Dunántúli Napló, 1972. március (29. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-11 / 60. szám

6 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1972. március 11. Mindennap elmegyünk megettük... [x" A fémfog nem szuvasodik... A műemléki leírások megle­hetősen szűkszavúak. Felsőma­lom utca 9.: későbarokk lakó­ház, épült az 1780-os években. A táblát sokan megszokták, nem nézik. Műemlék, s a tábla szerint a múlt század elején épült Akad olyan vélemény is, amely a ház megszületésének idejét még korábbira teszi. Kétszáz esztendős. Legalább annyi. Tímárműhely és lakás volt - az akkori szokások sze­rint a földszinten működött az üzem, az emeleten pedig a mester lakott, családjával. Szembetűnik azonnal, hogy miben különül el a szomszédos házaktól: a foglalkozásnak megfelelően hatalmas bőrszá- ritó padlás is épült amelynek jellegzetes zsalus spalettái ki­fejezetten szép látványt nyúj­tanak. A nagy kapu ive alatt belátni az udvart A ház hátsó szárnya messze nyúlik — a né­zőt izgalomba hozhatja a két­száz éves mű építőmesterének képzelőereje, s a nagyszerű felimerés: hogyan lehet a szé­pet a praktikussal ötvözni? Az udvaron, a hátsó szárny tulaj­donképpeni földszinti részén boltíves, hatalmas termek so­rakoznak. Valaha itt voltak a meszesgödrök, a bőr cserzése, kikészítése itt folyt A mennye­zeten néhol még látszanak ■ csúszdák helyei, amelyeken ■ már kikészített, száradnivaló bőrt a padlásra húzták. Két boltív az udvar felé: elütnek a ház falának okkersárgo színé­től, egyiken vasrács. Eredeti állapotban hagyták. A feljáró a kapu alatt bal­ra található. Viszonylag ala­csony, hangulatos lépcsőház, tágas verandarész. A Malom utcai oldal rövidebb, a folyosó hátrafelé folytatódik. Ablakai­nak ívei az udvar felé néznek. A padlásfeljáró a verandáról nyílik, A padlás világos, ha­talmas és szellős. Közepetáján füstölő dagad ki a kéményből. A gerendázat szép szerkezetet mutat. A hátsó szárny fölött nagy deszka-csapóajtó, bizo­nyítéka a hajdani csúszdának. Akad efféle bizonyíték több is. O Ipari műemlék ez a ház, s ennek az iparnak is hosszú tör­ténete van. Már a mohácsi vész előtt ismertek Európa pia­cain a magyar bőrök. A tö­rök Időkben már Pécsett is mű­ködtek bőrösmesterek, ez az akkori adójegyzékből kiderül. Természetesen találkozhattunk volna török mesterekkel is, akik nagyon értettek a bagaria és a kordován, a fehér és a vörös — a színes bőrök készí­téséhez. Később a bőripar, amely elsősorban a helyi igé­nyeket elégítette ki, másfelé is terjeszkedett Kereskedelmi kapcsolatok alakulnak Eszék­kel, Kanizsával, a Dunántúl na­gyobb városaival. Ezekben az időkben épülnek ezek a jelleg­zetes tímárházak. Itt már ma­nufaktúrákat találni, sok segé­det foglalkoztató üzemeket Külöhben a tímárok voltak azok az úttörők, akik először törték ót a céhek működési kereteit, s létrehozták a na­gyobb, igényesebb műhelyeket Az ősi pécsi iparok között a tímárság szerepel. A korai ka­pitalizmus idején tűnik el a műhely-jelleg, s e hajdan vi­rágzó ipar a szabályok szerint egy-két kézbe kerül. Ne is menjünk messzire, a nevek mindent elmondanak: Erreth, Krauthsack, Höffler — tulajdon­képpen a mai Pécsi Bőrgyár megalapozói voltak. ❖ Mindennap elmegyünk mű­emlékeink mellett Ez a tímár­ház Pécsnek nagyon szép em­léke, talán ideszorulhat egy szerény javaslat. A bőriparnak két olyan reprezentánsa műkö­dik városunkban, mint a Kesz­tyűgyár és a Bőrgyár. Történe­tük, fejlődésük kis múzeuma lehetne ez az épület amely ma lakóház, s elférne benne a város ipartörténeti múzeuma is. Méltó volna rá. Kampis Péter Ki gondolná, mi mindent hord magával az átlagember a kala­pon, esernyőn, táskán kívül. Ko­baltot, krómot, molibdént és ... Protenit B-t. Ne tessék megle­pődni az utóbbiakat a szájban viselik. Hiúság — 32 fog a ne­ved!? Csak részben igaz. A jó fog nemcsak esztétikai, egészségügyi követelmény is. * Pécs, Bem utca 20., a proté­zisgyár székhelye. Égnek a Bunsen lámpák, kattognak az ál-állkapcsok, pörögnek az apró köszörűkövek, olvad a műanyag, csurran a gipsz, cseng a sok ap­ró üllő. A Fogtechnikai Válla­lat 8-as számú részlegénél vá­gunk. Szűk műhelyek, úgy pasz- szolnak a székekbe a techniku­sok, mint egy alsó jobb hármas... A levegő fojt — a tüdők elől a gázláng lopja el az oxigént. Minden asztalnál külön reszort: itt a hidak készülnek, ott a sza­bályozókészülékek, amott a pro­tézisek ... Évente tízezer alsó- felső, azaz teljes fogsor, s közel nyolcezer szóló-fog kerül a meós elé. — Idénymunka ez — mondja Földes György mmőségellenőr. — A nagyobb ünnepek is kiürí­tik a pénztárcákat: s ki várná fog nélkül a karácsonyt... ? Nyáron azonban az üdülés miatt elmarad a pótlás. így néha dömpingszerűen érkezik a megrendelés, máskor meg alig akad valami. S a ha­táridőket a legnagyobb tumul­tusban is tartani kell — a pá­ciens lecsiszolt fogakkal vár. Harapásra készen ... Nézem a tálcát A fémfogak ezüstösen csillognak. Úgy mondják, az anyaguk félnemes­fém: ergo. Tartós. A protézis­váz többnyire Protenit műanyag — egy mosolynál fogínyként lát­szik. A fogak tizenkét színárnya­lata van raktáron, a szürkéktől a tejfehérig. Az erős dohányo­sok, pipázók előre sárgított fo­gakat kapnak. Ügy illik a többi közé, hogy még a jó megfigyelő sem veheti észre ... Mire kell vigyázni egy tech­nikusnak? A pótfog ne defor­málja a szájat, ne pöszítse a beszédet. Jól tartson, s ne csak a kézben legyen esztétikailag szép. A szájpadlás pedig tága­san maradjon. Bölcsességfo­gat nem csinálnak: száznégy fo­rintból kerül ki, egy 28 fogas protézis. Persze, nehéz dolguk van, a fogorvostól megérkező gipszminta mellé nincs az igény­lő csatolva. így általában négyszeri próba után válik hor­dozhatóvá a rógóberendezés ... Miből éltek a régi magyar írók? Elöljáróban mindjárt lesző- 1 gezhetjük: nem írásaikból! írás- ; ra az alkotási vágy, az édes onyanyelv pallérozása, vallási j és politikai okok, nevük meg- ! örökítése késztette őket. A könyvkiadás a kapitalizmus ha­zai kialakulása után lett csak foglalkozás, az írói hivatás pe­dig szűkös megélhetést is nyúj­tó tevékenység — keveseknek. A felszabadulás után változott meg a helyzet, olyképpen, hogy a legnevesebb írók műveikből is meg tudják keresni kenyerü­ket. A magyar irodalom első latin és magyar nyelvű emlékei szer­zetesek és világi papok nevé­hez fűződnek. A nagy humanis­ta költő, Janus Pannonius pécsi püspökként a maga örömére szerezte verseit, amelyeket kül­földön is nagyra becsültek. A reformáció bibliamagyarázó, hitvitázó papjai a szabadabb szellemért küzdöttek, de csak erkölcsi sikereket arattak. Tinó­di Lantos Sebestyén (1505— 1556), Török Bólint, Nádasdy Tamás, Báthory András és má­sok udvarában élt; históriás énekei előadásáért tartották. „Cronica" című munkájáért — mert Ferdinándnak ajánlotta — 50 arany forint jutalmat ka­pott. Balassi Bálint, a hányatott életű főúri költő versei legin­kább kéziratos másolatokban forogtak; szerelmes versei, írói munkásságának remekei csak 1874-ben kerültek elő a zólyom- radványi könyvtárból. Irinyi Miklós maga adta ki munkáit A felvilágosodás íróinak leg­nagyobb része honorárium he­lyett inkább csak börtönbünte­tést szerzett. Csokonai, második világirodalmi mértékkel is mér­hető költőnk, a költői-írói mes­terség hazai semmibevevését csonkán maradt színdarabja címében mondja ki: „Méla Tempefői, avagy az is bolond, ki poétává lesz Magyarorszá­gon”. Munkáit előfizetés segít­ségével, mecéngsok igénybevé­telével (Széchenyi Ferenc, Fes­tetics stb.) próbálta kiadni, de hihetetlen nyomorban,élt és éle­tében mindössze két könyve lá­tott napvilágot. Amikor 1805- ben meghalt, csak adósság ma­radt utána. Kazinczy, a magyar irodalom nagy szervezője írói munkássá­gáért a hatalomtól 2387 nap börtönt szenvedett. A kiadók lanyha érdeklődése következté­ben tizenöt kötetre tervezett összkiadásából csak kilenc kötet jelenhetett meg. Állandóak vol­tak anyagi gondjai, gyalog járt be Újhelyre, ahol a levéltárat rendezte. „Én éjjel-nappal pénzt csinálok — de csak álmaimban” — írja. Levelezésében gyakran találunk utalást a mostoha kiadói viszonyokra. Előfizetőket kellett gyűjteni, mert a kiadó nem kockáztatott. Horváth Adóm így ír neki Füredről 1788. december 7-én: „Románodra én hirtelen prenumerónsokat nem kapok .. . Kapok-e csak egyet is, nem tudom. Igaz, hogy ná­lunk magyarok laknak, de nem nem tudom mi által, úgy meg vannak igézve, hogyha könyv­ről való tudósításokat mutatok és javaslok nekik, többnyire csak mosolygással felelnek — pénzzel senki sem kínál”. Vörösmarty fiatal kora óta írt. Nevelősködött, juristásko- dott, de 1826-ban Pestre költö­zött, hogy „független ember és író maradjon”. Pesten a nélkü­lözés várja; az a szerencséje, hogy 1827-ben, az Auróra Kör tagjainak ajánlására, rábízzák a Tudományos Gyűjtemény szerkesztését — szerény évi fi­zetéssel. írásaiból él, de tele van adóssággal, s amikor meg­hal, a támasz nélkül maradt családot Deák Ferenc gyűjtése menti meg a nyomortól. A tizenkilencedik század har­mincas éveiben megindult di­vatlapok, az újságok már ho­noráriumot is fizetnek. Megélni nem lehet ugyan belőle, de mégis fejlődést jelent. Petőfi először mint a Külföldi Regény­tár fordítója kap honoráriumot. 1844-ben azonban sokáig hiába keres kiadót verseire, végül is a Nemzeti Kör adja ki. Ebben az évben kerül az akkor indult Pesti Divatlaphoz segédszer­kesztőnek. De már a következő esztendőben kilép a szerkesztő­ségből, bár verseit továbbra is itt publikálja. Vándorol és ír. 1847-ben megjelent összes ver­seiért ugyan tekintélyes honorá­riumot kap, s bár nevét ismeri az egész ország, az anyagi gondok fiatal élete végéig elkí­sérik. G, F, Világért se nehezteljen a fog­híjasok népes tábora. Hiszen ezt az állapotot kevesen kerül­hetik el. Úgy hírlik, hogy az öt­venesek a főigénylők. A fiata­labbaknál egy-két fog kiesik, a gondozás hiánya megviseli apró fog — szekszepilt adhat Senki sem feltételezi, hogy éjjel po­hárban áll — vízkörzéssel... * Huszonkét technikus naponta többszáz fogat illeszt a helyé­társaink sorsát — sokszor raj­tunk múlik, hogy mennyire tud­juk elodázni a fogásszal való ta­lálkozás határidejét. Próbáltam tanácsot kérni: Milyen fogat vá­lasszak, ha majd eljön az idő ... ? — Lehetőleg ne tejfehéreket és abszolút szimmetrikus fog­sort, — oktat a szakember. — ; Bár mindenkinek az a célja, hogy műfogát eltitkolja — mégis ragaszkodnak a precíz munkához. Néha nem árt egy „hanyagul" elhelyezett fémfog a 28-as protézisbe. Azt a lát­szatot kelti, mintha az az egy lenne csak műfog. Aztán a sok barna közé ne tegyünk rikító fehéret, s kerüljük a mértanilag szabályos sorokat Néha egy- egy kétoldalt kijjebb álló szem­PÓDIUM OPERETT-EST. Ágoston Edit is fellép a Magyar Te­levízió legközelebbi operett­estjén, amelynek felvételei március 21-én lesznek. * í/nYITÖ-MESEBAL. Sólyom Katalin Meseból című óriási sikerű önálló estjével nyitja meg kamaraelőadásainak sorozatát a Budapesti Bar­tók Gyermekszínház. Április utolsó vasárnapján lesz a megnyitó és május vala­mennyi vasárnapján előadja műsorát o Bartók Színház­ban. O FÖ15ZALLOTT A PAVA, aX KISZ jubileumi ünnepi est­jén, amelyet a Vígszínház­ban rendeznek meg, a Pécsi Balett előadja Eck Imre Föl­szállott a páva című, Kodály művére írott balettjét (Ké­pünk: a Fölszállott a pává­nak a nép mellett egyetlen főszereplője Bretus Mária). ❖ ELADOTT MENYASSZONY. Ezzel a címmel forgat fil­met a televízió, amelyben szerepet kapott Pásztor Erzsi is. re. Azon igyekeznek, hogy koszte- lásunkat ismét a régi formában végezzük, diót törjünk a hídon™ Ismerik a protézis-vicceket? Né­hány évig felszabadultan nevet­tünk rajtuk, aztán már csak egy kényszerű vigyorra telik, s vi­gyázunk, hogy nyelvünk hegyé­vel megtartsuk a kivehető fog­pótlást ... 5 ha már egyszer eljön az az idő, amikor rizikó karamellába harapni, hát ne keseredjünk el. A porcelánfog nem szuvaso­dik... Kozma Kroó György: Bartók-kalauz Ezt oz útmutatót az író is, , a kiadó is a hangversenyláto- j gató közönség kezébe szánja, j Bartók zenekari, színpadi és ka- ! maraműveihez igyekszik beve- j zetéssel szolgálni, kezdve az : 1903-ban komponált Kossuth- szimfóniai költeménytől a befe­jezetlenül maradt III. zongorc- ; versenyig, sőt, a Bartókot élete utolsó perceiig elkísérő posthu- mus Brácsaversenyig. Értékes tá­jékoztatással szolgál a művek j keletkezésének története, formá- | ja, nyelve. Minden alkotás is­mertetésének elején tájékoztat a kompozíciós munka, a hang- szerelés, továbbá a bemutatás helyéről és időpontjáról, a mű­vet megszólaltató hangszerek- ről, az időtartamról és a kiadó­ról. Függelékként közli a Hun­garoton hanglemezeken eddig megjent Bartók művek jegyzé­két. Hogy Bartók zenei hagya­tékának kevésbé játszott, kevés­bé ismert, nehezebben megkö­zelíthető része is eljusson a hallgatóhoz, időről-időre segít­ségül hívja a hanglemez-adta lehetőséget és egy-egy lényeges fordulatra, hangulatra, képre magában a zenei anyagban mutat rá. A könyvhöz csatolt 30 cm-es mikrolemez így szerves részévé válik a Bartók-útmutató- nak, kár hogy emiatt a kötet túlságoson nagy mérete nem te­szi alkalmassá arra, hogy erede­ti céljának megfelelően hang­versenyen kézben tartsuk. (Ze­neműkiadó). — nt — Hűlőszcrviz Pécs: 11-52 Komló, 12-36 Mohács: 4 19 Siklós: 2-40 Helyszíni javítás 24 órán belül, gépek ki- és beszál­lításáról gondoskodunk. TÍMÁRHÁZ Kobalt, króm és műanyag — a szánkban

Next

/
Thumbnails
Contents