Dunántúli Napló, 1972. március (29. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-05 / 55. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1972. március 5. A gyermekgondozás társadalmi megbecsülése 84-6490 öt éve, áprilisban 84 szülő­anya maradt otthon gyermekét gondozni megyénkben. Az új kormányrendelet sikerét mutat­ta, hogy 1967 végére Baranyá­ban 1258, tavaly pedig 6490 kismama kérte a gyermekgon­dozási segélyt, a nekik kifize­tett összeg 1971-ben meghalad­ta a 43 millió forintot. öt éve vehetik igénybe ha­zánkban azt a kedvezményt, amelyre példa a világon sehol nincs. Az első évben otthonma­radtak közül sokan már a mun­kapad, betegágy, íróasztal mel­lett állnak, sokan második gyer­mekükkel foglalkoznak, tovább­ra is igénybe véve a segélyt — ahogy a hivatalokban nevezik: GYES-t. Munkaügyi vezetők, szocioló­gusok, statisztikusok kutatják, hogyan fogadják a családok a kedvezményt, miért szakítják meg egyesek, miért vannak mások már öt éve otthon, az­óta harmadik gyermeküket vár­va? íme néhány vélemény. — Én két hónap múlva visz- szajöttem. Csak azért kértem, mert elhúzódott a bölcsődei -felvétel. Nézze, férjem ezer- hatszázat keres, én kétezerné­gyet. A nagyobbik gyerek négy­éves, van egy csomó részle­tünk .,. Nem engedhettük meg magunknak, hogy otthon ma­radjak, — Otthon voltam három évig, aztán tudja, mit mondtak az óvodában? Egyetlen gyerek, oldjam meg a dolgot valahogy. Nem vették fel. Még szerencse, hogy az egyik nagymamával megoldódott a gondunk, de mi lenne, ha mindkét nagymama Szombathelyen élne? Miből fi­zessek havi ezer forintot „néni­re”? *s -» Én csők annyit mondok fogának, hogy ha egyetlen fil­lért sem adtak volna, csak a lehetőséget, hogy otthon ma­radjak, okkor is kiveszem. Fo­rintban nem lehet kifejezni ezt a segítséget. — Hatkor kelek, öltöztetés, ro­hanás a bölcsődébe, nyolcra a kórházban vagyok. Félötíg dol­gozom, okkor irány a bölcső­de, onnan a gyerekekkel haza. A férjenj füröszt, én etetek, ő mos, és vasalok. Este tízkor ve­szem a tankönyvet, a folyóira­tot, aztán éjjel egykor elalszom rajtuk. Most kaptunk lakást, ott sok időt takaríthatok meg a „második műszakkal”, Otthon, három évig? Egy orvos ennyi ideig nem maradhat távol a betegágytól. Sem hivatásával, sem előmenetelével nem egyez­tethető össze. — Két évig voltam otthon a harmadikkal. Két év után nem bírtam anyagilag sem, meg a folytonos prédikációt a férjem­től: miért nincs ez, miért nincs az, ez a dolgod, úgyis itthon vagy,,■ A rendelet - sokan várták - kedvezően alakítja majd a szü­lések számát. „Kedvet hoz” a második gyerekhez. Kevesen vállalják azonban, hogy a gyérmekágy végére már félúton legyen a másik. A terhesség és a szülés nagyon igénybe veszi az anya szervezetét, szükség van a pihenésre. Sok szülész véleménye, hogy az optimális korkülönbség a két gyerek kö­zött — három év. Épp egy gyermekgondozási segély ideje. A vélemények zöme, amelye­ket maguk az anyák mondtak el, hangsúlyozta az anyagiakat. Érdekes, hogy általában azok kérik három évre a GYES-t, akiknek alacsony a fizetésük, s viszonylag rossz körülmények között élnek. A közepes fizeté­sűiknél a havi hatszáz forint már anyagi problémát jelent, a magasan kvalifikált és magas fizetésű nők pedig elsősorban szakmai fejlődésükre hivatkoz­nak, másodsorban az anyagi­akra, amikor egyáltalán nem veszik igénybe. Szociológus le­gyen a talpán, aki e furcsa hi­erarchia eredőire bukkan, min­denesetre számításba kell ven­ni a családok életvitelét, igé­nyeket, kulturáltságok, más — esetleg közvetett — jövedelmi lehetőségeket is. Hadd példád lózzak: másképpen viszonyul ugyanabban a munkakörben dolgozó két nő a havi 600 fo­rintos segélyhez (tételezzük azt is fel, hogy férjeik teljesen egy­formán keresnek), ha egyikük otthonról hozományként meg­kapta a bútort, s rendszeresen küldik nekik a tojást, baromfit, sonkát, szalonnát és stifoldert — a másik nem kap semmit, vi­szont fizeti a bútorrészletet az OTP-nek. Másképpen viszonyulnak, de másképpen is vélekednek. Javaslatokat is tettek néhá- nyarv, derűre nem kis okot adót is. „Ha az én fizetésem több", pattogott az egyik asszony, „miért nem kaphatja meg a se­gélyt a férjem? Elvégre egyen­jogúság van!” „Borzasztó otthon egész nap egyedül” mondta a másik, „össze kellene hozni öt-hat kismamát, kettő mindig vigyáz­hatna a gyerekekre, a többiek kicsit kimozdulhatnának. Amo­lyan maszek bölcsődét kellene csinálni.” „Az anyukám szívesen haza­jönne, hatszázért vállalná a gyereket, miért ne kaphatná meg ő a segélyt?” E javaslatok közül leginkább az elsőt kell megszívlelni. Sok panasz hangzott el ugyanis: a férjek elkényelmesednek az „otthonülő” asszony mellett. Igényesebbek lesznek, ebédelni is otthon akarnak. Jelszavuk: te úgyis otthon vagy ... Sok anya két-három gyerekkel bíbelődik naphosszat, akad elég mosni- való, vigyázni is kell rájuk, fog­lalkozni is kellene velük ... Meg kellene fontolni a férjek­nek, mit is követelhetnek még? Lehet, hogy a vélemények megoszlanak. A tények azon­ban azt mutatják, hogy a se­gélyt igénybe vevők száma a harmadik évre felfutott, jelen pillanatban Baranyában hat­ezer körül megállt és állandó­sult Ez a rossz véleményekkel szemben is azt példázza, hogy élnek ezzel a lehetőséggel és mégiscsak jónak tartják. Ren­geteg szubjektív előnye mellett csak egyetlen konkrétet: a se­gély jelentős eszköz volt me­gyénk csecsemőhalandósági mutatójának visszaszorításához. És hányán nem tudják, hogy a szerződéses alapon dolgozó nők munkaviszonyát — ha idő­ben szólnak - fenntarthatják a szülés napjáig I S ha jogosult, akkor is megkapja a GYES-t, ha közben szerződése lejárt, már nem áll munkaviszonyban sehol. És hányán nem tudják, hogy ha a gondozási idő alatt életet adnak második gyerme­küknek, megkapják további há­rom évre a segélyt — annak el­lenére, hogy még mindig nincs munkaviszonyuk! És csak a sok levél a megmondhatója, amely a Társadalombiztosítási Igazga­tóságra érkezik, mennyien nem tudják, hogy ha valaki három gyermekét gondozza otthon, munkaviszonya nincs (a segélyt korábbi jogosultsága után kap­ja), valamennyi otthon töltött évét á nyugdíj szempontjából szolgálati időnek számítják! Ez teszi végülis helyére a dol­got. Mert ez nem más, mint a gyermeknevelés társadalmi meg­becsülése, magas rangra eme­lése, munkával egyenértékűnek elismerése. Büszkéknek kell lennünk, hogy ez a kezdemé­nyezés és gyakorlat Magyaror­szágon született meg. Kampis Péter Hatóval kölíoMre ■ Lassan itt a tavasz, közeleg az ; ' autós túraszezon. A Magyar Au- , i tóklub touring osztálya már össze- > ■) állította az idei külföldi auiós , •. túrák programját. Az első, szer- > ) vezeti túrákra húsvctkor kerül sor, ' r s aztán őszig szinte minden hétre s gazdag programot biztosítanak. ; > A pécsi autósok is eljuthatnak a klub által szervezett túrákra. > Budapestre, Sopronba, Egerbe, l ) Miskolcra, a szombathelyi nem- \ ' zclközi autós találkozóra és a * ; keszthelyi országos autós találko- ' zára indulnak a tavasszal csopor­tok. Prágába, a Magas-Táirába, / Kolozsvárra, Krakkóba, a bolgár . és a román tengerpartra, és Za- \ kopanéba szerveznek a nyáron ) ( csoportos tárákat. A nyugat- ( \ európai országok közül az NSZK- ? bon megrendezendő nemzetközi ' ' camping találkozóra, Spanyolor- > szagba és Olaszországba jutnak > ( el a magyar autósok, j, A központi szervezésű túrák mel- > ) lett a Magyar Autóklub pécsi v c szervezete a jugoszláv tenger- S ) partra, Splitbe, valamint Porecsbe } és Krk szigetére indít egyhetes \ n és tíznapos turnusokat. Valameny- > (( nyi túra időpontjáról, költségéről < { az Autóklub Citrom utcai iroda- ( jóban adnak felvilágosítást. Ai április 4-i felszabadulási úttörő honvédelmi lövész kupa ver­senyre készülnek az Építők úti Általános Iskola lÖvészcsapatáiSak legjobbjai is.. 10—10 fiú, illetve lány áll majd a céltáblák elé az emlékversenyen az Üttörö Házban, illetve a Karikás Frigyes Általános Iskolában. A csapatot a MÉV 2-es üzeme patronálja és Panov József szakszövetségi oktató készíti fel a 10 iskola válo­gatott versenyére. A képen: a célrdtarfást gyakorolja a csapat néhány tagja. Á hanglemezbolt újdonságai A héten a Kossuth Lajos ut­cai hanglemezboltba ismét ér­keztek új lemezek. A zenekari művek közül Brahms IV. szim­fóniája kapható - a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarának előadásában. Le­hel György vezényletével. A Bartók összes művei sorozat két újdonsága érkezett: a vonósné­gyesre és zongorára készült kvintettet a Tátrai vonósnégyes és Szabó Csilla adja elő, ugyancsak a sorozat részét je­lenti a Kékszakállú herceg vá­ra című Bartók-mű lemezre vé­tele, Kasza Katalin és Melis György előadásában. Mozart hangversenyáriáit Ré­ti József szólaltatja meg. A mongol népzene legszebb gyöngyszemeit tartalmazza az új -r két lemezből álló — album. A tánclemezek sorából: már kapható a régen várt Zalatnay kislemez, melynek egyik oldalán a Mért mentél el, a másikon pedig a Fekete árnyék című számokat énekli. Nemrég zaj­lott le a rádióban és a tv-ben a Made in Hungary című köny- nyűzenei műsor, melynek vala­mennyi száma kapható, egy- egy dalt kétféle tolmácsolásban hallhatunk. Az újonnan érkezett lemeze­ket Metróék kislemeze zárja: Közel a sátánhoz, — Színesie festve — énekli az új összeállí­tásban szereplő együttes. \- Niomrián egy kis‘ nemreg községben szerepeltünk. A művelődési ház tenyérnyi kis színpadán alig fértünk, a színdarabban a színészek mozgását az adott területhez át kellett szervezni. Egy bohózatot játszottunk. Már jól benne voltunk az első fel­vonás közepében — és sehol egy taps. Kezdtem nyugtalan­kodni, nem értettem a dolgot, miért ez a nagy csend? Aztán ahogy közeledett az első fel­vonás vége, mind több tenyér verődött össze Amikor pedig az első felvonás végén a füg­göny lement, — szűnni nem akaró taps köszöntött bennün­ket. A második és harmadik felvonás közben már gyakran felhangzott a taps. Végül is nagy sikerrel fejeztük be a mű­sort. Mégis furdalt a kíván­csiság: mi volt az első felvo­násban a hallgatás oka? „Ne csodálkozzál ezen, a nézők többsége most látott életében először színdarabot, színésze­ket” .— válaszolta kérdésemre a néhány száz lakosú község pedagógusa. A kis történetet a megye egyik öntevékeny színjátszó­csoportjának vezetője beszélte el, — egyik szereplésük ta­pasztalata ként. Nagy az érdeklődés a köz­ségekben a különböző ren­dezvények; iránt. Messze már az idő, amikor télen a falu korán bezárkózott. A falusi té­li esték mind mozgalmasabbá ;válnak —, mind népesebbek lesznek a művelődési otthonok, ha a program olyasmit Ígér, ami felkelti érdeklődésüket. Azért pedig, hogy érdeklődésre szá­mot tartó előadások, rendez­vények kerüljenek műsorra — számos intézmény, szerv dol­gozik. A TIT, a Hazafias Nép­front, a Nőtanács, a Pécs-Ba- ranyai Népművelési Tanács­adó, Vöröskereszt és még több más szerv aktívái, előadói nap mint nap indulnak a falvakba esténként, hogy új ismereteket adjanak, felkeltsék és ébren tartsák az érdeklődést a hasz­nos tudnivalók iránt. Az előadások változatos té­mákat, ölelnek fel. A képzőmű­vészet, a zene, a költészet, a lakberendezés, a szőlészet — borászat, éppúgy szerepel mű­soron, mint a cigányokról, az ifjúkori bűnözésről, a garázda­ságról, a KRESZ-szabályok is­mertetéséről, és még hossza­san lehetne sorolni a különbö­ző témákról szóló előadásokat, a külpolitikai helyzetről nyúj­tott ismereteket az egészség- ügyi felvilágosításokig. Egye­dül a Népművelési Tanácsadó az elmúlt év utolsó három hó­napjában közel másfélszáz előadást szervezett falun, hu­szonöt alkalommal szállította gépjárművén a különböző ön­tevékeny művészeti együttese­ket — énekkarokat, táncegyüt­teseket, a Bóbita bábjátszó csoportot. .. Volt kikhez szólni. Egy-egy rendezvényen esténként részt vettek a faluban fiatalok, idő­sek egyaránt. Kis községekről van szó, ahol a lakosság szá­ma kétszáz, háromszáz, ötszáz. Az éhséget a szóra, a szépre mi sem jellemzi jobban, hogy úgyszólván egyetlen előadást sem kellett elhalasztani az ér­deklődés hiánya miatt. Feszült figyelemmel nézték a műsoro­kat, hallgatták az előadásokat. Jómagam tapasztalatai alap­ján is állíthatom ezt. Különö­sen érdekesnek, de talán meg­hatónak is mondhatnám azt a nagy érdeklődést, amelyet a cigánylakosság tanúsít. Szűk­nek bioznyulnak a többségé­ben cigányok lakta községek művelődési házai, klubjai. Az előadások általában este hét órakor kezdődnek, — de már jóval a kezdet előtt ott szo­rongnak a helyiségben és vár­ják az előadót. Az érdeklődést a falusi es­ték előadásai iránt nemcsak a megjelenők száma bizonyítja, hanem az előadás utáni kér­dések, beszélgetések is. Van a témákhoz kapcsolódó kérdé­sük, megjegyzésük. Egyik alka­lommal késő este vagy másfél órát vártam előadásom után az autóra. Társam a szomszéd községben Mártott előadást, őt felvette az autó és így jöttek értem. „Elnézést kérek a ké­sésért, de nem tudtam időre befejezni, annyi volt a kérdés. A kérdéseket pedig nem sza­bad válasz nélkül hagyni” —• mondta kollégám. Minden érdekli az embere­ket — ezt tapasztaltam ezeken a falusi téli esti előadásokon én is. Sokszor a témától távol álló kérdéseket is feltesznek, — és nagy figyelemmel hall­gatják a válaszokat, Pedig nem egyszer rosszul fűtött he­lyiségekben, nagykabátban ül­nek a hallgatók. Az egyik kis községben, amikor este oda­értem, — akkor buzgólkodott két fiatal a kályha tüzének szí­tásával. „Nem kaptunk a klub részére tüzelőt, de azért mégis szereztünk” — mondták. Á £_| ■ esték sikeréért | Q ‘ USI sokat fáradoz­nak a népművelők, pedagógu­sok egyaránt. Nem egy körzeti művelődési otthon vezetője ké­ső este is járja a körzetéhez tartozó községek művelődési házait, klubjait, — szervez, agitál. Egyik alkalommal Cse- bénybe mentem előadást tar­tani. A Népművelési Tanács-, adó gyakorlott gépkocsiveze­tője is eltévedt volna este a földutakon, amelyek a kukori­cás szélén kanyarogtak a köz­ségbe, ha nem várt volna ben­nünket a körzeti népművelési felelős, egy fiatalasszony, Az ő kalauzolásával találtunk be a községbe. „Ha esős idő van, autóval be sem tudunk men­ni" — mondtam. „Azt is meg­szerveztem — válaszolta. — Ha esik, a tsz lovaskocsiját ide kértem, azzal mentünk volna.” Míg döcögtünk a földúton, kér­deztem tőle: késő este, ha nincs jármű, hogyan megy ha­za? Ugyanis a szomszédos köz­ségben lakik. „Gyalog." „Nem fél éjjel?” „Dehogynem, akkor énekelve megyek ..." Esténként indulnak az autók. Az előadók — orvosok, bírók, pedagógusok, színészek, a ze­ne, a képzőművészet szakértői, népművelők — kelnek útra elő­adásaikkal. Mennek, mert tud­ják: várja őket a falu. Garay Ferenc Hajnali kenyér-riport P esen hasítanak a hajnalt csend­be a zörgö tejeskannák, a csat­togó kenyérszállító rekeszek. Az üres utca dübörgéssé erősiti a te­herautó motorjának zúgásét. A bolt­ajtó feletti ablakban egy korán éb­resztett lakó méltatlankodik: ,,Ma­guknak is pont most kell zörögni f” — Na persze, de a regge­lihez már friss kenyeret akar enni — jegyzi meg csendesen az egyik rakodómunkás. Hajnali fél öt. Egymás után indulnak a kenyérszállítók a Pécsi Sütőipari Vállalat Teme­tő utcai üzeméből. Az első kocsi már fél négykor elment, de a legtöbb járat ilyentáj­ban kezdi a munkát. A sze­merkélő eső elől behúzódtak a gépkocsivezetők és a rako­dók a kis barakképületbe, a i szállításvézetőségre. —■ Józsikám, ma szikvizet szállít. Hiába, hat kocsit kér- j tek a szódások és csak öt van — mondja Zákányi Sándor i szállításvezető. — A vállalat a saját kocsi- ! jóival hordja a kenyeret, a péksüteményt és a szódát, l üdítőitalt — tájékoztat. — Elég Maguknak is most kell zörögni ? sok kenyeret fogyaszt a város — szombatonként például hét­nyolc vagonnal — csak győz­zük sütni és kiszállítani. Na­ponta tizenhat-tizennyolc gép­kocsi csők kenyeret hord, ket­tő lisztet, hat pedig szódát. Több helyről is szállítunk. In­nen a Temető utcából, a Kis Rókus utcából, a Zsolnay szo­bortól, Szabolcsfalun is van egy kisebb üzemünk, aztán a péksüteményt a Perczel utcá­ból és a Doktor Sándor utcá­ból. Az első járattal el megy a péksütemény, a tcjbbi márt csők kenyeret visz. Fél hat. Felkérézkedem az FG—04—15-ös IFÁ-ra, Balázs Gábor gépkocsivezető és Kő­hegyi János »rakodó mellé. Irány a Zsolnay utcai központ. Itt az egykilós kenyereket „tankoljuk". A kenyérrel teli műanyagrekeszek pillanotok alatt felkerülnek a kocsira. — Sietni kell, ha időben akarunk végezni. Meg aztán ezekkel a műanyagrekeszekkel könnyebb is a munka, mert fele olyan nehezek, mint a ré­gi fémrekeszek — mondja Kőhegyi János. Kis Rókus utcai üzem. Be­megyünk kicsit megmelegedni. Itt nem kell fűteni, a forró ke­nyerekből csakúgy árad a me­leg. Még reggeli után is meg- kordul az ember gyomra a friss kenyér illatától. Felraktuk a kétkilósakat is, megkezdjük az első fordulót. A Kórház téri. üzlet még nincs nyitva, így hát bekerül a ke- : nyer a kapu alá­— Nem lopják el? — Előfordul . . . De nem tudjuk máshova tenni. Viszont, nyitáskor már az első Vevő is ; friss kenyeret kaphat. — A mi körzetünk a Stein­metz tértől a Szigeti vámig ter­jed. Mi látjuk el egész Urán­várost — mondja Balázs Gá­bor. — Nem is gondolná az ember, hogy ezen a részen mennyi üzlet van. Naponta negyven-ötven boltba is szál­lítunk. Egy fordulóval általá­ban öt-hat boltot „terítünk meg”, szombaton — ilyenkor van a csúcsforgalom — nyol­cat is. Mindenütt felrakjuk az üres rekeszeket, aztán irány a sütőüzem, s kezdjük elölről. Mire minden boltot végigjá­runk, délután lesz. Egy óra alatt végeztünk a fordulóval. Már világos van. Újra rakodunk. Sietni kell, nagy a tempó, várják a ke- rlyéret mindenhol. A Tüzér ut­cai boltban három doboz ci­garetta a borravaló, amiért beraktuk a rekeszeket a rak­tárba. — Nem mindegyik boltveze­tő ilyen úriember — jegyzik meg. —; • Némelyik úgy beszél velünk, mint a vevővel: olyan udvariatlanul. Talán azt vár­ják, hogy tálcán vigyük be a kenyeret a pultra? Pedig én is voltam kereskedő. Hentesként dolgoztam az ABC-ben, de el­jöttem. Itt jóval több a pénz. összejön a havi három és fél­ezer. Ismét huszonöt mázsa van a platón. Ez már Uránba megy. Ebből kap a legnagyobb fo­gyasztó, az ABC is’. Oda reg­gel nyolc körül érkezik a friss kenyér. A friss kenyér. Mi, magya­rok csak ezt szeretjük, képesek vagyunk fél napot is sorba áll­ni érte. Az orvosok szerint — pedig nem a sütőipar és a ke­reskedelem fizetett propagan­distái — egészségtelen. Az éj­szakai sütésű délután már nem kell senkinek. Dehát azt kiszámítani, hogy mindig friss legyen a polcokon . .. Valaki mindig elégedetlen. A kenyér- szállítók szerint egyszer úgy vi­szik, mint a cukrot, máskor a fele mennyiség fogy. Ilyen’’* a vevő... __ Panics György r F alusi esték

Next

/
Thumbnails
Contents