Dunántúli Napló, 1972. március (29. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-12 / 61. szám

tfTt. wérelu» TI DUNANTOLI NAPLÓ 5 Szén« és gázkitörések leküzdése... Négyszemközt a bányarémmel EGY SIKERES ÖNVÉDELMI MÓDSZER: FESZOLTSEGCSÖKKENTÉS ANYAGKIVETELLEL A MECSEKBEN SZINTE SEMMI SEM ADAPTÁLHATÓ - PÉCSI TUDÓS NAGYSIKERŰ KÖNYVE HÚSZ EV EREDMÉNYEIRŐL Az ebé lökés hangnélköfl volt — de monumentális erejű. A vágaton minden összedőlt, s a közeli aknában másfél méterrel megemelkedett a kas. Az első lökést öt másodperc múlva süvítő hang kíséretében újabb követ­te. Hatalmas por támadt, a rakodón nem lehetett látni a villanyokat A harmadik lökés mintegy öt percen át tartott — mennydörgésszerű dübör­géssel kísérve. Az ötödik szinti vájvég- bői kiáramló metán olyan elemi erő­vel ömlött hogy visszaszorította az akna behúzó légáramát Az esemé­nyek rekonstruálása a veszély elmúlta után heteket vett igénybe. 193 ezer köbméter metán szabadult fel, s a gáz által kidobott készlet mennyisé­ge meghaladta ez 1000 köbmétert Mindez 1957. november 4-én, 12 óra 45 perckor történt dr. Szirtes Lajos számára azonban nagyon is mai ez a dátum... ÉLETRE SZÓLÓ FELADAT — Tizenöt éves voltam, amikor tako- rrtófiúként majd csillésként belekós­toltam a bányászéletbe. István-aknán kezdtem, ott ahol a fenti esemény is történt Az 1957-es gázkitörés a me­cseki medencé legnagyobb gázkitöré­se volt Elemzése tulajdonképpen még ma sem fejeződött be. A történtek ta­nulságait szinte minden olyan ország szakemberei vizsgálat alá vetették, ahol reális veszély a gázkitörés. Ti­zennyolc ilyen ország van egyébként a világon. A bányászat történetének első gázkitörését 1834-ben jegyezték fel a franciaországi Loire#-medence Isar bányájában. A világ legagresszí- vebb széntelepeí ugyancsak Francia- országban vannak, a Gard^medencé- ben. Itt a századfordulóig 2000 kitö­rést jegyeztek fel. Nagyon komoly ve­szély a gáz egyes belga bányákban. Egy 1892-ben bekövetkezett kitörés 510 tonna szenet dobott ki — s 25 ember halálát okozta. A világ eddigi legna­gyobb gázkitörése a Szovjetunióban történt, a donyeci szénmedence Ga­garinrő! elnevezett bányaüzemében. 710 méter mélyen, a Mazurka nevű telep provokációs robbantását kőve­tően, 250 ezer köbméter metán tört ki - 14 ezer tonna szén kíséretében. Ilyen hatalmas energiák legfeljebb ha atornrobbantásnál szabadulnak fel. Hazánkban a mecseki és a nóg­rádi medence bányászainak kell nap mint nap szembenézniük a legalatto­mosabb bányarémmel. Hetvenöt év alatt 519- gázjelenséget jegyeztek fel területünkön, az elsőt 1894-ben. Vi­lágviszonylatban több ezer, s itt a Mecsekben is többszáz az áldozatok száma. ÉLETMŰ AZ ASZTALON A Mecseki Szénbányák Kutatási Osztályán beszélgetünk, a legjelen­téktelenebb külsejű meszesi házak egyikének osztályvezetői szobájában. Előttünk az asztalon egy vaskos, rep­rezentatív kiállítású könyv. „Szén- és gázkitörések leküzdése”. S alatta a szerző: dr. Szirtes Lajos okleveles bá­nyamérnök, a műszaki tudományok kandidátusa.- Cikkek, tanulmányok sokasága után ez a végtermék ... A több mint 300 oldalas, nagyala­kú könyv a gázkitörés témakörének eddigi legteljesebb hazai feldolgo­zása.