Dunántúli Napló, 1972. március (29. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-11 / 60. szám
1972. március 11. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 7 Huszonötezer művelet másodpercenként Bemutatkozik a ROBOTRON 21 H Ion hajtóművel a Nap felé Egy űrhajó több bolygót érint majd — 1980-ig rendszeressé válik a naprendszer kutatása A drezdai VEB Kombinat Robotron cég legújabb terméke az R 21 közepes teljesítményű elektronikus adatfeldolgozó berendezés. A prototípus másfél éve készült el. és ez év végére tíz Robotron 21 számítógép hagyja el a gyárat. A drezdai központi gyár tizennyolcezer munkást és háromezer kutatót foglalkoztat. Az NDK kormánya viszonylag rövid idő alatt óriási tőkebefektetést hajtott végre a számítástechnikai iparágban, melyhez nagy szellemi koncentráció is párosult A rendkívül jót szervezett cég a számítás- technika fejlesztésével, az ezzel összefüggő feladatok végrehajtásával, beleértve a kutatási tevékenységet is, előkészíti ^ és szervezi a gyártást ellenőrzi gyártmányait Gondoskodik a felhasználók részére a megfelelő alkatrészek pótlásáról, vevő- szolgálata pedig az üzemzavar elhárítás segítője. A cég feladata a számítástechnikai szakemberek kiképzése is. Lipcsében kitűnően felszerelt oktatóközpont segíti a képzést Kompletten felszerelt gépparkok, laboratóriumok. ipari tv könnyíti a hallgatók ismereteinek bővítését A különböző ágazatokban 600 ember foglalkozik a szakemberek képzésével: évente 14'ezren hagyják el az oktatóközpontot Az oktatásban résztvevőknek az egyes résztanfolyamok után vizsgát kell tenni. Két tanfolyam típusban folyik az oktatás: az alkalmazás technika és a műszaki fenntartás területén. A szervezők. programozók és az operátorszemélyzet képzési ideje két héttől két hónapig terjed, a karbantartó személyzet tagjai féléves oktatásban részesülnek. A ROBOTRON 21 harmadik generációs berendezés, az elektronikus számítástechnika egységes rendszerének jellemzőivel rendelkezik és ahhoz harmonikusan kapcsolódik. A géphez különböző egységek kapcsolhatók, melyeket különböző szocialista országok gyártanak, vagy fognak gyártani. A gépet többek között a viszonylag nagy központi tárolókapacitás, valamint a lemezorientált üzemi rendszer jellemzi, s a közepes nagyság- rendű számítógépekhez sorolható. Másodpercenként átlagosan huszonötezer számtani műveletet végez. Az R 21-es elektronikus adatfeldolgozó berendezés főbb jellemzői: modern feldolgozási eljárások, multiprogram- zás, korszerű tárolási lehetőségek, párhuzamos munka a központi egység és a kapcsolt berendezések között. Ezek alapját o csatornavezérló egységek és a megszakítási rendszer képezi. A számítógép alkalmazási területe igen széleskörű, az elektronikus adatfeldolgozás minden területén eredményesen használható. Viszonylag nagy központi tárolója lehetőséget nyújt a tudományos számítások végzésére is. Az adatfeldolgozó berendezés magját a központi egység képezi, mely kétcsatornás. A csatornák mindegyikére maximum nyolc berendezés vezérlőegység csatlakoztatható. A számítógép hat egységből áll. Az adatfeldolgozás menetét mikro-prog- ramvezérlés biztosítja. A ROBOTRON 21 számára két kódrendszert definiáltak. A 256 lehetséges kombinációból alfabetikus jelek számára foglalt 2ó kombináció, a nagy betűk további 26, a kisbetűk számára és a numerikus jelekre pedig 10 kombináció áll rendelkezésre. További kombinációk alkalmazásával írásjelek ábrázolása is lehetséges. A ROBOTRON cég termékei betörtek a szocialista piacra, így hazánkba Is. A DÉDÁSZ számítógép központjában októberben már üzemei az NDK cég elektÜj mágneses lebegő járművet próbáltak ki A Messerschmitt—Bölkow— Blohm repülőgép- és űrhajókon- szern a világ első mágneses lebegő járművét fejlesztette ki és mutatta be a sajtónak a München melletti Ottobrunnban, Leussink és Leber miniszterek, valamint Heinz Maria Oeftering, az államvasutak elnöke jelenlétében. Leber közlekedésügyi miniszter, aki a rázkódásmentesen és zajtalanul haladó, egy sínen lebegő járművet (amely gázok kipufogtatásával sem szennyezi a levegőt) a 600 méter hosszú kísérleti útszakaszon vezette, az utazás után kijelentette, hogy az új jármű „teljesen új utazási érzést nyújt". Mint azt a vállalat a kísérleti utat követő sajtókonferencián kijelentette, a lebegő jármű ki- fejlesztése. amelyet a tudományos-kutatási ügyek minisztériuma szubvencionált, az első szakaszban 18 millió márkába került és 10 hónapig tartott. A nagy sebesség a hagyományos kerék-sín-technikánál nagy fenntartási költségeket, rossz minőségű utazást és jelentős meghajtási problémákat okoz, A mágneses lebegő járműnél az említett nehézségek nélkül óránként 600 kilométer sebességet lehet elérni. A mágneses rendszer, amely biztosítja a járműnek a sínen való lebegését, valamint — egy lineáris motor segítségével — a meghajtást, az energiafelhasználás szempontjából is jobb más megoldásoknál, például a légpárnás járműveknél. Leber miniszter bejelentette, hogy a mágneses-tértechnika alapján már a nyolcvanas években megépítenek egy útvonalat Hamburg és München között. A vonatok az útvonalon mintegy 400 kilométer óránkénti sebességgel fognak közlekedni. Azt követelte, hogy ezeknek a rendszereknek a továbbfejlesztésére és üzemeltetésére alakítsanak meg egy európai társaságot, minthogy az új nagyteljesítményű közlekedési rendszer iránt egész Európában igen nagy a kereslet. ronikus adatfeldolgozó berendezése. A gép a hőerőmű, a DÉDÁSZ és a szegedi Áramszolgáltató »Vállalatnak dolgozik majd. A számítógép feladata lesz a számlázás, a készülék- nyilvántartás, a hálózatfejlesztéssel kapcsolatos számítások, valamint az ügyvitel és anyag- gazdálkodással összefüggő munkák ellátása. Ez mellett a gép műszaki és gazdasági számításokat és optimalizóciós meghatározásokat is végez. A komputer ára meghaladja az ötszázezer rubelt. Salamon Gyula Az űrhajózás és az űrfcutotás távlatairól tartott előadást Pécsett dr. Almár Iván csillagász. Ebben a nagyközönség előtt kevéssé ismert tervekről, elgondolásokról beszélt, amelyek a 80-as évek végéig meghatározzák az űrkutatás útját. Űrállomások A Föld térségének kutatásában változatlanul nagy szerepet játszanak a mesterséges holdak automatikus műszereikkel. Nem pótolhatják azonban az embert, aki jól felszerelt űrállomásokon j végezhet eredményes kutató- | munkát. Az első űrállomás a Hajótörés napjainkban Vs előfordul. Ezért a hajókat bőségesen felszerelik mentőcsónakokkal, felfújható tutajokkal, parafából készült mentőövekkel,^ s tudj’ isten még mivel. Mindez azonban kevésnek bizonyulhat. Ha pl. a víz hőmérséklete közel van a nulla fokhoz, nem lehet benne huzamosabb ideig tartózkodni. Erős hullámzásban pedig a hajótörötteket felkutatni egyszerűen lehetetlen. Aztán az ilyen kritikus pillanatokban nincs mindenki olyan állapotban, hogy megkeresse o mentőövet. Két leningrádi mérnök, A. Maran- cev és P. Nyikolszkíj feltalálta a ..mentókígyót”. Segítségével rövid percek alatt, éjjel, esőben és szélben, erős viharban, egyszóval a legnehezebb időjárásviszonyok mellett is a fedélzetre lehet venni sokszáz, nagy felületen szétszóródott embert. Hogyon történik ez? Á süllyedő hajóhoz siető mentőhajó tatjáról erős acélsodronykötelet bocsátanak a vízbe, amihez hosszúkás alakú, műanyaghabból készült úszók vannak rögzítve. A kötél végén néhány felfújható csónak és egy úszóhorgony található. A „kígyóhoz” műanyagháló csatlakozik, amelyik a vízben merőlegesen áll. Ennek köszönhető, hogy az emberek még a legnagyobb vihar idején sem csúsznak el a kőtél mellett. A mentő fokozatosan manőverezve körülkeríti a katasztrófa színhelyét. Az átmérő fokozatosan csökken. Az emberek belekapaszkodnak az úszókba, felmásznak a csónakokba. Végül bekapcsolják a csörlót, és a mentőkígyó fedélzetre emeli a hajótörötteket. Szaljut volt, amelynek legénysége a visszatéréskor tragikus véget ért. A szerencsétlenség azonban nem vette el az ember kísérletező kedvét, s ez év végén, vagy a jövő év elején kezdődő amerikai Skylab-program keretében hármas csoportokban tartózkodnak emberek huzamosabb ideig — 1, illetve 2 hónapig — az űrben. A két hónap rendkívül hosszú idő, s nem tudni, hogyan reagál az ember szervezete a hosszantartó súlytalansági állapotra. Az eddigi űrutazások vérképi és csontrendszeri elváltozásokra utaltak, ezért nem is gondolnak egyelőre olyan űrutazásokra, amelyeket nem lehet megszakítani, ha az orvosilag szükségessé válik. A későbbiekben 12 személyes űrállomás létrehozását tervezik. Ennek érdekessége, hogy a programot rakétarepülőkkel kívánják megvalósítani, azaz a szállító fokozatok feladatuk végrehajtása után visszatérnek a tőidre és ismét felhasználhatók lesznek. Holdkutatás A Hold valamennyi tudományág művelői közül legfőképpen a geológusokat érdekli. Az Apollo- program hátralévő két utazása is geológiai célokat szolgál. Az Apollo—16 a Hold magas-vidékén, a Descartes kráter környékén, az Apollo—17 pedig a Ko- pernikusz-kráter vidékén végez kutatásokat. Hogy amerikai részről mi lesz ezután, azt nem tudni. Hivataloson egyelőre nem terveznek folytatást, magánkezdeményezések vannak azonban, hogy a programból megmaradó rakétákat, felszereléseket hasznosítsák újabb Hold-utazásoknál. A vonakodás egyik okaként említik azt az orvosi tapasztalatot, amely szerint az Apollo—15 Holdra szállt űrhajósai úgy jutottak el teljesítőképességük határáig, hogy szervezetük ezt nem jelezte. Ez pedig félelmetes dolog! Térlűtés falfestéssel Nagy-Britanniában ójszerd fűtési rendszert dolgoztak ki, amelynek most várják kereskedelmi értékelését A befűtendő helyiségek falait fűtőelemekkel permetezik vagy festik be. Az eljárást Teddingtonban a Paint Research Station próbálta ki. A falak jól felmelegednek, de sohasem i lesznek olyan forrók, hogy ne lehes- | sen megérinteni őket Á külö.tbsges ’ festékbevonatot, ame'y a hőt surjá- rozza, a villanyvezetékkel két tapadó j alurníniumfólia-szalag köti össze, eze- 1 két a befestett felület felső és alsó ! széléhez erősítik. A különleges fes- í tékbevonat tárolja és sugározza a hőt. A rendszert 40 fok Celsiusra ár?i- tották be. A feltalálók kijelentették, hogy egy helyiség számára egy fűtött fal elegendő. A költségek Angliában nem magasabbak, mint a normális elektromos térfűtés költségei. Mindenesetre megemlítjük, hogy az angoloknak más fogalmaik vannak a melegről, mint a kontinens lakóinak, úgyhogy a fűtésnek ez a módja a mi igényeinket nem tudná kielégíteni. A fűtő festékbevonat enyhén fekete árnyalatú és valamivel többe kerül, mint az első osztályú festékek. Bolygókutatás A Mars és Vénusz rakéták, legújabban pedig az amerikai Pioneer lényegében megmutatják a következő másfél évtized űrkutatási irányát. A majdnem gondolkodó automaták felhasználásával kutathatjuk a közeli és távoli bolygókat. Olyan hiba- felismerő és önjavító rendszerek kidolgozásán fáradoznak a szakemberek, amelyek csaknem pótolják az emberi munkát, közreműködést azokban a messzeségekben, ahol a távirányítás már nem oldható meg. A Pioneer—10 az első, amely a kisbolygók övezetén áthaladva kijut a külső bolygók térségébe és hírt ad*a Jupiterről, naprendszerünk óriásáról. Egy éven belül várható az első Vénusz— Merkur szonda indítása, az évtized közepén pedig a Helios* elnevezésű űrlaboratórium a Nap térségéből szolgáltat adatokat. Tudományos körökben nagy érdeklődéssel várják a Grand Tour — nagy kirándulás — névre keresztelt programot. A külső bolygók szerencsés együttállása következtében mód nyílik arra, hogy egy-egy űrlaboratórium három bolygót is érintsen; az 1976-ban indítandó a Jupiter, a Szaturnusz és a Plútó, az 1979-ben indítandó a Jupiter, az Uránusz és a Neptunusz mellett megy el. Mindkét esetben a Jupiter tömege adja meg a lökést a további úthoz. A kísérlet megismétlésére csak 250 év múlva kerülhetne sor, addig azonban minden bizonynyal felkeresheti az ember eze-’ két a bolygókat ha nem is egyszerre, de külön utazások alkalmával. Ion hajtómű A mai — immár hagyományosnak számító — rakétahajtóművek azonban korlátokat szabnak az űrutazásoknak. Paradox módon földi mértékkel mérve roppant gyorsak ugyan, a bolygóközi utazásokhoz azonban mégis végtelenül lassúak. A nagy kirándulás is csaknem egy évtizedet vesz igénybe. Az utazási idő jelentős lerövidítését tennék lehetővé az ion-hajtóművek, A rakétahajtóművek megfelelő mértékben felgyorsítják az űrhajót, amely aztán tehetetlenségi pályán halad tovább az égi mechanika törvényei szerint. Az ion-hajtóműben 100 ezer kilométeres másodpercenkénti sebességgel lehet kidobni kis tömeget, s ez bizto- sílhalja az űrhajó ma szinte ■elképzelhetetlen sebességét. Az Ion-hajtómű az egész úton dolgozik, így a legrövidebb úton viheti az űrhajót a célja felé. Mai számítások szerint ion-hajtóműves rakétával 2 és fél év alatt megközelíthető a Szaturnusz, s 5 évnél nem sokkal hosszobb idő alatt elérhető az Uránusz is. Jelenleg az energiaellátás okoz gondokat, de a szakemberek bíznak abban, hogy a 80-as évek végére ez is megoldódik, s akkor valóban megszűnnek a távolságok a naprendszeren belül s az ember megismerheti a Világegyetemnek ezt a parányi szigetét. Hársfai István Az Ikarus 220-as városközi au tóbusz a gyár udvarán Versenyben a Mercedesszel • Mátyásföld, a magyar autóbuszgyártás fellegvára nagy változásokon ment ót o harmadik ötéves terv időszakában. Idén már 7000 autóbuszt gyártanak: zömmel exportra. A termelés | több mfnt kétszeresére emelke- j dett, s ezt az egymilliárdos be- i ruházás tette lehetővé. Ma na- í ponta huszonegy Ikarus gördül I ki a szerelőcsarnokokból, s a j fejlesztés tovább folytatódik. A gyár három éven belül tízezer Ikarus 200-as típusú modern, a mai igényeket kielégítő városi, városközi és távolsági autóbuszt gyárt. Az Ikarus 200-as család ki- fejlesztése nagy feladat elé állította a gyár több mint kétszáz fős tervező kollektíváját: a tervezők asztaláról két év alatt kerültek le a gyártásra alkalmas tervek. Hazai tapasztalatok ugyan már voltak, de szemmel kellett tartani az európai élvonalba tartozó Mercedes, Kős- bohrer, de a Volvo és a Steyr gyárak által készített kocsikat is. A gyár konstruktőrei tapasztalatszerzés céljából több nyugati és szocialista autóbuszgyártó cégnél tettek tanulmányutat, az- ■ zal a céllal, hogy korszerű, emellett gazdaságos és árban is elfogadható típust alakítsanak ki. Ez sikerült, annak ellenére is, hogy például a Mercedes cég a hivatalosan kiutazó magyar szakembereket nem fogadta: mintegy élismerve azt, hogy az Ikarus még konkurrens is lehet. Ezt mi sem bizonyítja jobban minthogy a gyár által a monacói kiállításon bemutatott Ikarus 250-es távolsági autóbusz a monacói herceg nagydíját nyerte el a többi nyugati mammut- cég előtt. A magyar autóbuszgyártás ma már rendelkezik azokkal a feltételekkel, melyek biztatóak a jövőt illetően. Az Ikarus 200-as család tizenkét kocsitípusból áll. Az alaptípusból, a nyolc méteres kocsitól kezdve a húsz méteres csuklós buszig minden típus változat kialakítható. A gyár konstruktőreinek jelenlegi feladata az, hogy a gyártás során • jelentkező kisebb hibákat kiküszöböljék. A gyártószalagokról jövőre már csak az új típusú 200-as kocsik gördülnek le. Ezzel befejeződik a korábbi években gyártott 630-as kocsik előállítása. — Mit hoz a jövő — kérdeztük Kelemen Pált, az Ikarus főkonstruktőrét, aki az elmúlt napokban megfordult Pécsett. — Gyárunk tervezői már gondolnak a jövőre is. Egy biztos: a nyolcvanas évek elején a 200- as típust felváltják a újabb típusú autóbuszok, várhatóan arra az időre ez a típus kifutja magát. A negyedik ötéves terv végére ki kell alakítanunk az új Ikarus típusokat. Ezen belül nagy lehetőségeket látunk a KGST integrációs programban. Elképzelésünk az, hogy a szocialista reláción belül olyan gyártmány összetételt kell kialakítani, melyben az Ikarus két vagy három típust gyártana. A fennmaradó igényeket a többi szocialista orszpg elégítené ki. A szocialista országok autószakembereivel most dolgozunk a szabványosított autóbusz rendszer kialakításán. A kezdeti lépéseket megtettük ezen a téren: az Ikarus már gyárt hátsó hidakat, a Szovjetunió pedig a mellső hidakat készíti. Amennyiben a tárgyalások eredménnyel járnak, kialakulhat a szocialista országok egységes autóbusz típusa. 5. Gy, „Mentőkígyó”
