Dunántúli Napló, 1972. március (29. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-19 / 67. szám
1972. március 19. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 7 Életeleme: a közéletiség Tóparti beszélgetés Palkó Sándorral Most inkább szikla-kertre emlékeztet. Valamikor ez a dombhajlat homorúra lejtett. de az alapozásból kikerült földet — pedáns ízléssel — lépcsőzetesen terítették el és hogy a víz el ne mossa, szürke és vaskos bazaltkövekkel rakták ki a parcellák „homlokzatát”. A parcella-lépcsők már a kapunál kezdődnek, a felfordított csónak utániba fűmag kerül, föntebb meg kikelt már a saláta, de lesz itt hagyma, később paprika-palánta is. Az évekkel ezelőtt ültetett kis gyümölcsfák is szépek már. Tavaszt vár ez a kis kert - a tomácos vikendház alatt — éppen úgy, mint a többi kis tenyérnyi virág- és veteményes ágyás, itt körös-körül az orfűi és Pécsi-tó mentén. Hogy mit kezdjen az ember itt a tavak környékén március elején, azon csak laikus módon én tűnődöm. Mert hol itt, hol ott látni egy-egy nyitott vi- kendházat, kitárt ablakokkal, kerti- szerszámokkal mozgó telek-tulajdonosokat, motorral, autóval érkező pecá- sokat Az Ady Endre utca 26. szám alatti vikendházba vagy hivatalos, illetve - elnézést, Palkó Sándor nyugdíjba vonult megyei tanácselnöktől — úgy hívattam meg magam.- Elhintettem egy kis pétisót, ha minden Jól megy, pázsit lesz itt, ez a a helye a nyugágynak. Az üvegverandás vikendház a tavak irányába néz. Két kis szoba, konyha, plédekkel, két heverővei, könyvekkel — közöttük horgász-szakkönyv, szépirodalom, lexikon, szakácskönyv, verseskötet, hivatalos dokumentációk — mindenből egy kevés, az otthoni könyvtárból. Vagyis, amire egy közéleti embernek szüksége lehet még itt a vikendházban is. A konyhában csörömpölve esik szét a kávéfőző, persze forró.., megégette az ujját, ha jól hallom szitkozódik is. — Honnét származik ez a kampós- bot? Csavart rózsafagyökérből készült, szép kis darab, a fogantyútól lefele kis fém emblémák, ausztriai „szuve- nir”-boltok filléres származékai. — Húszéves koromban gyalogtúrákat tettem külföldön. Emlék. — £s ez a furkósbot? — Azt még az elnökhelyettesek vették nekem. Emlék. Barnára patinásodott lopó zsinóron függ a falon, aztán fametszetek, szép kulacsok, krómozott, minatűr bányászlámpa, néhány cserépedény és egy nem működő hűtőszekrény. Otthonos, kellemes belvilága a vikendháznak. üveg szekszárdi vöröset bont. — Adnék kisüstit is, de nagyon erős, hatvan fokos. Igaz is. Maradunk a szekszárdi mellett. Palkó Sándor a parlament kereskedelmi bizottságának elnöke. Aztán: a Mecsekvidéki Intéző Bizottság (Baranya—Tolna megyei hatáskörrel) elnöke is. — £ két munkakör mennyi idejét foglalja el? — Attól függ. Lehetne ezt formálisan is csinálni. Esetleg — mondjuk kéthavonta meghallgatni a miniszteri beszámolót. Azonban, bármennyire is alapos, még is csak egyoldalú tájékoztatást jelent. Ezért mi magunk, a bizottság tagjai is megszerezzük az információt különböző forrásokból és az előbbivel összevetve tudunk hatékonyabban dolgozni. Itt van például ez az örökös — évek óta tartó vita a kereskedelem és az ipar között, amelyen - enyhén szólva - már az egész ország nevet. Az egyik azt mondja rendelne, de nincs mit, a másik pedig „termelne”, de nincs rendelés. Ennek véget kell vetni. Március végén a belkereskedelmi és a könnyűipari miniszterek közreműködésével igyekszünk majd hathatós megoldást találni. Mondja, hogy a lapok, a rádió, a televízió számtalanszor szóvátette, hogy például a konfekcióipar figyelmen kívül hagyja az orvosok, szociológusok megállapítását, miszerint gyermekeink magasabbak, nyúlánkabbak, mint az előző korosztályok, viszont - ahogy megállapították — „keskenyebbek”. Az ipar nem hajlandó eltérni a szabványmérettől. Panaszkodnak a fiatalok, hogy télikabátoknál nagyon szűk a választék. Másik tapasztalat: idegenforgalomra vonatkozik. Kevés a szálloda, viszont az üdülők kihasználtsága meghökkentően gyatra. Ez vonatkozik Harkányra is. Vagy ott van a Baradla- barlang Aggteleken, épült szálloda is, de amióta az IBUSZ-tól a tanácsi szervek vették át a látogatók, vendégek, kirándulócsoportok szervezését, a foi- galom erősen lecsökkent, a szálloda majd hogy nem üres - a ráfizetés közel hárommillió.- Ezek a tények, megállapítások számtalan csatornán jutottak el hozzánk. Tulajdonképpen minden illetékes szerv tudja és ismeri e hiányosságokat és esetleg történnek intézkedések is a magamódján, de az eredményről már senki sem győződik meg. A Kereskedelmi Bizottság feladata, hogy a döntések végrehajtását figyelemmel kísérje, hogy aztán ezek a problémák végre-valahára lekerüljenek a napirendről.- Milyen tervei vannak a Mecsekvidéki Intéző Bizottságnak?- Munkánk céljának mottóját így fogalmazom meg: „Ne legyünk idegenek saját hazánkban”. Igazán szép dolog, hogy évente tíz és tízezrek utaznak külföldre, de abban már nem vagyok biztos, hogy a hazai tájakon — sokan — olyan otthonosan mozognak, mint mondjuk Bécsben. Ismerek pécsi orvost, aki már nem egyszer látta a párizsi Louvre-t, de még nem lépté át a Pécsi Képtár küszöbét. Azt is tudom, hogy számtalan pécsi legföljebb a Mecsek — város fölötti - területéig jut csak el, ha egyáltalán eljut. Ott van aztán a gyönyörű Óbányai völgy, amelyet több szekszárdi keres fel, mint pécsi. Persze az igazsághoz tartozik az is, hogy a kevésbé ismert szép mecseki tájakat csak úgy lehet vonzóvá tenni, ha a kirándulók számára bizonyos kényelmi körülményeket teremtünk, megjavított utakat, kisebb kereskedelmi egységeket, ivóvizet, egyebeket biztosítunk. Persze csak a legszükségesebb mértékig, hogy azért a kirándulóhely ne veszítse el természetes arculatát. Nem ártana néhány kihalóban lévő kis hegyi települést üdülő-faluvá kinevezni. Megnőtt az emberek szabadideje, ki kell menniök a természetbe, ahol tiszta levegő és csend van. Kiállók a verandára egy pillanatra. Délben érkeztem Orfűre, útközben - az árnyékos hegyoldalakon — láttam, hogy megült még a hó. Itt viszont besüt a nap, kellemes, szép idő van. — Elég gyakran járom a hegyet, múltkor átmentem Sikondára. Meg aztán itt is van munka, hol ásni kell, fákat metszeni, de ez a mozgás és a csend nagyon jót tesz nekem is. Sok bajom volt a szívemmel, mostanában, hogy van időm pihenésre, rendbejöttem. Néha főzök valamit, az is pihentet.- Mikor épült a vikendház?- Körülbelül hat esztendeje. Valamikor, Kispesten - ahol nevelkedtem - asztalos apámtól eltanultam néhány szakmai fogást, aztán most hasznát vettem, amikor az ablakokat, ajtókat beépítettük. Sajnos korán meghalt, de onyám él, 83 esztendős, most már beteges, orvosi tiltás miatt nem merem lehozni, pedig biztosan örülne szegényke, ha meglátná ezt a kis házikót, meg a környéket. Megszakad a beszélgetés, hallgatunk, eltűnődve ülünk az asztalnál. Aztán mondja: — Tudod, nem panaszkodhatom, szép nyugdíjam van, de... lehet a nyugdíjas „kenyér” sok, vagy kevés, egy biztos: édes soha nem lesz. Az idő múlik, pedig mennyi de mennyi tennivaló van még ... Rab Ferenc Képzőművészeink kislexikonja Platthy György festészetében a dekoratív formákká átfogalmazott valós látvány érzékelhető. Kompozíciói átélt élményeiből, a városkép, a táj, a dolgozó ember mindennapi világából indulnak et. Művészi képzelete, festői és rendező, szerkesztő igénye a látott motívumokat átformálja, új képi valósággá alakítja, azon a fokon, ahol a természettel még élő kapcsolatban marad. Régóta tanulmányozza s jól ismeri környezete népművészetét. A folklór s o népi világ szemléleti hatása művészetében mégis kevéssé érezhető s talán inkább a felület dekoratív térkitöltésében mutatkozik meg. Az utóbbi években hosszabb időn át tanulmányozta és ábrázolta o bányászok életét, fáradságos munkáját. Csendélet-kompozícióin a színek és formák dekoratív elrendezése foglalkoztatja. Életének főbb adatai: Szül. 1910. A Képzőművészeti Főiskolán 1933-ban végzett, tanárai Benkhardt Ágoston és Csók István voltak, 1932-ben a Nemzeti Szalon Művészeti Egyesület tagja lett 1933- ban Sopronban Glatz Oszkár művésztelepét vezette, itt volt első jelentős kiállítása is. 1940-től Kassán és Ung- váron szerepeltek művei, 1942-ben Pesterzsébeten. A dél-dunántúli művészeti életben 1949 óta vesz részt, önálló kiállításai voltak Pécsett és Egerben, 1952-től napjainkig többízben. 1959-ben a felszabadulás 15. évfordulójára hirdetett pályázaton III. díjat, 1962-ben művészeti ösztöndíjat nyert Pécsett. A Tanárképző Főiskola tanszékvezető művész-tanára. Pécs, 1968. o, v. 100x120 cm Nemzetközi könyvév mely az „Olvasó Az utóbbi évek könyvsikereit ismertető kiadvány jelenik meg március folyamán Pécsett. A kötet, népért”-sorozat második száma, a megyei, városi és a szakszervezeti könyvtár közös munkája. * alapelveket, amelyek megvalósításával a könyv valóban betöltheti feladatát a ma és a jövendő emberiség életében. * Mintegy 500 könyvkiadót tartanak nyilván Franciaországban, az ifjúsági könyvkiadásban 50 kiadó van érdekelve. Ezek 1970-ben 2282 gyermek- könyvet adtak ki, 40,6 millió példányban. A seliyei könyvtár a végrehajtott bővítés nyomán a megye második legnagyobb körzeti könyvtára lett. * Az UNESCO párizsi központja egy 5 perces fekete-fehér és egy 20 perces színes filmet készíttetett a nemzetközi könyvév propagálására különböző nyelvekre szinkronizálva. (6. sz. Bulletin) * A 'nemzetközi könyvév első emlékbélyegét az Egyiptomi Arab Köztársaság bocsátotta ki január 25-én, az embléma rajzával. * Az UNESCO adatai szerint a fordítások számát tekintve a Szovjetunió áll az első helyen a világon, ahol évente mintegy 4000 külföldi művet adnak ki sokmíllio példányban. Az UNESCO múlt év augusztusa óta havi Bulletint ad ki a könyvév híreiről, terveiről. A decemberi 5. szárn közli a Könyv Alapokmányát, mely I— X. fejezetben foglalja össze azokat az * A Pécs-Baranyai Könyvtárközi Bizottság legutóbbi ülésén részletesen foglalkozott azokkal a feladatokká!, amelyeket a nemzetközi könyvév során kívánnak megvalósítani. * Az egyik legnépszerűbb sorozat a Szovjetunióban a 200 kötetre tervezett „Világirodalmi Könyvtár”, melyből eddig 70 kötet jelent meg, egyenként 300 000 példányban. * Egy párizsi lap körkérdése siralmas eredményt hozott: 80 megkérdezett közül csak 51 tudta, hogy a Nyomorultak szerzője Victor Hugo, s csak 10 tudta, hágy a Bovarynét Flaubert írta ... A nemzetközi könyvév égisze alatt rendezik meg április 8-11. között Bolognában az olasz gyermekkönyvek 9. kiállítását, melynek keretében számos díjat ítélnek oda a legszebben illusztrált könyvek készítőinek. (6. sz. Bulletin) Borsy Károly A 4C?f> KÉPZŐMŰVÉSZET ÉS IRODALOM örömmel és megelégedéssel láttuk a múlt pénteken, hogy a Múzeumi séták sorozatában Pécsre látogatott a televízió, s bemutatta a Modem Magyar Képtárat. A tizenöt éve alapított Képtár a Janus Pannonius Múzeum egyik büszkesége, de értékjelzője egyben a megye és a város fejlett képzőművészeti kultúrájának. A szép gyűjtemény feltétlenül megérdemli, hogy a televízió felhívja rá a szélesebb közvélemény figyelmét. A gyűjtemény történetének felvázolásán és néhány fontosabb alkotás illusztrálásán kívül a rövid műsor többre nem vállalkozhatott, de nem is volt rá szükség. A bemutatásra elég volt a negyedóra, s a műsor egészében jól sikerült. Rapcsányi László a képzőművészetekben már hosszú idő óta járatos, jól tájékozott riporter biztonságával irányította a beszélgetést Gegesi Kiss Pállal, a gyűjtemény alapítójával csakúgy, mint Hárs Évával, a múzeum igazgatójával. A beszélgetésekből kibontakozott, miként alapozta meg a Képtár anyagát Gegesi Kiss Pál, felesége. Forgács Hann Erzsébet műveinek adományozásával. (Az adás után jutott tudomásunkra, hogy az elmúlt napokban a teljes Forgács Hann-hagyaték a Képtár birtokába került.) Az alapítvány jellegéhez igazodva a későbbiekben újabb, értékes adományok gyarapították a kollekciót. A két háború közötti képzőművészet alkotásait tartalmazó jeles magángyűjtemények, többek között Tamás Henrik, Tompa Kálmán, Kunvári Bella és legújabban Dénes Zsófia gyűjteményei kerültek a Képtár anyagába. Ugyanakkor élő képzőművészeink legjobbjai is több alkotásukat felajánlották. A műsorban felvillanó képeken is ízelítőt kaphatott a néző a Nagybányai Iskolától a Nyolcakon, az aktivistákon és az Alföldi Iskolán keresztül napjainkig, Barcsay Jenő, Bálint Endre, Gyarmathy Tihamér, Korniss Dezső, Martyn Ferenc és mások művészetéig ívelő gyűjteményről. Hárs Eva a gyarapodás szerencsés( mozzanatait és a Megyei és Városi, Tanács áldozatkészségét egyaránt ki- [ emelte, s nem hallgatta el végül a további fejlődés egyik legfőbb feltételét: a megfelelő s a gyűjteményhez méltó épület szükségességét. * Négy arc, négy emlék, négy vers... címen emlékezett vasárnap este Zelk Zoltán négy híres kortársára: Kassák Lajosra, József Attilára, Babits Mi- hályra és Radnóti Miklósra. Ezt a műsort is elismerés illeti: kiemelkedett az irodalmi adások átlagából. Mindenekelőtt Zelk Zoltán rokonszenves hangú emlékezésének érdeméből. A költőtársak arcképe egy-egy kedves vagy szomorú személyes találkozás felidézéséből bontakozott ki szubjektív hitelességgel és melegséggel. 5 hasonló meggyőző erővel beszélt Zelk Zoltán a költeményekről is. A versek bemutatásával külön szép élményt nyújtott a kitűnő előadógárda: Avar István, Berek Katalin, Dózsa László és Kállai Ferenc. A versek többnyire a jó! ismert költők kevésbé ismert arcát mutatták. Különösen megragadó volt Babits Mihály Tizenhárom párvers-ének kommentálása, s ennek a költeménynek az előadása is kiemelkedett: Avar István az erős mezőnyben is rendkívülit nyújtott. A szép összeállítás Zelk Zoltánon kívül a szerkesztő Ascher Gabriella érdeme, és elismerés illeti Török Ilona „hagyományos" stílusú, minden különösebb mutatvónyosságtól és technikai játékoktól tartózkodó rendezését is. * ICMZ.CI IIIU vcycici vására. A sorozat kezdetén kifejeztük aggodalmunkat, sikerülhet-e vajon egy hatalmas terjedelmű regényt öt folytatásba belezsúfolni. Nem lesz-e ebből valami vad szágu'dás és gyenge tartalmi kivonat. Az aggodalom, sajnos, nem volt alaptalan. Amitől féltünk, bekövetkezett — mondhatnánk Mikes Kelemennel. Amit láttunk, bizony csak halvány árnyéka a regénynek, olyan, mintha nem Thackeray nagyszerű művét, hanem a Száz híres regény kivonatát vitték volna filmre. Nagy kár!..." Sz. E. «