- De hát ml Is tulajdonképpen e gázkitörés? ' — Dinamikai jelenség. A vájvég környezetében uralkodó tetemes kőzet - és gázfeszültség hirtelen szabadul fel, s ezzel összefüggésben az esetek többségében nagymennyiségű szén, il­letve gáz vetődik ki. Mindebből kö­vetkezik, hogy a gázkitörés elleni küz­delem alapvető célja a föld kérgében tárolt ősenergiák oly módon való fel­oldása, hogy az se a bányászt, se a bánya állagát ne veszélyeztesse.- A provokációs robbantás e mód­szerek közül a legismertebb, s talán az egyik legrégibb is. A gázjelensé­gek tudatos kiváltása kiürített munka helyek mellett ma is általánosan hasz­nált védelmi technológia. De ez a módszer új veszélyeket is hordoz ma­gában, hisz a mélység növekedésével nő a késve bekövetkezett kitörések száma ... A problémakör lényegénél va­gyunk. Sokfajta védekezési módszer van, ezek azonban adott kőzet- és gázviszonyok között jönnek létre. Ez tehát azt jelenti, hogy nincs egyedül üdvözítő módszer. Nehéz, sőt nem egy­szer lehetetlen az adaptáció: ami egyik bányában, illetve széntelepben jó volt, az a másik helyen végzetes bajt okoz ... LÁTVÁNYOS GYŐZELEM 1969 második felében István I. akna továbbmélyítése során elérték a hírhedt 7-es számú telepet, mely kilenc évvel korábban, 1960. szeptember 9­én, egy rettenetes erejű gázkitörés al­kalmával 1180 tonna szenet vetett ki. A bányászok gyilkos telepnek nevezik ezt a szénvonulatot. A telep haránto­lására a Kutatási Osztály instrukciói alapján készültek fel. — Több felderítő fúrással meghatá­roztuk a telep pontos helyzetét, majd nyolc nagyátmérőjű fúrólyukkal nagy mennyiségű anyagot vettünk ki a te­lepből. A 120 mm átmérőjű fúrólyu­kakkal összesen 47,4 köbméter szenet vontunk így ki a veszélyes övezetből, mely egyébként e művelet ideje alatt is rendkívül agresszíven viselkedett. A gáz kiáramlása néha olyan erőteljes volt, hogy 15 méteres gejzíreket ve­tett. A nagy mennyiségű anyag kivé­tele átrendezte a munkahely körzeté­ben a feszültségeket, s fel is oldotta azokat. Az akció sikerrel járt: az ak­namélyítő brigád áthaladt a telepen — a legkisebb baj nélkül. A sok apró siker után ez volt az első igazán lát­ványos győzelmünk. — Ez a könyv tehát egyben azt is jelenti, hogy a csata sorsa eldőlt...? — Ez, sajnos, még messze van. Egy korszak zárult le, ez minden. Kezünk­ben van féltucatnyi módszer — köztük a feszültségcsökkentő előfúrások, az anyagkivétel, az átnedvesítés, illetve a kimosatás módszere —, s ezek körül­tekintő alkalmazásával nagymérték­ben csökkenteni tudjuk a veszélyt. Ar­ról azonban még szó sincs, hogy ez a veszély elmúlt volna. Húsz év alatt mindenesetre nagy utat tettünk meg. Magyarországon húsznál kevesebb ku­tató, illetve szakember foglalkozik ez­zel a témával tudományosan, de amit csinálunk, arra tucatnyi ország felfi­gyelt SZORGALOM ÉS ELHIVATOTTSÁG Dr. Szirtes Lajos hat évi bányamun­ka után 1939-ben iratkozott be a pé­csi bányaiskolába. 1943-ban lett tech­nikus. Az egyetemet — nappali hall­gatóként —, 1949-ben kezdte — két gyerek mellett. Amit elért, az tehát több, mint egy ember müve — az eredmények mögött ott van a csa­ládja is. Az egyetem után üzemi évek következtek, majd az aspirantúra. 