Dunántúli Napló, 1972. február (29. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-13 / 37. szám

1972. február 13. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Február: a vízminőség-javítás hava Megszűnik a — iható lesz Magyarországon egyedülálló tisztítási technológia a Duna-víz élvezhetővé tételere Kovácshida talpra áll Az étteremben o vendég ked­vetlenül tolja el magától a má­sodik kanál után a levest. Az óvodában az óvónéni ugyan­csak hamar feladja a küzdel­met hogy a gyerekek elfo­gyasszák az első fogóst. Ott­hon különféle raffinált módsze­reket eszelnek ki az emberek a folyadékfogyasztás „átszerve­zésére”. No és megnőtt az ázsiójuk azoknak a kutaknak, amelyek nem a városi hálózat­ból adják a vizet Mi tagadás, rossz az ivóvi­zünk. Sokszor inkább híg hypó- nak tűnik, semmint a klasszikus megfogalmazás szerinti íztelen, színtelen, szagtalan folyadék­nak. Minden eddiginél jobban klórozzák a pécsi ivóvizet és jó néhány hete a város korábban e tekintetben szűznek számító területei is ezt kapják. Miért? Minden összejött A körülmények szerencsétlen találkozása idézte elő a jelen­legi állapotokat. A Duna hosz- szan tudó kritikusan alacsony vízállása a folyó egész magyar- országi szakaszán gondokat okoz. Az alsó szakaszon még tetézi a problémát, hogy a cse­kély vízhozam következtében a szennyezettség is koncentrál­tabban jelentkezik. Világos te­hát, hogy az ecetenként jelent­kező heveny hasmenéses meg­betegedések kockázatát vállal­va egy komolyabb méretű jár­vány elkerülése végeit intenzí­vebben kell alkalmazni a vegy­szeres kezelést, ami jelenleg egyértelmű a klórozással. Ugyan­akkor a város nyugati víznyerő területein is csökkent a hozam, részben a kutak műszaki álla­pota miatt. A klórozott víz át­vándorol a keleti területekről a nyugati városrészekbe, s a különböző minőségű vizek ta­lálkozása esetében is általános vízminőség-romlással jár. Mindezek tetejében még e korábbi tulajdonjogi rendezet­lenség következményeit is isszuk. A dunai vezeték tulajdonosa 1971 végéig a Hőerőmű volt, ez pedig nem vízszolgáltató szerv lévén — a saját érdekeinek megfelelően kezelte a vizet A Pécsi Vízmű a Hőerőmű után vette át a vizet s akkor már valóban csak a klórozás volt az egyetlen tisztítási lehetőség, jóllehet kész elgondolások vol­tak arról, amit a dunai kivé­teltől kezdve tenni kellene a éveken át a sok vezetőcsere itt soha nem oldott meg semmit. Mikor a szanálás után az ú; vezetőséget választottuk, azt kiabálták, minek szavazzunk hisz egy év múlva újra választ hatunk. Akkor a tagságnak csak alig 30 százaléka állt az új vezetőség mellé, most már több, mint a hetven százalék ezen az oldalon áll, s nem lesz új vezetőségválasztás. Közismert, hogy a kovócshi- dai Egyetértés Tsz-t tavaly már ciusban szanálni kellett, mert a szövetkezet fizetésképtelenné vált. A veszteség mértéke meg­haladta a 3,1 millió forintot. Fő ok a gyenge gazdálkodás volt. 1970-ben 13 mázsás búzater­mést takarítottak be — részben o rossz időjárás miatt — kiesé­sük csak gabonából másfél­millió forint volt. Félmilliót el­vitt a csődbe jutott siklósi építő TÖVÁL, melynek alapító tagja volt az Egyetértés — azóta a TÖVÁL feloszlott, s közös va­gyonából 300 ezer forint érté­ket visszaperelt a tsz. A Megyei Tanács óvadéka ismét hitelké­pessé tette a tsz-t, a 600 ezer forint szanálási hitel és a ha­sonló összegű állami dotáció pedig lehetővé tette a gazdál­kodás folytatását. A megmaradt közel kétmillió veszteséget azonban 1971-ben kellett ki- gazdál'kodniok. A szanálási bizottság meg­szabta keretek között indult meg újra az élet Nehéz körül­mények között, hisz a legsúlyo­sabb következmény, a munka - bérkeret egyhctmaddo! történő csökkentése mellett kellett a feladatokat megoldani. Előfor­dult, meséli Kardos János fő­könyvelő — aki szintén új em­ber, a szanálás után. kérték ki a magyarteleki tsz-től —, hogy a vezetők saját pénzüket ad­ták össze, hogy elsején a mun­kabért ki tudják fizetni, mivel számottevő állatállomány híján az első félévben alig volt pénz­bevételük. A vezetést Dávid József, a tsz volt főagronómusa vette át, aki nagyon komolyan véve a szaná­lási bizottság utasításait, meg kezdte a szarvasmarha-ágazat fejlesztését — távlatilag ez a fő­profil hivatott biztonságossá tenni a tsz gazdálkodását. Tóth János személyében új főállatte­nyésztőt állított az ágazat élére, aki, mint utólag megállapítha­tó, nagy nyeresége a tsz-nek. Keze alatt a tejtermelés megja­vult, a tavalyi 1900 literről 2700 literre emelkedett az egy te­hénre eső átlagtermelés — óri­ási ugrás ez 6-7 hónap alatt. A vénréndi tsz-szel kötött koo­perációban — onnan veszik a bikaborjúkat, új marhahizlalási technológiát vezetett be, az úgynevezett hódmezővásárhelyi kötetlen tartást, ami igen ol­csóvá tette a hizlalást Ez a te-- vékenység tavaly veszteséges volt, mivel a 27 forintos átvé­teli árral szemben 32 forint volt Kovácshidán egy kiló hús ön­költsége. Ma ezt 22 forint 80 fillérre szorították le, s jövőre szeretnének 20 forinton belül maradni. íme mennyit tesz egy új módszer a jó szakember ke­zében. Aztán jött az a ás és a jó termés meghozta a lélektani fordulatot a tagságnál is. A ke­nyérgabona 19,4 mázsát, a ta­karmánybúza átlag 27,3 mázsát hozott — szemben az előző öt év 13 mázsás átlagával. Lucer­nából 17 mázsáról 43 mázsára, rostién bő! 23 mázsáról 36 má­zsára, borsóból 6,7 mátkáról 9,7 mázsára emelkedett fel az átlagtermés. Jól sikerült Ottók foglalkoztatását célzó vállalko­zásuk, a fűszerpaprika termesz­tés is. összegezve: a növény- termesztés a tervezett 9,3 mil­lióval szemben 10,1 milliós, az állattenyésztés 3,9 helyett 4,1 millió árbevételt hozott, nyere­séggel zártak a Segédüzemek is, így 17,5 milliós árbevételi ter­vüket 20 millióra teljesítették. Tartozásaikat visszafizették, idei esedékes törlesztéseiket letarta- iékolták s biztonsági tartalékuk az új gazdasági év indulása­kor meghaladja a 400 ezer fo­rintot. így lehetővé vált, hogy az a lap részesedésen felül — náluk, tekintve, hogy szanált tsz, a 80 százalék felel meg tel­jes részesedésnek, vagyis a 100 százaléknak — 12,5 százalék ki­egészítő részesedést fizessenek. Amivel a tagoknak tartoztak — két évi földjáradékkal voltak elmaradva — azt már év közben kifizették. A szanálási Jpitel tör­lesztése az idén lép be 200 ezer forinttal, s jövőre 400 ezerrel, de titkos tervük, mint art Anto­ni János párttitkár elárulta, hogy az egészet visszafizetik még ebben az évben. Pénteken délután három óra, Drávaszerdahely. Az Egyetértés Tsz irodájában vadul csattog nak az írógépek, működésben az összes számológép. Csinos fiatal lány a sarokban sör- és szendvicsjegyeket bélyegez. A könyvelésben az összetolt író­asztalokat lepedőnyi kimutatá­sok borítják, fejek hajolnak a papírok fölé, számok röpköd­nek, percenként cseng a tele­fon, a cigarettafüstöt vágni le­het. A 30 oldalas vaskos elnö­ki beszámoló már az íróasztal­fiókban vár elkészítve, de sok még benne a kipontozott rész. Kardos János főkönyvelő és Kálmán Dezső beosztott köny­velő most dolgozza fel a jöve­delmi mutatókat, még egy fél órácska s már meg tudjuk mon­dani, mennyi a 10 órás munka­nap értéke és az éves átlagke­reset. (Tavaly 12 ezer forint kö­rül volt, a legalacsonyabbak kört a megyében.) A pártirodán most lett vége a csúcsvezetásé- gi ülésnek. Mozgalmas nap ez, mindenki fut, mindenki intéz­kedik, s mindenki ideges, a le­vegő telve feszültséggel. Hol­nap zárszámadás lesz a falu­ban. Egyedül Antoni János, a párt- titkár nyugodt, s nem is titkol­ja a jókedvét. Arra gondol, hogy tavaly ilyenkor milyen ne­héz napokat élt át ez a szö­vetkezet, s aztán egy kemény év alatt, hogy kivágta magát ez a közösség. — Tudja a legfőbb boj az, hogy az emberek elvesztették a hitüket, nem volt bennük már egy szikra bizalom sem. Hosszú vízzel, hogy élvezhető legyen. A Hőerőmű már 1968-ban fel­kínálta a 'dunai vezetéket — érezvén a helyzet fonákságát —, mégis három esztendő kelleti az átvétel megtörténtéhez. Tiszt ítatlan Duna-víz érkezik Jelenleg — és ez a megha­tározás 10 esztendeje tart — gyakorlatilag olyan víz érkezik Pécs határába, amilyen Mo­hácsnál elhagyja az országot Ez már a vezetékben olyan lerakódást okozott, aminek el­távolítása a közeljövő egyik nehezen megoldható feladata. A víz „élvezhetővé" tételére a pécsi belépésnél, üszögön tör­ténnek az első intézkedések, s hogy ezek mit érnek, azt nap mint nap tapasztaljuk. Kétség­telen, hogy ez a víz már nem sárga, nélkülözi a jellegzetes Duna-szagot, mégis alapvetően más, mint a mélységi, ún. ré­tegvizek. Ezek minőségét meg­közelíteni a mostani cél, s ha si­kerül, Pécs ivóvízellátása — legalább is a minőség tekin­tetében — nagyot lép előre. Hirdi Ferenc igazgató és Szilágyi Elemér főmérnök óva intenek a túlzott optimizmus­ról, amikor a Pécsi Vízmű fo­lyamatban lévő műszaki intéz­kedéseiről beszélgetünk. Óva­tosságuk indokolt: a hónap vé­géig megvalósuló beruházások j így összességükben Magyaror- i szágon prototípusnak tekinthe- | tők. Üj egyedi technológiák be- j vezetésének kockázatát vállal- j jók. amelyektől mi mégis sokat várunk, s minden óvatosságuk ; ellenére ők is, különben nem váltainók a kockázatot. Derítés, szűrés öt lépcsőben A Duna-vfe tisztítása, szűrése öt lépcsőben történik ezután. Az első derítés Mohácson, a második üszög előtt lesz. A vi­zet azzal teszik alkalmassá maximálisan a szűrésre, hogy e két helyen vegyszeres kezeléssel kicsapatják belőle az ülepedés­re nem hajlamos, lebegő mikro- szennyezést A két derítés kö­zött a Hőerőműtől átvett 10 ezer köbméteres tározókban Is javítják az üiepítés hatásfokát A tározókban eddig ipari víz­ként kezelték az Qiepítésre S20nt vizet, ezután az ivóvízre előírt A bankból bármelyik Özem vehet ki gépeket — ez azon­ban bizonyos „kamatokkal" jár, egyszóval csak annyi gépet, illetve berendezést érdemes ki­kölcsönözni, amennyit gazda­ságosan üzemeltetni is tudnak. A Mecseki Szénbányák leg­újabb üzeme, a Kossuth-bá- nyui gépjavítóból életre hívott Központi Gépüzem egyebek mellett ezt a gép-bank szere­pet tölti majd be a vállalat éle­tében, a közgazdászok ugyanis kiszámították: tízmilliós nagy­ságrendű megtakarítást ered­ményezhet az ésszerűbb gép­kihasználás. A Központi Gépözemet Január 1-el szervezték meg. Mintegy Gép-bank Komlón Háromszáz munkással és 30 milliós állóeszköz-állománnyal megkezdte munkáját a Szénbányák legfiatalabb üzeme Szakemberek szemléje Töskésréten A Pécsi Ipari Vásár új területe a zagytavak helyén? A Pécsi Ipari Vásár megren­dezésére - tervek szerint - a tüskésréti feltöltött zagykazetta területe a legalkalmasabb. A Hőerőmű és a város között el­helyezkedő, mintegy 30 hektár­nyi vízszintes terep olyan adott­ságokkal rendelkezik, amelyek a legideálisabb környezetet biz­tosítják a bemutatók számára. A vásár telepítési tanulmány- terve elkészült. A helyszín — valamint a tanulmányterv ismer­tetésére hívta meg tegnap dél­előtt Pécs város Tanácsa és az Idegenforgalmi Hivatal a ter­vezőket, közgazdászokat, a KÖJÁL, valamint a kiállító vál­lalatok képviselőit. A szakembereket a helyszí­nen Papp Imre. Pécs város Ta­nácsának elnökhelyettese kö­szöntötte, majd megkezdődött a terület bejárása. A hatalmas, ma még kopár felület körüljárása után dr. Né­meth Lajos elnökhelyettestől kértünk interjút — A vásár jelenlegi - Köz­társaság téri — területe nem megfelelő további kiállítások rendezésére. Szükségessé vált egy olyan új terület kijelölése, amelyen az ipari kiállítás és vásár, valamint az állatbemu­tatóval egybekötött mezőgazda- sági kiállítás is elhelyezhető. — A megvalósítható tervek közül a Városi Tanács Építési Osztálya és az Idegenforgalmi Hivatal három alternatívát dol­gozott ki, ezek a következők: — A Siklósi út - Nagyárpád út közötti, a temetőtől délre eső terület: — A 6-os számú főközlekedé­si út északi oldalán, a terve­zett patacsi lakóteleptől nyu­gatra fekvő terület, valamint; — A tüskésréti zagykazetta feltöltött területe. — A jelzett részek adottságai­nak megvizsgálása után, mind fekvését, mind a ráfordítási költségeket tekintve a harma­dik — a tüskésréti telepítés — bizonyult a legkedvezőbbnek. A terület előnyei: a város köz­pontjától való távolsága 1,5 kilométer, megközelítése egy­szerű, mert például a 48-as tér­ről a Sport utcán végighaladva rövid úton el lehet érni a vásár területét. Kelet—nyugati irány­ban szükség szerint bővíthető. Gazdasági szempontból előnyös az olcsó közművesítés, és még egy kedvező lehetőség, a terve­zett vásárterület északi részén jelölték ki a 6-os főközlekedési út új nyomvonalát. — Ezek a pozitívumok erősítik a tervezők elképzelését — amit a helyszínen lévő szakemberek is megerősítettek —, valóban ez a terület a legalkalmasabb arra, hogy a Pécsi Ipari Vá­sárnak otthont adjon — fejezte be nyilatkozatát dr. Németh Lajos. R. f. bályzatok kidolgozása. Ma a j bányák szinte eszik a gépeket, s ennek az az egyetlen ma­gyarázata, hogy szakszerűtlen a karbantartás. Éves szinten 45—46 milliós termelési értékkel számolnak az új üzem vezetői. A kapaci­tás 60 százalékát szolgáltatás jellegű munkák kötik le. Az üzem műszaki csoportja speciá­lis berendezések, illetve pótal­katrészek tervezését is vállalja. A 32 fős műszaki stábból egyéb­ként hatan mérnökök, húszon- . öten pedig technikusok. Megyei szinten Is újdonság- , nak számítanak azok a tervek, j melyek egy különleges, úgy- j nevezett gépalkalmazás-kísér- I leti csoport felállításával kap- [ csolatosak. Ez a • mérnökökből, j technikusokból álló csoport az új eszközök alkalmazásának optimális körülményeit lesz hi- vatva kialakítani, s ugyanakkor a kezelőszemélyzet betanításá- [ ról is gondoskodik. A Mecseki Szénbányák Köz­ponti Gépüzeme a vállalat bel­ső mechanizmusának reformja keretében került felállításra, s a tervek szerint évről évre nö­vekedni fog. Egy-két éven be­lül elérik a 400 fős munkás­létszámot, s ezzel összefüggés­ben az 50 millió forint feletti termelési értéket. A legfiatalabb komlói üzem tehát a Sopiana Gépgyár mellett a leq'elentő- sebb baranyai gépgyártó egy­ség lesz. B. S. Felhívjuk kedves vásárlóink figyelmét, hogy a FEHÉR HETEK rendezvényünk nyereménytárgyai 1F72. MÁRCIUS 1-IO ÁTVEHETŐK s BELVÁROSI ÁRUHÁZ LAKÁSTEXTIL OSZTÁLYÁN. © A tavalyi eredmények vissza­adták az emberek bizalmát Ko­vácshidán, Drávocsepelyen, Drávaszerdahelyen és Ipacsfán. Már az őszi munkákon érződött a nagyobb igyekezet, a trakto­rosok három hónapon át haj­landók voltak kétműszakozni, s ami még soha nem fordult elő, nemcsak a vetést és őszi szán­tást végezték el időre, de még a szomszédos drávaszaboicsi és baranyahídvégi tsz-eknél is be­segítettek 500 hold szántással. Korszakos változás jele ez Ko­vácshidán, amelynek anyagi le­hetőségei főként a fejlesztés, j korszerűsítés terén még mindig j meglehetősen szerények, s így : ha a modern nagyüzemekkel | r^rm is vehetik fel a versenyt, a ! megkezdett úton lehetőségeik jó kihasználásával jövedelmező gazdasággá válhatnak. — Rné — t » ( szabványt alkalmazzák. A má­sodik derítés után továbbra is I klóros kezelést kap a víz, de már szabvány szerinti mérték- J ben, s innen kerül a szűrőkbe, j A tíz üzemelő szűrőberendezés j egyikét most kísérletképpen fel- ! töltik importált szűrőanyaggal, j s ha ez beválik, a többit is erre j állítják át. Üjabb, szabvány | szerinti kiórozás után aktív sze- [ nes szűrés távolítja el az utol­só szennyeződéseket is és innen már valóban kitűnő minőségű víz jut a városba. A klórozással kapcsolatban I célzatosan hangsúlyoztuk an- \ nak szabvány szerinti voltát, j hiszen ez a kezelés a fertőt'e- | nítés miatt elkerülhetetlen. A { jelenlegi viszonyok között azon­ban túl kell adagolni a klórt, de február végétől erre már nem lesz szükség, hiszen a többszörös derítés és szűrés új technológiai sora lehetővé te­szi a visszatérést a szabvány­hoz, s ezzel elveszti klóros ízét a víz. Mindezeken a folyamatban lévő víztisztítási beruházásokon kívül tovább folyik az ózonos reaktor félüzemi kísérlete, ami­ről korábban már hírt adtunk. Az ózonizálás üzemi alkalma- '. zása a Pécsre érkező Duna- | víz továbbtisztítását segíti elő. I Hársfai István Javítóműhelyből központi gépüzem i 30 mítliá forintos áliőeszkőz- állomáimyal és 293 munkással kezdte meg működését Tevé­kenysége hármas. Szeivezi a vállalat üzemeinek gépellátá­sát, központilag javítja a leg- j fontosabb berendezéseket, s j kapacitása egy részével új ter- I mékeket állít elő. E hármas profilból, természetesen, a gép­bank szerep a legígéretesebb és legújszerűbb. A vállalat vala- ! mennyi mozdonya, rakodógépe, hidraulikus tárna a Központi Gépüzem leltárába kerül, ahol minden darabról „anyakönyvet” fektetnek fel, feltüntetve a leg­fontosabb műszaki és javítási 1 adatokat, illetve folyamatosan j regisztrálva az illető gép vól- , lalaton belüli mozgását. A | biztosítóberendezések esetében ! különösen nagy jelentőségűnek | ígérkezik ez a központi keze­lés, a hidraulikus tárnokát ugyanis évente biztonsági el­lenőrzésnek kell alávetni, s a javításokat csak a szigorú gyári előírások, illetve bányarendé- szeti szabályok megtartása mel­lett szabad elvégezni. A leg­korszerűbb, műszeres ellenőr­zésre az üzemi műhelyekben eddig nem volt lehetőség. Központilag alakítják ki a vállalati géppark tartalékát is. Eddig volt olyan üzem, ahol 100 százalékos tartalékot hal­moztak fel, másutt pedig en­nek a tizede sem állt készen­létbe. A kikölcsönzött gépek után a jövőben bizonyos össze­geket le kell fizetniük _a felhasz­náló üzemeknek, ami remélhe­tőleg azzal jár, hogy csak annyi gép lesz a munkahelye­ken, amennyi valóban termel is. Ügy számítják, hogy ez a feszesebb gépgazdálkodás le­hetővé teszi a géppark bzonyos mérvű csökkentését vállalati szinten. A központi iavítás más elő­nyökkel is jár. Szalagszerű­vé tehetik mind a javítást, mind a pótalkatrészek gyártását. Ugyancsak a Központi Gép­üzem feladata lesz a beérkező új gépek terhelés-, illetve kapa­citáspróbája, s a i megfelelő használati és karbantartási sza-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents