az egész vizsgálat egy általános és szakszerű ta­pasztalatcsere alapját is képezi. Éppen ezért kérik a telepek és üzembentartóik vezetőségét, hogy mindenben támogassák a brigádok munkáját, annak ér­dekében, hogy a megye nagy­üzemi sertéstenyésztését mi­előbb megvalósíthassuk. Nem nyugdíjas portást felveszünk TEMPÓ Sokszorosító Perczel u. 14. Kovács József megnyitja a KISZ-klubot. Konfekcióba: varrásra, szabás* ra, kézimunkára NŐI DOLGOZÓKAT FELVESZÜNK. BUDAPESTI FINOMKOTOTT* ARUGYAR, Pécs, Edison utca 11. szám. 32-es busszal a Hőerőműig. Az 1972-es esztendő felada­tairól. kilátásairól, az üzemi demokrácia érvényesüléséről beszélgettünk Kasó József igaz­gatóval, Untereiner ’ Mátyás párttitkárral és Király János szakszervezeti titkárhelyettessel, aki Alvári Mihályt, a vállalati szakszervezeti tanács elnökét

Next

/
Thumbnails
Contents