Dunántúli Napló, 1972. február (29. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-13 / 37. szám

DUNANTOLI NAPLÓ 1972. február IS. fl Központi Statisztikai Hivatal Baranya megyei igazgatóságának jelentése 1971. évről (folytatás crz 1. oldalról) •ogyfaemi gaidasógok kajszi- termése a megelőző évben be­takarított mennyiség felét sem érte eL A nagyüzemi gazdaságok töb­bet fordítottak új gépek vásár­lására, mint az előző évben. A termelőszövetkezetek jóval több gabonakombájnt vettek, pótko­csi beszerzésük is megkétszere- södött, traktorvásárlásuk viszont 27 százalékkal elmaradt az elö- eö évitől. A traktorbeszerzés csökkenése miatt valamelyest lelassult az elöregedett géppark kicserélése. Az állattenyésztés két legfon­tosabb ágazatának fejlődése eltérően alakult: a szarvasmar­ha-állomány nem változott szá­mottevően, a sertésállomány ugyanakkor éves átlagban jóval nagyobb volt a múlt évinél, A két fő állatfaj tartása a nagy­üzemekben általában kedve­zőbben alakult, mint a háztáji és egyéb gazdaságokban. A fontosabb állati eredetű termé­kek termelése a gyapjú^ kivéte­lével, meghaladta az előző évit A mezőgazdasági üzemekben épülő tehenészeti telepekből 4, a sertéstelepekből 13 készült el 1971. évben. A folyamatban lévő építkezések nagy része év vé­gére magas készültségi fokot ért el és 1972-ben várhatóan az épülő állattenyésztési telepek többsége belép a termelésbe. A fontosabb növényi termé­kek értékesítése meghaladta az 1970. évit A vágóállatok és a főbb állati eredetű termékek kö­zül 1971-ben csak a vágómarha értékesítés terén mutatkozik le­maradás. A vágósertés átadás ugyanakkor 53 százalékkal ha­ladta meg az előző évit és 41 százalékkal volt magasabb az eddigi legnagyobb 1968. évi ér­tékesítésnél. \ Beruházások-sze-1 J&aronya megyében a szocia­lista szektor számításaink szerint 1971. évben mintegy 4,5—4,6 milliárd forint összegű beruhá­zást teljesített, folyóáron számít­va kb. 24 százalékkal többet, mint 1970-ben. Mivel időközben a beruházási javak ára maga­sabb lett. a beruházások volu­mene enné! valamivel kisebb mértékben nőtt. A fejlődés azon­ban így is dinamikusabb volt mint országosan. A teljesített beruházások összetételét vizs­gálva szembeötlő a gépek nö­vekvő részaránya. Ez a részarány 1971-ben magasabb volt, mint bármely korábbi évben. Előzetes számításaink szerint a szocialista szektor Baranya megyében 1971. év folyamán mintegy 2,8 milliárd forint érté­kű beruházást helyezett üzembe. Az üzembehelyezett létesítmé­nyek közt három egyedi nagy- beruházás (a koordinált raktá­rok, az Orvostudományi Egye­tem elméleti tömbje és a Pécsi Műszaki Főiskola) is szerepel. Az üzembe nem helyezett be­ruházások állományának értéke megyei viszonylatban az elő­zőekben említett három egyedi nagyberuházás üzembe helyezé­se ellenére sem csökkent Ez a körülmény részben tényleges le­maradásokat is tükröz, nagy­részt azonban a megye két egyedi nagyberuházásának ■fr- lenlegi készültségi fokából adó­dik és nem lehet belőle terv- szerűtlenségre következtetni. A lakosság száma és életkörülményei Megyénk népessége 1971. évben mintegy kétezer fővel növekedett. A népesség alaku­lása p városokban és községek­ben ellentétes jellegű. A megye népessége (Pécs nélkül) 2 ezer fővel kevesebb, Pécs város né­pessége 4 ezer fővel több, mint az elmúlt esztendő végén. A megye többi városának népes­sége nem változott számot­tevően. • A foglalkoztatottak száma az elmúlt évben mindössze 1—1,5 százalékkal emelkedett. A Gaz­dasági ágazatok közül egedül a keresk-'-Hemben dolqozók száma változott jelentősebb mértékben, de számításaink szerint a szolgáltató ágazatokat együttesen is a foglalkoztatott­éig növekedése jellemezte. A lakosság életkörülményei­nek alakulását 1971-ben a ki­egyensúlyozott fejlődés jelle­mezte, bár a keresetek és jöve­delmek az előző évinél valami­vel mérsékeltebben nőttek. Ba­ranya megye lakosságának pénzbevétele mintegy 10 száza­lékkal volt magasabb az előző évinél. Az egyes rétegek jöve­delem növekedésének mértéke lényegesen eltért egymástól. Az qflagkeresetek 3-4 száza­lékos növekedéséből ítélve a munkás-alkalmazotti keresők egy főjére jutó reálbérének az 1971. évi tervben meghatározott 2,5—3 százalékos emelkedése megvalósult. A mezőgazdasági lakosság készpénzbevétele jdb- ban nőtt a múlt évinél. Az ed­dig elmondottakon kívül növelte a lakosság vásárlóerejét, hogy a családi pótlékok és táppénz kifizetések összege 4 százalék­kal nagyobb volt, mint tavaly. A lakosság anyagi fogyasz­tása a tervezettnél gyorsabban emelkedett. A kiskereskedelmi vásárlások az előző évinél mér­sékeltebben, mégis jelentős mértékben, 10 százalékkal nö­vekedtek. Megközelítő adatok szerint a lakosság szolgáltatá­sokra 5 százalékkal költött töb­bet és nagyobb összeget for­dított takarékbetétek képzésére. Kétségtelen, hogy az 1971. évi áralakulás az egyes fogyasz­tói rétegeket eltérően érintette, s talán a korábbiaknál nagyobb mértékben differenciált. így pl. az átlagosnál nagyobb volt a nyugdíjasok élelmiszerfogyasz­tói árindexe - éppen a zöld­ség, gyümölcsfélék áralakulása következtében —, míg a paraszt­ságot az élelmiszerek árválto­zása kevésbé érintette. Az év folyamán a vásárlók rendelkezésére álló árualapok nagysága meghaladta az előző évit ami jobb áruellátást biz tosftott A bolti élelmiszerek for gal ma 9,4 százalékkal haladta meg a múlt évit így a várako zásnak megfelelően valamive kevésbé nőtt mint az összfor galom. Az élelmiszerek kínáló ta általában megfelelt az igé nyéknek. 1971-ben 10 százalék kai több nyershús, valamive több étolaj és margarin, vala mint cukor fogyott míg a több alapvető élelmiszerből (pl. ba­romfi, zsír, vaj, sojt, tojás, ke­nyér) az előző évivel azonos mennyiség került a boltokba. A zöldség és gyümölcsfélék fo­gyasztásának növekedését aka­dályozta a kedvezőtlen termés- eredményekkel összefüggő, át- lagosan 15-20 százalékkal ma­gasabb árszínvonal. A vendég­látás a múlt évinél valamivel kisebb mértékben, 8,2 százalék­kal növelte bevételét Az Iparcikkek közül a ruhá­zati cikkek értékesítése — a múlt évi kiemelkedő forgalom­hoz képest, s részben annak visszahatásaként - csak mérsé­kelten emelkedett A vegyes iparcikkek körében a vas-, mű­szaki és üvegáruk, a vegyíáruk, játékszerek, papíráruk forgalma emelkedett a legdinamikusab­ban, míg a tartós fogyasztási cikkek eladása az árufőcsoport átlagánál kisebb mértékben. A dinamikusan növekvő forga­lom, s az igények fejlődésével nem tartott lépést a kereske­delmi hálózat bővítése, korsze­rűsítése. Javítja azonban a helyzetet, hogy az új létesítmé­nyek korszerű, az átlagosnál nagyobb alapterületű és kultu­rált egységek. Pécsett az új lakótelepek kiépülését nem kö­veti eléggé nyomon a boltháló­zat fejlesztése. Lakáshelyzet, egészségügyi és kulturális ellátás A feszült lakáshelyzetet 2298 új lakás használatbavétele eny­hítette. Ez 9 százalékkal keve­sebb. mint az elmúlt ötéves tervben épített lakások éves át­laga és 11 százalékkal keve­sebb az előző évinél. Hogy a használatba vett lakások szá­ma nem csökkent nagyobb mér- I fékben, az a fokozott magán- j építkezésnek köszönhető. A megye településeinek köz­műellátottsága 1971. évben to- j vcbb javult, azonban az apró- 1 falvas településszerkezet to­vábbra is nehezíti az ellátott- ! sági színvonal nagyobbarányú növelését. ! Az egészségügyi ellátás ja­vulását tükrözi az orvosi kör­zetek bővülése 3 felnőtt és egy gyermekkörzettel. A szakrende­lési órák számának 7,3 száza­lékos növekedése azt eredmé­nyezte, hogy az orvosok több időt fordíthattak egy-egy beteg kezelésére. A megye lakossá­gának kedvező egészségügyi helyzetét jelzi, hogy az elmúlt évben a táppénzen lévők szá­mának aránya javult, a táppénz miatt kiesett munkanapok szá­ma 2,2 százalékkal kevesebb volt, mint a megelőző eszten­dőben. Az őszi influenza jár­vány enyhe lefolyású volt és egyéb járványos megbetegedés is csak szórványosan fordult elő. A társadalmi és szociális kér­dések közül a múlt évben is a legnagyobb gondot az iskola- köteles kor alatti gyermekneve­lés jelentette. A bölcsődei férő­helyek számának 6 százalékos bővülése mellett a gyermeklét­szám 13 százalékkal növeke­dett. Az óvodai férőhely is csak 2 százalékkal lett több, a beírt óvodások száma viszont 7 szá­zalékkal. így a gyermekintéz­mények zsúfoltsága nőtt és még így sem sikerült minden jogos, felvételre jelentkező kérést tel­jesíteni. Az általános iskolákba szep­temberben kevesebb tanuló iratkozott be, mint múlt évben, amf a tanulólétszám 5 száza­lékos csökkenését eredményez­te, de egyúttal a tanerőellótott-, ság javulását is. Az általános iskolát végzők 37 százaléka ta­nult tovább, a középiskolai ta­nulók száma 9 és fél ezer. Az esti és levelező tagozaton a középiskolai végzettséget 16 százalékkal többen kívánják megszé rezni. Pécsett az egyetemeken és főiskolákon több, mint négyezer hallgató tanul, teljes üzemmel működik a Műszaki Főiskola, a Közgazdasági Egyetem kihelye­zett tagozatán pedig már 2 év­folyam tanul. Az Orvostudomá­nyi Egyetem új’ központi épü­letét is teljes egészében hasz­nálatba vették, csak a biofizikai és biokémiai intézet épületének átalakítása késik. A 400 férő­helyes kollégium átadása is áthúzódott 1972 január végére. A művelődésügyi intézmények bővülését jelentette az év folya­mán a Pécsett és Siklóson át­adott 12 tantermes általános iskola. Befejeződött a Pécsi Nemzeti Színház felújítása. Foly­tatódott a tv-torony szerelése, a televízió-előfizetők száma kö­zel 8 százalékkal növekedett. 47 milliós haszon — újításokból Nagyobb haszon — kisebb kifizetés? — Az SZMT közgazdasági bizottsága megyei szintű vizsgálatot tervez Végre nőtt az újítási kedv. A múlt évben a vállalatok újí­tási ügyintézőihez 1983 újítási javaslatot adtak be, ami 67-tel több, mint az 1970-ben beadott újítások száma. Emelkedett o mozgalomban résztvevők száma is - közel 500 fővel. Az újító­mozgalomban tavaly több mint 2600-an vettek részt Néhány vállalat és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa komoly erőfe­szítéseket tett az újítási bizott­ságok létrehozása érdekében. A megye üzemeiben ma már 48 ilyen bizottság működik. A menyasszony: pécsi A vőlegény: szudáni A pillanatok, mint minden es­küvő pillanatai, meghatóak, a fiatal pár, a násznép benne él a gondolatban, hogy itt most valami elmozdíthotatlan, örök' kezdődik. A pécsi anyakönyvek történetében mégis emlékezetes marad az időpont, 1972. február 12., szom bat délután fél 5, mi­vel most sikerült először házas­sági engedélyt szerezni egy má­sik földrészről származó egyete­mista és egy pécsi kislány szá­mára. A nézőtéren három ked­ves afrikai Hú képviseli a mesz- szi földrészt, és leint a kapuban egy denék férfi, kezében egy üveg rizlmg a magyar esküvők hangulatát. Balatonyi Zoltán anya könyvvezető tehát össze­adta Husszein Abdala Brat hu­szonkilenc éves szudáni medi­kust, old hét és fél évet hallga toSt a Pécsi Orvostudományi Egyetemen, s jelenleg negyed- j éves Szarajevóban, Molnár Er­zsébet Mária pécsi asszisztens- nővel. Megszámlálhatatlan pe­cséttel, hosszú diplomáciai úton, s hosszú évek több Pécsett tanuló afrikai egyetemistájának sikertelen kísérlete után először, s talán kivételesen, megjött te­hát a házassági engedély és most a menyasszonyé a szó: — Sikerült, nehéz volt de megkaptuk az engedélyt — majd diplomatikusan így foly­tatja: — Rádbízom a nyilatkoza­tot, Husszein. — Itt ismertük meg egymást Pécsett — mondja a vőlegény -, körülbelül tizennégy hónap­pal ezelőtt. Tudjuk, hogy lesz néhány nehézségünk, mivel a világ külön részeiről kerültünk össze. De abban bízunk, hogy ml annyira szeretjük egymást, s annyira megbízunk egymás­ban, hogy legyőzzük majd a ne­hézségeket. Szudánban dolgo­zom majd, ott lakunk. Ezekben a percekben mást nem is tudok mondani. Husszein Abdala Bnatnak nem él már az édesapja, csak az édesanyja és testvérei. A menyasszony lentéli. hogy nem­sokára megismeri őket, s bizony kicsit szomorú, hogy a nagy tá­volság miatt nem lehetnek most itt, s nem gratulálhatnak. De férje tudja, hogy Szudánban, Blue Nile tartomány Dueim vá­rosában Um Eihasszán gyerme­keivel együtt most rájuk gon­dol. Um Eihasszán az édesanya ja. (F. D.) Munkájukat 200 fős aktíva háló­zat segíti. A benyújtott újítások­kal szakszerűbben foglalkoznak, s alaposabb a bíráló munka is. Az 1970-ben beadott újítások­ból 1032-t fogadtak el, ame­lyekből 856-ot a gyakorlatban alkalmaznak. Az 1971-ben elfo­gadott 964 újításból 869 került bevezetésre. Az újításokból ere­dő haszon az elmúlt évben kö­zel 47 millió forintot tett ki. mely négy millió forinttal ha­ladta meg az előző évit _ Az újítók több mint fele fizikai dolgozó volt A fejlődés ellenére azonban jelentkeznek gátló tényezők is. A mozgalomban résztvevő fi­zikai dolgozók száma nem emel­kedett Kevés a női újító. A vállalatok haszna a bevezetett újítások alapján nőtt ugyan­akkor 1970-hez viszonyítva csök­kent a kifizetett újítási díj. En­nek oka az, hogy az újítási di­jak kifizetése a részesedési alap terhére történik. Megyei szin­ten a kormányrendelet adta le­hetőséget nem használták ki megfelelően a vállalatok. Nem megfelelő mindenütt az újítók érdekvédelme, erkölcsi megbe­csülésük. Visszaesett az egyes iparágak és vállalatok között az újítások átadása, holott a szellemi export csak haszonnal jár. Tisztázásra szorul egyes vál­lalatoknál a munkaköri kötele­zettség kérdése is, mely tovább növelhetné az újítási kedvet. A vállalatok által kifizetett újítási díj igen eltérő képet mutat Kiemelkedő az Építőipari Dol­gozók Szakszervezetéhez tarto­zó vállalatok esetében az újítók dotálása, mely megközelíti a kormányhatározatban foglaltak alapján a maximumot. Hasonló tapasztalatok mondhatók el a szolgáltató üzemekben kifize­tett újítási díjakról is. A bőripar’ és a bányászati ágazatban azonban igen alacsony qz újí­tók anyagi megbecsülése. Mindezeket a problémákat figyelembe véve az SZMT Köz­gazdasági Bizottsága úgy hatá­rozott, hogy a közeljövőben több iparágat vizsgálva teljes részletesséqqel elemzi majd az öt évre szóló újítási szabályza­tok elmúlt évi végrehajtási ta­pasztalatait. Szövetkezetünk azonnali belépéssel RÁCIÓ, TELEVÍZIÓ ÉS HÁZTARTÁSI KISOÉPSZERELÖT FELVESZ lelentkezés: /EGYESIPARI KTSZ, Ireg szemcse, Dózsa Oy utca 8. szám. Á huszonötödik öngyilkosjelölt Tegnap elkészült a pécsi men­tők januári statisztikája. Van benne egy megdöbbentő szóm: az idén huszonötén kísérelték meg az öngyilkosságot. Egyet­len hónap alatt. A huszonötödik öngyilkosje­lölt — huszonhároméves lány — búcsúlevele, egy huszonhat éves fiúnak: „Mégiscsak írok Neked! Tu­dom, hogy nem szerettél, leg­feljebb majd kellemetlen lesz, hu azt beszélik, hogy egy lány Miattad lett öngyilkos. De iga­zán úgysem sajnálsz I Engem már nem Is érdekel semmi. Olyan, de olyan üres lettem és ne hidd, hogy ez csak egy hangulat. Régóta mindig ilyen vagyok, ilyen lettem. Nem tu­dok örülni egy ruhának, a bőr­szoknyának sem, amit vettél. Ne haragudj ezért, de semmi sem érdekel. Még a munkám sem. pedig azt szerettem csinálni. Most is csak azért írok, hogy mindent, ami a Tiéd, megtalálsz majd a legfelső szekrényfiók­ban, az amerikai nyakkendődet is, amit nálam felejtettél, utol­jára. Már több, mint két hete kiválogattam. Most egyedül vagyok, mint mindig, de ez most talán jó". Magyarországon van a világ legtöbb öngyilkosa. Évente kö­rülbelül tizenötezer ember kí­sérli meg, s átlagoson három­ezernek sikerül. De a valóságos I szám ennél jóval magasabb, hi­! szén gyakran a rokonok más­• ként igyekeznek beállítani az esetet. Előfordul, hogy nem is tudjuk, véletlen volt-e, vagy például egy cukorbeteg elkese­redésében a rendes adagnál jóval több inzulint vett magá­hoz. A századforduló óta ugyan­azokon a vidékeken a leggya­koribb az öngyilkosság, a Kis­kunságban, Bácska értéktele­nebb, csupahomok északkeleti részén, a Vihcjrsarokban, Sza bolcs-Szatmárban. Szegényebb tájak, lelki szegényei. Legtöb­ben húsz és huszonöt éves korr ban, aztán hatvanöt év felett akarják a halált. Az orvostudo­mány és a társadalom egyik nagy öngólja: növeljük az élet­kort, de nem adunk elég élet­célt, derűt a társtalan öregek­nek. Vannak persze célöngyil­kosságok is — megjátszottak, zsaroló szándékúak, de azokat gyakran egészséges néhány jól időzített nyaklevessel utólag rendbetenni. A kislány, a huszonötödik, ol­dalthajtja fejét a párnán. Megmentették. — Kár volt. Nekem nem keit ez az ajándék, hogy megmen­tettek. Nem fogadhatok el olyah amit nerfi szeretek. Mi­nek? — Hányán szerették magát? — Hányán? Sehányan! — Az édesanyja sem? Vagy nem él már? j — ö sem. Pedig él. Apám I az szeretett, de meghalt. Két [ éves korom óta külön éltek, i több mint tíz évig hallottam ró- I la anyámtól, hogy egy gazem­ber. Aztán mikor nagylány let­tem, mondták az ismerősei, hogy nem is volt olyan rossz, hogy anyám miatt ivott, mert... de nem mindegy? Akkor már szerettem volna apámat, de már nem élt. A mája miatt ... Csak a nevemet ne írja ki! Különben mit bánom én . . . A bátyám úgyis megpofoz. Hagyjon en­gem ... Dr. Kézdl Balázs pszichiáter­nek, a Baranya megyei Men- thálhigiénes Intézet vezető fő­orvosának véleménye: — Kétségtelen, hogy az el­múlt másfél évtized legsúlyo­sabb szociálpszichiátriai prob­lémája a különböző depressziós lelki zavarok rohamos elterje­dése, s ennek megfelelően az öngyilkosságok számának ará­nyos növekedése szerte a világon. Biztató, hagy éppen ebben az időszakban számos jelentős — lélektani, társaslélektani — fel­fedezés az egyre pontosabb tu­dományos megismerés számára , közelebb hozta ezt a fontos társadalom-egészségügyi kér­déskomplexust. Napjainkban j sokkal többet tudunk az öngyil­kossághoz vezető individuális és szociális folyamatokról, mint [ akár 5 évvel ezelőtt is. Egyik ! ilyen lényeges felismerés példa- j ul —- s ennek kézzelfogható I gyakorlati jelentősége is nyil­vánvaló —, hogy minden te­endő öngyilkos, tette vagy kí­sérlete elkövetése előtt, vala­milyen módon közli ezt a szán­dékét szűkebb-tágabb környe­zetével. A hangsúly a „valami­lyen módon" kifejezésen van, mert csak ritkán fordul elő, hogy a szándék közlése nyílt, direkt. Legtöbb esetben sok­féle áttételen keresztül, burkol­tan, nem egyszer szimbolikus formában történik. Ha ezt a „kódot” minél teljesebb mér­tékben és minél többen meg­ismerjük, — a szándék sikeres megvalósításának valószínűsé­ge is csökken.-f-Az új felismerések természe­tesen számos konkrét, gyakorla­ti intézkedésre való kötelezett­séget hoztak magukkal. Ezek el­sősorban mentalhygiénés jelle­gűek, és szervezési feladatok megoldásától egészen egy új típusú orvos—beteg kapcsolat kialakításáig terjednek. Egy példa a sok közül: a világ szá­mos országában, nálunk pedig Debrecenben, igen jól bevált az úgynevezett „sürgősségi te­lefonszolgálat". Bárki, aki úgy érzi, hogy erre szüksége van, telefonon kapcsolatba léphet olyan szakemberekkel, akik az akut lelki válságban szakszerű segítséget adhatnak — név sze­rinti bemutatkozás nélkül is. Különös jelentősége van ennék a szolgálatnak az öngyilkossá­gok megelőzésében. Ilyen tele­fonügyelet megszervezésére re­ményeink szerint Pécsett is ha­marosan sor kergl. Földessy Dénes

Next

/
Thumbnails
Contents