Dunántúli Napló, 1972. március (29. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-11 / 60. szám

1972. március 11. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 7 Huszonötezer művelet másodpercenként Bemutatkozik a ROBOTRON 21 H Ion hajtóművel a Nap felé Egy űrhajó több bolygót érint majd — 1980-ig rendszeressé válik a naprendszer kutatása A drezdai VEB Kombinat Ro­botron cég legújabb terméke az R 21 közepes teljesítményű elektronikus adatfeldolgozó be­rendezés. A prototípus másfél éve készült el. és ez év végére tíz Robotron 21 számítógép hagyja el a gyárat. A drezdai központi gyár tizennyolcezer munkást és háromezer kutatót foglalkoztat. Az NDK kormánya viszonylag rövid idő alatt óriási tőkebefektetést hajtott végre a számítástechnikai iparágban, melyhez nagy szellemi koncent­ráció is párosult A rendkívül jót szervezett cég a számítás- technika fejlesztésével, az ezzel összefüggő feladatok végrehaj­tásával, beleértve a kutatási te­vékenységet is, előkészíti ^ és szervezi a gyártást ellenőrzi gyártmányait Gondoskodik a felhasználók részére a megfele­lő alkatrészek pótlásáról, vevő- szolgálata pedig az üzemzavar elhárítás segítője. A cég fel­adata a számítástechnikai szak­emberek kiképzése is. Lipcsében kitűnően felszerelt oktatóköz­pont segíti a képzést Komplet­ten felszerelt gépparkok, labora­tóriumok. ipari tv könnyíti a hallgatók ismereteinek bővítését A különböző ágazatokban 600 ember foglalkozik a szakembe­rek képzésével: évente 14'ezren hagyják el az oktatóközpontot Az oktatásban résztvevőknek az egyes résztanfolyamok után vizs­gát kell tenni. Két tanfolyam tí­pusban folyik az oktatás: az al­kalmazás technika és a műszaki fenntartás területén. A szerve­zők. programozók és az operá­torszemélyzet képzési ideje két héttől két hónapig terjed, a kar­bantartó személyzet tagjai fél­éves oktatásban részesülnek. A ROBOTRON 21 harmadik generációs berendezés, az elekt­ronikus számítástechnika egysé­ges rendszerének jellemzőivel rendelkezik és ahhoz harmoni­kusan kapcsolódik. A géphez különböző egységek kapcsolha­tók, melyeket különböző szocia­lista országok gyártanak, vagy fognak gyártani. A gépet többek között a viszonylag nagy köz­ponti tárolókapacitás, valamint a lemezorientált üzemi rendszer jellemzi, s a közepes nagyság- rendű számítógépekhez sorolha­tó. Másodpercenként átlagosan huszonötezer számtani művele­tet végez. Az R 21-es elektroni­kus adatfeldolgozó berendezés főbb jellemzői: modern feldol­gozási eljárások, multiprogram- zás, korszerű tárolási lehetősé­gek, párhuzamos munka a köz­ponti egység és a kapcsolt be­rendezések között. Ezek alapját o csatornavezérló egységek és a megszakítási rendszer képezi. A számítógép alkalmazási területe igen széleskörű, az elektronikus adatfeldolgozás minden terüle­tén eredményesen használható. Viszonylag nagy központi táro­lója lehetőséget nyújt a tudo­mányos számítások végzésére is. Az adatfeldolgozó berendezés magját a központi egység képe­zi, mely kétcsatornás. A csator­nák mindegyikére maximum nyolc berendezés vezérlőegység csatlakoztatható. A számítógép hat egységből áll. Az adatfel­dolgozás menetét mikro-prog- ramvezérlés biztosítja. A ROBOTRON 21 számára két kódrendszert definiáltak. A 256 lehetséges kombinációból alfabetikus jelek számára fog­lalt 2ó kombináció, a nagy be­tűk további 26, a kisbetűk szá­mára és a numerikus jelekre pedig 10 kombináció áll rendel­kezésre. További kombinációk alkalmazásával írásjelek ábrá­zolása is lehetséges. A ROBOTRON cég termékei betörtek a szocialista piacra, így hazánkba Is. A DÉDÁSZ számí­tógép központjában októberben már üzemei az NDK cég elekt­Üj mágneses lebegő járművet próbáltak ki A Messerschmitt—Bölkow— Blohm repülőgép- és űrhajókon- szern a világ első mágneses le­begő járművét fejlesztette ki és mutatta be a sajtónak a Mün­chen melletti Ottobrunnban, Leussink és Leber miniszterek, valamint Heinz Maria Oeftering, az államvasutak elnöke jelenlé­tében. Leber közlekedésügyi mi­niszter, aki a rázkódásmentesen és zajtalanul haladó, egy sínen lebegő járművet (amely gázok kipufogtatásával sem szennyezi a levegőt) a 600 méter hosszú kísérleti útszakaszon vezette, az utazás után kijelentette, hogy az új jármű „teljesen új utazási érzést nyújt". Mint azt a vállalat a kísérleti utat követő sajtókonferencián kijelentette, a lebegő jármű ki- fejlesztése. amelyet a tudomá­nyos-kutatási ügyek minisztériu­ma szubvencionált, az első sza­kaszban 18 millió márkába ke­rült és 10 hónapig tartott. A nagy sebesség a hagyományos kerék-sín-technikánál nagy fenn­tartási költségeket, rossz minő­ségű utazást és jelentős meg­hajtási problémákat okoz, A mágneses lebegő járműnél az említett nehézségek nélkül órán­ként 600 kilométer sebességet lehet elérni. A mágneses rend­szer, amely biztosítja a jármű­nek a sínen való lebegését, va­lamint — egy lineáris motor se­gítségével — a meghajtást, az energiafelhasználás szempont­jából is jobb más megoldások­nál, például a légpárnás jár­műveknél. Leber miniszter bejelentette, hogy a mágneses-tértechnika alapján már a nyolcvanas évek­ben megépítenek egy útvonalat Hamburg és München között. A vonatok az útvonalon mintegy 400 kilométer óránkénti sebes­séggel fognak közlekedni. Azt követelte, hogy ezeknek a rend­szereknek a továbbfejlesztésére és üzemeltetésére alakítsanak meg egy európai társaságot, minthogy az új nagyteljesítmé­nyű közlekedési rendszer iránt egész Európában igen nagy a kereslet. ronikus adatfeldolgozó beren­dezése. A gép a hőerőmű, a DÉDÁSZ és a szegedi Áramszol­gáltató »Vállalatnak dolgozik majd. A számítógép feladata lesz a számlázás, a készülék- nyilvántartás, a hálózatfejlesz­téssel kapcsolatos számítások, valamint az ügyvitel és anyag- gazdálkodással összefüggő mun­kák ellátása. Ez mellett a gép műszaki és gazdasági számítá­sokat és optimalizóciós megha­tározásokat is végez. A kompu­ter ára meghaladja az ötszáz­ezer rubelt. Salamon Gyula Az űrhajózás és az űrfcuto­tás távlatairól tartott előadást Pécsett dr. Almár Iván csilla­gász. Ebben a nagyközönség előtt kevéssé ismert tervekről, elgondolásokról beszélt, ame­lyek a 80-as évek végéig meg­határozzák az űrkutatás útját. Űrállomások A Föld térségének kutatásá­ban változatlanul nagy szerepet játszanak a mesterséges holdak automatikus műszereikkel. Nem pótolhatják azonban az embert, aki jól felszerelt űrállomásokon j végezhet eredményes kutató- | munkát. Az első űrállomás a Hajótörés napjainkban Vs előfor­dul. Ezért a hajókat bőségesen fel­szerelik mentőcsónakokkal, felfújható tutajokkal, parafából készült mentő­övekkel,^ s tudj’ isten még mivel. Mindez azonban kevésnek bizonyul­hat. Ha pl. a víz hőmérséklete közel van a nulla fokhoz, nem lehet benne huzamosabb ideig tartózkodni. Erős hullámzásban pedig a hajótörötteket felkutatni egyszerűen lehetetlen. Az­tán az ilyen kritikus pillanatokban nincs mindenki olyan állapotban, hogy megkeresse o mentőövet. Két leningrádi mérnök, A. Maran- cev és P. Nyikolszkíj feltalálta a ..mentókígyót”. Segítségével rövid percek alatt, éjjel, esőben és szél­ben, erős viharban, egyszóval a leg­nehezebb időjárásviszonyok mellett is a fedélzetre lehet venni sokszáz, nagy felületen szétszóródott embert. Hogyon történik ez? Á süllyedő hajóhoz siető mentő­hajó tatjáról erős acélsodronykötelet bocsátanak a vízbe, amihez hosszú­kás alakú, műanyaghabból készült úszók vannak rögzítve. A kötél végén néhány felfújható csónak és egy úszóhorgony található. A „kígyóhoz” műanyagháló csatlakozik, amelyik a vízben merőlegesen áll. Ennek kö­szönhető, hogy az emberek még a legnagyobb vihar idején sem csúsz­nak el a kőtél mellett. A mentő fo­kozatosan manőverezve körülkeríti a katasztrófa színhelyét. Az átmérő fo­kozatosan csökken. Az emberek bele­kapaszkodnak az úszókba, felmász­nak a csónakokba. Végül bekapcsol­ják a csörlót, és a mentőkígyó fe­délzetre emeli a hajótörötteket. Szaljut volt, amelynek legénysé­ge a visszatéréskor tragikus vé­get ért. A szerencsétlenség azonban nem vette el az ember kísérletező kedvét, s ez év vé­gén, vagy a jövő év elején kez­dődő amerikai Skylab-program keretében hármas csoportokban tartózkodnak emberek huzamo­sabb ideig — 1, illetve 2 hó­napig — az űrben. A két hónap rendkívül hosszú idő, s nem tud­ni, hogyan reagál az ember szervezete a hosszantartó súly­talansági állapotra. Az eddigi űrutazások vérképi és csont­rendszeri elváltozásokra utaltak, ezért nem is gondolnak egyelő­re olyan űrutazásokra, amelye­ket nem lehet megszakítani, ha az orvosilag szükségessé válik. A későbbiekben 12 személyes űrállomás létrehozását tervezik. Ennek érdekessége, hogy a prog­ramot rakétarepülőkkel kívánják megvalósítani, azaz a szállító fokozatok feladatuk végrehajtá­sa után visszatérnek a tőidre és ismét felhasználhatók lesznek. Holdkutatás A Hold valamennyi tudomány­ág művelői közül legfőképpen a geológusokat érdekli. Az Apollo- program hátralévő két utazása is geológiai célokat szolgál. Az Apollo—16 a Hold magas-vidé­kén, a Descartes kráter környé­kén, az Apollo—17 pedig a Ko- pernikusz-kráter vidékén végez kutatásokat. Hogy amerikai részről mi lesz ezután, azt nem tudni. Hivataloson egyelőre nem terveznek folytatást, magánkez­deményezések vannak azonban, hogy a programból megmaradó rakétákat, felszereléseket hasz­nosítsák újabb Hold-utazások­nál. A vonakodás egyik okaként említik azt az orvosi tapasztala­tot, amely szerint az Apollo—15 Holdra szállt űrhajósai úgy ju­tottak el teljesítőképességük ha­táráig, hogy szervezetük ezt nem jelezte. Ez pedig félelmetes do­log! Térlűtés falfestéssel Nagy-Britanniában ójszerd fűtési rendszert dolgoztak ki, amelynek most várják kereskedelmi értékelését A befűtendő helyiségek falait fűtő­elemekkel permetezik vagy festik be. Az eljárást Teddingtonban a Paint Research Station próbálta ki. A fa­lak jól felmelegednek, de sohasem i lesznek olyan forrók, hogy ne lehes- | sen megérinteni őket Á külö.tbsges ’ festékbevonatot, ame'y a hőt surjá- rozza, a villanyvezetékkel két tapadó j alurníniumfólia-szalag köti össze, eze- 1 két a befestett felület felső és alsó ! széléhez erősítik. A különleges fes- í tékbevonat tárolja és sugározza a hőt. A rendszert 40 fok Celsiusra ár?i- tották be. A feltalálók kijelentették, hogy egy helyiség számára egy fű­tött fal elegendő. A költségek Ang­liában nem magasabbak, mint a normális elektromos térfűtés költsé­gei. Mindenesetre megemlítjük, hogy az angoloknak más fogalmaik vannak a melegről, mint a kontinens lakóinak, úgyhogy a fűtésnek ez a módja a mi igényeinket nem tudná kielégíteni. A fűtő festékbevonat enyhén fekete árnyalatú és valamivel többe kerül, mint az első osztályú festékek. Bolygókutatás A Mars és Vénusz rakéták, legújabban pedig az amerikai Pioneer lényegében megmutat­ják a következő másfél évtized űrkutatási irányát. A majdnem gondolkodó automaták felhasz­nálásával kutathatjuk a közeli és távoli bolygókat. Olyan hiba- felismerő és önjavító rendszerek kidolgozásán fáradoznak a szak­emberek, amelyek csaknem pó­tolják az emberi munkát, közre­működést azokban a messzesé­gekben, ahol a távirányítás már nem oldható meg. A Pioneer—10 az első, amely a kisbolygók övezetén áthaladva kijut a külső bolygók térségébe és hírt ad*a Jupiterről, nap­rendszerünk óriásáról. Egy éven belül várható az első Vénusz— Merkur szonda indítása, az év­tized közepén pedig a Helios* elnevezésű űrlaboratórium a Nap térségéből szolgáltat ada­tokat. Tudományos körökben nagy érdeklődéssel várják a Grand Tour — nagy kirándulás — névre keresztelt programot. A külső bolygók szerencsés együttállása következtében mód nyílik arra, hogy egy-egy űrla­boratórium három bolygót is érintsen; az 1976-ban indítandó a Jupiter, a Szaturnusz és a Plútó, az 1979-ben indítandó a Jupiter, az Uránusz és a Nep­tunusz mellett megy el. Mindkét esetben a Jupiter tömege adja meg a lökést a további úthoz. A kísérlet megismétlésére csak 250 év múlva kerülhetne sor, addig azonban minden bizony­nyal felkeresheti az ember eze-’ két a bolygókat ha nem is egy­szerre, de külön utazások alkal­mával. Ion hajtómű A mai — immár hagyomá­nyosnak számító — rakétahajtó­művek azonban korlátokat szab­nak az űrutazásoknak. Paradox módon földi mértékkel mérve roppant gyorsak ugyan, a boly­góközi utazásokhoz azonban mégis végtelenül lassúak. A nagy kirándulás is csaknem egy évtizedet vesz igénybe. Az uta­zási idő jelentős lerövidítését tennék lehetővé az ion-hajtó­művek, A rakétahajtóművek megfelelő mértékben felgyorsít­ják az űrhajót, amely aztán te­hetetlenségi pályán halad to­vább az égi mechanika törvé­nyei szerint. Az ion-hajtóműben 100 ezer kilométeres másodper­cenkénti sebességgel lehet ki­dobni kis tömeget, s ez bizto- sílhalja az űrhajó ma szinte ■el­képzelhetetlen sebességét. Az Ion-hajtómű az egész úton dol­gozik, így a legrövidebb úton viheti az űrhajót a célja felé. Mai számítások szerint ion-haj­tóműves rakétával 2 és fél év alatt megközelíthető a Szatur­nusz, s 5 évnél nem sokkal hosszobb idő alatt elérhető az Uránusz is. Jelenleg az energia­ellátás okoz gondokat, de a szakemberek bíznak abban, hogy a 80-as évek végére ez is megoldódik, s akkor valóban megszűnnek a távolságok a naprendszeren belül s az ember megismerheti a Világegyetem­nek ezt a parányi szigetét. Hársfai István Az Ikarus 220-as városközi au tóbusz a gyár udvarán Versenyben a Mercedesszel • Mátyásföld, a magyar autó­buszgyártás fellegvára nagy vál­tozásokon ment ót o harmadik ötéves terv időszakában. Idén már 7000 autóbuszt gyártanak: zömmel exportra. A termelés | több mfnt kétszeresére emelke- j dett, s ezt az egymilliárdos be- i ruházás tette lehetővé. Ma na- í ponta huszonegy Ikarus gördül I ki a szerelőcsarnokokból, s a j fejlesztés tovább folytatódik. A gyár három éven belül tízezer Ikarus 200-as típusú modern, a mai igényeket kielégítő városi, városközi és távolsági autóbuszt gyárt. Az Ikarus 200-as család ki- fejlesztése nagy feladat elé ál­lította a gyár több mint kétszáz fős tervező kollektíváját: a ter­vezők asztaláról két év alatt ke­rültek le a gyártásra alkalmas tervek. Hazai tapasztalatok ugyan már voltak, de szemmel kellett tartani az európai élvo­nalba tartozó Mercedes, Kős- bohrer, de a Volvo és a Steyr gyárak által készített kocsikat is. A gyár konstruktőrei tapaszta­latszerzés céljából több nyugati és szocialista autóbuszgyártó cégnél tettek tanulmányutat, az- ■ zal a céllal, hogy korszerű, emel­lett gazdaságos és árban is el­fogadható típust alakítsanak ki. Ez sikerült, annak ellenére is, hogy például a Mercedes cég a hivatalosan kiutazó magyar szakembereket nem fogadta: mintegy élismerve azt, hogy az Ikarus még konkurrens is lehet. Ezt mi sem bizonyítja jobban minthogy a gyár által a mona­cói kiállításon bemutatott Ikarus 250-es távolsági autóbusz a monacói herceg nagydíját nyer­te el a többi nyugati mammut- cég előtt. A magyar autóbuszgyártás ma már rendelkezik azokkal a felté­telekkel, melyek biztatóak a jö­vőt illetően. Az Ikarus 200-as család tizenkét kocsitípusból áll. Az alaptípusból, a nyolc méte­res kocsitól kezdve a húsz mé­teres csuklós buszig minden tí­pus változat kialakítható. A gyár konstruktőreinek jelenlegi fel­adata az, hogy a gyártás során • jelentkező kisebb hibákat kikü­szöböljék. A gyártószalagokról jövőre már csak az új típusú 200-as kocsik gördülnek le. Ez­zel befejeződik a korábbi évek­ben gyártott 630-as kocsik elő­állítása. — Mit hoz a jövő — kérdez­tük Kelemen Pált, az Ikarus fő­konstruktőrét, aki az elmúlt na­pokban megfordult Pécsett. — Gyárunk tervezői már gon­dolnak a jövőre is. Egy biztos: a nyolcvanas évek elején a 200- as típust felváltják a újabb tí­pusú autóbuszok, várhatóan ar­ra az időre ez a típus kifutja magát. A negyedik ötéves terv végére ki kell alakítanunk az új Ikarus típusokat. Ezen belül nagy lehetőségeket látunk a KGST integrációs programban. Elképzelésünk az, hogy a szo­cialista reláción belül olyan gyártmány összetételt kell kiala­kítani, melyben az Ikarus két vagy három típust gyártana. A fennmaradó igényeket a többi szocialista orszpg elégítené ki. A szocialista országok autó­szakembereivel most dolgozunk a szabványosított autóbusz rend­szer kialakításán. A kezdeti lé­péseket megtettük ezen a téren: az Ikarus már gyárt hátsó hida­kat, a Szovjetunió pedig a mell­ső hidakat készíti. Amennyiben a tárgyalások eredménnyel jár­nak, kialakulhat a szocialista or­szágok egységes autóbusz típu­sa. 5. Gy, „Mentőkígyó”

Next

/
Thumbnails
Contents