Dunántúli Napló, 1972. március (29. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-05 / 55. szám
DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1972. március 5. A gyermekgondozás társadalmi megbecsülése 84-6490 öt éve, áprilisban 84 szülőanya maradt otthon gyermekét gondozni megyénkben. Az új kormányrendelet sikerét mutatta, hogy 1967 végére Baranyában 1258, tavaly pedig 6490 kismama kérte a gyermekgondozási segélyt, a nekik kifizetett összeg 1971-ben meghaladta a 43 millió forintot. öt éve vehetik igénybe hazánkban azt a kedvezményt, amelyre példa a világon sehol nincs. Az első évben otthonmaradtak közül sokan már a munkapad, betegágy, íróasztal mellett állnak, sokan második gyermekükkel foglalkoznak, továbbra is igénybe véve a segélyt — ahogy a hivatalokban nevezik: GYES-t. Munkaügyi vezetők, szociológusok, statisztikusok kutatják, hogyan fogadják a családok a kedvezményt, miért szakítják meg egyesek, miért vannak mások már öt éve otthon, azóta harmadik gyermeküket várva? íme néhány vélemény. — Én két hónap múlva visz- szajöttem. Csak azért kértem, mert elhúzódott a bölcsődei -felvétel. Nézze, férjem ezer- hatszázat keres, én kétezernégyet. A nagyobbik gyerek négyéves, van egy csomó részletünk .,. Nem engedhettük meg magunknak, hogy otthon maradjak, — Otthon voltam három évig, aztán tudja, mit mondtak az óvodában? Egyetlen gyerek, oldjam meg a dolgot valahogy. Nem vették fel. Még szerencse, hogy az egyik nagymamával megoldódott a gondunk, de mi lenne, ha mindkét nagymama Szombathelyen élne? Miből fizessek havi ezer forintot „nénire”? *s -» Én csők annyit mondok fogának, hogy ha egyetlen fillért sem adtak volna, csak a lehetőséget, hogy otthon maradjak, okkor is kiveszem. Forintban nem lehet kifejezni ezt a segítséget. — Hatkor kelek, öltöztetés, rohanás a bölcsődébe, nyolcra a kórházban vagyok. Félötíg dolgozom, okkor irány a bölcsőde, onnan a gyerekekkel haza. A férjenj füröszt, én etetek, ő mos, és vasalok. Este tízkor veszem a tankönyvet, a folyóiratot, aztán éjjel egykor elalszom rajtuk. Most kaptunk lakást, ott sok időt takaríthatok meg a „második műszakkal”, Otthon, három évig? Egy orvos ennyi ideig nem maradhat távol a betegágytól. Sem hivatásával, sem előmenetelével nem egyeztethető össze. — Két évig voltam otthon a harmadikkal. Két év után nem bírtam anyagilag sem, meg a folytonos prédikációt a férjemtől: miért nincs ez, miért nincs az, ez a dolgod, úgyis itthon vagy,,■ A rendelet - sokan várták - kedvezően alakítja majd a szülések számát. „Kedvet hoz” a második gyerekhez. Kevesen vállalják azonban, hogy a gyérmekágy végére már félúton legyen a másik. A terhesség és a szülés nagyon igénybe veszi az anya szervezetét, szükség van a pihenésre. Sok szülész véleménye, hogy az optimális korkülönbség a két gyerek között — három év. Épp egy gyermekgondozási segély ideje. A vélemények zöme, amelyeket maguk az anyák mondtak el, hangsúlyozta az anyagiakat. Érdekes, hogy általában azok kérik három évre a GYES-t, akiknek alacsony a fizetésük, s viszonylag rossz körülmények között élnek. A közepes fizetésűiknél a havi hatszáz forint már anyagi problémát jelent, a magasan kvalifikált és magas fizetésű nők pedig elsősorban szakmai fejlődésükre hivatkoznak, másodsorban az anyagiakra, amikor egyáltalán nem veszik igénybe. Szociológus legyen a talpán, aki e furcsa hierarchia eredőire bukkan, mindenesetre számításba kell venni a családok életvitelét, igényeket, kulturáltságok, más — esetleg közvetett — jövedelmi lehetőségeket is. Hadd példád lózzak: másképpen viszonyul ugyanabban a munkakörben dolgozó két nő a havi 600 forintos segélyhez (tételezzük azt is fel, hogy férjeik teljesen egyformán keresnek), ha egyikük otthonról hozományként megkapta a bútort, s rendszeresen küldik nekik a tojást, baromfit, sonkát, szalonnát és stifoldert — a másik nem kap semmit, viszont fizeti a bútorrészletet az OTP-nek. Másképpen viszonyulnak, de másképpen is vélekednek. Javaslatokat is tettek néhá- nyarv, derűre nem kis okot adót is. „Ha az én fizetésem több", pattogott az egyik asszony, „miért nem kaphatja meg a segélyt a férjem? Elvégre egyenjogúság van!” „Borzasztó otthon egész nap egyedül” mondta a másik, „össze kellene hozni öt-hat kismamát, kettő mindig vigyázhatna a gyerekekre, a többiek kicsit kimozdulhatnának. Amolyan maszek bölcsődét kellene csinálni.” „Az anyukám szívesen hazajönne, hatszázért vállalná a gyereket, miért ne kaphatná meg ő a segélyt?” E javaslatok közül leginkább az elsőt kell megszívlelni. Sok panasz hangzott el ugyanis: a férjek elkényelmesednek az „otthonülő” asszony mellett. Igényesebbek lesznek, ebédelni is otthon akarnak. Jelszavuk: te úgyis otthon vagy ... Sok anya két-három gyerekkel bíbelődik naphosszat, akad elég mosni- való, vigyázni is kell rájuk, foglalkozni is kellene velük ... Meg kellene fontolni a férjeknek, mit is követelhetnek még? Lehet, hogy a vélemények megoszlanak. A tények azonban azt mutatják, hogy a segélyt igénybe vevők száma a harmadik évre felfutott, jelen pillanatban Baranyában hatezer körül megállt és állandósult Ez a rossz véleményekkel szemben is azt példázza, hogy élnek ezzel a lehetőséggel és mégiscsak jónak tartják. Rengeteg szubjektív előnye mellett csak egyetlen konkrétet: a segély jelentős eszköz volt megyénk csecsemőhalandósági mutatójának visszaszorításához. És hányán nem tudják, hogy a szerződéses alapon dolgozó nők munkaviszonyát — ha időben szólnak - fenntarthatják a szülés napjáig I S ha jogosult, akkor is megkapja a GYES-t, ha közben szerződése lejárt, már nem áll munkaviszonyban sehol. És hányán nem tudják, hogy ha a gondozási idő alatt életet adnak második gyermeküknek, megkapják további három évre a segélyt — annak ellenére, hogy még mindig nincs munkaviszonyuk! És csak a sok levél a megmondhatója, amely a Társadalombiztosítási Igazgatóságra érkezik, mennyien nem tudják, hogy ha valaki három gyermekét gondozza otthon, munkaviszonya nincs (a segélyt korábbi jogosultsága után kapja), valamennyi otthon töltött évét á nyugdíj szempontjából szolgálati időnek számítják! Ez teszi végülis helyére a dolgot. Mert ez nem más, mint a gyermeknevelés társadalmi megbecsülése, magas rangra emelése, munkával egyenértékűnek elismerése. Büszkéknek kell lennünk, hogy ez a kezdeményezés és gyakorlat Magyarországon született meg. Kampis Péter Hatóval kölíoMre ■ Lassan itt a tavasz, közeleg az ; ' autós túraszezon. A Magyar Au- , i tóklub touring osztálya már össze- > ■) állította az idei külföldi auiós , •. túrák programját. Az első, szer- > ) vezeti túrákra húsvctkor kerül sor, ' r s aztán őszig szinte minden hétre s gazdag programot biztosítanak. ; > A pécsi autósok is eljuthatnak a klub által szervezett túrákra. > Budapestre, Sopronba, Egerbe, l ) Miskolcra, a szombathelyi nem- \ ' zclközi autós találkozóra és a * ; keszthelyi országos autós találko- ' zára indulnak a tavasszal csoportok. Prágába, a Magas-Táirába, / Kolozsvárra, Krakkóba, a bolgár . és a román tengerpartra, és Za- \ kopanéba szerveznek a nyáron ) ( csoportos tárákat. A nyugat- ( \ európai országok közül az NSZK- ? bon megrendezendő nemzetközi ' ' camping találkozóra, Spanyolor- > szagba és Olaszországba jutnak > ( el a magyar autósok, j, A központi szervezésű túrák mel- > ) lett a Magyar Autóklub pécsi v c szervezete a jugoszláv tenger- S ) partra, Splitbe, valamint Porecsbe } és Krk szigetére indít egyhetes \ n és tíznapos turnusokat. Valameny- > (( nyi túra időpontjáról, költségéről < { az Autóklub Citrom utcai iroda- ( jóban adnak felvilágosítást. Ai április 4-i felszabadulási úttörő honvédelmi lövész kupa versenyre készülnek az Építők úti Általános Iskola lÖvészcsapatáiSak legjobbjai is.. 10—10 fiú, illetve lány áll majd a céltáblák elé az emlékversenyen az Üttörö Házban, illetve a Karikás Frigyes Általános Iskolában. A csapatot a MÉV 2-es üzeme patronálja és Panov József szakszövetségi oktató készíti fel a 10 iskola válogatott versenyére. A képen: a célrdtarfást gyakorolja a csapat néhány tagja. Á hanglemezbolt újdonságai A héten a Kossuth Lajos utcai hanglemezboltba ismét érkeztek új lemezek. A zenekari művek közül Brahms IV. szimfóniája kapható - a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarának előadásában. Lehel György vezényletével. A Bartók összes művei sorozat két újdonsága érkezett: a vonósnégyesre és zongorára készült kvintettet a Tátrai vonósnégyes és Szabó Csilla adja elő, ugyancsak a sorozat részét jelenti a Kékszakállú herceg vára című Bartók-mű lemezre vétele, Kasza Katalin és Melis György előadásában. Mozart hangversenyáriáit Réti József szólaltatja meg. A mongol népzene legszebb gyöngyszemeit tartalmazza az új -r két lemezből álló — album. A tánclemezek sorából: már kapható a régen várt Zalatnay kislemez, melynek egyik oldalán a Mért mentél el, a másikon pedig a Fekete árnyék című számokat énekli. Nemrég zajlott le a rádióban és a tv-ben a Made in Hungary című köny- nyűzenei műsor, melynek valamennyi száma kapható, egy- egy dalt kétféle tolmácsolásban hallhatunk. Az újonnan érkezett lemezeket Metróék kislemeze zárja: Közel a sátánhoz, — Színesie festve — énekli az új összeállításban szereplő együttes. \- Niomrián egy kis‘ nemreg községben szerepeltünk. A művelődési ház tenyérnyi kis színpadán alig fértünk, a színdarabban a színészek mozgását az adott területhez át kellett szervezni. Egy bohózatot játszottunk. Már jól benne voltunk az első felvonás közepében — és sehol egy taps. Kezdtem nyugtalankodni, nem értettem a dolgot, miért ez a nagy csend? Aztán ahogy közeledett az első felvonás vége, mind több tenyér verődött össze Amikor pedig az első felvonás végén a függöny lement, — szűnni nem akaró taps köszöntött bennünket. A második és harmadik felvonás közben már gyakran felhangzott a taps. Végül is nagy sikerrel fejeztük be a műsort. Mégis furdalt a kíváncsiság: mi volt az első felvonásban a hallgatás oka? „Ne csodálkozzál ezen, a nézők többsége most látott életében először színdarabot, színészeket” .— válaszolta kérdésemre a néhány száz lakosú község pedagógusa. A kis történetet a megye egyik öntevékeny színjátszócsoportjának vezetője beszélte el, — egyik szereplésük tapasztalata ként. Nagy az érdeklődés a községekben a különböző rendezvények; iránt. Messze már az idő, amikor télen a falu korán bezárkózott. A falusi téli esték mind mozgalmasabbá ;válnak —, mind népesebbek lesznek a művelődési otthonok, ha a program olyasmit Ígér, ami felkelti érdeklődésüket. Azért pedig, hogy érdeklődésre számot tartó előadások, rendezvények kerüljenek műsorra — számos intézmény, szerv dolgozik. A TIT, a Hazafias Népfront, a Nőtanács, a Pécs-Ba- ranyai Népművelési Tanácsadó, Vöröskereszt és még több más szerv aktívái, előadói nap mint nap indulnak a falvakba esténként, hogy új ismereteket adjanak, felkeltsék és ébren tartsák az érdeklődést a hasznos tudnivalók iránt. Az előadások változatos témákat, ölelnek fel. A képzőművészet, a zene, a költészet, a lakberendezés, a szőlészet — borászat, éppúgy szerepel műsoron, mint a cigányokról, az ifjúkori bűnözésről, a garázdaságról, a KRESZ-szabályok ismertetéséről, és még hosszasan lehetne sorolni a különböző témákról szóló előadásokat, a külpolitikai helyzetről nyújtott ismereteket az egészség- ügyi felvilágosításokig. Egyedül a Népművelési Tanácsadó az elmúlt év utolsó három hónapjában közel másfélszáz előadást szervezett falun, huszonöt alkalommal szállította gépjárművén a különböző öntevékeny művészeti együtteseket — énekkarokat, táncegyütteseket, a Bóbita bábjátszó csoportot. .. Volt kikhez szólni. Egy-egy rendezvényen esténként részt vettek a faluban fiatalok, idősek egyaránt. Kis községekről van szó, ahol a lakosság száma kétszáz, háromszáz, ötszáz. Az éhséget a szóra, a szépre mi sem jellemzi jobban, hogy úgyszólván egyetlen előadást sem kellett elhalasztani az érdeklődés hiánya miatt. Feszült figyelemmel nézték a műsorokat, hallgatták az előadásokat. Jómagam tapasztalatai alapján is állíthatom ezt. Különösen érdekesnek, de talán meghatónak is mondhatnám azt a nagy érdeklődést, amelyet a cigánylakosság tanúsít. Szűknek bioznyulnak a többségében cigányok lakta községek művelődési házai, klubjai. Az előadások általában este hét órakor kezdődnek, — de már jóval a kezdet előtt ott szorongnak a helyiségben és várják az előadót. Az érdeklődést a falusi esték előadásai iránt nemcsak a megjelenők száma bizonyítja, hanem az előadás utáni kérdések, beszélgetések is. Van a témákhoz kapcsolódó kérdésük, megjegyzésük. Egyik alkalommal késő este vagy másfél órát vártam előadásom után az autóra. Társam a szomszéd községben Mártott előadást, őt felvette az autó és így jöttek értem. „Elnézést kérek a késésért, de nem tudtam időre befejezni, annyi volt a kérdés. A kérdéseket pedig nem szabad válasz nélkül hagyni” —• mondta kollégám. Minden érdekli az embereket — ezt tapasztaltam ezeken a falusi téli esti előadásokon én is. Sokszor a témától távol álló kérdéseket is feltesznek, — és nagy figyelemmel hallgatják a válaszokat, Pedig nem egyszer rosszul fűtött helyiségekben, nagykabátban ülnek a hallgatók. Az egyik kis községben, amikor este odaértem, — akkor buzgólkodott két fiatal a kályha tüzének szításával. „Nem kaptunk a klub részére tüzelőt, de azért mégis szereztünk” — mondták. Á £_| ■ esték sikeréért | Q ‘ USI sokat fáradoznak a népművelők, pedagógusok egyaránt. Nem egy körzeti művelődési otthon vezetője késő este is járja a körzetéhez tartozó községek művelődési házait, klubjait, — szervez, agitál. Egyik alkalommal Cse- bénybe mentem előadást tartani. A Népművelési Tanács-, adó gyakorlott gépkocsivezetője is eltévedt volna este a földutakon, amelyek a kukoricás szélén kanyarogtak a községbe, ha nem várt volna bennünket a körzeti népművelési felelős, egy fiatalasszony, Az ő kalauzolásával találtunk be a községbe. „Ha esős idő van, autóval be sem tudunk menni" — mondtam. „Azt is megszerveztem — válaszolta. — Ha esik, a tsz lovaskocsiját ide kértem, azzal mentünk volna.” Míg döcögtünk a földúton, kérdeztem tőle: késő este, ha nincs jármű, hogyan megy haza? Ugyanis a szomszédos községben lakik. „Gyalog." „Nem fél éjjel?” „Dehogynem, akkor énekelve megyek ..." Esténként indulnak az autók. Az előadók — orvosok, bírók, pedagógusok, színészek, a zene, a képzőművészet szakértői, népművelők — kelnek útra előadásaikkal. Mennek, mert tudják: várja őket a falu. Garay Ferenc Hajnali kenyér-riport P esen hasítanak a hajnalt csendbe a zörgö tejeskannák, a csattogó kenyérszállító rekeszek. Az üres utca dübörgéssé erősiti a teherautó motorjának zúgásét. A boltajtó feletti ablakban egy korán ébresztett lakó méltatlankodik: ,,Maguknak is pont most kell zörögni f” — Na persze, de a reggelihez már friss kenyeret akar enni — jegyzi meg csendesen az egyik rakodómunkás. Hajnali fél öt. Egymás után indulnak a kenyérszállítók a Pécsi Sütőipari Vállalat Temető utcai üzeméből. Az első kocsi már fél négykor elment, de a legtöbb járat ilyentájban kezdi a munkát. A szemerkélő eső elől behúzódtak a gépkocsivezetők és a rakodók a kis barakképületbe, a i szállításvézetőségre. —■ Józsikám, ma szikvizet szállít. Hiába, hat kocsit kér- j tek a szódások és csak öt van — mondja Zákányi Sándor i szállításvezető. — A vállalat a saját kocsi- ! jóival hordja a kenyeret, a péksüteményt és a szódát, l üdítőitalt — tájékoztat. — Elég Maguknak is most kell zörögni ? sok kenyeret fogyaszt a város — szombatonként például hétnyolc vagonnal — csak győzzük sütni és kiszállítani. Naponta tizenhat-tizennyolc gépkocsi csők kenyeret hord, kettő lisztet, hat pedig szódát. Több helyről is szállítunk. Innen a Temető utcából, a Kis Rókus utcából, a Zsolnay szobortól, Szabolcsfalun is van egy kisebb üzemünk, aztán a péksüteményt a Perczel utcából és a Doktor Sándor utcából. Az első járattal el megy a péksütemény, a tcjbbi márt csők kenyeret visz. Fél hat. Felkérézkedem az FG—04—15-ös IFÁ-ra, Balázs Gábor gépkocsivezető és Kőhegyi János »rakodó mellé. Irány a Zsolnay utcai központ. Itt az egykilós kenyereket „tankoljuk". A kenyérrel teli műanyagrekeszek pillanotok alatt felkerülnek a kocsira. — Sietni kell, ha időben akarunk végezni. Meg aztán ezekkel a műanyagrekeszekkel könnyebb is a munka, mert fele olyan nehezek, mint a régi fémrekeszek — mondja Kőhegyi János. Kis Rókus utcai üzem. Bemegyünk kicsit megmelegedni. Itt nem kell fűteni, a forró kenyerekből csakúgy árad a meleg. Még reggeli után is meg- kordul az ember gyomra a friss kenyér illatától. Felraktuk a kétkilósakat is, megkezdjük az első fordulót. A Kórház téri. üzlet még nincs nyitva, így hát bekerül a ke- : nyer a kapu alá— Nem lopják el? — Előfordul . . . De nem tudjuk máshova tenni. Viszont, nyitáskor már az első Vevő is ; friss kenyeret kaphat. — A mi körzetünk a Steinmetz tértől a Szigeti vámig terjed. Mi látjuk el egész Uránvárost — mondja Balázs Gábor. — Nem is gondolná az ember, hogy ezen a részen mennyi üzlet van. Naponta negyven-ötven boltba is szállítunk. Egy fordulóval általában öt-hat boltot „terítünk meg”, szombaton — ilyenkor van a csúcsforgalom — nyolcat is. Mindenütt felrakjuk az üres rekeszeket, aztán irány a sütőüzem, s kezdjük elölről. Mire minden boltot végigjárunk, délután lesz. Egy óra alatt végeztünk a fordulóval. Már világos van. Újra rakodunk. Sietni kell, nagy a tempó, várják a ke- rlyéret mindenhol. A Tüzér utcai boltban három doboz cigaretta a borravaló, amiért beraktuk a rekeszeket a raktárba. — Nem mindegyik boltvezető ilyen úriember — jegyzik meg. —; • Némelyik úgy beszél velünk, mint a vevővel: olyan udvariatlanul. Talán azt várják, hogy tálcán vigyük be a kenyeret a pultra? Pedig én is voltam kereskedő. Hentesként dolgoztam az ABC-ben, de eljöttem. Itt jóval több a pénz. összejön a havi három és félezer. Ismét huszonöt mázsa van a platón. Ez már Uránba megy. Ebből kap a legnagyobb fogyasztó, az ABC is’. Oda reggel nyolc körül érkezik a friss kenyér. A friss kenyér. Mi, magyarok csak ezt szeretjük, képesek vagyunk fél napot is sorba állni érte. Az orvosok szerint — pedig nem a sütőipar és a kereskedelem fizetett propagandistái — egészségtelen. Az éjszakai sütésű délután már nem kell senkinek. Dehát azt kiszámítani, hogy mindig friss legyen a polcokon . .. Valaki mindig elégedetlen. A kenyér- szállítók szerint egyszer úgy viszik, mint a cukrot, máskor a fele mennyiség fogy. Ilyen’’* a vevő... __ Panics György r F alusi esték