1957-ben a Kutatási Osztály vezetője lesz — 1960-ban pedig kandidátus. Disszertációjának címe: Feszültségát­rendezés. — Hívtak az egyetemre, de hát nem nekem való az. Én bányásí voltam, az is maradtam, a bányász pedig bánya nélkül semmit sem ér. Ötvenhárom éves. A kérdésre: és most mi következik, kissé fáradt mo­sollyal válaszol: — Természetesen a gázjelenségek vizsgálata. Milyen összefüggés van szén és gáz között? A szén gázelnyelő képessége, a szén mechanikai tulaj­donságai, a gózlecsapolás — még mindmegannyi megválaszolatlan, vagy csak részben megválaszolt kérdés. — Boldog? — Nagy dolog az életemben ez a könyv, nem tagadom. Igazán boldog azonban csak akkor leszek, ha látom, hogy azok, akikre gondoltam, tudomá­sul veszik, elhiszik és megszívlelik, amit a könyv előszavában mindennél őszintébben írtam. „Ajánlom e köny­vet azoknak a munkatársaimnak, akikkel csaknem négy évtizede küz­dők a váratlan szén- és gázkitörések ellen, és különös szeretettel fiatalabb munkatársaimnak, akiknek a feladata lesz a jövőben az egyre erőteljeseb­ben jelentkező veszély megfékezése és megszüntetése ..Békés Sándor A PO TE könyvtára ^ A tudományos és szakkönyvtárak a maguk sajátos eszközeivel állnak a nemzetközi könyvév szolgála­tába, tárják fel és adják közkinccsé a tudomány, a technika könyvekben, fo­lyóiratokban és egyéb dokumentumok­ban közölt legfrissebb eredményeit, segítenek tájékozódni az információk rengetegében. E tevékenységük által a passzív ínformálódás aktív informá­lássá válik, s a könyvtárak segítő munkája nyomán új, a tudományos fejlődést szolgáló, esetleg világra­szóló felfedezések születhetnek — az egész emberiség érdekében. kötetnyi szakkönyv anyagban pedig a különböző szakágak iránt érdeklődök megtalálhatják a számukra legfonto­sabb irodalmat. , Könyvtárunk a nemzetközi, cserekap­csolatok lehetőségével is igen gazdag anyaggal gyarapítja állományát. Ál­landó partnereink két testvér egyete­münk: az Erfurti Orvosi Akadémia és a Lvovi Orvosi Intézet könyvtárai - ezeken kívül több mint 25 intézmény könyvtárával állunk állandó kiadvány­cserében. A Magyar Tudományos Aka­démia könyvtára és az Országot Széchenyi Könyvtár nemzetközi kap­csolatok osztály rendszeresen gyara­pítja könyvtárunkat külföldi csere­anyagából, a Genfben működő A Pécsi Orvostudományi Egyetem könyvtára szintén magáévá teszi a nemzetközi könyvév gondolatát: mi­nél több kézbe tudományos szakköny­vet, minél intenzívebb tájékoztatást a tudományok művelői számára. Az alig több, mint 10 éves múltra visszatekintő könyvtár az Orvostudo­mányi Egyetem új, központi épület­tömbjében helyezkedik el. Munkaszo­bái, korszerű olvasószolgálati helyi­ségei, raktározási rendszere és techni­kai felszereltsége révén igen nagy se­gítséget nyújt városunk és megyénk orvosai, orvostanhallgatói és a termé­szettudományos érdeklődésű szakem­berek számára. A könyvtár az egyete­men folyó oktató, kutató és gyógyító munka hatékonyabbá tétele érdeké­ben gyűjti az orvosi és határterületi szakirodalmat, lehetőleg teljességre törekedve a magyar orvosi szakirodal­mat (a népszerűsítő irodalom gyűjtése a Megyei Könyvtár feladata), váloga­tó jelleggel szerzi be a külföldi könyv­piacon megjelenő tudományos orvosi és természettudományos műveket és folyóiratokat. A szükségletnek megfe­lelően szerzi be a kémiai, fizikai, bio­lógiai és matematikai szakirodalom jelentősebb kézikönyveit, tankönyveit. Nagy súlyt helyez az oktatók és hallgatók ideológiai képzésének se­gítésére, ennek megfelelően a marxizmus-leninizmus klasszikusainak és a modern politikai, szociológiai műveknek egyenlő értékű jelentőséget tulajdonít beszerzési politikájában. Könyvtárunkban 50 férőhelyes ku­tatói és külön 120 férőhelyes hallgatói olvasóterem áll látogatóink rendelke­zésére. Ezek polcairól ki-ki maga vá­laszthatja ki a folyóiratokból, segéd­könyvekből, lexikonokból stb. a szá­mára megfelelő anyagot. A több mint 1200 folyóirat (melyből mintegy 900 féle külföldi) bőséges lehetőséget nyújt a korszerű, gyors és legfrissebb informálódáshoz. A több mint 60 000 Egészségügy! Világszervezet (WHO) kiadványait pedig szinte hiánytalanul megtalálhatják olvasóink könyvtárunk­ban. Kölcsönzés! forgalmunk, könyvtár- közi kölcsönzésünk évről évre emelke­dő statisztikai adatai látogatóink egy­re növekvő olvasási igényéről tanús­kodnak. A tudományos diákkörök tag­jai már minőségi követelményekkel válogatnak az irodalomban és a ma­gyar nyelvű anyag mellett egyre töb- iä, gén keresik az idegennyelvű folyóira- ' tokot, monográfiákat. Kutatómunkájuk kezdetén első lépéseiket nálunk te­szik meg - s ilyenkor egy kicsit peda­gógusoknak is érezzük magunkét, érezzük a felelősséget, hogy ifjúsá­gunk érdeklődő rétegének helyes út­mutatást tudjunk adni. Megismertet­jük velük az indexek, katalógusok és források rendszerét, hogy a további­akban már önállóan tudják használni kutatómunkájukban. Modem könyvtár korszerű technikai felszereltség nélkül ma már nem tud­ja kellőképpen ellátni a szakemberek egyre növekvő igényeit. Reprográfiai műhelyünkben kétféle gyorsmásoló­gép szolgáltatja a szükséges fénymá­solatokat, a közeljövőben beinduló nyomdai sokszorosító gép pedig külön­nyomatok, előadások, egyetemi kiad­ványok előállításával segíti majd a tudományos igények kielégítését. A lyukszalagos, adattárolásra alkalmas írógépünk a katalógusok szerkesztésé­hez, egyes kiadványok összeállításá­hoz nyújt segítséget. A szakirodalom olvasásának jelen­tőségét szeretnénk minél intenziveb­ben tudatosítani, mert az a jó szak­ember, oktató és tudós számára nél­külözhetetlen, Ehhez könyvtárunk min­den rendelkezésre álló eszközével sze­retnénk hozzájárulni. Rúzsásné dr. Faluhelyi Vera Zenei krónika Ferencsik János és az Állami Hangversenyzenekar hangversenye NAGY SZÜKSÉG VAN arra, hogy Időről időre a legmagasabb hazai művészi szintet képviselő zenekarok játékában gyönyörködhessen a pécsi közönség. A személyes találkozás akusztikai élményének varázsát nem pótolhatja a hanglemez, se a rádió, sem pedig a tévé. A Magyor Állami Hangversenyzene­kar igazi nagyzenekarként érkezett Pécsre, közel száztagú együttesét alig sikerült elhelyezni a Liszt-terem színpa­dán. Sztravinszkij Le sacre du prin- temps-jában szükség volt is a nagy apparátusra! Hallatlan energiákat, ősi, vad indulatokat szabadít fel ez a csaknem hatvan éve keletkezett gigá­szi mű. Tavaszi áldozatnak, a Ta­vasz megszentelésének fordítják a po­gány rituális szertartássorozatot meg­elevenítő táncjátékot. A hangverseny- termi változat megértéséhez — hason­lóan a legtöbb igazán jó zenéhez — nincs, szükség a történés ismerésére, ez a zene önmagában is ícpen jelenté­keny, századunk egyik legnagyobb ha tésu zenei alkotása, A kérlelhetetlen ritmus, a sokszor alig elviselhető hang­erő, a makacsul ismétlődő és fokozó­dó motívumok, a különleges hangsze­relés lenyűgözik a hallgatót. Ez a ze­ne nem tetszeleg a hagyományos „szép” szerepében, ugyanakkor uj szépségeszményeket állít a közönség elé. (Ugyanezt a tendenciát figyelhet­jük meg Bartók számos kortárs, fia­talkori művében, például a címében is tüntető Allegro barbaro-ban.) A felejthetetlen előadás legfőbb erénye is a nagyszerű ritmus volt. Fe­rencsik János hallatlan ritmikai biz­tonsággal épített és formált, zeneka­ra érzékeny hangszerként példamutató ritmikussággal váltotta valóra a kar­mester nagyvonalú, magával ragadó elképzeléseit. Reméljük, hogy a hosz- szantartó Vastaps nem csupán a nagy­szerű előadói produkciót köszöntötte, de azt is bizonyítja, hogy immár két évtizede következetesen nevelt közön­ségünk érdeklődéssel és értőn fogad­ja a „legvadabb” modern zenéket is, ha ráérez azok igazi jelentőségére. Csajkovszkij V. szimfóniája egészen más világot állít elénk, bár a két szer­ző között időben sem áll több egy nemzedéknyi különbségnél. Csajkovsz­kij zenéjében a dallam a legfonto­sabb elem, továbbá az a gazdagon hullámzó érzelmi világ, amely dina­mikusan formálja e dallamvilágot. Fe­rencsik János klasszikus tisztaságban varázsolta elénk a népszerű romanti­kus alkotást. Előadása mentes a ro- mantizáló elemektől, hisz abban, hogy ez a zene önmagában, minden külső sallangtól mentesen is tetszeni fog. Minden elem megkapja a maga he­lyét és jelentőségét: a mellékszólamok is élnek, a „kísérő" szólamok soha. nem válnak jelentéktelenné, olyan ef­fektusokat fedez fel és hoz ki a parti­túrából, amelyek a mű ismerői részé­re is az újdonság erejével hatnak. A legemlékezetesebb talán az, ahogy Ferencsik János az egyes íveket for­málja, a fokozások során mindig eljut a csúcsra és az ő csúcspontjai nem esnek össze, hanem a legzeneibb ter­mészetességgel folynak vissza a ha­talmas mű szélesívű hömpölygésébe. Hiába a virtuóz karmesteri techni­ka, a nagyszerű zenei elképzelés, ha a zeriekar nem képes a hangzó anya­got egyenrangú társként kibontani. Azért volt kivételes élményben részünk, mert ezúttal semmilyen gátló körülmény nem zavarta a muzsikálást. A zenekar szólamaiban-egészében igazi egység­nek bizonyult s képesnek a karmesteri intenció megvalósítására, Nagy kedv­vel muzsikáltak, sokszor érezni lehe­tett, hogy „összekacsintanak” a kar­mesterrel, sőt a közönséggel is: nem szégyelljük élvezni ezt ‘ a muzsikát sem! Bár a zenekari csoportok és az egész együttes színe, hangzása nem nyújtott kiemelkedő élményt, számos gyönyörű pillanatot élveztünk a ma gas színvonalú előadás egészében: a lassú tétel kicsengését aligha felejtik el, akik hallhatták, KÖZÖNSÉGÜNK ízlését, ítélő kész­ségét nagymértékben befolyásolhatta, hogy korunk egyik kiemelkedő művé­szét láthatta kiváló együttese élén. Szívből kívánjuk, hogy minél sűrűbben részesüljünk hasonló élményekben! Szesztay Zsolt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents