Dunántúli Napló, 1972. február (29. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-17 / 40. szám

1V/2. febiuJ. \ 7. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Tegnap történt... Eredményes évet zárt o szi­getvári fogyasztási szövetkezet. Az ÁFÉSZ üzemágai összesen 182 millió forintos áruforgalmat bonyolítottak le 1971-ben. Az elmúlt évben különösen a fel- vásárlási tevékenység fokozó­dott. több mint 8 millió forint értékű tojást, baromfit, zöldsé­get és gyümölcsöt vásároltak fel a háztáji gazdaságoktól. Beru­házásokra majdnem 2 millió fo­rintot fordítottak, Dencsházán új italboltot adtak át, Szigetvá­ron pedig korszerű propán-bu­tán gázcseretelepet létesítettek. A jó gazdálkodás eredménye: 5,2 millió forintos tiszta nyere­ség. A többi között erről szá­molt be tegnap délelőtt a helyi művelődési házban egybegyűlt küldötteknek László Gyula el­nök. * Tegnap elindult tíznapos téli népművelési gyakorlatára öt­venkét egyetemi és főiskolai hallgató. A Megyei Tanács népművelési csoportja délelőtt megbeszélést folytatott a fiata­lokkal, valamint a Somogy, Tol­na és Zala megyei népművelési csoportok jelenlévő képviselői­vel, majd elindultak állomáshe­lyeikre a Keszthelyi Agrártudo­mányi Egyetem, a Pécsi Orvos- tudományi Egyetem és a Pécsi Tanárképző Főiskola hallgatói. Minden községbe három fős „brigád" került, az említett egyetemekről egy-egy hallgató. Baranyában öt helyen — Duna- szekcsőn, Egerágon, Hidason, Mozsgón és Sellyén — van az idén népművelési gyakorlat. Ez egyébként a tizedik év, amikor február második felében meg­rendezik ezt az - eddigi tapasz­talatok szerint — igen hasínos népművelési gyakorlatot. Az irodalmi„nevelés lehetősé­gei, feladatai a szakszervezeti könyvtárakban — valamint o művészeti nevelés társadalmi szerepéről és a szakszerveze­tek feladatairól tartott tovább­képzést tegnap Pécsett az Épí­tő-, Fa-, és Éprtőanyagiparf Dolgozók Szakszervezeti Bizott­sága az építő vállalatok 30 könyvtárosa és kultúrfelelőse ré­szére az Állami Építőipari Vál­lalat újmecsekaljai klubjában. Városfejlesztés, lakásproblé­ma címmel érdekes előadást tartott szerdán délután Tinusz János, a szigetvári Városi Ta­nács elnöke, A fiatalok felkéré­sére a Konzervgyár ifjúsági klubjában. A harmadik pont... EZÜSTLAKODALOM „Mintha legjobb barátaimat hagynám el../' Nem kérdeztem meg a meny­asszony életkorát. Igaz a vőle­gényét sem. Az esküvő hangu­latát kár lenne megrontani az emberi élet múlandóságával. Tulajdonképpen ez az igazi la­kodalom, 1947. február 16-án esküdött egymásnak örök hűsé­get Nagy István traktoros és Papp Erzsébet, de a mostani sokkal ünnepélyesebb, nem be­szélve arról, hogy a család már régen jött így össze mint most. Negyedszázada — azon az első esküvőn — mindössze az ifjú pár és a násznagyok voltak, s egy rendes vasárnapi ebéd után hazamentek a Sátorhelyi Állami Gazdaságtól kapott, üres, vizes szobába. Most másképpen kezdik házasságukat: kétszoba összkomfortos lakás, személy- gépkocsi várja az ifjú párt. És a család. Huszonöt esztendeje a szülők nem vehettek részt az esküvőn a határsáv miatt. Most még az unokák is itt vannak mind a ketten, a két lányukról nem is szólva. Igaz a szülői fel­adatokat, és szeretetet most sem a vérszerinti szülőktől kapják. A Pécsi Állami Gazdaság „Barát­ság” szocialista brigádja vállal­ta ezt a szerepet. A menü: rántott sertéshús és máj, malacsült, túrósrétes, tor­ta ... — ...és a fejessalátáról se feledkezzen meg — mondja Ha­lász Miklósné, a brigád vezető­je. Dehogy feledkezem el, s ar­ról sem, hogy a brigád tagjai a felszolgálók, akik erre az alka­lomra a sajátmaguk hímzetté kötényeket vették fel, s a zsúr- terítőket is ők maguk hímezték az ezüstlakodalomra. Kár, hogy az esküvőn nem tudják bemutatni a legutóbbi kézimunka kiállításuk teljes anyagát: kalocsai, matyó, bere­gi hímzéseket. Persze van más is: a gazdaság 16 tagú admi­nisztratív és kisegítő brigádja a múlt évben 21 mázsa almát és 26 mázsa szőlőt szüretelt le társadalmi munkában, rendbe­hozták a harkányi üdülőt, 4'6 méter függönyt varrtak 0* ebéd­lőre... S itt ez az ezüstlako­dalom. A szocialista brigádvál­lalás 3. pontja. Maradandóbb emléket aligha tudnának sze­rezni. A menyaszony — konyho- vezető — már kora délelőtt megkapta az első ajándékot: ebédért jöttek — egy üveg pezsgőt hoztak. A következő Iá- i togató tokaji aszút hozott. Az ezüstldkodalomnak hire szaladt, a gazdaság vezetőin kívül a pártbizottságtól és a MEDOSZ”- j tói is jöttek vendégek, összesen 1 35-en. A két tanú a brigád iegöre- i gebb férfi tagja: a 70 éves Mol­nár István és a 71 éves Szivér István. Úgy látom Balatonyi Zoltán anyakönywezető is meg­hatott egy kissé, pedig hát ő előtte már többezren esküdtek egymásnak örök hűséget. A brigád ajándéka: porcelán csemegéskészlet, herendi porce­lán cukortartó, a szakszervezet pedig egy csemegés kosárral kedveskedett. Valaki megjegyzi mellettem: szép ajándék, meg­érdemlik... Hát persze: Nagy István rövidesen még egy aján­dékot kap: aranygyűrűt. Ne­gyedszázada, hogy állami gaz­daságban dolgozik . . . A művészeti gimnázium he­gedű és gordonka művészei fe­lejthetetlen ünnepi hangulatot segítettek teremteni... A lako­dalom lapzártakor még tart. . , Lombosi J. A nyelvóra félbeszakad Egy lengyel tanár búcsúzik Pécstől. Az újságíró két és fél évvel ezelőtt már készített vele interjút. Dr. József Bubák akko' érkezett a Tanárképző Főisko­lára lektornak. Akkor a társal­gás tolmács segítségével folyt. A tolmács most is itt ül a szo­bában, de most csak „visszafe­lé" fordít. Dr. Józef Bubák min­den magyarul elhangzó kérdést tisztán ért, de a válaszoknál még elkel a segítség. Még né­hány nap, s eltávozik a Deb­receni Kossuth Lajos Tudomány- egyetemre, majd júniusban végleg, vissza Krakkóba, a Ja­gelló Egyetem Lengyel Nyelv- és Irodalomtudományi Intézeté­be, ahol adjunktus. — Debrecenben lengyel tan­szék alakul az egyetemen, ezt kell megszerveznem, .s utána végleg hazatérek — mondja. Minden búcsú nehéz, és Jó­zef Bubák is szívesebben tölte­né a hátralévő időt Pécsett. Egy éve itt él a felesége és két kisgyereke is, s a gyerekek se akarják itthagyni az uránvárosi pajtásokat. — A nagyobbik már elég jói beszél magyarul. Nem is min­dig azokat a szavakat tanulja meg, amit szívesen hall az em­ber — mondja nevetve. — Milyen nyelvoktatási ered­ményekre tekinthet vissza pécsi működése alatt? — A két és fél év alatt 40 főiskolás vett részt a fakultatív lengyel nyelvoktatásban. Közü­lük körülbelül 10—12-en tanul­ták végig a két és fél évet. Saj­nos, meg kell szakítani a tanfo­lyamot. Ök az olvasott szöveget Holnapi premier \/ Kálmán Imre — komolyan Gyorsított eljárás Hz intézkedő rendőrre támadt Tizennégy hónapi szigorított börtönre ítélték Drasztikus kifejezések, hangosko­dás, egy házaspár garázda magatar­tása zavarta meg február 13-án reg­gel, a pécsi vasútállomáson várako­zók nyugalmát. Faupl László és fele­sége családi esten szórakozott, majd a házaspár a főpályaudvaron lévő Utasellátó étteremben folytatta a mu­latozást. Az asszony kérlelte férjét: menjenek haza. Faupl László azon­ban ellenkezett, kötekedett, hangos­kodott, olyannyira, hogy a szolgála­tos vasúti őr kénytelen volt figyel­meztetni : maradjanak csendben, fe­jezzék be a hangoskodást. A durva elutasítás után az őr rendőri segít­séget kért, s már másodízben szólí­tották fel a házaspárt: ne okozzanak botrányt, otthon intézzék a családi ügyeket. Miután Fauplék az állomás bejára­ta előtt folytatták a veszekedést: a rendőr igazolásra szólította fel őket. A férfi igazolvány helyett ütéssel vá­laszolt, letépte az intézkedő rendőr vád-lapját, megsebesítette, sőt a szol­gálatos vasutast is bántalmazta. Fe­lesége ugyancsak támadólag lépett fel, végül is a vasúti dolgozók segít­ségével sikerült megfékezni a garáz- dálkodóket. Az ügy gyorsított eljárással került a Pécsi Járásbíróság elé, A szerdán délután tartott tárgyaláson a bíróság bűnösnek mondotta ki — a korábban ilyen cselekményért már büntetett — Faupl Lászlót visszaesőként, társ­tettesként hivatalos személy elleni erőszakban, amellyel összefüggően garázdaságot követeit el és 14 hóna­pi szabadságvesztésre ítélte. A bün­tetést szigorított börtönben keil az el­ítéltnek letölteni. Faupl Lászlónét — figyelemmel büntetlen előéletére, két kiskorú gyermekére, valamint az egyéb enyhítő körülményekre — hó­rom hónapi szabadságvesztésre ítélte a bíróság, amelynek végrehajtását három évre felfüggesztették. A PELLERDI UJ BARÁZDA TERMELŐSZÖVETKEZET bérbe adja o Pellérd községben levő 12 darab 10 000-es gépből állá rr * r ke’tetöjét garantáltan üzemképes állapotban, valamint Szentpái pusztán, Pellérden és Aranyosgadány községben levő mintegy 76 500 férőhelyből álló baromfitelepét. Bérleti díj megegyezés szerint Muzsika és blőd történet — ma már ez az operett világkép­lete, ezzé tette a muzsika hosz- szantartó üdesége és a törté­netekre fél évszázad alatt lera­kódott por. Most a Pécsi Nem­zeti Színház új képlettel próbál­kozik: operett egyenlő muzsika és drámai értékű történet, szö­veg, színjátszás. Kálmán Imré­nek régen játszott operettjével, Az obsitossal kezdték el ezt a próbálkozást. Az obsitos alkal­mas erre, hiszen — bár Kálmán Imrének kezdeti, korai alkotása — igen karakterisztikus, nagyon kellemes zenéje van, továbbá a Lengyelfi Miklós átdolgozta Ba­konyi Károly szöveg is alkalmas­sá teszi. Art mondja Fényes Márta,, a darab rendezője: — Rendhagyó operettet lát­hat a pécsi közönség, mert ez a színmű nem a szokványos operettépítkezés szerint íródott. Alapja egy valóban megesett történet. A Bach-korszak bán játszódik és nem primadonna— bonviván—táncoskomikus—szub- rett négyszögű szerepkörrel ta­lálkozunk benne. Eredetileg a Vígszínház számára írták, s He­gedűs Gyula volt az „első ob­sitos” Magyarországon. Abból, hogy máf akkor neki adták ezt a szerepet, nyilvánvaló, hogy mennyire nem a megszokott operettsablonnal találkozunk most, hiszen Hegedűs Gyula egyik legnagyobb prózai színé­szünk volt. Ha jó értelemben használjuk a darab szövegére a népszínmű szót, akkor azt hi­szem, közelebb állunk az igaz­sághoz, ha nem is operettnek soroljuk be Az obsitost, hanem zenés játéknak. A darab . Takács Margitnak nyújt nagy lehetőséget, ö az obsitos édesanyja, azé az ob­sitosé, akit.az osztrákok által a Garibaldi elleni háborúba haj­tott magyarok közül várnak ha­za. Ispánok, grófkisasszonyok és hercegek közötti ügyek helyett másfajta bonyodalomról van te­hát szó, méghozzá szép nyel-' ven megírt, magyar hangzású és hatású műben. Takács Margit mondta a teg­napi főpróbán: — Még nem játszottam ilyen jellegű darabbon. Ez egy cso­dálatosan szép anyaszerep. Bár én nagyon sokféle anyát ala­kítottam már, de ennyire kedves még egy sem volt a számomra. Ebben mondanivaló, zene, szív, lélek — összhangban van. Az énekszövegek és a helyzetek annyira emberiek, hogy az na­gyon ritka az operettirodálom- ban. Földessy Dénes A darab egyik jelenetében Takács Margit (a kép jobb szélén) jól megértik, beszélni azért ífym jól nem tudnak. Sok „lengyel­rajongót" is tanítottam ettől függetlenül lengyelre. Közülük van, aki állami nyelvvizsgát tett, s jelenleg ösztöndíjjal Lengyel- országban tartózkodik. — Tudományos munka? — Otthon onomasztikával, az­az családnév és földrajzi hely­| név történettel és eredettel fog­I lalkoztam, Magyarországon megbizonyosodtam olyan sejté­seimben, amelyeket már kint felvetettem. Tanulmányoztam a magyar család- és utóneveket, Ladó László: Magyar utónév­könyvéről egy lengyel folyóirat­ban recenziót is írtam, E mun­ka közben jöttem rá, hogy Za­kopane környékén sok olyan útónéi» van, amely közvetlen összefüggést mutat magyar utó­nevekkel. Ez három okkal ma­gyarázható: valamikor a Kárpá­tok pásztornépei vándoroltak, s köztük magyarok is voltak. A mqsodik, hogy valamikor közös magyar—lengyel határ volt. A harmadik hatás az Osztrák—Ma­gyar Monarchia idején alakul­hatott ki. Erről a témáról egyéb­ként Hadrovics László profesz- szor felkérésére tanulmányt írok a Studia Slavica című, Bu­dapesten megjelenő folyóirat­ba. — Milyen benyomásokkal hagyja el Pécset? — Búcsúzáskor az udvarias­ság azt követeli, hogy csupa jót mondjunk. Nos, én amikor meg­érkeztem Pécsre, bizony szo­rongtam: nem voltak ismerő­sök, nem tudtam, mi vár. Most úgy távozom, mintha legjobb barátaimat hagynám el. Meleg fogadtatásra találtam a főisko­la lektorátusán, orosz tanszé­kén, vezetésénél. Elutazásom­mal ez a kapcsolat nem szakad meg: gazdag anyagot viszek magammal, s megállapodásom van a krakkói sajtóval és rádió­val, hogy beszámoljak magyar- országi tapasztalataimról. Ugyanis az a véleményem, bár azonos célok vezetnek minket, vannak olyan területek, ame­lyekről kölcsönösen elég keve­set tudunk. M. L A Mecsek növényvilágának búvára, természettudós és híres gyógyszerész Emlékezés Nendtvich Tamásra — Baranyai diákok klubja alakult Nagykanizsán. A Nagy- kanizsai Mezőgazdasági Tech­nikumban a közelmúltban 25 taggal alakult a baranyai diá­kok klubja. A KISZ Baranya megyei Bizottsága állandó kap­csolatot tart fenn a klubon ke­resztül a baranyai diákokkal, akik a KISZ Bizottság szervezé­sében baranyai látogatásokat tesznek, itthon ismerkednek azoknak a mezőgazdasági He taloknak a helyzetével, akik kö­zé visszajönnek dolgozni. A Kossuth Lajos utca — egy­kori Fő utca — 5-ös számú ház — őrzi emléktáblával Nendtvich Tamás emlékét. Itt élt, itt dol­gozott a Mecsek növényvilágá­nak búvára, a híres természet- tudós és gyógyszerész. Tegnap délután a Magyar Kémikusok Egyesületének pécsi csoportja, valamint az Agrár- tudományi Egyesület Baranya megyei Szervezetének közös rendezésében tartott ünnepsé­gen Baranyai Aurél emlékezett meg a természettudományok pécsi úttörőjéről születésének 190. évfordulóján. Az ünnepsé­gen megjelent Bodó íánosné Nendtvich Mária — a szépuno- ka is, aki szintén gyógyszerész Mohács-szigeten. A Nendtvich-család- Angliá­ból származik, a rózsák harcá­nak idején kerültek Franciaor­szágba, ahol nemességet sze­reztek. Alig száz évet töltöttek ott, amikor a hugenották üldöz­tetése miatt menekülniük kellett. Késmárkra telepedtek, s az apa vászonkereskedéssel foglalko­zott. Tamás fiát gyógyszerésznek szánta, aki az algimnázium el­végzése után Erdélybe, majd Debrecenbe ment, ahol megis­merkedett Diószegivel és Faze­kassal. Tanulmányai után Pes­ten letette az egyéves gyógy­szerészi vizsgát, s önállósítva magát, 23 éves korában Pécsre jött — a katolikus fellegvárba. Nehezen kapta meg a letelepe­dési engedélyt — q volt az első evangélikus Pécsett. 1806-ban 12 ezer forintéit megvette o lő utca 5-ös számú házat Platl József gyógyszerésztől. Ez akkor szokatlan magas vételár s egy­ben utal arra is, hogy igen gazdagon felszerelt patika tu­lajdonosa lett. Hamarosan a város tekintélyes polgára lett. A napóleoni háborúk idején összehívta a pécsi gazdákat, kertészeket éi felkérte őket, hogy az amúgy is gyógyszer- hiányos években termesszenek gyógynövényeket. Az 1836-os kolerajárvány idején a rózgálic- cal való fertőtlenítés szükséges­ségét — a megelőzést hirdette. Megalakította a botanikus isko­lát három fiával, segédjével és Májer Móriccal. Bújta az erdőt, mindenféle furcsa növények után kutatott, a hosszúhetényi arzénmérgezést követően őt kér­ték fel, mint szakértőt. 1845-ben az Orvosok és Természetvizsgá­lók Vándorgyűlésén négy érte­kezéssel vonult fel: a növények­ről, a lepkékről, a fa-nemekről és a gyümölcsfákról tartott tu­dományos előadást. Nendtvich Tamás növénygyűj­tései során talált a Mecseken egy ismeretlen virágot, amely Doronicum Nendtvichii Sadler néven 30—40 évig szerepel a nomenklatúrákban, s csak ké­sőbb fedezték fel, hogy ez ázo- nos a Kaukázusban honos zer- gevirággal. Nendtvich halála után-33 esztendővel a Mecsek Egyesület ezt a ritka virágot vette címerébe. A sors furcsa játéka: aí Aranysas patikából lett az or­szág egyik legnagyobb forgal­mú gyógyszertára, a Széchenyi téri TO-'l-es üzlet — s a szép­unoka, Nendtvich Mária ma az ország egyik legkisebb patiká­jában folytatja a nagy előd mesterségét. . . Lakatos, hegesztő, villanyszerelő, forgácsoló szakmunkásokat és segédmunkásokat AZONNAL FELVESZÜNK Saját autóbuszjáratok: SELLYE, VAJ&LO, SZENTLORINC, KOZASMISLÉNY, PÉCSRŐL A 26 OS AUTÓBUSSZAL. MEZŐGÉP VÁLLALAT, CSERKÚT. ___9.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents