Dunántúli Napló, 1972. március (29. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-12 / 61. szám
4 DUN ANTOLI NAPLÓ T*TL mérdm tí. Városi közlekedéspolitikai koncepció A kulturált tömegközlekedésé az elsőbbség Helyes JármDmegválasztást - A lépcsőzetes munkakezdés jelentősége Hogyan lehet javítani a gépkocsivezető-ellátottságot Beszélgetés Molnár Jánossal, a KPM tanácsi közlekedési főosztályának vezetőjével Ma már Pécsett sem ismeretlen fogalom a közlekedési „dugó", a várost keresztülszelő fő- közlekedési úton, különösen esúcsforgalmi időben, végeláthatatlan sorban hömpölyögnek ■ járművek. Sokszor beszélünk arról, hogy Pécs közlekedését esőd fenyegeti. Az ettől való indokolt félelem a gépjárművek számának rohamos növekedése következtében egyre reálisabb valósággá válik. Ez természetesen nem speciálisan pécsi jelenség. Ugyanilyen gondokkal küzdenek az ország más nagyvárosai, sót a kisebb városok is, hiszen legtöbb helyen nem az ilyen óriási méretűvé dagadt forgalomhoz szabták a településeket, azok úthálózatát. Világos, hogy hosszabb távlatban valami rendszert kell kialakítani, ha azt akarjuk, hogy a közlekedés életünk segítője, ne pedig néhezítője legyen. Ezt a rendszert foglalja össze a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium által kiadott városi közlekedéspolitikai koncepció, az első ilyen jellegű dokumentum Magyarországon, amely magasabb színvonalú munkát kíván meg a tervezőktől, a végrehajtást irányító szervektől és a végrehajtó dolgozóktól. A városi közlekedés jövőjét nagyjából az ezredfordulóig meghatározó koncepcióról beszélgettünk Molnár Jánossal, a KPM tanácsi közlekedési főosztályának vezetőjével, akitől elsősorban természetesen a koncepció pécsi vonatkozásairól kértünk tájékoztatást. (— A városi közlekedéspolitikai koncepció főleg irányokat szab meg a városok készülő távlati terveihez. A közlekedés fejlesztése elválaszthatatlan a város fejlesztésétől, ezért a tervek összehangolására már az alapelvekben is szükség van. — A koncepció kiemelt jelentőséget tulajdonit a tömegközlekedésnek. Mi ennek az okai — Először Is tisztázzuk: nagyon jó dolog az, hogy nálunk is növekszik a személygépkocsiállomány. Ez természetes szükséglet ma már, nem is lehet harcolni ellene. Viszont látni kell azt is, hogy az egyre több személygépkocsi növeli a városok közlekedési gondjait. Köztudott, hogy egy személygépkocsi egy utasra vetítve sokkal több területet foglal el, mint pl. az autóbusz. Ezért a városi közlekedésben továbbra is vezető szerepe lesz a tömegközlekedésnek és mi a koncepció keretében is emellett foglaltunk állást. A kulturált tömegközlekedésnek mindenütt és mindenkor elsőbbséget kell biztosítani, s ezt olyan színvonalra kell emelni, hogy a gépkocsi-tulajdonosnak is előnyösebb legyen annak igénybevétele. — Ilyen körülmények között viszont lényeges az is, hogy milyen járművekkel bonyolódik a városi tömegközlekedés. — Ez kétségtelen. Vidéki városainkban belátható időn belül az autóbusz lesz az általános tömegközlekedési eszköz, mint ahogy Pécs ezt már régen eldöntötte. Ezek után csupán arról lehet szó, hogy milyen járműre esik a választás. Természetesen olyan jármüvekre van szükség, amelyek a városi közlekedésben maximálisan megfelelnek a követelményeknek, azaz gyorsak, biztonságosak és lehetővé teszik a gyors utasáramlást és utascserét. Ebből a szempontból nem tartom szerencsésnek a Pécsett is nagy számban futó farmotoros autóbuszokat, amelyek nem a városi közlekedési igények kielégítésére készültek. A városi közlekedés a járműszám növekedésével arányosan lassul, ezért - mivel az idő itt is sokat jelent - olyan járművekre van j szükség, amelyeken a fel- és leszállást lehet gyorsítani. A farmotorosokon nem lehet i A bolognai opera a szegedi szabadtéri játékokon Az idei szegedi szabadtéri játékokon kiemelkedő eseménynek ígérkezik a Bolognai Opera vendégjátéka. Az olasz együttes vezető szólistái mellett a színház teljes ének- és zenekara is hazánkba érkezik mintegy kétszázötven taggal. A vendégek július 28, 29 és 30-án Verdi Otellóját mutatják majd be a szegedi Dóm téren. A társulat vezetői közül a hét végén Szegedre látogatott a szegedi Otelló bemutató rendezője, Enrico Frigerio, díszlet- tervezője Kokí Fregni és a technikai rendező Paolo Bassi. Részvételükkel szombaton sajtótájékoztatót tartottak a játékok igazgatóságán. Elmondották, hogy a nyáron két nagyobb külföldi turnéjuk lesz. Bulgáriába és hazánkba látogatnak majd el. A szegedi Otelló előadás karmestere egyébkérft a világszerte jól ismert Francesco Motinari Pra- delli lesz. Befejeződött a magyar nyelv hete Szombaton délután az ünnepélyes díjkiosztással befejeződtek a Pécsi Tanárképző Főiskolán a magyar nyelv hetének rendezvényei. Temesi Mihály tanszékvezető főiskolai tanár értékelésében megelégedéssel szplt a versenyzők beszédkultúrájáról, és felhívta a figyelmet a még meglévő hibákra. Á verseny első helyezettjei 10 napos nyaraláson vesznek részt egy balatoni Expressz üdülőben. A díjakra összesen 12 000 forint állt rendekezésre, 20 főiskolai hallgató kapott 250—500 közötti összeget. Az első helyezettek egyben az érempályázat első díjas munkáját is megkapták. Az érempályázat nyertesei: I. Mészáros György, III. évf., matematika-rajz; III. díjat ketten kaptak: Horváth János, III. évf„ matematika—rajz; Borbély Ferenc, III. évf., matematika—rajz. A plakátpályázat nyertesei: I. Mészáros György és Villányi- Ogy tudjuk azonban, hogy a pécsi Volán idén csak annyi új autóbuszt kap, ami a szin- tentartáshoz elegendő. — A Volánnál valóban országosan problémák vannak a fejlesztésben. A KPM a maga részéről megteszi a szükséges erőfeszítéseket, hogy a jármű- fejlesztésben előbbre lehessen lépni. Ha sikerül eredményeket elérni, bizonyára Pécs is többet kap. De ha már a Volánról van szó, meg kell mondani, hogy ennek az országos közlekedési vállalatnak az eddiginél is kiemeltebben kell kezelnie a speciális városi problémák megoldásában a tömegközlekedést. Már csak azért is, mert az állami dotációt is ez után kapja. A nagyvárosok tömegközlekedési gondjainak enyhítésére pedig különösen oda kell figyelni.- Még egyet a járművekkel kapcsolatban: Pécsett közlekedik az ország egyetlen emeletes autóbusza.,. — Ez nem téma. A tömegközlekedésben általánosan nem alkalmazható, a gyors utascserét nem teszi lehetővé. Az egy pécsinél több bizonyára nem is lesz.- A járműpark megfelelő felfrissítése hosszabb folyamat eredménye lehet, a közlekedés nehMségei azonban a forgalmi ttipsokban éleződnek ki. A koncepció ezzel kapcsolatban ajánlja a lépcsőzetes munkakezdést — Csúcsidőben egyébként sem lehet jórműszámot tervezni, mert ez azt jelentené, hogy a kocsik napközben kihasználatlanok lennének. A csúcsidő széthúzása mindenképpen indokolt, s bár a közlekedési problémákat alapvetően nem oldja meg, nagy tartalékok vannak benne. A munkakezdések optimális eltolásának nagy szerepe van a forgalmi csúcs széthúzásában, s mivel ez sehol nem igényel anyagi ráfordítást, érdemes tehát vele foglalkozni.- Gyakran halljuk, hogy nem kielégítő a gépkocsivezető-ellátottság. Ez pedig alapvetően kihat a tömegközlekedésre. Terveznek-e a budapestihez hasonló intézkedéseket a vidéki autóbuszvezetők helyzetének javítására, vagy másban látják a megoldás kulcsát? — A budapesti intézkedések a helyi szükségességből fakadtak. Ha azokat másutt is érvényesítjük, akkor a fővárosban semmit sem tettünk. De a megoldás útja különben sem ez. A bérezési problémákat rendezni kell, ez vitathatatlan, hiszen a; autóbuszvezetők munkakörül ményei a gépkocsi-szám nőve kedésével romlanak, s nagyvó rosi forgalomba^ nyolc, vág' ennél több órát tölteni a volár mellett, nem kis dolog. Mégi: egyedül a bérkérdés rendezést nem oldja meg a dolgokat Még szélesebb körben kell ké pezni gépkocsivezetőket, szükség van az állami személygépkocsik használatáról szóló intézkedésekre, amitől a város tömegközlekedés új autóbusz vezetőket remélhet és nem lehet kitérni a szakmásítás elő sem. Más oldalról ozonbar szükség van műszaki intézkedésekre is, de ezzel ismét eljutottunk a jármű-problémához. Minél több olyan autóbuszra lenne szükség a városi közlekedésben, ami a vezetőket a kuplungolás és a sebességváltói nehéz fizikai munkájától mentesítené. és természetesen c karbantartás színvonalának emelése is fontos, hogy a vezető üzembiztos autóbuszt kap- jon.- Végezetül e koncepció megvalósulásáról kérünk tájékoztatást.- Egyet tisztán kell látni: a koncepció nem jár pénzzel. Mi a városi közlekedés fejlesztésének Irányait adtuk meg, a va- lóraváltás a helyi tanácsok feladata, de a megvalósításban mindenkinek közre kell működni. Az ágazatpolitikai vizsgálatoknál azonban ezután figyelemmel leszünk arra, hogy a városok hogyan érvényesítik a közlekedéspolitikai koncepció előírásait — mondta a beszélgetés végén Molnár János főosztályvezető. Hársfai István Március 18-19.: Versmondó verseny Mohácson Az idén másodízben rendezik meg Mohácson o Radnóti Miklós emlékére meghirdetett megyei középiskolás versmondó versenyt. A verseny szervezői — Mohács város Tanácsa, a KISZ Mohács Városi Bizottsága és a Kisfaludi Károly Gimnázium — az 1972. évi versmondó versenyt március 18 és 19-én bonyolítják le Mohácson, a Kossuth filmszínházban. A verseny szervező bizottsága a napokban összesítette a rangos megyei versmondó találkozó (résztvevőinek névsorát A közelgő versmondó verseny lebonyolításáról, megrendezéséről Gábor Péter, Mohács város Tanácsa művelődési osztályának vezetője tájékoztatta munkatársunkat:- Míg tavaly a háromfordulós vetélkedőt egy nap alatt bonyolítottuk le, ez évben az első fordulót maguk az iskolák tervezték meg. A házi versenyek legjobbjait nevezték a kétnapos versmondó versenyre a középiskolák. A nevezések alapján a megye és Pécs 15 középiskolájából 29 tanuló vesz részt a mohácsi versenyen.- Változtak-e a verseny feltételei? — Nagyobb követelményt állítottunk a résztvevők elé. A lebonyolított háziversenyeken egy Radnóti és egy magyar klasszikus költő versét mondták el a diákok. Mohácsra, a verseny középdöntőjére és döntőjére jutott fiatalok egy Radnóti verssel, Radnóti egy kortársának, vagy egy mai magyar költőnek versével és egy Radnóti műfordítással nevezhettek be. (Mécs) Eszter, III. évf, orosz-éltek; M. díjat négyen kaptak: Bognár József, II. évf., földrajz—rojt Bosznai József, |t. évf, földrajé —rajz. Gombos Márta, L évf, földrajz—rajz. Szatyor Győző. IV. évf, földrajz-rajz. A prózamondó verseny győztesei: I. Marton Ilona, III. évf, magyar—orosz; II. Kobele Mária, III. évf, magyar-orosz; HL Erdősi Irén, II. évf, magyar- rajz. A versmondó verseny győztesei : L Hajas Ilona, II. évf, magyar-történelem; II. Antah/ád Mária, I. évf, matematika—fizika; III. Magyar Miklós, UL évf, matematika—műszaki. A nyelvhelyességi, helye sírást vetélkedő nyertesei: L Révfalvi Ildikó, I. évf, magyar-orosz; !L Tihanyi Erzsébet, L évf, magyar —orosz, III. Medve Anikó, L évf, magyar—orosz. A fogalmazási verseny győztesei: I. Roffoi Emó, I. évf, magyar-történelem; 11. díjat ketten kaptak: Sallai Eva, IL évf, magyar—orosz és Zsoldos Imre, IL évf, magyar—orosz; HL díjat négyen kaptak: Dudái Magdolna, L évf, magyar-orosz. Nagy Márta, II. évf, magyar—orosz, Csirke Erzsébet és Tóth Ildikó, I. évf, magyar— ének. A szónokverseny nyertesei: I. Sallai Eva, II. évf, magyar- orosz; II. Zóvodl Irén, L évf, magyar—orosz; HL Tinusz Éva, I. évf, magyar-ének. Családirtási kísérlet a tortyogói vízmütelepnél Több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt a rendőrség előzetes letartóztatásba helyezte Nagy Béla, Kővágószőlős, Ojtelep, barakk épület 14. sz. alatti lakost, a Mecseki Ércbánya Vállalat gépkezelőjét Nagy Béla március 8-án. a késő esti órákban az éléskamra ablakán bemászott Kelemen János, Bicsérd, tortyogói vízműtelepi lakásába és ott fejszével fejbe ütöte Kelemen Jánost, a 23 éves Kelemen Irént és a 20 éves Domokos Mihály Ferenc - nét, született Kelemen Zsuzsannát. Mindhárman koponyacsonttörést és zúzódásos sérülést szenvedtek — a mentő beszállította őket az ideg- és elmeklinikára. Nagy Béla több éven át élettársi viszonyban élt Kelemen Irénnel, — három gyermekük született. A bűncselekmény elkövetése után gyógyszerrel ön- gyilkosságot kísérelt meg, - őt is az ideg- és elmeklinikán gyógykezelték. A Nemzetközi Újságíró Szövetség budapesti iskolájának haHgatói magyarországi tanulmányaik befejezésével országjáró körutat tesznek Hazánkban. Pécs és baranyai látogatásuk során megtekintették a Kesztyűgyárat, a Dunántúli Napló szerkesztőségének munkáját tanulmányozták, tegnap, szombaton két termelőszövetkezetben tettek látogatást. Vasárnapi programjukban Siklós és Harkány megtekintése szerepel. Nagy Bélát tegnap a Megyei Rendőrfókapitánysógon kihallgatták. — Mór többször veszekedtünk, március 3-án Is vitatkoztunk. Élettársam ezután elment tőlem a szülei lakására. Azt akartam, hogy jöjjön vissza. Ezért március 8-án este motorra ültem és lakásuk közelébe mentem. Láttam, hogy a lakásban világosság van, szól o televízió. Ott ültem o hóz közelében, — elbújva. Arra vártam, hogy élettársam kijön és akkor kérem, hogy jöjjön vissza. De nem jött ki. Akkor elhatároztam, hogy megfojtom. Igaz, erre már korábban is gondoltam, mert mielőtt a ház közelében elbújtam —, gyógyszert vásároltam. Ha nem jön, megfojtom, én pedig öngyilkos leszek, — ez volt a szándékom. Este tíz óra felé lehetett, amikor o villanyt leoltották és elcsendesült o lakás. Akkor az éléskamra ablakán ót bemásztam, az éléskamrában találtam egy bónyászfejszét, azzól bementem a szobába. Kelemen Zsuzsa észrevett. Mit akarok? — kérdezte. Mór ütöttem is, akit értem ... Ezután eldobtam o fejszét és elszaladtam. Motorral hazamentem, zsebre tettem a vásárolt idegnyugtatót és elindultam gyalog az erdő felé. Ügy gondoltam, hogy oz erdőben lefekszem, az összes gyógyszert beveszem és így leszek öngyilkos. A gyógyszert bevettem ... A gyógyszer hatására eszméletét vesztett Nagy Bélára a körzeti megbízott rendőr talált rá. A bűnügy részletes vizsgálatát a rendőrség folytatja. (toy) Április 6-10.: V. kamrakórus fesztivál Pécsett Egy hónap múlva, április 6-«. 10-e között immár ötödik alkalommal rendezik még á Pécsi Kamarakórus Fesztivált, A ma mór jubileumi találkozó gondolatát először 1963-ban vetette fel a Népművelési Intézetben Forral Miklós Kossuth-díjas művész. A Pécsi Nevelők Háza együttese vállalta a házigazda szerepét, s a Városi Tanács, oz SZMT és a minisztérium támogatósával 1964-ben meg is rendezte az első találkozót Akkor a résztvevők és a rendezők együttesen kérték: maradjon hagyományos a kamorakórusok pécsi fesztiválja. Azóta a kórusok mintegy kétharmada rendszeresen visszatér két-háfom újabb kamorakórus kíséretében a pécsi találkozóra. Az idei fesztiválon 16 hazai és két külföldi kamarakórus — csaknem ötszáz szereplő — vesz részt. Eljönnek a négynapos találkozóra a megyék és a megyei jogú városok ének— zenei szakreferensei. Egyik-másik helyről többen is, például Nyíregyházáról a Szabolcs megyei Karnagyi Klub mintegy harminc tagja jelentette be részvételét. A résztvevő együttesek: a Budai Kórustársaság; a KPVDSZ Bartók Béla Kamara- kórusa; a Pécsi Janus Pannonius lány kamarakórus; a Komáromi Monteverdi Kamarakórus; a HVDSZ Szilágyi Erzsébet női kamarakórusa; az Orosházi Madrigál Együttes; a Miskolci megyei Művelődési Központ kamarakórusa; a szekszárdi szövetkezeti Madrigál Kórus; e Budapesti Primavera Kvintett; e Kaposvári Latinka Sándor Művelődési Központ kamarakórusa; a Budai Juventus Kamará- kórus; az OKISZ Ars Muslca Kamarakórusa; az Óbudai Lárry- kamarakórus; a Zeneművészeti Főiskola Liszt Ferenc kamara- kórusa és a Pécsi Nevelők Háza kamarakórusa. A résztvevő két külföldi együttes: a Jam- bol-i Kamarakórus (Bulgária) és a pozsonyi Komörny Zbor Kamarakórus. Az idei kórusfesztivó! tartalmában, követelményeiben kapcsolódik a Janus Pannonius évhez. Április 6-án este, a fesztivál ünnepélyes megnyitásakor, megszólalnak a Janus Pannonius versekre írt kórusművek; a pályázatra beérkezett sikeres zeneműveit is.
