Dunántúli Napló, 1972. március (29. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-08 / 57. szám
Wl. március 8. DUN ANTOLI NAPLÓ 3 A párt a nők helyzetének minden fontos kérdésében állást foglalt Beszélgetés Földes Andrásné elvtársnővel, a Megyei Pártbizottság osztályvezetőjével a 62. nemzetközi nőnap alkalmából 1910 márciusának első napjaiban határozták ei a Koppenhágában összegyűlt asszonyok, hogy évenként megrendezik a nők nemzetközi napját a békéért, az egyenjogúságért, a nemzetközi összefogásért Ma, a 62. nemzetközi nőnapon megyénkben nemcsak emlékeznek, hanem politikai számvetést, a feladatok felmérését is elvégzik az ünnepségeken. Különösen fontos része ennek a számvetésnek annak feltárása, hogy mit tettünk az MSZMP Köz- | ponti Bizottsága 1970 februári, a nők helyzetével foglalkozó határozatának végrehajtása érdekében. A határozat nyilvánosságra hozása óta két esztendő telt el, elegendő idő annak vizsgálatához, hol tartunk, melyek a legfontosabb soron lévő feladataink? Ezekre a kérdésekre kértünk választ a nemzetközi nőnap alkalmából Földes Andrásné elvtársnőtől, a Megyei Pártbizottság osztályvezetőjétől. — Megyénk pórt, állami vezető- testületei, a gazdasági vezetők, tömegszervezetek hogyan fogadták a Központi Bizottság határozatát, milyen intézkedéseket tettek a végrehajtás érdekében? — A KB 1970. februárban hozott nőpolitikái határozatát a közvélemény jól fogadta. Ennek ez a magyarázata, hogy a párt a nők helyzetének minden fontos kérdésében állástfoglalt. A X kongresszuson Kádár elvtárs a párt nevében élőszóval is kifejtette, hogy a női egyenjogúság kiteljesedésé érdekében még nem egészen valósult meg a társadalmi igazságszolgáltatás. Hosszabb időre van szükség ahhoz, hogy minden feltétel beérjen. Emberséggel beszélt a dolgozó nőknek és különösen a családanyáknak kijáró tiszteletről. Ez is elősegítette, hogy az utóbbi időben humánusabb lett a légkör, a nők és különösen az édesanyák körül. A párt Központi Bizottsága határozatának végrehajtása ismertetésével egy- időben elkezdődött, és az 1013- os rendelet révén kormányprogrammá vált. Az elmúlt két esztendőben, a különböző területeken, a vezetők részéről a nődolgozók érdekében több tenniakarást, megértést tapasztalhattunk. Rövid idő alatt országos és helyi intézkedések egész sora valósult meg. A nagycsaládos, egyedül élő anyák támogatása azóta szinte intézményessé vált. — Milyen fejlődői tapasztalható a határozat megjelenése óta a \ nők közéleti tevékenységének szélesedésében? — Először nagyon röviden ar- ról; mit értünk a nők közéleti tevékenységén? Azt, hogy részt vállalnak abban a munkában, ahol a közösség, a társadalom gondjairól, fejlődését érintő kérdésekről döntenek. A nők nagyobb részvételének szorgalmazása a társadalom és az állami élet irányításában, nem öncélú törekvése a pártnak. A dolgozó nők nélkül nem lehet beszélni arról, mit kell az adott területen felépíteni; milyen legyen a jövő lakása; vagy mit kell tenni az iskoláért, óvodáért; milyen legyen a kereskedelem, a közlekedés? A szocialista demokratizmus fejlődése sem képzelhető el a társadalom nagyobbik felét kitevő nők közéleti aktivitásának fokozódása nélkül. A két év során szinte minden politikai, mozgalmi szervben választásokra került sor. A tisztújításkor mindenütt több nő került a vezető szervekbe. Közel ezer nőt választottak a párt különböző szintű szerveibe, 746 női tanácstagunk van, több mint 2000 a nők száma a Hazafias Népfrontbizottságokban, a szak- szervezeti tisztségviselők közül 1100 a nő. Előrelépést tükröz a falun is az a tény, hogy pl.: a Mecsek és Dráva menti Termelőszövetkezeti Szövetség területén működő termelőszövetkezetekben 142 nő tagja a tsz vezetőségeknek, 248 pedig a különböző bizottságoknak. Ez a felsorolás is elegendő ahhoz, hogy a nők meg növekedett közéleti szerepét tényként kezelhessük. Most arra van szükség, hogy azok az asszonyok, akik funkcióba kerültek, éljenek is a kapott lehetőségekkel. Egyelőre a munkában, a véleményalakítás- | ban, a döntésekben való aktív részvételük még nem teljes. So- i ronlevő feladat segítésük, képzésük, hogy minél jobban ellát- j hassák megbízatásaikat. Oda kell figyelni észrevételeikre, bátorítani kell, hogy leküzdjék a | közéleti munkában a kezdeti j tapasztalatlanságot. I — A nők anyagi megbecsülésének fokozása érdekében milyen eredményekről számolhatunk be? — Országos és helyi intézkedések révén eredmények születtek a párthatározat megjelenése óta az „egyenlő munkáért egyenlő bér" aiapelv érvényesítésében. Nagy a jelentősége a pedagógusok és az egeszségj ügyiek bérrendezésének, hiszen I mindkét pályán a dolgozók | többsége nő. Az anyák társa-. < dalmi megbecsülése jut kifejezésre a családi pótlék rendezé- j sében. 1971-ben 1273 nő része- I sült megyénkben „Kiváló Dolgozó” kitüntetésben. Több ter- j melőszövetkezetben a nőhatáro- | zat szellemében rendezték a ' normákat, a vállalatok, üzemek, intézmények többségénél megkezdődött a helyes bérarányok kialakítása. Az eltelt két esztendő természetesen még kevés volt ahhoz, hogy akár a gazdasági, akár szociális, vagy szemléleti téren teljes fordulatról szólhassunk. Ehhez még sem az objektív, sem a szubjektív feltételek nem adót- ! tok. De azt mondhatjuk, hogy j a helyi erőforrások révén máris , előre lehetett lépni a nők, a családok anyagi helyzetének javítása érdekében. Úgy vélem, — a népgazdasági intézkedések mellett — ezen az úton kell továbbra is minden gazdaságvezetőnek járni. Ez nem csupán a dolgozó nők, hanem a népgazdaságunk jól felfogott érdeke is. — Sokat foglalkoztatja a dolgozó anyákat a gyermekintézmények, bölcsődék, óvodák, napközik helyzete. A határozat megjelenése óta milyen fejlődés történt?- Erre a kérdésre a választ azzal kezdeném; azt kell elsősorban elérni, hogy közös szemléletté tegyük mindenki körében: az anyaság valóságos tiszteletét. A gyermek ne legyen fölösleges teher, hanem az öröm és boldogság forrása, a társadalmi fejlődés biztosítéka. Pártunk és kormányunk ezt a gyermekgondozási segély bevezetésével már kifejezésre juttatta. Most a tanácsokon, vállalatokon, termelőszövetkezeteken, intézményeken van a sor, hogy felismerjék; nemcsak humanizmusról, hanem a termelés biztonságáról, a munkaerővel való megfelelő gazdálkodásról, az anya társadalmi küldetése teljesítéséről van szó az óvodai férőhelyek, a gyermek- intézmények hálózatának fejlesztése során. Az utóbbi időben nem találkoztunk olyan állami és gazdasági vezetővel, aki ne ismerné el a fejlesztés szükségességét, akiben nincs meg a tenniaka- rás készsége. A megye ötezer óvodai férőhelye azonban az igényekhez képest nagyon kevés. A negyedik ötéves terv során a megyében állami beruházásból újabb 700 férőhely megépítésére van meg a lehetőség. Az igények ezt a lehetőséget jóval meghaladják. Megnyugtató helyzetet itt csak akkor teremthetünk, ha a Bőrgyár, a Vasútígazgatóság, az Orvostudományi Egyetem, a Kenderfonó, a Betonárugyár példáját — ezek a vállalatok 5 és fél millió forintot adtak ilyen célra ’—, követik még sokan mások. A tanácsok, vállalatok, az üzemek anyagi eszközei mellett a jövőben az eddigieknél még számottevőbb szerepet tölthetnek be a szocialista brigádok — ha az óvodák, bölcsődék fejlesztését" patronáló nemes társa dcrbm mozgalmuk tovább szélesedik. Az. is figyelemre méltó, hogy az egygyermekes, jól kereső szülők eddiginél nanyv~S anyagi hozzájárulásával is le hét növelni az óvodai férőhelyek számát. Egyszóval az állami és társadalmi összefogás mellett a szülői áldozatvállalás sem mellékes. — A Központi Bizottság határozata kimondja, hogy a tömag'- szeívczetakben, üzemekben, társadalmi mozgalmakban a nők körében végzett politikai munkát a pártszerveknek kel! koordinálniuk. Mennyiben sikerült ezt eddig megvalósítani? — A Központi Bizottság határozóra kimondta, hogy a nőpolitikái munkát pártmunka mindennapi részévé kell tenni. Ehhez biztosította a szervezeti feltételeket, azzal, hogy a végrehajtó bizottságokban, a pártvezetőségekben, választott tisztségviselőként nőfelelősök, a pártbizottságok apparátusaiban pedig nőreferensek dolgozzanak. Feladatuk, hogy segítsék a párt vezető szervei által képviselt központi és helyi nőpolitikái célok megvalósítását. Megyénkben mintegy ezer kommunista asszonynak van ilyen párt- megbizatása. A másfél évvel ezelőtt elkezdett munkát felelősséggel, szívesen végzik. Számos esetben a nőket érintő helyi intézkedések kezdeményezői voltak. A pártfórumokon javasolnak, érvelnek az asszonyok érdekében. A párt fontos feladata az állami, társadalmi szervek nőpolitikái tevékenységének koordinálása. Arra kell törekedni, hogy az adott területen minden egyes szerv, a vezetők azonos módon gondolkodjanak a nőket érintő soros kérdések megoldásáról, mindenki a sajátos eszközeivel, lehetőségei révén, de a legfontosabb feladatok megoldásán munkálkodjék. A pártszervek hangolják. össze a különböző társadalmi szervek és a gazdasági vezetők tennivalóit, biztosítsák a társadalmi, anyagi erők összefogását, a dolgozó nők műveltségének, szakmai képzésének, anyagi, erkölcsi megbecsülésének érdekében. A pártirányításban a nőpolitikái munka szükséges koordinációja még az elején tart. A Megyei Pártbizottság napirendre tűzi majd a két év tapasztalatainak megvitatását. A lányok, asszonyok körében végzendő politikai munka feladatairól, a munka sajátos módszereiről nagyon konkrét eszmecserét folytatunk majd az év során a pártszervek vezetőivel, a nőmunka felelőseivel. Ezt azzal a céllal tesszük, hogy időről időre közreműködjünk a párt nőpolitikái határozatában foglalt célkitűzések következetes megvalósítása érdekében. — A közeljövőben melyek azok a legfontosabb, soron levő feladatok, melyeket a Központi Bizottság határozatának , eredményes végrehajtása érdekében el kell végezni? — Nehéz lenne az interjú keretében felsorolni a KB határozatának végrehajtásával kapcsolatos további feladatokat. Amellett, hogy néhány dologra már az előző kérdések kapcsán utaltam, befejezésképpen szeretném aláhúzni; ahhoz, hogy a nők a hármas társadalmi szerepüknek eleget tudjanak tenni — a dolgozóval, az anyai kötelezettséggel, o közéleti szerep betöltésével kapcsolatos igényeknek megfelelhessenek — addig még hosszú út van visz- sza. Sok konzervatív felfogással, régi gyakorlattal kell még megküzdeni a közvéleményben és nem utolsó sorban a nők körében is ahhoz, hogy minden tekintetben egyenrangú társai legyenek a férfinak a közéletben, a politikában, a munkában és a családban egyaránt. Ennek számos anyagi, műveltségben feltételét ezután kell majd megteremteni. A leányoknak, az asz- szonyoknak is például tenniük kell azért, hogy az „egyenlő munkáért egyenlő bér" elve maradék nélkül érvényesüljön. A szakmai képzettségük, a tudásszint növelése az egyik legfontosabb követelmény, ahol az elkövetkező öt évben számottevő eredményeket kell elérni. Ehhez a szolgáltatások újabb bővítésére, a háztartási munkát megkönnyítő intézkedések egész sorára van a jövőben szükség. Utoljára, de nem utolsó sorban, szükséges a nők politikai képzésével, rendszeres felvilágosításával többet törődni. Az elkövetkezendő évek biztos meghozzák megyénk asszonyainak, leányainak életében a párt célkitűzéseiben kijelölt és a kívánt változásokat. De ehhez a ma munkája nem elég, hanem a társadalom és a nők részéről is még több figyelemre, ön- tevékenységre, rugalmasságra és politikai felelősségérzetre van szükség. M. E. Kalocsán és a környező falvakban már „irókázzák” az asszonyok, leányok a húsvéti himes tojásokat. A Bács megyei Homokmegyéi* messze földön híres Egri Károlyné művészetéről. Új szakma: mezőgazdasági üzemmérnök igyefem Zsámbékmi A négyszázéves öreg falak között szeptember óta nem kis öntudattal sétálgatnak a gólyák. Ök hatvanon Zsámbék legelső olyan I. éves hallgatói, akiket az a szerencse ért, hogy tanévnyitáskor Gödöllőn az Agrártudományi egyetem aulájában tehették le az esküt. A tavalyelőtti gólyákról még úgy beszéltek lenn a faluban; megjöttek az új technikusok. Időközben azonban — s ez a körülmény nem kerülte el a zsám- békiak figyelmét — levették a Felsőfokú Technikum táblát a főbejárat faláról, s helyébe ez a hosszú és nehezen kimondható, ám annál rangosabb felirat került: „Agrártudományi Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar, Üzemgazdasági- üzemmérnöki Szak, Zsámbék”. Gödöllő tehát egyetemi rangra emelte Zsámbékot, így a mostani elsősök — köztük három baranyai' fiatal Horváth Ferenc és Geiger Márta Mohácsról, Lánycsókrói pedig Bencze Mária — minden kétséget kizártán egyetemisták. Sok társukkal együtt ők lesznek a magyar agrár felsőoktatás első végzett üzemmérnökei. Korszerűbb agrárfelsőoktatás Es itt egy kis kitérővel utalni kell arra az örvendetes korszerűsítésre, amely a hazai agrárfelsőoktatásban megindult. Az NDK-ban már korábban bevezetett kétlépcsős mérnökképzési rendszerről van szó. Nálunk — noha a gyakorlat már jó ideje, igényelné — az első lépcső hiányzott. Gödöllőn, Keszthelyen, Debrecenben, Magyaróváron csak diplomás mérnököket képeztek ötéves képzési idővel. Nagy átfogó univerzális tudással kerültek ki innen a szakemberek, s ahhoz, hogy valamelyik szakág — növényvédelem, öntözés, baromfitenyésztés stb. — specialisták legyenek az egyetem elvégzése, s némi gyakorlat megszerzése után újabb egy, illetve kétéves úgynevezett szakmérnöki továbbképzésre kellett beiratkozniuk. A mérnökszakképzésnek ebben, a korábban kizárólagos formájában 27—28, gyakran 30 éves volt az ifjú, I mire kész szakemberré vált A mai mezőgazdasági üzem ! egy specialistára nem tud eny- nyit várni. Ha a tsz egy fiatalt ma beiskoláz, akkor biztosak | lehetünk, hogy már tegnap j szüksége lett volna rá. Ez az j igény szülte a kormányrendéletet, melynek értelmében a í mezőgazdasági főiskolákon — | Kaposvár, Nyíregyháza, Sze- j ged, Kecskemét — és egyetemeken — Gödöllő, Keszthely, Sopron, Budopest — megindult az üzemmérnökképzés, növény- védelmi, faipari, tartósítóipari, élelmiszertechnológiai, üzemgépészeti, általános állattenyésztési, baromfi és kisállattenyésztési, kertészeti és mező-gépészeti szakon. A kormányrendelet azt is kimondja, hogy azok a fiatalok, akik az 1971/72-es tanévben e főiskolákon és egyetemi üzemmelnöki szakon tanulnak, sikeres államvizsga letétele után üzemmérnöki oklevelet kaphatnak. A megmaradt felsőfokú technikumok — Gyöngyös, Hódmezővásárhely, Nagykanizsa, Mezőtúr és Székesfehérvár — ezzel szemben továbbra is szaktechnikusokat képeznek a mezőgazdaságnak. Tavaly még Zsámbék is Fel- í sőfokú Technikum volt. Az 1961 és 1971 között eltelt évtizedben nappali és levelező tagozaton összesen 600 üzemgazdasági szaktechnikust képeztek itt ki — közülük húszat Baranyának — s a végzettek 90 százcléka termelőszövetkezetbe került. Az azt megelőző évtizedben 1951 — 1961 között Zsámbék termelőszövetkezeti vezetőképző iskola volt, s így ez a Pest megyei kisközség az utóbbi húsz esztendőben pótolhatatlan szolgálatot tett a termelőszövetkezeti mozgalomnak. Zsámbék nemcsak fontos, de megkülönböztetett helyet foglalt el az agrároktatásban, hiszen hosz- szú-hosszú évekig az országban kizárólag itt képezték az üzemgazdászokat, az innen kikerült fiatalok zöme ma ebben a fontos munkakörben dolgozik, eltekintve azoktól, akik könyvelők, statisztikusok vagy főagronómusok lettek. Az üzemmérnök helye — Intézetünk célja ökonomikus szemléletű mezőgazdasági szakemberek képzése, s ezt tantervűnkben a közgazdasági tárgyak magas óraszámával — üzem- és munkaszervezés, tervezés, számvitel és pénzgazdálkodás, statisztika és agrárgazdaságtan, mezőgazdasági kereskedelem és jog — érjük el. így az üzemek nagyon sokoldalúan tudják hasznosítani a nálunk végzett fiatalok tudását — mondja Domokos Káz- mér, tanulmányi osztályvezető, akivel Reith Adóm kollégiumi igazgató és Börzsei István adjunktus, — aki egyben az intézmény szakvezető helyettese is — társaságában beszélgetünk az iskola múltjáról s főként a mostani metamorfózisról, amikoris a szaktechnikumból az egyetemi üzemmérnök képzésbe való átmenet nem éppen köny- nyű időszakát élik át. Az előb- j bi témához kapcsolódva Börzsei István, mint érdekességet említi meg, hogy Komárom megye j termelőszövetkezetéi például a l Zsámbékról kikerült üzemgaz- j dászokból frissítették fel az : elmúlt néhány évben könyvelői i gárdájukat. Ebből aztán egy kis vita ala- j kul ki, mint mindig, ha az ke- j rül szóba, hol az üzemgazdász, | illetve most már az üzemmérnök helye az üzemben? Semmi j esetre sem könyvelő, nem is a | főkönyvelő beosztottja, de nem i küldönce vagy adminisztrátora j a főagronómusnak sem, mint i ahogy azt helyenként sajnos í tapasztalni. — Sok onkétot, vitát tartót- ; tunk e tárgyban kinn az üze- : rnekben, s ma már a gyakorlatban is egyre erősebb az a fel- i ismerés, hogy az üzemgazdász, illetve a jövőben üzemgazdászüzemmérnök kulcsember, aki fontos összekötő kapocs a számvitel és a szakágak között, viszonya ezekhez mellérendelt. Mivel munkája főként a gazdasági elemzés, a döntések előkészítése, amelyre kimunkált alternatívákat ad a vezető kezébe, ezért alapvető, hogy az üzemgazdász annak a vezetőnek legyen a közvetlen beosztottja, aki az egész gazdaság — illetve gazdasági egység — felelős vezetője. Termelőszövetkezet esetében tehát a tsz-el- nöké. Ahhoz képest, hogy Börzsei István megfogalmazásában ilyen fontos szerep vár a kikerülő üzemmérnökökre, nagy a hiány belőlük országszerte, $ — ez a privát véleményem — nem túl sokat képeznek ki belőlük évente. Zsámbék csak hatvan elsőévest tud fogadni — Budapest kivételével, ahonnan lehetőleg nem vesznek fel hallgatót — az ország 19 megyéjéből. A hely vonzó — 25 percre a fővárostól - egy nagy park közepén, a műemlék kolostor falai történelmi levegőt árasztanak. Az új szárny - melyet most korszerűsítenek 3 millió forintos költséggel — berendezése ultramodern. A négyágyas, beépített szekrényekkel felszerelt szobákból gyönyörű kilátás nyílik a környező hegyekre, a jóki templom zsámbéki mására, mely helyi érdekesség, hogy megóvják jelenlegi kissé romos szépségében, műanyag sátorral fogják bevonni. Az egyetem és a helyi erők társadalmi ösz- szefogásával most ifjúsági park épül az iskola tőszomszédságában. A kollégiumban 200 hallgatót tudnak elhelyezni. A térítés és az ösztöndíj-rendszer ez évtől kezdve ugyanolyan, mint az egyetemeken. Zsámbékon több a társadalmi ösztöndíjas, mint másutt, és még egy érdekesség, az ország egyetemei és főiskolái közül Zsámbékon a legmagasabb a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya, érdemes megjegyezni, mert hihetetlenül hangzik, 85 százalék. 51 százalék leány Ez bizonyítja, hogy eddig népszerű volt ez a képzési forma a munkás és paraszt szülők előtt, ■ de most, hogy o fiatal 21 éves korára üzemmérnök lesz, joggal hihetjük, még népszerűbbé válik, A szakma am'ellett nőiesedett is, az üzemben viszonylagos füqgetlensé- get élvező üzemgazdász, üzem-, mérnöki beosztás betöltésére nagy alkalmasságot árulnak e! a nők. Az elsős zsárnbéki üzemmérnökök 51 százaléka leány, a középiskolából hozott tanulmányi átlaguk pedig jó rendű. Új szakma, új beosztás az üzemmérnöké, ennek megfelelően új fizetési besorolásuk is. A kezdő üzemmérnök fizetése 1600 forinttól 2500 forintig terjedhet, átlagoson tehát 2000 forint, ami 21 éves 'korban nem lebecsülendő havi jövedelem, — Rné —
