Dunántúli Napló, 1972. március (29. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-26 / 73. szám
4 DUN ANTOll NAPLÓ 1972. március 26. A Hazafias Népfront megyei küldöttértekezlete elé A z elmúlt hetek kiemelkedő politikai eseményei voltak megyénkben is az állampolgároknak azok a gyűlései,, amelyeken megválasztották a Hazafias Népfront községi, városi és járási bizottságainak tagjait, valamint a megyei küldött- értekezlet küldötteit. Közvetlen és sokszínű eszmecserék keretében értékelték a köz'ügyek iránt felelősséget érző polgárok a Népfrontnak mint a különböző társadalmi szervezeteket és szerveket magába foglaló politikai tömörülésnek és mint a magyar társadalom legátfogóbb politikai tömegmozgalmának az elmúlt négy évben betöltött szerepét, azokat az országos és helyi feladatokat, azokat a kis és nagy gondokat, amelyeknek megoldásában a következő években a Hazafias Népfront szerveinek, fórumainak és akti- várnak közre kell működniük. A megválasztott népfrontbizottságok és elnökségek legtöbb helyütt újabb négyéves munkásságuk első teendőinek tekintik, hogy felidézzék és rendszerezzék a választások alkalmával elhangzott javaslatokat, a felvetett ötleteket és a felszínre hozott hibákat, a megoldásra váró nehézségeket Csak helyeselni lehet azt az eljárást is, amelyben az újjáválasztott népfrontbizottság a tanács számára is összefoglalja a népgyűléseknek a tanácsi feladatokat érintő megállapításait és hozzáfűzi az új bizottság álláspontját, különösen azt, hogy óz ésszerű javaslatok megvalósításához ä Népfront hogyan, milyen szervező, mozgósító tevékenységgel kíván hozzájárulni. Örömmel üdvözölhetjük természetesen azoknak a helyi tanácsi szerveknek az elképzelését is, amelyek tájékoztatni kívánják tanácsi testületeiket a népfrontválasztás eredményéről, a választógyűlések tapasztalatairól, hogy minél előbb hasznosíthassák e közvetlen demokratikus formák indítványait és kritikai észrevételeit a helyi szükségletek kielégítésében, a községi vagy városi közélet alakításában. Gazdag útravalót adtak a legtöbb helyen a választógyűlések a Hazafias Népfront megyei küldötteinek is, akik március 29-én gyűlnek össze Pécs legdíszesebb csarnokában, az Orvostudományi Egyetem aulájában, hogy összegezzék és értékeljék a népfrontmunka megyei tapasztalatait, körvonalazzák a következő időszak főbb célkitűzéseit és megválasszák a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottságát, valamint megyénk küldötteit a Hazafias Népfront április 26-tól 28-íg tartandó V. kongresszusára. A széles társadalmi érdeklődéstől kísért, a társadalom alap- tető osztályainak és szinte minden rétegének cselekvő közreműködésével folyó kongresszusi előkészületek országos tapasztalatainak mérlegét a kongresz- szus hivatott megvonni. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Hazafias Népfront központi szervei által kialakított alapvető politikai törekvések és a megyénkben szerzett eddigi tapasztalatok összevetése révén azonban már több jelentős következtetés leszűrhető. Mindenekelőtt talán az, hogy a társadalom vezető osztályának és (jártjának a nemzet valamennyi becsületes alkotó erejére kiterjedő szövetségi politikája, valamint a tényleges társadalmi igények találkozása alapján egyre szélesebb rétegek vallják Baranya megyében is a Népfront nélkülözhetetlen politikai szerepét a munkásosztály vezetőszerepének érvényesítésében, a munkás-paraszt szövetség szilárdításában, a marxista leninista vezető párt és a munkás- osztály kiterjedt, szinte a társadalom egészét átfogó differenciált rétegpolitikájának alkalmazásában. Társadalmunkban az alapvető érdekazonosság mellett még eltérő az egyes osztályoknak és rétegeknek a termelésben, a munkamegosztásban, a társadalomban elfoglalt helyzete, világnézeti tudatossága és politikai fejlettsége. Mindez tükröződik az emberek eltérő véleményében is. Az eltérő vélemények sokszínűségében a folytonosan megújuló egységet csak a de[ mokratikus viták útján lehet ! biztosítani. Enélkül nem lehet i tényleges, meggyőződésen ala- j puló politikai egység. N apjainkban különösen a köz- gazdasági kérdések, a községi és a városi kommunális ellátottság, a munkahelyi ! légkör, valamint a társas együttélés problémái és követel mé- I nyei állanak az érdeklődés kö- | zéppontjában. A magyar népgazdaság dinamikusan fejlődik, növekszik a termelés hatékonysága, emelkedik a lakosság reáljövedelme és általában kiegyensúlyozott az áruellátás is. Emellett komoly gondokkal is küszködünk, amelyekkel a lakosság rendszeresen foglalkozik és különböző véleményt nyilvánít róluk. Egyesek pesszimistán ítélik meg a gazdasági egyensúly problémáit, mások pedig nem tulajdonítanak neki jelentőséget. Vannak olyanok, akik a termelési eredményektől függetlenül teljesíthetetlen igényeket támasztanak az életszínvonal emelése iránt. Gyakran találkozunk az infrastrukturális fejlesztéssel, az árakkal, a bérekkel, a nyereségrészesedéssel, a jutalmazással, a nyugellátással, valamint a termékek minőségével összefüggő kifogásoló megjegyzésekkel. Többségükben el- ítélőek, mégis megoszlanak a vélemények a szocialista rendszertől idegen jelenségekről, a harácsolásról, a teljesítménnyel összhangban nem álló jövedelmekről, a káros munkaerőván- dorlósról stb. A lakosság többsége megelégedéssel nyugtázza e jelenségek megfékezésére hozott intézkedéseket, másik része viszont úgy véli, hogy mindez kevés. A példákat hosszan sorolhatnánk a társadalmi élet minden fontosabb területéről, de az elmondottak is érzékeltetik, hogy feltétlenül szükség van azokra az eszmecserékre, amelyek feltárják a kételyeket, módot adnak a téves nézetek tisztázására, hozzájárulnak az egységes szemlélet kialakításához. A nézetek tisztázásán, a közérdekű észrevételek gyűjtésén és egyeztetésük előmozdításán, a megalapozott társadalmi igények továbbításán túl a Népfront fontos politikai rendeltetése természetesen az is, hogy hozzájáruljon az országos jelentőségű, valamint a helyi állami és társadalmi célkitűzések széleskörű megismeréséhez és elfogadásához, adottságaiknak és képességeiknek megfelelő tevékeny közreműködésre serkentse és szervezze a társadalom különböző rétegeit. A szocialista társadalomépítés jelenlegi időszakában egyidejűleg erősítjük hazánkban a szocialista államot és a szocialista demokráciát. A szocialista demokrácia sokszínű intézményei, a közvetlen és a képviseleti demokrácia egymást kiegészítő formái az állami munka hatékonyságát hivatottak fokozni. Az éltető szocialista demokrácia a legbiztosabb ellenszere egyben annak, hogy a közhatalmi állami szervek, valaminta gazdálkodó egységek és az állami intézetek vezetői a szocialista társadalmi bázistól elidegenedjenek, a rájuk bízott hatalommal és jogkörrel visszaéljenek, öncélú bürokratikus formák védőfalai mögött eredeti rendeltetésüktől eltérő, közösségellenes tevékenységet fejtsenek ki. Felvethető a kérdés, hogy nem alakul-e ki felesleges párhuzamosság a Népfront és a társadalom egyes rétegeit szervező társadalmi szervezetek között, valamint a Hazafias Népfront- és a tanácsok községpolitikai, várospolitikai munkásságában. A rendeltetés, a funkciók és a munkamódszerek nagyrészt végrehajtott megállapítása és elhatárolása után is előfordulhat indokolatlan párhuzamosság vagy káros szembefutás. Éppen ennek elkerülése ér- dekében kell különös figyelmet fordítanunk az összefüggő feladatokat végző állami és társadalmi szervek célkitűzéseinek és feladatainak egyeztetésére, az elkülönülten kifejtett, de ősz- szefüggő tevékenység összehangolására, valamint a közös teendők, az együttes akciók kimunkálására és végrehajtására. E célokat szolgálja a testületi szervek kölcsönös szervezeti képviselete, a munkaprogramok és a munkatervek rendszeres egyeztetése, az együttműködés alapelveit és módozatait egyetértésben rögzítő megállapodáskötés, a kölcsönös tájékoztatás és számos egyéb eszköz. A munka hatékonyságát csökkentő párhuzamosság és szembefutás helyett az egymást kiegészítő eredményes működés feltételeit csakis az érdekelt szervek tudatos szervezőmunkája teremtheti meg. Megyei küldöttértekezletünkre hárul az a felelősségteljes feladat, hogy gondos elemzés alapján körvonalazza a megye valamennyi népfrontszervének működésével szemben támasztandó, megyénk adottságaihoz igazodó követelményeket a Hazafias Népfront funkcióinak mindegyik területén. Ezeknek már kialakult sorrendjét követve meg kell vitatnunk, hogy miként fejleszthetik tovább a helyi és a területi népfrontszervek a jogszabályokban részletesen meghatározott közjogi-alkotmányossági jogaik és feladataik gyakorlását. Már az előzőekben is utaltam arra, a társadalom tagjait közvetlenül érintő problémakörre, amely a gazdaság- politikai, azon belül a községpolitikai és várospolitikai feladatok végrehajtásához kapcsolódik. Ugyancsak a vitatémák és a megoldandó feladatok sokaságát kínálják a népművelési rendszer továbbfejlesztésének, a fiatalok és a felnőttek politikai és szakmai képzésének, világnézeti és erkölcsi nevelésének, egészségvédelmének, fizikai erejük fejlesztésének, a szabadidő tartalmas kihasználásának, a cselekvő szocialista hazafiság kibontakoztatásának, valamint a béke és a barátsági tevékenység ápolásának időszerű témái. A községi, a városi, a város- körzeti és a járási népfront- bizottságok megalakulása után a tények ismeretében jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy továbbjavult e testületek összetétele. Emelkedett az öntudatos munkások, a tevékeny szövetkezeti tagok, valamint e megtisztelő megbízatásra alkalmas nők és fiatalok száma. Arányos képviseletet kapott a helyi és a járási népfronttestületekben, valamint a megyei küldöttek között is megyénk nemzetiségi lakossága és a megye társadalmának mindegyik rétege. Bizton remélhetjük, hogy munkájukhoz az ország és a megye kedvező politikai körülményei mellett összetételük megújulása I is úiabb lendületet ad. Amikor a Hazafias Népfront megyei szervei őszinte köszönetét fejezem ki ezúttal is a pártszerveknek, a tanácsoknak és mindazoknak, akik a népfrantszer- vek újjáalakításához, a kongresszusi előkészületek szerveié- ■ séhez felelősségteljes fórado- I zással hozzájárultak, egyben to- i vábbi támogatásukat kérjük közös érdekeinket szolgáló tömegmozgalmi munkánk eredményeinek gyarapításához. Dr. Adóm Antal, a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottságának elnöke „Magyar Hét" Finnországban Delegációik programja **■ * Néhány nappal ezelőtt közölte a Dunántúli Napló a hírt, hogy a finnországi „Magyar Hét" alkalmából Szentistványi; Gyuláné Pécs megyei város Tanácsának elnöke vezetésével delegáció utazott az északi testvérvárosba, Lahtiba. A baranyai újságolvasók egyre több olyan tudósítással találkoznak, amelyek Lahti és Pécs különböző kaocsolatairól számolnak be. Január végén és február első felében a Lahti Képzőművészeti Kamara pécsi bemutatkozó kiállítását tekinthették meg a művészetkedvelők. Aki ott volt a Tudomány és Technika Háza nagytermében az ünnepélyes megnyitón, az Martti Ingman nagykövet beszéde után személyesen is megismerkedhetett a kedves lahíi művészekkel, Kaija Ikövalko festőművésszel a pécsi kiállítás ötletének „szülőanyjával" és Matti Koskela szobrász- és grafikusművésszel. Nem sokkal korábban finn napokat hirdetett a Nádor Étterem a gasztronómiai hetek keretében. Aki betért az erre az alkalomra északi stílusban díszített étterembe, Martti Roth, a lahti Kukonpoika szakácsa finom főztjei — a kalakukkoa, herne- keitto meg a többiek — között válogathatott. Az elmúlt ősszel egy héten keresztül minden este finnek - főleg lahtiak — nyilatkozatait hallottuk a Pécsi Rádióban. 15 éve kezdődött ez a kapcsolat a két város között. 1956 nyarán Magyarországra látogatott Lahti akkori polgármestere, Olavi Kajala. Az volt az úticélja, hogy lehetőséget találjon valamelyik magyar városban kapcsolat felvételére. A Pécsett látottak — különösen a műemlékek védelme és a vízművek berendezései — megtetszettek neki. Ezekkel a szavakkal búcsúzott városunkból: „E látogatás után természetes, hogy miután a magyar nép a finnek testvérnépe, Pécset is testvér- városunknak akarjuk.” Pécs szívesen fogadta az ajánlatot, és miután a két város kapcsolatának kialakítása a két ország kedvezően alakuló kapcsolataiba jól beilleszkedett, 15 évvel ezelőtt - 1957 augusztusában — Pécs város vezetőinek küldöttsége már mint testvérvárosi küldöttség utazott Lahtiba. Megállapodtak a rendszeres kapcsolatok kialakításában. A két tanács delegációinak ismétlődő látogatásait előbb a kulturális delegációk, művészeti együttesek utazásai követték, majd sor került sportkapcsolatokra — 1963—64-ben a Lahden Reipass és pécsi labdarúgók cseréje — orvosok tapasztalatcseréjére is. Kajala polgármester 5 évvel ezelőtti tragikus halála után nem szakadt meg az együttműködés. Lahti új polgármestere, Teemu Hiltunen tovább vitte és a pécsi Városi Tanács szintén új elnökével tovább szélesítette a megkezdett kapcsolatokat. Erre a korszakra esik többek között annak a közös tervnek a kialakítása, hogy a két város vegyen részt a jövőben egymás ipari vásárán. Az együttműködés ma is sokoldalú és újabb területekkel gazdagodik. 2000 éves városunk testvére fiatal, igen erősen fejlődő város. 100 evvel ezelőtt kis falucska állt a helyén, majd oz 1878-as nagy tűzvész után kis városkává épült ki. A városi jogot 1905-ben kapta meg. Ekkor 2800 lakosa volt, ma 90 000, és úgy tervezik, hogy az ezredfordulóra 220 ezerre nő a lakosság száma. Az építkezés nem korlátozódik szűk területre. Nem cél a központosítás, inkább úgynevezett leányvárosokat létesítenek. A város belsejében csak szolgáltatóházak, üzletek épülnek. A gyalogjárók szélesek, a gépkocsik több helyütt aluljárókon közlekednek. Lahti — Finnország negyedik városa, a Pöijöt-Höme terület központja — jelentős ipari és kereskedelmi centrum. Említésre méltó a bútoripara, (ASKO és ISKU bútorgyárak), fémipara (UPO) és a sörtermelés. Sok iskolája, modern kórháza, színháza, múzeuma van. Télen ez- I rek és ezrek keresik fel a Sál- j pausselkö-i síversenyt, nyáron j a Mukkula-i turista centrumot, í ahol évről évre nemzetközi író szemináriumot is tartanak. Lahti az első finn város, amelynek először volt magyar testvér- városa. A többi kettős - Miskolc-Tampere (pécsi közvetítéssel), Debrecen-Jyvöskylö, Szolnok-Ríihimöki, Székesfehér- vár-Kemi, Szeged-Tmku — később alakult. Péccsel együtt ó testvérvárosa van Lahtinak; Dániában: Randers, Islandon: Akureyri, Norvégiában: Alesund, Svédországban: Vösteras és a Szovjetunióban: Zaporozsje. A finn-magyar kapcsolatok ápolásában jelentős szerepe van a Finn-Magyar Társaságnak. Az 1950-ben alakult szervezetnek mintegy 2000 tagja van, de amint a társaság vezetői mondják, ez a szám nem reális ha azt nézzük, hányon érdeklődnek hazánk iránt. Csak Lahtiban több ezér magyarbarát van és egész Finnországban sokszor több. A társaság Lahti szervezete 1952-ben alakult. Tagjai főleg tanítók, munkások, művészek, ügyvédek, üzletemberek, főiskolai hallgatók. A Finn-Magyar Társaság szervezi évről évre — a Magyar Népköztársaság Helsinki Nagy- követségének segítségével és a Kulturális Kapcsolatok Intézetének közreműködésével — a „Magyar Hét” rendezvénysorozatát. Felszabadulásunk évfordulójának tiszteletére az idén március 26-tól 30-ig lesznek az ünnepi megemlékezések, műsorok, előadások. Ebben az évben — tekintettel arra, hogy jelenleg éppen Pécs és Lahti kapcsolata a legjobb a testvér- városok közül — Pécs város vezetői és művészeti életének küldöttei képviselik hazánkat a ! „Magyar Hét”-en. Lahti város j polgármesterének meghívására j már csütörtökön megérkezett Finnországba Szentistványi Gyuláné, Pécs megyei város Tanácsának elnöke, Szentirányi József, a Városi Pártbizottság titkára, és Dr. Galabár Tibor, a Városi Tanács V. B.-titkára. A 8 fős kulturális delegáció — amelyet Soltra Elemér festőműA lahti városháza (Tervezte; Eliel Saarinen) vész vezet és amelyben részt vesz a „Bóbita" Bábegyüttes 6 tagja - vasárnap reggel érkezett meg a finn fővárosba. Még aznap délután ott lesznek azon az ünnepi fogadáson, amelyet hazánk helsinki nagykövete, Rónai Rudolf ad a Balder-teremben a „Magyar Hét” megnyitása alkalmából. A „Bóbita” először Tamperében, az ország legnagyobb iparvárosában — „a szövőszékek városában" — lép fel. majd később Mikkeliben szerepel. A „Magyar Hét” központi ünnepségére — amelyet Kaarina Virolainen asszony, a Finn- Magyar Társaság elnöke nyit meg — kedden este kerül sor a lahti szervezet 20 éves jubileuma díszülése után. ünnepi beszédet Kalevi Sorsa külügyminiszter mond. A lahti koncertház 650 fős nagytermében megrendezendő díszünnepségen beszédet mond még Rónai Rudolf nagykövet, Szentistványi Gyuláné tanácselnök és Teemu Hiltunen polgármester is. Az ünnepség kulturális műsorában kétszer 20 perces betéttel fellép a „Bóbita” is. A lahti városi szimfonikus zenekar — a Pécsett is jól ismert Urpo Peso- nen vezetésével Sibelius, Bartók és Kodály müveket ad elő. A lahti népiskolák egyesített kórusát — amelytől Kodály Esti dalát is hallani fogja az ünnepi est közönsége — Paavo Kiiskí vezényli. Ö is járt már városunkban. A Madrigál Kórus partnereként Pécsett vendégszerepeit Lahti Kuoro tavaly júniusi sikeres Liszt-termi hangversenyén ismerhették meg városunk zenekedvelői. A mozikban, iskolákban a „Maqyar Hét" idején levetítik a „Diákváros” és a „Pécs-Baranya műemlékei” című, Pécset és környékének nevezetességéit bemutató színes kisfilmeket. 28-án nyílik meg Lahtiban 15 pécsi festőművész 32 grafikájának kiállítása, amely városunk képzőművészeinek a Lahti Képzőművészeti Kamara idei pécsi bemutatkozását viszonzó 1973. évi nagy Lahti kiállítása előtt ízelítőül szolgálhat. Végh József A KOMLÓI ÁFÉSZ 49. SZ. MEZÚGAZDASAGI BOLTJÁBAN (Kossuth utca 13.) folyó év április 6-án és azt kővetően minden hónap első csütörtökén délelőtt 10—12 óráig (július hónappal bezárva) A BARANYA MEGYEI AGROKER VÁLLALAT szakembere műtrágya és növényvédőszer alkalmazása a mezőgazdaságban jelleggel szaktanácsadási órákat tart Megjelent a népszámlálás Baranya megyei kötete Az 1970. évi népszámlálás eredményeit a Központi Statisztikai Hivatal kiadványsorozatban teszi közzé. Ennek keretében a 9. kötetként a napokban megjelent a megyénk adatait tartalmazó kötet is, „Baranya megye adatai I." címmel. Ez a kiadvány Baranya megye városainak és községeinek népszámlálási eredményeit mutatja be, Pécs város nélkül. Pécs megyei város adatai külön kötetben kerülnek közlésre a közeli napokban. E kötet első része Baranya és Pécs együttes összefoglaló adatát mutatja be, a második rész pedig a Pécs városra vonatkozó adatokat közli részletes bontásban. Harmadik kötet is készül a megyéről, mely kisebb egységekben számlálókörzetenként részletezi a fontosabb adatokat és a külterületi lakott helyek is itt kerülnek közlésre. A kötet tartalmát tekintve igen gazdag, a demográfiai részben a népesség számáról, kor, nem, családi állapot és iskolai végzettség szerinti ösz- szetételéről ad tájékoztatást. Külön fejezet foglalkozik a népesség foglalkozási adataival. A háztartásokra és a családokra vonatkozóan is bőséges adatközlést találunk, végül az utolsó fejezet az épület és lakásstatisztikai összeírás eredményeit közli. A népszámlálás Baranya megyei és Pécs városi eredményeinek részletes ismertetésére lapunk hasábjain még visszatérünk.
