Dunántúli Napló, 1972. február (29. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-27 / 49. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1972. február 27. Lépcsőzetes munkakezdés Gondolkodjunk a pécsi polgár fejével „Nekünk ez a legmegfelelőbb“ Indokolt az oktatási intézmények együttes állásfoglalása Lehet-e csökkenteni Pécs tö­megközlekedésében a csúcsfor- golmi időszakok túlzsúfoltságát? Vállalják-e az üzemek, a vál­lalatok, intézmények és iskolák, hogy társadalmi érdekből némi­leg módosítsák jelenlegi mun­karendjüket? Egyáltalán: van-e lehetőség Pécsett a jelenlegi munka- és tanításkezdési idő­pontok csekély mértékű széthú­zására, vagyis a lépcsőzetes munkakezdés széleskörű alkal­mazására? E kérdésekre jól megalapozott választ kell adni még ebben az évben a lépcső­zetes munkakezdés bevezetésére vonatkozó javaslattal együtt. A válaszadás előkészítésének első szakasza hamarosan véget ér. Február 29-e a határideje an­nak a közvélemény-kutatás- számba menő adatszolgáltatás­nak, amelynek keretében min­den érdekeltnek nyilatkoznia kell a jelenlegi munkakezdési viszonyokról, a közlekedési hely­zetről és természetesen javas­latairól is. Vélemények — menet közben A nagy körültekintést igénylő munkát számos helyen elvégez­ték már, másutt most dolgoz­nak rajta. Vannak, akik el sem kezdték még és akadnak, akik úgy vélték, hogy egy kurta nyi­latkozattal eleget tettek köte­lezettségüknek, A Porcelángyár azok közé tartozik, ahol letették mór az adatszolgáltatás gond­ját. — Ötödik éve dolgozunk csökkentett munkaidőben, azóta munkakezdésünk is lépcsőzetes — állapítja meg Waltz József, munkaügyi osztályvezető. — A munkakezdés további eltolása nem lenne indokolt. Ügy érez­zük, nekünk ez a legmegfele­lőbb. Mindenki be tud érni, hi­szen sok autóbusz jár erre, te­hát a közlekedéssel sincs prob­lémánk. A legnépesebb reggeli mű­szakba jár a dolgozók 80 szá­zaléka, a műszak háromnegye­de pedig 6-kor kezd. Ez na­gyon sok és lehet, hogy válla­lati szempontból valóban így a legjobb. De mi van akkor, ha ugyanígy vélekedik a környék többi, 6-kor kezdő vállalata is?... A Bőrgyárban röpgyűléseken széleskörű nyilvánosságot kí­vánnak biztosítani a lépcsőze­tes munkakezdés gondolatának a munkások véleményének meghallgatása végett. Ebből az is látható, hogy itt az adat­gyűjtésnek az elején vannak még. Valami elgondolás azon­ban bizonyára van, — Tulajdonképpen most is lépcsősen kezdünk — mondja dr. Nagy József munkaügyi osz­tályvezető. — A technológiai folyamatnak megfelelően haj­nali 3-tól 8-ig kezdenek a rész­legek. A nedves műhelyekben nem képzelhető el a jelenlegi­től eltérő változás, a mintegy 600 dolgozót jelentő kikészítők­nél és nem-termelőknél eset­leg ... — A közlekedés azon­ban nem jó. A 39-es sűrítésére volna szükség, amikor műszak- befejezésnél sok dolgozót kel­lene gyorsan elszállítani innen. A reggeli órákban pedig a so­rompó miatt kell 10—20 percet bekalkulálnia mindenkinek. Az iskolák később kezdjenek A hagyományos 8 órai taní­táskezdés előtt többezer közép- és főiskolás, egyetemista közle­kedik a városban, nélkülük te­hát bajos dönteni a lépcsőzetes munkakezdésről. így gondolták a Széchenyi Gimnáziumban is, ahol a tanulókkal kérdőíveket töltettek ki. Feldolgozásuk fo­lyamatban van, egy azonban máris látszik: a gyerekek szíve­sebben kezdenének valamivel később. — A pedagógiai lélektan sze­rint is elképzelhető ez, hiszen — ahogy mondani szokták — 9-ig „használhatatlan" a tanuló — fűzi az előbbi megállapításhoz Erhard Imre igazgató, — A ko­rábbi kezdés pedagógiailag feltétlenül helytelen lenne, a túlzottan késői is meggondolan­dó a hatodik-hetedik órák, az ezzel járó étkeztetési problé­mák miatt. De felvetődik még sok olyan kérdés, amelyek szük­ségessé teszik az oktatási in­tézmények együttes állásfogla­lását. Az iskolák 45—50 perces órákban gondolkodnak, a ne­Eredmén/hirdetés Ki mit tud Pécsett? Pénteken délután a Doktor Sándor Művelődési Központ nagytermében gyülekeztek azok a fiatalok, akik Pécs megyei város területén résztvettek a Ki mit tud? eddigi versenyein. Az előválogatókon és a há­rom kerületi döntőn 24 amatőr művészeti együttes és 84 szó­lista, összesen 240 szereplő je­lentkezett és vett részt. Ered­ményt általában az olyan pro­dukciók hoztak, amelyek folya­matos, elmélyült munkát tük­röztek. Ezután a szakmai zsűri tagjai rövid szakmai értékelés­ben körvonalazták a vetélkedő legjellemzőbb vonásait. A jelenlevő szereplőknek ki­osztották a Ki mit tud? emlék­lapját, majd ismertették, hogy kik jutottak be a vetélkedő-so­rozat Pécs városi döntőjébe. A különböző kategóriákban a zsű­ri a következő versenyzőket ta­lálta méltónak erre: Vers- ps prózamondás: Her­da Jánosné, Pfeiffer Agnes, Petre Mária, Tóth József, Esze István — Csefkó Ferenc. Irodalmi színpad: a Doktor Sándor Művelődési Központ, a Pécsi Orvostudományi Egyetem és a Jogtudományi Egyetem irodalmi színpada. Ének: Magda Julianna, Ra- dák Edit, Páli Eszter, Papp Zsu­zsa — Bérezési Mária, a Janus Gimnázium triója és a Koma­rov Gimnázium kamarakórusa, továbbá Szalai Erzsébet, Antal Zsuzsa. Pink-c’i Annes és Ug- lyai János ( ’oda!), valamint a „Kobiosok” együttes (pol- beat). Hangszeres zene: a Sopia­nae rézfúvós kvartett, a Nyers— Huber furulya-duó és a Műsza­ki Főiskola tánczenekara. Néptánc: a HVDSZ Pécsi Fémipari Vállalat, a Tanárkép­ző Főiskola, valamint a KISZÖV néptáncegyüttese. Bábművészet: a Janus Gim­názium együttese és a Bóbita bábegyüttes. Egyéb kategóriá­ban Tinkó Tamás jutott be, A városi döntő versenyét március 4-én, szombaton dél- j után 6 órakor bonyolítják le a j Doktor Sándor Művelődési Köz­pontban. gyedórás eltolódások sok min­dent felboríthatnak házon belül és kívül egyaránt, például egy- egy tanárnak több iskolában végzett nevelői munkáját. Min­denesetre a lépcsőzetes kezdés gondolatának ’ kategorikus el­utasítása helyett alaposan meg kell fontolni: mit tudnak letenni Pécs oktatási intézményei az asztalra közös gondunk megol­dására. A Városi Tanács munkaügyi osztálya eddig mintegy 60 szerv­től kapta meg az adatszolgálta­tást. Érdemben természetesen csak valamennyinek a beérke­zése után foglalkoznak velük, az előzetes vizsgálódás azon­ban ráirányította valamire a figyelmet. — Sokszor úgy tűnik, mintha a vállalatok, intézmények nem tudnák, miről van szó — mond­ja erről Vörös Károly osztály- vezető. — Gyakori, hogy javas­lattétel nélkül megelégednek annyival, hogy közük: jelenlegi munkaidőbeosztásuk miatt sem­mi problémájuk nincs. Ha ez így van, esetleg véletlenül ta­lálkozhat az általános kívánal­makkal, de ezt csak a vállala­ton belül, a városi érdekek is­merete nélkül nehéz megálla­pító nii. Mit lehet megtudni például a Dél-dunántúli Rövid- és Kö­töttáru Nagykereskedelmi Vál­lalat háromsoros „adatközlésé- bőj”? „Vállalatunk a lépcsőze­tes munkakezdést már 1963-ban bevezette, ugyanis központunk 7.30-kor, pécsi lerakatunk pedig 7.15-kor kezdi munkáját." Ilyen és hasonló közlésekből senki nem fog Pécsett tervezetet ké­szíteni a lépcsőzetes munkakez­désre. „Fogjuk meg és vigyétek“? Elindultunk tehát a lépcsőze­tes munkakezdés előkészítésé­nek nem éppen problémamen­tes útján. Mint kiderült, sok vállalat a hatáskörén belül megpróbált valami ilyesmit ki­alakítani és ezt helyesnek — talán még változtathatatlannak is — tartja. De hogyan illesz­kedik ez a nagy egészbe, ho­gyan lesz a spontán, helyi lép­csőzetes munkakezdésből a vá­rosi közlekedés terheit csökken­tő tényező? Ez a kérdések kér­dése most. A félelet akkor helyes és használható, ha kilépünk a szűk üzemi, vállalati körből és eb­ben az esetben megpróbálunk a pécsi polgár fejével is gon­dolkodni, mert nem biztos, hogy ami belülről nézve kitű­nőnek látszik, az megfelel a társadalmi követelményeknek is. Ha mindenki azt mondja: „Ne­kem jó az, ami van”, akkor tu­lajdonképpen nem csinálunk semmit és akár le is vehetjük a napirendről a lépcsőzetes munkakezdés ügyét. A „fogjuk mei; és vigyétek" elv hamis vá­gányra viszi a dolgot és ebből senkinek sem lesz haszna. Sem a munkáltatónak, sem a mun­kavállalónak. Hársfai István Korszerű napközi Gödrén A megye északnyugati részen három falu: Gödreszentmártan, Tormás és Gödre felsőtagoza-i tos általános iskolai tanulói jár­nák a gödrei iskolába. Ömiut- tuk, valamint a falu óvodásai­nak és idős embereinek érdé-1 kében korszerű iskolai napközi otthont építenek Gödrén. Ez az intézmény mintegy két és ‘él­millió forintba kerül. Két nap­közi otthoni csoport részére kor­szerű tantermet, étkezdét léte­sítenek benne, valamint egy igen korszerű felszerelésű kony­hát. Ez a konyha 165 embernek biztosít étkezést, mégpedig az öregek napközi otthona 20 tag­jának, 25 óvodásnak és a há­rom falu 120 iskolásának. A műszaki átadás a tervek szerint március 8-án lesz. Összvárosi szemlélet Pécs kulturális életét vitatta meg a Városi Tanács vb-a Szombaton délelőtt a Városi Tanács vb-termében ülést tar­tott Szentistványi Gyuláné, Pécs megyei város Tanácsa elnöké­nek vezetésével a városi végre­hajtó bizottság és Pécs kulturális életének, fejlődésének és irá­nyításának követelményeit vitat­ták meg. Pécs kulturális életének vizs­gálatánál, a feladatok mégha-: tarozásakor abból kell kiindulni, hogy a város kiemelt felsőfokú központ. Ebből számos regioná­lis feladat hárul Pécsre, a vá­ros kulturális intézményeire és irányító szerveire. Az előterjesztés megállapítot­ta, hogy a város kulturális éle­VI. csertetői jubileumi emléktúra Harc a percekért A Pécsi Bányász újhegyi sportházából öt percenként in­dult egy-egy csapat a közel 12 kilométeres táv leküzdésé­re. Az első állomáson — még a sportházban — a KISZ és a munkásmozgalom történetének egy-egy kérdésére adtak vá­laszt a csapattagok, majd a csertetőí emlékmű és végül Vasas II., a művelődési ház volt a cél. Pontban 10 órakor Űz György csapata — a Mecseki Szénbányák Villamosüzemének gárdája indult. — összeállítás?- Egy kiszista, egy munkás­őr, négy katona — lövész, tü­zér, karhatalmista és egy szov­jet — valamint a komlói ifjú­gárda egy képviselője. Kotov Vladimir 19 éves vo- rosilovgrádi fiúi az ideiglene­sen hazánkban állomásozó szovjet csapatok katonája.- Ismeri az emléktúra cél­ját? — Persze. 1937. február 24- én, a bányász sztrájk idején, a Füvesítik a Hőerőmű zagytavát? Páratlan kísérletekbe kezd a Pécsi Hőerőmű műszakfejlesz­tési és beruházási osztálya a közeli napokban. A fagy teljes megszűnésével indul a tüskés­réti zagytéren az új módszerű pernye lekötés. Jelenleg a víz­tükör növelésével kívánják csök­kenteni a zagytér porzását, ez azonban nem jói teljes siker­rel és túl költségesnek bizonyul. A kazetták körbe zagyolásá­hoz valamint a gát nedvesen tartásához nagy mennyiségű vízre van szükség. A jövő útját a kezdődő kísérletek szerint a vegyszeres porzás mentesítés je­lentheti. Az Országos Gumiipari Vál­lalat által gyártott PALMASOL gumialapanyagú vegyszert gépi I permetezéssel juttatják ki a ka- > zettákra. Az ígéretek szerint a j permetlé egyszeri alkalmazása ; egy évre leköti a port. Másik igen nagy előnye, hogy hasz­nálata esetén a permetezés után azonnal füvesíthető a ke­zelt terület. Köztudott, hogy a pernyében mely a lisztnél is finomabb por, igen nehezen ered meg a növényzet. A PAL­MASOL alkalmazása elősegíti a fű fejlődését is. A kísérleteket több kazettára terjedően és a gát egyes részeinél kezdik meg. A Pécsi Hőerőmű műszakfej­lesztési és beruházási osztálya több mint ötven műszakfejleszté­si témával foglalkozik az év folyamán. Ezek közül kiemel­kedő az erőművekben haszná­latos hűtőtornyok faszerkezetei­nek kiküszöbölése érdekében fo­lyó kísérletek. Ugyanis a hűtő­tornyokban jelenleg használa­tos faszerkezetű csepeatetők ára megközelíti a 3 millió fo­rintot és három évenként ki kell cserélni azokat, A kísérleteket az erőmű műszaki kollektívája a Magyar Villamos Művek Tröszt megbízásából az iparágon be­lül egyedül végzi. A munka so­rán a facsepegtetők helyett műanyagot alkalmaznak, mely­nek súlya jóval kisebb, élettar­tama készerese a hagyományos szerkezeteknek. Ugyancsak ha­sonló kísérletek folynak a hű­tőtornyok acéllemez kürtőinek pótlásóro is. Az acéllemez kür­tők igen nagy korróziós hatás­nak vannak kitéve: három éven­ként újra festik. A cél a jelen­legi kürtők teljes kiküszöbölése, illetve üvegszálas poliészterrel való pótlása. Ezzel négyszeres súly csökkentést érnek el, vala­mint az élettartama is közel négyszerese a hagyományos kür­tőknek. A hűtőtorony kísérletek- ! re az év folyamán 3 millió fo- i rintot fordítanak. j sortűz életet követelt. Mi így j emlékezünk, a túrával, s re-1 I mélem sikerül á csapatot győ- I zelemre vinni.,. A rajtszóra elindultak, s mi is követtük az útvonalat, — i igaz, nem gyalogszerrel, hegy- I re föl, völgybe le, hanem a i műúton gépkocsival. Velünk i tartott a Pécsi Jogtudományi j Egyetem amatőr filmklubjának j néhány fotósa Muszty Csilla vezetésével. A szénbányák KISZ alapszervének felkérésére do- | kumentumfilmet forgatnak — az I 1937-es eseményeket próbál­ják a szemtanúk segítségével ; idézni. S a filmről az emlék- j túra sem maradhat el. Mire a vasasi kultúrházhoz érkeztünk, már a harminc csa- j patból az első tiz-egynéhány | befutott. A Bajcsy-Zsilinszky laktanya kis patronáltjai, a kertvárosi úttörők segítették az ! adminisztrációt, és a verseny' | rendezői — a Mecseki Szénbá- j nyák KISZ és Szakszervezeti J Bizottsága aktivistái -> latol­gatták a lehetőségeket, szá- I molgatták a perceket. A 90 I perces szintidőt a pécsbányai- | ok alig 60 perc alatt tették meg, s ahogy telt az idő, egy- ; re biztosabbak lehettek a si- i kerben. Közben a kultúrotthon I mögötti pályán az utolsó fel - i adatot oldották meg a csapa- : tok, a céllövészetet. Délután egyre befutott az | utolsó csapat is, s az ered­ményhirdetés előtti ismerkedés jó hangulatot hozott. A ver- i seny győztese a Pécsbánya üzemének I. számú csapata j lett, megelőzve a II. csapatot és a harmadik helyezett Kos- ; suth bányaüzemeieket. tének fejlődése az utóbbi évti­zedben kiegyensúlyozott volt, nem törték meg kritikus perió­dusok. Itt van a hazai tudo­mányos élet egyik központja, Pécs iskolaváros, művészeti éle­te sokszínű, élénk, közművelő­dése sokoldalú és eredményes. Ennek a szerteágazó kulturális életnek az összehangolása ma még többnyire megoldatlan, s a tanácsi irányításnak a koordi­nálásra kell törekednie azért is, mert a kulturális területen szá­mos bizottság, szövetség tevé­kenykedik, s hiányzik egy-egy terület egységes, összvárosi szemlélete. Az előterjesztés mind a köz- művelődés, mind a közoktatás területén nagy figyelmet szen- . telt a tömegkultúra elterjeszté­sének. A közművelődési munka hatékonyságát ma már gátolják a szűk, elavult művelődési intéz­mények, s különösen a központi művelődési kombinát hiánya. A tömegek kulturális színvonalá­nak emelését jelenti az oktatás hatékonyságának növelése, s a felnőttoktatás kiszélesítése, A művészeti életben továbbra i* támogatni kell az élenjáró, ha­ladó szellemű művészeket, élet- és munkakörülményeiket javíta­ni kell, s ugyanakkor szorgal­mazni kell őszinte eszmecserék kibontakozását alkotóműhelye­ken belül, de a művészek és a közönség között is. A vitában számos érdekes kiegészítés és javaslat hang­zott el. Dr. Tlgyi József a Pécsi Akadémiai Bizottság nevében kiemelte a város támogatásá­nak jelentőségét a bizottság székházának felépítésében. Kér­te, hogy a bizottság tudomány- szervező munkáját a tanácsi irányító szervek is támogassák. Dr. Németh Lajos, elnökhelyet­tes a dolgozók széles tömegei­nek kulturális ellátottságára hív­ta fel a figyelmet, mert egy yáros általános kulturális szint­jére ez is rányomja a bélyegét. Külön hangsúlyozta a dolgozók , iskolájának . jelentőségét, Szir­tes Gábor, a KISZ Városi Bi­zottságának képviseletében az itt tanuló, illetve itt dolgozó fia­tal szakemberek kutató munká­jának jobb hasznosítását java­solta. A pécsi felsőoktatási in­tézményekben végző hallgatók szakdolgozatait, diplomamunkáit az eddiginél jobban fel lehet­ne használni a városfejlesztési feladatok, kulturális célok eléré­sében. Ambrus Jenő, az MSZMP Pécs városi Bizottságának első titkára javasolta, hogy az álta­lános feladatokat egyes kultu­rális területekre lebontva né­hány éves perióduson belül részletesen is vizsgálja meg a tanács. Szentistványi Gyuláné össze­foglalójában kiemelte, hogy pz új tanácstörvény értelmében a tanácsi munkában is jobban törekedni kell a kifelé irányulás­ra, szorosabb együttműködést kell kialakítani a tanácsi és nem tanácsi szervek között. Mi­vel az előterjesztés függeléke tartalmazza mindazokat a kul­turális létesítményeket, ame­lyekre a középtávú tervezés so­rán Pécsnek szüksége van, felhívta a figyelmet arra, hogy már az ötödik ötéves terv elő­készítésekor támaszkodjanak er­re a létesítmény listára. A végrehajtó bizottság a szükséges kiegészítésekkel elfo­gadta az előterjesztést, majd új pécsi utcák elnevezéséről is döntött. A Szigeti városrészben a Szigeti úttól északra, azzal párhuzamosan a Rókus és a Honvéd utca között három új utcát alakítottak ki, s ezeket délről északi irányban haladva Váci Mihályról, Veres Péterről és Budai Nagy Antalról nevez­ték el. Új utcát nyitottak a Ko­dály Zoltán úttól északra is és ennek névadója Kacsóh Pong­rác lett. M. L. Lottó A Spoitfogodósi és lottó Igazga­tóság közlése szerint a 8. játékhéten "ttalálatos szelvény nem érkezett. Négy találatot 56 fogadó ért el, nyereményük egyenként 81 160 forint. Három találata 4418 fogadónak volt, nyereményük 514 forint. A kéttalá'atos szelvények szórna 141 993 dcKob, ezekre enyenként 20 forintot fizet­nek. A nyeremónvösszeqek a nye-e- ménvüle^ék levonása után értendők, a közölt adatok tájékoztató jelle­gűek. ' Időjárásjelentés Várható időjárás vasárnap estig; Időnként felszakadozó felhőzet, szórványos esővel, a hajnali és a reggeli órákban párásodás, néhány helyen ködképződés. Mérsékelt, változó irányú szél. Vár­ható legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet: 1—6, legmagasabb nap­pali hőmérséklet vasárnap; 7—12 fok i között. I i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents